Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-23 / 95. szám

1958 április 23, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 K özépi ók oLúóok Szerkesztették a Palánki Mezőgazdasági Technikum tanulói az iskolai szerkesztőbizottság vezetésével. Harminc év nagy idő! Régebben ennyi volt az emberöltő. A palánki mezőgazdasági iskola a jövő évben éri meg ezt a szép jubileumot. Sok tetterős és tehetséges fiatal gazda került ki ennyi idő alatt a falai közül és tanárai iskolában és iskolán kívül ennyi ideje dolgoznak már me­gyénk gazdatársadalmának nevelésén. Kedves középiskolai hagyomány a ballagás. Mi is hamarosan fájó szívvel búcsúztatjuk negyedikeseinket. A palánki „splendide isolation" különleges hangulatot kölcsönöz ehhez az időszakhoz. De már várjuk a következő gazdász generáció friss zsivaját is. Egymásután érkeznek a jelentkezések dimbes-dombos megyénkből, mert akik itt végeznek, nem­csak általános műveltséget kapnak, hanem gyönyörű hivatást, biztos ke­nyeret is. Ballagóink között lesznek felnőttek is. Az idén végez először egy negyedikes levelező osztály. Reméljük, az új tanévben a húsz éven felüliek tagozatának létszáma is növ ekedik. Sztálinvárosi látogatás Hruscsov elvtárs és a Szovjetunió küldöttsége magyarországi tartózko­dásuk alatt Sztálinvárosba is elláto­gattak. A bátaszéki különvonaton én is kíváncsian szorongtam többezer emberrel együtt. Arról beszélgettünk, hogy Dombóvárról is, Sárbogárdról is éppen ilyen hosszú szerelvények in­dultak. Mindnyájan éreztük, hogy nagy élményben lesz részünk. Sztálinváros állomása még szebb, mint Sárbogárdé. A város zászló­díszbe öltözött és már többtízezer ember tapsolt Hruscsov elvtársnak. Mellette tolmács áll, aki minden sza­vát írta és azonnal fordította. Hrus­csov elvtárs is, Kádár elvtárs is jegy­zetek nélkül beszéltek a tömeghez. Minden villanyoszlopon három hangszórót helyeztek el és így a dísz­emelvény földszintjén játszó 50 tagú úttörőzenekar kitett egy honvéd­zenekart. A sztálinvárosi pártbizottság elnöke kedves vendégeink búcsúzása után boldogan szorította hóna alá a vendégkönyvet, amelyben N. Sz. Hruscsov is beírta nevét. Néhány szót még a városról is. Minden ház 3—5 emeletes és minden földszinten található valamilyen bolt. Akaratlanul is Illyés Gyula „Az épí­tőkhöz1’ verse jut eszembe: „Téglát téglára! Egy világ zárja veletek s azon át nyitja győztesen kapuját.*’ A városban enni-innivalóról sem kellett gondoskodnunk, mert mindent helyünkbe hoztak, mintegy bizonysá­gául Hruscsov elvtárs mondásának: „A szodializmus elsősorban teli gyomrot, jó cipőt és báránybőr bun­dát jelent.“ Jakab László IV b. KISZ-szervezetünk életéből ■Újjászerveztük a KISZ vezetősé­get. Munkatervünkben a vitaestek­ről a kirándulásig, minden megtalál­ható. Március 31-én már politikai vitaestet is rendeztünk, melyen Siklósi Imre elvtárs, a Megyei KISZ Bizottság első titkára válaszolt kér­déseinkre. Az ifjúság élénken érdek­lődött a vitaest iránt. Negyedik osztályos tanulóink elő­adták Kisfaludy „Kérők’* című darabját. Az előadásnak nagy sikere volt. Tanácsköztársaságunk ünnef- Píályes megemlékezésére meghívtuk Weisz elvtársat is, aki 1919-ben fegyverrel védte a fiatal proletárha­talmat Szekszárdon. A jövőben gaz­dag terveink várnak megvalósulásra. Annyi fát ültess, ahány éves vagy! — a mi jelmondatunk is. Ezért elvál­laltuk a tangazdaság hat kataszteri holdjának fásítását. Részt veszünk a kulturális sereg­szemlén is, reméljük, hogy műsorunk színvonalas lesz, s megnyeri a kö­zönség tetszését. A törekvésünk leg­alábbis az. A munka ünnepén dél­után majálist rendezünk. Fotóriporterek csődje A SPORTROVATBÖL: Lázas izgalommal vártuk a tolnai gimnázium és a