Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-22 / 119. szám
1958 május 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 HÍREK A tamási alapszerveæet a tömegkapcsolat javításáért A tamási alapszervezet vezetősége határozatot dolgozott ki, amelyben megjelölte a tömegkapcsolat terén mutatkozó hiányosságokat, és azok megszüntetésének módját. A pártvezetőségi ülés után taggyűlésen is foglalkoztak a határozat egyes pontjaival, amelyet a taggyűlés elfogadott. így tűzték napirendre az ifjúság helyzetének vizsgálatát és ezen a területen lévő feladatokat. A vezetőség javaslatára a taggyűlés határozata értelmében egy hét. tagú bizottságot alakítottak, amelynek feladata lesz, hogy a vizsgák előtt foglalkozzanak a nyolcadikosokkal és beszervezzék őket a KlSZ-szervezet- be. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az általános iskolában, mint úttörők, jó szervezeti életet éltek a fiatal leányok és fiúk, de a vizsgák után többnyire magukra voltak hagyva, nem foglalkozott velük senki sem. Ezen az idén változtatni akar párt- szervezetünk. A bizottságban részt- vesznek a párt ifjúsági felelősén kívül a KISZ vezetők és az általános -iskolák úttörő vezetői. A bizottság a munkáját megkezdte. Az alapszervezet áprilisi taggyűlésén vette fel tagjelöltnek Szabó Kálmán elvtársat, a Béri Balogh Ádám Gimnázium KlSZ-szervezeté- nek titkárát. Szabó elvtárs alakította meg 1957-ben a gimnáziumban a KISZ szervezetet, amelyet kettős feladattal vezetett: elsősorban az ifjúság politikai nevelését tűzték feladatul, továbbá tudományos és egyéb kulturális előadásokat tartottak. Második feladat az ifjúság szórakozása volt. Ugyancsak az áprilisi taggyűlés határozatának értelmében tartották meg május 10-én este 8 órakor az alapszervezet helyiségében a pártmunkások és dolgozó parasztok találkozóját. Erre a találkozóra meghívták a járási pártbizottságot és a járási tanács végrehajtó bizottságát is. A baráti találkozón Füves elvtárs, a községi párttitkár üdvözölte a megjelenteket és pár szóval ismertette ennek a találkozónak jelentőségét. „A párt mindenkor támaszkodik és számít a dolgozó parasztságunkra mind az állampolgári kötelezettségek betartásánál, mind a terméshozam növelésénél. Ez a találkozó is azt bizonyítja — mondotta a többi között —, hogy pártunk a bizalom jegyében végzi a szocializmus építését.” Késő éjszakáig tartott a találkozó, amelyen a legtöbb megjelent beszélgetés közben elmondotta véleményét. Elmondották, jól esett, hogy a pártmunkások egy asztalnál ülve beszélgettek el velük a község problémáiról, így többek között a szövetkezeti kérdésről, a ! földművesszövetkezetről. A találkozó helyességét igazolta az is, hogy Szőke Ferenc egyéni gazda beszélgetés közben többek között ezt mondotta: „Nagyon jól esett, hogy a pártmunkások között lehetünk. Több gazdatársammal beszélgettük meg, hogy ennek a találkozónak viszonzásaként a dolgozó paraszt ság is találkozót fog szervezni, amelyre meghívja a pártszervezetet.’1 így dolgoznak az alapszervezet tagjai a munkás-paraszt szövetség szellemében. a tömegkapcsolatok erősítése érdekében. Rózsa Andor. — A MEZÖSZÖV a megyében több helyen megszervezi a mező- gazdasági kisgépek bizományi árusítását a földművesszövetkezeteken keresztül. Dunaföldváron, Szakoson, Dombóváron, Gyünkön, Tamásiban, Pakson, Bonyhádon lesz majd bizományi árusítás. Egy-egy helyre 300—400 ezer forint értékű kisgépet küldenek. — MA ESTE ismét színházi előadásra kerül sor a Városi Művelődési Házban: Eisemann Mihály „Zsákbamacska” című operettjét mutatja be fővárosi művészek együttese. A darab női főszerepét Tábori Nóra játssza. — AZ ALSÖLEPERDI Állami Gazdaság sütvényi üzemegységében újtípusú víztornyot épít az É. M. Csatorna- és Vízépítő Vállalata. A víztorony 50 köbméter ürtartalmú, vaslemezekből készült gömb, 23 méter magas. Az országban ez a negyedik ilyen rendszerű víztorony. Az elsőt a tavalyi ipari vásáron mutatták be, a második a mezőhéki, a harmadik a Palotási Állami Gazdaságban készült. A víztornyot a földön