Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-11 / 85. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 április il. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága es a magyar forradalmi (munkás-paraszt [kormány meghívására április 2-töl 10-ig a magyar párt. és kormányküldöttség múlt évben a Szovjetunióban tett útja viszonzásául a Szovjetunió pártós kormányküldöttsége látogatást tett a Magyar Népköztársaságban N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével. A látogatás idején tárgyalások folytak a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, valamint a Szovjetunió párt- és kormány küldöttsége között. A tárgyalásokon részt vett: A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt. és kormányküldöttsége: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, a küldöttség vezetője, dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Somogyi Miklós, az MSZMP Folitikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és dr. Sík Endre, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Fártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, F. B. Kozlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, Y. V. Grisin, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsának elnöke, P. E. Seleszt, az Ukrán Kommunista Párt kievi területi bizottságának első titkára, A. P. Bojkova, az SZKF' leningrádi bizottságának másodtitkára és J. I. Gromov, a Szov jetunié magyarországi nagykövete. A tárgyalásokat mindvégig a szívélyes barátság légköre és a teljes egyetértés jellemezt«. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége részt vett a Magyarország nemzeti ünnepe — a fasiszta iga alól történt felszabadulásának 13. évfordulója — alkalmából rendezett országos ünnepségeken, meglátogatott ipari üzemeket, tudományos intézményeket és termelőszövetkezeteket, járt az ország különböző városaiban és falvaiban. A Szovjetunió párt- és kormány- küldöttsége magyarországi látogatása idején számos ízben találkozott és folytatott baráti beszélgetést pártós állami vezetőkkel, közéleti személyiségekkel, munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel. E találkozókon és beszélgetéseken őszinte vélemény- csere folyt a két ország baráti, testvéri kapcsolatainak fejlődését és további megerősödését érintő különböző kérdésekről. A Szovjetunió párt- és kormány- küldöttségének alkalma volt meggyőződni a magyar dolgozók növekvő politikai aktivitásáról és munkalendületéről. Mindez arról tanúskodik, hogy a magyar dolgozók rendíthetetlenül hisznek a szocializmus nagy eszméjében és eltökélték, hogy szorosan összefogva a szocialista tábor többi országával, felépítik hazájuk boldog jövőjét. A küldöttség személyesen is meggyőződött arról, hogy a magyar dolgozókban mélyen él a barátság a szovjet nép iránt és őszintén kívánják, hogy fejlődjenek és erősödjenek a magyar—szovjet kapcsolatok a testvéri kölcsönös segítség és a proletárinternacionalizmus magasztos elevei alapján. A szovjet küldöttségnek a Magyar Népköztársaságban alkalma volt Közös nyilatkozat cs Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tárgyalásairól megismerkedni azokkal a nagy sikerekkel, amelyeket a magyar nép a háború utáni években, majd pedig az ellenforradalmi felkelés következményeinek felszámolásáért és a népi hatalom megerősítéséért vívott harcában elért. