Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

TOLNA iTARJAI. EGYESÜLJETEK! a 9 fryçtcni Könyvtár MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ]&S A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam, 87. szám. MA 10 OLDAL, ARA: 60 FILLÉR. Vasárnap, 1958 április 13. Forradalmasított lakásépítkezés Szeli szard on — Kaspé rendszerű családi ház készül 15 nap alatt — Felépíthet-e négy—öt ember egy nap alatt egy kis családi házat? A kérdésre a felelet, az eddigi gyakor­lat szerint: ez lehetetlenség! Az épít­kezés azonban csak addig lehetetlen, amíg az építtető, vagy a kételkedő meg nem ismeiá a már Európa-hírű magyar lakásépítési találmányt, a Kaspé-rendszerű építést. A múlt év augusztus 18-án a Nép­újságban írtunk arról, hogy az AGROTERV két mérnökének, Ka­tona Zoltánnak és Spéter Miksának találmányával a MEZŐSZÖV-raktár építkezést megkezdik. Azóta a raktár elkészült és most már arról írha­tunk, hogy kedden megkezdik az első Kaspé­rendszerű családi ház építését is Szekszárdon. Az új lakásépítési eljárás érdekes­sége, hogy előregyártott alul, felül hullámos építőelemek — melyeket házilag is elő lehet állítani kohósalak­ból (75 rész salak, 25 rész cement) a 350 forintos havi gépkölcsönzési díj ellenében — összeállításához nem kell habarcsot készíteni, nem kell függőón, és egy köbméter falat 20 perc alatt fel lehet húzni. Az előbb említett elemgyártó géppel egy hó­nap alatt egy családi házhoz szüksé­ges mennyiségű falazóelemet tud ké­szíteni egy ember, a kész elemek ösz- szeállítása, a ház felszerelése az épít­kezés megkezdése után 15 napra már beköltözhető. A falazási költségek 40—50 szá­zalékkal olcsóbbak, mint a ren­des méretű égetett téglával tör­ténő építésnél. Az AGROTERV mérnökei vezeté­sével kedden Szekszárd déli részén lévő új lakótelepen (Paskum) meg­kezdik a MÉSZÖV szolgálati lakás építését. A két szoba összkomfortos ház teljesen habarcsnélkül, előregyár­tóit elemekből készül. A házat május elsején a MÉSZÖV egyik dolgozójának átadják. A Kaspé-rendszerű ház a forradal­masított lakásépítkezés bizonyítéka lesz Szekszárdon. Már ezideig is többen érdeklődtek az építkezési le­hetőségek iránt. A rendkívüli érdek­lődést a gyors beköltözhetőség, a ház olcsósága váltotta ki a szekszárdi építtetőkből. Az első Kaspé-rendszerű családi ház építkezésének haladásáról tájé­koztatni fogjuk olvasóinkat. * A város déli részén, ahol a tervek szerint a közeljövőben kert­várost hoznak majd létre — itt épül a Kaspé-ház is — rövide­sen megkezdi a városi tanács a házhelyek árusítását. Az előzetes tájékoztatás szerint 198 darab 200—300 négyszögöles telket adnak el, 26—32 forintos négyszög­ölenkénti árban. Az új lakótelepen már számosán megkezdték a családi­ház építését. _ A szekszárdi kislakás építkezések­re jellemző az, hogy már ezideig 34-en kértek építési engedélyt. Az OTP a lakás építkezőknek 40 000 forintos hitelt ad. P J. Metszik a szőlőt A Sárközi Állami Gazdasághoz tar­tozó bátaszéki szőlészetben tavaly kitűnő eredményeket értek el. Ti­zenhárom és fél vagonos volt a ta­valyi bortermés, amelyet mind ex­portra tudtak értékesíteni. A na­pokban ismét a szőlészetben jár­tunk, ahol Szijjártó János, szőlészeti agronómustól arról hallottunk, hogy megkezdték a metszést. Átlagosan 80 fő dolgozik és végzi a szőlészetben felmerülő munkákat. — Nagyon fontos — mondotta Szijjártó János —, hogy mindegyik dolgozó, akit a metszéshez osztot­tunk be, tisztában legyen munkájá­val. Először elméletileg magyará­zom el, hogyan, miképpen kell a metszést végezni, majd az új embe­reket mindig olyanok mellé osztom be, akik már gyakorlott metszők. Megtudtuk azt is, hogy a tavasz folyamán mintegy 24 holdat trá­gyáztak le és holdanként 360 mázsa istállótrágya került a földbe. Ezen­kívül holdanként, a szőlő állapota szerint, 5—6 mázsa műtrágyát hasz­nálnak fel. Gyenes János és Kaszás Sándor várdombi traktorosok már teljesítették tavaszi idénytervüket Új belépők Szorgalmasan dolgoznak az uzdi