szerelték össze és bakok segítségével állítják fel, amelyre ma délután kerül sor. — SZEKSZÁRDON a Balogh Ádám Múzeum által rendezett kiállításokat, amelyeket ebben az évben rendeztek, de közel tízezren tekintették meg. — A DOMBÓVÁRI Vasutas Kultúrotthon fotószakkörének tagjai május 20-tól 30-ig tartó kiállítást rendeznek „Gyermekünk, a jövőnk” címmel. A kiállítás képanyaga a vasutas fiatalok életét, munkáját mutatja be. — KIÁSSÁK az olimpiai stadiont. A Német Régészeti Intézet a napokban továbbfolytatja az antik olimpiai stadion kiásásának munkálatait. Már egy méternyire megközelítették a sportlétesítményt és különböző jelek arról tanúskodnak, hogy a stadion kiváló állapotban maradt meg. A Német Régészeti Intézet tudósai kiterjesztették munkájukat Szamosz szigetére is, ahol az ásatásoknál ókori bronz- és elefántcsont-díszek kerültek napvilágra. — DÖBRÖKÖZÖN nem maradt fenn parlagterület a tavaszi munkák után. A mintegy 40 hold földet, amelyet nem tudtak bérbeadással hasznosítani, a községi tanács műveltette meg, és vettette el szerződéses növényekkel, szudánifűvel, muharral és somkóróval. Az ebből származó bevétel a községfejlesztési alapot 'gyarapítja. Tavaly hasonló bevételekből 40 000 forinttal növelte a tanács a községfejlesztési alapot. — A NÉPEK BARÁTSÁGÁNAK HÓNAPJA keretében május 26-án Kurdon magyar—bolgár estet, Dombóvárait a KIOSZ-ban magyar—lengyel estet, 29-én Dalmandon magyar—lengyel, Mucsiban és Kocso- lán magyar—német estet rendeznek. Ezeken az esteken Bulgáriában, Lengyelországban, illetve a Német Demokratikus Köztársaságban járt pedagógusok számolnak be tapasztalataikról, élményeikről, az illető országok népének életéről. Pénteken kórushangverseny a Zeneiskolában Egy évvel ezelőtt állandó beszédtéma volt, hogy a város kulturális élete hiányos kórus működése nélkül. Az 50-es évek legelején működött nagyszerű énekkar annakidején hibás vezetés miatt szétszéledt és nem akadt senki sem, aki vállalkozott volna az énekkar újraszervezésére. Ebben a kérdésben is a zeneiskola megalakulása jelentette a megoldást. Megalakult először egy kis kar, amely most már Liszt Ferenc Kórus néven szépen-fejlődő fává gyarapodott. Megalakult a zeneiskola gyermekkara is. De a KISZÖV énekkar is a zeneiskola épületében kezdte meg próbáit és ma már ott tartunk, hogy ennek a három énekkarnak, valamint a helybeli általános iskola két kórusának, összesen tehát 5 énekkarnak a részvételével a TTIT a Magyar—Szovjet Baráti Társasággal karöltve pénteken május 23-án este 8 órai kezdettel a zeneiskola nagytermében kórus- hangversenyt rendezhet. A hangversenyen, amely a Népek Barátsága Hónapja keretében kerül sorra, magyar és orosz, valamint szovjet műveket hallhatunk majd. Az első három kart Bodonyi Ferenc, a fiúiskola énekkarát Gerse József, a leányiskoláét Vág Mátyásné vezényli. Divatbemutató Faddon A faddi földművesszövetkezet és a földművesszövetkezet nőtanácsa május 18-án, vasárnap délután divatbemutatót tartott a földművesszö vetkezet udvarán. A bemutatót nagy érdeklődés kísérte, s több mint négy százan tekintették meg. Bemutatásra került 60 féle különböző férfi, női, valamint gyermekruha, 50 féle divat cipő és szandál. A legnagyobb sikert egy női fehér tropikál kosztüm aratta, melynek az ára 280 forint. A bemutatott árukat a faddi dolgozók a helybeli földművesszövetkezet ruházati boltjaiban megvásá Tolhatják. A bemutatót előkészítő szervező bizottság lelkiismeretes munkájának eredménye a jól sikerült divat- és árubemutató. Tanító bácsi — a tsz tag Amikor a tsz-látogatók Szepes János bácsi gyümölcskertész birodalmába értek, János bácsi mintha újjászületett volna. Felélénkülve magyarázott munkája eredményeiről és terveiről. János bácsi kollégáinak. a szekszárdi járás igazgatótanítóinak szívesen adta át tapasztalatait, amelyeket mint három éves tag és gyümölcskertész a Ten- gelici Petőfi Tsz-ben szerzett. — Mint a pedagógusok közül többen néhány évvel ezelőtt én magam sem voltam különösképpen híve a tsz-mozgalomnak, — mondja. Én is úgy