Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-23 / 120. szám

1958 május 23. TOL.NA MEG VEI NÉPÚJSÁG 5 A fácános mester, meg a „neveltjei“ A májusi szellő akácillatot ter­jeszt, miközben a „volier” nádfonatú kerítésén keresztül a lekötött szár­nyú, föl-alá futkosó fácánokat szem­léljük. — Ilyenkor májusban a fácánok is szerelmesek. Most van a „dürgés” ideje, — magyarázza Kővágó József, a Bikácsi Erdőgazdaság erdésze, majd kis idő múlva még nevetve megjegyzi: — Májusban öltik ma­gukra a legrikítóbb színeket a fá­cánkakasok. Olyanok ezek, mint az udvarló legények. A „dürgés”, va­gyis a fácán-nász idején hetykébb a járásuk, s úgy vigyáznak a tolla­zatuk tisztaságára, mintha vőlegény­ruha lenne. Néha látogató is érkezik esténként a fácánok rezervátumába, a nádkerítéssel körülvett „volierba”. Az erdőben vadonélő fácánkakasok közül gyakran repül egy-egy csillogó tollazatú „udvarló” a fácántyukok- hoz látogatóba. A „volier” kakasai rosszalló szemmel nézik a jövevénye­ket, s néha komoly összecsapásra is sor kerül. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Juhé-pusztai riport A gyönyörű tavaszi napsütés ki­csal bennünket, diákokat is az isko­la padjaiból. A Lengyeli Mezőgaz­dasági Szakiskola növendékei kirán­dultunk a Juhéi Állami Gazdaság­ba, hogy megismerkedjünk a gaz­daság életével. Röpít bennünket az autó, s cél­hoz érünk. Első utunk a gazdaság csibekeltetőjébe vezet, ahol elég sok látnivaló akad. Megnézzük a kel­tetőgépet, a tojásvizsgálást, stb.-t. A fiúk az előadó köré csoportosulva, nagy érdeklődéssel figyelik a szak­szerű magyarázatot. Látszik rajtuk a tanulniakarás, tudják, hogy itt az alkalom arra, hogy gyakorlatban is megismerjék a keltetés sok aprólé­kos munkáját. Innét a csibenevelőt nézik meg, ahol a csibék fajtáival, a szakszerű etetéssel, gondozással és hasznosításával ismerkedünk. És még valamivel, de ez nem tartozik a riporthoz. Megismerkedtünk a szép gondozó lányokkal is, akik ha­marosan összebarátkoztak velünk olyannyira, hogy beleegyeztek abba is, hogy fényképészeink egy-két fel­vételen örökítsék meg a találkozást. Ej-ej, de hova is kalandozok el én, a riporter. Hiába május van . .. A baromfitelepről utunk tovább vezet a gazdaság központjába. Da­lolva, mit sem sejtve ugrálunk le az autóról és a hang a torkomra forrt, az ablakokban mint viruló rózsaszálakat, kedves, mosolygós arcú, huncutszemű lányokat látunk, akik közül az egyik egy üveg vizet zúdított a nyakam közé. És amit igen furcsának találtam, amikor a központ látogatása után útrakeltünk Tabód felé, ez a kislány integetett a legjobban ... én pedig úgy érez­tem — lehet, hogy tévedek —, hogy az integetés kizárólag nekem szólt. No, de most újból elkalandoztam a gazdasági kérdésekről. Mentségemre szolgáljon, hogy fiatal vagyok és ta­vasz van. És közben még rájöttem valamire ... Nehéz a riporter dol­ga ... Tabódon a mesterséges borjúneve­lést, a tehénistállókat, a sertéstele­pet, a mezőgazdasági gépeket és a szénaszárító berendezést néztük meg. Valamennyien sokat kérdez­gettünk és jegyezgettünk. Jegyzetfü­zeteink megteltek azokkal