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a maga részéről szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió politikai és erkölcsi támogatása jelentős mértékben hozzájárult az ellenforradalom következményeinek gyors felszámolásához. anyagi segítsége pedig hozzásegítette a Magyar Népköztársaság kormányát ahhoz, hogy igen rövid idő alatt, úrrá legyen a gazdasági nehézségeken, elhárítsa a munkanélküliség veszélyét és elkerülje az inflációt. A tárgyalásokon a küldöttségek tájékoztatták egymást pártjuk és országuk belső kérdéseiről, eszmecserét folytattak a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak továbbfejlesztését szolgáié lépésekről, a nemzetközi helyzetről és a békeharc időszerű problémáiról. A küldöttségek az eszmecsere alapján megállapították, hogy nézeteik valamennyi megtárgyalt kérdésben teljesen azonosak. A tárgyalásokon a felek megelégedéssel szögezték le. hogy az 1957. március 28-i közös nyilatkozatukban foglaltak végrehajtása előmozdította a két ország testvéri kapcsolatainak mélyülését a magyar és a szovjet nép barátságának erősödését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak és együttműködésének elmélyítése céljából több fontos megállapodást írtak alá. Létrejött a Magyarország területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetére vonatkozó egyezmény, a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről szóló egyezmény és a konzuli egyezmény. Előkészületbon van több más, a két ország kapcsolatait érintő egyezmény. A felek nagy megelégedéssel szögezték le, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági együttműködése az 1957. március 28-i közös nyilatkozatban foglaltak szellemében eredményesen fejlődik. A közös nyilatkozatnak megfelelően aláírták az 1958—69. évi hosszúlejáratú áruszállítási egyezményt, amely biztosítja Magyarország ipari kapacitásának kihasználását és megfelelő magyar iparcikkek exportját a Szovjetunióba. A hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény az áruszállítások további növelését irányozza elő. A magyar kormány kérésére a szovjet kormány a magyar népgazdaság további fejlődését elősegítendő, kiegészítő gazdasági segélyt nyújt a kohászati-, gépgyártási-, elektrotechnikai-, vegyi-, olaj-, könnyűipari és más ipari és közlekedési üzemek építéséhez és rekonstrukciójához. Hosszú időre szóló megállapodást kötöttek és annak alapján bővítik a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió iparának tudományos és műszaki együttműködését az erős és gyengeáramú berendezések, műszerek és Diesel-motorok gyártásában. A küldöttségek hangsúlyozzák, hogy népgazdaságuk fellendítése, népeik életszínvonalának további emelése végett fokozottabban össze kell hangolniuk népgazdaságfejlesztési terveiket országaik lehetőségeinek és gazdaságuk fejlesztési távlatainak legmesszebbmenő figyelembevételével. A felek nagy megelégedéssel állapítják meg, hogy a két ország tudományos és kulturális kapcsolatai eredményesen és gyümölcsözően fejlődnek. A tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztésében elért sikerek nagymértékben hozzájárultak a magyar és szovjet nép barátságának elmélyítéséhez és egyben gazdagították mindkét nép kultúráját. 1957- ben a magyar tudományos és kulturális élet számos képviselője járt a Szovjetunióban. Nagy számban érkeztek Magyarországra is a szovjet tudomány és kultúra ismert művelői. E látogatások lehetővé teszik a két or• zág gazdag tudományos és kulturális örökségének kölcsönös megismerését, ami előtt a szocializmus viszonyai között korlátlan távlatok nyílnak. A kulturális és tudományos kapcsolatok további fejlesztése érdekében aláírták az 1958. évi kulturális munkatervet és a két ország tudományos akadémiájának megállapodását. A felek nagyraértékelik a Magyar Népköztársaságban és a Szovjetunióban működő baráti társaságok munkáját a két nép kulturális kapcsoia- tainak bővítése szempontjából és kijelentik. hogy ezeknek a szervezeteknek minden támogatást megadnak. A tárgyalások folyamán a nézetek teljes azonossága nyilvánult meg a védelmi jellegű varsói szerződés sze repét és jelentőségét illetően: ez a szerződés a benne részvevő országé k biztonságának fontos tényezője az agresszív északatlanti tömb m'nd fo- ! ozódó háborús készülődéseivel sz. m ben. A felek tárgyalásaikon egyöntetűen leszögezték, hogy minden szó ialista ország nemzeti függetlenségének és szuverénitásának legfőbb biztosítéka a szocialista államok egységes táborba való szoros tömörülése a kölcsönös testvéri segítség, a teljes egyenjogúság, a területi sértetlenség, az állami függetlenség és szuveréni- tás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek t'sz’eletb-n tartása alapján. A szocialista államok szolidaritása egyetlen állam ellen sem irányul, hanem az ös-z^s népek érdekeit szolgálja, mert fékezi az imperialista körök agresszív törekvéseit és támogatja a béke és haladás nap mint nap növekvő erőit. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külpolitikai téren az egyetemes béke megszilárdítása érdekében ezután is a hatalmas szocialista tábor összefogásának és további megerősítésének feladataiból indul ki. Semmilyen erő nem képes megbontani ezt az egységet, amely a marxizmus-leninizmus közös nagy eszméin, a kommmunista társadalom felépítésének közös célján és a szocialista országoknak azon elszántságán alapul, hogy visszaverjenek minden kísérletet, amely zavarni próbálná népeik békés építő munkáját. A tárgyalásokon megállapítást nyert, hogy mindkét fél azonos álláspontot foglal el a jelenlegi nemzetközi helyzet minden kérdésében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, híven a kommunista és munkáspártok által 1957 novemberé ben Moszkvában aláírt nyilatkozat j és békekiáltvány elveihez és eszméi I hez, legfontosabb feladatának tart- j ja, hogy minden erővel elősegítse a béke összes erőinek összefogás't. a népek valódi biztonságáért, az új há- ború veszélyének elhárításáért vívott harcban. A Magyar Népköztársa íi-af és a Szovjetunió megállapítja: a mai nem zetközi helyzet legfőbb problémába továbbra is az, hogy megállapodás jöjjön létre a nemzetközi feszültség enyhítését, a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a mi századunkban az emberiséget súlyos következnie- j nyekkel fenyegető háború veszélyé- j nek elhárítását szolgáló konkrét és halasztást nem tűrő intézkedésekről. A két küldöttség kifejezte azt a mélységes meggyőződését, hogy e téren fontos lépés lenne a vezető államférfiak értekezletének a közeljövőben való összehívása, a kormányfők részvételével. A Szovjetunió kormánya által a legmagasabb szintű tárgyalásokon megvitatásra javasolt kérdések pozi ív megoldása megfelelő alapja lehetne hathatós európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának. Ennek különös jelentősége van a béke védelme szempontjából, hiszen Európa az elmúlt fél évszázadban két ízben is véres és az európai népeknek mérhetetlen szenvedéseket okozó h b i-ű keletkezésének tűzfészke volt. FbFől a szempontból különösen nagyje’en- tőségű lenne, ha megkötnék az Pszak- j atlanti Tömb és a varsói szerződés szervezete országainak meg nem támadási szerződését. A jelen Körűimé- | nyék között, amikor a lécek állhn- ! tatosan követelik a legfontosabb nemzetközi problémák rendezését előmozdító intézkedéseket, e megállapodás lehetővé tenné, hogy megkezdőd iék az államok viszonx-áhan meglévő feszültség csökkentése, s megtörténték a kellő fordulat a nemzetközi kapcsolatok alakulásában. A Magyar Nénköztársaság és a Szovjetunió kijelenti, ho^v határozottan törekedni fog a sürgető nemzetközi problémák megoldásra crett kérdéseinek rendezésére, így az atom- és hidrogénfegyverkísérleíek azonnali és általános beszüntetésére, a Németország, valamint más, az északatlanti szövetséghez és a varsói szerződéshez tartozó államok területen tartózkodó külföldi csapatok létszámának csökkentésére, a Uözéoeuró- pai nukleáris- és rakéta-fegyvermen- tes övezet létrehozására. A Magyar Népköztársaság küldöttsége történelmi jelentőségűnek tartja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának azt a döntését, amellyel egyo’dal ban beszünteti az atom- és hidrogénfegy- ver-kísérleteket. Ez a mélységesen humánus lépés, melyet a népek békéjéért való aggódás sugallt, s amelynek célja az emberek egészségét