Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-27 / 99. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TC ’NA x. Y El A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TAKÁCSOK LAPJA Megyesserte késsülnek május elseje megünneplésére III. évfolyam. 99. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA: 60 FILLÉR. Vasárnap, 1958. április 27. Szerte a megyében minden eddigi­nél lelkesebbnek, meghittebbnek ígérkezik a nemzetközi proletariátus nag> harci seregszemléjének, május 1-nek megünneplése. SZEKSZÄRDON az MSZMP Városi Bizottsága, a Ha­zafias Népfront Városi Bizottsága és a Városi Tanács Végrehajtó Bizott­sága közös rendezésében folynak az előkészületek a nagyszabású felvonu­lásra és nagygyűlésre, amely 10 óra 30 perckor kezdődik a Sztálin téren. A nagygyűlés előadója Prantner Jó­zsef elvtárs, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának titkára lesz. Résztvesz a nagygyűlésen Tömpe Ist­ván elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a földművelésügyi miniszter első helyettese is. Délután a város ünneplő dolgozói sportműsoron szórakozhatnak, amely magába foglal labdarúgómérkőzést, atlétikát, ökölvívást, tornát és kosár­labdát. A Garay-téren felállított szabadtéri színpadon ének, tánc és zeneszámokkai szórakoztatják a vá­ros dolgozóit. Este 20 órakor a Garay téren utcabált tartanak, melyhez a tánczenét népi zenekar és táncze­nekar szolgáltatja. Kedvezőtlen idő esetén a nagygyűlést és a délutáni kultúrműsort a Városi Művelődési Házban tartják meg. PAKSON reggel 6 órakor zenés ébresztővel kez­dődik az ünnepély, majd 9 órakor az előzőleg egybegyűlt szervek, válla­latok dolgozói a sportpályával szem­ben gyülekezve elindulnak a fő ut­cán végig a Dunaparton rendezendő ünnepség színhelyére. Felvonulás közben zenekar ját­szik, s a gimnázium tornacsapata közben különböző bemutatókat tart. A nagygyűlésen Rapai Gyula elv­társ, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának első titkára tart ünnepi beszédet. Utána az óvodások adnak műsort, majd a rendőrség tánccso­portja népi táncokat mutat be. A délelőtti ünnepség keretén belül tart­ják meg a munkásőrség egyik most alakult szakaszának fogadalomtéte­lét is. Délután változatos kultúrműsorral és más szórakozási alkalomra kerül sor. A parkban kultúrműsor lesz, az iskolások különböző roller, kerékpár stb. versenyét is megrendezik. E köz­ben a sportpályán barátságos labda­rúgómérkőzés folyik majd. Este film­vetítést tartanak a Duna-parton. TAMÁSIBAN szintén széleskörű előkészület folyik egy nagyszabású ünnepség kidolgo­zásán. Megalakult már a közvetlen rendezőbizcttság is, a Nőtanács, a KISZ, a Hazafias Népfront tagjaiból. Egyébként az egész járásban lelkes készülődés folyik, amelynek kereté­ben a tanácstagok, a Nőtanács tag­jai és a Hazafias Népfront bizottságai utcagyűléseken, kisgyűléseken is­mertetik május 1, a világ dolgozói­nak nagy ünnepe jelentőségét. DECSEN május 1-én reggel az általános isko­lánál gyülekezik az ünneplő közön­ség, ahonnan a tanácsháza elé vonul­nak. Az ünnepi beszéd után a Nép- művészeti Szövetkezet kultúrcsoport- ja és az iskolások kultúrműsort ad­nak. Délután kosárlabda és asztali- tenisz mérkőzést tartanak a decsi sportolók. TOLNÁN a Selyemfonógyár dolgozói színes selyemgubóból elkészítik a Magyar Népköztársaság címerét. A gyár munkásnői közül 200-an sötétkék szoknyában és fehér blúzban vonul­nak fel. SIMONTORNYÄN a bőrgyári zenekar zenés ébresztőjé­vel kezdődik a május 1-i