Táncsics Termelőszövetkezet tagjai, amelyet bizonyít az is, hogy a napok-, ban befejezik a koratavasziak veté­sét. Igyekezetüket, szorgalmukat fi­gyelemmel kísérik a gazdák és szinte naponta gyarapodik azok­nak a száma, akik tagfelvételü­ket kérik. A legutóbb megtartott termelőszö-1 vetkezeti közgyűlésen több tag fel-J vétele felől döntött a közgyűlés. Î Újra soraikba fogadták Priger Ist- J vánt, aki már volt termelőszövetke-J zeti tag, kilépett, 6 holdon gazdálko- ( dott, mégis visszajött, mert a közös­ben biztosabbnak találja a megélhe­tést. Az új belépők között van még Garamvölgyi István és Kászpári Györgyné is. Ebben az évben összesen 22 új tag­gal gyarapodott az uzdi Táncsics Termelőszövetkezet. A megkésett tavasz ellenére or­szágosan is jó eredményeket érnek el a várdombi gépállomás dolgozói. Tolnában, de a Földművelésügyi Miniszté­rium legutóbbi jelentése szerint országosan is elsők a tavaszi idény­tervük teljesítésében. Szombaton déltájban például a ta­vaszi idénytervük 50 százalékos tel­jesítésénél tartottak a várdombi trak torosok, bár a tavasziak vetése még csak szombaton kezdődött igazán nagy lendülettel a gépállomás kör­zetében annak ellenére, hogy Vár­domb a megye egyik legdélibb fek­vésű helysége. Különösen a szántásban értek el eddig kiváló eredményeket. Szombaton már a 2100-adik hold szántását végezték el, s csupán ezen a napon mintegy 50 hold árpát, zabot és takarmánykeveré­ket vetettek el. Tolna megye tíz gépállomásának mintegy ezer traktorosa közül is a várdombi gépállomáson vannak a leg jobban dolgozó traktorosok. Gyenes János például szombat délig már 260 normálhold talaj- munkát végzett, s ezzel az egész tavaszi idénytervét elsőnek tel­jesítette túl a megyében. Kaszás Sándor ugyancsak várdombi traktoros szombaton érte el a 250-ik normálhcld teljesítményt, s ezzel a tavaszi idénytervét is teljesítette. 3000 hold föld válik ismét művelheíővé Dunaföldváron, a megye egyik legnagyobb határú községében jó- néhány év óta gondot adott a gaz­dáknak, a község vezetőinek, hogy állandóan nő az olyan területek nagysága, amelyet nem lehet szántó­földi művelésbe vonni. A vízlevezető árkokat évtizedek óta elhanyagolták, azok eliszaposodtak, olyannyira, hogy jelentős nagyságú földterület elvizesedett, rétté vált. Ez a földte­rület utóbb már 3000 holdra növe­kedett. Így volt ez egészen tavalyig, amikoris az állam anyagi segítséget adott a dunaföldváriaknak, hogy visszahódítsák a hasznavehetetlenné vált földterületeket. Az állami támogatás segítségével és a község fejlesztés egy részének felhasználásával — összesen 80 000 forinttal — mintegy két és fé; három kilométer hosszúságban tisztították ki az árkok medrét, amelyek leve­zetik a vadvizet ezekről a területek­ről. Az idén tovább folyik ez a mun­ka, amelyre 20 000 forintot fordíta­nak a községfejlesztési alapból és~ 20 000 forintot állami hozzájárulás­ból. Még mintegy 900 méter hosz- szúságú vízlevezető árkot kell ki­tisztítani, és ezzel lehetővé válik, hogy fokozatosan újból művelni le­hessen az elvizesedett 3000 hold földterületet. Néhány gazda az ősz­szel már bevetette itteni földjét, és most tavasszal újabb földeket fog­nak ismét művelés alá. így „növek­szik” egy-két éven belül 3000 hold földdel a dunaföldvári határ. ÚJ logok a neki Új Élet Tsz-ben A Nak Nosztány-pusztai Üj Élet Termelőszövetkezetnek jelenleg 40 tagja van. A tsz 1957. márciusában alakult meg 14 taggal, s az évfolya­mán a tagok létszáma 32-re emel­kedett, de az év végén 18-an kilép­tek a szövetkezetből, pedig egy munkaegységre közel 48 forintot osz­tottak. A kilépett tagok azonban rö­videsen belátták, hogy a szövetke­zetben jobb dolguk volt, mint egyé­nileg, újra visszaléptek a közösbe. Rajtuk kívül azóta több egyéni gaz­da is kérte a felvételét... A legközelebbi közgyűlésen ismét négy új tag felvételi kérelmét tár­gyalja a szövetkezet tagsága. Négyszázezer forint nyereségrészesedés a Téglagyári Egyesülés üzemeiben Szombaton délután a Tolna me­gyei