Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-27 / 99. szám

1958 április 27. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 \ V' ^ fl megye kisipari szövetkezeteinek küldöttgyűlése HÍREK Mint lapunk tegnapi számában je­lentettük, pénteken délután Szek­szárdion összeült a megye kisipari szövetkezeteinek küldöttgyűlése. Bár a legutolsó küldöttgyűlést köz­vetlenül az 1956-os ellenforradalom előtt, 1956 szeptember 7-én, a leg­utóbbi vezetőségválasztó küldöttgyű­lést pedig 1954-ben tartották a megye kisipari szövetkezetei, ez a mostani küldöttgyűlés jelentőségében felül­múlja a korábbiakat. A szövetkezeti mozgalom tízéves fennállása óta elért eredményeket tette mérlegre az egy évtizedes jubileum alkalmából és jelölte ki a további feladatokat. Mind a beszámolók, mind a felszólalások arról tettek tanúságot, hogy az el­múlt egy évtized alatt megtett fejlő­dés nemcsak számadatokkal, terme­lési eredményekkel mérhető le, ha­nem az egykori magánkisiparosok — 0 Prantner József t A Megyei Párt-Végrehajtó Bizott­ság nevében üdvözlöm az elvtársa­kat. A beszámolóban is megállapítást nyert — és egyetértek vele —, hogy a szocialista típusú kisipari termelő- szövetkezetek országunkban — és megyénkben is — az elmúlt tíz esz­tendő alatt megerősödtek, a szocializ­mus mély gyökeret vert a szövetke­zetekben, ebben a nagymultú mozga­lomban. A szocialista kisipari szövetkezeti mozgalom embereinek többségét régi, volt kisiparosok teszik ki. Ezek az emberek — többségükben már ré­gen érzelmileg hívei voltak a mozga­lomnak és nem egy olyan kisiparos van, aki már régebben is híven hor­dozta magában a szocializmus esz­méit. Nem egyszerű dolog az, hogy meg­állapítjuk: A kisipari szövetkezetek megerősödtek, izmosodtak és folyton nőnek. Ez a megállapítás nem mind­egy az ország és az ember számára sem. Az ország számára azért nem mindegy, mert a szocializmus útján való előrehaladást jelenti. Nem mindegy az ember számára az sem, mert a megszokott életmódot felcse­réli ugyan egy újjal, de abban a szocialista elv érvényesül, miszerint ma a szövetkezeti mozgalom harco­sai — gondolkodásában végbement döntő változás is mutatja, hogy a kis iporban is nagy lépésekkel halad elő­re a szocializmus ügye. A küldöttek nagy felelősségérzettel számoltak be az eddigi munkáról, főkép az ellen­forradalom idején a szövetkezeti tö­megek által tanúsított helytállásról, a közös tulajdon védelméről, beszél­tek a még fennálló hibákról, a jövő tennivalóiról. Pénteken a KISZÖV, a KSZKBI, valamint a KISZÖV Ellenőrző Bi­zottságának elnökei tartották meg beszámolójukat, ezután került sor Prantner József elvtársnak, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága első titkárának felszólalására, amit nagy érdeklődéssel hallgattak a kül­döttek. Ívtárs felszólalása mindenki a saját, végzett munkája alapján részesül a juttatásokban, il­letve kedvezményekben és ez hatal­mas lépés az életszínvonal emelésé­ben. Van sok kisiparos barátom, akik a kisipari termelő szövetkezetnek lettek tagjai. Ezek elmondták, hogy életükben fontos esemény volt az egyéni munka felcserélése a szövet­kezeti munkával — mint mondták — számukra második felszabadulást je­lentett a kisipari szövetkezeti mozga­lom megalakulása, most lettek igazán szabad emberek. A kézműipar például a régi módon nem fejlődhetett tovább, de a szocia­lista