Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

4 TOLNA MEGYEI NePUJ8Ae 1958 március 7 Asszonyoknak—lányoknak Á levegő, napfény és a gyermeknevelés Majdnem minden anya azt mondja, hogy ,,még a széltől is óvom a gyer­mekemet, annyira féltem”. Termé­szetes dolog, hogy az anyák féltik gyermekeiket, ez nem is probléma, ám annál súlyosabb gondokat okoz a csecsemők és a páréves gyermekek túlzott féltése, ami végülis magának a gyermeknek válik ártalmára. Na­gyon sok anya ugyanis a szabad leve­gőt és a napfényt egyaránt elvon gyermekétől, mert „félti” és különö­sen őszi, téli, tavaszi időszakban valósággal bezárja egy fülledt leve­gőjű — „meleg” — szobába, mond­ván, hogy a „gyermeknek meleg kell”. Igaz, senkinek sem kellemes és hasznos a megfázás, de, mint ameny- nyire ártalmára lehet a —°rmeknek a megfázás, annyira árthat nejei az is, ha megfosztják a szabad levegő­től és a napfénytől. Még a legigény­telenebb növény sem fejlődhet nap­fény és szabad levegő nélkül, hát akkor a „kényes” szervezetű emberi lény. Feltétlenül olyan körülményeket kell biztosítani a csecsemőnek, hogy télen-nyáron egyaránt hozzájárulhas­son kellő mennyiségű napfényhez és szabad levegőhöz és ez alól még az újszülött sem kivétel. A csecsemőt tavasszal és ősszel, amikor a kinti hőmérséklet már nagyjából megegye­zik a szobahőmérséklettel, már né- hánynapos korában vigyük ki a sza­badba. Ugyancsak ezt tegyük nyáron is, azzal a különbséggel, hogy a reg­geli időszakot válasszuk a levegő­zéshez, amikor még nincs nagy for­róság. Télen, a nagy hidegben, csak hat-héthetes kora után vigyük a gyermeket szabad levegőre — ter­mészetesen megfelelően felöltöztetve. Szoktassuk fokozatosan a levegő­zéshez a csecsemőt. Először csak pár percre, majd negyed-, félórára. A fo­kozatos szoktatás után lehetőleg mi­nél többet tartózkodjon a szabadban, még télen is, mert így lesz a csecsemő szervezete edzett, ellenálló. Nyáron lehetőleg egész nap, reggeltől estig legyen a szabadban a csecsemő — ügyelve természetesen arra, hogy a tűző nap ne érje. Sűrű ködben és erős szélben ne vigyük a csecsemőt ki a szobából, mert az árt neki, ha esik az eső, ak­kor pedig legfeljebb védett helyre vi­gyük ki. Téves azonban az a hiede­lem, hogy még az enyhe tavaszi, vagy őszi szellő is árt a csecsemő egész­ségének, Ilyenkor is nyugodtan ki­vihet j ük, minél idősebb, annál hosz- szabb időre, télen pedig széltől vé­dett helyen levegőztessük. Vegyük figyelembe azt is, hogy nyitott ablak jobb, mint a zárt, de sokkal helyesebb a szabadba vinni, mert ott a napsugarak közvetlenül érik. Ha pedig sétálni visszük a cse­csemőt gyermekkocsiban, ne zárjuk le teljesen a tetejét és bugyoláljuk be annyira, hogy még levegőhöz is jusson, mert ilyenkor rendszerint nem a csecsemő levegőzik, hanem az, aki sétáltatja. Előfordul, hogy a csecsemő sír a szabadban. Az azonban nem annak a jele, hogy a szabad levegő ártal­mára van, hanem esetleg szokatlan az apróságnak. Emiatt azonban ne vonjuk meg tőle a szabad levegőt, hanem inkább többszöri, rövidebb ideig tartó levegőzéssel szoktassuk a szabad levegőhöz. ÜZENETEINK Most