Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

8 TOLNA MEGYEI NEPU.I8AG 1958 ML. Példás ítélet a dunaföldvári paprika-panamázók ügyében A földművesszövetkezetet mintegy 600 000 forinttal károsították meg A paksi járásbíróság dr. Németh Ernő tanácsa tárgyalta a dunaföld- vári földművesszövetkezet úgyneve­zett „paprika ügyét". A vádat dr. Szentgyörgyi István járási ügyé z képviselte. A bíróság Lindinger Im­rét, a dunaföldvári földműverszövet- kezet ügyvezetőjét, társadalmi tulaj­don hanyag kezelésének bűntettében, valamint üzérkedés bűntettében, mint bűnsegédi bűnrészes, Takács Jánost társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett csalás, vala­mint meg nem határozható rend­beli magánokirathamisítás bűntetté­ben, Takács Jánosnét társadalmi tu­lajdon sérelmére ismételten elköve­tett csalás, valamint ötrendbeli ma­gánokirathamisítás bűntettében, Hor­váth Jánosnét társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett csa­lás, s meg nem határozható szá^iú magánokirathamisítás, valamint tár­sadalmi tulajdon sérelmére elköve­tett kisebb súlyú lopás bűntettében, mint bűnsegédi bűnrészes, Gaál And­rást üzletszerűen és jelentős ter- ménvmennyiség tekintetében vissza­esőként elkövetett árdrágító üzérke­dés bűntettében, Galambos Lajost üzletszerűen és jelentős termény- mennviség tekintetében elköv°tett üzérkedés bűntettében, mint bűn- seeédi bűnrészes, valamint meg >-rm határozható magánokirathamisítás bűntettében, Mráz Józsefet űzérke, dés valamint meg nem határozható rendbeli magánokirathamisítás bűn­tettében, továbbá üzletszerűen és jelentős terménymennyiség tekinte­tében elkövetett üzérkedésben, mint bűnsegédi bűnrészes vádjában, Mis­kolci Ferencet üzletszerűen és je­lentős terménymennyiség tekinteté­ben elkövetett üzérkedés bűntetté­ben, mint bűnsegédi bűnrészes, vala­mint meg nem határozható rendb li magánokirathamisítás bűntettében, Deutsch Andornét a társadalmi tu­lajdon sérelmére lopással és hanvag kezeléssel ismételten elkövetett bűn­tettben, egyrendbeli magánokiratha­misítás bűntettében, valamint hamis tanúzás bűntettére való felbujtásban, Szatmári Istvánnét társadalmi tulaj­don sérelmére ismételten elkövetett kisebb súlyú csalás bűntettében, va­lamint kilenc rendbeli magánokirat­hamisítás bűntettében, Földi Józse­fet jelentős terménymennyiség te­kintetében elkövetett üzérkedés bűn­tettében valamint három rendbeli magánokirathamisítás bűntettében, Magyar Sándort, Kovács Jánost és Nvárasdi Gábort jelentős termény­mennyiség tekintetében elkövetett árdrágító üzérkedés bűntettében, va­lamint közegészség elleni bűntett­ben, Bálint Istvánt, Szűcs Pált tár­sadalmi tulajdon sérelmére ismétel­ten elkövetett csalás és árdrágító üzérkedés bűntettében, valamint köz- egészségügy elleni bűntettben, Mol­nár Józsefet árdrágító üzérkedés bűntettében, Madách Imrét jelentős terménymennyiség tekintetében el­követett árdrágító üzérkedés bűntet­tében, Kasi Zsigmondot, Samu Illést, Lukács Istvánt, Hambalkó Ferencet, Csősz Sándort és id. Nagy Sándort árdrágító üzérkedés bűntettében mondotta ki bűnösnek a bíróság. Az ítéletek Az elkövetett bűncselekményekért a következő büntetéseket szabta ki a bíróság: Lindinger Imre 10 hónapi börtönbüntetés, 1500 forint pénzbün­tetés, Takács János egyévi és hat­hónapi börtönbüntetés, 1500 forint pénzbüntetés és kétévi jogveszté:, Takács Jánosné egyévi és tízhónapi börtönbüntetés, 1500 forint pénzbün­tetés, kétévi jogvesztés, Horváth Já­nosné kétévi és kéthónapi börtön- büntetés, háromévi jogvesztés, Gaál András kétévi és hathónapi börtön- büntetés, 5000 