Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-15 / 88. szám
1958 április 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG S Jó munkát végzett a TTIT megyei közgyűlése Április 13-án. vasárnap Szekszárdion a Városi Tanács nagytermében került sor a Társadalom és Ter mészettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei tisztújító közgyűlésére. A közgyűlésen, néhány kivétellel, a társulat egész tagsága megjelent és képviseltették magukat a párt és állami szervek, megjelentek az egyes tömegszervezetek képviselői. Horvay Árpád, a társulat elnöke mondott megnyitó beszédet és az írásban elkészített és a tagokhoz eljuttatott beszámolóhoz kapcsolódva néhány gondolattal vázolta a társulat eddigi munkásságát, ismertette azokat a körülményeket, amelyek között a TTIT munkálkodott. Elmondotta, hogy a TTIT legjobb tagjai az ellenforradalom idején és utána sem lettek hűtlenek a párthoz, a néphez. így a TTIT támaszkodva ezekre a legszilárdabb tagokra, már 1957 januárjában megkezdhette az előadások szervezését és rendezését. Részletesen foglalkozott azzal a nagyértékű segítséggel, amelyet a társulat vezetői és tagjai a különböző pártszervektől kapnak. Jó kap csolat kezd kialakulni a tömegszervezetekkel, ennek a kapcsolatnak azonban még szilárdabbá kell válnia. A vita során számosán felszólaltak és javaslataikkal hozzájárultak a munka további megjavításához. Merő László javasolta, hogy az ifjúság nevelésével kapcsolatos kérdésekről a jövőben még gyakrabban rendezzenek előadásokat, s ne a kampányszerűség, hanem az állandó, folyamatos munka jellemezze a társulat tevékenységét. Dr. Pelikán Erzsébet ismertette az egészségügyi előadások sikerét, majd feladatként jelölte meg, hogy az orvosok közül sokkal többet vonjanak be a társulati munkába, mint amennyien jelenleg résztvesz- nék. Figyelemreméltó volt Bárd Flórián felszólalása, aki hiányolta a politikai témájú előadásokból a harcosságot. Ennek okát abban látja, hogy a tisztázatlan ideológiai kérdéseket nem beszélték meg az előadók sem, s előadások megtartása előtt nem tisztázták először magukban az egyes vitás kérdéseket. A falusi előadásoknál eddig az határozta meg az előadások témáját, hogy milyen előadás volt készen, a jövőben az a feladat, hogy vegyék figyelembe a helyi igényeket és annak megfelelően készítsék fel az előadókat. Hangoztatta az egyes kulturális szervek munkája koordinálásának fontosságát. Prantner József elvtárs, a Megyei Pártbizottság üdvözletét és elismerését tolmácsolta a társulat tagságának és vezetőségének. — A párt álláspontja az — mondotta Prantner elvtárs —, hogy az értelmiség egésze nem vett részt az ellenforradalomban. Csak kis része volt, amely csatlakozott az ellenforradalmárokhoz. Ma azonban már nem elégedhetünk meg azzal, hogy megállapítjuk, mi volt a helyzet az ellenforradalom idején, hanem fel kell mérnünk a jelen feladatait. Meg kell nyernünk az értelmiség még ingadozó részét, s éppen a TTIT legjobb, legszilárdabb tagjainak segítségével a szocializmus mellé állítani őket. — Az értelmiség egy részének köreiben még ma is élnek különböző téves nézetek, amelyek a kibontakozást, a tisztánlátást gátolják. Ezek a nacionalizmus, a sovinizmus és a helyes történelmi szem lélet hiánya. Sokan a haza fogalmának meghatározásában elsődlegesnek tekintik a földet, a földrajzi viszonyokat. Mi szerintünk a haza fogalmának meghatározásában elsődleges a dolgozó nép, amelynek alkotása mindaz, ami ezen a földön