Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-27 / 99. szám

„Legfontosabb, hogy megtaláltuk azt a közös utat, amelyen együtt haladhatunk az asszonyok minden rétegével“ Este hét óra. A tolnai Gazdakör helyiségében megtelnek a széksorok. Mintegy 130 földművesszövetkezeti nőtag ült össze tanácskozásra. Kép­viseltette magát községünk nőlakos­ságának minden rétege. Itt látjuk a dolgozó parasztasszonyokat, a tsz- dolgozókat, a Selyemfonó és Pamut­szövőipari Vállalatok üzemi nőbizott­ságának tagjait, alkalmazottait, pe­dagógusokat, háziasszonyokat. AZ ÉRTEKEZLET vezérgondolata; legfontosabb, hogy megtaláljuk azt a közös utat, amelyen együtt haladha­tunk az asszonyok minden rétegével. 1957 augusztus 30-án a földműves- szövetkezeti nőbizottság a megyében elsőnek alakította meg a Földműves- szövetkezeti Nőbizottságot. Az eltel idő alatt a tolnai földművesszövétke- zeti nőbizottság eredményes munkára tekinthet vissza. Munkánk közé tar­tozott, hogy a földművesszövetkezeti célkitűzéseket a mai és a holnapi szövetkezeti nőtagokkal ismertessük, belevonjuk őket a földművesszövet­kezet termelést segítő, értékesítő, áruellátási és kulturális tevékenysé­gébe és a jövőben is azon leszünk, hogy az élet minden területén kap­csolatba kerüljünk a község asszo­nyaival és leányaival, — mondotta beszámolójában dr. Verseghy Ferenc- né, a földművesszövetkezeti nőbizott­ság elnöke. — Ez a megállapítás a földműveszövetkezeti nőbizottság dús, mindent felölelő munkaprog­ramját foglalja magában, mely szer­ves részévé vált a községi nőtanács munkájának. A nőtanáccsal való szo­ros kapcsolat, együttműködés külö­nösen a nőtagság sajátos problémái­nak megoldása és kulturális nevelése érdekében válik szükségessé. A SAJÁTOS problémák megoldása terén a földművesszövetkezeti nő­bizottság a részjegyekből vásárolt két mosógép beállításával megtette az első lépést. Jelentősen megköny- nyíti a parasztasszonyok és földdel foglalkozó háziasszonyok munkáját az aprómagvető kisgépek kölcsön­zése és a boltokban bevezetésre ke­rülő „előre megrendelések” a nagy nyári munkák idejére. (Az asszonyok a rendeléseket előre beadják és azo­kat a kívánt napokra elkészítik.) A boltosbizottságok munkája jelentősen hozzájárul a vásárló asszonyok apró- cseprő gondjainak, kívánságaiknak megoldásában. A boltosbizottságok ellenőrzései nyomán igen jelentősen megjavult a szövetkezeti boltok tisz­tasága, a vevőkkel való foglalkozás kulturáltsága, ha nem is nagymérték­ben, de emelkedett. Az ellenőrzéseket tovább fokozzák és különös tekintet­tel a tisztasági hónapra, a vörös­keresztes aktívákkal kívánják elérni, hogy a szövetkezeti boltok tisztaság tekintetében mintaboltokká váljanak. A földművesszövetkezeti nőbizott­ság továbbra is feladatának tekinti, hogy az üzemi nőbizottságokkal együtt a Községi Nőtanács segítségére legyen a helyi és az országos akciók lebonyolításában. Ilyen volt például a Szovjet—Magyar Nőtalálkozó és a Nemzetközi Nőnap ünnepségeinek megszervezése. A nőbizottság rendez­te a földművesszövetkezeti batyús- bált, melynek bevételének jelentős részét a fóti Gyermekváros javára fordították. Több községünk női la­kosságát érintő problémák kerültek megbeszélésre, mint a gyermekjátszó­terek bővítése, a nyári iskolai nap­köziotthonok fenntartása, a húsellá­tás kérdése, a boltok nyitvatartási ideje, az áruválaszték bővítésének problémája, stb. ÉL, DOLGOZIK a szövetkezeti nő­bizottság, s ahhoz, hogy jó munkát végezhessen, szüksége van a szövet­kezeti asszonyok, lányok segítő, lel­kes munkájára. Ehhez a munkához