a feljegy­zésekkel, amelyeket a dolgozókkal történő beszélgetés alapján készítet­tünk. Már a nap is jól lenyugodott, amikor hazafelé indultunk, jókedv­vel és sok új tapasztalattal. A fiúk pedig valamennyien arról beszél­tek „én bíz nem bántam meg, hogy mezőgazdasági szakiskolás let­tem”. Kása János Lengyel, Mezőgazdasági Szakiskola Eredmények — hibák — Termelőszövetkezetünkben, a Kossuth Tsz-ben megkezdtük a nö­vényápolást —■ írja teveli levele­zőnk. — Elvégeztük az őszi gabo­nák másodszori fejtrágyázását, a cukor- és takarmányrépa első ka­pálását. A héten pedig sor kerül a kukorica sarabolására és a répa egyelésére is. Szépen fejlődik a do­hányültetésünk, amelynek kapálását szintén rövidesen megkezdjük. A növényápolási munkák mellett az összegyűlt trágyát rendszeresen kihordjuk és a földek szélén kazlaz- zuk. Eddig 60 mázsa trágyát hord- tunk ki, s ez is azt mutatja, hogy Mitől van a burgonyának dohos íze Most, mikor napirenden van a burgonyabogár elleni védekezés, so­kan nem tudják, hogy milyen szer­rel védekezzenek. Használták a kö­zelmúltban gyakran, ma ritkábban a HCH elnevezésű porozószert, amit a mezőgazdasági dolgozók Agritox néven ismernek. A HCH a burgonyabogár irtására csakugyan kifogástalan, de ettől van a burgo­nyának dohos íze. Ezért nem taná­csos, de nem is szabad HCH-val po­rozni a burgonyát, csak kizárólag ott, azon a területen, amit takar­mányozási célra vetettek. helyesen járt el a tsz vezetősége, amikor az alomszalmát nem osztot­ta szét munkaegységre. A termések betakarítása után folytathatjuk földjeink trágyázását. Nem szünetel az építkezés sem. ötven férőhelyes istállónk építése jól halad. Egyedüli nehézséget az okoz, hogy a Teveli Téglagyárban készült téglát előbb beszállítják Bonyhádra, nekünk pedig miután visszautalták az istálló építéséhez újra vissza keif szállítani Tevelre, Jó lenne, ha illetékesek ezen a téren is bevezetnék a takarékosságot. De meg lehetne oldani a teveli épít­kezők problémáját úgy is, ha egy TÜZÉP-fiók létesülne, amely meg­mentené a teveli építkezőket a fö­lösleges kiadásoktól. Ludas András tsz elnök, Tevel. A „volier” földjén szétszórt fenyőgalyak között kávé­barna tojásokat láthat az ember. Ezek már a májusi „nász” eredmé­nyei. Kiköltésük azonban nem a fá- cántyukok feladata. A tojások „kö­zönséges” kotlóstyukok alá kerülnek, amelyeket a környező falvakból „verbuválnak”. A notórius örökké kotló tyúkokkal köztudomású, hogy sok bajuk van a háziasszonyoknak. Az erdészetnek viszont a fácánkeltetés­hez, éppen ilyen tyúkokra van szük­sége. Ezért aztán tyúkcsere indult meg az erdészet és a kistápéi, biká­csi és a tengelici asszonyok között. A gazdaasszonyok keveset tojó, „örökké kotló tyúkjaiért ugyanis jól tojó tyúkokat ad az erdészet. Ahogy beszélik, a kotlósok egészen őszig gondját viselik a fácánfiókák­nak. ősszel azonban, amikor „feste­nek” a fácánok, vagyis amikor már kinő a szép, színes számytolluk, s fel tudnak repülni a fára, hűtlenek lesz­nek a ..kotlós mamához”. Sülé Sándor bácsi a fácános mester sok szépet tud be­szélni a fácánokról. Az ő gondjaira vannak bízva