létrejött. — A történelem folyamán mindig két erő állt szemben egymás7 sál. A haladás és a reakció erői. Ma az szolgálja a haladást, aki, mint egykor I. István, vagy Kossuth Lajos, kora leghaladóbb eszméit szolgálja. Ma azonban a haladás már nem ugyanazt jelenti, mint azokban a korokban, ma a haladás a szocializmus, az az igazi hazafi tehát, aki a szocializmus építését segíti. Igazi értelmiséginek csak az nevezhető, akiben él a hivatástudat, a nép ügyének szolgálata. — A szocializmus építése művelt embereket kíván. Az a feladatunk, hogy magasabbszínvonalú műveltséget szerezzünk önmagunknak és mindent megtegyünk a nép műveltségének emelésére — fejezte be felszólalását Prantner József elvtárs. Megjelent és felszólalt a közgyűlésen Ónodi Miklós, a TTIT főtitkárhelyettese is s rámutatott, hogy az előadások számának fokozása, minőségének javítása mellett a jövőben fordítson fokozott gondot a társulat a belső munka megjavítására, élénkebbé tételére is. Tuska Pál elvtárs, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében üdvözölte a közgyűlést, s az értelmiség fokozott segítségét kérte, hogy felvilágosító munkájukkal, a dolgozók műveltségének emelésével segítsék elő az állami feladatok megoldását. Zárszót Horvay Árpád mondott, majd a régi elnökség lemondott. Ezután a közgyűlés megválasztotta új elnökségét. A TTIT megyei szervezetének elnöke, dr. Kaszás Imre „Kiváló tanár’“ lett, Szállás^ Ernő megtartotta titkári megbízatását. A TTIT országos közgyűlésén öttagú küldöttség képviseli megyén két. Szilárd statisztikai fegyelmet Az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény előírja az állami és szövetkezeti szervek számára, hogy a beszámoló rendszerben meghatározott jelentéseket a megszabott határidőben, formában, a valóságnak megfelelő tartalommal, a beszámoló rendszerben megjelölt szerveknek — így a Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatóságának is — kötelesek megküldeni. Az Igazgatóság feladata, hogy a begyűjtött adatokat szakszerűen csoportosítsa, feldolgozza és a helyi párt és állami szervek vezetőinek rendelkezésére bocsássa. Emellett feldolgozások készülnek a Központi Statisztikai Hivatal részére is, amelyek alapján a legfelsőbb párt és állami szervek vezetői, különböző tudományos intézetek, stb. nyernek tájékozódást a megye gazdasági, szociális és kulturális helyzetét jellemző mutatók alakulásáról. Azon törekvésünkben, hogy az illetékes vezetők számára gyors és megbízható adatokat szolgáltathassunk, nagy mértékben akadályoz bennünket az a tény, hogy a megyében lévő, adatszolgáltatásra kötelezett szervek jelentős része nem tesz eleget az 1952. évi VI. törvény által meghatározott kötelezettségének. Nem küldik meg a megszabott határidőre a számukra előírt jelentéseket. A megküldött jelentések jelentős része igen sok számszaki és logikai hiányosságot tartalmaz, ami gyakran kétségessé teszi az adatok értékét, megbízhatóságát. A statisztikai fegyelem helyzete legrosszabb az állami gazdaságokban. Az elmúlt évben pl. a megye állami gazdaságai 173 esetben, összesen 767 nappal lépték túl a határidőket. Már Jól gazdálkodnak • • • Egy legeltetési bizottság munkájáról Csonka Imrét nemcsak azért ismerik a koppányszántóiak, mert 8 hold földjén kitűnően gazdálkodik, hanem azért is, mert amióta őt választották meg a legeltetési bizottság elnökéül, a hozzájuk tartozó területen példamutatóan gazdálkodnak. Milyen volt a helyzet azelőtt. A községi tanács elnöke és a gazdák