Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-27 / 99. szám
ZTOSITÓ NVOMABAN Ami a statisztikából kimaradt, illetve hogyan tagozódik a lakosság biztosítói szemmel A Statisztikai Hivatal kézikönyvet adott ki Tolna megye legfontosabb statisztikai adatairól. Megtudjuk ebből, hogyan tagozódik a megye népessége korcsoportok, nem, családi állapot stb. szerint. Most, amikor az alábbiakban egy új rovatot indítunk a Tolna megyei Népújság hasábjain, az ellentétekben való szemlélet módszerének szem előtt tartásával eltekintünk a statisztikai kategóriáktól és úgy osztályozzuk kétféleképpen a lakosságot, ahogyan a foglalkozásukból kiindulva az emberek általában teszik, például a pedagógusok szerint vannak akik tanítanak és vannak akiket tanítanak, a cipészek szerint akik cipőt talpalnak és akiknek cipőt talpalnak, a sebészek szerint akik vágnak és akiket vágnak és ha már a biztosításnál tartunk, vessünk egy pillantást Tolna megyére úgy, ahogy azt a biztosítók látják, tehát aszerint, hogy vannak biztosítók és biztosítottak. Á nagyszokolyi községi fanács segíti az Állami Biztosítót A KŐTELEZŐ biztosítás megszűnésével sok helyen megszakadtak a kapcsolatok az Állami Biztosító és a tanácsok között. Egyes községi tanácsok végrehajtó bizottságai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy most már a biztosítással semmi tennivalójuk nincs, ez ezentúl, úgy mint a magánbiztosító társaságok idejében, a biztosítási ügynökök dolga. Ez a körülmény a Megyei Tanács figyelmét is felhívta és ennek orvoslását az Elnöki Tanács 1955. évi 11. számú határozatának I. 3. bek. b. pontjában foglaltakra hivatkozással, a tanácsok felé elő is írta. 1957. év folyamán előfordult sajnos olyan eset is, hogy egyik telepes községünkben maga a végrehajtó bizottság elnöke is közvetett ellenpropagandát fejtett ki a biztosítással szemben, amikor egy délután véletlenül egy olyan házba ment be, ahol éppen az Állami Biztosítónak egyik helyi felügyelője tartózkodott és a biztosítási feltételeket ismertette. Amikor az elnök elvtárs meghallotta, hogy biztosításról van szó, legyintett egyet és tett egy kijelentést és persze a biztosításból sem lett semmi. A NAGYSZOKOLYI községi tanács magáévá tette a Megyei Tanács vonatkozó felhívását, amely a többi A felsőnyéki tanulság, avagy akik a maguk kárán tanulnak A déli órákban verték félre április hó 12-én Felsőnyéken a harangokat. Hérincs Lajos portáján keletkezett a tűz, amely ha csak egy kis szél lett volna, könnyen leégethette volna a falunak azt az egész negyedét, de így is kigyulladt Földesi Géza pajtája- is. Hérincs Lajosnak leégett pajtája, fészere, gazdasági felszerelése, kukoricagóréja, hatvan mázsa kukoricája, nagy- mennyiségű szénája, szalmája, sertésólai. Földesi Gézának, Hérincs Lajosnak sem volt biztosítása. Lehet, hogy Földesi Gézának, Hérincs Lajosnak megyei Népújságnak, Hérincs) Lajosról azonban ezt nem tételezzük fel, mert ő a község párttitkára is. De ha olvasója is, biztosan elkerülte a figyelmét a folyó évi január 26-i számában megjelent az a közlemény, amely az egész 1957. év vonatkozásában a Megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnokság által kimutatott 160 tűzesettel kapcsolatosan rámutatott a biztosítás hiányában meg nem térült károkra az alatt a mottó alatt, hogy más kárán tanul az okos és foglalkozott azokkal, akik a maguk kárán tanulnak. Hérincs elvtárs is most ezek közé került. Sajnos, azonban nem egyedül van és sajnos nemcsak Felsőnyéken vannak hasonló esetek, sorolhatnánk