szövetkezeti úton újra virágzás­nak indulhat. A szövetkezetek kiállí­tásáról csak elragadtatással lehet be­szélni, azért vagyunk elragadtatva, mert láttuk, micsoda tehetségeink vannak nekünk. A továbbiakban a kisipari szövet­kezeteknek az emberek átalakulásá­ban betöltött szerepéről beszélt Prantner elvtárs, majd azon nézetek helytelenségéről, melyeket egyes elv- társak is vallanak, hogy a kisipari szövetkezetek „szükséges rosszak ’. — A kisipari szövetkezetek nélkü­Maradandó élmény volt a Pécsi Szimfonikusok zenekari estje A két szomszédos megyeszékhely között örvendetesen felélénkült kul­turális kapcsolatok eredményekép­pen látogatott el Szekszárdra ismét a Pécsi Szimfonikus Zenekar. A hangversenyre, amely a legkénye­sebb igényeket is kielégítette, meg­mozdult nemcsak a megyeszékhely és közvetlen környéke, de még Kapos­várról is láttunk érdeklődőket. A volt megyeháza ódon, patinás épü­letének nagytermét, amely kitűnő akusztikája miatt még ilyen elha­nyagoltságában is a legalkalmasabb hangversenyek rendezésére, zsúfolá­sig megtöltötték az érdeklődők. A hangverseny műsorára a mo­zarti muzsika derűje és bája nyomta reá a maga bélyegét. Az utolsónak elhangzott Vizizenén kívül vala­mennyi megszólaltatott mű Mozart alkotása volt, mert a tervezett III. Brandenburgi verseny helyet kotta­beszerzési nehézségek miatt az Egy kis éji zenét játszotta a zenekar. A fiatal, ambiciózus muzsikusok­ból álló együttes nagyszerűen oldot­ta meg feladatát. Különösen fegyel­mezettsége és leheletszerű pianói ra­gadták meg a hallgatóságot, amely­nek viharos tetszésnyilvánítását Händel Vizizenéjének utolsó tétele ismétlésével köszönte meg az együt­tes. Nekünk a Szimfónia Koncer- tante előadása tetszett legjobban, amelyben az együttes szólistái is és maga a zenekar is érett kamara­partnereknek bizonyultak. De sokáig emlékezetes lesz a zongoraverseny II. tételének leheletszerű kísérete is. Ha hibát is akarunk keresni, akkor azt kell megemlítenünk, hogy a jól összedolgozott vonóskar és fafúvós- kar színvonalára a rézfúvósok nem tudtak felemelkedni. Ez a Vizizené- ben volt szembetűnő. Antal György karnagy ezúttal minden hatásvadászattól mentesen és mégis keménykézzel tartotta ösz- sze a közel 50 tagú együttest és mél­tán érdemelte ki a közönség szűnni nem akaró tapsait. Az est szólistái közül Husek Rezső zongorázása jelentette a legnagyobb élményt. Annak ellenére, hogy elő­ször ült zongoránál zenekarkíséret­tel és nem sok biztonságot kölcsö­nözhetett számára, az egyik autó­busz defektje miatt késve és heve­nyészve megtartott próba sem, a leg­jobb Husek Rezsőt hallhattuk, aki már az I. tétel kadenciájában tel­jes fényében csillogtatta virtuozitá­sát, hogy aztán a II. tételben meg­mutathassa, hogy semmit sem sik­kaszt el a mű lírai mondanivalójá­ból sem. A fergeteges III. tétel után méltán zúgott a vastaps annak je­léül, hogy Husek Rezsőnek voltakép­pen csak egy hibája van: a túlzott szerénysége. A szűnni nem akaró tapsokat Liszt VI. rapszódiájának előadásával köszönte meg. Méltán osztozott az est nagy si­keréből Paálné Falus Edit is, aki két áriát adott elő Mozart: Figaró há­zassága című operájából. Magasfokú énekkultúra, pompás hanganyag, nagyszerű szövegmondás jellemezte az előadását. Végül emlékezzünk még egy-két szóval a hangversenyt rendező TTIT és Zeneiskola áldozatos munkájáról, amely nélkül a város kulturális élete hézagos lenne. Az egyes műsorszámok közti ösz- szekötőszöveget Létay Menyhért gim­náziumi igazgató írta és mondotta el a tőle megszokott alapossággal és nagyrészben hozzájárult magyaráza­tai révén az előadott művek megér­téséhez. 