forint értékű vagyon­elkobzás, háromévi jogvesztés, Ga­lambos Lajos egyévi börtönbüntetés, 1000 forint értékű vagyonelkobzás, kétévi jogvesztés. Mráz József egyévi és kéthónapi börtönbüntetés, 2000 fo­rint értékű vagyonelkobzás, kétévi jogvesztés, Miskolci Ferenc tízhónapi börtönbüntetés. Deutsch Andorné háromévi börtönbüntetés, 2"00 f rint pénzbüntetés, ötévi jogvesztés. Szat­mári Istvánné tízhónapi börtönbün­tetés, 1500 forint pénzbüntetés, Földi József egyévi és tízhónapi börtön­büntetés, továbbá 3000 forint ériékű vagyonelkobzás, háromévi jogvesz­tés, Magyar Sándor négyévi és hat­hónapi börtönbüntetés, 2000 forint értékű vagyonelkobzás, ötévi jogves - tés, Kovács János ötévi börtönbün­tetés, 3000 forint értékű vagyon­elkobzás, ötévi jogvesztés, Nyárasdi Gábor négyévi és hathónapi börtön- büntetés, 2000 forint értékű vagyon­elkobzás, ötévi jogvesztés, Bálint Is‘- ván kétévi és hathónapi börtönbün tetés, 1500 forint értékű vagyon­elkobzás, ötévi jogvesztés, Szűc János kétévi börtönbüntetés, 2000 forint értékű vagyonelkobzás öt­évi jogvesztés, Molnár József tíz­hónapi börtönbüntetés, ifjabb Ma­dách Imre kétévi börtönbünteté-, 2000 forint értékű vagyonelkobzás, háromévi jogvesztés, Kasi Zsigmo^d tízhónapi börtönbüntetés, Samu Illés egyévi börtönbüntetés, 1000 forin' értékű vagyonelkobzás, kétévi jog­vesztés Lukács István tízhónapi bör­tönbüntetés, Hambalkó Ferenc hat­hónapi börtönbüntetés, 500 forint pénzbüntetés. Csősz Sándor nvolc- hónapi börtönbüntetés, 1000 forint pénzbüntetés, id. Nagy Sándor hat­hónapi börtönbüntetés, 1000 forint pénzbüntetés. Az elítélt vádlottak dunaföldvári, géderlaki, uszódi, izsáki és soltszent- imrei lakosok. Mintegy 200 tanút hallgatott ki a bíróság a bizonyítási eljárás során. A tanúkat 14 község­ből szedték össze és idézték meg a tárgyalásra. Hét teljes napig tár­gyalta a bíróság az ügyet Dunaföld- váron — a lakosság széleskörű ér­deklődésének közepette. Állandóan többszázan hallgatták a tárgyalást. A vádlottak közül néhányan a duna­földvári földművesszövetkezet alkal­mazottai voltak, de a legtöbb vádlott egyéb foglalkozású volt. A vádlottak közül hatan büntetett előéletűek vo1- tak, amikor a bíróság elé kerültek. Az ellenforradalom tevékenysége A bűncselekményt közvetlenül a? ellenforradalom utáni időszakban kö­vették el — kihasználva az ország súlyos gazdasági helyzetét. Amint a bíróság is megállapította, ebben az időszakban már megsemmisült az ellenforradalom fegyveres ereje, az ellenség éppen ezért módszert vál­toztatott: gazdasági síkon próbálta gátolni a konszolidációt és nehezíteni a népi demokratikus fejlődést. Az egyik alapvető feladat az el­lenforradalom utáni hetekben az or­szág élelmiszerellátása volt, ezért a felsőbb szervek is igyekeztek fokozni a földművesszövetkezetek élelmiszer­felvásárló tevékenységét. Fzt így kö­vetelte az ország akkori helvzete. A dunaföldvári földműves^zövetk-zet is kapott ilyenirányú instrukciót Lin­dinger ügyveze’ő azonban az érvény­ben lévő rendelkezések ellenére el­rendelte a paprika felvásárlását is. Ehhez a földművesszövetkezetnek sem jogköre, sem egyéb felkészült­sége nem volt meg. Ráadásul a pap­rika felvásárlási árát az akkori sza­badpiaci 50—80 forintos kilogram­monkénti ár helyett 100—110 forint­ban állapították meg és ennek alap­ján 1956 november végén megkezdő­dött a paprika felvásárlása. A fö’d- művesszövetkezet felvásárlói Takács János és Horváth Jánosné voltrk. A vásárlásról vételijegyet kellett kiállí­tani, azon feltüntetve a paprika sú­lyát, árát és az eladó címét, hiszen ez volt az elszámolás alapja. Hogyan követték el a bűncselekményt? Nyárasdi Gábor és Magyar Sándor mindjárt nagyarányú paprikafelvá­sárlásba kezdtek és bevonták Kovács Jánost is. A felvásárolt paprikát 50 százalékos arányban liszttel vegyítet­ték és festékkel színezték. Nv^r^sé"’- gel adták a paprikát Földi Józsefn-”^ aki ugyancsak nyereséggel tovább­adta Takács Jánosnénak. Takácsné ugyan kiállította róla a vételijegye’, de nagyobb összeget írt rá, mint amennyit a valóságban kifizetett érte — ebből lett az ő nyeresége — és fiktiv nevet írt alá eladónak. Ez természetesen csak egy példa a sok közül, csak egy kis ré=ze a bo­nyolult üzleti hálózatnak. A lénveg az volt, hogy egyre többen 1 ' tté k meg a nyerészkedési — űzérke^ési — lehetőséget és sorra bekapcsolódtak a felvásárlásba. A paprika v<H-h'rom kézen is átment mire a földműves- szövetkezet raktárába került és ter­mészetesen mindenki nv°rt r°jta, csak éppen a földművesszövetkezet károsodott. Végül a földművesszö­vetkezetnél meg kellett semmisíteni mintegy 500 000 forint értékű pap­rikát — a kár természetesen a föld­művesszövetkezet kára. Nem utolsó­sorban ennek a következménye, hogy a földművesszövetkezet az elmúlt évet mindössze 25 000 forintos nve- reséggel zárta (a foglalkoztatott dol­gozók száma mintegy 170 fő). Ugyan­akkor az üzérek nem egy év, hanem személyenkint egy. vagy két hét al tt könnyen hozzájutottak ekkora nye­reséghez. De nem csak a paprikaűzérkedés- sel, hanem egyéb területeken is igyekeztek megkárosítani a földmű- vessző vetkezetet. Eltűnt például mintegy 800 liba is a földművesszö- vetkezettől. Mint később kiderül , például Deutsch Andorné is lopott el belőlük. Az üzérkedés leplezésé­hez nagyszámú okiratot is meg kel­lett hamisítaniok — ami a tárgyalás során szintén beigazolódott. ÉRDEKESSÉGEK Kebelbeli kérdés A múlt héten Párizsból New York­ba érkezett Cina Lollobrigida és mondanunk sem kell, hogy az ame­rikai újságírók ellepték a New York-i Waldorf Astoria szálló kü­löntermét, ahol a szép filmcsillag ezúttal különös témáról nyilatkozott a sajtónak. Útban New York felé ugyanis a Paris Presse munkatársa Párizsban interjút kért tőle, majd lapjában annak a nem túlildomos nézetének adott kifejezést, hogy „Lollobrigida keblei túlméretezettek és túlhangsúlyozottak’’. A New York-i sajtófogadás al­kalmával Gina szépségének teljes fé­nyében — citromsárga és ezüstszür- ke tweedruhában — jelent meg, szoknyája már a legutóbbi divat szerint csak hat-hét centiméterrel takarta térdét. A hallgatóság, vagyis a várakozó újságírók, természetesen nagy többségben férfiak voltak. Gi­na ezért nyugodtan megengedhette magának, szépsége biztos tudatában a kérdést: „Nos önöknek mi a véle­ménye? Megfelel-e a valóságnak, amit francia kollégájuk alakommal kapcsolatban megállapított?" Mint mondottuk, az újságírók férfiak vol­tak, sőt lovagias férfiak és így félre­téve kinek-kinek egyéni ízlését és esztétikai meggondolásait, kitörő lel­kesedéssel egyhangúan így kiáltot­tak fel: „Nem volt igaza’’. Miután Gina ilyenformán meg­nyugtató választ kapott kérdésére, még a következőket fűzte hozzá ft francia kritikussal kapcsolatban: „Ismerjük a franciákat: nincs kizár­va, hogy az illető szerkesztő duplán látott és ezért formálta meg helyte­len véleményét”. Az újságírók kö­zül valaki megkérdezte Ginát, hogy mi a véleménye a legújabb rövid szoknyás divatról. Úgy gondolom — felelte —, hogy a divat nem egyfor­mán felel meg minden nőnek. Ami engem illet, például én nem fogom hordani a zsákruhákat, hanem meg­maradok az övvel leszorított ruha- derék mellett. A rövid szoknya elő­nyei pedig attól függnek, hogy kinek milyen az alakja”. Gina Lollobrigida esetében, azt hisszük, nem jöhet olyan rövid szók nyadivat, amitől félnie kellene. Próba az óriáskígyóval — Érdekli önt az óriáskígyó? Van otthon két sötét tigriskígyóm. — S mit csinál velük? — Előkészítem őket a „Szampe”' című szovjet— finn kooprodiikciós film felvételeire. — ön idomító? — Nem. diák vagyok. Beszélgetés után ellátogattunk Vjacseszlav Berezinnek, a moszkvai egyetem biológiai és talajtani fa­kultása hallgatójának lakására. Egy üvegszekrényben tekergő tarka gomolyagot pillantottunk meg: az óriáskígyókat, Vjacseszlav Berezin kivette az egyiket. Az óriáskígyó szédítő gyor­san kinyúlt egész 5 méteres hosz- szában és sziszegett, mint az átszűrt gumitömlő. Megkezdődik a próba. A kigyó a fiú köré csavarodik. Néhány hó­nappal ezelőtt fogták Kínában s most hozzá kell szoktatni őt az em­berhez, mégpedig úgy, hogy ne szunnyadjon el benne a zsákmány- szerzés ösztöne. A filmben a fő­hősnek óriáskígyókkal kell meg­küzdeni, s igen fontos, hogy ez a jelenet természetesnek tűnjék. A fiú igen figyelmes. Érteni kell a kígyó minden mozdulatát, mert gyors reakcióra van szükség, hiszen a csúszómászóknál sokkal nehezebb kiváltani a feltételes reflexeket, mint mondjuk a tigrisnél. Ezenkí­vül a tigriskígyónak akkora a szá­ja, mint a kutyáé és a fogai még élesebbek. Vjacsezlav erről már kétszer is meggyőződött Javában folyik a küzdelem. Kü­lönösen arra kell ügyelni nehogy a kígyó háromszor körülfűzze az embert, mert ez igen veszélyes Ilyen esetben az eleven gyűrűk vasszorításából csupán úgv lehet megszabadulni, ha megölik a kí­gyót. A másik óriáskígyó várja, hogy sorra kerüljön. Nyugtalanul kopog orrával az üvegen. Ez kisebb, csu­pán 4.5 méter hosszú, de még ne­hezebb vele foglalkozni, mint az elsővel, mert fürgébb, energxku- sabb és gonoszabb. Egyszer ki­nyomta a vastag üvegfalat s kimá­szott a szekrényből. Vjacseszlav nem volt otthon, s a fiú anyjának és nővérének át kellett menniök egy másik lakásba, míg Yjacseer- lav hazatért. Nem könnyű dolog a szekrénybe visszarakni a tekergődző 50 kilós kígyót. Az édesanya készségesen segít a fiának. — Ugye szörnyű? >— kérdezzük az anyától. — Már megszoktam — válaszolja nevetve. — A fiam 11 esztendeje foglalkozik állatokkal. Sok minden­féle állat volt már minálunk, igaz, akkorák, mint a tigriskígyók, most vannak itt először. A „kígyószekrény’‘ tetején elhe­lyezett kalitkában madarak fütyül­nek, az egyik asztalkán elhelyezett kalitkában kanárik ugrálnak és énekelnek. Bizony, az ilyen próba utón jól­esik a kanáriakat hallgatni) KÖNYVISMERTETÉS Antal Gábor: ORDASOK 1957 nyarán folyt le a Francia Kiss Mihály elleni per. Ennek kap­csán feleleveníti a könyv az 1919— 1920-as fehérterror időszakát, az ak­koriban működő Héjjas Iván-féle különítmény — s ezen belül Fran­cia Kiss Mihály — bestiális gaztet­teit. A könyv riportregény, amely hiteles dokumentumok, a per főtár­gyalása és vádirata, a vádlottal foly­tatott beszélgetések alapján tárja az olvasó elé a különítményesek ször­nyű gaztetteinek sorozatát, s meg­rendítő képekben számol be a sze­rencsétlen áldozatok sorsáról. Antal GáPor: Ordason című könyvének címlapja Radiguet: A test ördöge Húsz esztendős korában, 1923-ban halt meg a regény írója. Irt néhány tucat verset, két regényt, köztük az annakidején nagy port felvert „A test ördögé”-t. Ez az írása egy tra­gikus szerelmi dráma első személy­ben elmondott tárgyilagos története, amit nemrég filmen is láthattunk. Annakidején azzal vádolták, hogy a ’egerkölcstelenebb könyvek egyike, ugyanakkor védelmezői a tragikus szerelem és a két fiatal hős felett tetemre hívták a kor társadalmi be­rendezkedését, nevelési elveit és mindenekelőtt az emberi normákat szétziláló háborút. A hamis tanúvallomás és következménye Volt, aki hamis tanúvallomással próbálta félrevezetni a hatóságokat. Deutschné például azért, hogy m-pát mentse, igyekezett hamis tanúvallo- | másra rábírni több személyt. Az egyiknek például 4000 forintot és ru­hát ígért. Természetesen lelepleznék azt a szándékát és ezért is megkapta : a méltó büntetést. A bor- és gyümölcsvásárlás sorén is jelentős összegű jogtalan nyereség­hez jutottak az üzérek azáltal, hogy | drágábban számoltak el a szövetke­zetnek, mint amennyiért a valóság­ban vásárolták. A földmű vesszővé tkezetet a bíró­ság tájékoztatása szerint összesen mintegy 600 000 forint kár érte. Mintegy 50 mázsa volt c-ak a meg­semmisített paprika. A bíróság t r- mészetesen kártérítésre is kötelez’e a vádlottak egy részét Az ítélet töb­bek között kimondja: „A járásbíróság Deutsch Andor­né, Magyar Sándor, Kovács Já­nos, Nyárasdi Gábor, Bálint Ist­ván és Szűcs Pál vádlottakat egyetemlegesen kötelezi arra, hogy a dunaföldvári földműves­szövetkezet sértett részére 30 nap alatt 497 390 forintot kártérí és címén fizessenek meg”. A börtönbüntetés végrehajtását Miskolci Ferenc, Szatmári Istvánné és Hambalkó Ferenc vádlottakká1 háromévi próbaidőre felfüggesztette a bíróság. A tárgyalás után a bíró­ság nyolc elítéltet azonnal letartóz­tatott, hogy börtönbüntetésüket kezd­jék meg. Lovaglás helyett... A tanganyikai bennszülöttek már hosszabb ideje igyekeznek megszelí­díteni a zebrát, hogy lovaglásra hasz­nálhassák. Az eddigi eredmények biz tatóak. A csikós állat hosszabb ed­zés után hajlandó bizonyos távolság­ra elvinni gazdáját, de nyerget nem tűr a hátán. A zebrát nem zablával, hanem füleivel irányítják. Fülének befogásával ugyanis a rendkívül ide­ges állat nyugodtabban halad. A duhaj halok Az ausztriai Adig folyócska part­ján nemrég baleset következtében felborult egy teherautó és egész ra­kománya a vízbe esett. A dolog ér­dekessége, hogy a rakománnyal 10 000 üveg konyak zuhant a folyó­ba. A nagymennyiségű szeszesital annyira megrészegítette a halakat, hogy a partmenti falvak lakossága könnyűszerrel, kézzel foghatta őket kosárszámra. Különös házassági törvények az őserdőben Ha Bolíviában egy fiatal mojo-in- dián házasodni akar, csak olyan menyasszonyt választhat magának, aki sokkal idősebb, mint ő, viszont idősebb férfiak csak sokkal fiatalabb lányokat vagy asszonyokat vehetnek el feleségül. A mojo-indiánok há­zassági törvényei ezért írják elő a korkülönbséget, hogy az idősebb há­zastárs a fiatalabbat nevelni és ok­tatni tudja, amire, ha mindketten egyformán fiatalok, nincs lehetőség. Állítólag a fiatal férfiak és idősebb asszonyok közt kötött házasságok ál­talában boldogabbak, mint a fiatal lányok és idősebb férfiak között kötöttek, amit egyébként a mi ta­pasztalataink is alátámasztanak. Az amerikai kincstár Chaplin ellen Az amerikai kincstár 1 400 000 dolláros adótartozást követel Char­lie Chaplintől. A világhírű művész jogtalannak bélyegezte az adóköve­telést. Nyilatkozatában többek közt kijelentette, hogy 1952-ben az USA- ból Svájcba települt át és köztudo­mású. hogy az Egyesült Államok területét egyetlen külföldi sem hagy­hatja el mindaddig, amíg nem ren­dezte maradéktalanul adótartozását, így tehát ez az adókövetelés nem más, mint az USA állami szerveinek újabb bosszú- és zaklatási hadjárata az ellen a művész ellen, aki már annyiszor pellengére állította a mai Amísrilrót

Next

/
Thumbnails
Contents