az erdőgazdaság terü­letén lévő fácánok. — Én fácánok között nőttem fel — mondja Sándor bácsi — az édesapám, is fácános mester volt az alcsuti uradalomban, ahol átlagosan 7000— 8000 fácánt tenyésztettek. Az erdészet vezetőjétől, Vida L ászló elvtárstól hallottam, hogy Sándor bácsi ilyenkor, amikor a „dürgés” van, hetekig sem megy ha­za. Kint alszik a „volier” mellett lévő kis kunyhóban és vigyáz a fácánok­ra. Sándor bácsi beszélgetés közben valóságos kis előadást tart nekem a fácántenyésztés jelentőségéről. Többek között megtudom tőle azt is, hogyha sikerülne úgy elszaporí­tani a fácánokat, hogy minden ka­taszteri holdra legalább 3 fácán jut­na, akkor nem okozna annyi fejfá­jást a bogár kártétele elleni küzde­lem. Ugyanis a fácán töménytelen mennyiségű gabonafutrinkát, csere­bogárpajort, drótférget és burgonya­bogarat pusztít el. Hasznos bogárirtó szerepe mellett természetesen emlí­tésre méltó és ízletes húst is szolgál­tat. A hazánkat látogató külföldi va­dászok is szívesen vadásszák, ami je­lentős valutabehozatalt eredményez. Nagy időt vesz igénybe és főleg sok fáradságot, mire elér­jük, a kívánt fácánmennyiség kite­nyésztését. Az eredmények ezen a téren nem születnek máról-holnap­ra. Sülé Sándor bácsi becslése sze­rint azonban a jelenlegi mintegy 200 fácántyúk utódai 4 év múlva köze­pes mérvű vadászás mellett is 4000— 5000-re szaporodnak a kártevő rova­rok „rovására”, s az ízletes fácán­húst kedvelők örömére. (Haypál) Akik vizet prédikálnak és bort isznak „Tisztelt értekezlet! Én, mint tsz- tag csak annyit mondok, a szocia­lista gazdaság fölénye kidomborodik a kisüzemi gazdasággal szemben ... Nálunk, stb.” És hangzanak a szép zengzetes szavak a tsz dicsőítésére. És ha a nagy szavak mögé nézünk, meglátjuk a tiszteletbeli tsz- tagot, aki mint tanács, vagy egyéb községi funkciót viselő ember úgynevezett ..jó példamutatásból” belép a tsz-be. Belép csak azért, hogy tsz-tagnak mondhassa magát, de ezenkívül az­tán nem sok köze van a tsz-hez. Azaz, hogy mégis, csak van valami, ami a tsz-hez köti. Először is meg­van a „tisztalapos” munkaegység­könyve, amelyben a rubrikák üre­sek ... A brigádvezetőnek nincs mit bejegyeznie. A könyvecske gazdája ugyanis csak elvben helyesli a tsz-t, a gyakorlati munkától távoltartja magát. De van még valami, ami igen erős szálakkal köti a tsz-hez. Ezek pedig az anyagi szálak, azok az előnyök, amelyeket, mint tsz-tag nagyszerűen ki lehet használni. Ilogy csak egyet említsünk: ott volt a háztáji terület, amely adómentesen megtermi a háztáji állatok felneveléséhez szük­séges takarmányt. Néhány évvel ezelőtt gyakori volt az ilyen tsz-tag, ma már szerencsére egyre csökken ' a számuk, de mivel hellyel-közzel még akad, szóvátesz- szük. Nagy Vilmos Závod község helyet­tes tanácselnökéről is úgy beszélnek a járásnál, de a községben is, hogy csak amolyan „tiszteletbeli” tsz tag. Lépten-nyomon dicséri az „Ö” tsz-ét, a závodi Megértés Tsz-t. Igaz, hogy a tsz tagság Nagy Vilmos kivételé­vel rá is szolgált a dicséretre, va­lamennyien szépen dolgoznak, első­sorban a közösben. Csak Nagy Vilmos