Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

1956 április 25.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

5

A Megyei Tanács VB szerdai ülése

A nagy út előtt

"tïTerner Andrásné, a Sárközi Népművészeti Szövetkezet műszaki * * vezetője úgy számlálja a napokat május 6-áig, mint a karácsonyt váró gyermek. Wemerné, a szövetkezet népszerű Katica nénije, az OKISZ delegációval a Szovjetunióba utazik, hogy személyes tapasztalatokat szerezzen a szovjet szövetkezeti életről.

— Nem is tudom szavakba önteni azt, amit érzek. Megértem a negyvenkilenc évet, de külföldön még nem jártam. S különösen öröm számomra az, hogy éppen a Szovjetunióba mehetek.

Katica néni sok szép ajándékot visz magával, amelyekkel a szovjet népművészeket akarja megajándékozni. A Decsi Népművészeti Szövetkezet huszonnégy féle hímzést, szőttest készít a szovjet népművészek megajándékozására, de ő viszi a mezőkövesdi, a kalocsai és a többi nép- művészeti szövetkezetek ajándékát is. Ezenkívül ő maga is elviszi a saját ajándékát, két gyönyörű szép, nagyméretű térítőt, amely nagy gonddal készült.

ÍV/T int szövetkezeti tagnak, mát eddig is sok szép élményben volt részem. Bejártam az ország szebbnél-szebb vidékeit, de arra nem gondoltam, hogy még külföldre is kijutok. Ezt az utazást is a szövetkezetnek köszönhetem. Amíg nem alakult meg Decsen a szövetkezet, mint háziipart űztem, a szövést, hímzést, rojtozást. Amióta a szövetkezetben dolgozom, újabbnál újabb mintákat alkotunk és ezt azért tudjuk tenni, mert többen vagyunk, több ötlet, több elgondolás, több tapasztalat nyomán fejlődik művészetünk.

Werner Andrásné azelőtt is szépen dolgozott, hisz kislány kora óta űzi ezt a mesterséget — mondja Vinczéné, a szövetkezet elnöke. De abban tökéletesen igaza van, hogy a szövetkezeti élet bontakoztatta ki képességeit, ugyanis a népművészet, a háziipar kifinomodott része, és ahhoz, hogy minél szebb mintákat készíthessünk, igen sok gyakorlatra és tapasztalatra van szükség, amelyet megszerezni elsősorban a szövetkezetben lehet.

TTatica néni az ajándékokon kívül elviszi sötétkék selyemből ké- **■ szült sárközi ünneplő ruháját — a cifra ternó-szoknya már nem az én koromhoz való, pedig tudom, sok csodáló ja lenne a tornyos bársonynak — mondja mosolyogva. — Ügy hallom, repülőgéppel utazunk s ennek is nagyon örülök, de egy kicsit félek is. Hogy milyen érzés repülőgépen utazni, erről majd beszámolok, ha hazaértem. Mindenesetre viszek magammal egy jó vastag jegyzetfüzetet is, amelybe följegyzem a két hét élményeit és a szovjet szövetkezetekben szerzett tapasztalataimat, hogy itthon ezekről beszámolhassak.

Egy hónap múlva — május 23-án — nyitják a Budapesti Ipari Vásárt

A MEGYEI TANÁCS VB szerdai ülésén ismét sok értékes tapasztalat tanulság került felszínre. A kereskedelem felkészültségét tárgyaló napirend során például sok olyan problémát vitattak meg, amelyek közvetlenül kapcsolatosak a lakosság napi életével, ellátásával. A falusi lakosság tavaszi, nyári, őszi nagy munkáira tekintettel, felvetődött például, hogy milyen tapasztalatok vannak a megyében az üzletek nyitvatartása területén. Mint ismeretes, már nem központilag, hanem a helyi szervek szab .iák meg a boltok nyitvatartási rendjét a speciális körülmények figyelembevételével. „Szabadkezet’’ kaptak tehát e területen a helyi szervek, de a tapasztalatok szerint nem mindenütt élnek a lehetőségekkel. Mint az ellenőrzések során is kiderült, némelyik helyen olyan a boltok nyitvatartási rendje, hogy az egyáltalában nem felel meg a földműves embereknek — ezen pedig változtatni kell.

