Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-15 / 88. szám

1958 április 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG S Jó munkát végzett a TTIT megyei közgyűlése Április 13-án. vasárnap Szekszár­dion a Városi Tanács nagytermé­ben került sor a Társadalom és Ter mészettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei tisztújító közgyű­lésére. A közgyűlésen, néhány kivé­tellel, a társulat egész tagsága meg­jelent és képviseltették magukat a párt és állami szervek, megjelentek az egyes tömegszervezetek képvise­lői. Horvay Árpád, a társulat elnöke mondott megnyitó beszédet és az írásban elkészített és a tagokhoz eljuttatott beszámolóhoz kapcsolód­va néhány gondolattal vázolta a társulat eddigi munkásságát, ismer­tette azokat a körülményeket, ame­lyek között a TTIT munkálkodott. Elmondotta, hogy a TTIT legjobb tagjai az ellenforradalom idején és utána sem lettek hűtlenek a párt­hoz, a néphez. így a TTIT támasz­kodva ezekre a legszilárdabb tagok­ra, már 1957 januárjában megkezd­hette az előadások szervezését és rendezését. Részletesen foglalkozott azzal a nagyértékű segítséggel, amelyet a társulat vezetői és tagjai a külön­böző pártszervektől kapnak. Jó kap csolat kezd kialakulni a tömegszer­vezetekkel, ennek a kapcsolatnak azonban még szilárdabbá kell vál­nia. A vita során számosán felszólal­tak és javaslataikkal hozzájárul­tak a munka további megjavításá­hoz. Merő László javasolta, hogy az ifjúság nevelésével kapcsolatos kérdésekről a jövőben még gyak­rabban rendezzenek előadásokat, s ne a kampányszerűség, hanem az állandó, folyamatos munka jelle­mezze a társulat tevékenységét. Dr. Pelikán Erzsébet ismertette az egészségügyi előadások sikerét, majd feladatként jelölte meg, hogy az orvosok közül sokkal többet vonjanak be a társulati munkába, mint amennyien jelenleg résztvesz- nék. Figyelemreméltó volt Bárd Flórián felszólalása, aki hiányolta a politikai témájú előadásokból a harcosságot. Ennek okát abban lát­ja, hogy a tisztázatlan ideológiai kérdéseket nem beszélték meg az előadók sem, s előadások megtar­tása előtt nem tisztázták először magukban az egyes vitás kérdése­ket. A falusi előadásoknál eddig az határozta meg az előadások témá­ját, hogy milyen előadás volt ké­szen, a jövőben az a feladat, hogy vegyék figyelembe a helyi igénye­ket és annak megfelelően készítsék fel az előadókat. Hangoztatta az egyes kulturális szervek munkája koordinálásának fontosságát. Prantner József elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság üdvözletét és elismerését tolmácsolta a társulat tagságának és vezetőségének. — A párt álláspontja az — mon­dotta Prantner elvtárs —, hogy az értelmiség egésze nem vett részt az ellenforradalomban. Csak kis része volt, amely csatlakozott az ellenfor­radalmárokhoz. Ma azonban már nem elégedhetünk meg azzal, hogy megállapítjuk, mi volt a helyzet az ellenforradalom idején, hanem fel kell mérnünk a jelen feladatait. Meg kell nyernünk az értelmiség még ingadozó részét, s éppen a TTIT legjobb, legszilárdabb tagjai­nak segítségével a szocializmus mellé állítani őket. — Az értelmiség egy részének köreiben még ma is élnek külön­böző téves nézetek, amelyek a ki­bontakozást, a tisztánlátást gátol­ják. Ezek a nacionalizmus, a sovi­nizmus és a helyes történelmi szem lélet hiánya. Sokan a haza fogal­mának meghatározásában elsődle­gesnek tekintik a földet, a föld­rajzi viszonyokat. Mi szerintünk a haza fogalmának meghatározásában elsődleges a dolgozó nép, amelynek alkotása mindaz, ami