Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-24 / 96. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 április 24. Vorosilov és a szovjet küldöttség látogatása Lodzban Bidault visszaadta megbízatását, Pleven az új jelölt Lodz (TASZrZ). K. J. Vorosilov és kísérete kedden Lodzba érkezett. A város dolgozói ebből az alkalomból nagygyűlést rendeztek a több mint tízezer embert befogadó zsúfolásig megtelt sportcsarnokban. A nagygyűlésen J. A. Furceva mondott beszédet. — Nem lehet semmi kétség az iránt — mondotta Furceva —, hogy a lengyel nép, amely szorosan tömörül kipróbált élcsapata, a párt s annak Gomul'ka elvtárs vezette Központi Bizottsága körül, legyőz minden nehézséget és újabb sikereket vív ki a szocializmus építésében. A szónok ezután elemezte a nemzetközi helyzetet, majd beszéde végén a következőket mondotta: — Felhívjuk a nyugati kapitalista országok politikusait: ne fegyverkezAz MTT moszkvai tudósítója jelenti: Moszkvai diplomáciai körökből származó értesülések szerint Gro- miko és a nyugati nagykövetek hétfőn délutánig nem tartottak újabb megbeszéléseket. Az említett értesülések szerint a szovjet külügyminisztériumnak az az álláspontja, hogy a tárgyalások vagy kétoldalú eszmecsere formájában folytatódjanak, vagy vonják be azokba a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és esetleg más országok diplomáciai képviselőit is. Mindeddig nem ismeretes, hogy a nyugati államok képviselői hajlandók-e elfogadni a szovjet külügyminisztériumnak ezt az álláspontját. Továbbra is fennáll a vélemény- különbség a diplomáciai megbeszélések tárgykörét illetően, bár a legutóbbi hírek szerint ebben a vonatkozásban bizonyos előrehaladás történt. A politikai megfigyelők véleménye szerint valószínű, hogy a nyugati nagykövetek továbbra is elsősorban időnyerésre törekszenek és ezért főként alaki kérdésekre helyezik a hangsúlyt. A szovjet külügy(II.) Tan papa soha nem felejtette el a múltat s a vágyakozás sem lett kisebb benne a haza iránt, ott élt a szívében s a legkisebb okra is fellobbant benne. Nemcsak egy kalandos ifjúság emléke volt ez. Folyton erre gondolt, a bambuszösvényre a falujában, egy kutyaugatásra vagy a békalencse nehéz szagára. Érdekes, hogy ezekből az apróságokból állt az élete, amikre tulajdonképpen senki nem ügyel s mindez száműzött szívében fokozott élénkséggel kelt életre. Tan papának nem volt senkije, akire gondolhatott volna. Szülei már régen meghaltak. A feleségét, aki egy gazdag mandarinnál szolgált, a gazdája megerőszakolta, mire megszökött, az isten tudja, hová. Nem volt hát senkije, akire visz- szaemlékezhetett volna. És mégis volt ott valami, ami ellenállhatatlanul vonzotta. Távol a hazától valósággal elsorvadt. A haza elvont fogalma a számára hasonlíthatatlanul határozott formát öltött. A haza jelentette számára a vágyakozást és a bánatot. Különösebben nem gondolt senkire és semmire, mindig az egész falut látta maga előtt, a bambuszösvénnyel. És néha csak arra vágyott, hogy egy vietnami kakas kukorékolását hallhassa meg! Ettől aztán egészen szomorú lett. Szerencsére, néhány évvel később sikerült több, Franciaországban lakó vietnami honfitársunkkal kapcsolatba kerülni, akik tájékoztattak bennünket az otthoni állapotokról. Egyszer egy vietnami újságot is sikerült kapnunk! Olyan