Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-27 / 99. szám

ZTOSITÓ NVOMABAN Ami a statisztikából kimaradt, illetve hogyan tagozódik a lakosság biztosítói szemmel A Statisztikai Hivatal kézikönyvet adott ki Tolna megye legfonto­sabb statisztikai adatairól. Megtudjuk ebből, hogyan tagozódik a megye népessége korcsoportok, nem, családi állapot stb. szerint. Most, amikor az alábbiakban egy új rovatot indítunk a Tolna megyei Népújság ha­sábjain, az ellentétekben való szemlélet módszerének szem előtt tartásá­val eltekintünk a statisztikai kategóriáktól és úgy osztályozzuk kétféle­képpen a lakosságot, ahogyan a foglalkozásukból kiindulva az emberek általában teszik, például a pedagógusok szerint vannak akik tanítanak és vannak akiket tanítanak, a cipészek szerint akik cipőt talpalnak és akik­nek cipőt talpalnak, a sebészek szerint akik vágnak és akiket vágnak és ha már a biztosításnál tartunk, vessünk egy pillantást Tolna megyére úgy, ahogy azt a biztosítók látják, tehát aszerint, hogy vannak biztosítók és biztosítottak. Á nagyszokolyi községi fanács segíti az Állami Biztosítót A KŐTELEZŐ biztosítás megszű­nésével sok helyen megszakadtak a kapcsolatok az Állami Biztosító és a tanácsok között. Egyes községi taná­csok végrehajtó bizottságai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy most már a biztosítással semmi tennivaló­juk nincs, ez ezentúl, úgy mint a magánbiztosító társaságok idejében, a biztosítási ügynökök dolga. Ez a körülmény a Megyei Tanács figyel­mét is felhívta és ennek orvoslását az Elnöki Tanács 1955. évi 11. számú határozatának I. 3. bek. b. pontjában foglaltakra hivatkozással, a tanácsok felé elő is írta. 1957. év folyamán előfordult saj­nos olyan eset is, hogy egyik telepes községünkben maga a végrehajtó bi­zottság elnöke is közvetett ellenpro­pagandát fejtett ki a biztosítással szemben, amikor egy délután vélet­lenül egy olyan házba ment be, ahol éppen az Állami Biztosítónak egyik helyi felügyelője tartózkodott és a biztosítási feltételeket ismertette. Amikor az elnök elvtárs meghallotta, hogy biztosításról van szó, legyintett egyet és tett egy kijelentést és persze a biztosításból sem lett semmi. A NAGYSZOKOLYI községi ta­nács magáévá tette a Megyei Tanács vonatkozó felhívását, amely a többi A felsőnyéki tanulság, avagy akik a maguk kárán tanulnak A déli órákban verték félre ápri­lis hó 12-én Felsőnyéken a harango­kat. Hérincs Lajos portáján keletke­zett a tűz, amely ha csak egy kis szél lett volna, könnyen leégethette volna a falunak azt az egész negye­dét, de így is kigyulladt Földesi Géza pajtája- is. Hérincs Lajosnak leégett pajtája, fészere, gazda­sági felszerelése, kukoricagóréja, hatvan mázsa kukoricája, nagy- mennyiségű szénája, szalmája, sertésólai. Földesi Gézának, Hérincs Lajosnak sem volt biztosítása. Lehet, hogy Földesi Gézának, Hérincs Lajosnak megyei Népújságnak, Hérincs) Lajos­ról azonban ezt nem tételezzük fel, mert ő a község párttitkára is. De ha olvasója is, biztosan elkerülte a fi­gyelmét a folyó évi január 26-i szá­mában megjelent az a közlemény, amely az egész 1957. év vonatkozásá­ban a Megyei Tűzrendészeti Osztály­parancsnokság által kimutatott 160 tűzesettel kapcsolatosan rámutatott a biztosítás hiányában meg nem té­rült károkra az alatt a mottó alatt, hogy más kárán tanul az okos és fog­lalkozott azokkal, akik a maguk kárán tanulnak. Hérincs elvtárs is most ezek közé került. Sajnos, azon­ban nem egyedül van és sajnos nem­csak Felsőnyéken vannak hasonló esetek, sorolhatnánk őket egy oldalon keresztül. Most