Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-27 / 99. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 április 27. Hifii!, őszinte szóval A társadalmi tulajdonvédelmi ankétok tapasztalatai Megyénk területén egyre több üzemben, állami gazdaságban, tanácsházán, irodában, üzletben ülnek le a dolgozók és okos szóval, nyílt őszinteséggel beszélgetnek a nép, a közösség vagyonáról. Bátran hangoztatják véleményüket, tanácsot adnak, kipellengérezik a hanyagokat, élesen bírálják a bűnösöket, figyelmeztetik a tévelygőket, büszkén mondják el eredményeiket, de mások okulására nem szégyenük a hiányosságokat sem ismertetni. Gyári munkás, állami gazdasági dolgozó, termelőszövetkezeti tag, fmsz alkalmazott, tanácsi dolgozó, vállalati jogász, tanár vagy főkönyvelő mind mind szót kér, tanácsot ad és figyelmeztet a nép vagyonának védelme érdekében. A Hazafias Népfront megyei vezetői segítették, támogatták, szervezték ezeket a beszélgetéseket és az őszinte szó, a bizalom hangja elindult szerte a megyében, A becsületes dolgozók ezrei indultak harcba a hanyagság, a felületesség, a fosztogatás és az élet minden olyan jelensége ellen, amely akár közvetve elősegíti vagy megkönnyíti a károkozások létrejöttét. Nem egy helyen bátran bírálták a gazdasági vezetőket, elmondták véleményüket a rendőri munkáról, dicsértek vagy joggal kifogásoltak egyes intézkedéseket, de minden hozzászólásból kicsengett a segíteni akarás a jobb, az eredményesebb gazdasági vezetés és a hatósági bűnüldöző munka érdekében. Köszönjük azt a sok-sok biztató szót, bírálatot, tanácsot és a felénk megnyilvánuló bizalmat, ami kicsendült minden hozzászólásból az ankétokon. Megacélosodott bennünk az a tudat, hogy helyes úton járunk, mellettünk van, támogat bennünket a becsületes dolgozók társadalma, figyelik munkánkat, igénylik segítségünket, kérik tanácsunkat. Ez együttműködésünk a dolgozókkal nagy erő, gátat tud vetni és meg tudja akadályozni a politikai elgondolásokból vezérelt, sugalmazott, de a közönséges bűnözők minden kártevését is, irányuljon az akár a társadalmi tulajdon, akár a dolgozók élete, testi épsége vagy vagyona ellen. — Nap mint nap érkeznek levelek hozzánk. Mit tartalmaznak? Talán a letartóztatott Széles Ferenc mázai erdész, aki 100 ürméter tűzifát vagy Tőzsér D. László ujiregi fásítási brigádvezető, aki 34 000 Ft-ot sikkasztott, vagy a bonyhádi Temetkezési Vállalat alkalmazottai, akik a gyászoló édesanyák, testvérek becsapásából 10 000 Ft-ot nyerészkedtek — jobban el tudnák mondani. De sorolhatnám a leveleket, amelyekben a napi fáradságos munka után a kérgeskezű munkások, parasztok, bátran leírják, elmondják, hogyan lopnak, fosztogatnak vagy éppen egyesek hogyan biztosítanak fényűző életet naplopásból, spekulációból, mások becsapásából. Nem kerül egyetlen egy levél sem a tűzbe, megvizsgálunk minden egyes bejelentést és ha elő is fordul, de mind kisebb számban a rosszindulatú intrika — mégsem ez a jellemző, hanem ' az, hogy a levelek igazságot beszélnek és sok levélíró meggyőződhetett arról, hogy nem írta hiába levelét. Sokat hangoztatjuk az ankétokon, hogy a társadalmi tulajdon megvédése nemcsak a bűnüldöző szervek, hanem az egész társadalom kötelessége. Ahhoz azonban, hogy minden dolgozó a maga munkahelyén lássa