még időben van I. V-né, Szekszárdi Az a vélemé­nyünk, hogy ha úgy érzi, hogy meg tud bocsátani férjének és utána visszaállhatna a harmonikus családi életük, nyugodtan visszavonhatja a' válókeresetét. Ugyanis nem egy eset történt, amikor a tárgyalások végére békült ki a férj és feleség, és más­nap esetleg már felbontotta volna a bíróság a házasságukat. Sőt, az is előfordult, hogy a válás utáni napok­ban, vagy hetekben az elvált férj és feleség ismét házasságot kötöttek. Ez még mindig jobb, mintha szétválnak és titokban pedig bánkódni fog amiatt, hogy miért nem bocsátott tneg férjének. Sajnáljuk „Don Juan”, Nagydorog: Sajnáljuk, hogy nem úgy sikerült a véletlen sze­relem, mint ahogyan indult. Levele alapján azonban azt mondjuk, hogy még ne mondja ki az utolsó szót a történtek felett. Ugyanis előfordul­hat, hogy a fiú „nem mer” nyilat­kozni, vagy egyéb dolgok miatt mu­tat „közömbösséget”. Annak örven­dünk, hogy továbbra is fenntartja ve­lünk a levelezést. Zsémbelni lehet, de A válási bíróság termét zsör­tölődő női hang tölti be. A bíró az óráját figyeli. Az asszony már öt perce beszél, beszél, megállás nélkül olyan kérdésről, amelyet egy mondatban kifejthetett volna. A férj, a megőszült Reginaid Pedder volt rendőr 17 évig hallgat­ta szüntelenül ezt a hangot. Az asszony egyszer 48 órán át beszélt megállás nélkül. A szenvedés nyomai rávésődtek a férj arcára. A bíró megállapí­totta, hogy a férfi egész kinézése, meggyötört, zavarodott viselkedé­se, mély, feketekarikás szemei ar­ra mutatnak, hogy lelkileg és tes­tileg teljesen összeomlott. Az asszony a zsémbelés magas­iskoláját nyújtotta. Beszélt, be­szélt, morgott, szitkozódott mind­addig, amíg óhaja nem teljesedett. Óriási elszántsággal és pergő nyelvvel harcolt nézete érvénye­süléséért. Az 54 éves még mindig vonzó Pedder asszony lehajtott fejjel hallgatta a bírót, aki fejére olvas­ta, hogy férje milyen eszközökkel igyekezett megszökni a zsémbelődő hang elől. önkéntes szolgálatot vállalt, megpróbált beletemetkez­ni az újságba, órákkal később fe­küdt le mint felesége, mert aztre­Leégett, vagy összefutott a tej Sokat bosszankodnak a háziasszo­nyok amiatt, hogy leég a tej. Ezért tanácsos az edényt, amelyikben for­raljuk a tejet, forralás előtt hideg vízzel kiöblíteni. Ezzel megakadályoz hatjuk a tej leégését. Előfordul azon­ban, hogy a tej ennek ellenére is leég sorozatosan. Ilyenkor tanácsos az edényben egy alkalommal húsle­vest főzni, utána pedig alaposan ki­mosni. A leégés elkerülése és külön­féle egészségügyi dolgok érdekében feltétlenül szükséges a tejesedényt használata után azonnal elmosni vagy kiáztatni. Főként nyáron gyakori jelenség, hogy a tej forralás közben „össze­fut." A háziasszony ilyenkor mérge­lődik és kiönti az összefutott tejet. Erre pedig semmi szükség nincs, vagy legalábbis nem tanácsos, mert ezzel nyugodtan készíthetünk kalá­csot, kelt tésztát, vagy pedig le­szűrve, a túrót tésztára tehetjük. A tejet soha ne takarjuk le, mert attól kellemetlen szaga lesz, sőt a hosszabb ideig letakarva tartott tej könnyebben megsavanyodik. nem egy életen át mélte, hogy az asszony addig el­alszik és így csönd borul a ház­ra. A bíró a következő megállapí­tást tette: „A bíróságnak nem szabad megfosztania egy asszonyt fő védelmi fegyverétől. A zsörtö- lődés azonban ugyanakkor a há­zasságok felbomlásához vezethet". A bíróság megállapította, hogy az asszony zsörtölődésének hátte­rében féltékenység áll. Mrs. Ped­der 34 éves özvegyasszony volt, 7 évvel idősebb, mint férje, ami­kor 1937-ben megesküdtek. 