volt tűz Szekszárdon is az Árvaház u. 7. szám alatt. Két ház is lakhatatlanná vált. Bakó Já­nosnak és Farkas Jánosnak is ki kel­lett költöznie családjával a kár meg­térülése reménye nélkül, mert nem volt biztosításuk. Későn látták be a biztosítás szükségességét mint mond­ták, amikor ott voltunk: „Ha tudtuk volna.. Lila hullák a gázcsőben, A levágott fejek völgye és egyéb szenzációk, amelyekkel nem szolgálhatunk A címszavak kellőképpen érzé­keltetik azt a hatásvadászatot, amely a múltban a sajtószellemet jelle­mezte és amit mamár a gengszter­hőstettek és rémtörténetek emlé­keiből ismerünk. Ma már viszont — hála higgadt sajtópolitikánknak — lassan annyira elmerülünk minden­napi ügyes-bajos dolgainkba, hogy alig veszünk tudomást arról, ami kö­rülöttünk történik, sőt olykor szinte már átesünk a túlsó oldalra és még azt sem vesszük észre, amihez pedig közvetlen érdekünk fűződne. Persze vannak dolgok, amik az emberek közelében történnek és amelyekről nem lehet nem tudni. így HA LEÉG EGY HÁZ egy faluban, arról biztosan tudo­mást szerez az egész falu. De keve­sen vesznek már ahhoz fáradságot, hogy meggyőződjenek arról, hogyan térül meg a kár. A gyakorlat azt mutatja, hogy minden propaganda nélkül pillanatok alatt még az ötö­dik faluba is híre megy, ha a biz­tosító nem fizeti ki a kárt. Ilyenkor csak azt hallgatják el, hogy a káro­sultnak nem volt érvényes biztosí­tása, mert érvényes biztosítás ese­tén törvény írja elő a kártérítési kötelezettséget. De előfordul az is, hogy a kár bekövetkezése után még a károsult közvetlen szomszédja sem tudja meg, hogy mennyi kártérítést fizetett ki a biztosító annál az egy­szerű oknál fogva, hogy a kártérí­tési összeg nagyságánál fogva a biz­tosított bölcsen elhallgatja az össze­get „szerénységből” vagy esetleges kölcsönkérelmek megelőzése céljá­ból. Tolna megye nem nagy megyéje az országnak. Biztosítási kultúrája is alacsony, sok tennivaló van még az emberfők kiművelése tekintetében, ami a biztosított ügyfelek számában is kifejezésre jut. Mégis, ha végig­tekintünk az 1958 első három hónap­jában kifizetett károkon, TANULSÁGGAL SZOLGÁLHATUNK olyan józanul gondolkodó komoly emberek számára, akik eddig még nem biztosítottak vagy nem volt al­kalmuk biztosítani. 1958. január hónapjában az Ál­lami Biztosító Tolna megyei Igaz­gatósága által kifizetett károk ösz- szege 101 957 forintot tett ki. Feb­ruár hónapban 185 911 forint, már­cius hónapban 108 800 forint. így egynegyed év alatt csaknem négy- százezer forint kár térült meg biz­tosítás útján és ez az összeg nem foglalja magában azokat a károkat, amelyeknek ügyintézése áthúzódik a következő évnegyedre bizonyos okokból. Ezeknek a károknak téte­les felsorolására talán a hírlap tel­jes terjedelme is szükséges volna, mert jobbára kisebb összegekből te­vődnek ki. Csak egy-két nevet em­lítünk: Kindli Ferenc, Alsóhidvég 1600 forint (baleset), Kaszás József, Grábóc 29 230 forint (tűz), Kokas József, Dunaszentgyörgy 5200 forint (állat), Magyar Lajos, Alsópél 4000 forint (baleset), id. Balassa Ferenc Gyulaj, 19 470 forint (tűz), Cseh László, Simon tornya 1476 forint (sport) stb. ü bálaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben Sokáig késett a tavasz. Azaz még most is bátortalanul mondjuk, hogy itt van már, mert az időjárás idén nemcsak a Meteorológiai In­tézetet tréfálta meg, hanem az em­bereket is, mert ilyen kilengésekre még 90 éves öregek sem emlék­szenek. Szekszárdon márciusban fagyok közepette dörgött az ég. Bonyhádon néhány napra rá jég­eső esett. A Meteorológiai Intézet