munkaegység­könyve „tisztalapos”, őt ugyanis lefoglalja egyrészt tanácselnök he­lyettesi funkciója, másrészt lefog­lalja az a 3 hold földccske, amelyet mint apai örökséget a tsz-en kívül egyénileg művel. Harmadsorban, nem lehet elhanyagolni azt a kis háztájit sem, amelyet szigorúan megkövetelt magának, mert elvég­re ő is tsz- tag. Ha másért nem, hát csak ezért is érdemes tsz-tagnak lenni, lépten-nyomon a tsz-t di­csérni, magasztalni. De feltesszük a kérdést. Szükség van-e az olyan tsz-tagok tsz mellet­ti agitációjára, akik vizet prédikál­nak és bort isznak. P-né HÍREK — Bogos Domokos országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront me­gyei irodáján (Szekszárd, Vörös­marty utca 5.) 24-én, szombaton délelőtt 9 órától 12 óráig fogadóna­pot tart. — Tegnap, csütörtökön megkez­dődött Szekszárdon a megyei bor­verseny. A versenyen többszáz ter­melő vett részt borával. — Tamási Adorján-pusztán május 1-én filmszínházat avattak. A 100 személyes mozi belső berendezésé­hez 15 000 forintot adott a Megyei Moziüzemi Vállalat. — Az alsó-ausztriai Morva-mezőn, s a brucki, valamint steinfeldi síksá­gon már huzamosabb ideje az el- sztyeppésedés jelei mutatkoznak. A növényzet kiveszőiéiben van, régi ereje teljében már csak a vízparto­kon látható. A szakemberek véle­ménye szerint e jelenséget a több- évszázados rablógazdálkodás okozta. Az itteni sztyeppésedés ugyan nem olyan nagyméretű, mint a texasi, de így is erősen hat a mezőgazdasági termelésre és a közegészségügyi vi­szonyokra is. A sztyeppésedést az egész bécsi medencét felölelő nagy­szabású erdősítéssel kívánják meg­akadályozni. — Minoletti olasz mérnök Ischia sziget egyik félreeső öblében vízalatti vendéglőt épít, amelynek falai át­látszó üvegből lesznek. ©OOO0OO Nászajándék» mint bűnjel Már hetek óta készültek a lako­dalomra. A menyasszony beszerez­te a gyámhatóság engedélyét —, mert fiatalkorú volt. Minden ké­szen állt már arra, hogy minden­ki jól érezze magát a fiatalok ün­nepén. Érthető kedvesség X'olt az is, hogy a vőle­gény a lakodalom előtt néhány nappal kedves ajándékkal — kar­órával — lepte meg szíve válasz­tottját, hogy hosszú időn keresz­tül emlékezzék araságára. Tet­szett is a menyasszonynak az óra, azonnal felcsatolta azt karjára. Na ponta többször is megnézte meny­nyi az idő, hány órának kell még elmúlnia ahhoz, hogy végre ki­mondhassa hivatalos helyen is az igent. A dolgok menete azonban vá­ratlan fordulatot vett, a község környékén betöréses lopást kö­vettek el. A községben megjelent a rendőrség, s nyomozni kezdtek. A szálak az esküvőre készülő fia­talokhoz, helyesebben a vőle­gényhez vezettek. A vőlegény ta­gadott mindent, nem tudott sem­miről, s a rendőröknek is azt mon­dotta: — Kérem bizonyítsák be. Sokáig úgy látszott a dolog, bár a nyomozási eddigi adatai sze­rint minden bizonnyal a vőle­gény követte el a lopást, nem volt bizonyíték: nem találták az el­tűnt fehérneműt az órával együtt. Egyszer azonban váratlanul meg­szólal a rendőr: — Fiatalember, itt a bizonyí­ték. S leveszi a menyasszony kezé­ről az órát, amit a vőlegénytől kapott ajándékul. A községi