volt, mint a nyílt tengerről érkező fuvallat, amelynek nyomán felszáll a zünk, hanem keressük meg a békés együttélés módjait. A háború, különösen az atomháború, mérhetetlen és súlyos áldozatokat követel és csak pusztulást okoz. A szocializmusnak nincs szüksége háborúra, hogy bebizonyítsa életerejét és fölényét. Ezt a fölényt gyakorlatban bizonyítja be, amikor szakadatlanul javítja a nép és minden ember életfeltételeit. Éljünk békében és a fegyverkezési hajsza helyett szervezzünk versenyt a népek jobb életénék bátorítására. Felszólalt a gyűlésen Vorosilov és Zawadzki, a Lengyel Népköztársaság államtanácsának elnöke, aki mindenhova elkíséri a Vorosilov vezette szovjet küldöttséget. Megköszönte Lodz dolgozóinak, hogy oly szívélyes és testvéri fogadtatásban részesítették a szovjet vendégeket. Befejezettnek tekinthető az indonéz polgárháború Szingapúr (AFP). Szingapúrban úgy vélik, hogy azok a dj akartai hírek, amelyek szerint a szumátrai lázadók Bukittinggiből a dzsungelbe, Batu Sangkarba helyezték át fővárosukat, az indonéziai polgárháború közeli befejeződésére mutatnak. Ezt az álláspontot erősítik meg azok a hírek, amelyek szerint a lázadók szárazföldi menekülésre készülnek a Paddangtól 80 kilométerre fekvő Singarak tónál és az, hogy a Bukit- tingg-i í'ádió beszüntette adásait. A főváros elhagyása egyébként nem meglepetés, a legutolsó külföldi tudósítók három nappal ezelőtt, távozásukkor már jelezték a lázadók ilyen irányú szándékát. A kormányerők folytatják előrenyomulásukat Szumátra más vidékein is. A lázadó erők az utánpótlási vonalak elvágása után nem igen tehetnek mást, mint hogy a dzsungelbe menekülnek és gerillaharcot folytatnak. Bukittinggi eleste után azonban a kormánycsapatok kiéheztetik őket. Az érdeklődés most Djakarta felé fordul, ahonnan jelentős politikai döntéseket várnak. Az AFP jelentése szerint Bidault visszaadta kormányalakítási megbízatását. Bidault kormányalakítási kísérlete elsősorban saját pártjában, a kereszténydemókrata MRP-ben ütközött a legnagyobb nehézségekbe. Az MRP többsége ellenségesen foglalt állást a Bidault-kormány gondolatával szemben. Az MRP képviselőire rendkívül hatással volt a szocialistáknak az állásfoglalása, akiknek nevében Mollet nyíltan kijelentette, hogy a szocialista párt ellene szavaz a nemzetgyűlésben esetleg bemutatkozó Bidault-kormánynak. Az MRP nem lenne hajlandó vállalni Bidault kormányával a felelősséget az algériai háborús politika kiterjesztéséért. Ugyanakkor a francia katolikusság körében terjedő háborúellenes állásfoglalás az MRP soraiban is tükröződik. A nemzetgyűlés több pártja is ülést tartott kedden délután, így a jobboldali függetlenek és a köztársasági szocialisták. Vitáik hosszúra nyúltak, nem így a radikálisokéi. A radikális párt „válságbizottsága” negyedóra alatt befejezte munkáját, azzal halasztva el döntését, hogy „az MRP-re bízza a felelősségvállalást.’’ Párizs (MTI). Georges Bidault, a kormányválság megoldáséra elsőnek kijelölt jobboldali politikus — a francia politikai nyelv hagyományos kifejezése szerint — „visszaadta a munkakötényét’1 a köztársaság elnökének. A köztársaság elnöke kedden a késő esti órákban René Plevent (UDSR) kérte fel kormányalakításra. René Pleven 57 éves, jogi doktor, a második világháború idején lépett a politika színpadára, De Gaulle egyik gazdasági tanácsadójaként. 