a kötelességét, feladatát, fel icell világosítani, meg kell tanítani. Javaslatunkra a földművesszövetkezetek előadásokat tartottak az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagoknak, megtanították őket arra, hogy mit és hogyan kell ellenőrizni. Egyes helyeken ezek a dolgozók aktívan élnek az ellenőrzési jogaikkal. És ez így helyes. Mi sohasem tagadtuk, hogy nem teszünk egyenlő- ségi jelet a megtévedt és a tudatos bűnözők közé. Senki nem nyúlhat hozzá büntetlenül a nép, a közösség vagyonához, vagy a dolgozók tulajdonához. De másképpen kell büntetni azt, akit a szenvedélye, a nő, a bor, a kártya, a rossz társaság, vagy éppen az alkalom vitt rá arra, hogy egyszer megtévedjen, bűncselekményt kövessen el, vagy azt, aki tudatosan rendszeresen vagy politikai célzatból kártevő szándékkal gazemberkedik. Nevelni kell a dolgozókat. Bátran el kell mondani a meggondolatlan lépés következményeit, a büntetett előélet hátrányait, a társadalom megvetését, a családjának, a gyermekeinek szégyenét. De nyíltan el kell mondanunk azt is, hogy jajj annak, aki kártevő szándékkal egyedül vagy “bandába verődve szövetkezik, nagy károkat okoz, vagy politikai célzatból támadja, károsítja a közvagyont, vagy éppen búj tógát a rendszerünk gazdasági alapja, a társadalmi tulajdon ellen. Sok szó esett a megbeszéléseken az ifjúság nevelésének kérdéséről. Több helyen kérték a felszólalók, hogy már az iskolában is foglalkozzanak a nevelők ezzel a kérdéssel. A szekszárdi Közgazdasági Technikum a Palánki Tangazdaság KISZ-istái, a fiatalság segíteniakarását hangoztatták és ezt a segíteniakarást nekünk fel kell karolnunk és velük együtt építeni a társadalmi tulajdonon alakuló új gazdasági rendünket. De az üzemekben, gazdaságokban, termelőszövetkezetekben is egymás után vállalnak feladatokat a fiatalok, a takarékosság, a gazdaságos tárolás, vagy éppen egyes munkafolyamat gyors, soron kívüli elvégzésével a nép vagyonának védelme érdekében. Megmozdult megyénk minden becsületes dolgozója, öregje, fiatalja a boldogulásunk gazdasági alapjának, a társadalmi tulajdon védelmének érdekében. Uj módszerek, elgondolások valósulnak meg, egyre több helyen fogják le a kezét a kártevőknek, leplezik le a spekulánsokat, egyre haragosabb, megvetőbb a közvélemény hangja az ilyen elemekkel szemben, egyre bátrabban hangzanak a figyelmeztető tanácsot adó és bíráló szavak. Meggyőződésünk, hogy ennek nyomán megyénkben több lakás, több iskola épülhet, több lesz a nyereségrészesedés, mert kisebb lesz a károkozás, nem lesz tanácsos senkinek sem hozzányúlni a közvagyonhoz. Megköszönjük munkájukat mindazoknak, akik szervezték, segítették a társadalmi tulajdonvédelmi ankétok létrejöttét, megköszönünk minden egyes hozzászólást, megjelenést és mi azt kérjük, hogy legyenek szószólói, hirdetői továbbra is a becsületes munkának, a takarékosságnak és a társadalmi tulajdon védelmének. Pánczél Géza r. hdgy. Megyei Rendőrfőkapitányság Társadalmi Tulajdonvédelmi osztály vezetője. Mit kell tudni a boltok ünnepi nyitvatartásáról ? Május 1, a munkásosztály nagy ünnepének alkalmából a nyitvatartási rendet az alábbiakban szabályozták: AZ ÜZLETEK, BOLTOK: április 30-án, szerdán: a) Az élelmiszer és vegyesjellegű boltok, a piaci napoktól eltérő hétköznapi