Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

A szakcsi szövetkezeti parasztságról Pezsgő élet az értényi varrótanfolyamon A szakcsi földművesszövetkezet közgyűlésén közel ezer ember vett részt. A közgyűlési meghívó este hét órára szólott. Fejkendős nénik, idősek, fiatalok, szövetkezeti tagok valamennyije ott szorongott a község mozihelyiségé­ben. A tömeg egyre gyűlt, sokaso­dott, a terem zsúfolásig megtelt. Az ajtók nyitva maradtak, az érdeklő­dők egy csoportja kívül rekedt az udvaron és a folyosókon. Kanizsa Vendel elnöki megnyitója után Tölösi József fmsz-i ügyvezető ismertette az 1957. évi gazdasági eredményeket. Az ügyvezetői beszá­moló nagy gonddal lett összeállítva, felépítve és el lehet mondani, hogy élénk érdeklődést váltott ki a haliga tők sorából. Beszélt Tölösi ügyvezető a szer­ződtetésről, a belterjesség fokozásá­ról, az MSZMP agrárpolitikai tézi­seiről és bizonygatta, hogy a jólét, a felemelkedés, a kulturáltság csak a nagyüzemi termelésen keresztül ér­hető el és tartható meg. A tőkés or­szágokban a nagyüzemi gazdálko­dáshoz vezető utat a kicsinyek le- züllése, kifosztottsága, koldusbotra jutása jellemzi: a nagy halak felfal­ják a kicsinyeket... A szocialista országokban nem ilyenek az állapotok, a néhány hol­das parasztoknak is megvan a lehe­tőségük a felemelkedésre. Nem ér­vényesülhet az „Aki bírja marja” elve. A szocialista mezőgazdaság ki­alakításánál sok-sok dolgos munkás­Úiabb szakcsoportok alakultak megyénkben Március 4-én a regölyi földműves­szövetkezet keretében rostkender ter­melői társulás alakult. A társulásnak Î0 tagja van és 30 holdon kívánnak rostkender termeléssel foglalkozni. Alakuló gyűlésükön három tagú in­tézőbizottságot választottak. A gépi munkát a tamási gépállomással kí­vánják elvégeztetni, a kézi munká­nál a tagok közösen fognak dolgozni. A társulás alapszabály szerint műkö­dik. Az alapszabályban van rögzítve a működés célja, a tagok jogai, köte­lességei. Közös alapot a termeltető vállalat művelési előlegeiből kíván­nak biztosítani. Decs községben harminc fővel 10 holdon hibrid-kukorica termelési tár­sulás alakult. A kukorica termeléséhez szükséges gépi munkát a földművesszövetkeze­ten keresztül kívánják biztosítani. A bogyiszlói földművesszövetkezet keretében méhész szakcsoportot ala­kítottak 18 taggal. Itt máris tervbe­vették a tagság szakmai oktatását, hogy a méhész csoport tagjainak munkáját megkönnyítsék. kézre van szükség... A szövetkezeti belterjes gazdálkodás minden meny- nyiségű emberi, gépi erőt le tud köt­ni, fel tud használni a termelés fo­kozása érdekében... Megtudtuk a beszámolóból, hogy közel 500 holdra szerződtek a szak- csi parasztok. JT lénk érdeklődést tanúsított a "^tagság a gépi munka szerződé­sének a lehetőségéről. Csak a gépek segítségével lehet a földből mind na­gyobb és nagyobb termésátlagot ki­csikarni. Ezzel persze, hogy együtt jár a talajerő pótlása, istállótrágyá- zás és műtrágya felhasználás is. Hó­napok óta foglalkoztatja Szakcs köz­ség dolgozóit az a gondolat, hogy a földművesszövetkezet keretén belül megalakítják a falusi önsegélyző szö­vetkezetei is. A beszámoló élénk szí­nekkel ecsetelte ennek felbecsülhe­tetlen jelentőségét. Meg kell mondani, hogy a tagság nyomban reagált is a felhívásra. lelkes közbekiáltások hangzottak el és néhány perc alatt össze lett állítva az alapítótagok lis­tája, névsora. Elemi erővel tört ki a szakcsi pa­rasztokból a falusi tej szövetkezet meg alakításának gondolata. Valóban ezt a kérdést sürgősen ta­nulmányozni kell Szakcson! Nagy az állattartás Szakcson. A parasztok, ha nem kapnak sovány tejet, akkor a jó tejet fogják feletetni a nővén dék állataikkal. El kell azt is mondani, hogy a? ellenforradalmi erők ezt a kérdés! Egy levélbélyegnyi helyen szeret­ném csak a múlt hónapok eseményeit vázolni, amelyek elengedhetetlen il­lusztrációi a közgyűlésnek. 