AZ ELŐZŐ ÉVEK tapasztalatai aiapján a vb. ülés részvevői már most felhívták a kereskedelmi apparátus figyelmét többek között az ecetellátásra. Az előző években ugyanis a fő szezonban néhol probléma szokott lenni az ecetellátással. Az idén, mint az előterjesztett beszámolóból is kitűnt, mintegy 5000 hektoliter ecet kerül forgalomba, ami előreláthatólag fedezi a szükségletet. A jelenlegi állapot szerint nehézségek mutatkoznak a tárolóedényeknél és éppen ezért a kereskedelmi szervek egyik fő feladatuk, hogy ezt az előrelátható veszélyt is igyekezzenek elhárítani.

Javasolták azt is, hogy a termelő- szövetkezetekben, ahol a tagság kéri, segíteni kell az idényjellegű üzemi konyhák létrehozását, hogy ezzel is segítsék a tagság munkáját.

Az élelmiszerellátás gondjaival is igen behatóan foglalkoztak. A húsellátásnál jelentősen kell támaszkodni

Talán sehol nem kísérték olyan nagy figyelemmel az időjárásjelentéseket, mint a téglagyárban. A dombóváriak sem voltak ez alól kivételek. Lesték a rádiót, olvasták az újságokban a jelentéseket és számítgatták a táv jelentésből, vajon jön-e jó idő, meg lehet-e kezdeni a télagyártást. Több ok közrejátszott abban, hogy nagyon várták a tavaszt. Az első — talán a legfontosabb ok —, hogy a téli hónapokban bizony kevesebb pénz jön a konyhára, mint nyáron, a másik meg az, hogy terv is van, és azt illik teljesíteni, ez utóbbi becsületbeli ügy, tehát ez is a fontos okokhoz tartozik. Az már megint más ok, hogy a szabadban, a friss tavaszi levegőn sokkal jobb dolgozni, különösen a téglagyáriaknak, akik nagyon szeretik a szakmát.

*

Varró Sándor kézivetö brigádja kezdte meg először a munkát. Március 29-éri, amikor még alig mutatott a hőmérő 12—15 fok meleget, már a sarat dagasztotta, és aznap kétezer darab téglát készítettek. Igaz a „saját tervüket” nem teljesítették, de az első héten, az első napokban így szokás. Később, Hetek múlva már háromezer darab téglát gyártottak naponta. Volt rá eset, amikor többet.

*

A géppel március 28-án kezdték meg a termelést. — Nyolcnapos lemaradást — közel négyszázezer darab téglát — kell most valami módon pótolni. Megvan-e a lehetőség ehhez. Több dolgozót, vezetőt megkérdeztünk. Szilágyi művezető szerint: — „Azt hiszem sikerül pótolni a 8 nap kiesést, de csak akkor, ha az átlagosnál nem lesz rosszabb az idő. Jelenleg naponta negyvenezer darabos átlagtermeléssel dolgozunk, ha ezt tartani tudjuk, akkor két hónapon belül egyenesbe jövünk.” Novo- veszky Ciril földbányász azt mond ja: „Lehetséges a lemaradás behozása, ha még egy munkást bea helyi készletekre, ezért a helyi készleteket növelni kell. Tanácsolták, hogy a földművesszövetkezetek minél nagyobb számban állítsanak be süldőket hizlalásra, hogy ezzel is javítani lehessen a húsellátást.

FOGLALKOZTAK a megye hűsítő és szeszesital ellátásával is. Megállapították, hogy nincs elég előrelátás ezen a téren. A vendéglátó szervek nem vettek át a közelmúltban nagyobb mennyiségű italt azzal az indokkal, hogy van és lesz elegendő bor az (italboltodban, éttermekben, ugyanakkor már most tapasztaltak helyenkint hiányt. A töményszeszekből valamivel kisebb mennyiség kerül forgalomba, mint régebben.