ezen a földön létrejött. — A történelem folyamán min­dig két erő állt szemben egymás7 sál. A haladás és a reakció erői. Ma az szolgálja a haladást, aki, mint egykor I. István, vagy Kossuth Lajos, kora leghaladóbb eszméit szol­gálja. Ma azonban a haladás már nem ugyanazt jelenti, mint azokban a korokban, ma a haladás a szocia­lizmus, az az igazi hazafi tehát, aki a szocializmus építését segíti. Igazi értelmiséginek csak az nevezhető, akiben él a hivatástudat, a nép ügyének szolgálata. — A szocializmus építése művelt embereket kíván. Az a feladatunk, hogy magasabbszínvonalú művelt­séget szerezzünk önmagunknak és mindent megtegyünk a nép művelt­ségének emelésére — fejezte be fel­szólalását Prantner József elvtárs. Megjelent és felszólalt a közgyű­lésen Ónodi Miklós, a TTIT főtit­kárhelyettese is s rámutatott, hogy az előadások számának fokozása, minőségének javítása mellett a jö­vőben fordítson fokozott gondot a társulat a belső munka megjavítá­sára, élénkebbé tételére is. Tuska Pál elvtárs, a Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága nevé­ben üdvözölte a közgyűlést, s az értelmiség fokozott segítségét kér­te, hogy felvilágosító munkájuk­kal, a dolgozók műveltségének eme­lésével segítsék elő az állami fel­adatok megoldását. Zárszót Horvay Árpád mondott, majd a régi elnökség lemondott. Ezután a közgyűlés megválasz­totta új elnökségét. A TTIT megyei szervezetének elnöke, dr. Kaszás Imre „Kiváló tanár’“ lett, Szállás^ Ernő megtartotta titkári megbíza­tását. A TTIT országos közgyűlésén öttagú küldöttség képviseli megyén két. Szilárd statisztikai fegyelmet Az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény előírja az állami és szövetkezeti szervek számára, hogy a beszámoló rendszerben meghatáro­zott jelentéseket a megszabott határ­időben, formában, a valóságnak meg­felelő tartalommal, a beszámoló rendszerben megjelölt szerveknek — így a Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatóságának is — kötelesek megküldeni. Az Igazgatóság feladata, hogy a begyűjtött adatokat szakszerűen cso­portosítsa, feldolgozza és a helyi párt és állami szervek vezetőinek rendel­kezésére bocsássa. Emellett feldolgo­zások készülnek a Központi Statisz­tikai Hivatal részére is, amelyek alapján a legfelsőbb párt és állami szervek vezetői, különböző tudomá­nyos intézetek, stb. nyernek tájéko­zódást a megye gazdasági, szociális és kulturális helyzetét jellemző mutatók alakulásáról. Azon törekvésünkben, hogy az ille­tékes vezetők számára gyors és meg­bízható adatokat szolgáltathassunk, nagy mértékben akadályoz bennün­ket az a tény, hogy a megyében lévő, adatszolgáltatásra kötelezett szervek jelentős része nem tesz ele­get az 1952. évi VI. törvény által meghatározott kötelezettségének. Nem küldik meg a megszabott határidőre a számukra előírt jelentéseket. A megküldött jelentések jelentős része igen sok számszaki és logikai hiá­nyosságot tartalmaz, ami gyakran kétségessé teszi az adatok értékét, megbízhatóságát. A statisztikai fegyelem helyzete legrosszabb az állami gazdaságokban. Az elmúlt évben pl. a megye állami gazdaságai 173 esetben, összesen 767 nappal lépték túl a határidőket. Már Jól gazdálkodnak • • • Egy legeltetési bizottság munkájáról Csonka Imrét nemcsak azért is­merik a koppányszántóiak, mert 8 hold földjén kitűnően gazdálkodik, hanem azért is, mert amióta őt vá­lasztották meg a legeltetési bizottság elnökéül, a hozzájuk tartozó terüle­ten példamutatóan gazdálkodnak. Milyen volt a helyzet azelőtt. A községi tanács elnöke