Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-17 / 90. szám

1958 április 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Áss üzemi tanácsok tapasztalataiból: A kollektív munka a legeredményesebb Évforduló . . • A Bonyhádi Zománcművekben is mint mindenütt, ahol üzemi tanácsot választottak, lelkiismeretesen készí­tették elő e fontos szerv létrehozá­sát. Az üzemi demokrácia kiszélesíté­se a dolgozóknak, mindenekelőtt a munkásosztálynak és a termelés te­rületén munkálkodó értelmiségnek a gazdasági építőmunka irányításába való fokozottabb bevonása azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek kibonta­kozását, a szocializmus építését és ezzel hozzájáruljanak a népjólét to­vábbi emeléséhez és mindezzel erő­sítsék a néphatalmat. A szakszervezeti funkcionáriusok­ból kiválasztandó egyharmadrész je­löltjeit az üzemi bizottság, a bizal­miakkal folytatott tanácskozások, va­lamint a pártszervezet aktíváinak se­gítségével válogattuk össze. E mun­kának meg lett az eredménye, mert az így javasoltakat változás nélkül hagyták jóvá. A 45 tagú üzemi tanács egyharmad részét képező, nem a szakszervezet által kijelöltt tagjaira vonatkozólag a dolgozók választásá­nak megkönnyítése érdekében az üzemi bizottság, a pártszervezettel szintén tett javaslatot. Ennek helyes­ségét az bizonyítja, hogy a 15 fő kö­zül csupán egy fő helyett választottak mást, mint az eredeti javaslatban szerepelt. Dolgozóink, mint más üzemekben is, nagy várakozással tekintettek az üzemi tanács működése elé. Az üzemi tanács az első ünnepélyes ülést 1957 december 23-án tartotta, melyen há­rom napirendi pontot tárgyalt meg és hozott határozatot. Ezt megelőző­leg négy-öt nappal minden üzemi ta­nácstagnak eljuttattuk a 7296/1957-es KGM. sz. rendeletet, mely foglalko­zik az üzemi tanács hatáskörével, kö­telezettségeivel és jogaival. Ugyan­csak ezen az ülésen meghatároztuk a legközelebbi üzemi tanácsülésen, mi­lyen napirendi pontokkal foglalko­zunk és ki fog beszámolni, melyet 1958 március 29-én tartottunk meg. Az üzemi tanácsülésre kijelölt elő­adókkal megbeszéltük, hogy a beszá­molót mikorra készítsék el és azt üb- ülésen megtárgyaltuk és lesokszoro­sítottuk, melyet négy-öt nappal az ülés előtt kiadtuk az üzemi tanács tagjainak tanulmányozás végett, va­lamint a dolgozók véleményét és javaslatát hallgassák meg. Az üzemi tanácstagok felkészülve jelentek meg az üzemi tanácsülésen, a napirendi ponthoz 16 hozzászólás volt. Többek között Plesz János szaktárs javasla­tot terjesztett elő az üzemi tanács­nak, hogy az égetőkemencék üzemel­tetése, valamint jobb kezelése felül­vizsgálatára egy brigádot javasolt, a brigád írásos jelentését az üzemi bi­zottságnak juttassa el. Továbbá Bor­Erőteljesen fejlődik a gyár szövő­dé részlege. Üjabb gépek és munká­sok beállításával szépen halad a kísérleti szövés. * Az üzem dolgozói örömmel vásá­rolnak a gyár kis népboltjában, mely óhajuknak megfelelően léte­sült, s melyben minden közszükség­leti cikket megtalálnak. * Nőtt az üzemi konyhán étkezők száma, az étlap változatos és jó. A gyá.rban egyre több dolgozó veszi igénybe az üzemi konyhát, amely olcsó és gazdaságos. * Az üzem kultúrcsoportja nagy si­kerrel mutatta be „Mozgó fényké­pek” című háromfelvonásos bohó­zatot, Raksányi Vilmos rendezésé­sodi István