A vb. ülés felhívta a kereskedelmi apparátus figyelmét arra a helytelen gyakorlatra, ami még mindig tapasztalható: arról van szó, hogy a boltosok és az éttermi kiszolgálók sok helyen még mindig lélektelenül dolgoznak és nem törődnek lelkiismeretesen a vásárlók, vendégek érdekeivel, nem gondoskodnak olyan áruféleségekről, amelyek szükségesek lennének, nem előzékenyek és mindegy nekik, hogy a vendég milyen érzésekkel hagyja el a boltot, vagy az éttermet. Példaként elmondtak egy esetet, amikor az étteremben a vendég tanácsot kért a pincértől, de maga a pincér is csak egy félét mert javasolni az étlapon felsorolt sokféle készítményből.

A KÖVETKEZŐ napirendi pontként Szekszárd város iskolán kívüli népművelési munkáját vitatták meg. Az eredmények elismerése mellett, több súlyos hiányosságra hívta fel a végrehajtó bizottság a város vezetőinek a figyelmét. Az egyik alapvető hiányosság az, hogy nem dolgozik a népművelési állandó bizottság Szekszárd városban, noha másutt éppen ez az állandóbizottság a legaktívabb. így nem is tudtak sok feladattal megbirkózni. A szekszárdi

állítanak kocsitolónak, akkor a negyvenötezer darabos napi termelést elérhetjük, nem is kell két hónap, hogy pótoljuk a lemaradást.”

*

A hét elején megkezdték az égetést is. A télen kijavították a kemencét,, és most már az idei gyártású téglát hordják be. Csak az lesz majd a baj, hogy az udvaron nem tudják tárolni a téglát, ha megkezdik a kihordást. Ugyanis az elmúlt évről még több mint félmillió d.arab tégla elszállításra vári, ez a mennyiség foglalja el a helyet. A kemencemunkások, régi kívánsága, hogy átépítsék a vagon- berakót. Jelenleg 30—45 fokos szögben kell lefelé tolni a „kárét”, amelyen 100—120 darab égetett téglát visznek. Valószínű, kérésük meghallgatásra talál, és az illetékesek megoldják a vagonberakás megkönnyítését.

*

Jellemző a gyári dolgozók megelégedésére, hogy az idén is a tavalyi munkaerőnek hetvenöt százaléka jött el a nyersgyártási szeÉrtényben az év nagyrészében, amikor csapadékos az időjárás, sokat .bosszankodik a lakosság, mert a község gyalogjárója igen elhanyagolt állapotban van, s van olyan ház, sőt egész útszakasz is, ahol nincs járda, s a bokáig érő sarat kell taposni annak, aki a falu központjába igyekezik valamilyen dolgának elintézésére. Sokszor hangoztatták már a gazdák, hogy valamilyen formában módot kellene találni arra, hogy a gyalogjárókat letég- lázzák. Mindeddig azonban nem tudtak olyan egységes álláspontra jutni, ami ezt a munkát lehetővé tette volna... A tavasz folyamán ismét felvetődött a járdaépítés szükségességének gondolata, s most már határozottabban, mint eddig. A kezdeményezést most felkarolta a takultúrélet egyik legszomorúbb megnyilvánulása a közelmúltban volt, a színjátszó hét során, amikor a színházi esteken alig volt néhány főnyi közönség. A színház- és mozilátogatással, műsorpolitikával kapcsolatban egyébként több jelentős probléma napvilágra került és javaslatok születtek azok megoldására. Javasolták: be kell vezetni az üzemi szervezést, hogy arányos és igazságos legyen a jegyelosztás, és megfelelő a látogatottság. A látogatottság ineg- javításának másik fontos előfeltételeként a műsorok színvonalának eme. lését határozták meg. Erélyesen tiltakoztak az olyan megnyilvánulások ellen, mint ami előfordult, hogy neves színészek nagy előkészítéssel jöttek a megyébe és ugyanakkor szín- vonalatlan műsort adtak. Bírálták a városi tanács végrehajtóbizottságát, hogy nem foglalkozott eddig folyamatosan, behatóan a város kultúr- életével, nem vált eléggé irányítójává a város kultúréletének és így fordulhatott elő, hogy a tanácsban a kultúrmunkások is elsősorban csak pénzügyi támogatót látnak.

