Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-04 / 80. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nagy nemzeti ünnepünk, április 4. Hazánk felszabadulását ünnepeljük. Ünnep ez minden dolgozónak, hazánk minden becsületes polgárának. Ünnep azért, mert 13 éve megvalósult népünk szabadsága. Az amiről Táncsics Mihály álmodott, Petőfi és Ady írt verseiben, az a szabadság, amiért a magyar munkás- osztály legjobb fiait adta közel egy évszázadon keresztül. A szabadságot a szovjet hadsereg katonái hozták el nékünk, kiket a marxizmus—leninizmus, a proletárinternacionalizmus örök, halhatatlan lángja fűtött. De ebben a lángban izott a gyűlölet a fasizmus iránt, mely századunk legembertelenebb, vérben és mocsokban elállatiasodott rendszerét valósította meg. Nyomában pusztulás, s milliók temetője. Akkor, amikor már oly sokan elvesztették a reményt, s már úgy látszott, nincs erő, mely összetörje a fasizmus halált hordó szekerét, Lenin katonái, a szovjet emberek újra hitet adtak az emberiségnek. Igen, hitet adtak az emberiségnek, hogy a pusztulás után lesz felemelkedés, s a fasiszta rabság után a felszabadított népekre a szabadság hajnala köszöntött. A magyar és a szovjet nép barátsága április 4-vel örökre összeforrt. Ez a barátság azonban régebbi keletű. 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban résztvett magyar hadifoglyok már építői voltak népeink barátságának. A Tanács- köztársaság legnehezebb napjaiban Lenin elvtárs, a szovjet emberek, a szovjet állam barátságát érezte népünk, de a 25 éves Horthy elnyomás időszakában is a Szovjetunió számtalan erőfeszítést tett népünk, s annak legjobb fiai védelmében. A II. világháborúba való bekapcsolódásunk előtt a Szovjetunió kormánya óva intette a magyar kormányt a fasiszta háborúban való részvételtől. Időben figyelmeztetett, hogy e háborúba való bekapcsolódás nyomort és pusztulást hoz népünkre. A Szovjetunió kormányának figyelmeztetése beteljesedett. Hitler és Szálasi banditái rabolva, pusztítva hagyták el az országot, s a vörös hadsereg súlyos véráldozatok árán szabadította fel hazánkat. A nyomor, a kétségbeesés közepette, a szovjet katonák és pártunk, a Magyar Kommunisták Pártja munkához látott. Népünk élni akart és követte a példát. 1945 után nehéz, küzdelmes évek, megpróbáltatások következtek. De már nem voltunk egyedül, munkánkban és a legnehezebb megpróbáltatások idején mindig segítő kezekre találtunk a Szovjetunióban. A szovjet határállomások örök tanúi annak, hogy a gabonától a vasércig mily felbecsülhetetlen támogatásban részesültünk. De amit a szem nem látott, mégis mindennél értékesebb segítség volt. a Szovjetunió léte, mellyel védelmezett bennünket a nemzetközi reakció támadásaival szemben. 1956 októbere megtanított arra hogy mit jelent népünk számára a munkás-paraszt hatalom és annak megvédésében mit jelentett a Szovjetunió. Immár másodszor hullatták vérüket a vörös hadsereg katonái a magyar szabadságért. A nemzetközi reakció összefogott az ellen- forradalom belső erőivel, hogy meg- döntse hazánkban a szocialista rendszert. Azonban a Szovjetunió, a szocialista országok összefogása erősebbnek bizonyult. Nehéz küzdelmes, de tapasztalatokban gazdag 13 év áll mögöttünk. Büszkék vagvunk népi demokráciánk 13 évére, mely hibái ellenére is, ezerszeresen többet adott népünknek, mint a múltnak bármely évszázada. Büszkék vagyunk a Szovjetunió népeivel kötött barátságunkra, mert ez a barátság a proletárinternacionalizmus jegyében született. Ez a barátság nem ismeri a kis országok elnyomását, kizsákmányolását, de ismeri a vezető proletár állam elhivatottságát, melynek megvalósításában minden anyagi, erkölcsi, s ha kell véráldozatra is képes. Emlékezzünk honnan indultunk. Hazánk a nagybirtok és a hitbizo- mány, az arisztokraták és a főpapok, a finánc tőkések és az iparbárók országa volt, amelyben a feudális elnyomás mellett szabadon dúlt a leg- hítványabb, a leggonoszabb kapitalista elnyomás. Az évszázados Habsburg elnyomás után Horthyék kiszolgáltatták hazánkat a nemzetközi tőke gyarmatosító politikájának. Azokat, akik feledtetni szeretnék a múltat, had emlékeztessük a régi Magyarország korrupt rendszerére, amely díszmagyarjával, álhazafisá- gát leplező nemzeti lobogójával takarta el a magyar nép rabságát. Az éhező, agyonnyomorgatott zsellér, az adótól és az árveréstől örökké rettegő kisparaszt, az éhbérért dolgozó ipari munkás és a kilátástalan jövő előtt álló értelmiség jellemezte az úri Magyarországot. Emlékezzünk, ezt a múltat 