Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-17 / 90. szám
1958 április 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Áss üzemi tanácsok tapasztalataiból: A kollektív munka a legeredményesebb Évforduló . . • A Bonyhádi Zománcművekben is mint mindenütt, ahol üzemi tanácsot választottak, lelkiismeretesen készítették elő e fontos szerv létrehozását. Az üzemi demokrácia kiszélesítése a dolgozóknak, mindenekelőtt a munkásosztálynak és a termelés területén munkálkodó értelmiségnek a gazdasági építőmunka irányításába való fokozottabb bevonása azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek kibontakozását, a szocializmus építését és ezzel hozzájáruljanak a népjólét további emeléséhez és mindezzel erősítsék a néphatalmat. A szakszervezeti funkcionáriusokból kiválasztandó egyharmadrész jelöltjeit az üzemi bizottság, a bizalmiakkal folytatott tanácskozások, valamint a pártszervezet aktíváinak segítségével válogattuk össze. E munkának meg lett az eredménye, mert az így javasoltakat változás nélkül hagyták jóvá. A 45 tagú üzemi tanács egyharmad részét képező, nem a szakszervezet által kijelöltt tagjaira vonatkozólag a dolgozók választásának megkönnyítése érdekében az üzemi bizottság, a pártszervezettel szintén tett javaslatot. Ennek helyességét az bizonyítja, hogy a 15 fő közül csupán egy fő helyett választottak mást, mint az eredeti javaslatban szerepelt. Dolgozóink, mint más üzemekben is, nagy várakozással tekintettek az üzemi tanács működése elé. Az üzemi tanács az első ünnepélyes ülést 1957 december 23-án tartotta, melyen három napirendi pontot tárgyalt meg és hozott határozatot. Ezt megelőzőleg négy-öt nappal minden üzemi tanácstagnak eljuttattuk a 7296/1957-es KGM. sz. rendeletet, mely foglalkozik az üzemi tanács hatáskörével, kötelezettségeivel és jogaival. Ugyancsak ezen az ülésen meghatároztuk a legközelebbi üzemi tanácsülésen, milyen napirendi pontokkal foglalkozunk és ki fog beszámolni, melyet 1958 március 29-én tartottunk meg. Az üzemi tanácsülésre kijelölt előadókkal megbeszéltük, hogy a beszámolót mikorra készítsék el és azt üb- ülésen megtárgyaltuk és lesokszorosítottuk, melyet négy-öt nappal az ülés előtt kiadtuk az üzemi tanács tagjainak tanulmányozás végett, valamint a dolgozók véleményét és javaslatát hallgassák meg. Az üzemi tanácstagok felkészülve jelentek meg az üzemi tanácsülésen, a napirendi ponthoz 16 hozzászólás volt. Többek között Plesz János szaktárs javaslatot terjesztett elő az üzemi tanácsnak, hogy az égetőkemencék üzemeltetése, valamint jobb kezelése felülvizsgálatára egy brigádot javasolt, a brigád írásos jelentését az üzemi bizottságnak juttassa el. Továbbá BorErőteljesen fejlődik a gyár szövődé részlege. Üjabb gépek és munkások beállításával szépen halad a kísérleti szövés. * Az üzem dolgozói örömmel vásárolnak a gyár kis népboltjában, mely óhajuknak megfelelően létesült, s melyben minden közszükségleti cikket megtalálnak. * Nőtt az üzemi konyhán étkezők száma, az étlap változatos és jó. A gyá.rban egyre több dolgozó veszi igénybe az üzemi konyhát, amely olcsó és gazdaságos. * Az üzem kultúrcsoportja nagy sikerrel mutatta be „Mozgó fényképek” című háromfelvonásos bohózatot, Raksányi Vilmos rendezésésodi István