közül többen úgy nyilatkoznak, hogy egy évvel ezelőtt, az akkori legeltetési bizottság vezetői, nemigen Tanulmányúton Csehszlovákiában Elmondja: SIPTER GÉZA főmérnök Mondhatom nem kis büszkeséggel és örömmel vettem tudomásul, hogy egy öttagú küldöttség vezetőjeként, a Földművelésügyi Minisztérium szervezésében tanulmányútra a baráti Csehszlovákiába utazom. Ütünk célja a Csehszlovákiában kialakult javítási és karbantartási rendszer tanulmányozása volt és megtekintettük továbbá a jelenleg behozatalra kerülő Motorobot PF- 61-es kerti traktor gyártását, amelyből államunk többszáz darabot rendelt. Ezt a gépet az Agrostroj Mezőgazdasági Gépgyár gyártja Proste- jovban. Ez az öt lóerős kis kerti traktor 15 féle munkát tud végezni. Szánt, gödröt ás, talajmarót működtet, burgonyafészket készít. Egyes műveletekből kétféle munkát is végez. Például kétfajta gödörfúróval van felszerelve, kétféle kultivátorozást végez. Nagyszerűen lehet alkalmazni ezt a kis traktort a termelőszövetkezetek gyümölcsöseiben, mivel kisméretű, jól elfér a fák alatt, aránylag könnyen kezelhető és igen jó hatásfokú motorja van. A gyár többféle gépet is készít. Önetetős cséplőgépet, nagyteljesítményű silógépet, rendfelszedő és bálázógépet. Örömmel láttuk és tapasztaltuk, hogy a gyárban nagyon kedvesen fogadtak bennünket, bármi után érdeklődtünk, készségesen megmutatták és megmagyarázták. Á búzafajták magyar eredetűek Kérésünkre elvittek bennünket a Celeshovicei Törzsállattenyésztő és Minőségi Vetőmagtermelő Állami Gazdaságba. A gazdaságban pirostarka szarvasmarhaállomány van, és nem kis meglepődéssel tapasztaltuk, hogy a szarvasmarhák megtermékenyítése mesterséges úton történik, az utódok nagyon egyöntetű állományt mutattak. A minőségi vetőmagtermelő üzemegység 167 hektár területén búza, rozs, lucerna és kukorica vetőmagot termelnek. A búzafajták mind magyar eredetűek, bánkuti és lovászpatonai fajták. A „Nahamov“ T ermelőszö vetkezetben Meglátogattuk Celeshovicében a „Nahamov” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet, amely 1950-ben alakult és 275 hektár területen 80 taggal működik. Az 1957-es évben az egy munkaegységre jutó jövedelmük a terményjárandóságon kívül 25 korona volt. A szövetkezet búzát, cukorrépát és cikóriát termel. Búzából például 34,75 mázsa, árpából 34,40 mázsa átlagtermést értek el hektáronként. A termelőszövetkezetnek két darab Zetor traktora van, amellyel a belső szállítási munkákat végzik el, a külső majori munkát a gépállomás végzi. Az aratás nagyrésze kombájnnal történik. Tiszta jövedelmük a múlt évben 1 287 738 korona volt. (Folytatjuk.) ebben az évben is öt alkalommal, ösz- szesen 37 napot késtek. Hasonló a helyzet ( a beruházási statisztikai adatszolgáltatások területén, de előfordult komoly késés a helyi iparban is. Az adatszolgáltatók egy részénél megmutatkozó statisztikai fegyelem lazasága nagymértékben hátráltatja munkánkat, de ezen túlmenően, a késői jelentések sürgetése, valamint a hibás, megbízhatatlan adatok kijavítgatása igen komoly telefon- és kiszállási költséget emészt fel, amely szilárd statisztikai fegyelem mellett megtakarítható lenne államunknak. A statisztikai fegyelem területén meglévő hiányosságok okait abban látjuk, hogy az egyes vállalatoknál, gazdaságoknál a jelentések összeállításával megbízott dolgozók jelentős része nem tulajdonít kellő fontosságot a határidőre történő, megbízható adatszolgáltatásnak. Nem tanulmányozzák át alaposan a jelentések kitöltésével