1950 —51-ben és 1951—52-ben két ízben miniszterelnök is volt. A nemzetgyűlés centruméban helyetfoglaló kis pártnak, az UDSR-nek az elnöke. Egy francia—afrikai konföderáció hívének tartják, valamint gazdasági és pénzügyi szakembernek. Ha| eséilyeji! nagyobbak isi mint Bida- uflféi voltak, kétes, hogy kormányalakí tási kísérlete eredménnyel jár-e. A kommunisták a két Pleven-kormány idején szerzett tapasztalataik alapján ellenségesen nézik egy újabb Pleven- kísérlet kialakulását. Moszkvai diplomáciai körök nagyköveti tárgyalásokról a minisztérium természetesen továbbra is ragaszkodik előzőleg meghatározott álláspontjához. Lehetségesnek látszik, hogy a hét közepén az eddigi megbeszélések menetéről közleményt adnak ki. Valószínű az is, hogy a szovjet külügyminisztérium a tárgyalások menetéről egy-két napon belül sajtó- tájékoztatót rendez. Sioboljev sajtóértekezlete Az AFP jelentése szerint, A. Szo- boljev, a Szovjetunió ENSZ képviselője keddi sajtóértekezletén közölte: a Szovjetunió nem vonta vissza az Egyesült Államok ellen az ENSZ-nél emelt panaszát s továbbra is azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy az atombombákkal ellátott repülőVilógszerte megemlékeztek Lenin születésének évfordulójáról LIPCSÉBEN, ahol egykor Lenin irányításával nyomták ki az „Iszkra” első számát, az évforduló napján nagyon sokan felkeresték a Lenin-múzeumot és az egykori nyomdaépületet. HELSINKI Finnországban sok emlék fűződik Leninhez. 1905-ben Lenin vezetése alatt tartották az orosz bolsevikok történelmi jelentőségű tammerforsi konferenciáját. 1907-ben Lenin Kot- kában beszédet mondott az OSZDMP harmadik konferenciáján. 1917 augusztusában finn vasutasok vitték át Lenint egy mozdonyon Razliv állomásról Finnországba, ahol egészen az októberi eseményekig tartózkodott. Az évforduló alkalmából a Helsin- ki-i Capitol filmszínházban a finn— szovjet társaság ünnepi estet rendezett. TIRANA Lenin születésének 88. évfordulóján Tiranában ünnepi gyűlést rendeztek. Nedzsmije Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának tagja mondott beszédet PÁRIZS Hétfőn este többezer párizsi gyűlt össze a hatalmas Alhambra hang- versenyteremben, hogy megemlékezzék Lenin születésének 88. évfordulójáról. gépeinek ismételt repülései veszélyeztetik a békét. — A Szovjetunió most azt a követendő eljárást tanulmányozza, amely lyel az ENSZ-ben vitára bocsáthatja e panaszát — folytatta Szóbóljev. A szovjet delegátus a továbbiakban rámutatott arra, hogy a leszerelés kérdését egyedül a csúcsértekezlet viheti előbbre. Az ENSZ leszerelési bizottságának vagy a Biztonsági Tanácsnak az ülése, ha azt a leszerelés megvitatására hívnák össze, a jelen helyzetben csak mesterkedés lenne a figyelem elterelésére. Leszögezte, hogy a Biztonsági Tanácsnál emelt szovjet panasz nem csökkentheti a csúcsértekezlet kilátásait. Ellenkezőleg, a tanács az értekezletnek kedvező légkört alakíthatott volna ki, ha arra kényszerítette volna az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg atomfegyverrel ellátott gépeinek repüléseit. Az az intézkedés, amelyet a Szovjetunió követelt, hozzájárult volna a nemzetközi enyhüléshez — hangoztatta befejezésül Szoboljev. xxxxxxxxxxxxxxxxxxx VU-THU-HIEN: A