Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-13 / 87. szám
1958 április 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Miérï titkolják az asszonyok a korukat? Amikor Mrs. Carolyn Lind Bull New Yorkban néhány nappal ezelőtt betöltötte 101. életévét, szomorú hangon így szólt: — Most vége a gyönyörűségnek, nem tagadhatom le többé koromat. Eddig, ha választani mentem, mondhattam: elmúltam 21 éves — de most már csak annyit mondhatok: elmúltam száz. Mrs. Bull nyilván olyan választási helyiségbe ment, ahol kesztyűs kézzel kezelték. Ugyanis New Yorkban a választóknak, természetesen a nőknek is pontosabban be kell vallaniok éveik számát. Ezért aztán sok nő nem is megy választani Nem akarják, hogy kíváncsi szomszédasszonyaik, akik véletlenül a választási helyiségben tartózkodnak, megtudják igazi korukat. HIVATÁS ÉS KOR Az amerikai nőket nemcsak hivatásuk kényszeríti arra, hogy valódi korukat titkolják. Ez talán az egyik legkevésbé nyomós ok. Egyre több nő jár dolgozni és a tapasztalat sz°rint jobb, ha nem látszanak túl időseknek. Színésznőkről, filmszíné zn ókról, énekesnőkről, táncosnőkről stb. eddig nem sikerült megbízható lexikont összeállítani, mivel nem voltak hajlandók bevallani korukat. És bizonyára igazuk is van! Olyan hivatásnál, ahol a fiatalság az első feltétel — talán fontosabb, mint a szépség — felesleges kockázat a születési év pontos keltét az ügynök, filmrendező vagy színigazgató orrára kötni. Az előzékeny filmtársaságok el is tekintenek ettől, a filmcsillagok hivatalos életrajzában a férfiszíné-zek korát megemlítik ugyan, de a nőkét elhagyják. Köztudomású, hogy a vállalatok is alaposan meggondolják, mielőtt egy 35—40 évesnél idősebb embert alkalmaznak. Ezen nem lehet csodálkozni, ha a nők öt vagy tíz évet letagadnak életkorukból, amit egyébként a férfiak is megtesznek. Ez az oka annak, hogy sok kor-'yi ő zülő dolgozó nő festi a haját. így fiata- labbnak látszik és több az esélye arra, hogy álláshoz jusson. HATÓSÁGOKKAL SZEMBEN NEM Ezzel szemben a hatóságok félrevezetése, még az életkor bevallása tekintetében is, büntetendő. De itt is van kiút. Sokszor előfordul, hogy a házasságkötésnél az anyakönyvvezető a nőktől megkérdi, hány évesek. Lehet, hogy a menyasszony bevallntla vőlegényének, hogy öt évvel idősebb nála, de nem akarja, hogy a házassági tanúk, különösen a nők, erről tudomást szerezzenek. Ez igazán ma gánügy, inkább hamis adatot mond. Másnap aztán visszajön az anyakönyvvezetőhöz és közli vele tényleges korát. A biztosító társaságok állandóan figyelmeztetik az ügyfeleket, hogy a biztosítási nyilatkozaton pontos év- számot kell közölni. A nők irtóznak ettől a rovattól, gyakran csak haláluk után derül ki valódi koruk, s ilyenkor bonyodalmak keletkeznek a biztosítási összeg kiszámításánál. De az se ritka dolog, hogy a nők inkább lemondanak a járadék egy részéről, csak ne kelljen igazi korukat beval- laniok. A pénz igazán nem minden! Egy 69 éves asszony 65 éves kora óta jogosult volt biztosítási segélyre. De nem igényelte, mert férje öt évvel fiatalabb volt nála, de erről persze nem tudott. Sőt, gyerekei is egész életében azt hitték, hogy szüleik egy- korúak. Sokan természetesnek tartják, hogv megöregszenek, viszont vannak, akik ezért szerencsétlennek érzik magukat, mindenképpen tagadni akarják korukat és boldogok, ha fiatalabbnak látszanak. Miért ne támogassuk őket ebben lelkileg? Sok nő, ha fiatalabbnak tartják, elveszti alacsonyabbrendűségi érzetét. Az már persze túlzás, hogy a nők az orvos előtt is el akarják titkolni korukat. Az orvos számára a kor fontos támpont a kortörténet elbírálásánál. Egy orvos