Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
TOLNA Mr VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR S III. évfolyam, 68. szám'. ÁRA: 50 FILLÉR. Péntek, 1958 március 21. A KETTŐS ÉVFORDULÓ A magyar fiatalok és az egész r* dolgozó magyar nép ma két nagy ünnepről emlékezik meg. 39 évvel ezelőtt, 1919 március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot és 1957 március 21-én ismét kibontotta zászlaját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Időrendben a két dátum között 38 év különbség van. De a valóság az, hogy a KISZ örököse, folytatója annak a közel négy évtizeddel ezelőtt megindult hősi harc nak, amelyet a magyar munkásosztály és az ifjú nemzedék legjobbjainak, a kommunistáknak és ifjú kommunistáknak vezetésével indított cl és juttatott győzelemre 1919 március 21-én. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új helyzetet teremtett a nemzetközi munkásmozgalomban. Hatására a munkásmozgalom nem elégedett meg a néhány krajcáros béremelésért, a munkanapok megrövidítéséért folyó részkövetelésekkel, harcba indult a munkáshatalomért. 1918. októberében az úgynevezett őszirózsás forradalomban a munkásosztály vezette dolgozo nép, kivívta a demokratikus szabadságjogokat és elhárította az útból a szervezkedés, a proletár forradalomra való felkészülés akadályát. 1918 november 20-án megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az ifjúság forradalmi erői 1918 december 30-án kiváltak a szociáldemokrata vezetés alól, megalakították a párt vezetése a'att áüó Ifjúmunkások Országos Szövetségét. a KÏMSZ közvetlen elődjét. 1918—19-ben beigazolódtak hazánkban is a Kommunista Pártra illő klasszikus szavak: „Mi a jövő pártja vagyunk“, az újítókat pedig mindig szívesen követi ifjúság. A magyar ifjúság nem csalódott a kommunistákban és a párt nem csalódott az ifjúságban. Amikor az országot végveszély fenyegette, az uralkodó osztálv elmenekült a felelősség elől. A KMP vállalta a hatalom átvételét. 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A magyar ifjúság legszebb vágyai vá’tak valóra a proletariátus győzelmével. Proletár gyerekek ezrei aa ország legszebb üdülőhelyein nyaraltak, ifjúmunkás és diákotthonok tucatjait létesítették. A sportpályákat, fürdőket, a Margitszigetet. a főúri kastélyokat megnyitották a munkások és dolgozó parasztok gyerekei előtt. A fiatal munkások a felnőttekkel egyenlő politikai jogokat élveztek, megalakult az első Magyar Munkáseeve- tem. Népünkkel egyetemben ifjúságunk életét is beragyogta a „vörös hajnal.‘' A magvar és nemzetközi burzsoázia nem tudta elviselni, hogy a szovjet hatalom ellen vonuló intervenció hátában új proletár hatalom született, összefogta erőit, román, cseh, francia csapatok egye sülve a magyar fehér banditákkal, »agy túlerővel vetették magukat a Magyar Tanácsköztársaságra. A támadóknak meg kellett ismemiök a magyar proletariátus igaz hazaszeretetét, a fiatal magyar Vörös Hadsereg győzelmet győzelem után aratott a betolakodók felett. A túlerő, az árulók segítségével leverte a munkáshatalmat. Büszkék vagyunk rá. hogy elődeink az ifjú kommunisták rettenthetetlen bátorsággal vettek részt a hatalom védel mében. A Tanácsköztársaság bukása után is élvonalban harcoltak a kommunisták a fasizmus, a tőkés rend ellen. Mi elmondhatjuk, hogy „elhunytanak legjobbjaink a hosz- szú harc alatt”; Sallai, Löwy, Ság- vári és Schönherz, ismert és ismeretlen vértanúk vére öntözte a magyar munkásosztály szabadság- harcának 25 éves küzdelmes útját. 