Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-04 / 80. szám
Megtalálták a „kincsesbányát46 Mórágyon Ez azt jelenti, hogy a mórágyiak megtalálták a módját annak, hogy hogyan lehet pénzzé tenni a határban lévő sokszázholdas parlagterületet, a vízmosta hegyoldalakat, amelyek legfeljebb a legelésző kecskéket és a természetimádó hegymászókat vonzotta, de a földműves népet kevésbé. Akik ide települtek, s miután belekóstoltak a földmunkába, azon kezdtek tanakodni, hogyan lehet megszabadulni ettől a rideg, kietlen tájtól, ahol a fáradságos munka nyomában még a gaz is alig terem meg. így aztán az évek múlásával egyre szaporodtak az elhagyatott, parlagterületek. A KINCSESBÁNYA FELFEDEZÉSE és a feltárás eddigi eredményei, a község orvosának, dr. Bónitz Mátyásnak a nevéhez fűződik — ezt sokan megírták már, de a teljesség kedvéért el kell mondani. Saját kertjében kísérletezgetett eleinte — gyümölcstermesztéssel. A kertje — egy kis darabka a vidékből — háztető-meredek rész. S végül örömmel tapasztalta: ha a növénytermesztésnek itt nincs is nagy jövője, de egyes gyümölcsfajtáknak igen. — Be kell telepíteni a hegyoldalakat gyümölcsfákkal, fogjunk össze és közös erővel híres vidékké tehetjük a mórágyi parlagot. Ezt mondta a falu lakóinak, és azok közül, akik gondoltak a holnapra, akik a földművelésben keresik a jövőjüket, egyre többen látták be, hogy az orvos javaslata bölcs, megalapozott és nincs késlekedni való idő, meg kell valósítani. Segítségükre sietett a földművesszövetkezet és másfél éve dolgozni kezdett 20 taggal egy gyümölcstermelő szakcsoport 40 hold területtel. Tavaly kaptak mintegy 30 000 forintos támogatást is a bátaszéki földművesszövetkezettől hitelként. Jelenleg már mintegy 240 hold az összterület és 60 tag számlálható a szakcsoportban. A 240-ből 220 hold parlagterület. KIDOLGOZTÁK AZ 5 ÉVES TELEPÍTÉSI TERVET, amelyet 300 holdas területre készítettek el. Ennek a lényege az, hogy szerény számítások szerint is körülbelül 10 000 forint jövedelmet hoz majd egy hold parlagterület, miután termőre fordulnak a fák benne. Az idei évre kapnak 60 000 forint hitelt csemetevásárlásra a MESZÖV- től a bátaszéki földművesszövetkezeten keresztül, őszibarackot, kajszi- barackot, mandulát, diót, mogyorót és egy arra alkalmas, védett 7—8 holdas területre gesztenyést telepítenek. Megkezdték a munkálatokat is. Közösen végzik a csemetebeszerzést, az ültetést később pedig majd a védőanyagok beszerzését, a termés értékesítését. Tehát lényegében nagyüzemi módon hasznosítják a hegyoldalakat. Helyenkint teraszos módon kiképezik a hegyoldalakat, hogy könnyebb legyen a művelés és Nagy érdeklődéssel (leadják a termelők a baromfineveíési és hizlalás! aktiét Március közepén indult meg országszerte a szerződéses akció, mely nagy kedvezményt biztosít a termelők részére. A nevelési szerződésnél előlegként kapja meg a naposcsibét és emellett kedvező értékesítést is biztosít. Három-négy hónap után leadott 90 dkg-tól 1.10 kg-ig 25 forintot, 1.10 kg-tól felfelé 27 forintot kap a termelő kilogrammonként. Száz naposbaromfi átvétele után a fent említett súlyban 25 kg-ot tartozik a termelő visszaadni. A naposcsibe értéke ekkor kerül levonásba. Eltérően az elmúlt év hízlalási akcióitól, már most lehet idei hízott libára-kacsára szerződést kötni. A termelő’ minden darab leszerződött liba után 50 forint, kacsa után 30 forint szerződéses előleget kap. Az előleg felét a szerződéskötés alkalmával, a másik felét a szerződés teljesítése előtt két hónappal kapja. A szerződéskötést minden községben a , földművesszövetkezetek aktívái vég- j zik. A megye területén nagy érdeklő- ! déssel fogadják a termelők a szerző- ! déses akciót. Annak ellenére, hogy : még sok községben nyomtatványhiány van, a termelők felkeresik a földművesszövetkezeteket