javasolta, hogy az új húzógépre nagyobb gondot fordítsanak. A hozzászólások végén a napirendi pont előadói a választ megadták. A legutolsó üzemi tanácsülés alkalmából megállapíhatjuk azt is, hogy a hozzászólások bátrak és őszinték voltak. Az üzemi tanács minden ülésen határozatot hoz, hogy a legközelebbi ülésen milyen napirendi pontokkal kíván foglalkozni és kik lesznek az előadók. Ha szükséges, egy-egy napirendi ponthoz brigádokat hozunk létre. A Bonyhádi Zománcművek üzemi tanácsa ezt a munkát a jövőben még csak fokozni kívánja. ben. Tekintettel a nagy érdeklődésre, az előadást megismétlik. * Az üzem KISZ-szervezetének ifjúsági brigádja megkezdte a tisztasági hónappal kapcsolatos tennivalókat. Jelenleg a szövődében munkálkodnak, de kedvező idő esetén az udvar csinosítását is megkezdik. * Az elmúlt héten egy hír járta be az üzemet. Hétfőn röntgenezés lesz, melyre a 16 éven aluliaknak kötelező elmenni, de megvizsgáltathatják magukat a többi dolgozók is. A röntgen vizsgálatot a szovjet helyőrség orvosai végezték el. Ez a kis mozaik is egy dokumentuma az igaz barátságnak, amelyet a szovjet nép a magyar nép iránt érez. SCHÄFFLER ÁDÁM Tolna, Selyemfonó Hosszú volt az út, s míg tapostuk a lassan szikkadó, sáros utat, hallgattam a mellettem lépkedő ember szavát. Enying László göndör, napszítta hajával, markáns vonással szája szögletében, fiatalos benyomást keltett. — Sokgyermekes családból származom, 12-en voltunk élő testvérek, így gondolható, hogy a szapora gyermekáldással nyakunkba szakadt a nyomorúság is. Mi gyerekek kezdetben nem igen tudtuk mit jelent az, hogy nincs, négyen-öten feküdtünk egy ágyban és a legnagyobb boldogságnak azt tartottuk, ha hajnalhasadáskor nem ráncigál- tak ki az ágyból bennünket, aludhattunk még egy strófát. Később ahogyan eszesedtem, mindjobban éreztem a nyomorúságot és könnyeket csalt a szemembe, amikor láttam, hogy a gazdám felesége mást főzött nekem és mást a családnak. Az ételt egy kis tálban kinyújtották az ajtón, ott ettem meg sírva a disznók mellett. Később, már a felszabadulás után, amikor a magam embere lettem, jobban éltem, többet kerestem, , de bolyongó életet éltem. Jártam az országot, az egyik helyen építettünk, a másik helyen bontottunk és a családtól messze, bizony elég keserves volt. Később gondolkodtunk sorsunk jobbra fordulásán és mivel a szomszéd megyékbe valók voltunk, hallottam, hogy milyen az élet itt Bátán a szövetkezetben. Most egy éve éppen, áprilisban történt a költözködés és azóta itt lakunk a pusztán, Furkón, a kastélyban. — Most elégedett jelenlegi életével? — vetettem közbe a szót. — Hogyan is mondjam — kezdte tűnődve, majd gyorsabban így folytatta. — Hát persze, hogy jobb. Tudja engem nem igen kényeztetett el a sors. Mint említettem is már, sokan voltunk testvérek, előfordult nem egyszer, hogy az egyik évben temettünk, a másik évben kereszteltünk. Később, amikor a mi családunkban is gyerek született, kerülgetett még a balszerencse. Kislányommal hónapokig kórházba jártunk kétoldali csipőficammal. Meggyógyult. Tavaly vettem egy hasaskocát, gondoltam ellés után kihíz- lalom, nem sikerült. A koca, meg a malacok is elhullottak. Egyszóval nem kell azt mondani, hogy verd meg isten. Itt azért másféleképpen formálódik