szülőföld Fordította: CSÁNYI LÁSZLÓ köd s Tan papa egészen megfiatalodott tőle. Széles taglejtésekkel beszélt arról az építkezésről, ami Észak-Vietnamban folyik, mintha a saját szemével látta volna, pedig csak az újságban olvasta. És ahelyett, hogy így kezdte volna a beszédet: „Tudod, amikor még....”, ez lett a szokása: „Tudod, manapság....” De ettől kezdve nyugtalan lett. Amikor nem jött semmi hír, sóhajtozott s egész vasárnapokat is az ágyban töltött, mintha beteg lenne. Többször az volt az érzésem, hogy „felszedi a horgonyt”. De amikor a feleségemre pillantott, aki ismét másállapotban volt, vagy hallgatta, amint a fiam énekelt, letett a tervéről. Sorsunk és a kölcsönös szeretet elválaszthatatlanul összekapcsolt bennünket. Rákezdett hát kedvenc dalára s hagyta, hogy feleségemnek kicsorduljanak a könnyei. A végén azért nem bírta tovább és így szólt hozzám: — Semmi értelme annak, hogy itt maradjunk. Béke van, meg kell találnunk a módját, hogy hazatérhessünk! Semmit sem tudtam erre mondani. Főleg azért, mert én is így gondolkoztam. Tizenkét éve hagytam el a hazámat s ez kényszerített arra, hogy így vélekedjek. De mi lesz a feleségemmel és a fiammal? Ideges lettem s minden kicsiségen veszekedni kezdtem a feleségemmel. Persze, hogy nem volt igazam, bántott a lelkiismeret, hisz Helene olyan jó és szeretetreméltó feleség volt. Nem tudtam volna elhagyni, sem őt, sem a gyereket, hogy egyedül térjek haza Vietanamba. Velük együtt hajóra szállni, az egészen más! Tan papa hát egyre szomorúbb lett. Nem énekelt többet, órákon át állt a tengerparton s figyelte a hajókat amint kiúsztak a nyílt tengerre. Ismét felvette a régi szokását. * Egy nap egészen közelhajolt hozzám: — Vegyünk egy rádiót! — Nem lehet, — mondtam megrémülve. — A kínaiak jól hallják Pekinget, miért ne tudnánk mi Hanoit fogni? — De nincs annyi pénzünk, hogy egy rádiót vehetnénk! — Majd lesz, eladom a felöltőmet. S rögtön el is cipelt egy rádiókereskedésbe. Szemügyre vette a készülékeket s érdeklődött az áruk után. Este, amikor az üzemből hazaértem, ezt mondta: — Nahát, eladom a felöltőmet. Az árából azt hiszem, lesz rádiónk. A télre elég lesz nekem ez a zubbony is. Mit számít a többi! Hej, csak azt hallhatnánk meg, amikor Ho Si Minh elnök boldog újévet kíván! Akartam szólni Helene-nek, hogy mi is járuljunk hozzá, de eszembe jutott bizonytalan helyzetünk és nem mertem. Felesegem azonban tudta, hogy miről van szó, s közben felajánlotta Tan papának a mi vagyonkánkat is. Ő azonban nevetve visszautasította: — Nem, nem! A pénzeteket azért tettétek félre, hogy kelengyét vegyetek a kicsinek, aki útban van. Hagyd csak ránk, férfiakra, majd mi eligazítjuk. Előszedte a felöltőjét, gondosan ki kefélte benzinnel s elindultunk az óc-skáshoz. Egy egész vasárnap múlj el ezzel. Mindenütt kínáltak érte valamit, de micsoda megjegyzések kíséretében! Persze az ócskások megszokták, hogy tengerészekkel kereskedjenek, akik bármilyen áron odaadják a holmijukat, csak mehessenek a nyilvános házba. Volt olyan is, amelyik szemtelenül megkérdezte: — Hallják, hol lopták maguk ezt a felöltőt? Csak akkor veszem meg, ha nem a közelben lopták! Tan papa felugrott és az öklét rázta: — Disznó! Tolvajnak nézel bennünket? Ha nem vagyok ott, talán agyonüti a szegény ördögöt, aki már hátrálni