és a naposcsibe átvétele ellenében ideiglenes szerződéseket kötnek. így például Dunaszentgyörgyön, Mözsön, Ireg- szemcsén és még sok községben. A naposbaromfi szétosztásoknál a szerződő termelőket elsőknek elégíti ki a földművesszövetkezet. Kormányzatunk így kívánja elősegíteni a baromfitenyésztés fellendítését. A baromfitenyésztés a kialakult árak mellett jó jövedelmet biztosít. Ezt látták a szekszárdi termelők is, akik elhatározták, hogy a szekszárdi földművesszövetkezet keretein belül baromfinevelési és tenyésztési szakcsoportot alakítanak. A szakcsoport öt taggal alakult meg. Terveik a jövőre nézve 5000 db pecsenye-kacsa, Í000 db pulyka, 5000 db csirke előállítása. A nevelést és értékesítést közösen végzik. Ezer db-os törzsállományt állítanak be kacsából, hogy ezzel a megye naposkacsa ellátását a jövő évben részben megoldják. Vltuska Margit gátolni tudják a természet romboló hatását. Ügy tervezték, hogy már kezdettől fogva lesz egy közös alap, egy közös terület, amelyet teljesen közösen művelnek és a haszon, a pénz, a szakcsoport közös alapját képezi. Szakszerű talajvizsgálatokat, kutatásokat is folytattak a vidéken —így állapították meg, hogy milyen fajta gyümölcscsemetékkel telepítik be a területet. A megállapítások szerint ezen a vidéken előbb érik majd be az őszibarack, mint a budai hegyekben, így az értékesítés szempontjából is ELŐNYŐS HELYZETBEN LESZNEK Természetesen nehogy azt gondoljuk, hogy olyan egyszerűen, „simán” ment minden e nagyszerű terv kivitelezése során, mint ahogyan azt gondolná az ember. Én például úgy figyeltem fel erre a dologra, hogy az egyik megyei szervnél éppen nagy vita folyt, amikor oda bekopogtattam. Az egyik emberről már valósággal lesírt az elkeseredettség: — Fáradoztunk, végre sikerült valami jó útra rátéríteni az embereket, olyanra, amelyikből haszna lesz az országnak is, amelyik szépen beleilleszkedik a mezőgazdasági programba és mégis meg akarják torpedózni a meg nem értés miatt. AZ TÖRTÉNT ugyanis, hogy a tanács odaadta a földterületet a szakcsoportnak, arra el is készítették a tervet, de közben elmaradt a bérleti szerződések megkötése. Később pedig alakult egy termelőszövetkezet néhány családdal, az pedig kijelentette, hogy neki szüksége van egy 7 (hét) holdas területre. Ez a szakcsoport területének a közepén van, ezáltal meg kellene törni a nagy táblát és meg kellene változtatniok a telepítési tervet is. A szakcsoport gazdaságának tehát feltétlenül kárára lenne ez a „kihasítás”, ugyanakkor pedig a szövetkezetnek a nagyüzemi gazdálkodását nyilván nem befolyásolhatná ez a 7 holdas darab, hiszen nagyüzemnél ez elenyésző és másutt jobbminőségű területet kapnak helyette. Ezt többen nem értették meg. Ez miatt aztán egy egész sor kivizsgálásra, vitára volt szükség, végül az összes körülmények mérlegelésével érintetlenül hagyták a szakcsoport tábláját. Helyes döntés volt, mert ezzel sem a termelőszövetkezet nem rövidült meg, a szakcsoport pedig megkapta a lehetőséget arra, hogy feltárja a mórágyi kincsesbányát, amelyet már meg is kezdtek. B. F. Hogyan akarja a szekszárdi földművesszövetkezet megoldani a költségcsökkentést A Szekszárd és Vidéke Földművesszövetkezet Igazgatósága, Szak- szervezeti bizottsága 1958 március 28-án termelési értekezletet tartott a földművesszövetkezet dolgozói részére. A termelési értekezleten az fmsz Igazgatósága és Szakszervezeti Bizottsága értékelte az 1957. évi szövetkezeti munkát, üzemáganként tárgyalta a költségek alakulását és ezzel kapcsolatban a vezetőség és a dolgozók az alábbi határozatot hozták és fogadták el: A párt- és kormányhatározat értelmében a szekszárdi földművesszövetkezetnél is mód és lehetőség van arra, hogy úgy a gazdasági, mint egyéb feladatok elvégzése mellett az elmúlt évi eredményt figyelembe véve, valamint