Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-30 / 76. szám
VIRÁGZÓ MEZOGAZDASAG Á gépi munkákról A mezőgazdaság fejlesztése érdekében igen komoly feladatok várnak a földművesszövetkezetekre. Annak érdekében, hogy a földművesszövetkezetek betöltsék szerepüket, sokoldalú támogatást és segítséget kell nyújtani a dolgozó parasztságnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A dolgozó parasztsággal a földművesszövetkezeti tagsággal széleskörű mindennapos kapcsolatot kell kialakítani, hogy teljes legyen a bizalom a földművesszövetkezetek iránt. A földművesszövetkezetek termelési tevékenységének kibővítését jelenti az, hogy a termeltető vállalatoktól átvették egyes szerződéses növények termeltetésével kapcsolatos feladatokat, továbbá megkapták a földművesszövetkezetek a gépi munka szervezését. Ez utóbbi feladat igen komoly jelentőséggel bír és döntő szerepet játszik a földművesszövetkezetek további termelés szervező munkájában. A gépi munka nagy szerepet játszik mezőgazdasági termelésben és a belterjes gazdálkodás megvalósításában. A belterjesség egyik fontos összetevőjét a terület egységeiként alkalmazott munkaeszközök és gépek képezik. A dolgozó parasztság a gépállomások megalakulása óta eltelt 10 év alatt a gépek munkájával megbarátkozott és azt megszerette. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy a traktor bugása hozzátartozik a falu mindennapi életéhez. A szerződéses növények termelésénél nélkuxozhetetlen a gépitalajmun- ka igénybevétele. A cukorrépa, rostkender és egyéb szerződéses növényeknél az őszi mélyszántás kellő időben és jó minőségben való elvégzése csakis a gépi talajműveléssel oldható meg. Kivételt képeznek a homokos területek, ahol az őszi szántások helyett inkább tavaszi szántást kell alkalmazni. Nagy terméseredményeket csak a megfelelő gépi talajművelés és egyéb tényezők együttes hatása biztosít. A járás területén az fmsz-nél a gépimunka szerződéskötés üteme a legutóbbi értékelés alapján a következő képet mutatja: A tavaszi idényben az összes gépimunka a terv 19,3 százalékos teljesítését értük el, szép eredményt ért el a mözsi fmsz, ahol a tavaszi tervet 48 százalékra, az alsónyéki fmsz pedig 45 százalékra teljesítette. Jobb képet mutat ennél a talajmunka szerződések állása. A tavaszi tervet eddig 31 százalékra teljesítették a fmsz-ek. Ezen belül szép eredményt ért el Alsónyék, Öcsény, Szedres község fmsz-ei, bár a tavaszi munkák zöme még ezután következik. Már most gondolni kell arra, hogy az idő rövid lesz és sok munka ösz- szetorlódik. Ebből az következik, hogy a szerződéskötések ütemét fokozni kell, mert a munkák szakszerű irányítása csak úgy valósítható meg, ha a gépeknek állandó folyamatos munka biztosítva van. így az üresjárat a legkisebbmérvűre csökkenthető. Kirchner József főagronómus A tapasztalat teszi az embert mesterré Az utolsó simításokat végezték a méhészkiállítás rendezői a Művelődési Ház szépen berendezett termében, amikor az orkánná fokozódó szélben hullatni kezdték hópelyhei- ket a rohanó sötét felhők. Már csak egy nap választotta el a kezdéstől a kiállítást, a hóvihar viszont egyre nőtt, a hóakadályok szaporodtak és már-már úgy nézett ki, hogy el kell halasztani, ami szintén -nagy akadályokba ütközött volna. A rendezőség bízott a méhészek aktivitásában, tudták, hogy minden akadály ellenére megjönnek, hisz a kiállítás és a nagygyűlés méhész körökben a legnagyobb ünnep. Igen, — vasárnap lassan kezdtek gyülekezni a méhésztársak, lapátokkal a kezükben ültek autóra Du- naföldváron, Paksról Fűzi Mihály méhésztárs kerékpárral érkezett meg abban az ítéletidőben. Koltay Pál, a „Méhészet” című lap főszerkesztője, Bakk Ferenc és Rupp Kálmán tudományos munkatársak is befutottak átfázva, hogy előadásukat megtarthassák. 