őket egy oldalon keresztül. Most volt tűz Szekszárdon is az Árvaház u. 7. szám alatt. Két ház is lakhatatlanná vált. Bakó Jánosnak és Farkas Jánosnak is ki kellett költöznie családjával a kár megtérülése reménye nélkül, mert nem volt biztosításuk. Későn látták be a biztosítás szükségességét mint mondták, amikor ott voltunk: „Ha tudtuk volna.. Lila hullák a gázcsőben, A levágott fejek völgye és egyéb szenzációk, amelyekkel nem szolgálhatunk A címszavak kellőképpen érzékeltetik azt a hatásvadászatot, amely a múltban a sajtószellemet jellemezte és amit mamár a gengszterhőstettek és rémtörténetek emlékeiből ismerünk. Ma már viszont — hála higgadt sajtópolitikánknak — lassan annyira elmerülünk mindennapi ügyes-bajos dolgainkba, hogy alig veszünk tudomást arról, ami körülöttünk történik, sőt olykor szinte már átesünk a túlsó oldalra és még azt sem vesszük észre, amihez pedig közvetlen érdekünk fűződne. Persze vannak dolgok, amik az emberek közelében történnek és amelyekről nem lehet nem tudni. így HA LEÉG EGY HÁZ egy faluban, arról biztosan tudomást szerez az egész falu. De kevesen vesznek már ahhoz fáradságot, hogy meggyőződjenek arról, hogyan térül meg a kár. A gyakorlat azt mutatja, hogy minden propaganda nélkül pillanatok alatt még az ötödik faluba is híre megy, ha a biztosító nem fizeti ki a kárt. Ilyenkor csak azt hallgatják el, hogy a károsultnak nem volt érvényes biztosítása, mert érvényes biztosítás esetén törvény írja elő a kártérítési kötelezettséget. De előfordul az is, hogy a kár bekövetkezése után még a károsult közvetlen szomszédja sem tudja meg, hogy mennyi kártérítést fizetett ki a biztosító annál az egyszerű oknál fogva, hogy a kártérítési összeg nagyságánál fogva a biztosított bölcsen elhallgatja az összeget „szerénységből” vagy esetleges kölcsönkérelmek megelőzése céljából. Tolna megye nem nagy megyéje az országnak. Biztosítási kultúrája is alacsony, sok tennivaló van még az emberfők kiművelése tekintetében, ami a biztosított ügyfelek számában is kifejezésre jut. Mégis, ha végigtekintünk az 1958 első három hónapjában kifizetett károkon, TANULSÁGGAL SZOLGÁLHATUNK olyan józanul gondolkodó komoly emberek számára, akik eddig még nem biztosítottak vagy nem volt alkalmuk biztosítani. 1958. január hónapjában az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatósága által kifizetett károk ösz- szege 101 957 forintot tett ki. Február hónapban 185 911 forint, március hónapban 108 800 forint. így egynegyed év alatt csaknem négy- százezer forint kár térült meg biztosítás útján és ez az összeg nem foglalja magában azokat a károkat, amelyeknek ügyintézése áthúzódik a következő évnegyedre bizonyos okokból. Ezeknek a károknak tételes felsorolására talán a hírlap teljes terjedelme is szükséges volna, mert jobbára kisebb összegekből tevődnek ki. Csak egy-két nevet említünk: Kindli Ferenc, Alsóhidvég 1600 forint (baleset), Kaszás József, Grábóc 29 230 forint (tűz), Kokas József, Dunaszentgyörgy 5200 forint (állat), Magyar Lajos, Alsópél 4000 forint (baleset), id. Balassa Ferenc Gyulaj, 19 470 forint (tűz), Cseh László, Simon tornya 1476 forint (sport) stb. ü bálaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben Sokáig késett a tavasz. Azaz még most is bátortalanul mondjuk, hogy itt van már, mert az időjárás idén nemcsak a Meteorológiai Intézetet tréfálta meg, hanem az embereket is, mert ilyen kilengésekre még 90 éves öregek sem emlékszenek. Szekszárdon márciusban fagyok közepette dörgött az ég. Bonyhádon néhány napra rá