Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-23 / 95. szám
1958 április 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Hogyan lehetne olcsóbban, gyorsabban és jobban építeni Műszakiak és bizalmiak ankétja az Építők Szakszervezetében A műszaki vezetők és bizalmiak részére az építők szakszervezete által rendezett ankét célja az volt, hogy megjavítsa a műszaki és bizalmi dolgozók között az építő szakmában az együttműködést. Az értekezlet sikeresnek mondható, bár — véleményünk szerint sokkal sikeresebb lett volna akkor, ha" több bizalmit hívnak meg. Mindenekelőtt szólni kell a beszámolóról, melyet Gosztonyi János, a téglagyári egyesülés főmérnöke tartott. A beszámoló szólt az építőipari szakma műszaki dolgozóinak feladatairól, arról, hogy milyen intézkedések megoldása válik szükségessé, az olcsó, jó és gyors építés érdekében. A legfontosabb és a legsürgősebb feladatokként a beszámoló a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a fokozott takarékosság, a társadalmi tulajdon védelmét, a munkakörülmények állandó javítását, a műszaki színvonal állandó emelését megoldó intézkedések megvalósítását javasolta. — A legfontosabb feladat a műszákiak előtt meghonosítani és elterjeszteni, hogy az építőipar szerelőiparrá váljon. Sokkal nagyobb mértékben kell alkalmazni az előregyártóit építőelemeket és ezenkívül fejleszteni kell az építőanyag előregyártó üzemeket. Lehetőleg a legnehezebb munkaterületeket kell gépesíteni, így sok munkaerő felszabadul, gyorsabbá válik a munka. A típustervek széleskörű alkalmazása, a társadalmi tulajdon védelem mind elősegíti, olcsóbbá, gyorsabbá teszi az építést — állapítja meg többek között a beszámoló. A beszámolót vita követte. A felszólalók már arról beszéltek, hogy miért építünk drágán, miért nincs jó összhang a műszakiak és szakszervezeti funkcionáriusok között. Körösi Károly elvtárs, a Tervező Iroda munkatársa elmondotta, hogy az átlagbéralap az egyik akadályozója a takarékosság megvalósításának. Ugyanis, ha kevés a bér, akkor a munkás nem fordít olyan nagy gondot a munka elvégzésére, nem tartja be a szakmai utasításokat, töri- zúzza az anyagot, meszet, lécet, cserepet, téglát. A nevelőmunka itt is csak lassan hat mert a munkahelyekre nem mindig jut el a párt és a szakszervezet t*zava. Javasolta Körösi elvtárs, hogy a szakszervezet támogatásával létesítsenek egy műszaki klubot Szekszár- don. ahol a város mérnökei, technikusai, építőipari szakemberei az építkezések, a műszaki munka tapasztalatait megbeszélhetik, ahol előadásokat tarthatnak. Bejelentette, hogy a közelmúltban megtartott mérnökbál jövedelmét — 1380 forintot — a klub létrehozására ajánlják fel a szekszárdi műszaki dolgozók. Fábián Imre elvtárs, a Tanácsi Építőipari Vállalat főmérnöke arról beszélt, hogy az építkezést lassító, drágító akadályok két részre oszthatók. Az első — egyik legfontosabb akadály, ami az építővállalatoktól független —, hogy a beruházók kapkodó intézkedéseket adnak. Példának a szekszárdi bérház esetét hozta, ez esetben ugyanis 1957 augusztusában tudták meg, hogy bérházat kell építeni és azt 1958 márciusában át kell adni. Persze az átadásból nem lett semmi, mert számos olyan építési anyag van, amit előre kell egy évre igényelni. A felvonulás is sok időt vesz igénybe és a vállalatnak is idő kell, amíg egy ilyen nagy feladat megoldására felkészül. „így nem szabad építeni“ — állapította meg Fábián elvtárs. A tanácsi vállalatnál is az egyik legfontosabb feladat, hogy lehetőleg minden olyan munkát, amit most segédmunkások végeznek, gépesítsenek. így is csökkenteni lehet az építkezések árát. Az elfekvő anyagokról szólt ezután, megállapította, hogy nincs olyan vállalat a megyében, ahol a legkisebb csavartól a legnagyobb alkatrészig ne szerezték volna már be előre két-három évre a szükségletet. Ez hiba, mert a többi vállalatoknál esetleg az épitkezés éppen amiatt késik, mert alkatrész nincs és olyan vállalat tárolja, ahol belátható időn belül nem is lesz arra szükség. Nagy baj az is, hogy az építkezések műszaki dolgozói, építésvezetők, művezetők, nem