1945. után a magyar munkásosztály a Magyar Kommunista Párt vezetésével élt a Szovjetuniótól kapott lehetőségekkel — miközben újjáépítette az országot — amelyet a háború lerombolt (nem kár erre sem visszaemlékezni) — kivívta a munkáshatalmat. Magyarországon a hatalom a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezébe került. Az elmúlt 12 év alatt népünk élete alapvető változásokon ment keresztül. A hárommillió* koldús országa megszűnt. A parasz tok között felosztottuk a földet. Dolgozó parasztságunk a föld birtokában elkezdte új, gazdagabb életének kialakítását, rálépett a szocialista mezőgazdaság útjára. A gyárak a munkások kezébe, a munka sok vezetése alá kerültek. Uj üzemek, szocialista városok énültek. Inota, Sztálinváros, Kazincbarcika, Komló és még lehetne sorolni. A munkanélküliséget megszüntettük. Minden becsületes ember emberi életet élhet. Az iskolákat államosítottuk, a közép- és főiskolákon a munkás- és parasztgyermekek tízezrei tanulnak. 1956 októberében újra ránk támadt az ellenség. Mártírjaink száma újakkal szaporodott. Mező Imrék és Mátai Antalok, tapasztalt régi harcosok és ifjú kommunisták életüket adták a munkáshatalom védelméért. Soha el nem múló hálával és köszönettel tartozunk a dicső szovjet népnek, hogy fiai életét és vérét áldozta ismét a magyar szabadság oltárán és megmentette a pusztulástól népünk, a magyar munkásosztályunk közel négy évtizedes harcának eredményét, a néphatalmat. Ilyen előzmények után, e nagyszerű ügy folytatójaként 1957 március 21-én megalakult a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A fiatal magyar nemzedék nevelését, a szocialista építésbe való bekapcsolását, egy dicső forradalmi múltú, szabadság- harcos hagyományokkal gazdag ifjúsági szervezet vállalta magára. A KISZ nehéz napokban alakult meg. Az ellenforradalom fegyveres erőit felszámoltuk, de a politikai és gazdasági élet megszilárdítása, az eszmei zűrzavar tisztázása még megoldandó feladat volt. TTülönösen nagy volt az eszmei **■ zűrzavar a fiatalok között. A kommunista és a népi demokráciához leghűségesebb fiatalok a forradalmi ellentámadás első perceitől a párt politikájának hű segítői voltak. Nagyon sokan közülük fegyverrel a kezükben harcoltak a néphatalomért. Mások a megalakult ifjúsági rétegszervezetekben — Diákszövetség, MEFESZ, MAFISZ, EPOSZ — képviselték a néphatalom érdekeit, így a magyar ifjúság érdekeit. A szervezeti széttagoltság a revizionistáknak és ellenforradalmi erőknek segített, akadályozta a forradalom erőij abban, hogy eszmei téren is kirajzolódjanak a frontok: ki a barát, ki az, aki hibát követett el, de nem ellenség és ki az, aki szocializmus elszánt el lensége? Az ellenforradalom első napjai megmutatták, hogy a magyar ifjúság alapvető tömegei nem tartoznak az ellenforradalom erőihez, de hogy újra a szocializmus építésének lelkes ifjú csapata legyen, le kellett lep lezni előtte az ellenforradalom igazi céljait, a revizionisták árulását. Ezt a feladatot csak úgy lehetett végrehajtani, ha kezdetben a párt a szocializmus építésének leghűségesebb erőire támaszkodva, kíméletlen harcot folytatunk az ellen forradalom erői ellen. Türelmes, de a marxizmus—leninizmus tanításai szerint, világos, elvi vitákon kérész tül felvilágosítjuk a rnegtévedt fiatalok tömegét és visszavezetjük a társadalmi haladás, a párt, a szocializmus útjára. Az adott helyzet szükségszerűen előírta egy szerveze. tileg egységes, közvetlenül a párt vezetése alatt álló, a marxizmus— leninizmus eszméitől vezérelt ifjúsági szervezet létrehozását, amely már nevénél fogva is elhatárolt, de ugyanakkor vonzó is. Hála pártunk bölcs, előrelátó politikájának az 1957. március 17-i párthatározat értelmében 1957 március 21-én ismét kibontotta zászlaját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A KISZ megalakulásának jelentő sége abban van, hogy az ellenforradalom és a revizionisták által teremtett eszmei zűrzavar időszakában, a marxizmus—leninizmus alapján tömörítette harcos szervezetbe ifjúságunk élenjáró, a pártot szilárdan követő részét, s ezzel létre jött a döntő előfeltétele, hogy szocialista