1956. októberében már megidézték, s nem a múlt urain múlott, hogy nem tudták azt megvalósítani. A múltra emlékezve, nyitott szemmel kell járnunk a jelenben. Ez a jelen az elmúlt 13 év, melyet az utókor, — minden hibái ellenére is — az eddigi magyar történelem legdicsőbb korszakának fog értékelni. Sikereink, eredményeink ma már le- tagadhatatlanok, hisz ezt bizonyítják új városaink, gyáraink, termelőszövetkezeteink, népünk szebb élete, virágzó kultúrája. Az elmúlt 13 év alatt több mint 100 milliárd forintot fordítottunk az ország ipari fejlesztésére, új városok, üzemek, erőművek, kultúrotthonok, iskolák hirdetik szocialista építésünk mérföldköveit. Évről évre növekszik a művelt, iskolázott, egyetemet végzett emberek száma, kik nélkülözhetetlen velejárói népünk további felemelkedésének. A magyar kommunisták bátran elmondhatják, nincs miért szégyenkezniük, Dózsa, Kossuth, Petőfi, Táncsics emlékét megőrizve a marxizmus—leninizmus talaján, a Szovjetunió, a szocialista országok segítségével az álmok valóraváltak. Nagy nemzeti ügyünk, tovább mélyíteni népünk és a Szovjetunió népei közti barátságot, mely nehéz harcokban, kétszeres véráldozat árán született. Ez a barátság erőt, hitet és útmutatást ad. E barátság nélkül nem állhatunk meg a világ porondján, amikor a nemzetközi imperializmus összefog a béke, a haladás, a szocializmus erői ellen, de minden szocialista ország, a világ minden haladó mozgalma, a békét óhajtó emberiség és ennek az összefogásnak nagyszerű vezetője a Szovjetunió sokkal nagyobb erőt képvisel, mint a béke ellenségei. Ne reménykedjenek a szocializmus ellenségei, hogy legyőzhető a mi hatalmas táborunk, az a tábor, melynek oldalán van a nép igazsága, jövője. Éljen népünk harcának vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen és virágozzék az örök és megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! SCHERER SÁNDOR Ma délelőtt nyitják meg a kisipari szövetkezetek jubileumi kiállítását Számos érdekes áruval szerepelnek a szövetkezetek a kiállításon, a tolnaiak például a szétszedhető vi- kendházat, a dombóváriak vaskaput, 24 ezer forintos kombinált szobaberendezést, a szekszárdi cipészek 40 darab különböző fazonú cipőt mutatnak be a kiállításon. A kiállítás egyik érdekessége a hőgyészi vegyesipari szövetkezet tagjai által készített pálinkafőző berendezés. A jubileumi kiállításon több mint ötven ipari tanuló is bemutatja magakészítette áruját. A szekszárdi építőipari szövetkezet tanulói miniatűr hálószobaberendezést, a báta- széki kádártanulók hordókat, míg a szekszárdi cipész szövetkezet sza-- bász tanulója, Simon Zsuzsa a cipő fejlődéséről készített rajzokat az ókortól napjainkig. Munkával ünnepelnek A szeszélyes időjárás miatt a mezőgazdaságban eltolódtak a munkák, és a vetéssel, a szőlők nyitásával és általában a tavaszi munkákkal elkéstek a gazdák. Megyeszerte arról hallani, hogy munkával ünnepelnek, erről hallottunk a negs'szokolyi Béke Termelőszövetkezetben is. Illés Lajos a tsz traktorosa, aki egyben KISZ titkár is, a KISZ fiatalok nevében mondotta, hogy az ünnepeken valamennyien dolgoznak, készítik a talajt és vetik a magot. Legfontosabb munkáik lesz az ősziek fejtrágyázása, a borsó, zab vetésének a befejezése és a talaj készítése a következő vetésre kerülő növények alá. Az állami gazdaságokban is dolgoznak az ünnepek alatt Géczi Károly az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága főagronó- musa arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy április 4-én és a húsvéti ünnepekben — ha az idő engedi — az állami gazdaságokban is dolgoznak. Az ünnepnapokon valamennyi fogatos és zetorvezető, valamint a talajelőkészítésre és vetésre alkalmas más gépek vezetői dolgoznak. A gyalog munkaerőt az ünnepekre nem mozgósították. De ha a fogatosok és az univérzális traktor- vezetők a kiszolgáló személyzettel együtt dolgozni tudnak, ez azt jelenti, hogy a három ünnep alatt mintegy 3500 hold vetést végezhetnek el a megye állami gazdaságaiban. A paksi Vörös Sugár Tsx tagjai kikasxnálják a jó időt A paksi Vörös Sugár Tsz 11 holdas szőlőjében 21 holdas kertészetében, valamint a szántóföldeken a kedvezőtlen időjárás következtében összetorlódtak a tavaszi munkák. A tsz tagsága, a sürgető munkákra való tekintettel úgy döntött, hogy munkával ünnepelnek. Pénteken és vasárnap részben, szombaton pedig a tsz valamennyi tagja egész nap dolgozik. Szovjet vendégeink A szovjet küldöttség N. Sz. Hruscsov vezetésével, kiszáll a repülőgépből Többezres tömeg a ferihegyi repii'őtéren
