Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-20 / 67. szám

ÄRA: 50 FILLÉR. Csütörtök, 1958 március 20. TOL!'! A MEGYE* 'viúr VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Elutazott D Kémet Demokratikus Köztársaságba a magyar párt- is kormányküldöttség (2. old.) A haza védelme védjük úgy a belső, mint a külső im_ Szekszárd város dolgozói április 4-8 méltó megünneplésére készülnek Szerda délig 130 kötvényre 84 000 forintot fizetett ki az OTP megyei fiókja Vetik a borsót, fejtrágyázzák az őszieket a program. Délelőtt a szovjet emlék­művet koszorúzzák meg a város dol­gozói. Délután gazdag sportműsor szórakoztatja Szekszárd város la­kóit. A nap méltó befejezéseként este 8 órai kezdettel a megye leg­jobb színjátszói lépnek fel a \ árosi Kultúrházban. * Sárszentlörine községben kultúrmü sorral egybekötött ünnepséget ren­deznek március 21-én este. Ezen az esten szerepel a nagynevű férfi ének­kar is, amely már fennállásának 15. évfordulóját ünnepli. Az énekkar minden egyes tagja már nősember, a legidősebb már 60 éven felül van, a legfiatalabb pedig még nincs 25 éves sem. darab 200 forintos kötvényt vásá­rolt, az egyik kötvényt hazafeléme­net leejtette a kocsiról, úgy hogy az beletaposódoit a sárba és tönkre­ment, megsemmisült. És most hiába sorsolták ki... A két százezer forintos nyeremény sorsáról még mindig nem érkezett hír. A megyei fióknál szerdán délig csupán kisebb, 200—500 forintos nye­reményt fizettek ki, 130 kötvényre 84 000 forintot. Nagyobb nyeremény­kifizetésről a járási OTP-fiókoktól sem érkezett Jelentés. kívül elvetették 15 holdon takarmá­nyozás céljára a napraforgós borsós keverék magját is. Százötven holdon végeztek simítózást, amelyet a vető­gép követ és a napokban fogják meg­kezdeni az árpa és zab vetését is. Még a februári enyhe napok alatt befejezték 500 holdon az évelő pil­langósok fejtrágyázását. Az őszi ve­tések erőteljesen fejlődtek és nem mindegyik tábla igényeli a mostani fejtrágyázást. A határszemlék során megállapított és fejtrágyázásra váró őszieken befejezték a munkát. A felszabadulás óta szocializmust építő dolgozó népünk békéjét, ha­zánk függetlenségét állandó veszély fenyegeti a nyugati imperialista or­szágok részéről. Ezt mutatta meg az 1956-os ellenforradalom is, melyben az imperialista államok aktív szere­pet játszottak, a nyugaton kiképzett fasiszta elemek, szövetségben a hazai burzsoá elemekkel együtt, fegyverrel támadták meg a Magyar Népköztár­saságot. Honvédelmünk erejének növelése éppen ezért is fő feladatunk. A haza védelme nemcsak hadseregünk ügye, hanem minden becsületes dolgozóé, minden hazáját, népét szerető mun­kásé, paraszté, mindnyájunké, akik­nek nem közömbös az, hogy a bur­zsoázia vagy pedig a dolgozó nép van hatalmon. A Magyar Szocialista Munkáspárt a haza védelmére, a dolgozók töme­geinek nevelésére, a haza népi vé­delmének, a hazaszeretet elmélyítésé­nek érdekében hozta létre az 1957 május 28-i határozata alapján a Magyar Honvédelmi Sportszövetsé­get. amely a bevonulás előtt álló fiatalok katonai előképzését, tartalé­kos tisztek, tiszthelyettesek és lesze­relt katonák katonai továbbképzését hivatott elősegíteni. Ennek szellemében tesznek foga­dalmat a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség Tolna megyei alapszerve­zetei és tagjai, a Párt Központi Veze­tőségének határozata alapján, mely megjelöli a honvédelmi sportszövet­ség célkitűzését, következetesen hajtja végre a dolgozó tömegek hon­védelemre való felkészítését. A ma megtartandó megyei küldöttértekez­let adjon