kapcsolatos útmutatókat és így nem tudják megfelelően kitölteni a jelentéseket. Másrészt egyes vállalatok, gazdaságok vezetői sem támasztanak kellő igényt a vezetésük alatt álló terület statisztikai munkájával szemben. Kérjük adatszolgáltató vállalataink gazdaságaink vezetőit, hogy a statisztikai fegyelem megszilárdítása érdekében tegyék meg területükön a szükséges intézkedéseket és legyenek segítségünkre azon törekvésünkben, hogy az illetékesek számára mindenkor gyors és megbízható adatokat szolgáltathassunk a megye gazdasági, szociális és kulturális helyzetének alakulásáról. Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatósága HÍRÜK Takarékoskodunk, takarékoskodunk... Sokat beszélünk manapság a takarékosságról, ami voltaképpen nagyon hasznos dolog. A kormány felhívása nyomán üzemek, vállalala- tok, intézmények, hivatalok dolgoztak ki intézkedéseket, amelyek nyomán sokszázezer forintot tudnak megtakarítani a népgazdaság számára. A takarékosság viszont nagyon tág fogalom és helytelen lenne csupán a tíz- és százezer forintokra korlátozni, amikor az éppúgy vonatkozik százforintokra is. Láp afőn, a tanácsnál tapasztaltunk egynémely dolgot, amely nem éppen a takarékosságra vall. Lápafö kicsi község, így a tanács költségvetése sem túl nagy. De ez a kevés is elmegy jobbra-balra látszat nélkül (és nem a helyi tanács hibájából). — Megkezdődött Szekszárdon a sétákért tavaszi rendezése, csinosítása. A talajt már készítik elő az új füvesítésre, ugyanakkor rendbehozzák az utakat is. A gyermekek nagy örömére felszerelték a hintákat, amelyek vasárnap például egész délután „teljes üzemben” voltak. — Takarékoskodnak a furkópusz- tai kendergyár dolgozói. Az üzem 66 dolgozója tagja a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárnak. Fél évvel ezelőtt alakították meg a KST-t és havonta átlagosan 2500 forintot fizetnek be a kendergyár dolgozói. — Losonczi István bonyhádi lakos udvarából a száradni kiteregetett ruhák közül ismeretlen tettes mintegy 450 forint értékűt ellopott. A tettes, illetve tettesek hamarosan kézre- kerültek. A lopást Farkas Katalin és Horváth Anna foglalkozás nélküli kóbor személyek követték el. A rendőrség megindította ellenük az eljárást. — Grábócon, a KISZ-szervezetben, élénk kulturális élet folyik. Mivel a községben nincs zenekar, a tánccsoport tagjai Bonyhádra jártak be megtartani a próbákat a járási versenyre való készülődés során. Iskolai munkája mellett Cziklin Béláné tanítónő foglalkozik sokat a grábóci KlSZ- fiatalokkal. — Lápafőn orvosi rendelő épül, illetve úgy nagyobbítják meg a Községi kultúrházat, hogy abban külön helyiséget kap az orvosi rendelő. Az orvos eddig a tanácsházán rendelt esetenként. — A Pécsi Cementáruipari Vállalat dombóvári telepének KISZ-fiataljai szombaton este disznótoros vacsorával egybekötött táncestet tartottak. Az est tiszta bevételét a szervezet kiadásainak fedezésére és felszerelésének gyarapítására használják fel; A tanácsnak van egy írógépe. Nem éppen fiatal masina, még 1912-ben készült. Csupán ebben az évben 710 forintot költöttek a javítására, pedig még csak áprilisban járunk. Tavaly 350 forintot költöttek a javítására, de javították tavaly előtt és azelőtt is. A régebbi költségekről nincsenek hiteles adatok, de szerény becslés szerint már néhányezer forintot ráköltöttek. Többet, mint amennyiért már új írógépet lehetett volna vásárolni. De hiába, ha egyszer erre nem volt keret... ígéretet végre kaptak a járási tanácstól, a