hív mindenkit, akihez még nem talált utat a hívó szó. Jöjjenek, segítsenek megoldani községi problémáinkat, hi­szen saját életükről van szó, itt élnek, itt nevelik gyermekeiket, s a szebb, boldogabb életért dolgozzanak ve­lünk! A lelkes hangulatú gyűlésnek vége. Hazafelé menet eszünkbe jut, hogy mennyire igazak Lenin szavai, hogy „nem az egyes nők ragyogó tettei... a legjelentősebbek, hanem inkább a nők millióinak mindennapos jelen- tektelen tettei, még a legegyszerűb­beké és a legszerényebbeké is”. Takács Istvánné szöv. dolgozó, Tolna Hegyezzéklki a ceruzájukat a kurdi ^kőművesek... Évek óta vajúdó probléma megol­dásán fáradozik most a Kurdi Föld­művesszövetkezet vezetősége. A köz­ség lakossága, a szövetkezet egész tagsága régi vágya az, hogy Kurdon is legyen szeszfőzde. Ugyanis köz­ismert, hogy Kurd és vidéke föld­művesszövetkezet területén gyümölcs bőség szokott lenni, tehát adva van a cefrézési lehetőség, helyesebben a pálinkafőzés alapanyaga a község ha­tárában könnyen összegyűjthető. Elismeréssel kell megemlékezni ar­ról, hogy a helyi szervek is: párt, a tanács, Hazafias Népfront a legmesz- szebbmenőkig segítségére áll a szö­vetkezet vezetőségének — helyiség, terület átengedés, szervezés és sok más formában, úgyhogy, már az épü­let átalakítása folyamatban van. És ha már az épület átalakítását említettük, beszéljünk a kurdi kő­művesmesterek „ceruzájáról" is. Tud­juk, hogy egyes maszek mesterek ceruzája olykor-olykor elég „vasta­gon szokott fogni.“’ (Régi magyar köz­mondást kell idéznem; „akinek nem Inge, ne vegye magára”). Szóval a szövetkezet vezetősége a leendő pá­linkafőzőé épület átalakítására költ­ségvetési pályázatot kért a kurdi szakemberektől. A költségvetés egyike 5800 forintról, a másik pedig 6175 forintról summázott. A költség- vetés olvasgatása közben olyan ér­zésünk keletkezett, hogy más utat kell járnunk, ha célba akarunk érni a rendelkezésünkre álló forrás esz­közzel. nyér az van, el is adják a boltok, ki­fogása egyeseknek az, hogy miért kell boltnyitásra várni. No, ezen le­hetne javítani, ne egyszerre nyissa­nak a boltok, tehát igazítani kell a nyitvatartási időn, mint az óramuta­tón, amikor siet, vagy rostál. Az ér­telmiségi, az irodai dolgozók egyik másikának néha-néha szüksége volna salátára, zöldhagymára és egyéb zöldségfélére. Kitűnt a szűnni nem akaró vitá­ban, hogy nincs zöldségtermelés a községben, honnan importáljanak a kenyér, zöldségbolt számára. Úgy hírlik, hogy hetente még 50— 1.0(0 csomó zöldhagyma forgalomra is lehetne számítani. A védelem azt is közbevetette, hogy a forró, gőzölgő kenyér, nem jó hatással lehet a zöld­ségfélékre. „Dániel a forró kemencé­ben“’ élve maradt a régi feljegyzé­sek szerint, de manapság már nin­csenek csodák. Én mégis csodálko­zom, hogy az ügyvezető miért nem készül fel alaposabban a gyűlésre. Javaslom, hogy a napirendi pontokat alaposan gondolja át, kivitelezési lehetőségeit a helyi szervekkel be­szélje meg, mérje fel a lehetőségeket, szóval kész, határozott tényeken nyugvó problémák megoldását keli előterjeszteni... Akkor gördülékeny lesz a gyűlés és nem fog hajnali órákig eltartani. Hi­potézisre nem lehet építeni, (x) B. B. Láttuk — hallottuk ... hogy a Paks és Vidéke Körzeti Fmsz dunakömlődi helyi szervezeté­nél az elmúlt napokban — ha el­késve is — megalakult az fmsz-i nő­bizottság. A nőbizottság tagjai Hor­nok Bálintné, Nándori Lajosné, el­nökéül pedig Polányi Máténét vá­lasztották. A nőbizottság munka- programot készített és együttműkö­dik a helyi Nőtanáccsal; ... hogy a nagydorogi