alapokon helyreállítsuk a magyar fiatalok eszmei, politikai és szervezeti egységét — mondja ki a KISZ Országos Értekezletének határozata. Ä megalakulás óta eltelt évben ^ feladatunk első részét megoldottuk. Az ország — ez érvényes Tolna megyére is — minden számottevő helységben létrehoztuk a KISZ alapszervezeteit. Most az a feladat, hogy a KISZ szervezeteket kommunista közösségekké formáljuk. E közösségekre támaszkodva teljesítsük pártmegbízatásunkat. Kössük össze a párttal az ifjúság széles tömegeit. Sorakoztassuk fel a magyar ifjúságot az új élet építésének első soraiba. Neveljük a magyar ifjúságot igaz hazafiságra, a népek testvériségére, a szocialista táborhoz való hűségre, a Szovjetunió iránti örök baráti szeretetre. Állítsuk csatasorba a magyar ifjúságot a forradalmi magyar munkásosztály tiszta zászlaja alá, amelyre a néphatalom és népszabad ság védelme, a népjólétért és a nemzeti függetlenségért való harc van jelszóként felírva. Nincs nagyobb dicsőség, mint e szent célokért harcba menni és győzni! E győzelemhez erőt ad dicsőséges múltunk és mutatja az utat korunk nagy eszméje, a forradalmi munkásosztály világnézete, a marxizmus—leninizmus. Eltemették Nagy István elvtársat Felsőnyéken hétfőn délután helyezték örök nyugalomra a 66 éves korában elhúnyt Nagy István elvtársat. Mintegy 400—450-en állták körül sírját, kísérték utolsó útjára. Î , Nagy István elvtárs már 1919-ben résztvett a munkásmozgalomban. A balatonszabadi gyermekszanatórium párttitkára volt. A Tanácsköztársaság bukása után illegális körülmények között dolgozott. Az 1930-as években a tamási járásban fellendült az agrárproletárok mozgalma, amelynek egyik központja Felsőnyék volt. A fellendült paraszt mozgalomban a kommunista párt szervezését _______________________ vé gezte. Szószólója volt a falu lakossága minden sérelmes ügyének. 1944-ben, amikor a Szovjet Hadsereg felszabadította Felsőnyéket, elsők között volt, aki résztvett a helyi pártalapszervezct megalakításában. Ettől kezdve állandóan vállalt pártfunkciót és pártmunkát. Aktívan résztvett a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, s az ellenforradalom időszakában védte a szocialista nagyüzemet. Ö maga tagja volt a Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek. Az idős elvtárs sírjára a községi pártalapszervezet és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet is elhelyezte a kegyelet koszorúit. Tanácsaink életéből A gyönki járás 19 községében látogatottak és eredményesek a tanácsülések. Amíg az elmúlt évben a tanácstagoknak valamivel több mint fele jelent meg a tanácsüléseken, ebben az évben 75, illetve 100 százalékos volt a megjelenés. Nőtt a tanácsok befolyása és a dolgozók érdeklődése a tanács munkája, terve iránt. Szívesen részt vesznek a nyilvános tanácsüléseken a nem tanácstagok is. Az eredmények - nem maguktól születtek. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai ezt az eredményt a járási tanács v. b. útmutatása alapján szervező munkával érték el. A v. b. tagok ugyanis személyesen látogatták meg a távolmaradó tanácstagokat és személyesen hívták meg őket a tanácsülésre, megbeszélve az ülés napirendjét és az adott körzet problémáit. A tanácsülések, a gyönki járásban, visszatekintve az utóbbi 2—3 hónapra, határozatképesek. Udvariban például többek között határozatot hoztak az utcák és a házak rendbehozására. A községben ugyanis el vannak hanyagolva a hazak, s nem sokat törődtek azzal sem, hogy a meredek utcák tele vannak vízmosással és eddig ezt senki sem javította. A tanácsülésen eznkívül hasznos javaslat hangzott el: javaslatuk, illetve kérelmük a környező községek számára is hasznos lenne amennyiben az megvalósítható. Kérték a járási tanács végrehajtó bizottságát, segítse elő, hogy Gyönkön egy TEFU kirendeltség jöhessen létre. A TEFU