fenyegető atom- és hidrogénfegyverkísérletek veszélyének megszűnt té- se, megfelel a népek létfontosságú érdekeinek és felbecsülhetetlen hozzájárulást jelent a kívánatos nemzetközi bizalom megteremtéséhez, rz a döntés megnyitja a lehetőségét annak, hogy minden állam örökre beszüntesse az atom- és hidrogénfegy- ver-kísérleteket. A két fél kifejezi azt a reményéi, hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező más hatalmak is haladéktalanul beszüntetik az atom- és hidrogénfegyverekkel folytatott kísérleti robbantásokat és ezzel maguk is hozzájárulnak a népek közötti béke megszilárdításának nagy ügyéhez. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraszáll a leszerelés ügyét szolgáló konkrét intézkedésekért és erélyesen elítéli az északatlanti tömb tagállamai által folytatott fegyverkezési versenyt és h borús készülődést. Elítélik a.z északatlanti tömb tagállamainak minden arra irányuló kísérletét, hogy a leszerelés kérdésének megvitatása kapcsán olyan feltételek elfogadását erőszakolják, amelyek sértik a Szovjetunió és a többi szocialista állam biz tonságát, ugyanakkor még inkább szabadkezet nyújtanak az északatlanti tömb részvevőinek az agresz- szív háborús politika megvalóvtásá- hoz. A két ország továbbra is határozottan szembeszáll a hidegháborúval és annak minden megnyilvánulási formájával és harcol az egyes or zá- gok által folytatott háboríts propaganda megszüntetéséért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a nemzetközi kereskedelem szabad fej ődé séért, ami az államok közötti b'zalom megerősítésének legszilárdabb alapja. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió következetes híve az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolásának, minthogy a támaszpontok létezése a nemzetközi viszonyokat mérgező gyanakvás és bizalmatlanság egyik fő oka. A két fél kénytelen komoly aggodalmát kifejezni amiatt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlése felhatalmazta a szövetségi kormányt Nyugat-Németország hadseregének atom- és hidrogénfegyverekkel való felszerelésére. A felek kifejezik aggodalmukat amiatt is, hogy Nyugat- Németország területén elökésziil tek folynak külföldi atom- és rakéta ■ támaszpontok elhelyezésére, minthogy Nyugat-Németország és politikájának eredményeként Eurárában kialakuló légkör sokban hasonlít ahhoz, amelyet a hitlerista Németország .teremtett a második világháborúra való felkészülése idején. A felek remélik, hogy Nyugat-Német- országban lesznek erők. amelyek nem engedik meg, hogy országukat az atomháború előkészítésének vészéi* es útiára sodorják: e háború pusztító tüze elsősorban Nyugat-Németország területén söpörne végig. A két küldöttség kijelenti, hogy Németország egyesítésének ügye teljesen a két szuverén német állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság hatáskörébe tartozik és hogy Németország békés egyesítéséhez az első lépés — mint azt a Német Demokratikus Köztársaság kormánya javasolja — a német konföderáció létrehozása lenne. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió teljes mértékben támogatja az NDK e javaslatát. A Magvar Népköztársaság és a Szovjetunió úgy véli, hogy a tudomány és a technika hatalmas er"d- ménvei, amelyek a Szovjetunió 'Ital fellőtt első mesterséges holdakban fejeződtek ki. a nemzetközi együttműködés korábban nem létezett új lehetőségeit tárják fel a termé=z t törvényeinek az egész emberiség javát szolgáló megismerése terén. Mindkét fél úgy látja, hogy a kozmikus térségek katonai eélokra va’ó felhasználásának megtiltásáról és az idegen területeken levő külfö’di katonai támaszpontok felszámolásáról kötendő megállapodás — amint ezt a Szovjetunió javasolja — nemcsak a kozmikus térség tanulmányozása területén folytatandó széleskörű nemzetközi együttműködéshez nyitna utat, hanem egyben olyan jelentős lépés volna, amely elősegítené a lefegyverzés egész problémájának megoldását. A küldöttségek ismét kifejezik a Magyar Népköztársaságnak és a Szovjetuniónak azt a szilárd elszántságát, hogy erélyes harcot folytatnak az államok közötti ellenségeskedés élesztésében érdekelt körök minden arra irányuló próbálkozása ellen, hogy a nemzetközi légkört olyan provokatív kérdések felvetésével mérgezzék, mint a keleteurópai országokban fennálló helyzet kérdése. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan leszögezi, hogy a népi demokratikus országok államrendje nem lehet vita tárgya nemzetközi értekezleteken — mint ahogyan nem lehet az bármely más szuverén állam esetében sem — mivel ezt a kérdést ezen országok népei m'T régen eldöntötték, amikor határozottan és véglegesen ráléptek a szocializmus építésének útjára. A népi demokratikus országok helyzetének megvitatását erőszakoló kísérletek mindkét fél véleménye szerint összeegyeztethetetlenek az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában kifejtett elvekkel és megengedhetetlen beavatkozást jelentenek szuverén országok belügyeibe. A felek határozottan visszautasítják az ilyenfajta, a béke ügyére ártalmas kísérleteket. A keleteurópai népi demokratikus országokban fennálló helyzet kérdésének felvetését, valamint azt a követelést, hogy nemzetközi értekezleten vitassák meg Németország egyesítésének kérdését — ami a két szuverén német állam illetékességébe tartozik — nem lehet másnak tekinteni, mint arra irányuló kísérletnek, hogy meghiúsítsák a hidegháború felszámolásáról és a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről szóló megállapodás létrejöttét. Nem lehet másként értékelni, mint olyan kísérletnek, hogy meghiúsítsák a legmagasabb színvonalú értekezlet össz°hí- vását, aminek célja az esztelen fegyverkezési hajsza megszüntetése és a háborús veszély kiküszöbölése halaszthatatlan kérdéseinek megvitatása. Csak olyan törekvésnek lehet tekinteni, hogy a népeket a holnaptól való rettegésben tartsák, fokozzák az ellenségeskedést és a gyanakvást az államok között, szítsák a háborús pszihózist, s ugyanakkor egyesek hatalmas profitokat húzzanak a katonai szállításokból. A küldöttségek kijelentették, hogy a Magyar Nénköztársaság. a Szovjetunió teljes mértékben együtt érez a nemzeti felszabadulásukért haroló gyarmati és függő országok népeivel, s meggyőződésük, hogy a gyarmati rendszernek, — egyes országok mások feletti uralmának — nusztulása feltartózhatatlan történelmi folyamat. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége kijelenti; A Magyar Népköztársaság kormány arra törekszik, hogy helyreállítsa, illetőleg megteremtse a normális viszonyt minden országgal, amely ezt kívánja. A küldöttség nagy fontosságot tulajdonít azoknak a lépéseknek, am- lye- ket a Magyar Népköztársaság a szomszédos Ausztriával való kapcsolatainak megjavítása érdekében tesz, mivel Magyarország és Ausztria együttműködése. amennyiben egymás szuverénitásának és a belügyekbe való be nem avatkozás elvének következetes tiszteletben tartásán alapul, hozzájárulás lenne az eurónai béke és biztonság megteremtéséhez. A Magyar Nénköztársaság kormány! nak ezen álláspontia a Szovjetunió rárt- és kormányküldöttségének teljes megértésével találkozott. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormínxkiildött- sé"e kifejezi azt a határozott meggyőződését. hogy a népek közötti béke megőrzésének és megszilárdításának nemes céljai, a „hidegháború” és » fegyverkezési hajsza megszüntetése, az összes — kis és nagy államok együttműködésének kiszélesí- j tése megvalósítható, ha társadalmi I rendszerükre való tekintet né kül betartják az államok békés egymás mellett élésének elvét, amely máf széleskörű nemzetközi elismerésre 1 talált. A szovjet párt- és kormánvkűldött- ség magyarországi tartózkodása ideién a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselője között széleskörű (Folytatás az 5. oldalon)