az ember, másféleképpen alakul minden, jobban tudunk tervezni, mert van mire és miből. Megkapjuk havonta a készpénzelőleget, bőségesen jutott tavaly gabona, etetem a hízónak valót és a napokban birkát akarok venni. A tehén vásárlás távolabbi terv, de merek gondolni arra, hogy jövőre megvalósul. Tudja rendes ember a mi elnökünk, azon van, hogy úgy forgassa a pénzt, hogy valamennyiünknek haszna legyen belőle. A kertészetben végzik a munkát, 5 holdon lesz bolgárkertészetünk, hizlaljuk a sertéseket, egyszóval lesz itt pénz bőven, aggodalomra nincs ok. E rövid beszélgetés Enying László tsz tag és közöttem a napokban zajlott le. A beszélgetés után még sokáig gondolkodtam a hallottakon és megírtam évfordulóra. Pálkovács Róza HÍREK Kerner József az üzemi tanács elnöke Mozaikok a Selyemgyár életéből Mi újság a Sárközi Állami Gazdaságban ? Ebben az évben vonták össze a sárközi és a leperdpusztai állami gazdaságok területét, így közel 9000 holdon gazdálkodnak ma a szakemberek a Sárközi Állami Gazdaságban. A napokban náluk jártunk és érdeklődtünk, hogyan haladnak a munkák, milyen eredményeik vannak az állattenyésztés terén. Huszonkilenc géppel vetnek A tájékoztatásban arról hallottunk, hogy a gazdaság erősen kötött és mélyfekvésű talaján nem volt éppen a legkönnyebb feladat a tavaszi munkákat, a talajelőkészítést és a vetést gyorsan befejezni. A dolgozók igyekezetét siker koronázta és a jó munkaszervezésnek lett az eredménye, hogy több növényfajtánál befejezték a vetést. Naponta 29 vetőgép, zömében traktorvontatású, dolgozott a határban, amelynek az eredménye, hogy a földbe tették 135 holdon a zab, 50 holdon a tavaszi árpa, 150 holdon a fajtaborsó, £4 holdon a takarmányborsó, 76 holdon zabos borsó és 70 holdon a lucerna magját. Ezenkívül megkezdték és részben befejezték már a cukorrépa vetését is. Jól fizet a tehenészet A gazdaság tehenészetében a múlt hónapban például 154 000 liter volt a tejtermelés, ebből az államnak 122 000 liter lett leszállítva, ami azt jelenti, hogy közel 400 000 forint bevétele volt a gazdaságnak, csak tejből. Megtudtuk azt is, hogy az egész tehénállomány éves törzskönyvi ellenőrzés alatt áll és a félreeső tehenészetek kivételével a megtermékenyítés mesterséges úton történik. A tejen kívül a szarvasmarhatenyésztés másik haszna az értékesítés. Összesen 156 darab hízott vágómarhát fognak ebben az évben eladni, ezenkívül leszállítottak 71 darabot, amelyből 25 darab export értékesítésre került. V etőmagértékesítés Érdemes minőségi vetőmagokat ter melni. mert az árkülönbség nem meg vetendő. A Sárközi Állami Gazdaságnak például 850 000 forinttal növekedik ebben az évben a növénytermelésből a bevétele, azért, mert nem szokványgabonát, hanem nemesített vetőmagot értékesít. 329 holdon vetnek Bánkúti 1205-ös másodfokú szapcrulatú búzát, 76 holdon termelnek ugyancsak másodfokú szaporu- latú őszi árpát, 90 holdon zabot, 200 holdon szegedi sárgakukoricát, 131 holdon fajtaborsót és 100 holdon hibrid kukoricát. ősszel holdanként kettő mázsa foszfor, tavasszal 80 kiló nitrogén műtrá_ gyát szórtak. Az őszi árpa alá ősszel 185 kiló foszfor, tavasszal 61 kiló nitrogén műtrágyát szórtak ki. A tavaszi árpa alá ősszel és tavasszal holdanként összesen 380 kiló nitrogén, foszfor