méltó választ arra, hogy az MHS szilárd politikai tömegszer­vezet, amely a párt és a kormány honvédelmi politikáját hivatott a tö­megek közé vinni és ismertetni. Ez a megtisztelő feladat nem lesz könnyű, de szövetségünk tagjait át­hatja a szocialista haza, a dolgozó nép iránti szeretet, mert érzik, hogy nekünk, munkásoknak, dolgozó pa­rasztoknak, haladó értelmiségieknek kell magasra emelni a haladás, a szocializmus vörös zászlaját. A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség megyei küldöttértekezlete al­kalmából megfogadjuk, hogy szere­tett pártunk vezetésével őrködünk szocialista hazánk békés építése, meg védése felett. Mi egyszerű dolgozó emberek, nemcsak óhajtjuk a békét, hanem ha kell, fegyverrel a kézben harcolunk is érte. Ezt nem csak sza­vakkal hangoztattuk. hanem be is bizonyítottuk a gyászos emlékű 1956-os ellenforradalom idején. Mint édesanya a gyermekére, úgy vi­gyázunk szocialista hazánkra, meg­perialista ellenforradalmi felforgató elemekkel szemben. Van-e szebb feladat, mint megvé­deni azt a 'hazát, melyért őseink vé­rüket hullatták, Dózsától Kossuth- ig és az 1919-es dicső Tanácsköztár­saság vörös gárdistái. Van-e szebb kötelesség annál, hogy védjük és oltalmazzuk azt a hazát, melyet a testvéri szovjet nép hős fiai. a szovjet katonák vérük hulla- tásával adtak nekünk 1945-ben. Azt a hazát, melyet segítettek megvé­deni 1956-ban, amikor a nyugati im­perialista hatalmak segítségével a fasizmus fenevadjai törtek ránk. A közös harc még szorosabb egy­ségbe kovácsolta sorainkat és széjjel téphetetlen szálak kötik össze, a magyar munkást, parasztot, a szov­jet munkással és paraszttal. Ez a mi erőnk. Erősek vagyunk, mert a Szovjetunió vezette szocialista tábor­nak vagyunk tagjai, annak a tábor­nak, amely a béke, a szabad­ság, a függetlenség harcosa. Mi, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség tagjai egységben a népi demokratikus országok testvéri szervezeteivel, pél­daképünknek tekintjük a szovjet DOSZAAF szervezetet, amelynek ko­moly szerepe volt a Nagy Honvédő Háború idején. A hadseregben fiata­lok nevelésében, a szovjet hátország- népi védelmének szervezésében a megszállt területeken a DOSZAAF tagjainak ezrei harcoltak különböző partizán egységekben. A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség feladatul jelöli meg szerveze­tei részére, hogy a sorköteles fiata­loknak olyan katonai előképzést biz­tosítsanak, amely megteremti az előfeltételét annak, hogy fiaink meg­tisztelő feladatnak tekintsék azt, hogy tagjai lehetnek a Magyar Nép­hadseregnek. A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetségbe, mint politikai tömegszer­vezetbe, mind több dolgozó, párttag és pártonkívüli tömörül. Azok a be­csületes, hazájukhoz hű munkások, parasztok és értelmiségiek, akiknek szent a szocialista haza ügye. A megyei küldöttértekezletet több mint félszáz alapszervezet közel két­ezer tagja harcos, hazafias üdvözlet­tel köszönti és kívánja, hogy a me­gyei tanácskozás még szorosabb egy­ségbe tömörítse a kommunistákat és pártonkívüli dolgozókat. A küldöttértekezlet olyan választ­mányt és elnökséget válasszon, amely biztosíték arra, hogy meg­alkuvás nélkül viszi győzelemre pár­tunk és kormányunk honvédelmi po­litikájának megvalósítását. Bacsa József Magyar Honvédelmi Sportszövetség elnöke. Április 4-e, hazánk felszabadulá­sának méltó megünneplésére ké­szülnek Szekszárd város dolgozói. A felszabadulási évfordulót megelőző napon, április 3-án, valamennyi mun kahely pártszervezete rövid megem­lékezést tart. Ugyancsak 