JAVASOLTÁK a Megyei Tanács VB. ülésén, hogy Szekszárd városban végre szervezzék meg a fúvós zenekart, amelyre nagy szükség lenne. Értesüléseink szerint már tettek lépéseket ennek érdekében.

Dicséretet mondott a Megyei Tanács VB. ülése a Szekszárdi Zeneiskola vezetőinek a zeneiskola jó működéséért, szép eredményeiért.

A VB. ülésen jóváhagytak bizonyos átcsoportosításokat a termelő- szövetkezetek könyvelőkkel és felügyelőkkel való megerősítése érdekében. Jóváhagyták a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának 1953-as évi adótételeinek megállapítását. Ezenkívül több bejelentést tettek és határozatot hoztak a VB. ülésen.

Bod a

zonra. A törzsgárda itt dolgozott télen is, de már törzsgárdának számítanak azok a munkásnők is, akik minden tavasszal kijönnek a verőplaccra a gépek mellé téglát készíteni.

*

Nagyon sokat — és tegyük hozzá jól — foglalkozik a pártalap- szervezet a termeléssel. Párttaggyűlés nem múlik el anélkül, hogy a kommunisták ne számolnának be munkaterületükről. Még a szezon kezdetén úgy osztották el a párttagokat, hogy mindenütt legyen egy-egy párttag, aki a személyes példamutatásával segíti a feladatok megvalósítását. A bányászoknál Novoveszky, az égetőknél Varga, a kézivetőknél pedig Árvái elvtársak dolgoznak.

*

Bizakodón munkálkodnak a téglagyárban a munkások és vezetők, bíznak abban, hogy munkájukkal pótolni tudják a lemaradást, és nemcsak bíznak, hanem sokat tesznek azért, hogy a tervet részleteiben is megvalósítsák.

(P.)

nács és a népfrontbizottság... A tanács érintkezésbe lépett a pécsi TÜZÉP-pel, ahonnan betonlapokat vásárol a község a járdaépítéshez. A tanácstagok körzeteikben megbeszélték választóikkal a járdaépítés költségeit, s csaknem valamennyi gazda vállalta ezeket a költségeket. Egy- egy gazdára általában 600—1000 forint jut, attól függően, hogy milyen széles a telke, amelyen a járda épül. A járdát tehát mindenki maga csináltatja, a tanács csupán az anyagot szerzi be.

A községfejlesztési alapból ugyancsak, mintegy 350—400 méteres szakaszon járdát építenek a községben. Erre a területre a tanács biztosítja az építéshez szükséges téglát, a lakosság pedig társadalmi munkában elkészíti a járdát.

Alig néhány hét már s ismét megnyílnak a látogatók százezrei előtt a Vásár kapui. A legnagyobb erőfeszítéssel folynak a munkálatok, hogy a megnyitás napjára az előkészületek minden vonalon befejezést nyerjenek s a látogatók valóban kellemes, hasznos és értékes benyomásokkal gazdagodva hagyhassák el a Vásár színhelyét. Biztosítva van újra az utazások tekintélyes kedvezménye a vidéki látogatók számára. Értékes főnyereményekkel, nagy és kis nyereményekkel járó tárgysorsjáték is várja a látogatókat. Gondoskodás történik a különféle szórakozásokról is, amennyiben divatbemutatók, televíziós felvételek, repülőgép-séták, várost- megtekintő autóbuszjáratok is rendelkezésre fognak állani a látogatóknak.