és káli tartalmú műtrágyát szórtak ki. Televízió A gazdaság dolgozóinak új szórakozást nyújt a kultúrteremben felállított televízió, amelyet a vállalat fejlesztési alapból vásároltak. Az érdeklődés, a látogatottság nagy, hetenként kétszer nézik végig a televízió előadását a gazdaság dolgozói. P. R. — Április 19-én ismét megrendezik Bonyhádon a kommunisták immár hagyományossá vált találkozóját. A találkozóra pártonkívülieket is meghívnak, amelynek befejezéseként baráti vacsorát rendeznek. — Az új rádió-villamossági szak. üzlet megnyitása után a régi üzletet, a 89. számú Népboltot kultúr- cikk-üzletté alakították át. Ennek megfelelően ajándéktárgyakat — köztük ezüst és alpakka-tárgyakat — fotócikkeket, hangszereket — szájharmonikától a zongoráig, piani- nóig — árusítanak. — A jövő hónapban megnyílik az ’dénybölcsödé és a napközi, Duna- kömlődön. Komoly gondot okoz a jelentkezők nagy száma, a 20 férőhelyes bölcsődébe 30 gyerekkel, az 50 férőhelyes napközibe 70 gyerekkel jelentkeztek a szülők. — Májusban nyílik meg a bonyhádi járási kultúrház szabadtéri színpada. A megnyitó előadáson a 40 tagú pécsi MÁV Szimfonikus Zenekar vendégszerepei. — Rákóczi Istvánná iregszemcse— csehipusztai lakost 300 forint pénz- büntetésre ítélte a tamási járásbíróság becsületsértés bűntette miatt. — Lápafőn a második negyedév során minden tanácstag megtartja az esedékes tanácstagi beszámolóját. Az első tanácstagi beszámolókra április 20-án kerül sor, Ferenc István, Tótpál János és Kugli Gáspár tanácstagok számolnak be választóik előtt eddig végzett munkájukról. A többi tanácstagok május, illetve június utolsó vasárnapján tartják meg beszámolójukat. 'TUtfdÁtáibiel... Nyereségrészesedés Szép eredményeket értek el az elmúlt évben a gazdaságban. A gazda-i ság vezetősége az üzemi bizottsággal ÍJ karöltve beszélte meg, hogy a nyerő-' ségrészesedés címén kiosztásra ke-* rülő 385 000 forintot milyen arányban^ és kik kapják a gazdaság dolgozói j közül. A nyereségrészesedést 514 j dolgozó között osztották szét, fi gye-; lembevéve, hogy az illető dolgozói mióta dolgozik a gazdaságban, mi-í lyen eredményeket ért el a múltál évben és volt-e igazolatlan mulasztása. A dolgozók közül Heidig istván traktoros 1500. az állattenyésztők közül Heilmann Ignác 1050, a szőlészet dolgozói közül Fölkér Ferenc 1220 forint nyereságrészesedést kapott. Ötven vagon nitrogén műtrágya A gazdaságban nemcsak azzal igyekeznek a termés mennyiségét fokozni, hogy időben és jól előkészített talaj-11' ba vetnek, hanem az egy holdra ki szórt műtrágya mennyiséggel is. Ösz- szesen 50 vagon a nitrogén műtrágya! szükségletük, amelyet elszórnak eb-} ben az évben, őszi búza alá Például J — Befejezés előtt állnak az üzemi tanácsválasztások megyénk üzemeiben. A MEDOSZ-hoz tartozó 28 gazdaságon kívül az ÉDOSZ-hoz tartozó 9 üzemben, a vasas szakszervezet egy üzemében, a textiles szakszervezet két üzemében, a bőrös szakszervezet két üzemében, azonkívül a HVDSZ egy üzemében választották meg az üzemi tanácsokat. — Teljes „nagyüzem“ van a tolnait Baromfikeltetőben. Április 13-ig n^mX kevesebb, mint 152 945 csibét keltet-® tek és értékesítettek. A tapasztalatoké azt mutatják, hogy nagy a kereslet} | a naposcsibék után, még a termelő-« j