javasolta, hogy az új hú­zógépre nagyobb gondot fordítsanak. A hozzászólások végén a napirendi pont előadói a választ megadták. A legutolsó üzemi tanácsülés alkalmá­ból megállapíhatjuk azt is, hogy a hozzászólások bátrak és őszinték vol­tak. Az üzemi tanács minden ülésen határozatot hoz, hogy a legközelebbi ülésen milyen napirendi pontokkal kíván foglalkozni és kik lesznek az előadók. Ha szükséges, egy-egy napi­rendi ponthoz brigádokat hozunk lét­re. A Bonyhádi Zománcművek üzemi tanácsa ezt a munkát a jövőben még csak fokozni kívánja. ben. Tekintettel a nagy érdeklődés­re, az előadást megismétlik. * Az üzem KISZ-szervezetének if­júsági brigádja megkezdte a tiszta­sági hónappal kapcsolatos tenni­valókat. Jelenleg a szövődében mun­kálkodnak, de kedvező idő esetén az udvar csinosítását is megkezdik. * Az elmúlt héten egy hír járta be az üzemet. Hétfőn röntgenezés lesz, melyre a 16 éven aluliaknak kötele­ző elmenni, de megvizsgáltathatják magukat a többi dolgozók is. A röntgen vizsgálatot a szovjet helyőr­ség orvosai végezték el. Ez a kis mozaik is egy dokumentuma az igaz barátságnak, amelyet a szovjet nép a magyar nép iránt érez. SCHÄFFLER ÁDÁM Tolna, Selyemfonó Hosszú volt az út, s míg tapostuk a lassan szikkadó, sáros utat, hall­gattam a mellettem lépkedő ember szavát. Enying László göndör, nap­szítta hajával, markáns vonással szája szögletében, fiatalos benyo­mást keltett. — Sokgyermekes családból szár­mazom, 12-en voltunk élő testvérek, így gondolható, hogy a szapora gyermekáldással nyakunkba sza­kadt a nyomorúság is. Mi gyerekek kezdetben nem igen tudtuk mit je­lent az, hogy nincs, négyen-öten fe­küdtünk egy ágyban és a legna­gyobb boldogságnak azt tartottuk, ha hajnalhasadáskor nem ráncigál- tak ki az ágyból bennünket, alud­hattunk még egy strófát. Később aho­gyan eszesedtem, mindjobban érez­tem a nyomorúságot és könnyeket csalt a szemembe, amikor láttam, hogy a gazdám felesége mást főzött nekem és mást a családnak. Az ételt egy kis tálban kinyújtották az ajtón, ott ettem meg sírva a disznók mel­lett. Később, már a felszabadulás után, amikor a magam embere lettem, jobban éltem, többet kerestem, , de bolyongó életet éltem. Jártam az or­szágot, az egyik helyen építettünk, a másik helyen bontottunk és a családtól messze, bizony elég keser­ves volt. Később gondolkodtunk sor­sunk jobbra fordulásán és mivel a szomszéd megyékbe valók voltunk, hallottam, hogy milyen az élet itt Bátán a szövetkezetben. Most egy éve éppen, áprilisban történt a köl­tözködés és azóta itt lakunk a pusz­tán, Furkón, a kastélyban. — Most elégedett jelenlegi életé­vel? — vetettem közbe a szót. — Hogyan is mondjam — kezdte tűnődve, majd gyorsabban így foly­tatta. — Hát persze, hogy jobb. Tudja engem nem igen kényezte­tett el a sors. Mint említettem is már, sokan voltunk testvérek, elő­fordult nem egyszer, hogy az egyik évben temettünk, a másik évben ke­reszteltünk. Később, amikor a mi családunkban is gyerek született, ke­rülgetett még a balszerencse. Kislá­nyommal hónapokig kórházba jár­tunk kétoldali csipőficammal. Meg­gyógyult. Tavaly vettem egy hasas­kocát, gondoltam ellés után kihíz- lalom, nem sikerült. A koca, meg a malacok is elhullottak. Egyszóval nem kell azt mondani, hogy verd meg isten. Itt azért másféleképpen formálódik az