a költségszinteket 1958-ban a szövetkezet összgazdasági munkáját figyelembe véve, fél százalékkal kívánják csökkenteni a költségeket. Ha a földművesszövetkezet forgalmi számait figyelembe vesz- szük, a lehetőségek alapján ezévben is el tudjuk érni a 40 000 000 forintos forgalmat és a forgalom lebonyolításával egyidejűleg a költségeket a szövetkezet összességére vonatkozón fél százalékkal tudjuk csökkenteni^ ez 200 000 forint többleteredményt hoz a földművesszövetkezetnek. Az elmúlt évi forgalom alapján a költségek alakulását vizsgálva, a kiskereskedelemnél az évi költségszintet 5 százalék alá kell szorítani, a vendéglátóiparnál 20 százalék alá, a felvásárlásnál 12 százalékra. Hogy ezt meg is tudjuk valósítani, az értekezleten elhangzottak alapján ebben a munkában minden egyes földművesszövetkezeti dolgozónak a saját maga munkaterületén részt kell venni. A termelési értekezleten az fmsz igazgatósága és szakszervezeti bizottsága ismertette a földművesszövetkezet dolgozóival a paksi földművesszövetkezet igazgatóságának felhívását, amely a megye földművesszövetkezeteit hívta ki versenyre a takarékos gazdálkodás megteremtésére, ehhez a felhíváshoz a szekszárdi földművesszövetkezet részéről úgy az igazgatóság, mint a szakszervezeti bizottság és az fmsz dolgozói csatlakoztak és a versenyfelhívást elfogadjuk azzal, hogy 1958 december 31-e után a Megyei Szövetség értékelje. Dávid Ottó a szekszárdi fmsz ig. elnöke Fontos feladatnak tekintjük a gépi munkák szervezését Á mözsi fmsz. termelési tagbizottsága jegyzőkönyveiből A SZŐVOSZ IV. Kongresszusának határozata szerint a mezőgazdasági üzemágak munkájának eredményesebbé tételére és ellenőrzésére a földművesszövetkezeteknek a termelésben élenjáró, legjobb szövetkezeti tagokból termelési tagbizottságokat kell szervezniük. E kongresszusi határozatból kiindulva hozta létre termelési tagbizottságát a mözsi földművesszö- vetkezet. Helyesen tették, hogy a tagbizottság megalakulásakor ügyeltek arra, hogy a tagbizottságban a legkiválóbb párttag és pártonkívüli gazdák, közöttük ezüstkalászos tanfolyamot végzettek legyenek, a község lakossága összetételének megfelelően. A tagbizottság rendszeresen összeül, hogy az fmsz előtt álló termelési ■feladatokat megbeszélje és ezekre mozgósítsa az fmsz-i tagságot. Erről tanúskodnak jegyzőkönyveik, amelyek az ilyen tanácskozásokat rögzítik. A tagbizottság rövid fennállása óta máris számos intézkedést tett a termelési feladatok megoldása érdekében. Segíti a gépi munka megszervezését, tagjai a lakosság körében ismertetik a gépi munka előnyeit. Borbély Józsi bácsi szerint — aki a TB tagja — a községben egyre többen igénylik a gépeket — dehát azt is akarjuk — mondja. — A tagbizottság előadásokat szervezett a korai burgonyatermelés jövedelmezőségéről és annak jelentőségéről. Ennek eredményeképpen az fmsz 100 kát. hold- nyi terve helyett 117 holdra kötött a dolgozó parasztokkal korai burgonyatermelésre szerződést. Tervbe vették, hogy a lakossággal megismertetik a vízgazdálkodási társulás lehetőségeit. azt, hogy a község alsó (déli) határában az öntözéses gazdálkodás bevezetésével nagymértékben tudnák a hozamot növelni, másrészt érdemes volna öntözéses mezőgazdasági csoportosulásokat, szakcsoportokat létesíteni. A növényvédelemmel kapcsolatban elhatározták, hogy a palánki hegyen, ahol a község szőlőkultúrái vannak, peronoszpóra jelzőszolgálatot szerveznek, hofy időben történjen a szőlő permetezése. Mivel a kolorádóbogár a tavalyi évben elszaporodott, ez évben is már hozzáfogtak a kolorádóbogár elleni védekezés gyakorlati kivitelezéséhez, a lakosság ezirányú mozgósításához. Ezenkívül a tagbizottság a földművesszövetkezetnek javasolta, hogy rendeljen szaklapokat, hogy a gazdák jobban megismerjék a termelés agrotechnikai eljárását, s