ünnepség. Délelőtt 10 órakor a kultúrházban ünnepi nagygyűlés lesz, amelyet kul­túrműsor és filmvetítés követ. Este bál lesz ugyancsak a kultúrházban. A MEGYE TÖBBI JÁRÁSÁBAN a székhelyeken mint Dombóváron, Bonyhádon is zenés ébresztővel kez­dődik a május 1-i ünnepség, majd felvonulással és nagygyűléssel foly­tatódik. Délután mindenütt sport és kultúrműsorokat tartanak, este pedig utcabál, vagy a kultúrházakban kul­túrműsor, utána tánc lesz. Dombóváron a KISZ fiatalok a nagy ünnepet megelőző este fáklyás felvonulást rendeznek. BAT ASZÉK A bátaszéki vasútállomás érte el a legjobb eredményt az április 4-i versenyszakaszban a Pécsi Igazgató­ság viszonylatában. Ezért 4000 fo­rint jutalmat kaptak az állomás dol­gozói a Pécsi Igazgatóságtól. A ju­talmat május 1-én osztják ki a leg­jobb dolgozók között, ünnepség kere­tében. Május elsejére elkészítik a bátaszéki vasútállomás dolgozói egy 377-es típusú mozdony kicsinyí­tett mását és azzal vonulnak fel az ünnepségre. Az ünnepség résztvevői, a vasutasok, az üzemek és intézmé­nyek dolgozói, a tsz és a kisipari ter­melőszövetkezet tagja;-a sportpályá­ra vonulnak fel, ahol Báli Zoltán elvtárs, a Búzakalász Tsz elnöke ün­nepi beszédet mond. ÉRTÉNYBEN is nagyszabású ünnepséget rendez­nek május 1-én. A délelőtti ünnepség 10 órakor kezdődik, délután sport­műsor, este pedig egész estét betöltő kultúrműsor lesz a kultúrházban, melyet táncmulatság követ. A mozi ezen a napon a Negyvenegyedik című szovjet filmet játsza. A község fiataljai már előre gondoskodtak a lányoknak állítandó májusfákról. Megegyeztek az erdőgazdasággal, hogy az erdőből erre a célra fát vehessenek ki. 0 megye első cigány nöbizottsága, amely a Megyei Nőtanács segítségé­vel jött létre, pénteken ülést tartott. A megbeszélésen megtárgyalták a cigány nőbizottság eddigi munkájá­nak eredményeit és a további felada­tokat. Ezek között szerepelt a tiszta­sági hónap keretében megindult mozgalom hatékonyabb segítése a cigány nőbizottság részéről, valamint egyéb problémák, mint a termelő- munkába való fokozottabb bevonás és nevelés feladatai. Májusban belcje/ik a nagymányoki bányászlak «»telepen a kőműves munkákat, a házak vakolását A nagy munkát már elvégezték a nagymányoki új bányászlakótelepen. Alinak a házak, és nincs olyan nap, hogy egy-egy új lakó ne költözne be házába. Ezideig már hatvanöt lakást eladtak és már több mint húsz csa­lád beköltözött az új lakásokba. A lakótelep elkészült, de még ki­sebb munkák — a lakások külső csi­nosítása, vakolása — még vissza vannak. Áprilisban 35 házon végzik el a vakolási munkát, májusban pedig negyven ház vakolását végzik el, s ezután kerül sor arra, hogy a házakat színes kőporoshabarccsal voniák be. Az építő vállalat néhány brigádja dolgozik már csak az új lakótelepen, a brigádok két hónap múlva átadják a lakótelepet, de még vissza marad az utak, járdák és mel­léképületek, kerítések elkészítése. Jelenleg a Beruházó Vállalat nem tudja fedezni az építés további költ­ségeit, s ezért egyelőre kerítés, utak, járdák és melléképületek nélkül adják át az új lakótelepet a nagy­mányoki bányászoknak. Ankétot tartanak a házépítésről Lapunkban már beszámoltunk ar­ról, hogy Szekszárdon, az új város­negyedben megkezdték a KASPÉ rendszerű előregyártott salakbeton- ból készülő ház építését. Most arról számolhatunk már be, hogy a mun­kálatok előrehaladott állapotban vannak, és a lakást május 1-én át­adják. Hétfőn délután fél hat órakor a KASPÉ rendszerű építkezés egyik