legközelebbi alkalommal a lápafői tanács kap új írógépet. Addig a meglevő javítására talán annyit kell költeni, hogy abból a pénzből nem egy, hanem két új gépet lehetett volna vásárolni. I — A bonyhádvarasdi KlSZ-szerve- ! zet tagjai a nyár folyamán öt-hat napos balatoni sátortáborozáson akarnak résztvenni. A táborozás költségeit különböző rendezvények bevételeiből teremtik elő. Vasárnaponként rendszerint 200 forint körüli bevételhez jutnak táncestek rendezésén keresztül, amelyen a zenét a nemrég kapott lemezjátszó szolgáltatja. törődtek a legelővel, a földdel és az állatokkal. Amikor új vezetőség került a bizottságba, egy zsák kukorica és semmi széna képezte a legeltetési bizottság vagyonát, az apaállatok takarmánykészletét. És ma? — 21 hold szántón gazdálkodunk — mondotta Csonka Imre, a legeltetési bizottság elnöke. — Ezen a területen őszi árpát, vörösherét, lucernát, 2 holdon zabot magnak és zömében kukoricát termelünk. Így az apaállatok részére változatos, többféle takarmánygabonából ösz- szeállított abrakot tudunk biztosítani. Nemcsak az elnöktől, hanem mástól is hallottuk a faluban, hogy okosan gazdálkodnak. Törődnek a legelők ápolásával, nemcsak fogasol- ják és tisztítják, hanem műtrágyázzák is. Az ősszel, de az idei évben is, mintegy 19 hold szántót szórnak le istállótrágyával. De nem megvetendő az a tettük sem, hogy az őszszel mintegy 200 darab facsemetét ültettek el, részben a 11 hold rét körül. Megtudtuk azt is, hogy a legeltetési bizottság évi 50 000 forintos költségvetéssel dolgozik. Bevételük szerszámfa eladásából, takarmány értékesítéséből és a fűbérből tevődik össze, azonkívül évi 12 000 forintos állami támogatást kapnak. Igen, a jó munkát dicséri, hogy any- nyi takarmányuk van, hogy a szénából még eladásra is jut. 50 mázsa szénát adtak el 70 és 50 forintos má- zsánkénti áron. Eladtak 6 köbméter nyárfát szerszámfának 3000 forintért. A fűbért pedig a gazdák fizetik a kihajtott állatok legeltetése után. Az érdem közé sorolható még az is, hogy az elmúlt évben saját erőből egy kukorieamorzsolót tudtak vásárolni. Egyszóval dicséretre méltóan dolgoznak, gazdálkodnak a koppány- szántói legeltetési bizottság tagjai. Igyekeznek területüket a jó gazda gondosságával művelni és az apaállatok részére a legjobb és szükséges takarmánymennyiséget megtermelni. Dolgoznak és terveznek. Szeretnék a bikaistálló padozatát teljesen kicserélni és a jelenlegi apaállatállományt felfrissíteni, fiatalabbakat beállítani. P. R. — A MÁV Pécsi Vasútigazgató- sága közli az utazó közönséggel, hogy április 15, 16, 17 és 22, 23, 24-én a budapest—pécsi vasútvonalon Abaliget állomás és Szatina—Kishaj- más megállóhely közötti szakaszon a nagyarányú vasúti munkálatok miatt az alábbi személyszállító vonatok átszállással fognak közlekedni. A Pécsről 8 órakor Dombóvárra induló 1947, sz. személyvonat, a Pécsről 11.00 órakor Budapest-Keleti pályaudvarra induló 1903. sz. gyorsvonat, a Budapestről 12.50 órakor Pécsre érkező 1902. sz. sebesvonat, a Dombó. várról 14.48 órakor Pécsre érkező 1944 sz. személyvonat. Ezek a vonatok Abaliget állomástól Szatina-Kis- liajmás megállóhelyig nem közlekednek, helyettük e vonalszakaszon vonatpótló autóbuszjáratok lesznek beállítva. Ezért a vasútigazgatóság kéri az utazóközönséget, hogy a felsorolt vonatokat csak a leghalaszthatatlanabb ügyük elintézése érdekjébe vegyék igénybe az átszállással, valamint az előrelátható vonatkéséssel járó kellemetlenségek elkerülése végett.