ravasz módszerrel csalta ki női pácienseiből tényleges korukat. Megkérdezte tőlük: „Ingerültebb ön, mint ezelőtt? Nem érez hőhullámokat? Ugye előfordul, hogy lehangolt és sírni volna kedve, holott ezelőtt ez nem fordult elő? — Igen. ezek olyan jelek, amelyek 58- 60 éves asszonyoknál gyakran előfordulnak”. Erre a páciens felcsattan: „De Doktor úr, én csak 53 éves vagyok!” — és most igazat mond. Az asszonyok érzik szugge=ztív hatását annak, ha letagadják korukat. Amikor fiatalabbnak mondiák, fiatalabbnak, munkaképesebbnek is érzik magukat. Sokan úgy vélik, hogy az ember 30 éves korában a legfrissebb, a legboldogabb. Senkitől se lehet rossznéven venni, ha továbbra is abban az illúzióban akar élni, hogy ez a szerencsés kor még nem szállt tova. Melyik a jobb vevő — a férfi vegy a nő ? Ezt a kérdést tette fel dr. E. Gower Johnstone professzor, angol pszichológus és 29 munkatársa hét európai országban, továbbá Kanadában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában, tízezer üzlettulajdonosnak, eladónak és eladónőnek. A kérdezettek 91 százaléka a férfi mellett szavazott. A kereskedők azért szeretik jobban a férfi vevőt, mert az könnyebben kielégíthető, meggondolás nélkül nagyobb összegeket ad ki és kevésbé tud ellenállni az eladó rábeszélésének, mint a nő. Johnstone professzor szerint az átlagférfi képtelen bevallani, hogy az áru drága a szám ra, míg felesége nyíltan megmondja, hogy nincs elég pénze, vagy nem akar annyi pénzt kiadni. 4 HUMOR VILÁGÁBÓL KÉP A ,TÖ VÖBÖL .. . — Tudja kedves kolléga, a feleségem nagytakarítást nem találtam a védőöltözékemet. TRÓJA FALAINÁL ... rendezett és Egyébként a legtöbb asszony nincs elragadtatva férje bevásárló tehetségétől. A kérdésre: „Jó bevásárlónak bizonyult-e férje az ön távolléte vagy betegsége esetén”, tíz asszony közül hét határozott „nem”-mel válaszolt. Sok háziasszony azt állította, hegy férje az egy hétre előirányzott háztartási pénzt már az első három nap alatt elkölti. A nők bevásárláskor figyelmüket kizárólag a beszerzendő tárgyra összpontosítják és nem nagyon figyelnek az eladó személyére. Ezzel izemben a férfiak először az eladónőket veszik szemügyre, s könnyen a személyi varázs hatása alá kerülnek. A londoni Oxford Streeten egy nagyáruház férfidivatcikk o ztáíyára kísérletképpen négy feltűnően szép próbakisasszonyt állítottak be. A forgalom azon nyomban ugrásszerűen emelkedett. Amikor a csinos eladónők közül kettőt az élelmiszerosztályra helyeztek át, ez utóbbit is hamarosan rengeteg férfi kere te fel. Az osztály forgalma hihetetlenül megnőtt. A lelkes vevők javarésze 23 évnél fiatalabb, illetőleg 50 évnél idősebb férfiakból állt. Ugyanez a nagyáruház még egy kísérletet tett: női holmikat árusító textilosztályára négy választékosán öltözött, pompás megjelenésű szakembert alkalmazott. Ám ezek legsejtelmesebb pillantásaikkal, lebilincselő modorukkal sem tudták a hölgyvevők szívét hevesebben megdobogtatni. A forgalom nem emelkedett az átlagos fölé. New Yorkban más kísérletet végeztek. Az egyik üzlet, amely semmiképp sem tudott túladni három év alatt felgyülemlett, divatjamúlt, ízléstelen mintájú férfi ingein, dr. Johnstone tanácsára hirdetést tett közzé, amely szerint a csekély készletre való tekintettel minden vevő csak egy inget vásárolhat. Néhány napon belül az egész készletet — persze kizárólag férfiaknak — kiárusították. Ezt a kísérletet más országokban is megismételték. Beigazolódott, mindig a férfiak azok, akik ellenállhatatlan vágyat éreznek, hogy egy, meggyőződésük szerint ritka tárgyat, megszerezzenek. Johnstoneék 211 cipőkereskedővel beszéltek. Ezek szerint a nők cipővásárlása