3-án este a Városi Kultúrházban [nagy díszün­nepség lesz, ahol ünnepi beszédet Tuska Pál elvtárs, a Megyei Tanács vb. elnöke mond. A díszünnepséget gazdag kultúrműsor követi. Illyés Gyula: „Fáklyaláng" című drámáját mutatja be a Központi Művészegyüt­tes. Április 4-én reggel, hazánk felsza­badulásának 13. évfordulóján reggel 7 órakor zenés ébresztővel kezdődik Nagymányok, a bonyhádi járás bányászközsége rohamosan fejlődik, most épül egy új községrész a bá­nyászok számára. Ugyanakkor azon­ban a kulturális élet fejlődésére már kevés a lehetőség, mert a bányatele­pen csak egy kis kultúrház áll a bá­nyászok rendelkezésére, a községben pedig, ha előadást akarnak tartani, azt egy kis kocsmateremben kény­telenek megrendezni. Ez a helyzet, amellett, hogy akadályozza a műve­lődést, azt is eredményezi, hogy a bányászok és a község dolgozó pa­rasztlakói egymástól elszakadva szó­rakoznak, ki-ki a kultúrtermében. A Hazafias Népfront helyi szerve­zete és a bányaüzem vezetősége he­lyesen látja, hogy ez a helyzet tart­hatatlan és úgy határozott, hogy a községben, központi helyen egy új korszerű kultúrházat épít. A tervek szerint mintegy hárommillió forint értékű létesítmény épül. Ehhez a bányaüzem nagymennyiségű pénzt biztosít, a szükséges építőanyag egy része a helyszínen rendelkezésre áll, a földmunkáknál és szállításnál pe­dig a dolgozó parasztok vállalnak társadalmi munkát. Nagymányokon a munkások és pa­rasztok összefogásával, előrelátható­lag két éven belül felépül a kultúr- ház. A Békekölcsön-sorsolások után ugyancsak megnövekedett a forga­lom Szekszárdon az OTP megyei fiókjában, de ugyanúgy a járási fió­kokban is. A megyei fióknál szer­dán délig legalább háromszázan for­dultak meg érdeklődni, nem nyert-e kötvényük. Sokan érdeklődtek nem­csak a mostani, hanem a régebbi húzások nyereményei4 után. Persze, vannak balszerencsés nyertesek is. Kedden például egy ötszáz forintos nyereményért jelentkezett egy dol­gozó paraszt, de nem fizethették ki neki. Ugyanis annakidején három Azt mondják a szakemberek, hogy három hetet késett a tavasz, minden percet ki kell használni most a so- ronkövetkező tavaszi munkák elvég­zésére. Az éjszakai fagyok miatt a reggeli órákban nem igen lehet ta­laj munkát végezni, vetni, de mikor kissé felmélegszik a föld, megélén­kül a határ. Az Állattenyésztési Kutató Inté­zet Középhidvégi Kísérleti Gazdasá­gában is hozzáláttak 90 hold takar­mányborsó vetéséhez, amelynek több mint fele a földben van már. Azon­II munkások és parasztok összefoiásábél kultúrhás épül Nagymányokon Szövetkezetté alakul át a MÉK A párt agrártézisei alapján meg­valósul, hogy a falvakban mindin­kább {nevesebb állami alkalmazott végzi a felvásárlást és szerződéskö­tést, stb. Ezeket a feladatokat mind­inkább az fmsz-ek, illetve a czövet- kezetbe tömörült dolgozó parasz ok, mint önigazgatási szervek végzik. Ilyenirányú tökélete"ebb szervezeti forma kialakítását szolgálja a SZÖ- VOSZ IV. Kongresszusának határo­zata a MÉK-ek szövetkezeti jellegű értékesítési szervekké való átalakí­tásáról. Ma ülésezik a MÉSZÖV választmá­nya: határoz a Megyei Értékesítő Központ, mint szövetkezet meg­alakulásáról. Megválasztja az ideig- 1 lenes igazgatóságot és felügyelő­bizottságot. Jóváhagyja az alapsza­bályt, melynek főbb_ irányelvei a következők; Elősegíteni, hogy az fmsz-ek, a termelőszövetkezetek és szakcsoportok a legelőnyösebben tud­ják értékesíteni termékfeleslegeiket — természetesen a népgazdaság érde­keinek megfelelően. Ebben a szervezeti formában tehát nemcsak az fmsz-ek, hanem a ter­melőszövetkezetek, szakcsoportok is tagok lehetnek. E szervezetnek te­hát alapvető funkciója a tagszövet­kezetek felvásárló és értékesítő mun­kájának a nagybani felhasználókkal való kapcsolatainak megteremtése, felvásárlás és értékesítési árak ki­alakítása, diszpozíciós tevékenység útján történő segítése. A MÉK-szövetkezetek a jelenlegi MÉK-vállalatok jogutódai lesznek. Választott szervei a közgyűlés az igazgatóság (az ügyvezető igazgató) és a felügyelőbizottság. A MÉK-szövetkezetek a MÉSZÖV tagszövetkezetei. Általános felügye­letüket a MESZÖV-ök látják el, a szakfelügyeletet felettük a FÖTK és a SZÖVÉRT együttesen gyakorolja. Azok a szövetkezetek, melyek a MÉK-nek nem tagjai, a tagsággal i járó előnyökben nem részesíthetők. 1 Pályázatot hirdet az Úttörő Szövetség A Magyar Úttörők Szövetsége más szervekkel közösen az úttörőmunká­ra vonatkozó tapasztalatok, javasla­tok leírására — pedagógusok, szü­lők, ifjúvezetők részére — pályáza­tot hirdetett. A legjobb pályázók ér­tékes jutalomban részesülnek. A pályamunkákat 1958. május 1-ig a Magyar Úttörők Szövetségéhez kell beküldeni. (Budapest, V., Beloiannisz u. 16.) Részletes felvilágosítás — min­den úttörő csapatnál megtalálható. Úttörő Tájékoztató februári szá­mában olvasható. Irodalmi est Kocsolán Kocsola utcáin az előadásokra hívó hirdetmények közt egy újabb, eddig ismeretlen szövegű, nem mindennapi plakát jelent meg. „Irodalmi est” Kocsolán, amelyre eddig még nem volt példa és amelyre az iskola iro­dalmi szakköre meghívja a község lakosságát. És március 15-én este szépszámú közönség jelent meg az est színhe­lyén. Mikes György tanár, az iro­dalmi szakkör vezetője tartott érté­kes előadást Petőfi Sándor életéről. Előadása hangulatos, közérthető, szép volt. Petőfi életének és munkásságának ismertetése után az irodalmi szak­kör tagjai adtak elő Petőfi verseket, s szerepelt az általános iskola ének és zenekara is, Szemes Béla tanár vezetésével. Elismerés illeti a peda­gógusok munkáját, akik nagy fárad­sággal biztosították az irodalmi est sikerét. A tanulók közül különösen Csordás József tűnt ki szép versmon­dásával. Az első irodalmi est jól sikerült, remélhetőleg a folytatás — a többi írókról, költőkről szóló előadások sorozata — ezután is megnyeri a közönség tetszését. F. K. ANKÉT a társadalmi tulajdon [védelméről Hétfőn ankétot rendeztek a társa­dalmi tulajdon védelméről Dunaföld- váron,' a Sertéstenyésztő VáPa'atnál. Az ankéton résztvett Mónus István országgyűlési képviselő és dr. Farkas László, a szekszárdi járásbíróság el­nöke. Az első beszélgetésen, melyet a vállalat központjában rendeztek, mintegy ötvenen vettek részt. Itt töb­bek között az egyike dolgozó elm nd- ta, hogy a műhelyben dolgozó mun­kások hanyagul kezelik a gépeket, melyből jelentős kára származhat a népgazdaságnak. Panaszkodtak a mi­nisztériumra is, hogy olyan gépet is küld a vállalat megkérdezése né'kül (legutóbb fagyasztógépet), amelyet nem tudnak hasznosítani munkájuk­ban. Utána a vállalat bölcskei üzemegy­ségében volt hasonló beszélgetés, melyen a dolgozók a társada’mi tu­lajdon védelmének problémáin k vül másjellegű kérdésekkel is fordultak az ankét vezetőihez. Délután a vállalat Vilmos- és Ma- tild-majori üzemegységében ugyan­csak a társadalmi tulaidon védelmé­ről rendeztek ankétot, melyen mint­egy hatvanan jelentek meg, köztük több egyéni paraszt is. A válla'aton kívüli dolgozók is elmondták vélemé­nyüket, észrevételüket arról, hogy I hogyan lehetne takarékoskodni a nép vagyonával.

Next

/
Thumbnails
Contents