fordítanak nagy gondot az építési anyagköltségek csökkentésére. Majd a tervezők munkájáról megállapította, hogy véleménye szerint sok esetben a tervező munkánál végrehajtott takarékosságok az igények rovására mennek. Ugyanis olyan épületeket terveznek, melyekhez hasonlókat 40—50 évvel ezelőtt építettek! Nagy Sándor, az Útfenntartó Vállalat mérnöke arról beszélt, hogy a Tolna megyei utak közismerten rosz- szak. Ezelőtt 15—20 éve építették a megye úthálózatának egy részét, g azok már nem felelnek meg a mostani megnövekedett forgalomnak, az utak terhelésének. Szólt arról is Nagy elvtárs, hogy az útépítő iparban nagyon kevés a gép, a munkások szinte lapáttal és csákánnyal javítják az utat. a néhány gőz- és motorhenger és bitumen szórógép már nem felel meg a követelményeknek. Nagy Sándor ezután elmondotta, hogy a vállalat részére érkező kő- szállitmányok súlybecslés alapján érkeznek, és amikor kirakják az útra a követ, akkor jönnek rá, hogy a bevallott mennyiségnek csak egy része érkezett meg, holott ennyi utazgatás, átrakás után már felszámolták q „bevallott mennyiséget" a kőbányában, a vasúti fuvarban az AKÖV fuvarban és végül a hiány eltüntetése lehetetlen, ilyenkor már csak a felelősségrevonás következik. Zala János elvtárs, a Dombóvári Cementipari Vállalat műszaki dolgozója elmondotta, hogy véleménye szerint a tanácsi építővállalat építkezéseit drágítja az is, hogy a betonelemek előregyár- tását kézzel végzik. Elmondotta, hogy a dombóvári üzemben a fizikai munka nagy részét már gépek végzik és így tudták csökkenteni a gyártási költségeket. Várszegi József, az építővállalat műszaki dolgozója arról beszélt, hogy az építkezéseket a sök „félmunka’ drágítja, sokhelyütt elkezdik az építkezést és amikor elfogy a beruházó pénze, másik építkezésre költöznek és akkor újabb felvonulási épületet — minden szociális létesítményével — kell létrehozni, az anyagot egyik építkezésről a másikra kell szállítani. Tervszerű munkát és a tervszerű gazdálkodást jelölte meg fő feladatul. Farkasdi Sándor, a Paksi Téglagyár vezetője aról beszélt, hogy mennyire fontos a műszakiak továbbképzése és a műszakiak kapcsolata a szakszervezettel. * Az építők szakszervezete által elsőként kezdeményezett értekezlet sikeresnek mondható, éppen ennek az értekezletnek tapasztalatai nyomán azt javasoljuk az illetékeseknek, hogy a megye fontosabb építővállalatainak, szövetkezeteinek vezetőivel közösen beszéljék meg, milyen lehetőségek vannak az építkezések költségének csökkentésére, mit kell tenni építővállalatainknak, hogy elmondhassuk róluk: olcsón, jól és gyorsan építenek. P. J. Rendben van a „szénájuk“ Néhány évvel ezelőtt úgy beszéltek a váraljai Alkotmány Tsz- ről, mint a járás egyik leggyengébb termelőszövetkezetéről. Abban az időben évente segítőbrigádok, a vájáriskolások és a tanács által toborzott társadalmi munkások végezték el a növényápolás és az aratás jó részét. Baj volt a munkafegyelemmel, a tagság csak im- mel-ámmal dolgozott. A munkás paraszt kormány helyes mezőgazdasági politikája és a tagsó.g összeforrottsága következtében az utóbbi időkben olyany- nyira megjavult a tsz munkája, hogy manapság a járás legjobb termelőszövetkezetei között emlegetik a váraljai Alkotmány Tsz-t. A bonyhádi járás dombos, völgy- ségi vidékein az egy holdra eső árutermelés értékét 1900 forintban határozta meg a járási tanács mezőgazdasági osztálya. Ezt az irányszámot a tsz szerződéses állatok hizlalásával és egyéb termékek értékesítésével eddig 48 százalékban teljesítette. — Ha figyelembe vesszük azt, hogy a gazdasági év elején vagyunk, — mondja Borbély Sándor elvtárs a tsz elnöke, — ez év végéig az egy holdra jutó árutermelési érték óvatosan számolva is eléri a 2500—3000 forintot. Bézsenyi Gyula a Nemzeti Bank járási fiókjának dolgozója pénzügyi szakember, éppen egy hitel megtárgyalása ügyében tartózkodik a tsz-ben. Bézsenyi elvtárs a pénzügyi szakember pontosságával azonnal papírral és ceruzával a kezében számításokat végez. „A 10 holdas szerződéses burgonyatermés várható jövedelme 240 forintos