1NCSUT I lözhetetlen jók a szocializmust épí­tő társadalomban — mondotta. Rá­juk még olyan formában is számí­tunk, hogy segítik megoldani a me­zőgazdaság szocialista átépítését. A továbbiakban a KTSZ-ek tag­jainak becsületes helytállásáról be­szélt az ellenforradalom idején és arról, hogy a sikerek ellenére is még sok a tennivaló a kisipari szö­vetkezeti mozgalomban. Még mindig vannak sokan, akik mindenben, min­denkor az egyéni érdeket nézik. Ez­zel szemben az kell, hogy a szo­cialista típusú emberek olyan lég­kört teremtsenek, ami megszégyení­tővé teszi ezt a jellemet. Azt kell tudni mindenkinek, hogy ha egy magánkisiparos rossz munkát ad ki kezéből, az csak az ő egyéni szé­gyene, de ha egy szövetkezet ad ki rossz munkát a kezéből, az az egész szövetkezet, illetve a szövetkezeti mozgalom szégyene. Olyan munkát kell tehát végezni, hogy az ne csor­bítsa, hanem öregbítse a szövetke­zetek hírnevét. Mivel a párt és a kormány nagy­ra értékeli és segíti a kisipari szö­vetkezetek munkáját, meg vagyunk győződve arról, hogy ezen az úton a szövetkezeti kisipar a szocializmus építésében még nagyobb eredménye­ket ér el, mint eddig. Ehhez a kö­zös munkához kívánok sok sikert — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Prantner elvtárs. A küldöttgyűlés második napja Szombaton délelőtt a beszámolók feletti vitával folytatta munkáját a küldöttgyűlés. Húsz küldött szólalt fel, köztük Ferenczi Tibor, az OKISZ elnökhelyettese, Hámori Nándor, a KSZKBI országos elnökhelyettese és Regőczi Kálmán, a Szpartakusz Sport Egyesület országos elnöke. A felszólalások foglalkoztak a szövet­kezeti mozgalomnak szinte vala­mennyi problémájával. A válaszadás után került sor a kitüntetések, ju­talmak átadására. Négyen kapták meg a „Szövetkezeti ipar kiváló dol­gozója” jelvényt és oklevelet, a szö­vetkezetek közti verseny három első helyezettje pedig a „Kiváló kisipari szövetkezet” címet és oklevelet, köztük a legjobb eredményt elérő Dombóvári Vasipari KTSZ a KISZÖV vándor zászlaját. A megyei választmány, az ellenőrző bizottság, valamint az országos küldöttgyűlés küldötteinek megválasztása után a KISZÖV megyei küldöttgyűlése be­fejezte munkáját. — Magyarkesziben villanyhálózat­bővítést hajtottak végre és egy új transzformátor állomást állítottak fel. — Majoson az idén tovább folytat­ják a korábbi években megkezdett erdősítést. Az idén 25 000 akácfa csemetét ültetnek ki a Bajai Erdő- gazdaság irányításával. Az ültetést jórészt társadalmi munkával végzik, amelyben elsősorban a KISZ-fiatalok és az úttörők vesznek részt. — Cseke Antal bonyhádvarasdi lakos ellen eljárás indult, mert a ha­tárban cigarettagyújtás közben el­dobta az égő gyufaszálat, amelytől meggyulladt a száraz fű és a tűz át­terjedt a közelben lévő fiatal feny­vesre is. A tűz következtében a fe­nyőfa-csemetékben mintegy 5000 Ft értékű kár keletkezett. — Az értényi községi tanács végre­hajtóbizottsági ülést tartott a múlt hét csütörtökén, amelyen a község egészségügyi helyzetét tárgyalták meg. Az ülésen dr. Gyöngyösi Imre körorvos számolt be az egészségügyi