voltam, hogy felnagyítva láttam a hibákat és lekicsinyítve az eredményeket, amelyekért a Isz tagságának különösképpen kezdetben a tapasztalatok hiányában nagyon meg kellett dolgozni. Három év óta én magam is tsz-tag vagyok, s azóta a véleményem is fokozatosan változott meg, mert nem mint külső szemlélődő kritizálok, hanem mint tag. a gyakorlatban résztve- szek a munkában. Szepes János 1955-ig, mint igazgató-tanító dolgozott a tengelici iskolában. Negyvenhárom munkában eltöltött év áll mögötte. Úgy ismeri a tsz tagságát, mintha valameny- nyien saját édes gyermekei lennének. Igaz, hogy a legtöbbjük az ő keze alatt tanulta meg írást, a számolást. Ismeri volt tanítványainak erényeit és hibáit, s ennek figyelembevételével munkaközben is nevel, tanít. Kezdetben mint raktár- kezelő állandóan harcban állt a pazarlókkal. — Miért sajnálja tanító bácsi? — Hisz a miénk — kérdezték többször, különösen a fiatalabbak, amikor egy-egy elkótyavetyélt szerszámot kért számon. A tanító bácsi pedig nem sajnálta az időt és a fáradtságot, türelmesen magyarázott-, hogy a közöst nem szabad Csáky- szalmájaként kezelni. — Mit gondolsz fiam, hova jutnál, ha mint egyéni gazda a 8 holdas kis gazdaságokban így pazarolnál? ... Gondolkodj csak — mondogatta számtalanszor. Felmerülnek más kérdések is például a munkaegység-számítással kapcsolatban kell kioktatni egyikmásikat. De felmerülnek olyan kérdések is, amelyek a pedagógiai munkával függnek össze. Nincs könnyű dolga a pedagógusnak, akitől az egyszerű, vallásos előítéletekkel nevelt emberek választ várnak arra, hogy milyen erő hajtja a szputnyikot, a mesterséges holdat, amelyet a szovjet tudósok immár harmadízben bocsátottak útjára. János bácsi megmagyarázza, hogy a szputnyik nem valami csoda folytán hanem a fizikai törvények alapján kering a föld körül. Sok mindenre vár választ a pedagógus tsz-tagtól a tagság és a taFelvételi pályázót az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme 1858—59. tanévére Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága felhívással fordul az értelmiségi dolgozókhoz. Felhívja figyelmüket a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére, amelynek célja, hogy az értelmiségi dolgozók (tudományos kutatók, orvosok, mérnökök, jogászok, írók. művészek, pedagógusok, stb.) párt-, állami- és tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propagandisták szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. Az egyetemen a tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményekről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088/1957. M. T. és a 27/1957. M. Ü. M. rendelet bizto sítja. A tanév szeptember 15-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer meghatározott napon délután 4-től 8 óráig kötött foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150 forint. Az egyetemre való felvétel feltétele: általában középiskolai végzettség, vagy annak megfelelő munkás- mozgalmi, szakmai tapasztalati. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A hallgatók felvételi vizsgát tesznek a marxizmus— leninizmus alapkérdéseiből. Aki a felvételi vizsgán nem felelt meg, vagy más egyetemre, tanfolyamfa is jelentkezett, nem lehet az egyetem hallgatója. A pályázatot az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére 1958 június 15-ig kell beküldeni. A pályázat a Megyei Pártbizottságon beszerezhető kérdőív alapján történik. A kérdőívhez részletes önéletrajzot, pártbizottsági ajánlást és igazolást a jelenlegi munkaköréről, kell mellékelni. MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA „R dolgozó parasztság es a lakosság segítségével meg lehet akadályozni a burgonyabogár kártevését“ Beszélgetés Szentgyörgyi László növényvédelmi főcigronómussal A megyei tanács mezőgazdasági osztályához, a járási tanácsok mezőgazdasági osztályaihoz és a Megyei Növényvédő Állomáshoz szinte óránként érkeznek a segélytkérő bejelentések a megye minden részéről; garázdálkodik a burgonyabogár. Sőt már olyan bejelentések is érkeztek, hogy a