kirendeltség felállítása a. község lakói szerint kifizetődne az államnak is, egyben nagy segítséget jelentene a fogattal rendelkező dolgozó parasztok számára. Az autón történő szállítás például sertésleadások esetén mentesítené a fogattal rendelkező parasztokat a 17—18 kilométeres távolságú úttól, továbbá mentesítve lennének az egésznapos, illetve kétnapos munkakieséstől. A gyönki járásban a községi tanácsoknál fellendülést mutat az állandó bizottságok munkája is. Kölesden és Kisszékelyben például az állandó bizottságok és a Hazafias Népfront munkatervet dolgozott ki. Az orvos és a védőnő az egészségügy megjavítására, a pedagógusok az iskolai oktatás színvonalának emelésére és a falu kulturális életének fellendítésének módozatait dolgozták ki. A mezőgazdasági állandó bizottság az időszerű mezőgazdasági feladatokat vette be munkatervébe. A tanácsok javuló munkájának eredménye megmutatkozik a határozatok végrehajtásában és az olyan községfejlesztési tervekben és célkitűzésekben, amelyeknek megvan a reális alapja. Jól dolgozik a Hazafias Népfront Tevelen A teveli népfront bizottság már eddig sok jó javaslattal fordult a község lakosságához és a községi tanácshoz. Most ismét nagyjelentőségű munkákon fáradozik a népfront és megvalósitásukhoz nem is férhet kétség, hiszen a község egész lakossága felsőrákosak a munkák elvégzésére. A múlt év őszén már 500 méter járdát építettek, amelyhez a tanács által biztosított pénzösszeg mellett nem kis hozzájárulást jelentett a lakosság társadalmi munkája. Most elhatározták, hogy sportpályát építenek a fiatalok számára, ahol a labdarúgópálya mellett futópálya is lesz, és az egészet bekerítik. Legnagyobb részt társadalmi erőből biztosítják a munka elvégzését és a költségeket. Előreláthatólag 30— 40 000 forintos költséggel épül a sporttelep. A község főtere igen sáros. Úgy határoztak a népfront kezdménye- zésére a teveli dolgozó parasztok, hogy a helyi téglagyártól a kapott salakot társadalmi munkával fuvarozzák a helyszínre és az egyenge- tést is társadalmi munkában végzik el. Emellett egy sereg megoldatlan problémájuk van még a tevelieknek, például óvoda építés, kultúrotthon építő, amelyhez pénz kellene. Ha a felsőbb szervek is segítenek és a társadalmi erőket is igénybe veszik, mindez a ma még megoldatlan kérdés megoldást nyer Tevelen. A népfront munkájában a motor szerepét Antal Lajos iskolaigazgató, községi népfrontbizottság elnöke tölti be, akinek nevéhez fűződik sok feladat megoldása. Április 4-re késsül a Központi Művészegyüttes A Szekszárdi Központi Művészeti Együttes egyik színjátszó csoportja Illyés Gyula: Fáklyaláng című drámájának bemutatására készül. A darab bemutatását a megyei színjátszó hétre, április 3—4-re tervezi az együttes vezetősége. Az idő rövidsége miatt az együttes vezetősége úgy határozott, hogy az alaposabb felkészülés érdekében az együttest Siófokra viszi a "megyei tanács üdülőjébe, s ott tartják a próbákat. Az együttes csütörtökön délben már el is utazott Siófokra, ahol 4—5 napig tartózkodnak. A darab főbb szerepeit Lányi Géza (Kossuth), Szentgyörgyi Kálmán (Görgei), Háhn László (Józsa) alakítják. A darabot Krassay Gyula és Szentgyörgyi Kálmán rendezik. A díszletek egy részét pedig Pécsett készítik a Nemzeti Színház diszlete- zői. A tervek szerint a szekszárdi előadás után az együttes több községben is bemutatja a Fáklyaláng-ot. II dunafőldvári nőtanács rendezvényei a Gyermekváros javára A dunafőldvári nőtanács a fóti Gyermekváros javára március 25-én és április 15-én hangversenyt rendez. A március 25-i „Az operett gyöngyszemei” címmel megrendezésre kerülő hangverseny Petress Zs. és Csizmadia László a Fővárosi Operettszínház tagjai vendégszerepeinek. Április 15-én Farkas Ilonka és Szalay László magyarnóta énekesek felléptével magyamóta-estet rendeznek.