háromszor annyi időt. vesz igénybe, mint a férfiaké; többnyire hat pár cipőt próbálnak fel, mielőtt döntenének. A férfiaknak legfeljebb három pár cipőt kell mutalni, s ha ezek közül egyet sem tartanak megfelelőnek, sűrű bocsánatkérések közt távoznak. Hasonló az eset a kalapvásárlásnál. A nőknek legalább egy negyedórára van szükségük, amíg választanak, a férfiak rendszerint két perc alatt megveszik a kalapot. — Kissé csiklandósra sikerült. MENTSÜK, AMI MENTHETŐ... Az angliai Smithfield városka piaccsarnokában nemrég tűz pusztított. A tűzvész oly rohamosan terjedt, hogy több standot már nem lehetett megmenteni. Az egyik standon felaggatott vágott malacok pecsenyévé sültek. A szemfüles tulajdonos laci- pecsenyeként kiárusította őket. As eredményes munka titka részben az idősebbek, a pedagógusok segítsége Alig több, mint negyedéves múltra tekinthet vissza Kétyen a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Decemberben, a megalakuláskor egyik fő gondja volt a fiataloknak, akik a szervezetet létrehozták, hogy tevékenységüket hogyan tudják kiterjeszteni úgy, hogy az érintse a község egész fiatalságát. Hogyan sikerült megvalósítani ezt a feladatot, arról beszélgetünk Kuczi Károllyal, a szervezet titkárával és az egyik KISZ-taggal, Vincze Endrével. — Jelenleg 13 tagja van szervezetünknek — mondja Kuczi Károly — és a község fiatalságának mintegy 60 százaléka van a szervezeten kívül. Mégis, elmondhatjuk azt, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség a község fiatalságára ki tudja terjeszteni munkáját. — Hogyan tudták ezt elérni a szervezet rövid fennállása óta? — Részben azzal, hogy a község pedagógusai is közreműködnek szervezetünk munkájában — válaszol Kuczi Károly. — Egyikük, Énekes Ferenc, tagja a szervezetnek, a többiek — .velük együtt Márki János igazgató — mint kívülállók segítik munkánkat. — A segítés egyik formAja az volt, hogy a szervezet egyes rendezvényeire rendelkezésre bocsátották az iskolát, addig, amíg nem kap a szervezet megfelelő helyiséget. Majd minden este összejönnek ide a fiatalok, nemcsak a KISZ-tagok, hanem a kívülállók is nagy számmal, sakkoznak, olvasnak, beszélgetnek, vitatkoznak különböző dolgokról. — A másik módszer, amellyel a pedagógusok a KISZ munkáiát segítik az, hogy hetente egy alkalommal felváltva tartanak előadást a fiatalok részére. Az előadások témáját közvélemény kutatás alapján állítottuk össze. Megkérdeztük a fiatalokat, milyen tárgyú előadásokat szeretnének hallani és ennek megfelelően állítottuk össze a programot. Az atomenergiáról, az 1848-as szabadság- harc eseményeiről, az 1956-os ellenforradalomról, annak előzményeiről — ilyen és hasonló tárgyú előadások megtartását kérték a fiatalok. — Milyen további tervekkel foglalkozik a szervezet? — érdeklődünk. — Azt akarjuk, hogy szervezetünkben minden fiatal megtalálja a maga szórakozását — mondja Vincze Endre. — Azt akarjuk, hogy a sportolási lehetőségeket is megtalálják a KISZ-ben, ezért egyesül majd a sportkör a KISZ- szervezettel. A sportkör vezetőségében például idősebbek vannak, mint Miklós Gáspár, Beréti István, id. Márton Lázár, akiknek szavára hallgatnak a fiatalok, ők sokat tudnak segíteni a szervezet nevelő munkájában. Miklós Gáspár eddig is sokat segített a szervezetnek, s így nem kell külön a sportkörben és külön a KISZ-ben foglalkoznia a fiatalokkal. A kétyi KISZ-szervezet igen jól vizsgázott a hálastaféta megrendezésekor, a számszerint kicsiny szervezet valóban, megmozgatta az egész község fiatalságát. A stafétában szép számmal vettek részt a szervezeten kívüli fiatalok. A gyűlésre, amelyen megtárgyalták, hogyan