ember, másfélekép­pen alakul minden, jobban tudunk tervezni, mert van mire és miből. Megkapjuk havonta a készpénzelő­leget, bőségesen jutott tavaly gabo­na, etetem a hízónak valót és a na­pokban birkát akarok venni. A te­hén vásárlás távolabbi terv, de me­rek gondolni arra, hogy jövőre meg­valósul. Tudja rendes ember a mi elnökünk, azon van, hogy úgy for­gassa a pénzt, hogy valamennyiünk­nek haszna legyen belőle. A kerté­szetben végzik a munkát, 5 holdon lesz bolgárkertészetünk, hizlaljuk a sertéseket, egyszóval lesz itt pénz bőven, aggodalomra nincs ok. E rövid beszélgetés Enying László tsz tag és közöttem a napokban zaj­lott le. A beszélgetés után még so­káig gondolkodtam a hallottakon és megírtam évfordulóra. Pálkovács Róza HÍREK Kerner József az üzemi tanács elnöke Mozaikok a Selyemgyár életéből Mi újság a Sárközi Állami Gazdaságban ? Ebben az évben vonták össze a sár­közi és a leperdpusztai állami gazda­ságok területét, így közel 9000 hol­don gazdálkodnak ma a szakemberek a Sárközi Állami Gazdaságban. A napokban náluk jártunk és érdeklőd­tünk, hogyan haladnak a munkák, milyen eredményeik vannak az ál­lattenyésztés terén. Huszonkilenc géppel vetnek A tájékoztatásban arról hallot­tunk, hogy a gazdaság erősen kötött és mélyfekvésű talaján nem volt ép­pen a legkönnyebb feladat a tavaszi munkákat, a talajelőkészítést és a ve­tést gyorsan befejezni. A dolgozók igyekezetét siker koronázta és a jó munkaszervezésnek lett az eredmé­nye, hogy több növényfajtánál be­fejezték a vetést. Naponta 29 vető­gép, zömében traktorvontatású, dolgozott a határban, amelynek az eredménye, hogy a földbe tették 135 holdon a zab, 50 holdon a tavaszi árpa, 150 holdon a fajtaborsó, £4 holdon a takarmányborsó, 76 holdon zabos borsó és 70 holdon a lucerna magját. Ezenkívül megkezdték és részben befejezték már a cukorrépa vetését is. Jól fizet a tehenészet A gazdaság tehenészetében a múlt hónapban például 154 000 liter volt a tejtermelés, ebből az államnak 122 000 liter lett leszállítva, ami azt jelenti, hogy közel 400 000 forint be­vétele volt a gazdaságnak, csak tej­ből. Megtudtuk azt is, hogy az egész tehénállomány éves törzskönyvi el­lenőrzés alatt áll és a félreeső tehe­nészetek kivételével a megterméke­nyítés mesterséges úton történik. A tejen kívül a szarvasmarhate­nyésztés másik haszna az értékesí­tés. Összesen 156 darab hízott vágó­marhát fognak ebben az évben el­adni, ezenkívül leszállítottak 71 darabot, amelyből 25 darab export értékesítésre került. V etőmagértékesítés Érdemes minőségi vetőmagokat ter melni. mert az árkülönbség nem meg vetendő. A Sárközi Állami Gazda­ságnak például 850 000 forinttal nö­vekedik ebben az évben a növényter­melésből a bevétele, azért, mert nem szokványgabonát, hanem nemesített vetőmagot értékesít. 329 holdon vet­nek Bánkúti 1205-ös másodfokú szapcrulatú búzát, 76 holdon termel­nek ugyancsak másodfokú szaporu- latú őszi árpát, 90 holdon zabot, 200 holdon szegedi sárgakukoricát, 131 holdon fajtaborsót és 100 holdon hibrid kukoricát. ősszel holdanként kettő mázsa fosz­for, tavasszal 80 kiló nitrogén műtrá_ gyát szórtak. Az őszi árpa alá ősszel 185 kiló foszfor, tavasszal 61 kiló nitrogén műtrágyát szórtak ki. A ta­vaszi árpa alá ősszel és tavasszal holdanként összesen 380 kiló nit­rogén, foszfor