feltaláló mérnöke, Spéter Miksa an­kétot tart az új lakásépítési eljárás­ról. Az ankéton válaszolnak a mű­Zászlcavotó ünnepség a Körgazdasági Technikumban Tegnap, szombaton délután 5 órai kezdettel a Szekszárdi Közgazdasági Technikum KISZ-szervezete névadó és zászléavató ünnepséget rende­zett. Az ünnepségen Siklósi Imre elvtárs, a Megyei KISZ Bizottság titkára mondott beszédet. A SZCVGSZ által adományozott zász­lót Tuska Pál elvtárs, a megyei ta­nács elnöke adta át az iskolának. KASPÉ rendszerű Szekszárdon szaki, technikai és egyéb kérdések­re. Az ankét iránt már ezideig töb­ben érdeklődtek Szekszárdon, s bi­zonyára több olyan lakásépítő keresi majd fel az építkezés színhelyét — itt tartják az ankétot —, ahol meg­győződhetnek az építkezés gyorsasá­gáról, és kérdéseket tehetnek fel a feltalálónak. A lakásépítési ankéton egyébként részt vesz a városi tanács elnöke Kalmár József elvtárs. és Horváth János elvtárs a MÉSZÖV főosztály- vezetője is. Néhány számadat a Sárközi Népművészeti Szövetkezet életéből A Sárközi Népművészeti Szövet­kezet 484 ezer forint bruttó nyere­séggel zárta az elmúlt évet. Ebből a pénzből a tagok részesedésére a már­ciusi közgyűlés után 133 000 forintot fizettek ki. A szövetkezet tagsága a jó gazda előrelátásával gondoskodik a szö­vetkezet továbbfejlődéséről; tarta­lékalapra a tiszta nyereség 33 száza­lékát szavazták meg. Az alapszabály előírásainak megfelelően kölcsön alapra 27 000 forintot, népi ipar- művészeti alapra pedig 23 000 forin­tot fizettek be. Szociális, kulturális alapra, valamint a legjobb dolgozók jutalmazására 11 százalékot szava­zott meg a közgyűlés. Ebből a szo­ciális alap az idén 5 százalékot tesz ki. Az elmúlt évben ugyanis házas­sági és szülési segélyre 3600 forintot fizettek ki november 7-re pedig 7000 forintot osztottak szét a legjobban dolgozók között. Az üdültetést az el­múlt évben mindösze 2 tag vehette igénybe, ezzel szemben az idei 5 szá­zalékos alapból többet adhatnak; 6 tagjukat üdültetik az ország külön­böző üdülőhelyein. A Sárközi Népművészeti Szövet­kezet vagyona évről évre gyarapo­dik, állandóan emelkedik a tagság jövedelme, amelyeket közvetlenül, vagy közvetett formában kapnak meg. A tolnanémedi tanácsülés... Csütörtökön este tanácsülést tar­tottak Tolnanémedin, amelyen az idei községf ejlesztési hozzájárulás problémáit beszélték meg. A beszá­molót, amelyet a tanács v. b. elnöke tartott, élénk vita követte. Többen arról beszéltek, hogy bár Tolnané­medi kedvezőbb helyzetben van, mint a környező községek bárme­lyike, erősen el van maradva. A községnek két üzeme van, a kender­és a téglagyár és mégis elmaradt például Pincehely mögött, amely a lakosság összefogásával az elmúlt években törpevízművet létesített. A tanácsülés a jövedelmi adó 15 százalékában 5 évre megszavazta a községfejlesztési hozzájárulást, amely ebben az évben 120 000 forintot tesz ki. A tanácsülés a kialakult vita alapján döntött a 120 000 forint fel- használásáról, s a Dózsa utca kikö­vezésére 25 000 forintot, villanyháló­zat bővítésére pedig 11 000 forint költséget szavazott meg. Ezenkívül hidat, járdát építenek, valamint az iskolák és óvodák rendbehozását is tervbe vették. A tanácsülés foglalkozott a község víz problémájának a megoldásával is. Ügy döntöttek, hogy a község bővizű artézi kútjához törpevízmű­vet építnek 870 000 forintos költség­gel. Ennek megvalósítására megala­kították a vízgazdálkodási társulat szervező bizottságát, a törpevízmű tervének elkészítésével