fmsz kereté­ben a dolgozó parasztok két cukor­répatermelő szakcsoportot alakítot­tak; . :. hogy a kocsolai földművesszövet­kezet nőbizottsága több mint 1400 fo­rinttal járult hozzá a Gyermekváros felépítéséhez, mely összeget be is küldték a Megyei Nőtanácsnak; . ;. hogy a bátaszéki földművesszövet­kezet a helyi KTSZ-ekkel és a KPVDSZ-el egyetértésben a dolgozók szórakozására klubhelyiséget létesí­tett, amelyben színpadot, televíziót, biliárdasztalt és egyéb szórakozási eszközöket biztosítanak. Az év bálja ... mondta találóan az egyik részt­vevő a nagysikerű dombóvári ke­reskedelmi dolgozók bálján április 18-án, szombaton este. Valóban kiemelkedő volt e ren­dezvény, szinte minden tekintetben. A művelődési otthon gyönyörűen dí­szített terme mintha a csodásán szép természet egy kiemelt gyöngyszeme lett volna. Az üde-zöld pálmák, páf­rányok, aszparáguszok, szinte el­tüntették a zord, szögletes falakat. A jácintokkal ékesített asztalok katonás rendje, a rendezők udvarias magatartása, a két zenekar nagysze­rű munkája, szorgalma, a kultúrmű­sor gördülékenysége — nó és sike­re — mind, mind élményt jelentett. A közönség hatalmas hulláma ta­nújelét adta, hogy tiszteli Dombó­vár kereskedelmi dolgozóit, hiszen talán egyetlen meghívott sem ma­radt otthon. Szólni kell a kitűnő, hangulatról, amely tetőfokán is • •• megmaradt nemesnek, emberinek. Aztán a szellemes „leg” versenyről, melyen sokat derültek az egybe­gyűltek. Már hogyne derültek volna, amikor eredményhirdetéskor meg­tudták, hogy a „legszebb” férfi cím elnyerője Kerecsényi Béla, a „leg­rosszabb” táncos Horváth Gyula, a „legtöbb” virslit Gőgös Sándor fo­gyasztotta és így tovább. S hiába mutatott hajnali négyet az óramutató, a sokaság nem ritkult. Ja kérem, ki siet el onnét, ahol jól érzi magát? Egyszóval így volt, szép volt az „év bálja” Dombóváron. Reseterits István Dombóvár Azt javallom a kurdi kőművesek­nek, hogy hegyezzenek ceruzát! Ha arra illetékes felügyeleti szervek a költségvetést felülvizsgálják, lehet, hogy kifogás tárgyává teszik a vas­tagon fogó ceruza produktumát. „Jobb a sűrű garas, mint a ritka fo­rint” . ;. (X) Kell-e Kúrára kenyérbolt piaci standdal? A vezetőségi ülés több napirendi pontja közül sokáig a körül folyt a vita, hogy csináljon a szövetkezet kenyérboltot, ahol zöldségfélék áru­sítását is megoldaná a szövetkezet, legnagyobb bökkenőt persze a helyi­ség kérdése okozza, mert a borbély elmegy, csak azt nem lehet tudni, hogy mikor és hová, szóval beszél a kérdésről, de esze ágában sincs ko­molyan foglalkozni a dologgal. Ke­Ne feledkezzünk meg a részjegyalapnövelésről Földművesszövetkezeteink még a múlt évben a földművesszövetkeze­tek IV. Kongresszusa tiszteletére a SZÖVOSZ felhívására mozgalmat indítottak a részjegyalapok növelése céljából. E téren a múlt évben el­ért eredményekről rendszeresen be­számoltunk olvasóinknak. A rész- - jegy alapnövelés munkája ezévben is komoly feladatot ró földművesszö­vetkezeteinkre, amelyet — ahogy az ezév első negyedévi részjegyalapnör velési tapasztalatai mutatták — sok szövetkezetünk magáévá is tett. Ezt bizonyítja például, hogy a dombóvári földművesszövetkezet több mint 9000 forinttal, a simontornyai földműves­szövetkezet 8400 forinttal, a tolnai 6516 forinttal, a bátaszéki 5250 forint­tá. növelte részjegyalapját. Azonban több földművesszövetkezetünknél, mint például a szakcsi, a kocsolai földművesszövetkezetnél megfeled­keztek a részjegyalapnövelési mun­káról. Ezév első három hónapjában $ nem növekedett az említett fö.d- művesszövetkezetek részjegyalapja. Több