1948- ban a házaspár magához vett két serdülőkorú rokonlányt és úgy nevelte fel őket, mintha saját lá­nyuk lenne. Később az asszony féltékeny lett a fiatalabb lányra, a 19 éves Doreenre. Azt állította, hogy férje és a lány között sze­relmi viszony van. Állandóan kí­nozta a féltékenység és veszekedé­seivel tönkretette az egész család életét. Utszéli hangon vádolta fér­jét és Doreent. A bíró megállapítása szerint a féltékenység alaptalan volt. „Egy olyan nő érzékenységéről volt szó, aki már nem vonzotta férjét". A bíró végül is a házasságbontó per­ben a férfi javára szóló döntést hozott. KOZMETIKA A tavaszi szeplosodesrol A szépségét féltő hölgyvilág egyik legnagyobb ellensége a szeplő néven ismert festényzettsége a bőrnek, mely leginkább a szőke és vörös ha­júaknái otthonos. Gyakran már a gyermekkorban fellép és évek hosz- szú során át hűségesen megmarad. Ezek az apró, kölesnagyságú, sárgás­barna, a fehér bőrből élesen kikan­dikáló pettyek rendesen az arc orr­körüli részén tanyáznak, de elborít­hatják az egész arcfelületet, sőt az alkar, a nyak, a vállak és a mell bőrét is. A szeplő természetrajzához tarto­zik, hogy a legelső tavaszi napsu­gár előcsalja hirtelen, majd a napo­sabb idők beálltával mindinkább feltűnőbbé lesz, míg az őszi és téli idők beálltával elhalványodik, sőt el is tűnik. Két kérdés tódul most március elején előtérbe: először is az, hogy mit csináljanak azok a hölgyek, akiknek nem jött ki a szeplőjük, de évenként ilyenkor mindig megszok­ta őket látogatni ez a kellemetlen vendég? Erre a kérdésre egyszerű a válasz. Tekintve, hogy a napsugár csalja ki a szépiákét, már most olyan krémeket használjunk az arcra, mely nem engedi a napfény eme hatását érvényesülni, tehát fényvé­dő krémeket, kenőcsöket, esetleg fényvédő pudert kell használni a bőr természetének megfelelően. A másik kérdés az, hogy mit kell csinálni akkor, ha már előjöttek a szeplők? Enyhén fejlődött, nem túlszínes szeplők elhalványítására hígított savakat is használhatunk. így mos­dás után, ha citromlével vagy erő­sebb borecettel bedörzsöljük aszep- lővel fedett bőrrészt két—három hé­ten keresztül, mire a szeplők elszín­telenedésnek indulnak. Bedörzsöl­hető a szeplős bőrrészlet a szakor­vos által receptre írt hidrogén hy- peroxidos oldattal is, ugyanis ennek megvan az a tulajdonsága, hogy szétbontja, elroncsolja a szépiákét okozó bőrfestékanyagot. Sötét, nagyobb, átütő erejű szép­iákét már erélyesebb bőrhámlasztás- sal szedjük le. Ez történhet vegyi anyagokkal, vagy pedig quarz-sugár ral, de vannak olyan villanygépek is, melyek megfelelő tűvel irtják a szeplőt. Természetesen a fent említett hámlasztás után fényvédőket kell