alig pár napja április közepén 17— 18 C fok meleget jósolt nappalra, közben fagyponton dideregtünk és éjszaka mínusz négy fok volt. Szó­val ami az időjóslatokat illeti, ezek ellen semmi ellenvetésünk ed­dig nem lehet, csak éppen Tolna megyében egyetlen esetben sem váltak be és így megyénk viszony­latában már a jóslatok ellenkező­jében sem tudunk hinni, csak a tényeket kell leszögeznünk, hogy sajnos további kilengésekre szá­míthatunk, hogy április 14-én me­gyénk egyes helyein (bonyhádi já­rás) már több percen keresztül borsónagyságú jegek estek, ami csak azért nem okozott kárt, mert a vegetáció elmaradottsága miatt még nem okozhatott. JTazánk éghajlatánál fogva egyébként is egyike Közép- Európa legjégjárásosabb vidékei­nek. Az utóbbi öt év alatt átlago­san mintegy 1500 község határá­ban, sok helyen egy idényben két­szer és háromszor is pusztított a jég. Az elmúlt nyáron például 83 jigveréses nap volt. Ezek a szá­A Meteorologiai Intézet jelenti... Milyen idő lesz a nyáron ? Hogyan védekezzünk a jégkárok ellen? mok híven tükrözik a veszélyt és gondolkodásra kell, hogy késztes­senek minden termelőt, ha figye­lembe vesszük azt, hogy egy jég­verés egy egész évi megfeszített munka eredményét semmisítheti meg és ha számszerűleg hozzávesz- szük azt, hogy országos viszony­latban az Állami Biztosító az el­múlt évi már önkéntes jégbiztosí­tási rendszer keretében 40 millió forint kártérítést fizetett ki. Az időjárás és jégverések múlt évi Tolna megyei alakulásáról ké­pet alkothatunk, ha áttekintjük az Állami Biztosító múlt év december 31-i jégkár statisztikáját. Tudjuk, hogy az önkéntes jégbiztosítás ke­retében maguk a gazdák határoz­ták meg a biztosított összeget, te­hát módjuk nyílt arra, hogy jég­verés esetén is éppoly jövedelemre tegyenek szert — biztosítással — mintha jég nem esett volna. Előre kell bocsátanunk, hogy öt év óta megyénket egyetlen esetben sem kímélte meg a jég és az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatósá­ga még minden évben többszörö­sét fizette ki a biztosítási díjak­nak. így az elmúlt évben egyéni termelőknek 576 ezer forintot, ter­melőszövetkezeteknek 610 ezer fo­rintot fizetett ki jégkártérítés fe­jében. Ehhez hozzá kell vennünk még a szerződéses növények jég- biztosítását, ahol a kifizetett kár 1 millió négyszázhatvanegyezer forint volt, az összes kár pedig 2 millió 964 ezer forint. Ez ?zek a számok minden józa­nul gondolkodó gazdálkodó számára minden propagandánál többet mondanak. Magánbiztosító vállalatok a fentiekben körvonala­zott előfeltételek fennforgása ese­tén Tolna megyében jégbiztosítás­sal nem is foglalkoznának. Ezzel szemben az Állami Biztosító a jég- biztosítások felvételét Tolna me­gyében is ugyanolyan díjakkal ve­szi fel, mint az ország egyéb ha­sonló tájegységű megyéiben. Jég­károk ellen biztosítással csak ad­dig lehet védekezni — és ez az egyetlen védekezési mód a jégve­rés ellen — amíg az első jégveré- ses zivatar be nem következik. Az egyéni jégbiztosítások mel­lett maga a kormányzatunk is nagy fontosságot tulajdonít a jégbiztosí­tásnak, ami különösen szembeszö­kő a szerződéses termeltetésnél. Ezeket a biztosításokat maguk a termeltető közegek, földművesszö­vetkezeti termelési felelősök veszik fel a megbízásos és önálló föld­művesszövetkezeti szerződtetési rendszer keretében. Így a mag, kender, konzervgyári szerződések esetében a gazdák hitelben biztosít­hatnak és a díjak csak az átvétel­kor kerülnek levonásra. Óriási kedvezmény ez a szerződők részé­re és ahol a földművesszövetkezet a gazdák érdekeit