Palánki Mezőgazda- sági Technikum közötti labdarúgó­mérkőzést. Mit tagadjuk, az edző­mérkőzés után bizakodtunk a győ­zelemben. Óriási tömeg, legalább 200 fő iz­gult a tolnai sportstadionban. A mérkőzés megkezdése előtt te­levíziós közvetítés híján csupán fo­tóriportereink vonultak fel, hogy el­foglalják kijelölt helyüket az ellen­felek kapuinál. Nekem az a feladat jutott, hogy iskolánk kapuja mögött éberen vár­jam a kedvező pillanatot, amikor exponálhatok. Hát a „kedvező pillanat” sajnos, már az első félidőben elérkezett. Aztán alig értem rá a gépben to­vábbcsavarni a filmet, úgy záporoz­ták a gólokat a tolnai gimnazisták a második félidőben. Szegény munkatársaim a túlsó ka­puból a tétlenséget megunva egy kis munkáért mellém szivárogtak. Ott is ragadtak. Lehangoltan hagytuk el a pályát. Mint riporterek remekelhettünk, mint iskolatársak búslakodtunk. Az eredményt ide sem írom, nehogy az olvasó is velünk szégyelje magát. Török János IV. B) Kirándulást tervezünk május 18- ra. Év végén a gyakorlati háziver­seny és a fotókiállítás nyerteseit könyvvel jutalmazzuk. A szellemi olimpiászon négyen nyertek értékes szakkönyvet. Alapszervezetünk midössze 38 tagot számlál. Jól megválogatjuk őket. Célunk: tanulótársaink baráti neve­lése. Scheidl Lajos KISZ titkár. Tsz Fejlődő mezőgazdaságunknak jól képzett szakemberekre van szüksé­ge, olyanokra, akik nemcsak elmé­letileg, hanem a gyakorlatban is jó gazdák. Gyakorlati tudásunk fokozása ér­dekében ellátogattunk a mözsi tsz- be. A tsz elnöke fogadta a jövő gaz- dászait. Mindent megtekinthettünk, ami érdekelt bennünket. Megnéztük az állatállományt. — Ez bizony nem a legszebb, el­nök elvtárs — mondja az egyik ta­nuló. — Az állatok kondíciójával egy kis baj van, és a tisztaságra is nagyobb gondot kellene fordítani. — Igen, fiúk. Ezek valóban hibák. Most éppen ezeket akarjuk kijavíta­ni. Az ellenforradalom igen nehéz körülmények közé sodorta a tsz-t. A rossz mellett azonban a jót, a Hol maradsz? „Ifjú lánya a vén Télnek, Kedves Kikelet, Hol maradsz? Mért nem jelensz [meg A világ felett?” — kérdezte Petőfi száz évvel ezelőtt, biztosan az idei áprilisra gondolva. Pedig februárban már tavasz volt. A vén Föld fellélegzett, jelentke­zett a hóvirág és az ibolya. A rü­gyekben is megvolt a jó szándék. A tél azonban beléjük fagyasztotta a lelket. A növények ijedten bújtak a szokatlan fehér hótakaró alá. Mi is úgy éreztük, hogy az idén a tavaszt száműzték. Vagy talán mégse? A gólyák, fecskék befutottak, pe­dig ők csak tudják ... Zsiga Mária IV. B) Kellemetlen és kellemes Hát sohasem lesz már tavasz? Amerre járok, ismerősök, idegenek a vonaton, orvosi rendelőben, fod­rásznál mind ezt vitatják. Kint di- dergünk, nem öltözködhetünk köny- nyű ruhákba. Reggel morogva kot­rom ki a kályhából a salakot, szi­dom ezt a kellemetlen időjárást. A napokban kellemes meglepetés is ért Szekszárdon. Az utcán sétálva egy kirakat vonta magára figyelme­met. Magnetofon, rádiók, villamos háztartási gépek, televízió és sok más csalogatta vásárlásra a járó­kelőket. Megtudtam, hogy az új vil­lamossági bolt április 2-án nyílt meg a lakosság fokozott igényeinek kielégítésére. Itt tudtam zseblámpa­elemet is venni, amit már hónapok óta nem lehet kapni seholsem. Madarassy István IV. B) szépet is észrevették a „gazdaszem­mel” nézelődő' tanulók. — Igen szép a gyümölcsös — szól elismerően az egyik. — Sikerült a telepítése. — Igen, helyes agrotechnikát al­kalmaztunk. Az a célunk, hogy ez­zel a jövedelmező termelési ágazat­tal is fokozzuk az egy munkaegy­ségre jutó részesedést — válaszol a tsz vezetője. Aztán még nagyon sok kérdéssel fcrdultunk az idősebb, tapasztalt szakemberekhez, akik azokra úgy igyekeztek