és a gazdák közül többen úgy nyilatkoznak, hogy egy évvel ezelőtt, az akkori le­geltetési bizottság vezetői, nemigen Tanulmányúton Csehszlovákiában Elmondja: SIPTER GÉZA főmérnök Mondhatom nem kis büszkeség­gel és örömmel vettem tudomásul, hogy egy öttagú küldöttség vezető­jeként, a Földművelésügyi Miniszté­rium szervezésében tanulmányútra a baráti Csehszlovákiába utazom. Ütünk célja a Csehszlovákiában ki­alakult javítási és karbantartási rendszer tanulmányozása volt és megtekintettük továbbá a jelenleg behozatalra kerülő Motorobot PF- 61-es kerti traktor gyártását, amely­ből államunk többszáz darabot ren­delt. Ezt a gépet az Agrostroj Me­zőgazdasági Gépgyár gyártja Proste- jovban. Ez az öt lóerős kis kerti trak­tor 15 féle munkát tud végezni. Szánt, gödröt ás, talajmarót működtet, bur­gonyafészket készít. Egyes művele­tekből kétféle munkát is végez. Pél­dául kétfajta gödörfúróval van fel­szerelve, kétféle kultivátorozást vé­gez. Nagyszerűen lehet alkalmazni ezt a kis traktort a termelőszövetke­zetek gyümölcsöseiben, mivel kis­méretű, jól elfér a fák alatt, arány­lag könnyen kezelhető és igen jó hatásfokú motorja van. A gyár többféle gépet is készít. Önetetős cséplőgépet, nagyteljesít­ményű silógépet, rendfelszedő és bálázógépet. Örömmel láttuk és ta­pasztaltuk, hogy a gyárban nagyon kedvesen fogadtak bennünket, bár­mi után érdeklődtünk, készségesen megmutatták és megmagyarázták. Á búzafajták magyar eredetűek Kérésünkre elvittek bennünket a Celeshovicei Törzsállattenyésztő és Minőségi Vetőmagtermelő Állami Gazdaságba. A gazdaságban piros­tarka szarvasmarhaállomány van, és nem kis meglepődéssel tapasz­taltuk, hogy a szarvasmarhák meg­termékenyítése mesterséges úton történik, az utódok nagyon egyön­tetű állományt mutattak. A minő­ségi vetőmagtermelő üzemegység 167 hektár területén búza, rozs, lu­cerna és kukorica vetőmagot ter­melnek. A búzafajták mind magyar eredetűek, bánkuti és lovászpatonai fajták. A „Nahamov“ T ermelőszö vetkezetben Meglátogattuk Celeshovicében a „Nahamov” Mezőgazdasági Termelő­szövetkezetet, amely 1950-ben ala­kult és 275 hektár területen 80 tag­gal működik. Az 1957-es évben az egy munkaegységre jutó jövedel­mük a terményjárandóságon kívül 25 korona volt. A szövetkezet bú­zát, cukorrépát és cikóriát termel. Búzából például 34,75 mázsa, árpá­ból 34,40 mázsa átlagtermést értek el hektáronként. A termelőszövetke­zetnek két darab Zetor traktora van, amellyel a belső szállítási mun­kákat végzik el, a külső majori mun­kát a gépállomás végzi. Az aratás nagyrésze kombájnnal történik. Tiszta jövedelmük a múlt évben 1 287 738 korona volt. (Folytatjuk.) ebben az évben is öt alkalommal, ösz- szesen 37 napot késtek. Hasonló a helyzet ( a beruházási statisztikai adatszolgáltatások területén, de elő­fordult komoly késés a helyi ipar­ban is. Az adatszolgáltatók egy részénél megmutatkozó statisztikai fegyelem lazasága nagymértékben hátráltatja munkánkat, de ezen túlmenően, a késői jelentések sürgetése, valamint a hibás, megbízhatatlan adatok kijavít­gatása igen komoly telefon- és kiszál­lási költséget emészt fel, amely szi­lárd statisztikai fegyelem mellett megtakarítható lenne államunknak. A statisztikai fegyelem területén meglévő hiányosságok okait abban látjuk, hogy az egyes vállalatoknál, gazdaságoknál a jelentések összeállí­tásával megbízott dolgozók jelentős része nem tulajdonít kellő fontossá­got a határidőre történő, megbízható adatszolgáltatásnak. Nem tanulmá­nyozzák át alaposan a jelentések ki­töltésével kapcsolatos