nyitvatartását 1 órával meg kell hosszabbítani. A kétműszakos élelmiszerboltok a szokásos hétköznapi nyitvatartás szerint tartanak nyitva. b) Az iparcikkboltok a piaci napoktól eltérő hétköznapi nyitvatartását szintén egy órával kell meghosszabbítani. c) A hentes- és húsboltok a szokásos hétköznapi nyitvatartási idő 2 órával történő meghosszabbításával tartanak nyitva. Az a) és b) pontok alatt feltüntetett egységek más munkanapon — melyet a vállalat jelöl meg — X órá- val korábban zárnak le, hogy az április 30-án teljesített 1 túlóra az érintett dolgozók részére szabad időként biztosítva legyen. Május 1-én, csütörtökön: a) Tejet árusító boltok reggel 6.S0 —7.30-ig tartanak nyitva és kizárólag tejet és kenyeret árusítanak. b) A trafikok és cukorkaboltok, valamint a virágüzletek a vasárnapi nyitvatartás szerint lesznek nyitva. c) A többi üzlet (bolt) ezen a napon zárva tart. VENDÉGLÁTÓIPARI egységek Április 30-án, szerdán: a) Szokásos hétköznapi nyitvatartás szerint üzemelnek. Május 1-én, csütörtökön: a) A szokásos vasárnapi nyitvatartás szerint üzemelnek. VASÁRNAPI HUMOR FÉLREÉRTÉS EJTŐERNYŐS NAPON — ... első félidő? — Nem, kérem, már a második félidői — Ah, a hullámvasutat ki nem állhatom, ott mindjárt felkeveredik a gyomrom... HAZUGSÁG: HORGÁSZSZENVEDÉLY Ha a technikusnak elromlik a műszere... avagy szükségmegoldás. — ...ekkora halat fogtam! Érdekességek a Sárközből A minap a Sárközben jártam és örömmel tapasztaltam, hogy már errefelé is tavaszodik. Mivel tehát elérkezett a ,,szerelem időszaka’’, az egyik tanácsnál a házasságok ir4nt érdeklődtem. Mindjárt meséltek néhány ifjú párról, akik nemrégiben kötöttek házasságot, vagy most akarnak. Meséltek olyan menyasszonyról is. aki kikötötte, hogy dátum szerint, előre nem határozzák meg az esküvő naoját, hanem akkor tartják meg a rrennyegzőt, amikor a legszehben nyílik az orgonavirág. Nos, lehet, hogy már megbánta szegény menyasszony a kikötését, mert bizony az idén nem igyekeznek előbújni az orgonavirágok ... A felsoroltak közül ez volt az egyedüli említésre méltó. A többiek mind amolyan hétköznapias, sablonos esetek. Ezt mindjárt meg is jegyeztem a tanácstitkárnak. •— Valami érdekesebb dolog nincs? Rámnézett gyanakvón: •— Szóval maga érdekes esküvőről akar írni? Hm... Akkor ne a fiatalok iránt érdeklődjön, hanem az öregek iránt. * Egy idős bácsi és egy idős néni konogtat be a tanácstitkárhoz, aki egyben az anvakönyvvezető is Láthatóan nehezükre esik már a küszöb átlépése is, valósággal támogatják egymást. A titkár a látható nagy korra való tekintettel előre köszönti őket, barátságosan eléjük lép és mindjárt kérdezi, hogy mi járatban vannak, csak nincs valami baj? — Hálistennek nincs semmi panasz — így az öreg bácsi. — Az annál jobb ... — Na, hogy is mondjam... izé... szóval . .. (közben az asszonyra néz, tekintetével biztatja, hogy ő is szóljon már közbe.) Szóval szeretnénk megesküdni ... Előszedik a szükséges papírokat is. Mindjárt kiderül, hogy mind a ketten még a múlt században szülé tek. A ,.családi állapota” rovatban a férfinél ez állt: „elvált”, a nőnél pedig, hogy „hajadon”. Előző lakás címe azonban mind a kettőnél azonos volt. Miközben az anyakönwvezető végezte a szükséges írásokat, az öreg bácsi mesélte az „esküvő” történetét, amelv^n