280 méhész hallgatta végig az értékes előadást. A kiállítást sokan láthatták a következő napokban, még Bajáról és Sárbogárdról is voltak látogatók. A látogatók őszintén nyilvánították tetszésüket. A sok látnivaló mellett sokan itt ismerkedtek össze és a félnapos „tanulmányozás” után, mint régi méhész ismerősök búcsúztak el egymástól. A Kiállítás a rossz időjárás ellenére is elérte célját. A régieket, a fejlődés fokozatait az újat úgy eszközökben, mint irodalomban meg lehetett találni. Valami hasznos tapasztalatot minden méhész vitt innét magával, amelynek fel- használásával a többtermelést igyekeznek előmozdítani. Ezúton is köszönetét mondunk — méhésztársainknak a lengyeli szakiskola tanárának Dunkel Lehelnek és az iskola hallgatóinak —, akik a kiállítás rendezését és a további munkákat oly odaadó lelkesedéssel végezték. A haladást segítették elő fáradságos munkájukkal. A sok sikertelen év után újabb bizakodást és ambi- ciót adott a méhésztársaknak, hogy gazdag eredmények szülessenek a tanultak alapfán, hogy a modern mezőgazdaságban igazán méltó helyét foglalja el a méhészet. Készül a báiaszéki fmsz. a tavaszi munkálatokra Bár közbeszólt az elmúlt pár napos rendkívüli időjárás, a naptár azonban rendületlenül tavaszt mutat és reméljük, az időjárás is ehhez tartja majd magát. A határ nagyrésze még havas ugyan, ennek ellenére fmsz-i tagságunk a tavaszi munkálatokról beszél és vitázik. Az alsónánai borsótermelő szakcsoport is alig várja már, hogy az idő kedvezzen és munkához lássanak. Már a rendkívüli időjárás előtt zsongott a határ a sok dolgos kéztől. Mindenütt elvégezték az őszi mélyszántások tavaszi ápolását, simítóztak, hengereztek. Lengyel Sándor, Macz- kó Ferenc, Kemély András és sorolhatnám tovább a földművesszövetkezeti tagokat, már befejezték a felfagyott őszi gabonák hengerezését. Többen, mint Bátor István, Smith István már elvégezték az őszi gabonák tavaszi fejtrágyázását. Körzetünkben, mivel sok a szerződéses fű- szerpaprika, káposzta, zöldpaprika, mindenfelé készítik már az udvarokban, kertekben a melegágyakat a palántaneveléshez. Várdombon, ahol dívik a korai burgonyatermesztés, a gazdák már elkezdték a burgonya előkészítését, előcsíráztatását. Minden községünkben a jó gazda szemével számbavettünk minden készletet és szükségletet az ez évi termeléshez. A mezőgazdasági felügyelők és termelési tagbizottságok segítségével felmértük a növényvédőszer szükségletet, a vetőmagkészleteket, gazdasági felszereléseket és eszköz- készleteket. Korell Ferencné mg. ü. ág. vez. A takarékszövetkezeti mozgalomról 1956 októberében alakult meg az ország első takarékszövetkezete Dunaföldvár községben. Ezt követően napjainkig mintegy száz takarék- szövetkezet alakult az országban. Mit bizonyít ez? Azt, hogy a falusi lakosság egyik nélkülözhetetlen szövetkezése az ilyen pénzintézet, melyben felesleges pénzüket elhelyezhetik és szükség esetén kölcsönt