Téglagyári Egyesülésnek mind a hat üzemében ünnepséget tartot­tak abból az alkalomból, hogy a múlt évi jó munka eredményeként most került sor a nyereségrészese­dések kifizetésére. A paksi, a mázai, a szekszárdi és a Dombóvár III. üzemben tizen­nyolc napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a dol­gozók, a Dombóvár I. és II. Tégla­gyárban pedig tizenhat napi kereset került nyereségrészesedésként kifi­zetésre. Mindegyik üzemben a nye­reségrészesedésen kívül — az üzemi tanácsok javaslata alapján — négy­négyezer forint jutalmat osztottak ki azok között a dolgozók között, akik a tervenfelüli nyereség eléré­séért a legtöbbet tették. A kisipari szövetkezetek kiállításán 1 Sokan látogatják meg a megye kisipari szövetkezetei­dnek a kisipari szövetkezeti mozgalom fenná'lárdnak tízéves jubileuma alkalmából Szekszárdon rendezett [kiállítását. A Tolnai Ruházati és Szolgáltató KTSZ leg­szebb gyártmányaival vesz részt a kiállításon. A szövetkezetek ipari tanulóinak kiállítási terme in-! kább az ifjabb konsztályhoz tartozó látogatókat vonzza. ( A kis Mészáros Évinek a Szekszárdi Építőipari < KTSZ ipari tanuló; á'tal készített családi ház-modell, tetszik legjobban. Új raktárral bővítik a dunaföldvári pozdorjalemez üzemet Három műszakban gyártják már a Dunaföldvári Kendergyár pozdor­jalemez üzemében a bútorlapokat. Egyre nagyobb nehézséget jelent e fiatal üzemben a félkész- és a kész­áruk raktározása. A Dunaföldvári Kendergyárban rövidesen megoldják ezt a problé­mát. A jelenlegi üzemépülethez ha­sonló, ugyanolyan méretű csővázas raktárt építenek az üzem mellé, amit majd zárt folyosó köt össze a pozdorjalemez üzemmel. A mintegy f kétszázezer forintba kerülő építke- . zést saját erőből végzi a gyár. Napi tízezer tégla terven felül a Paksi Téglagyárban A sokáig elhúzódó tél miatt későn kezdhették meg a nyersgyártást a téglagyárakban. A Paksi Téglagyár­ban is — az eredeti tervek szerint — március elején kellett volna meg­kezdeni a nyersgyártást, de a rossz dő miatt egész hónapban csak né- hányezer darabot tudtak gyártani, így bizony az első negyedévet fél­millió darabos adóssággal zárták. Most már „teljes gőzzel” megy a téglaprés a gyárban és a tervezett 32 ezer darabbal szemben 42—43, sőt előfordul, hogy 45 ezer darab nyers­tégla is kerül naponta a szárítókba. Így átlagosan napi tízezer darabbal teljesíti túl nyersgyártási tervét az üzem. Az első negyedévi lemaradást a jövő hónap végéig számítják be­hozni a Paksi Téglagyárban. Megalakult a KISZ bizottság mellett működő Parasztifjúsági Tanács A KISZ országos értekezletének határozata alapján a KISZ falusi munkájának megjavítása érdekében megalakult a Tolna megyei KISZ bi­zottság mellett működő Megyei Parasztifjúsági Tanács. A Paraszt- ifjúsági Tanács a mezőgazdasági üze­mek, intézmények KISZ fiataljait és fiatal szakembereit választotta tag­jai sorába. A tanács megtárgyalta a falusi KISZ szervezetek munkáját és megállapította, hogy a KISZ szer­vezetek eddigi tevékenysége nyo­mán komoly eredmények születtek. Megállapította azonban azt is, hogy a parasztfiatalok szakmai kép­zése nem kielégítő s ezért javasol­ja, hogy az általános iskolák két felső évfolyamában vezessék be a mező- gazdasági szaktárgyak oktatását. A tanács azzal a kéréssel fordult a me­gyei tanácshoz, adjon segítséget ah­hoz, hogy a falusi KISZ szervezetek megfelelő helyiséget kaphassanak, hogy megfelelő szervezeti életet él­hessenek. Javasolja a KISZ megyei bizottsá­gának a Parasztifjúsági Tanács, hogy a parasztfiatalok és a tanulóifjúság találkozóit szervezze meg. A tanács kéri a fiatalokat, hogy kapcsolódja­nak be az elmúlt évekhez hasonlóan a növényápclási, az aratási, a kombájn-aratási és cséplési, va­lamint a silózási versenyekbe. Végül felhívással fordult a megye parasztfiataljaihoz, hogy minden erő­vel vegyenek részt a tavaszi munkák ban, segítsék elő lelkes munkájukkal a kedvezőtlen időjárás okozta lema­radás gyors behozását.

Next

/
Thumbnails
Contents