láthatóan meglepődött az anyakönyvvezető. — Ne ám. hogy azt gondolja, hogy mi csak most kerülünk össze. Már együtt éltünk húsz év óta. Csak ... Csak ... Közbeszól a „menyasszony”: — Nyögd ki már, nem mered kimondani? Féltékeny voltál! — Tudja, úgy van az titkár kartárs, hogy akit egyszer a kígyó megcsíp, az a gyíktól is fél. Az előző feleségem hűtlen lett hozzám, megcsalt. Így aztán utána már nagyon óvatos voltam... Nem mertem megesküdni, mondok, először majd kitapasztalom. Hát úgy vettem észre, benne nem fogok csalatkozni .. Így aztán húszéves mátkaság után megtartották az esküvőt... Az új házaspárnál “a férj most 80 éves, a feleség valamivel kevesebb. * Egy másik esetben „válási ügyben’’ kereste fel a titkárt egy öreg néni: 62 éves. A férje a 82. évét tapossa. Feldühödve rontott be a titkárhoz és „panaszt tett” férje ellen: keresetlen szavakkal illette azt és elmesé't egy csomó úgynevezett „hálószobatitkot”, amelyek miatt ő nem tud tovább megmaradni vele. Meghívatták a tanácshoz a férjet is, aki 82 éves kora ellenére életerős ember, hoev segít- sék a családi békesség helyreállítását. Ez azonban nem sikerült minden tekintetben. Ugyanis a feleség a sok szitkozódás közepette egy ilyen kijelentést is tett lekicsinylő hangon: — Te beszélsz? Te vén di znó ... Hiszen én vagyok a tizenegyedik feleséged ... A férj viszont azt állította, hogy ez nem igaz, mert csak a tizedik és emiatt bizony komoly szóváltásra került sor... * A cukrászdában egy tüneményes leányzó méri az 5—10 deka cukorkákat, a málnaszörpöket és csomagolia a süteményeket Még fiatal, láthatóm nincs valami nagy gyakorlata a cukrászdái kiszolgálásban sem, de azért vidám, beszédes természetű, kellemes szórakozó társnak mutatkozik, fgy tehát a minap az egyik fiatalember is leült a cukrászdában egy málnaszörp mellé — hogy szórakozzék a csinos leányzóval, s egyúttal agyonüsse a felesleges idejét. Igen ám. de mit tesz a sors? A fiatalember alig kóstolja meg a szörpöt, belép az ajtón egy munkaruhás férfi. Láthatóan is inkább felette jár az ötven évnek, mint alatta. Nagyin kedves hangon köszön „kezitc^ókolo- mot” a leányzónak, sokat sejtetően a szemébe mosolyog, még talán mondana is valamit a köszönés után. de észreveszi a fiatalembert. Végigméri szemeivel, gyanakvóan nézi, lesír róla, hogy szeretné megszúrni tekintetével. Egyszer aztán morcosán elfordul, a pulthoz megy: — Kérek egy kevertet. A stampedli kevert mellett aztán elidőz vagy másfél órát. A fiatalember is társalog a leánnyal, de az öreg is. Szebbnél szebb szavakkal próbál kedveskedni a leánynak — azaz, mint ahogy errefelé mondják, „csapja a szelet” a leánynak. A leánynak „tetszik” a hódolás, legalább is úgy mutatja. Ugyanis, mint később kiderül, gyakori vendég itt a „bácsi”, (azaz dehogy, még legény) és mar többször kifejezésre juttatta, hogy nősülni akar ... A leány időközben megkérdezi tőle: — De jól megy magának, ma nem kell dolgoznia? A férfi bosszúsan kijelenti, hogy „ma ninr-s kedve dolgozni é különben is önálló”, közben gyanakvó pillantásokat vet a fiatalemberre, aki csak egy-egy kortyot nyel a málnaszörpből, hogy tovább tartson, tehát ne*n akar sietni. biztos ..konkurrens”. Ügy látszik, a szerelem és a féltékenység még ilyen korban is jelentkezik ... Boda Ferenc