helyesen képvi­seli és lelkiismereti kérdést csi­nál a szerződött területek biztosí­tási védelméből, ott mint az ed­digi eredmények is mutatják, el fogják tudni érni, sőt túl is fogják helyenkint haladni a múlt évi vál­lalati rendszerben lekötött terüle­teket. TJtöbbi szempontok magasabb t népgazdasági érdekek ha-i tárát is súrolják és meg vagyunk' győződve arról, hogy az új rend-1 szer sikere érdekében maga a Földművesszövetkezetek Tolna ( megyei Központja is mindent meg[ fog tenni, amint elvi álláspontját I már f. évi január 24. általános le- * veiében is lefektette. Nem vagyunk Meteorológiai In-! tézet. Jóslásokba nem bocsátko- ( zunk. Bárcsak ez az év lenne 5 év, után az első év, amikor több jég] nem esne egy szem se (mert saj­nos már esett). Az objektív képi azonban azt mutatja, hogy a jég-i verések immár törvény szervekké ] váltak és a termelők tízezreit ! sújtják évről évre és aki védeke-f zik, aki idejében köt jégbiztosí-{ tást, sok gondtól és bajtól és kár-i tói menekülhet meg. ‘ között a következőket mondja: „Az Állami Biztosító dolgozóit — a biz­tosítás önkéntes jellegére tekintettel — a közösségi érdekek figyelembe­vételével az elmúlt évnél hatható­sabban kell tanácsaink végrehajtó­bizottságainak támogatni. Ez azért is szükséges, mert megyénk — az or­szág többi megyéjéhez viszonyítva — biztosítási kultúra tekintetében elmaradott. Sok helyen a biztosítás­sal csak a kötelező biztosítás révén ismerkedtek meg, ami a biztosítást nem a legelőnyösebben tüntette fel”. A nagyszokolyi községi tanács ál­landó és segítő figyelemmel kíséri az Állami Biztosító helyi munkáját, a biztosítások számának emelkedé­sét, amit közvetlenül számonkér az Állami Biztosító helyi felügyelőjétől. A dobolásokban, a gazdagyűléseken, a gazdákkal való beszélgetések so­rán ismerteti a biztosítás szükséges­ségét és igyekszik segítségül lenni azoknak a gazdáknak a meggyőzésé­ben, akik ezideig még valami oknál fogva nem biztosítottak. REMÉLJÜK, hogy a nagyszokolyi tanáccsal kialakult jó kapcsolatok hamarosan meg fognak valósulni me­gyénk valamennyi községi tanácsá­nak viszonylatában. f A termelőszövetkezet főkönyvelő- í jével, Kállay kartárssal beszélge- \tünk. A napokban fizetett ki az Ál- Jlami Biztosító Várda Balázs szövet- i kezeti tagnak 18 580 forint kártérí- J lést tűzkár után. A tűz véletlenül ^keletkezett, mint minden tűz, mert ('a gyújtogatás bűncselekmény és a 'bűncselekmény nem a Biztosítóhoz, ’ hanem a rendőrséghez tartozik. A > gyerekek a szobában játszottak és édesanyjuk, aki a konyhában J, főzött, észre sem vette, hogy meg­találták a gyufát és kiszöktek az 4 istállóba. f Meggyújtották a szalmát és hirtelen f úgy megijedtek a füsttől, hogy visa* J szalopakodtak a szobába anélkül, Ahogy megmondták volna mi történt a Mire a szomszédok, tűzoltók az oltás­ira odaérkeztek, az istálló tetőzetének rjó része leégett. A biztosítási kárté­rítésből a kárt szépen helyre fogja r tudni állítani. A munkában segítsé­gére lesz a tsz. kőműves brigádja, a [szigorúan hivatalos áron. ( — A tagság — meséli Kállay kar­(társ — az elmúlt évben megértéssel (fogadta az önkéntes biztosítás gon­dolatát. Most is csak ennél az • egy tűzesetnél több mint a négy- 1 szerese térült meg a 106 tagunk által összesen fizetett évi 4097 forint díjnak. |De a tagok egyéni érdekein túlme- inően a biztosítás a vezetőség vállai- iról is sok gondot vesz le, mert ilyen 'esetekben biztosítás nélkül a tagot a 'közös vagyon rovására semmiképpen 'sem tudnánk úgy kártalanítani, mint a biztosító.

Next

/
Thumbnails
Contents