munkáról, problémákról. — Potyondi Erzsébet 17 éves hosz- szúhetényi lakos megszökött a ja­vítóintézetből és nem sokkal később a bátaszéki vasútállomáson ellopta egy bátai kisleánynak csomagját. A tolvajt rövid idő alatt kézrekerítet- iék, megtalálták nála a csomagot is, amelyet visszaadtak a sértettnek. — A Dombóvári Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalatnál 629 000 forintot osztottak ki nyereségrészesedésként. Azok a dolgozók, akik ledolgozták a múlt évben a 270 munkanapot, egy havi átlagkeresetüknek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. A pénzt takarékbetétkönyvekben osztották ki a dolgozóknak. — Szekszárd város tanácsa az idei községfejlesztési költségvetésében 150 000 forintot irányzott elő a szabad téri színpad megépítésére és a városi kultúrház nézőterének átépítésére, korszerűsítésére. — A Tolnai Selyemíonógyárat to­vább bővítik. Nemrégiben kérték az engedélyt 50 szövőgép beállítására alkalmas épület megépítésére. — Ifjú Tóth Sándor tamási lakos ellen eljárás indult, mert ellopott a tamási erdőgazdaságból több gazda­sági (szerszámot: kocsirudat, lánco­kat, mintegy 400 forint értékben. Az ellopott holmikat elrejtette, de így is rövid idő alatt megtalálták a nyomo­zás során a tettessel együtt. Érdekes­sége volt a nyomozásnak, hogy nyo­mozó-kutyát is foglalkoztattak és az talált rá az ellopott és elrejtett hol­mikra. — A Megyei Tanács VB. baromfi­pestis elleni védekezés érdekében rendeletet adott ki, amely szerint az egész megye területén piacra, vásár­ra a további intézkedésig csak oltott baromfit szabad vinni. A hivatalos felvásárló szervek is csak oltott ba­romfit vásárolhatnak. Ezenkívül csak olyan vágott-fagyasztott barom­fit szabad forgalomba hozni a hús­árudákba is, amelyeken az oltás je­le felismerhetők. — A vasárnapi NB. Il-es ökölvívó mérkőzés nem az Április 4 kultúr- házban, hanem a Városi Kultúrott­honban lesz (vasúti fasor) megtartva; — Aprómagvakból a megye keres­kedelmi szervei 25 százalékkal töb­bet hoznak forgalomba az idén, mint tavaly. Forgalomba hoznak többek között 180 mázsa vörösherét, 240 mázsa lucernát, 140 mázsa takar­mánybükkönyt. — Orvosi ügyeletes vasárnap: dr> Ferenczi József, Rákóczi u. 19. Tele­fon: 25—50. Gyenes János válasza Kiss József traktorosnak Kiss József traktoros a Tolna me­gyei Népújság április 19-i számában éves tervünk túlteljesítésére páros­versenyre hívott. A versenykihívást örömmel elfogadom és a versenyfel­tételekkel is egyetértek. Vállalom, hogy G. 35-ös traktorom­mal éves termelési tervemet 210 szá­zalékra teljesítem, amely 1281 nor­málhold munkának felel meg. Mivel a munkák zömét nem összevont nagy táblákon, hanem egyéniek kisparcel­láin végzem, igyekszem és vállalóim bár sokat kell húzatgatnom egyik föld tői a másikig, a 10 százalékos üzem­anyagmegtakarítást és az anyagal­katrész normán aluli felhasználását. Munkámban arra törekszem, hogy az elvégzett munkám ellen sem a ter­melőszövetkezetnél, sem az egyéniek körében minőségi kifogás ne legyen. Gyenes János a várdombi gépállomás traktorosa. NEVELJÜNK EDZETT FŰSZERPAPRIKA PALÁNTÁT Előfordulhat különösen száraz, me­leg tavasz esetén, hogy a palánták fejlődése visszaesik és sárgulni kez­denek. Ezt az állapotot az idézi elő, hogy a sok öntözéssel a melegágy ta­lajából a tápanyagokat kilúgozzuk. Ilyen esetekben ajánlatos az