útmutatókat és így nem tudják megfelelően kitölteni a jelentéseket. Másrészt egyes válla­latok, gazdaságok vezetői sem tá­masztanak kellő igényt a vezetésük alatt álló terület statisztikai munká­jával szemben. Kérjük adatszolgáltató vállalataink gazdaságaink vezetőit, hogy a sta­tisztikai fegyelem megszilárdítása érdekében tegyék meg területükön a szükséges intézkedéseket és legyenek segítségünkre azon törekvésünkben, hogy az illetékesek számára minden­kor gyors és megbízható adatokat szolgáltathassunk a megye gazdasági, szociális és kulturális helyzetének alakulásáról. Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatósága HÍRÜK Takarékoskodunk, takarékoskodunk... Sokat beszélünk manapság a taka­rékosságról, ami voltaképpen na­gyon hasznos dolog. A kormány fel­hívása nyomán üzemek, vállalala- tok, intézmények, hivatalok dolgoz­tak ki intézkedéseket, amelyek nyo­mán sokszázezer forintot tudnak megtakarítani a népgazdaság szá­mára. A takarékosság viszont nagyon tág fogalom és helytelen lenne csupán a tíz- és százezer forintokra korlá­tozni, amikor az éppúgy vonatkozik százforintokra is. Láp afőn, a tanácsnál tapasztal­tunk egynémely dolgot, amely nem éppen a takarékosságra vall. Lápafö kicsi község, így a tanács költségve­tése sem túl nagy. De ez a kevés is elmegy jobbra-balra látszat nélkül (és nem a helyi tanács hibájából). — Megkezdődött Szekszárdon a sé­tákért tavaszi rendezése, csinosítása. A talajt már készítik elő az új füve­sítésre, ugyanakkor rendbehozzák az utakat is. A gyermekek nagy örö­mére felszerelték a hintákat, ame­lyek vasárnap például egész délután „teljes üzemben” voltak. — Takarékoskodnak a furkópusz- tai kendergyár dolgozói. Az üzem 66 dolgozója tagja a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárnak. Fél évvel ezelőtt alakították meg a KST-t és havonta átlagosan 2500 forintot fizetnek be a kendergyár dolgozói. — Losonczi István bonyhádi lakos udvarából a száradni kiteregetett ru­hák közül ismeretlen tettes mintegy 450 forint értékűt ellopott. A tettes, illetve tettesek hamarosan kézre- kerültek. A lopást Farkas Katalin és Horváth Anna foglalkozás nélküli kóbor személyek követték el. A rendőrség megindította ellenük az el­járást. — Grábócon, a KISZ-szervezetben, élénk kulturális élet folyik. Mivel a községben nincs zenekar, a tánccso­port tagjai Bonyhádra jártak be meg­tartani a próbákat a járási versenyre való készülődés során. Iskolai mun­kája mellett Cziklin Béláné tanítónő foglalkozik sokat a grábóci KlSZ- fiatalokkal. — Lápafőn orvosi rendelő épül, il­letve úgy nagyobbítják meg a Községi kultúrházat, hogy abban külön helyi­séget kap az orvosi rendelő. Az orvos eddig a tanácsházán rendelt eseten­ként. — A Pécsi Cementáruipari Vállalat dombóvári telepének KISZ-fiataljai szombaton este disznótoros vacsorá­val egybekötött táncestet tartottak. Az est tiszta bevételét a szervezet ki­adásainak fedezésére és felszerelésé­nek gyarapítására használják fel; A tanácsnak van egy írógépe. Nem éppen fiatal masina, még 1912-ben készült. Csupán ebben az évben 710 forintot költöttek a javítására, pedig még csak áprilisban járunk. Ta­valy 350 forintot költöttek a javítá­sára, de javították tavaly előtt és azelőtt is. A régebbi költségekről nincsenek hiteles adatok, de szerény becslés szerint már néhányezer fo­rintot ráköltöttek. Többet, mint amennyiért már új írógépet lehetett volna vásárolni. De hiába, ha egy­szer erre nem volt keret... ígéretet végre kaptak a járási tanácstól, a legközelebbi