jégeső esett. A Meteorológiai Intézet alig pár napja április közepén 17— 18 C fok meleget jósolt nappalra, közben fagyponton dideregtünk és éjszaka mínusz négy fok volt. Szóval ami az időjóslatokat illeti, ezek ellen semmi ellenvetésünk eddig nem lehet, csak éppen Tolna megyében egyetlen esetben sem váltak be és így megyénk viszonylatában már a jóslatok ellenkezőjében sem tudunk hinni, csak a tényeket kell leszögeznünk, hogy sajnos további kilengésekre számíthatunk, hogy április 14-én megyénk egyes helyein (bonyhádi járás) már több percen keresztül borsónagyságú jegek estek, ami csak azért nem okozott kárt, mert a vegetáció elmaradottsága miatt még nem okozhatott. JTazánk éghajlatánál fogva egyébként is egyike Közép- Európa legjégjárásosabb vidékeinek. Az utóbbi öt év alatt átlagosan mintegy 1500 község határában, sok helyen egy idényben kétszer és háromszor is pusztított a jég. Az elmúlt nyáron például 83 jigveréses nap volt. Ezek a száA Meteorologiai Intézet jelenti... Milyen idő lesz a nyáron ? Hogyan védekezzünk a jégkárok ellen? mok híven tükrözik a veszélyt és gondolkodásra kell, hogy késztessenek minden termelőt, ha figyelembe vesszük azt, hogy egy jégverés egy egész évi megfeszített munka eredményét semmisítheti meg és ha számszerűleg hozzávesz- szük azt, hogy országos viszonylatban az Állami Biztosító az elmúlt évi már önkéntes jégbiztosítási rendszer keretében 40 millió forint kártérítést fizetett ki. Az időjárás és jégverések múlt évi Tolna megyei alakulásáról képet alkothatunk, ha áttekintjük az Állami Biztosító múlt év december 31-i jégkár statisztikáját. Tudjuk, hogy az önkéntes jégbiztosítás keretében maguk a gazdák határozták meg a biztosított összeget, tehát módjuk nyílt arra, hogy jégverés esetén is éppoly jövedelemre tegyenek szert — biztosítással — mintha jég nem esett volna. Előre kell bocsátanunk, hogy öt év óta megyénket egyetlen esetben sem kímélte meg a jég és az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatósága még minden évben többszörösét fizette ki a biztosítási díjaknak. így az elmúlt évben egyéni termelőknek 576 ezer forintot, termelőszövetkezeteknek 610 ezer forintot fizetett ki jégkártérítés fejében. Ehhez hozzá kell vennünk még a szerződéses növények jég- biztosítását, ahol a kifizetett kár 1 millió négyszázhatvanegyezer forint volt, az összes kár pedig 2 millió 964 ezer forint. Ez ?zek a számok minden józanul gondolkodó gazdálkodó számára minden propagandánál többet mondanak. Magánbiztosító vállalatok a fentiekben körvonalazott előfeltételek fennforgása esetén Tolna megyében jégbiztosítással nem is foglalkoznának. Ezzel szemben az Állami Biztosító a jég- biztosítások felvételét Tolna megyében is ugyanolyan díjakkal veszi fel, mint az ország egyéb hasonló tájegységű megyéiben. Jégkárok ellen biztosítással csak addig lehet védekezni — és ez az egyetlen védekezési mód a jégverés ellen — amíg az első jégveré- ses zivatar be nem következik. Az egyéni jégbiztosítások mellett maga a kormányzatunk is nagy fontosságot tulajdonít a jégbiztosításnak, ami különösen szembeszökő a szerződéses termeltetésnél. Ezeket a biztosításokat maguk a termeltető közegek, földművesszövetkezeti termelési felelősök veszik fel a megbízásos és önálló földművesszövetkezeti szerződtetési rendszer keretében. Így a mag, kender, konzervgyári szerződések esetében a gazdák hitelben biztosíthatnak és a díjak csak az átvételkor kerülnek levonásra. Óriási kedvezmény ez a szerződők részére és ahol a földművesszövetkezet