tanács titkára szépen elkészítette fél ötre a termet az esketésre. Elkészítette az összes iratokat is, s csak az ünnepi cere­mónia és az aláírások hiányoz­tak. Várta az esküvői menetet. El­múlt tíz perc, negyedóra, félóra, háromnegyed óra ... hiába várja egyre türelmetlenebbül az ifjú párt. Már-már arra gondoltak, hogy a menyasszony visszalépett az esküvőtől a rendőri leleplezés miatt, de végül is ötnegyedóra ké­séssel megérkezett az ünnepi me­net — a menyasszony karján ter­mészetesen már nem volt ott a karóra —, amely mutatta volna: elérkezett az idő, hogy kimondja a boldogító igent a hivatalos he­lyen is. örök hűséget esküdtek egymás­nak, kimondták a boldogító igent. A községi tanács figyelmes volt: szépen hímzett fehér zászlót tet­tek az asztalra, amelyen a követ­kező felirat volt olvasható: Sok boldogságot kíván az új házaspár­nak a községi tanács v. b. Nem tudni még, hogy a mézes­napok boldogságába mikor és mennyire szólt, vagy szól bele a rendőrség a nászajándéknak szánt karóra miatt. * Az eset a bonyhádi járás egyik községében történt a hét köze­pén. — Tolna megyéből is több pajtás vett részt az Állami Biztosító Fő- igazgatósaga és a Pedagógus Taka­rékpénztár közös számrejtvény pályá zatán. A helyes megfejtések száma hat volt, ezek valamennyien juta­lomban részesültek. A különféle tárgyjutalmakat május 14-én ünnep­ség keretében nyilvános előadáson sorsolták ki. Bölcskén az elmúlt vasárnap tűzoltóverseny volt. A dunakömlődi tűzoltók most vettek részt először hasonló versenyen, s bár komoly helyezést nem értek el, a versenyen látottak és tapasztaltak nagy segítsé­get jelentenek további fejlődésükhöz. Dunalcldváron a község köz­pontjában nyilvános WC-ét épít­tetett a tanács. Az építkezésre 32 000 forintot fordítottak a községfejlesz­tési alapból. — A dombóvári vasutas kultúr- otthonban június 1-től 10-ig ifjúsági filmhetet tartanak. A Tolna megyei földművesszö­vetkezetek elmúlt évi összforgalma meghaladta az egymilliárd forintot. — Az Air France egyik utasszál­lító repülőgépén a napokban pánik tört ki, mert egy kis krokodilnak — melyet gazdája Lagosból kofferben szállított Párizsba — sikerült kisza­badulnia. A kis krokodil három hó­napos és 75 centiméter hosszú; rend­kívüli ügyességgel és gyorsasággá, mászkált a repülőgépen. Ifjú kora el­lenére nagy rémületet keltett az uta­sok körében. A repülőgép személy­zete csak húsz perces üldözés után fogta el a külvilág iránt túl nagy ér­deklődést tanúsító krokodil-bébit. ' — A leningrádi Gukovszkij pro­fesszornak röntgensugarak segítségé­vel sikerült megállapítania a Ma­donna Litta című festménynél hasz­nált színek elemzéséből, hogy a fest­mény Leonardo da Vinci műve, nem pedig egyik tanítványáé, mint aho­gyan ezt eddig hitték. SZÉTTÉPHETETLEN NYLON HARISNYA Egy londoni kiállításon olyan nylon harisnyát mutattak be, amely­ről gyártói azt állítják, hogy még a macska sem tépheti szét karmaival: Ezt egy csinos nő lábán be is mu­tatták. Pirosmasnis cica vígan má­szott le-föl a harisnyán, anélkül, hogy annak egyetlen szeme is lefutott volna.

Next

/
Thumbnails
Contents