alkalommal a lápafői tanács kap új írógépet. Addig a meglevő javítására talán annyit kell költeni, hogy abból a pénzből nem egy, hanem két új gé­pet lehetett volna vásárolni. I — A bonyhádvarasdi KlSZ-szerve- ! zet tagjai a nyár folyamán öt-hat na­pos balatoni sátortáborozáson akar­nak résztvenni. A táborozás költsé­geit különböző rendezvények bevéte­leiből teremtik elő. Vasárnaponként rendszerint 200 forint körüli bevétel­hez jutnak táncestek rendezésén ke­resztül, amelyen a zenét a nemrég kapott lemezjátszó szolgáltatja. törődtek a legelővel, a földdel és az állatokkal. Amikor új vezetőség ke­rült a bizottságba, egy zsák kukori­ca és semmi széna képezte a legel­tetési bizottság vagyonát, az apaál­latok takarmánykészletét. És ma? — 21 hold szántón gazdálkodunk — mondotta Csonka Imre, a legel­tetési bizottság elnöke. — Ezen a területen őszi árpát, vörösherét, lu­cernát, 2 holdon zabot magnak és zömében kukoricát termelünk. Így az apaállatok részére változatos, többféle takarmánygabonából ösz- szeállított abrakot tudunk biztosí­tani. Nemcsak az elnöktől, hanem más­tól is hallottuk a faluban, hogy oko­san gazdálkodnak. Törődnek a le­gelők ápolásával, nemcsak fogasol- ják és tisztítják, hanem műtrágyáz­zák is. Az ősszel, de az idei évben is, mintegy 19 hold szántót szórnak le istállótrágyával. De nem megve­tendő az a tettük sem, hogy az ősz­szel mintegy 200 darab facsemetét ültettek el, részben a 11 hold rét körül. Megtudtuk azt is, hogy a legelte­tési bizottság évi 50 000 forintos költségvetéssel dolgozik. Bevételük szerszámfa eladásából, takarmány értékesítéséből és a fűbérből tevő­dik össze, azonkívül évi 12 000 fo­rintos állami támogatást kapnak. Igen, a jó munkát dicséri, hogy any- nyi takarmányuk van, hogy a szé­nából még eladásra is jut. 50 mázsa szénát adtak el 70 és 50 forintos má- zsánkénti áron. Eladtak 6 köbmé­ter nyárfát szerszámfának 3000 fo­rintért. A fűbért pedig a gazdák fi­zetik a kihajtott állatok legeltetése után. Az érdem közé sorolható még az is, hogy az elmúlt évben saját erőből egy kukorieamorzsolót tudtak vásárolni. Egyszóval dicséretre méltóan dol­goznak, gazdálkodnak a koppány- szántói legeltetési bizottság tagjai. Igyekeznek területüket a jó gazda gondosságával művelni és az apaál­latok részére a legjobb és szükséges takarmánymennyiséget megtermelni. Dolgoznak és terveznek. Szeretnék a bikaistálló padozatát teljesen ki­cserélni és a jelenlegi apaállatállo­mányt felfrissíteni, fiatalabbakat be­állítani. P. R. — A MÁV Pécsi Vasútigazgató- sága közli az utazó közönséggel, hogy április 15, 16, 17 és 22, 23, 24-én a budapest—pécsi vasútvonalon Abaliget állomás és Szatina—Kishaj- más megállóhely közötti szakaszon a nagyarányú vasúti munkálatok miatt az alábbi személyszállító vonatok átszállással fognak közlekedni. A Pécsről 8 órakor Dombóvárra induló 1947, sz. személyvonat, a Pécsről 11.00 órakor Budapest-Keleti pálya­udvarra induló 1903. sz. gyorsvonat, a Budapestről 12.50 órakor Pécsre érkező 1902. sz. sebesvonat, a Dombó. várról 14.48 órakor Pécsre érkező 1944 sz. személyvonat. Ezek a vona­tok Abaliget állomástól Szatina-Kis- liajmás megállóhelyig nem közleked­nek, helyettük e vonalszakaszon vonatpótló autóbuszjáratok lesznek beállítva. Ezért a vasútigazgatóság kéri az utazóközönséget, hogy a fel­sorolt vonatokat csak a leghalasztha­tatlanabb ügyük elintézése érdekjé­be vegyék igénybe az átszállással, valamint az előrelátható vonatkésés­sel járó kellemetlenségek elkerülése végett.

Next

/
Thumbnails
Contents