és káli tartalmú mű­trágyát szórtak ki. Televízió A gazdaság dolgozóinak új szóra­kozást nyújt a kultúrteremben felál­lított televízió, amelyet a vállalat fejlesztési alapból vásároltak. Az ér­deklődés, a látogatottság nagy, heten­ként kétszer nézik végig a televízió előadását a gazdaság dolgozói. P. R. — Április 19-én ismét megrende­zik Bonyhádon a kommunisták im­már hagyományossá vált találkozó­ját. A találkozóra pártonkívülieket is meghívnak, amelynek befejezéseként baráti vacsorát rendeznek. — Az új rádió-villamossági szak. üzlet megnyitása után a régi üzle­tet, a 89. számú Népboltot kultúr- cikk-üzletté alakították át. Ennek megfelelően ajándéktárgyakat — köztük ezüst és alpakka-tárgyakat — fotócikkeket, hangszereket — szájharmonikától a zongoráig, piani- nóig — árusítanak. — A jövő hónapban megnyílik az ’dénybölcsödé és a napközi, Duna- kömlődön. Komoly gondot okoz a je­lentkezők nagy száma, a 20 férőhe­lyes bölcsődébe 30 gyerekkel, az 50 férőhelyes napközibe 70 gyerekkel jelentkeztek a szülők. — Májusban nyílik meg a bony­hádi járási kultúrház szabadtéri szín­pada. A megnyitó előadáson a 40 tagú pécsi MÁV Szimfonikus Zene­kar vendégszerepei. — Rákóczi Istvánná iregszemcse— csehipusztai lakost 300 forint pénz- büntetésre ítélte a tamási járásbí­róság becsületsértés bűntette miatt. — Lápafőn a második negyedév során minden tanácstag megtartja az esedékes tanácstagi beszámolóját. Az első tanácstagi beszámolókra áp­rilis 20-án kerül sor, Ferenc István, Tótpál János és Kugli Gáspár tanács­tagok számolnak be választóik előtt eddig végzett munkájukról. A többi tanácstagok május, illetve június utolsó vasárnapján tartják meg be­számolójukat. 'TUtfdÁtáibiel... Nyereségrészesedés Szép eredményeket értek el az el­múlt évben a gazdaságban. A gazda-i ság vezetősége az üzemi bizottsággal ÍJ karöltve beszélte meg, hogy a nyerő-' ségrészesedés címén kiosztásra ke-* rülő 385 000 forintot milyen arányban^ és kik kapják a gazdaság dolgozói j közül. A nyereségrészesedést 514 j dolgozó között osztották szét, fi gye-; lembevéve, hogy az illető dolgozói mióta dolgozik a gazdaságban, mi-í lyen eredményeket ért el a múltál évben és volt-e igazolatlan mulasz­tása. A dolgozók közül Heidig istván traktoros 1500. az állattenyésztők közül Heilmann Ignác 1050, a szőlé­szet dolgozói közül Fölkér Ferenc 1220 forint nyereságrészesedést kapott. Ötven vagon nitrogén mű­trágya A gazdaságban nemcsak azzal igye­keznek a termés mennyiségét fokozni, hogy időben és jól előkészített talaj-11' ba vetnek, hanem az egy holdra ki szórt műtrágya mennyiséggel is. Ösz- szesen 50 vagon a nitrogén műtrágya! szükségletük, amelyet elszórnak eb-} ben az évben, őszi búza alá Például J — Befejezés előtt állnak az üzemi tanácsválasztások megyénk üzemei­ben. A MEDOSZ-hoz tartozó 28 gaz­daságon kívül az ÉDOSZ-hoz tartozó 9 üzemben, a vasas szakszervezet egy üzemében, a textiles szakszervezet két üzemében, a bőrös szakszervezet két üzemében, azonkívül a HVDSZ egy üzemében választották meg az üzemi tanácsokat. — Teljes „nagyüzem“ van a tolnait Baromfikeltetőben. Április 13-ig n^mX kevesebb, mint 152 945 csibét keltet-® tek és értékesítettek. A tapasztalatoké azt mutatják, hogy nagy a kereslet} | a naposcsibék után, még a termelő-« j szövetkezetek részéről