szövetkezetek részéről is. A tamási * ' Vörös Szikra Tsz 4000 darab, a hő-i ; gyészi termelőszövetkezet 1000 darab} I naposcsibét vásárolt nemrégiben. «* Alig vártam, hogy este legyen! Ma olyan nagy dolog történt velem, hogy az izgalomtól még most is alig tudok írni. Nagyon sokszor álltam már a folyosó ablakban és hosszan elnéztem a gyerekeket. Ismerek már mindenkit. Tudom, kié az a két hosszú szőke copf, hogy a napon sütkérező Melinda nem szeret ugrálni. Most is el tudnám sorolni, kik sereglenének körém, s kérnék: „Kistanítónéni, játszszunk!” Ügy emlékszem mindegyikre, ahogy első tanítási napomon láttam őket. Okos feleletükkel bátorítottak, mosolyogtak rám. Nagyon szeretem őket. Mégis sokszor gondoltam már arra, hogyan fogom megmondani jövőre a sok kis ismeretlen gyereknek, hogy ezután én tanítom őket. Velem fognak olvasni, számolni, írni... Ma délután gyönyörűen sütött a nap. Egyedül sétáltam az utcán. Szünet volt. Olyan jó ilyenkor újra meg újra végigjárni a régi kedves helyeket. Éppen azon töprengtem, hogy néhány hónap múlva már egy ismeretlen falu utcáját rovom, mikor hátam mögött egy gyermek nagyot sikított. Visz- szafordultam. Egy sötétkékkabátos kislány — talán 7 éves lehetett — szívettépő hangon kiabálta: „Anyu, anyu!!...” A mellette húzódó kerítésen éppen akkor ugrott be egy felborzolt szőrű szürke kutya. A kislány nagyon sírt és szaladt. Azonnal láttam, hogy a csúnya állat megharapta. Megfogtam a karját, de ő kapálódzott, rúgott, csípett és egyre az édesanyját hívta. Próbálom vigasztalni, de hiába. Sokáig nem várhattam, a seb vérzett. Mikor meglátta, hogy fehér harisnyáján piros folt van, még jobban szabadulni akart. Az utcán nem volt senki. Mit csináljak? Ez a gyermek fél tőlem, de el nem engedhetem. Nem tudom, hol lakik. Az orvos pedig itt van a következő utcában. Talán még sápadtabb lehettem, mint a kislány, nem tudtam mihez kezdjek. Kétségbeesve kérdeztem tőle: — Hogy hívnak? — Hol laktok? Nagyon fájhatott a lába, mert erősen belekapaszkodott a karomba, s felelet helyett megkérdezte: — Ki vagy te néni? — Nem tudom leírni, mi ment végbe bennem, pedig ebből a napból talán ezt szeretném a legjobban megörökíteni. A gyermek vergődött, mint a fészekből kiesett madár. Félt az orvostól, de tudta, hogy meggyógyítja, szeretett volna az édeshez menni, de érezte, hogy mindig jobban fáj a lába. Csak legalább jönne valaki, akit ismerek, gondolhatta a gyermek. Megéreztem, mi megy végbe benne, magamhoz szorítottam, s a kérdésre merészen ezt feleltem. Tanító néni vagyok ... Csak én más iskolában tanítom a gyerekeket, azok nem félnek úgy tőlem, mint te. A gyermek visszafojtotta a sírást, okos nagy szemeivel rám nézett. „Menjünk a doktor bácsihoz!” — hívtam a kicsikét. Szó nélkül, nyugodtan bízta magát rám. Még szipogott egy kicsit, de nem félt. Ekkor én kezdtem pislogni a fel-felbuggyanó könnyektől. Nagyon örültem, én voltam a világon a legboldogabb. Ez a gyermek megérezte, hogy a tanító jót akar, tőle nem szabad félni, sokszor helyettesíti az édesanyát. A kis sebesült bizalommal telt meg, s reménykedve kérdezte: — Tanító néni, ugye nem halok meg? ... ... Édesanyjuk akarok lenni, ez a jelszó vezet hivatásom betöltésében ... ERDÉLYI GYÖRGYI tanítónőképző IV. o. t.