válaszolni, hogy a gaz- dásztanulókat tudományos szem­pontból is kielégítsék. Nagyon sajnáltuk, de az idő elre­pült. Amit ott láttunk, hallottunk, az viszont maradandó lesz. Szántó István IV. B) A siker és ami mögötte van No végre! Talán mindent elintéz­tünk! Soroljuk csak el. Reggel ket­ten elmentek Bonyhádra a jelmezek­ért. A szereplők tudják a szerepet. A díszletek rendben vannak. Nem csoda, tegnap éjfélig színpadot festettünk. Négy hónapi munkánk gyümölcse megérett. Jöhet az elő­adás! Egyszerre olyasmi történt, amire nem számítottunk. Az egyik fősze­replő öt órával az előadás előtt vé­letlenül lenyelt egy gombostűt. Ejnye, ejnye, ezt egy nappal ké­sőbbre is halaszthatta volna! Pattanásig feszült hangulatban ír­ják a szereplők a mezőgazdasági technikumok országos tanulmányi versenyének szakdolgozatait. Még szerencse, az előadás előtt néhány órával megérkeztek Bony- hádról jelmezbeszerzőink öt ruhá­val. Már „csak” hét jelmez hiány­zott. Erről sem a tanulóknak, sem a közönségnek nem szabad tudni. Már hét óra és fél 8-kor kezdünk. A szereplők elkeseredetten, gyön­gyös» homlokkal körmölik a verseny, dolgozatot. A szerencse mégis mellénk szegő­dött. A „tűnyelő“ előkerült a kór­házból, a tű eltűnt. Mindenesetre a nézőtéren már nem lehetett volna megtalálni, az annyira tele volt. A palánki magánruhatárak felfor­gatása, szakértő válogatása és csak­nem teljes kifosztása, valamint a ver­senydolgozatok befejezése után a gárda felöltözve együtt állt, és kis késéssel megkezdődhetett az előadás. Tulajdonképpen „az érdekes*’ ennyi volt... Mellesleg a „Kérők” fergeteges sikert aratott. Varga László IV; A. H párt- és tömegszervezetek életéből A Megyei Pártbizottság az elmúlt héten kibővített pártbizottsági ülést tartott. Ezen a kommunista erkölcs és magatartás problémáit és felada­tait beszélték meg. A Paksi Járási Pártbizottság végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülésén az úttörőmozgalom helyzetét és felada­tait beszélte meg. Ez annál is jelentő­sebb esemény, mivel 10 év óta elő­ször foglalkozott a járási pártbizott­ság végrehajtó bizottsága e fontos kér déssel. A Tamási Járási Pártbizottság végrehajtó bizottsága és a pártappará­tus beosztottjai Ozorán és Pincehe­lyen legutóbb két-két napig tanulmá­nyozták a falusi pártmunka megja­vításáról szóló, a megyei párt végre­hajtó bizottság 1958. januári határo­zatának végrehajtását. A tanulmá­nyozás után helyileg rendkívüli ve­zetőségi ülésen, majd taggyűlésen ér­tékelték a tapasztalatokat, szabták meg a további feladatokat. * A tamási gimnázium KISZ szerve­zetének kérésére a tanulóknak a ta­mási járási párt végrehajtó bizottsá­gának egy tagja előadást tartott a munkásmozgalom nagyja, Marx Ká­roly életéről. * A Tamási Járási Tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt héten Regszem­csén tartott ülést, amelyen az Reg­szemcséi községi végrehajtó bizottság számolt be munkájáról, a tömegkap­csolatok erősítése területén. Az ülé­sen nemcsak a községi végrehajtó bizottság tagjai, a helyi népfront el­nöke vett részt, hanem mintegy ta­pasztalatcsere keretében a magyar- keszi és az újiregi tanácselnök és ta­nácstitkár is. * A KISZ Megyei Bizottsága leg­utóbb értekezleten beszélte meg a KISZ szervezetek eddigi fejlődését, a további segítésük módozatait, vala­mint feladataikat a takarékossági mozgalom további erősítése terüle­tén. A Paksi Járási Tanács pártszerve­zete a szovjet párt- és kormánykül­döttség látogatásával kapcsolatos ta­pasztalatokról, tanulságokról tárgyalt a legutóbbi ülésen. A fácánkerti KISZ szervezet tagjai múlt kedden megtartott taggyűlésü­kön egy színdarab betanulását hatá­rozták el. A választott darab Csizma- rek Mátyás: Bú