mázsánkénti egységárral számítva, mintegy 100 ezer forint. A 100 darab szerződéses sonkamalac jövedelme 150 ezer forint, ehhez jön még az 5 hízottmarha jövedelme, az 5 holdas cukorrépa termés, a tehenészet jövedelme .. És sorakoznak a számadatok egymás után. A számolás eredménye: egy tsz gazdasági erősödéséről és biztos alapokon nyugvó pénzügyi helyzetéről tanúskodik. Az Alkotmány Tsz-nek jelenleg nincs „sorbanál- lása”. Elszámolási számlájukon 14 583 forintjuk van. A 616-os előlegszámlára már most 6051 forintot fizettek be, úgy, hogy az e hónapi munkaegység előleg kifizetése sem ad gondot. A tsz tagok egyébként a zárszámadás óta rendszeresen megkapják a 15 forint munkaegység előleget. — Most újból nagy fába vágtuk a ; fejszénket — mondja Borbély Sándor elvtárs. — A Nemzeti Banktól 100 ezer forint középlejáratú hitelt veszünk fel. Ugyanis egy nagyobb épület vásárlása van folyamatban. Az épület gazdasági részében eltudjuk helyezni felfejlődött állatállományunkat. A ház lakrészében pedig fiatal, házasulandó tagjainknak adunk lakást. Szövetkezetünk ugyanis örvendetesen „fiatalodik” és 15 családos illetve házasulandó új fiatal tagunk lakásproblémája „szakadt” a nyakunkba. A lakáskérdés megoldása pedig még Váralján is nagy gond, de szívesen vállaljuk ezt a gondot a tsz megfiatalodásáért, a fejlődésért. POZSONYI IGNACNÊ Április 26-án a BM kultúrcsoportok megyei dönteje A BM. országos KISZ kulturális seregszemle keretében április 26-án, szombaton Szekszárdon kerül sor a seregszemle megyei döntőjére. A megyei döntőn a következő művészeti csoportok vesznek részt: Dombóvár (színdarab és szavalat), Gyönk (színdarab), Paks (színdarab és népi tánc), Szekszárd Főkapitányság (színdarab, népi tánc és szólóének) és Szekszárd B. V. (színdarab és népi tánc). Az öt kultúresoporttól mintegy 100 szereplő vesz részt a BM. dolgozók megyei kulturális találkozóján. HÍREK — Tamásiban az elmúlt hetekben öt televíziós készüléket vásároltak. Ebből kettőt magánosok, hármat pedig vállalatok vettek meg. — A MÁV Pécsi Vasútigazgató- sága közli az utazóközönséggel, hogy április 23, 24, 25, 26-án, valamint május 6, 7, 8-án a bátaszék—sárbogárdi útvonalon Szekszárd állomás és Palánk megállóhely közötti szakaszon nagyobb arányú vasúti munkálatok lesznek. Emiatt a Bátaszékről 10 órakor Tolna-Mözsre induló személyvonat, csak Szekszárd állomásig közlekedik. A jelzett napokon e vonattal Szekszárdra érkező utasokat autóbuszjárat szállítja át Tolna-Mözs vasútállomásra. A vonat helyett beállításra kerülő autóbusz Szekszárdiul Tolna-Mözsre utazókat nem vesz fel. A Vasútigazgatóság kéri az utazó közönséget, hogy a felsorolt vonatokat csak a leghalaszthatatlanabb ügyek elintézése érdékében vegyék igénybe az átszállással, valamint az előrelátható késéssel járó kellemetlenségek elkerülése végett. — Szombaton Bonyhádon nagysikerű kommunista találkozó volt. A találkozón a község kommunistái és a meghívott pártonkívüliek mintegy kétszázan vettek részt. — A Kajmádi Állami Gazdaság szekszárdi szőlészete a Német Demokratikus Köztársaságból négy db univerzál traktort vásárol, amelyekkel öt féle talajművelet végezhető: a traktor ki és bekapálásra, permetezésre, porozásra és a talaj kultivá- toros lazítására alkalmas. y'~— Cikón az elmúlt évről visszamaradt Iközségfejleáztési (hozzájárulásból, valamint az idén befizetett pénzből 18 ezer forintos költséggel járdát építenék, 9 ezer forintos költséggel pedig bukógátat létesítenek, A község villanyhálózatát 400 méteres szakaszon kibővítik, s így az Öfalu is kap villanyt. A villanyhálózat bővítéséhez az ottani lakók 1000 —1000 forinttal járulnak hozzá. — Május elsején Bonyhádon a kulturális ünnepségeken — mint már arról hírt adtunk —, részt vesznek a kulturális seregszemlén jól szereplő kultúrcsoportok: a nagymányoki, cikói, kisvejkei, zombai és majosi együttesek. Paálné Falus Edit és Husek Rezső bonyhádi hangversenye mintegy másfélszáz érdeklődőt vonzott szombaton este a kultúrotthon- ba. A muzsika barátai nagy érdeklődéssel tekintettek a szekszárdi művészek produkciója