földművesszövetkezetnél, mint például Harcon, Regölyben és másutt nem kielégítő a részjegyalapnövelé- ' | sekkel kapcsolatos felvilágosító ( i munka, amit az ezévi befizetések 11 alacsony számai mutatnak. A rész- jegyalapnöveléssel kapcsolatos fel­adatokat egyetlen földművesszövet­kezeti dolgozó sem tarthatja egy szűk kampánynak, ez állandó feladatot kell, hogy képezzen földművesszövet­kezeteinknél. Ezért földművesszövet­kezeti vezetőségeinket, dolgozóinkat saját szövetkezetük további fejlődésed arra kötelezi, hogy ne feledkezzenek d meg a részjegyalapnöveléssel kap-(. csolatos feladatok elvégzéséről. VALAHO Az ellenőr kartársat ismerte már mindenki a jaluban, amikor a minap ismét megérkezett. Midőn leszállt az autóbuszról, cigaretta után nyúl a zsebébi, hogy rágyújt­son. Azonban szomorúan kellett tapasztalnia, hogy még egy szét- feslett Harmónia sincs a zsebében, mert otthon felejtette a gyufával együtt. Nos, mit lehet ilyenkor mást tenni, mint, hogy benyit a boltba. A bolt tele van vásárlókkal és az ellenőr annak rendje és módja szerint nem tolakszik oda a pult­hoz, hanem megáll és várja, hogy rákerüljön a sor, mert hát azt az ellenőrök nagyon jól tudják, hogy a protekció ellen küzdeni kell, így tehát még az ellenőrnek sem jár protekció. Várja türelmesen, hogy rákerüljön a sor. A boltveztő sem vette észre mindjárt, mert neki többek között van egy olyan külö­nös szokása, hogy csak akkor eme­li fel a fejét, amikor valaki má­sodszor mondja, hogy „legyen szí­ves, adjon már egy kiló konyha­sót.” Különben mindig a pultot, vagy a földet nézi. Szimatja azon­ban úgy látszik nem rossz, mert az ellenőr kartársat azért csakha­mar észrevette, még mielőtt az odakerült volna a sorrend betar­tásával a pulthoz. Észrevette és mindjárt lekapta fejéről a süve­get, hogy méltóképpen üdvözölje a „vendéget”, másik kezével pedig meglökte az inast, hogy 6 is ve* gye észre és köszöntse az ellenőr kartársat, majd pedig áthajolt a pulton s „utat” csinált a várakozó tömegben, hogy a nem minden­napi vendég odajuthasson a pult­hoz. — Juli néni, menjen már odébb, látja, hogy az ellenőr kartárs .. ■ — Látom, látom, lelkem, de így sosem kerül rám a sor ... Megalakult megyénk negyedik takarékszövetkezete A szakcsi földművesszövetkezet tagjai, dolgozó parasztok a mérleg- beszámoló közgyűlésén takarékszö­vetkezet létesítésére hoztak határo­zatot. Az e célból választott előké­szítő bizottság április 19-én a taka­rékszövetkezet alakuló közgyűlésé­nek megszervezésével munkáját be­fejezte: megalakult a Szakcs és Vi­déke Takarékszövetkezet. A takarékszövetkezetnek 105 tagja van, ebből 99 fő a 100 forintos rész­jegyét is már az alakuló közgyűlést megelőzően befizette. Az alakuló közgyűlésen 9 tagú igazgatóságot és 6 tagú felügyelőbizottságot választot­tak, majd az igazgatóság dr. Fehér Jánost választotta meg a takarékszö­vetkezet igazgatósága elnökének. —J. L... — Tessék parancsolni kartár­sam, mivel lehetek szolgálatára. Talán az ellenőrzési könyvet, vagy a papírokat... — Oh, nem, nem — szabadko­zik az ellenőr és kezdi magát fe- szélyezetten érezni, hogy most miatta ilyen felzúdulás van. — Csak egy doboz cigarettát és egy gyufát kérek ... — Lágymányosit, vagy pécsit tetszik parancsolni. — Mindegy kérem. — No de mégis, a dohányos em­ber ugyebár kiszokta választan1 a kedvenc cigarettáját. Közben a tömegből is halk sut­togás hallatszik: — Milyen udvarias tud lenni ez a boltos egyes emberekkel szem­ben. De mivelünk... — Hja kérem, mi nem vagyunk ellenőrök ... B.

Next

/
Thumbnails
Contents