jócska című szín­műve. A munkához nagy segítséget nyújt Szíjjártó elvtárs iskolaigazgató és a többi pedagógus is. Az őcsényi KISZ szervezet televí­ziós készüléket vásárolt. A televíziót e héten szerelik be a művelődési ott­honba. A pénzt a KISZ szervezet kü­lönböző rendezvényekkel biztosította a televízió vásárlására, de nagy se­gítséget nyújtott — jelentős pénz­összeggel — a községi tanács is. Minden úttörőcsapatnál folynak a próbázások. A próbázásokra készülő úttörő pajtások megtanulják az út­törők 12 pontját, amely meghatároz­za, hogyan kell élnie egy úttörőnek, ezenkívül elsajátítanak egy sor köz­hasznú ismeretet is, mint például: útjelek, égtájak ismerete, elsőse­gély nyújtás, tűzrakás, főzés (termé­szetesen, csak egyszerűbb ételek el­készítése), stb. Az úttörőcsapatok már most ké­szülnek a nyári táborozásra. Számos csapat kultúrműsorok rendezésével teremtette meg a táborozás anyagi alapjait Legtöbben a Balaton mel­letti megyei táborban üdülnek a nyá­ron, de vannak csapatok, amelyek önálló táborokat szerveznek. így pél­dául a bátaszéki úttörőcsapat Báta- apátiban táborozik. A Megyei Nőtanács legutóbbi já­rási titkári értekezletet tartott, ahol a május 1-i, az Anyák Napja és a Nemzetközi Gyermeknapi előkészü­letek feladatait beszélték meg. Udvarias diákok Hideg, csípős szél járja az utcá­kat, maga előtt kergetve a hétköz­nap porát. Feltűrt gallérú, fázósan siető emberek igyekeznek céljaik felé. A szél zúgásába belevegyül most érkező autóbuszunk jellegzetes, erős hangja. Szelesen törtet a diákok vi­dám, színes csoportja a megszokott hely felé. Már ülnek is, s megindul a napi események tárgyalása. — Sikerült a „cetlidolid”? — kér­di az egyik barna, kerekarcú fiú a mellette ülő, barnáraégett kiflit maj­szoló, sovány, nyúlánk pajtásától. A kérdezett szájaszögletében, mintha egy kis savanykás, lemondást jelen­tő fintor jelennék meg, széleset le­gyint. És folyik a társalgás tovább, itt vidámabban, amott kissé nyomot­tabb hangulatban. Megremeg a kocsi erős teste. In­dulunk. Suhanó árnyként tűnnek el Bonyhád utolsó házai. — Bonyhádvarasd! — hangzik a kalauz ellentmondást nem tűrő hangja. Tekintetem az ajtóra téved, amelyben megjelenik egy nagy, tar­talmától duzzadó bőrönd, amelynek szakadozó fogantyúján egy öregség­től reszkető, ráncos kéz erőlködik. Alig bírja az elaggott nénike a sú­lyos csomagot. Hirtelen ott terem egy kis szőke,, copfoshajú, erősnek látszó diáklány, s már emeli is be a bőröndöt az ajtón, egyenesen a cso­magháló felé. Félúton hirtelen meg­remeg a keze és esne a teher lefelé, ha a másik kis tanulóbarátnő nem segítene. A bőrönd biztos helyen van. „Csak egy híját esmérem örömöm­nek még” — mert a néni áll! De csak egy pillanatig tudom Csoko­nait magamban felidézni, mert fel­pattan helyéről egy nagykabátos, pi­rospozsgás diákfiú. Az ősz anyóka — „isten fizesse meg” mondással — öreges, szegletes mozdulattal foglal­ja a felkínált helyet. Csend van a kocsiban, megható csend. A kedves, szélesképű napocs­ka is kibúvik felhők alkotta rejteké- ből, hogy egy meleg, aranyló sugár­ral megajándékozza a mi udvarias diákjainkat. Én is büszke vagyok a nemes cselekedet láttán. Igen, ilyenek is vannak a mi fia­taljaink között. És nem is kevesen. (— b—) — Lapunk április 12-1 számában megírtuk, hogy Simon Ferenc, a szekszárdi kórház dolgozója meg nem engedett módon, a lottó játékszabály rendelkezéseit kijátszva akart öt- találatos lottószelvényhez és ezzel több mint egymillió forintos nyere­ményhez jutni. Terve természetesen nem sikerült. Félreértések elkerülése végett kö­zöljük, az illető neve Simon Ferenc és nem azonos Simon Lászlóval, a kórházi telefon- központossal;

Next

/
Thumbnails
Contents