elé, amely már az első alkalommal megérdemelt nagy sikert aratott. Még nagyobb lett volna az érdeklődés, ha a helybeli közgazdasági technikum a hangversennyel egyidőben nem rendezett volna bált, de így is ott láttuk mindazokat, akik Bonyhádon szomjas lélekkel igénylik a legnemesebb szórakozások és a legközvetlenebb művészetek egyikét: az emberi hangon és zongorán megszólaltatott zeneművészetet. Ha a művészek teljesítményét méltatni akarjuk, ezúttal Husek Rezsőn kell kezdenünk a sort, aki a nehéz billentésű bécsi nechanikás zongorán is nagyszerűen ( dotta meg feladatát és a szóló szál ok közül különösen Kodály: Maró széki táncaiban, Chopin: H moll scherzójá- ban és Liszt: VI. rap: '.ódiájában csillogtatta virtuozitását, elmélyült művészetét, az énekszám kban pedig alkalmazkodó kísérőnek bizonyult. Paálné Falus Edit ezúttal nehezebb műsorszámokat választott és annak ellenére, hogy most is teljes fényében csillogott énekkultúrája, nagy hanganyaga pedig betöltötte a termet, a nehezebb fajsúlyú dalokkal nem tudott olyan közel férkőzni a bonyhádi zenekedvelők szívéhez, mint az elmúlt alkalommal bemutatott közismert operaáriákkal. Az egyes műsorszámok között dr. Kolta Lászlóné nagy gonddal válogatott összekötő szövege igyekezett kapocs lenni, amely nagy mértékben járult hozzá az est sikeréhez. A közönség rendkívül hálás hallgatóságnak bizonyult, azonban ezúttal hiába tapsolt, nem kapott ráadást az idő előrehaladott volta miatt. Más alkalommal feltétlenül módját kell találni annak, hogy a műsor — különösen annak második része — ne keltse a hallgatóságban siető művészek teljesítményét. B. L. Tegyük s sebbé városunkat! A Szakszervezetek Met /ei Tanácsa mellett működő Társadalombiztosítási Bizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta Szekszárd város egészségügyi és tisztasági helyzetét. Városunk egészségügyi, tisztasági helyzete a felszabadulás után, de különösen az utóbbi években egyre inkább javul. Szekszárd város tanácsa hatalmas összegeket fordít a város parkírozására, csatornázására. Városunk tisztasága azonban nem mondható kielégítőnek. Különösen szomorú a kép, ha más megye városaival hasonlítjuk össze. Ez elsősorban abból adódik, hogy városunk lakóinak nagyrésze kevés gondot fordít a tisztaság megőrzésére. Papírt és egyéb hulladékot úton-útfé- len elszórnak, a szemetet az utcára hordják, a szennyvizet kiöntik, vagy az utcára engedik. Ez a tény amellett, hogy a város esztétikai képét rontja, egyben egészségünkre is ártalmas. Ahhoz, hogy városunk általános tisztasága megjavuljon, szükséges a város lakóinak közreműködése, ösz- szefogása is. Egyesült erővel, anyagi befektetések nélkül is, komoly eredményeket érhetünk el. Ezért a Társadalombiztosítási Bizottság javaslatára a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának Elnöksége felhívja az üzemek, vállalatok, intézmények, hivatalok, iskolák vezetőit, szakszervezeti bizottságait és valamennyi dolgozóját, hogy e nemes cél — s városunk jó hírneve — érdekében indítsanak tisztasági mozgalmat. Érjék el, hogy saját épületeik, udvaruk, utcaszakaszuk területéről rendszeresen távolítsák el a szemetet, hulladékot, csinosítsák épületeiket Ahol arra mód és lehetőség nyílik kisebb parkírozással, füvesítéssel, virágosítással szépítsék portáikat. Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa Elnöksége Kiállításra készül a szekszárdi művelődési ház fotoszakköre Hosszú idő óta nem volt már fotó- kiállítás Szekszárdon. Most a Városi Művelődési Ház fotoszakköre, amely a jelenlegi résztvevőkkel a múlt év novembere óta működik rendszeresen, kiállításra készül. A megnyitót május 4-én tartják a Városi Művelődési Házban. 10 résztvevőtől 52 kép érkezett a kiállításra. A résztvevők legtöbbje kezdő, de megtaláljuk köztük Farkas Ferencné, Müller Ferenc és Tankovics-György képeit is, akik természetesen sokkal jobb képanyaggal szerepelnek, mint a kezdő szakköri tagok, hiszen a szekszárdi amatőrfotósok élvonalába tartoznak. A többi résztvevő képanyaga is olyan azonban, hogy színvonalas kiállításra számíthatunk.