létesítsenek egy gazdaszobát, hogy ezek a szaklapok bárki számára hozzáférhetők legyenek. Ezenkívül szombatonként a tagbizottság általános mezőgazdasági és állattenyésztési tájékoztató szolgálatot tart. Mezőgazdaságunk fejlesztése során a földművesszövetkezetek több fontos feladatot kaptak. Ezek közül a feladatok közül egyik legjelentősebb a mezőgazdasági gépi munkák szerződéskötése az egyéni termelőkkel. Szövetkezetünk tavaly ősszel fogott hozzá a gépi munkák szerződéskötéséhez. Igazgatósági üléseken, gazdaköri és szövetkezeti taggyűléseken ismertettük a gépi munkák előnyeit. Így sikerült elérni azt, hogy még az ősz folyamán közel 400 kát. hold vető, illetőleg őszi mélysz„n- tásra kötött termelési üzemágunk szerződést az egyéni termelőkkel. A várdombi gépállomás, eltekintve a munka közben előforduló kisebb hibáktól, lényegében elvégezte a vállalt munkát. Minden esetre az őszi munkák során értékes tapasztalatokat szereztünk, amelyeket felhasználunk a további munkák eredményesebb szervezése és végzése közben. Míg az ősz folyamán a szervezéshez elég kevés idő állt rendelkezésünkre, addig a téli időszakban az ipari növények szerződéskötése közben bőven nyílott alkalmunk ahhoz, hogy szövetkezeti tagságunkkal az egyéni termelőkkel beszéljünk a gépi munkák nyújtotta előnyökről. Arra törekszünk, hogy a termelőkkel egész évi munkára kössünk szerződést. Így kívánunk szervezettséget vinni munkánkba és elérni azt, hogy minél gazdaságosabban legyenek kihasználva a gépek, és amellett gyorsan és lehetőleg zavartalanul folyjon a munka. Városunk körül 6000 kát. holdas, a gépi munkák végzése szempontjából számításba jövő lapi szántó területéből 1050 normálhold talajmunkát kell elvégeznünk az idén. A talajmunkák zöme őszi vető- és mélyszántásból fog állni. A munkát a városi tanács mezőgazdasági osz- j tályával karöltve szervezzük. Feltér- ! képeztük a város határát és a gépek működési körzetét dűlőként csoportosítjuk. A termelőkkel kötött szerződések alapján úgy csoportosítjuk a földterületeket, hogy kialakuljanak a nagyüzemi munkák végzésének feltételei, tehát kétkilométeres körzeten belül legalább a 12 normálholdas, vagy ennél nagyobb területek. A szervezésben a szerződéskötésre, a munkák mennyiségi és minőségi ellenőrzésére két olyan mezőőrt is bevontunk, akik ezekben a körzetekben teljesítenek szolgálatot. Az ipari növények téli szerződtetése során sok termelő részéről felmerült az a kívánság, hogy az aratási és betakarítási munkákban szövetkezetünk nyújtson segítséget. Különösen a rostkender aratásához, kendergyárba történő beszállításához és a cukorrépatermés befuvarozásá- hoz kívánják termelőink igénybevenni a gépi segítséget. Szövetkezetünk többek között két fűkaszáló gépet is vásárol, melyet a kender aratása idején erre a munkára megfelelően átalakítva, a szerződött termelőink rendelkezésére bocsátunk. A jelenleg folyó magkiosztás sorén minden termelőt megkérdezünk és előjegyezzük azokat, akik az említett munkát velünk akarják végeztetni. Szászi Sándor a szekszárdi fmsz agronómusa Láttuk — Hallottuk! .., hogy az elmúlt hónapban újabb szakcsoportok alakultak megyénkben. Váralján 10 taggal méhész szakcsoport alakult 100 méhcsaláddal. Megyeileg ez a 60-ik méhész szakcsoport. Nagymányo- kon kendertermelő, Mözs községben pedig baromfitermelő, tenyésztő és hizlaló szakcsoport alakult. .., hogy a dombóvári földművesszövetkezet áruházában textil ruházati cikkekből bő és választékos készlet van, így a húsveti áruforgalom lebonyolítása zavartalan lesz. .., hogy a bonyhádi földművesszövetkezet boltjainak kirakatai állandóan rendezettek, áruböséget mutatnak, de a teljes siker érdekében még szükséges volna, hogy a kirakatokban szemléltetően helyezzenek el termeltetés jellegű feladatok végzésére felhívó szöveget.