burgonyabogarak elpusztították a zsenge növényeket. Hogy valóban akkora-e a veszély, mint azt szerte a megyében mondják, s ha igen, akkor hogyan lehet leküzdeni, a Megyei Növényvédő Állomás főagronómusához, Szentgyörgyi Lászlóhoz fordultunk kérdésekkel. —• A helyzet pillanatnyilag az, hogy a meleg hatására csakugyan elkezdtek garázdálkodni a burgonyabogarak. Ennek ellenére azonban nem sok gyakorlati jelentősége lenne annak, ha most teljes kapacitással mindenütt hozzálátnánk a nagyarányú gépi védekezéshez. Nem lenne gyakorlati jelentősége mégpedig azért, mert a jelenleg megtalálható kártevőknek a Holló 10. elnevezésű és a DDT elnevezésű védekező szerek csak mintegy 20 százalékát semmisítenék meg. A mi munkánknak igazán csak 8—10 nap múlva lesz jelentősége, amikor már a meglévő petékből lárvák lesznek, s ezek csakugyan csonkig leeszik a burgonya levelét. A jelenleg meglévő burganyabogarak még nem eszik le csonkig. Ellenben most is lehet és kell is védekezni a kártevők ellen. Mi, növényvédelmi szakemberek csak azt tudjuk tanácsolni, hogy szervezetten is, meg egyénileg nító bácsi szívesen magyaráz, nevel úgyis, mint pedagógsu és úgyis mint sok élettapasztalattal rendelkező, idősebb ember. — Vannak megoldatlan problémáink, de mégis azt mondom, jól érzem magam a tsz-ben, bár elég sok munkát ad a 43 holdas gyümölcsös, amely egész embert kíván, jól érzem magam és szívesen is dolgozok, mert megéri. Az elmúlt éviben 259 munkaegységem volt, 31 forintjával. És ha ehhez hozzászámítom azt a segítséget, amelyet a tsz-től kaptam, kocsifuvarban, fában, egyebekben, havi 900 forintot kerestem, amely az igazgatói nyugdíjam mellett szép jövedelemnek számít. A látogatók sok kérdésre választ kaptak Szepes János nyugalmazott igazgató-tanítótól, aki mint tsz-tag őszintén tájékoztatta kollégáit. Dicsekvés nélkül beszélt az eredményekről és szépítés nélkül a hibákról, nem úgy mint a külső szemlélődő, hanem úgy mint a közösség tagja. is keressék, szedjék össze és semmisítsék meg a burgonyabogarakat. Ez és csakis ez pillanatnyilag a leghatásosabb. — Van-e mód arra, hogy az említett 8—10 nap múlva megjelenő lárvákat a Megyei Növényvédő Állomás elpusztítja? — kérdeztük. — Az állomás 16 nagyteljesítményű porozó és permetezőgéppel rendelkezik. Ezekhez van megfelelő kiszolgáló személyzet és vízhordó kocsi. Mi ezekkel — ha lesz is kiesés — tudunk és védekezünk is. De a mi munkánk csak akkor lesz eredményes, ha minden községben az egyéni parasztság körében is megszervezik a védekezést. A községi agronómusoknak a kötelességük felmérni, mennyi burgonya van a határban és a dolgozó parasztokkal megbeszélni a növényvédelmi állomás által végrehajtott gépi védekezés feltételeit. — Milyen feltételek mellett végzik el a védekezést? — A tsz-eknek és tszcs-éknek két alkalommal teljesen díjtalanul. Ha a termelőszövetkezet, vagy a tszcs egy harmadik védekezésre is kihív bennünket, azt ki kell fizetni. Az egyéni parasztoknak azonban csak fizetés ellenében végezzük el a védekezést. Ha Holló 10-el permetezünk, ebben az esetben 138 forintba kerül egy hold burgonya leper- metezése. Ha DDT-vel porozunk, akkor 240 forintba. Ha azonban a dolgozó parasztok önkéntesen és a felszólítás ellenére sem végzik, illetve végeztetik el a permetezést, vagy a porozást, úgy a községi tanács elrendelheti, kötelessége is elrendelni a védekezést, sőt ez esetben az illető dolgozó parasztot még mégis bírságolhatják. — Van-e mód arra, hogy mindenütt el tudják végezni megfelelő időben a védekezést, úgy hogy ne legyen nagyobb terméskiesés? — Ami rajtunk múlik, mi megtesszük, hogy nagy kár ne érje a mezőgazdaságot. Ha a dolgozó parasztság és a lakosság is megteszi, amit megtehet, akkor meg lehet előzni és akadályozni a burgonyabogár kártevését és nagyobb terméskiesés nem lesz — fejezte be nyilatkozatát Szentgyörgyi László főagronómus. — A TAMÁSI ERDŐGAZDASÁG bikácsi erdészetében nemrégiben két szalagfűrészt állítottak üzembe, amely lényegesen gyorsabbá és olcsóbbá teszi a kitermelt fa feldolgozását.