a gazdák érdekeit helyesen képviseli és lelkiismereti kérdést csinál a szerződött területek biztosítási védelméből, ott mint az eddigi eredmények is mutatják, el fogják tudni érni, sőt túl is fogják helyenkint haladni a múlt évi vállalati rendszerben lekötött területeket. TJtöbbi szempontok magasabb t népgazdasági érdekek ha-i tárát is súrolják és meg vagyunk' győződve arról, hogy az új rend-1 szer sikere érdekében maga a Földművesszövetkezetek Tolna ( megyei Központja is mindent meg[ fog tenni, amint elvi álláspontját I már f. évi január 24. általános le- * veiében is lefektette. Nem vagyunk Meteorológiai In-! tézet. Jóslásokba nem bocsátko- ( zunk. Bárcsak ez az év lenne 5 év, után az első év, amikor több jég] nem esne egy szem se (mert sajnos már esett). Az objektív képi azonban azt mutatja, hogy a jég-i verések immár törvény szervekké ] váltak és a termelők tízezreit ! sújtják évről évre és aki védeke-f zik, aki idejében köt jégbiztosí-{ tást, sok gondtól és bajtól és kár-i tói menekülhet meg. ‘ között a következőket mondja: „Az Állami Biztosító dolgozóit — a biztosítás önkéntes jellegére tekintettel — a közösségi érdekek figyelembevételével az elmúlt évnél hathatósabban kell tanácsaink végrehajtóbizottságainak támogatni. Ez azért is szükséges, mert megyénk — az ország többi megyéjéhez viszonyítva — biztosítási kultúra tekintetében elmaradott. Sok helyen a biztosítással csak a kötelező biztosítás révén ismerkedtek meg, ami a biztosítást nem a legelőnyösebben tüntette fel”. A nagyszokolyi községi tanács állandó és segítő figyelemmel kíséri az Állami Biztosító helyi munkáját, a biztosítások számának emelkedését, amit közvetlenül számonkér az Állami Biztosító helyi felügyelőjétől. A dobolásokban, a gazdagyűléseken, a gazdákkal való beszélgetések során ismerteti a biztosítás szükségességét és igyekszik segítségül lenni azoknak a gazdáknak a meggyőzésében, akik ezideig még valami oknál fogva nem biztosítottak. REMÉLJÜK, hogy a nagyszokolyi tanáccsal kialakult jó kapcsolatok hamarosan meg fognak valósulni megyénk valamennyi községi tanácsának viszonylatában. f A termelőszövetkezet főkönyvelő- í jével, Kállay kartárssal beszélge- \tünk. A napokban fizetett ki az Ál- Jlami Biztosító Várda Balázs szövet- i kezeti tagnak 18 580 forint kártérí- J lést tűzkár után. A tűz véletlenül ^keletkezett, mint minden tűz, mert ('a gyújtogatás bűncselekmény és a 'bűncselekmény nem a Biztosítóhoz, ’ hanem a rendőrséghez tartozik. A > gyerekek a szobában játszottak és édesanyjuk, aki a konyhában J, főzött, észre sem vette, hogy megtalálták a gyufát és kiszöktek az 4 istállóba. f Meggyújtották a szalmát és hirtelen f úgy megijedtek a füsttől, hogy visa* J szalopakodtak a szobába anélkül, Ahogy megmondták volna mi történt a Mire a szomszédok, tűzoltók az oltásira odaérkeztek, az istálló tetőzetének rjó része leégett. A biztosítási kártérítésből a kárt szépen helyre fogja r tudni állítani. A munkában segítségére lesz a tsz. kőműves brigádja, a [szigorúan hivatalos áron. ( — A tagság — meséli Kállay kar(társ — az elmúlt évben megértéssel (fogadta az önkéntes biztosítás gondolatát. Most is csak ennél az • egy tűzesetnél több mint a négy- 1 szerese térült meg a 106 tagunk által összesen fizetett évi 4097 forint díjnak. |De a tagok egyéni érdekein túlme- inően a biztosítás a vezetőség vállai- iról is sok gondot vesz le, mert ilyen 'esetekben biztosítás nélkül a tagot a 'közös vagyon rovására semmiképpen 'sem tudnánk úgy kártalanítani, mint a biztosító.