ágyakat péti só oldattal megöntözni. Nyolc­tíz liter vízhez egy evőkanálnyi péti­sót kell adni. A pétisó teljes feloldása után a melegágyakat úgy kell ön­tözni, hogy egy öt méteres szakaszra az oldatból 3 kannával jusson. A pétisós oldattal való öntözés után tiszta vízzel mégegyszer kell öntözni, mert a palánta levelére rakódott pétisó a palántaleveleket megper­zseli. Helyesen járunk el akkor, ha a palántákat ültetés előtt előkészítjük. Ez az előkészítés az úgynevezett ed­zési időszak, amely két hétig tart és abból áll, hogy a palánták öntözé­sét fokozatosan elhagyjuk és a meleg ágyakat éjszakára sem takarjuk be. Az öntözést a kiültetés előtt öt nap­pal teljesen abba kell hagyni. A palántákat az ágyakból nem szabad kitépni, hanem gondosan ki kell szedni, így sértetlen gyökérzettel és sértetlen szárral kiszedett palántákat kevésbé rázós kocsin szállítsunk ld az ültetés helyére. A NÉGYZETES VETÉS ÉS MŰVELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE A legfontosabb teendő, hogy a jó négyzetes vetéshez sima talajfelületet kapjunk, amelyet úgy tudunk elérni, ha a kora tavasszal simítózunk és a vetésig kultivátorozással, tárcsázás­sal és fogasolással lazítjuk a talajt. Természetesen a legfőbb követel­mény, hogy a vetés előtt teljesen gyommentes legyen a talaj. Helytelen az az álláspont, amikor csak a kuko­rica vetése előtt fognak hozzá az őszi szántás vetésre való előkészítésé­hez. A tavasz folyamán kiszáradt és elgyomosodott őszi szántáson, ha közben nem gondoztuk, valóban már csak a szántás segíthet. A kultivátor tökéletesen írtja a gyomot, nem szárítja a talajt, ezért a kultivátor a tavaszi talajművelés legkorszerűbb eszköze. Bármilyen eszközöket is használtunk a talaj elő. készítésékor, a sima talajfelületet mindenképpen biztosítani kell. HOL LESZ VÁSÁR? Országos állat- és kirakodóvásár április 27-én vasárnap: Hajós, Ozora. Április 28-án, hétfőn: Bonyhád, Nagy atád, Sárosd. Május 3-án, szomba­ton: Medina. A VADÁLLOMÁNY VÉDELMÉBEN \ A földművelésügyi miniszter és az Országos Erdészeti Főigazgatóság ve­zetője 17/B/1958. számú együttes uta­sításában felhívást adott ki a hasz­nos vadállomány védelme érdekében a kóborkutyák kártételének megaka­dályozásáról. Az ebtartási szabályok újabb meg­állapításáról szóló 175 940/1958/IV. 20. FM. számú rendelet szerint a közsé­gek és városok külső határában pó­ráz, illetve kölönc nélkül ebek sem­miféle indokolással nem vihetők, ille­tőleg nem engedhetők ki. Póráz, il­letve kölönc nélkül a külterületeken talált ebeket a mezőőrök, erdészek, vadőrök, rendőrök és pénzügyőrök lelőni kötelesek. Kimondja a rendelet azt is, hogy a terület vadászati jogát haszonbérlő vadásztársasági tagok ugyancsak szabadon elpusztíthatják a vadászterületen póráz vagy kölönc nélkül kószáló ebeket. A rendelet szerint a zárt, beépített területen kí­vül, a tanyákon és majorokban tar­tott ebeket meg kell kötni, éjszakára pedig oly kolonccal kell ellátni, amely azok elcsatangolását meggátol­ja. A pásztorebek is kizárólag a ki­hajtás és őrzés ideje alatt, vadász­ebek pedig csupán vadászat, illetőleg idomítás céljából és csak vadász­jeggyel rendelkező vadász felügyele­te alatt lehetnek külterületen. A hasznos vadállomány nagy nép- gazdasági értékére való tekintettel szükséges a kóbor ebek és macskáié kártételének meggátlása.

Next

/
Thumbnails
Contents