használni, nehogy a napfény ismét előhozza a szeplőket, amelyekről már azt gondolta a jóhiszemű kar­társnő, hogy ezektől már végérvé­nyesen, egyszer és mindenkorra megszabadult. DR. FÁBIÁN FOLTTISZTÍTÁS A festékfoltot ruhaneműből szap­pan és denaturált szesz keverésével dörzsöljük ki. Ha ez nem segít, akkor készítsünk híg sósavat és azzal mossuk ki a foltos ruhaneműt, de utána azonnal mossuk ki bő meleg­vízben is, majd pedig öblítsük ki. A zsírfoltot bársonyból úgy tudjuk legkönnyebben eltávolítani, ha forró homokot teszünk egy gyérszövésű zacskóba, és ezzel addig dörzsöljük a foltot, míg az el nem tűnik. Íróasztal posztójából a tintafolt el­távolításához keverjünk egyenlő arányban szalmiákszeszt és terpen­tinszeszt és egy kis rongy segítségé­vel ezzel dörzsöljük a foltot, míg az el nem tűnik. Perzselt foltot fehérneműből (va­salóégetés) a következő módon távo­líthatunk el legeredményesebben: oldjunk fel egy liter forró vízben 9 gramm klórmeszet, takarjuk le és hagyjuk egy félórán át állni. Ezután szűrjük le. A megnedvesített foltot ebbe az oldatba mártott ronggyal érintsük meg, de rögtön utána te­gyük a ruhaanyagot az előre elkészí­tett hideg vízbe, mert különben az oldat könnyen megtámadja az anya­got____________________ 450 évvel ezelőtt fedezték fel a Golf-áramlatot Négyszázötven évvel ezelőtt 1507—08 felé történt, hogy Don Anto­nio de Alaminos spanyol kapitányt, akinek vitorláshajóján különösen kedvező északkeleti passzátszéltől hajtva aránylag gyorsan sikerült Haitiba eljutnia, visszafelé jövet el­hagyta szerencséje. A „Donna Isa­bella” a mexicoi öbölben teljes szél­csendbe került. Az evezősök nem tud ták előre vinni a súlyosan megter­helt hajót. Ekkor észrevette a kormányos, hogy a tenger a Donna Isabellától (300 méterre) északra, mozgásban van. Antonio kapitány az evezősök teljes erőfeszítésével a hajót a „folyóba” kormányozta. A Donna Isabella mintegy varázsszóra, ismét keleti irányban kezdett haladni. Nem sokára erős nyugati szél támadt. A Donna Isabella az akkori viszonyok­hoz képest hihetetlenül rövid idő — 2 hónap — alatt kelt át az Atlanti­óceánon. Az áramló víztömeg, amely a nyugati széllel társulva rekord idő alatt segítette haza a hajót, nem volt más, mint az úgynevezett flori­dai úttól kiinduló és egészen a spa­nyol partokig nyúló Golf-áramlat. Az igazság kedvéért megemlítjük, hogy e történelmi jelentőségű hajóút előtt négy évvel, 1503-ban, egy Ponce de Leon nevű theológus-tudós írt ar ról, hogy a tenger Nyugatról Keletre folyik. Csak a XVIII. században alkalma­zott tudományos kutató módszerek tudtak pontos adatokat szolgáltatni a Golf-áramlatról. Benjamin Frank­lin, a villámhárító feltalálója Ame rika és Európa közötti utazásai so­rán adatot gyűjtött a tengeri áram­lásokra vonatkozólag és mondhat­nánk, a Golf-áramlat tudományos atyja lett. Benjamin Franklin ellen­őrizte a hajósok beszámolóit, ame­lyek szerint az Atlanti-óceán északi részének egyes helyein a tenger vize „langy-meleg", mellette közvetlenül pedig jéghideg. Franklin a víz felü­letét pontosan hőmérővel mérte meg. A Golf-áramlat útját és gyorsaságát felrajzolta a térképre. Alexander von Humboldt volt az első, aki meg­állapította, hogy a Golf-áramlat be­folyásolja a nyugati és középkeleti kiimát. Láthatólag a Golf-áramlat gyors mozgása a Mexicoi-öbölben keletke­zik. A víztömegek a Yukatán úton áthatolva a Golf félholdalakú me­dencéjébe ütköznek, a floridai út irá­nyába haladva örvénymozgást vesz­nek fel. Itt mintha ismét megtorpan­nának, hogy aztán hat—nyolc kilo­méteres óránkénti sebességgel az Atlanti óceánba törjenek. Tehát úgy kell elképzelnünk, hogy a Mexicoi- öbölből egy 40 kilométer széles óriás folyó — amely olyan gyorsan folyik, mint áradáskor a Rajna és a Duna — a nyílt Atlanti-óceánba torkollik, itt egyre szélesebb lesz és számtalan ágra szakadva átszelik az északi At­lanti óceánt. Mexicotól többezer kilométer tá­volságra, még Európa partjain is van hatása a víztömegekben konzervált napmelegnek. Közelebb kerülve a szárazföldhöz, a Golf-áramlat lég­köre elkeveredik más klimatikai té­nyezővel. A hideget enyhítő hatás azonban megmarad. Ha a Golf-áram 'at „folyékony napsütésével” nem nyaldosná Észak-Európa partjait, itt is olyan szigorú telek uralkodná­nak, mint Oroszországban vagy Ka­nadában. A Golf-áramlat Mexicotól az európai partokig húzódó útja alatt pontosan 14 fok meleget veszít hő­mérsékletéből, ebből 8—10 fokot az átvonuló jéghegyek következtében. Repülő automobilok Az Amerikai Egyesült Államokban repülő automobilok több típu­sának szerkesztésén dolgoznak. A különleges rendeltetésű automobilok nagyjából normális gépkocsikhoz hasonlítanának, azzal a különbséggel, hogy a kerekeket négy futószerkezet pótolná. A repülő automobilok _4 horizontális légcsavar segítségével működnének, s biztonságos repülés érdekében két motorral látnák el őket. Óránkénti maximális repülési se­bességük elérné a 160 kilométert. Híres emberek Színészek Vízszintes: 1. A legnagyobb angol színésznő. 11. Nem kell több. 12. Hi­báztat. 13. Híres angol színész. 14. Átszelő. 16. Bárányka — fordítva. 19. Paradicsom. 20. Női név. 21. Kérdő­szó. 23. Deres mássalhangzói. 25. Ne menj tovább. 27. Keresztül. 28. Al­koholtartalmú. 31. Azonps magán­hangzók. 32. Eldugott hely. 34. Lent. 35. Ti, németül. 36. Állat. 38. Fém. 40. Áruba bocsátód. 43. Elhúnyt nagy magyar színésznő. 45. Romboló. 47. Derékszíja. 49. Elkorcsosult. 50. ö — latinul. 51. Mérőeszköze. 54. Százegy római számokkal S5. Nagy angol író ás színész. Függőleges: 1. Tiltó szó. 2. Egy ke­veset. 3. Egyiptomi istennő. 4 Gond. 5. Magáhz hívat. 6. Megfélemlít. 7. Sport. 8. aaaa. 9. Ravasz állat. 10. Ötszázötven római számokkal. 14. Magyar elhúnyt színész. 15. Átkelő­hely. 17. R. I. L. 18. Nemrég elhúnyt magyar színésznő. 22. Totum bel­seje! 24. H-val az elején meglapul. 26. Melyik helyen — fordítva. 29. Kabát. 30. Táré keverve! 33. Wag­ner operaalak. 35. Magas hőfokra hevített. 37. Juttat. 39. Kötőszó. 41. Idegen férfinév — fordítva 42. Te­hetetlen, haszontalan alak. 43. Terep­járó autó. 44. Abrázat? 46. Gyümölcs, népiesen. 48. Valós mássalhangzói. 49. Üdítő ital. 52. A legegyszerűbb gép. 53. Gosztonyi Elemér.

Next

/
Thumbnails
Contents