is. A tamási * ' Vörös Szikra Tsz 4000 darab, a hő-i ; gyészi termelőszövetkezet 1000 darab} I naposcsibét vásárolt nemrégiben. «* Alig vártam, hogy este legyen! Ma olyan nagy dolog történt ve­lem, hogy az izgalomtól még most is alig tudok írni. Nagyon sokszor álltam már a folyosó ablakban és hosszan elnéztem a gyerekeket. Is­merek már mindenkit. Tudom, kié az a két hosszú szőke copf, hogy a napon sütkérező Melinda nem szeret ugrálni. Most is el tudnám sorolni, kik sereglenének körém, s kérnék: „Kistanítónéni, játsz­szunk!” Ügy emlékszem mind­egyikre, ahogy első tanítási napo­mon láttam őket. Okos feleletük­kel bátorítottak, mosolyogtak rám. Nagyon szeretem őket. Mégis sok­szor gondoltam már arra, hogyan fogom megmondani jövőre a sok kis ismeretlen gyereknek, hogy ez­után én tanítom őket. Velem fog­nak olvasni, számolni, írni... Ma délután gyönyörűen sütött a nap. Egyedül sétáltam az utcán. Szünet volt. Olyan jó ilyenkor újra meg újra végigjárni a régi kedves helyeket. Éppen azon töp­rengtem, hogy néhány hónap múl­va már egy ismeretlen falu utcá­ját rovom, mikor hátam mögött egy gyermek nagyot sikított. Visz- szafordultam. Egy sötétkékkabátos kislány — talán 7 éves lehetett — szívettépő hangon kiabálta: „Anyu, anyu!!...” A mellette hú­zódó kerítésen éppen akkor ug­rott be egy felborzolt szőrű szür­ke kutya. A kislány nagyon sírt és szaladt. Azonnal láttam, hogy a csúnya állat megharapta. Meg­fogtam a karját, de ő kapálódzott, rúgott, csípett és egyre az édes­anyját hívta. Próbálom vigasztal­ni, de hiába. Sokáig nem várhat­tam, a seb vérzett. Mikor meglát­ta, hogy fehér harisnyáján piros folt van, még jobban szabadulni akart. Az utcán nem volt senki. Mit csináljak? Ez a gyermek fél tőlem, de el nem engedhetem. Nem tudom, hol lakik. Az orvos pedig itt van a következő utcá­ban. Talán még sápadtabb lehet­tem, mint a kislány, nem tudtam mihez kezdjek. Kétségbeesve kér­deztem tőle: — Hogy hívnak? — Hol laktok? Nagyon fájhatott a lába, mert erősen belekapaszkodott a karom­ba, s felelet helyett megkérdezte: — Ki vagy te néni? — Nem tudom leírni, mi ment végbe bennem, pedig ebből a nap­ból talán ezt szeretném a legjob­ban megörökíteni. A gyermek ver­gődött, mint a fészekből kiesett madár. Félt az orvostól, de tudta, hogy meggyógyítja, szeretett vol­na az édeshez menni, de érezte, hogy mindig jobban fáj a lába. Csak legalább jönne valaki, akit ismerek, gondolhatta a gyermek. Megéreztem, mi megy végbe ben­ne, magamhoz szorítottam, s a kér­désre merészen ezt feleltem. Tanító néni vagyok ... Csak én más iskolában tanítom a gyereke­ket, azok nem félnek úgy tőlem, mint te. A gyermek visszafojtotta a sí­rást, okos nagy szemeivel rám né­zett. „Menjünk a doktor bácsi­hoz!” — hívtam a kicsikét. Szó nélkül, nyugodtan bízta magát rám. Még szipogott egy kicsit, de nem félt. Ekkor én kezdtem pis­logni a fel-felbuggyanó könnyek­től. Nagyon örültem, én voltam a világon a legboldogabb. Ez a gyer­mek megérezte, hogy a tanító jót akar, tőle nem szabad félni, sok­szor helyettesíti az édesanyát. A kis sebesült bizalommal telt meg, s reménykedve kérdezte: — Tanító néni, ugye nem halok meg? ... ... Édesanyjuk akarok lenni, ez a jelszó vezet hivatásom betölté­sében ... ERDÉLYI GYÖRGYI tanítónőképző IV. o. t.

Next

/
Thumbnails
Contents