rendezik meg az ünnepséget, amikor a staféta a községen áthalad, legalább hatvanan jöttek össze. Ez a megmozdulás igazolta azt, hogy Kétyen a KlSZ-szerve- zet az egész község fiatalságát maga mellé tudja vonni. így szerez magának egyre nagyobb tekintélyt és megbecsülést nemcsak a kívülálló fiatalok, hanem a felnőttek előtt is. Ezek után már nem kell sok idő ahhoz, hogy számbelileg is növekedjen a szervezet, olyan fiatalokkal, akik magukévá teszik a Kommunista Ifjúsági Szövetség célkitűzéseit. (BOGNÁR) PH,,, Kurdon nagy építkezéshez készülődnek — állapítja meg az ismeretlen is, amint végighalad a község fő utcáján, mert az egyik telekre összehordott kő azt bizonyítja, hogy itt építkeznek majd. De egyelőre még csak terméskövet látni az üres telken, mintha az építkezés egyéb előkészületeivel senki nem foglalkozna. így láthatja azt a felületes vizsgálódó, aki csak a kívülről látható, észlelhető tényeket veszi figyelembe. Ennél a fénynél sokkal többet mond azonban az a lelkesedés, ami az egész falut betölti az építkezéssel kapcsolatban ... Mint megtudtuk, kultúrházat építenek a kurdiak és nem is akármilyen kultúrházat; olyat, amilyen a környéken nincs még egy. Tíz helyiség lesz az épületen belül. Moziterem és nagy tánc terem. Az egyik beépített színpaddal, ahol majd a színielőadásokat megrendezhetik. Akár hivatásos színészeket is vendégül láthatnak olyan előadással, amit nem minden színpadon lehet bemutatni. A két nagytermen kívül öltözők, klubszobák szolgálják majd az épületben még a lakosságot és szereplők kényelmét. Amikor arról volt szó, hogy kul túrházat építenek, az egész község lakossága szinte egy emberként ösz- szefogott a munka sikeres befejezése érdekében. De ez a befejezés még messze van. Egyelőre csak a munka kezdetén tartanak, de remélik, hogy a lelkesedés a későbbiek során sem lohad le... A lakosság önzetlen segítségére jellemző, hogy az eddig megérkezett 15 vagon terméskövet teljesen társadalmi munkában rakták ki, szállították a helyszínre. Legutóbb 8 vagon terméskő érkezett, s ezt másfél óra alatt helyszínre szállították társadalmi munkában a község fogato- sai. Ez mintegy 9 ezer forint értékű munka volt. Minden fogat ott volt, ami csak a községben van. A kultúrház felépítése 500—550 ezer forintba kerül, s ennek egy jelentős részét társadalmi munkában végzi el a lakosság. Az erdőbirtokossági társulás például az épület tetőzetéhez szükséges faanyagot ingyen adja. Ennek értéke közel 50 ezer forint. A fát ugyancsak társadalmi munkában vágja ki és szállítja helyszínre a lakosság... De számos példáját említhetnénk még meg az önzetlen segíteniakarásnak. Sass József építésztechnikus a Komlói Építőipari Vállalatnál dolgozik, de nem tagadja meg kurdi származását és segíteni igyekszik a községnek. Elkészítette ingyen a kultúrház építési tervét, ami egyéb ként körülbelül 25 ezer forintba került volna, s megígérte, hogy levezeti az építést is. Tarr Gyula szalag- fűrészét bocsátja az építkezés rendelkezésére díjtalanul, s ezzel nagyot könnyít az iparosok munkáján. A falu parasztemberei pedig — felsőbb szerv sugallata nélkül — elhatározták, hogy mire elkészül a kultúrház, régészeti szakkört alakítanak, és felkutatják a község múltját, s a fellelhető régiségekből — amelyek a falu lakosságának múltját, életét szemléltetik — kiállítást rendeznek az új kultúrházban. Nagy munkát vállalt magára a község lakossága, de az akarat, a lelkesedés minden bizonnyal eredményhez vezet, s két év múlva, ami kor a tervek szerint, a kultúrház ajtaja megnyílik, azok az emberek lesznek a legboldogabbak, akik saját kezük munkáját látják az épületben ... (Boni)