kezdett, szemmel láthatólag azért, hogy elővegye a nadrágzsebből a revolverét. Amennyire lehetett, megnyugtattam az öreget és végre sikerült kihúznom a boltból. De aztán nem tehettünk egyebet, mint hogy a legtöbbet ígérőnek eladtuk a felöltőt. * És ma Tan papa betette a rádiót a szobámba, egy kis asztalkára, szembe az ággyal. — Minek kellene nálam, — mondta — amikor ott csak egyedül hallgathatnám? Elhatároztuk, hogy akár egész éjszaka is virrasztunk, csak meghallhassuk „a haza hangját”. Nem tudjuk a hanoi rádió adásainak időpontját s azt sem ismerjük, hogy milyen hullámhosszon ad. (Folytatása következik.) Fontos határozatok az akkrai értekezleten Az AFP jelentése szerint a sajtóhoz eljuttatott I. határozat leszögezte az akkrai értekezleten részt vett független afrikai államok politikájának irányelveit. A határozat ismételten megerősítette, hogy a) az értekezlet híven ragaszkodik az ENSZ alapokmányához és tiszteletben tartja az ENSZ döntéseit; b) csatlakozik a Bandungban leszögezett tíz alapelvhez. Afrika nem független országainak jövője az akkrai értekezlet II. határozata Afrika függő országainak jövőjét érinti. 1. Felszólítja az afrikai függő területeket kormányzó hatalmakat hogy tartsák tiszteletben az ENSZ alapokmányát és haladéktalanul tegyenek intézkedéseket az alapokmány cikkelyeinek alkalmazása s a lakosság politikai törekvéseinek kielégítése, azaz az önrendelkezés és a , függetlenség érdekében. 2. Felkéri a kormányzó hatalmakat, hogy e területeken tartózkodjanak minden elnyomástól vagy önkényes intézkedéstől és tartsák tiszteletben j az emberi jogokat. í 3. Felkéri a kormányzó hatalmakat, hogy haladéktalanul szüntessék be e területeken a megkülönböztetés minden formáját. Az akkrai értekezleten elfogadott V. határozat rávilágít a független afrikai államok függetlensége, szuveré- I nitása és területi sérthetetlensége ! megőrzésének módjára, i Az akkrai értekezlet a faji megkülönböztetés problémáit érintő határozatában borzalommal mutat rá a délafrikai kormányfő legutóbbi nyilatkozatára, amely szerint „tovább folytatja könyörtelen megkülönböztető politikáját s a délafrikai színes- bőrűek üldözését.” Az Algériára vonatkozó záróhatá- i rozat arra kéri fel Franciaországot, ; hogy vessen véget az ellenségeskedé- ; seknek és vonja ki csapatait Algériá- jból. I Az értekezlet két különálló határo- : zabot szentelt a togói és a kameruni I helyzetnek. E határozatok megszövegezésénél a togói Juvento Parthy és a kameruni lakosságok szövetsége emlékiratában leszögezett elvek voltak irányadók. (MTI)__________ ESEMÉNYEK SOROKBAN Bukarest: (MTI) Magyarország fel- szabadulása 13. évfordulójának tiszteletére a román külföldi kulturális kapcsolatok intézetében „Könyvkiadás a Magyar Népköztársaságban” címmel kiállítást rendeztek. A magyar könyvkiállításnak, amely most zárult, igen nagy sikere volt. * Lhassza: (Üj-Kína) Kedden Lhasz- szában megünnepelték a tibeti autonóm terület közigazgatását előkészítő bizottság megalakulásának második évfordulóját. Az ünnepség alkalmával felszólalt a dalai és a pancsen láma is és mindketten méltatták a kínai és a tibeti nép barátságát. Ismertették a már elért eredményeket és sürgették azoknak a feltételeknek megteremtését, amelyeknek alapján szélesebb körű reformokat lehet bevezetni.