A hazai nagyipari, a szövetkezeti, tanácsi vállalatok és kisipari készítmények szokatlan gazdagsággal vonulnak fel az idei Vásárra. UgyanKétségbevonhatatlanul itt a tavasz — nem vetjük a szemére, de már korábban is megjöhetett volna. A természet felölti új ruháját, illő tehát új ruhába öltöztessék a várost is.

Ügy látszik, nem hiába irányzott elő a városi tanács költségvetése jelentős összeget Szekszárd szépítésére, örvendetes jelenség, hogy a mostani tavaszi csinosítás sokkal jobban sikerül, mint bármikor az elmúlt években.

Nézzük csak a város egyetlen

Központi tánczene együttes alakult Szekszárdon

Kulturális életünk egyik nem elhanyagolható problémája, milyen repertoárral és hogyan játszanak a tánczenekarok, hiszen azokat m'nden nap, valamennyi szórakozóhelyen hallják az emberek. Most a városban működő tánczenekarok munkája színvonalának megjavítására a szekszárdi művelődési ház kezdeményekésére központi tánczene együttes alakult, amely feladatának tartja előadásokon és a nyár folyamán a művelődési ház kerthelyiségében gyakran az ízléses tánczene bemutatását és terjesztését. A zenekar kilenc főből alakult, akik a szekszárdi tánczenekarok legjobbjai, és két énekszólista vesz még részt az együttes működésében.

csak gazdag és színes anyagot juttatnak el a Vásárra a résztvevő baráti államok, éspedig a Szovjetunió, Kína, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia. Ugyancsak gondoskodás történik a Vásár zsúfoltságának enyhítésére is, amennyiben a Vásár esti 10 óráig, ragyogó fényárban tartja nyitva kapuit s a járművek nagy sokasága várja majd a látogatókat a záróra után. A Vásár gondoskodása arra is kiterjed, hogy

a Vásár területén külön pihenők cs gusztusos bő választékú és mérsékelt áru étkező lehetőségek, bárok, kávéházak,

várjanak a vendégekre, s a temérdek látnivaló mellett is minél kevésbé fárasztó jellege legyen a vásári sétának.

A Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal gondoskodni fog a vidéki vendégek megfelelő elhelyezéséről a budapesti tartózkodásuk során.

parkját, a sétakertet. Több, mint egy hét óta folyik a füvesítése, igen aprólékos gonddal. Nemsokára szépen díszük a pompás, új gyepszőnyeg. (Remélhetőleg nagyobb belátással lesznek az emberek — főleg a felesleges idejüket ott töltő vidékiek — és nem „szépítik” eldobált papírral, avagy az ebéd maradványaival).

Az előző évek gyakorlatától eltérően az idén nem lesz foghíjas pad a sétakertben. Üj támlákkal, ülőkékkel pótolták a hiányokat, és újjávarázsolták, átfestették az összes padot.

A szépítésből nem hagyták ki ezúttal a zenepavilont sem, amelynek tetején már itt-ott becsurgott az eső. A pavilon lécdíszítéseit — amelyek nem tudni kinek a jóvoltából — ugyancsak megritkultak, újakkal pótolták. Üj külsőt kap tehát a pavilon is.

Üj szín még a város tavaszi arculatában, hogy a Sport- és Játékbolttal szemben tetszetős alumíniumból és üvegből készült újságárus pavilont helyeztek el. Ezek a pavilonok még Budapesten is újdonságnak számítanak.

Az elmúlt héten tatarozták a Sörkert cukrászdahelyiségeit, a kerthelyiségben pedig folynak az előkészületek, hogy amint megfelelő lesz az idő, azt is megnyithassák a közönség számára.

Lehet-e pótolni a rossz idő okozta lemaradást ?

Jegyzetek a dombóvári I-es téglagyárból

Járdát építenek Értényben

Készül Szekszárd tavaszi új ruhája