1957 októberében a Technikum ta­nári karával együtt „Az igen tisztelt diákság” elhatározta, hogy szövetke­zetei alakít az iskolán belül olyan céllal hogy az elméletet — a szövet­kezetek tanismereteit — összekössék a gyakorlattal, hogy az iskola sok kedves emléket őrző zöld padjai kö­zül ne a semmiségbe, az ismeretlen bizonytalanságba vezessen első út­juk. hanem az elméletet már most a gyakorlattal egybekapcsolja egy jól­ismert munkaterületen tudják alkal­mazni és olyan vezetői legyenek a szövetkezeteknek, akiknek nem kell egyik rosszul sikerült ismerkedési kísérletet ki tudja hányadikkal vál- ' tani, az önbizalom elvesztéséig. akarták meglovagolni. Mindannyian tudjuk, hogy máról holnapra a szö­vetkezetesítést nem lehet keresztül vinni, mert több vállalat, szerv érde­keltségét figyelembe kell venni. Mégis azt mondom, hogy ne latol­gassunk hónapokig; mert vannak fa-« lun úgynevezett zavarosban halá­szok, akik ebből tőkét kovácsolnak maguknak. Igenis el kell dönteni mi­hamarabb, hogy mit tegyen a község annak érdekében, hogy a tejszövet­kezet a gazdák érdekeit szolgálhassa. (Elsősorban a legfelsőbb szerveknek kell e téren határozott intézkedést foganatosítani, hogy a Tejipari Igaz­gatóság engedjen merev álláspontjá­ból.) (Szerk. megjegyzése.) beszámolót viharos vita követ­te. Itt-ott lehetett hallani az. ellenforradalom hangját. A nagy tö­megben jól el lehet helyezkedni és zajongással lehet leplezni. Azonban a józan gondolkodású tömeg kitartott a napirend pontjai mellett. Kemény szavakkal bírálták a bolti dolgozó­kat. Nagyon sokat foglalkozott a tag­ság az áruellátással, az árkérdéssel, a kiszolgálással, egyes boltosok mo- dortalanságával. Sajnos, a mezőgazdaság problémái a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésével nem foglalkozott a tagság, a közbekiáltások elterelték a figyel­met a szövetkezeti élét fölényének a megtárgyalásáról. A fény mellett meg kell látnunk az árnyékot! Türelmes,' felvilágosító munkára van szükség. Nagyon iga- 'Uk van azoknak, akik a lenini foko­dat betartását nem tévesztik szem dől. Tartsunk gazdagyűlést és ott foglalkozzunk a mezőgazdaságot érintő problémák megvitatásával. A választás végén a jól dolgozó •szövetkezeti tagok kitüntetésénél lel- tes volt a hangulat. Hideg szél fújt, mégis mind­égig kitartottak az emberek úgy a olycsckon, mint az udvaron. Amikor i gyűlést berekesztő szavak elhang­zottak, hazafelé indult a szövetkezeti tagság. Mégis csak jó a szövetkezet: szere­tik az emberek, Szakcson is szeretik, féltik és törődnek vele, már a ma­gukénak érzik a földművesszövetke- zetet. (X) B B Az értényi fmsz nőbizottsága a nő­tanáccsal közösen ezév februárjában szabó és varrótanfolyamot szerve­zett — újságolta örömmel a föld­művesszövetkezet igazgatósági el­nöke —. Hetente kétszer van foglal­kozás. Kár, hogy a mai foglalkozást valamilyen ok miatt elhalasztották, de azért megnézhetjük, biztos lesz ott valaki — mondja. Jó. menjünk néz­zük meg! Egy-kettőre oda is