pedig meg­bízták a községi tanács végrehajtó bizottságát. Járási borverseny Pakson A napokban tartották meg Pak­son a járási borversenyt, amelyre nagyobb részt egyéni gazdálkodók és két állami gazdaság jelentkezett. Összesen 84 minta érkezett elbírá­lásra. A bírálatok során fehér borok között olasz rizling borával első helyre került Dömötör Károly duna- szentgyörgyi gazdálkodó, második 1957. évjáratú vegyes fehér borával Oláh István dunaszentgyörgyi gaz­dálkodó, harmadik Csonka Ferenc- né Paks rizling szilváni, negyedik Fekete Lajos Dunaföldvár vegyes­fehér borával. A piros borok közül vegyes piros borával Losonczi Pál dunaföldvári gazda bora nyerte el az első díjat. Második Koch Má­tyás 1955. évjáratú kadarka borával, harmadik díjat nyert ugyancsak Koch Mátyás paksi gazdálkodó múlt­évi kadarkájával nyerte. Az állami gazdaságok borai közül a Biritói Ál­lami Gazdaság olasz rizling, vegyes­fehér és piros bora bizonyult jobb­nak a szomszédos Kanacsi Állami Gazdaság borainál. Ma, április 27-én, Pakson a köz­ségi tanács tanácstermében osztják ki a díjakat, az okleveleket, majd Jernei Pál, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület főelőadója tart elő­adást a szőlészet időszerű problé­máiról. A paksi borversenyen bemutatott fehér borokból az első 8—10, a piros borokból az első 6—7 helyezett vesz majd részt a május 22-én és 23-án Szekszárdon megrendezésre kerülő megyei borversenyen. A megyei bor­verseny első helyezettjei kerülnek fel az országos borversenyre és az országos borverseny első helyezett­jeit a Budapesti Nemzetközi Bor­versenyen mutatják be, ahol a leg­jobb borokat arany, ezüst és bronz­éremmel díjazzák. Megkezdték a Kockás Lajos a térden felül érő halászcsizmában meregető hálóval a kezében járja a mesterséges tó vizét. A többiek Horváth István és Garai József lapáttal a kezük­ben ugyancsak az iszapos vizet járják. „Riasztgatják” a halakat a kifolyó felé. Nagy munkában van a simontor- nyai Kossuth Tsz tagsága. Az eső utáni időt — amikor még nem le­hetett a földekre menni, jól ki­használták, megkezdték, a 27 hol­das halastó benépesítését, meg­kezdték a „halvetést”. Dravecz Imre bácsi, a tsz halászmestere az „öreg halász” tapasztalataival irá­nyítja a munkát. Szakszerűen le­eresztik a vizet, a mesterséges tó­ról, a teleltetőről, amelyben a 28 darabból álló anyatörzs és 18 má­zsádra való ivadék telelt. A 10—18 és 24 kilogrammos te- nyészpontyok kiemelése nem kis feladat. A 3—4 erős, markos em­bert ugyancsak kifárasszák a ha­talmas állatok, mire rendeltetési helyükre, a nagy és bővizű tóba „halvetést“ kerülnek. A kihalászott halivadé­kot pedig kosaranként a válogató asztalra öntik, ahol Vigh Jánosné, Ivancsik Jánosné és Horváth Jó- zsefné gondosan megválogatják. Ezer és ezer kisebb-nagyobb hal megy át a kezükön, mert a nagy tóba csak nemes halak kerülhet­nek. Az úgynevezett vadhalak, vö- rösszárnyú keszegek, compók az asztal mellett lévő hordóba ke­rülnek. — Ezeket a piacon értékesíti a tsz kilogrammonként 6 forintért — mondja Dravecz bácsi. Szép jö­vedelmet hoz a halgazdaság a tsz-nek. Karácsonyra is 40 mázsa halat értékesítettünk. Az idén 27 holdról 35 holdra bővül a simontor.nyai Kossuth Tsz halastava. A tsz tagsága a soron- lévő tavaszi munkák mellett ezen is dolgozik. Megéri a fáradtságot, az elmúlt évben ugyanis 80 000 fo­rint tiszta jövedelmet hozott a hal­gazdaság a tsz tagságának, az idén ennek duplájára számítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents