Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-30 / 76. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 március Si. __ ___ _ ina K ovács György, a MÉSZÖV elnökének élményeiből A kínai nép bölcsessége mindig fogalom volt, mindig beszéltek róla a „modern” világban. Ez a népi hatalom óta annyiban módosult, hogy az emberek felvilágosultabbak, szélesebb a látókörük és a vezetők munkáját is a bölcseség jellemzi — hiszen a nép képviselői ülnek a vezetői székekben. Ennek szinte megszámlálhatatlan tanújelével találkoztak a küldöttség tagjai. Csou En-laj elvtárssal például azért nem találkozhattak a magyar küldöttség tagjai, mert elutazott vidék-, re, hosszabb időre. Csön-Ji elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta a küldöttséget és adott felvilágosítást az országos jellegű dolgokról. Mindenekelőtt arról, hogy Csou En- laj elvtárs, az ország legfőbb állami vezetője, miért utazott vidékre: — Nálunk határozat van arra, hogy minden vezetőnek hosszabb időt kell ott töltenie, ahol a termelő munka folyik. Ez nem azt jelenti, hogy az illető vezető elvtárs is esztergál, vagy követ hord a kőművesek mellett — így nem érhetnénk célt s a vezető a munkáját nem szűkítheti le egyszerű termelő munkára. Csou En-laj elvtárs például egy erőmű-építkezéshez utazott el. Itt fog élni, lényegében ugyanolyán körülmények között, mint az ott dolgozó munkástömeg és a szó teljes értelmében véve, a munkások között él, s közvetlenül is bekapcsolódik az építkezésnél folyc különféle munkálatokba. — Mi ezzel a cél? — kérdezte a küldöttség egyik tagja Csön-Ji elvtársat, a minisztertanács elnökhelyet- lesét. — A mi munkánk mércéje maga az élet és ennek alapján hozzuk a különféle gyakorlati intézkedéseket is. Csak úgy tudjuk lemérni, hogy valamilyen intézkedésünk helyes volt-e, ha alaposan, közvetlenül tanulmányozzuk a gyakorlati életet. Amikor ott tartózkodunk egy-egy ilyen munkahelyen, ezernyi „élő” példát látunk, észlelünk arra vonatkozóan, hogy a munkástömeg hogyan fogadta intézkedésünket, mi róla a véleménye, mennyire válik az be a gyakorlatban. Az új intézkedéseink is lényegében az ilyen tanulmányok során szerzett tapasztalatokban gyö- kereznek. A sokszázmilliós tömeg szereti vezetőit és ragaszkodik hozzájuk. Amikor a küldöttség meglátogatott több falvat és bekopogtattak egynémelyek házba (rendszerint saját maguk határozták meg, hogy melyik házat akarják belülről is megtekinteni), mindenütt viszonylag nagy egyszerűséget és például a mi viszonyainkhoz képest szegénységet látott, de majdnem mindenütt ott lógott a falon valamelyik vezetőnek a képe is. Találkoztak például egyszerű háznál Sztálin-képpel is. Ez mindenekelőtt arra vall, hogy nem mennek át hirtelen a „végletekbe”, hanem megkeresik a bölcs igazságot Amikor napvilágra kerültek Sztálin hibái, nem szedték le a falakról képeit és tüzelték el, hogy ezzel szimbolikusan „megsemmisítsék” ezt a nagy vezetőt, hanem azt mondták: „Elítéljük hibáit, de egy kicsit sem engedjük elhomályosítani érdemeit, még ha egyes helyeken azt is teszik.” A nagy tisztelet a vezetőkben nem vált ki elfogultságot, nem vezet a személyi kultuszhoz. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy a dolgozók nem a látszatért, szólamokkal tisztelik vezetőiket, mert megtörténik az is, hogy valamilyen rész-intez- kedéssel nem értenek egyet és akkor bizony azt is megmondják. A legszélesebbkörű átnevelés politikáját folytatják országszerte. Nem az a célja a pártnak, a vezetőknek, hogy minél több embert elszigeteljenek, hanem az, hogy minél több embert megnyerjenek a népi hatalom számára. Az értelmiség nagy része külföldön tanult, élt, nevelkedett — elsősorban a kapitalista országokoan. Ez az ország régi gazdasági, politikai helyzetének következménye volt. Különösen a fiatal értelmiség egy részében éppen emiatt mutatkozik bizonyos meg nem értés a népi hatalommal a szocialista irányba fejlődő gazdasággal szemben. Fiatal emberek, kevés élettapasztalattal rendelkeznek, és mivel kapitalista világban nevelkedtek, tanultak, polgári módon próbálnak gondolkodni, a fejlett kapitalista országok gazdaságát látják és figyelmen kívül hagyják Kína sajátos gazdasági elmaradottságát, helyzetét. „Át kell nevelni őket” — ezt állapította meg róluk a párt, a kormány, és. mindjárt intézkedést is hoztak. Elhatározták, hogy bizonyos időre termelő munkába küldik őket az ország különböző vidékeire. Itt közvetlenül, saját életükön keresztül megismerhetik saját országukat és nem kétséges, hogy ennek nyomán, mint gyaFelhőkarcolók Kínában. Előtérben a küldöttség tagjai és vendéglátóik korlati tapasztalatokkal rendelkező emberek, jobban megértik és támogatni fogják az ország belső átalakulását Csakhogy ezt a fáluraküldést nem ilyen „egyszerű” formában oldották és oldják meg. Mindenekelőtt nagyon vigyáztak arra, hogy ezeket az embereket a faluraküldéssel ne „sértsék” meg, ez az intézkedés ne váltson ki bennük felháborodást, hanem ellenkezőleg, már ezzel is közelebb hozzák őket a párthoz. Ezért például olyan megbízatásokat is adtak nekik, hogy segítsék majd az egyszerű, tanulatlan nép között a kultúra terjesztését. Időközben meglátogatják őket attól a szervtől, amelyiktől elkerültek más vidékre a termelő munkába. így sikerült köztük olyan légkört megteremteni, hogy nem „küldeni” kell őket, hanem „kiválogatni”, meghatározni, hogy a jelentkezők közül ki „mehet’. A falusi birtokosokat is „átnevelik”. (Ehhez tudni kell, hogy a néhány hektár földdel rendelkező ember itt már földbirtokosnak számított, mert ő ezáltal már kiváltságos helyzetben volt.) Ezeket is beveszik a szövetkezetekbe — éppen az átnevelés érdekében. Arra azonban szigorúan ügyelnek, hogy ezáltal semmi esetre se tudjon ártani a falusi átalakulás ügyének. Mindenekelőtt figyelembe veszik, hogy milyen munkát végez, hogyan dolgozik, milyen a viselkedése, viszonya a népi hatalomhoz. Eszerint szabják meg a szövetkezeti jogait is. Előfordul az is. hogy időközben, éppen a viselkedése miatt, módosítják a jogkörét és a vele szemben alkalmazott bánásmódot. Igen nagy meglepetéssel tapasztalták a küldöttség tagjai, hogy akármelyik gyárban, vagy pártbizottságon érdeklődtek, mindenütt megmondták azt is, hogy náluk hány jobboldali nézetű ember volt és van. Nem azt mondták, hogy nálunk is sok volt és még mindig van néhány. hanem például azt, hogy „nálunk volt huszonkettő, ebből eltávolítottunk hármat, így még maradt tizenkilenc”. Sőt, még azt is elmondták, hogy például ebből a tizenkilencből kettő erősen jobboldali beállítottságú, a többiek csak kisebb mértékben fordultak nézeteikkel a népi hatalom ellen. Mjícsoda bölcs gondolkodásra és módszerre vall ez is. Óvakodtak attól, hogv általánosításaikkal, pontatlan meghatározásaikat bárkiben is bizalmatlanságot, kételyt váltsanak ki, ezért mindenekelőtt pontosan meghatározták, hogy személy szerint az adott területen kik a jobboldaliak és kiket nem nyilvánítanak annak, így elejét vették mindennemű intrikának, félreértésnek. (.Folytatjuk) Boda Ferenc Húsvéti konyha Husvétkor jönnek a locsolók, jönnek az egyéb vendégek és bizony illik őket megvendégelni — természetesen húsvéti módon. A locsolókat főttsonkával, tojással, a délutáni ven dégeket lehetőleg bárányhússal és úgynevezett „kőttkaláccsal’“ és természetesen itallal illik megkínálni. Ezenkívül a húsvéti ebéd összeállításánál is vannak bizonyos „követelmények” a szokások alapján. A HÚSVÉTI EBÉD Az ebédnél az egyik legfőbb „követelmény" hogy tyúklevest főzzön a háziasszony. Ez körülbelül annyira szokásos, mint, hogy húshagyó keddjén is majdnem minden háznál tyúkot főznek. A szép, sárga, gyöngyöző, íisztalevű húsleves, habár máskor is kedvelt étel, de a szokások szerint elsősorban husvtéti „jellegzetességé. Elkészítéséhez azonban érteni kell, nem csak lehetőleg kövér tyúk kell hozzá. A jól kiáztatott húst a sóval együtt forró vízbe tegyük főni. A petrezselymei és a répát egy külön edényben lehetőleg kacsazsírban egy kicsit pároljuk meg és csak utána tegyük a hús mellé a lébe. Tegyünk a lébe egy fej vöröshagymát, néhány szelet kalarábét és krumplit és nagyon lassan főzzük, hogy ne legyen zavaros a leves. HÚSVÉTI BÁRÁNY A bárányhús is a szokásos húsvéti eledelek közé tartozik. Ez is ugyanolyan „előkelő" húsvéti eledel, mint a tyúkleves. Az ebédhez is „illik” a tyúkleves mellé, de ugyanakkor megfelelően elkészítve a délutáni vendégeket is megkínálhatjuk vele. Ebédhez rendszerint pörköltnek készítik. A bárányhúsból a pörköltet éppen úgy készítjük, mint a többi cözismert pörkölteket. Legfeljebb annyi a különbség, hogy az egyéni ízlések szerint tejfölt is szoktak rá önteni. A tejfölt akkor kell ráönteni, amikor már megfőtt a hús, de a rá- öntés utón még pár percig pároljuk a pörköltet. A bárány hátsó combját többnyire rántani szokták. Vékony szeletekre kell elvagdosni, utána „kiverjük'“ és besózzuk. Sózás után hagyjuk egy ideig állni, hogy a só minél jobban átjárja a húst és ezáltal jobbízű legyen. Ezután lisztbe, majd jól felvert tojásba forgatjuk. Helyenkint még apró morzsákba is beleforgatják — az egyéni ízlés dolga. A húst sütéskor forró zsírba tegyük bele és fedő alatt süssük. A sütéshez körülbelül 10—12 percre van szüksége. Helyenkint kedvelt étel a „borsos bárány“’. Ezt úgy készítjük, hogy a bárányhúst szeletekre vagdaljuk, a lábosba zsírt teszünk, körülbelül any- nyit, mintha kirántanánk, belerakjuk a húst, majd megborsozzuk és sózzuk és vöröshagymát reszelünk rá, a lábost fedővel letakarjuk és lassú tűznél pároljuk a húst. ÉRDEKESSÉGEK - FURCSASÁGOK CÁPATEMETÖ AZ ÓCEÁN MÉLYÉN A Csendes-óceán középső medencéjének fenekét a legutóbbi időkig lapos síkságnak tartották. Ám ez tévedés Volt. A „Vitjaz” expediciós hajón dolgozó szovjet óceánográfusok a Hawai-szigetek környékén nemrég két vízalatti hegyet fedeztek fel, amelyek 3—5 ezer méterre emelkednek az ócánfenék fölé. Érdekes felfedezést tettek az expedíció zoológusai is. A vízalatti hegy tövében óriási cápák temetőjére bukkantak. Ezek a cápák a harmadkorban éltek, fogaik 5—6 centiméter hosszúak. A tudósok ebből arra következtettek, hogy a cápák hossza megközelítette a 10 métert. 40 MILLIÓ ÉVES TOJÁSOK Nebraska államban 13 megkövesedett madártojást találtak. A tojások körülbelül 40 millió évesek. Egyelőre ezek a világ legrégibb tojásai. Akkorák, mint a tyúktojások, de azt még nem állapították meg, hogy milyen madár tojta őket. Valószínű, hegy ez a madárfaj már régen kihalt. * ' A londoni könyvkereskedések kirakataiban megjelent egy tetszetős külsejű könyvecske, ezzel a címmel: „Mit tudnak a férfiak a nőkről? — A vevők bizonyára sokat vártak a könyvtől, viszont csak tiszta lapokat találtak benne. * St. Edward leytoni lelkész minden esketést, amelyet végez, hanglemezre vétet fel. A hanglemezt a házasság- levéllel együtt átnyújtja az ifjú párnak. A lelkész szerint sok családi vihart csendesíthet le, ha ilyenkor lejátsszák a lemezt. A HUMOR VILÁGÁBÓL MODERN BOSZORKÁNYOK ÖSSZEFÉRHETETLEN — Majd bolond leszek seprűn repülni, mikor sokkal kényelmesebb. így KALÁCS JJWc ? . Különösen falun, majdnem minden háznál elmaradhatatlan a húsvéti „kőttkalács” is (kelt kalács, foszlós kalács). Két kiló liszthez kb. 4 deka élesztőt kell számítani. Az élesztőt langyos tejben áztatjuk kevés liszttel és cukorral. A lisztet tálba tesszük és a tejben megkelt élesztőt a közepére öntjük. Langyos tejben cukrot és sót olvasztunk és ezzel keverjük össze a lisztet. „Könnyű“’ tésztát kell gyúrni, egy kicsivel még a kenyértésztánál is lágyabbat. Jó, ha kevés, pár dekányi vajat is beledolgozunk a tésztába, miután összeállt. A tésztát hagyjuk jól megkelni, mert ettől lesz szép foszlós a kalács. Sütéshez tegyük zsírozott, lisztezett lábasokba, de még itt is hagyjuk kelni, majd bekenjük tojássárgájával és szép pirosra sütjük. Rendszerint a kemencében sült kalácsok a: legjobban sikerültek. FŐTT SONKA A főtt sonka készítése egyszerű és közismert. Itt főként arra kell felhívni a figyelmet, hogy főzés előtt jól tisztítsuk meg a füstöltsonkát. Először tegyük forró vízbe és késsel erősen kaparjuk le róla a füstös részt. Különösen a bőrkés résznél kaparjuk megr erősen éles késsel, hogy szőrcsonkok ne maradjanak rajta. Ezután pedig áztassuk rövi- debb-hosszabb ideig, hogy az erős. füst-szag és a felesleges só kimenjen, belőle. Annyi vizet tegyünk a főzőedénybe, amennyi éppen ellepi a sonkát. A lébe egyéni ízlés szerint tehetünk babérlevelet, borsot, sőt pár csepp ecetet és pirosbort is. LIKŐRÖK A finom húsvéti falatokhoz természetesen italok is illenek. Ezért aján- űnk olyan r eptet is, amely alapján házilag, olcsón készíthetünk likőrt, Vanilialikőrhöz tisztaszesz kell. Fél liter tisztaszeszben egy rúd vaniliát kell áztatni 3—4 napig, ezután hozzáadunk 3 és fél deci édes tejszínt, vagy friss nyerstejet és további 3— 4 napig áztatjuk. Ezután főzzünk fél kiló cukorból fél liter vízben szirupot és keverjük hozzá a szeszt, majd ismét állni hagyjuk, átszűrjük és utána fogyasztjuk. f A boriikor készítése is ajánlatos. Ehhez egy liter vörösbor kell. Öntünk hozzá fél liter rumot, 40 deka porcukrot és egy rúd vaniliát teszünk bele. (A vaniliáscukor is megfelelő — ezesetben két csomagra van szükség). A keveréket öntsük üvegbe és naponta jól rázzuk fel. Körülbelül egy hét alatt összeérnek az ízek és fogyasztható a likőr. Ha gyorsítani akarjuk az érést, akkor a cukrot előzőleg melegborban kell feloldani. — Egy belgrádi peremvárosi ócskavastelepen a tűzszerészek egy 500 kilogrammos fel nem robbant bombát, 2 nagykaliberű ágyúlövedéket és egy 72 milliméteres gránátot találtak. A veszedelmes robbanóanyag ócskavasgyűjtés során került a telepre, s csak most derült ki, hogy mindegyik könnyen felrobbanhatott volna. i