érünk, mivel a tanfolyam csak egy kőhají- tásnyira van a szövetkezet irodájá­tól. Benyitunk. „Jó napot! Jó mun­kát! Maguknak is!” Köszönnek visz- sza mintegy tizen, akik annak elle­nére, hogy a foglalkozást elhalasz­tották, itt vannak és szorgoskodnak. A teremben, mint a katonák úgy so­rakoznak fel a varrógépek. A tanfo­lyamnak 32 tagja van, többségük lel­kes fiatalasszony. Még a „legöregebb jei” is fiatalok. Lányok csak négyen vannak. Azért ilyen kevesen, mert Értényben még a régi szokásnak hó­dolnak. Ugyanis már 15 éves korban férjhez mennek a lányok, mint ahogy ezt Béri Istvánné is tette két évvel ezelőtt. Bériné új típusú „Pannónia” varrógépen dolgozik. Nagy igyeke­zettel sajátítja el a varrás tudomá­nyát, művészetét. Amilyen szorgal­mas, könnyen elérheti, hogy a var­rás mestere legyen. Walternét in­kább a szabás foglalkoztatja. Két­éves kicsi lánykájának máris diva­tos ruhácskát varrogat. Schvasznék Árpádnak is csak látnia kellett vol­na, milyen örömmel mondta felesé­ge: „Inget varrók a páromnak.” Mindannyian szorgalmasak, dolgo­sak, mint pl. Drávecz Istvánné, Sza­bó Ei nőné, Ács Istvánné, Betáné és Szijjártóné. Azt is meg kell monda­A korábbi évek liba és kacsahizla- lási szerződéses akcióihoz hasonlóan ezévben lehetőség nyílt arra, hogy baromfihizlalási és nevelési szerző­déses akciót indítsunk, amelyek a népgazdasági érdeknek szoros tar­tozékai, ugyanakkor anyagi haszon­nal, előnnyel jár a dolgozó paraszt­ság számára. A csirkenevelési, liba és kacsahizlalási, pulykanevelési, májasliba hizlaltatási és toliértékesí­tési szerződéses akciók lebonyolító­in, hogy szorgalmasságuk mellett be­szédességük, vígkedélyük sem hiány­zik. Mikor Tériké nénire, a Tamási­ból kijáró tanfolyamvezetőre terelő­dött a szó, mindannyian a legna­gyobb elismeréssel mondták el, egy­mást túllicitálva: „Milyen jól tanít bennünket Tériké néni. Rövid ottlétünk alatt sok minden szóba került. Elmondták, milyen nagyszerűen sikerült a Nemzetközi Nőnap megünneplése és hogy milyen jót táncoltak azon a napon. Igaz, hogy Draveczné itt csípősen meg­jegyezte: „Én ugyan nem mentem táncolni, mert nem akarom, hogy a szilva a fáról beérés előtt lehulljon”. Ö még azt tartja, ha „büt”-ben so­kat táncolnak, nem lesz szilva. Még szerencse, hogy a többségnek e té­ren eltérő a véleménye. Milyen jó kultúrcsoportot lehetne ebben a községben szervezni, ahol ilyen nagyfokú a vígkedély és lelke­sedés, kezdünk egy újabb témához. Én benne is lennék, mondja Betáné. Én is, csak az a baj, hogy otthon nem engednek, toldja meg Szabó Ernőné. Közben nyílik az ajtó, megjelenik Fábián Vince bácsi, Rózsi lányát ke­resi. Zsörtölődik, hogy még mindig nem vitték vissza a teásedényeket. Ahogy elmegy, a varrógépek katto­gása közben csak nem fogy ki a szó az asszonyokból, még a jobbnál jobb adomák sem hiányoztak. Elmondták tervüket, hogy a tanfolyam befejez­tével a tanfolyamon készült ruhák­ból kiállítást és batyusbállal egybe­kötött petyesbált rendeznek, ahol vígságuk közepette örömmel gondol­nak vissza a tanfolyamra, ahol so­kat tanultak és ahol a kollektívában olyan jól érezték magukat, mint azt fentebb vázoltuk. sában különösen sokat tehetnek föld­művesszövetkezeteink nőbizottságai. Egyrészt úgy, hogy a földműves­szövetkezetek nőtagsága körében is­mertetik a szerződéskötésekkel kap­csolatos tudnivalókat és előnyöket. Másrészt úgy, hogy a nőbizottságok tagjai a szerződések megkötésében személyes példamutatásukkal is hoz­zájárulhatnak a fogyasztók igényei­nek kielégítéséhez, valamint ezirá- nyú export terveink teljesítéséhez. Szabályos, szép beszámolót készí­tett, amelyben elmondja, hogy ered­ményesen működött a szövetkezet, a boltosaik hiány nélkül számoltak el, sőt — ami szintén baj — több, mint 200 forint leltártöbblet keletkezett. A tervezett 24 000 forint forgalmat 156 százalékra teljesítették. Köszönhető ez a másfélszeres tervteljesítés a jő boltos-gárdának: Török, Battyáni, Budai és Szabó boltkezelőknek. — A felügyelőbizottság jelentéséből csak annyit: „a szövetkezet elszámolásait az előírásoknak megfelelően végzi, az alapszabály utasításait betartják és a törvényes rendelkezésekhez szabják tennivalóikat”. Nyereségfel­osztásra összesen 2163 forint jutott, amiből 20 százalék vásárlás« vissza­térítést eszközölhettek. őszintén bevallom, így képzeltem az egészet, mint a mi gyerekkorunk számháború játékát, amikoris kato­náknak neveztük ki magunkat és el­határoztuk, hogy „bezupálunk” egy­szer, ha megnövünk. Megnőttünk, de nem kaptunk obsitot, az iskolaszövet­kezet tagjai viszont az itt elsajátított tudással indulnak a szövetkezeti esz­me és mozgalom továbbvitelére, fel­virágoztatására. j b—I Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat Hogy miért ezt a címet választottuk? — mert a fenti cégbélyegző szövegében van egy szó: „Szövetkezeti”. Ez pedig közelebbről nezve azt jelenti, hogy a „MÜNÖSZER” a földművesszövetkezetek jó növényápoló és védőszerekkel való ellátásáért — mint jó testvér — mindent elkövet. Így egy szóra ők is belépnek a „Tamási esték” beszélgetésébe és elmondják, hogy még a segítségként előtt sokszor voltak „kellemetlenül erőszakos” vendégei az Építő Vállalatnak, hogy az ellenforradalom miatt be nem fejezhető raktárépítéssel történjen valami. Persze az orsz. got érintő károk miatt a pénzfedezet is hiányzott eddig, de most már a ko­rábbi tárgyalások szerint rövidesen elkészül az elosztó raktár Tamási­ban, de nem kizárólag Tamási közsée. hanem az egész járás részére. Természetesen raktározásról továbbra is kell gondoskodnia a szôvçtke- zetnek és helyes, ha továbbra is népszerűsítik a műtrágya használatát. A tervszerűség szemelőtt tartásával azonban segítsék elő a „MÜNÖSZER” munkáját, hogy így a nehézségeket a földművesszövetkezetekkel egyet­értésben tudják áthidalni. A MÜNÖSZER segít minden esetben, min­den szidás nélkül, hisz a jelen agrárpolitika a Vállalat aranykorának kezdetét jelenti. (X) Tóth Imre IV. éves hallgató hozzászólásában a forgalom növelésének lehetőségéről beszélt A furcsa kis meghívót mégegyszer elolvastam — szinte szótagolva — ismertettem a nagybetűvel szedett részt: .Évi közgyűlését tartja a Köz- gazdasági Technikum diákszövetke­zete”. Kíváncsiságtól furdalt .olda­lam” nem hagyott nyugodni, el kel­lett, hogy menjek, hadd lássam meg én is, hadd tudia meg más is, hogy mi is tulajdonképpen a fentebb em­lített mozgalom, mi hangzik el a mérlegbeszámoló közgyűlésen. Ä „Zsibongóban csend lett No de most már foglaljunk helvet, mert az örökké duruzsolj „Zsibon­góban, a diák-kaszinóban”, csend lett. Több mint száz tanulóból álló szövetkezeti tagság előtt az előadói asztalnál az igazgatóság elnöke, Czu- lág István — érettségire készülő diák — a közgyűlés által jóváhagyott első napirendi pontként megkezdte előadását. Kössünk baromfihizlalási és nevelési szerződést

Next

/
Thumbnails
Contents