vettetnek fel tisztességes kamat mellett. Megyénkben ezideig három takarékszövetkezet alakult; Dunaföldvár, Bátaszék és Decs községekben. Ezek működése is azt igazolja, hogy a falusi lakosság érdekeinek szolgálatában állnak, annak ellenére, hogy rövid működési időre tekintenek vissza, mégis többszáz ember részesült kisebb-nagyobb kölcsönfolyósításban. Ezen intézetekkel általában fel lett számolva az uzsorakamat és minden olyan lekötelezettség, ami abból adódik, amikor magánosoktól kell kölcsönt kérni. Ezenkívül ezek a kölcsönök, — melyeket a takarékszövetkezetek adtak tagjaiknak —• nem kis mértékben járultak hozzá a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A takarékszövetkezetek fejlődése és eddigi ténykedése megyénkben is több községben kiváltotta azt a törekvést, hogy több takarékszövetkezetet kell létrehozni. Tekintve, hogy a takarékszövetkezetnek saját erejéből kell magát fenntartani, szükséges, hogy nagy tagsággal és komoly betétállománnyal rendelkezzen, ami végső soron biztosítja, hogy a ráháruló feladatokat, így többek között a hiteligényt, ki tudja elégíteni. Éppen ezért körzetek kialakításával van mód egy takarékszövetkezet megalakításához. Jelenleg megyénkben Nagymányok, Szakcs, Iregszemcse, Hőgyész és ezekhez a községekhez ÍO kilométeres körzeten belül eső községekben van folyamatban a takarékszövetkezet szervezése. Az alig két hete beindított ilyen irányú munka is azt igazolja, hogy fenti községekben a lakosság örömmel, lelkesedéssel fogadta ezt a gondolatot, s már ezideig egy-egy községből 68—80 tag jelentkezéséről számolnak be, akik 100 forintos részjegyalappal tagjai lettek egy olyan szövetkezésnek, mely a falusi lakosság felemelkedését fogja csakúgy, mint a többi szövetkezés, előbbre vinni. Több támogatást a felsőnyéki nőbizottság munkájához A felsőnyéki fmsz nőbizottsága munkájára eddig kihatott, hogy nem volt kielégítő kapcsolata a helyi nőtanáccsal. A nőmozgalom terén kifejtett munkát eddig nem a közös egyetértés alapján végezték, hanem haragszomrádot játszva, ki-ki a maLáttuk — Hallottuk! A Konyhád és Vidéke Körzeti Fmsz. időben felkészült a húsvéti és tavaszi áruforgalomra. Úgy az árukészlet feltöltésével, mint az áruválaszték kialakításával. A Bonyhádi Földművesszövetkezet és a Bútorértékesítő Vállalat a MÉSZÖV kér. főosztályának kezdeményezésére Bonyhádon 3 napos csőbútor kiállítást rendezett a Zománcgyár kultúrtermében. A kiállítás mindhárom napján nagy volt az érdeklődés és a látogatottság. A Teveli Fmsz. 1-es számú boltvezetője jól végzi munkáját. A bolt ban az árukezelés, szortírozás, raktározás és tisztaság példamutató. Nem ártana, ha Salamon Lázár kortársunk átvenné ezt a jó tapasztalatot. A Sárközi Takarékszövetkezet (Decs) megkapta működési íengedé- lyét. Ezzel egyidőben megkezdte hivatalos működését a decsi tanács ház épületében részére biztosított irodahelyiségben. ga módja és belátása szerint dolgozott. örülünk annak, hogy ennek helytelenségét felismerték és ezentúl szorosan együttműködve fognak dolgozni és egymás munkáját kölcsönösen támogatják. Ezt mutatja az az elhatározásuk, hogy közösen a fiatalság szórakoztatására bált szerveznek, aminek bevételét a Gyermekváros felépítésére fordítják, és ezenkívül egészségügyi és egyéb szakelőadásokat közösen szerveznek a község asszonyai, leányai részére. A fmsz-i nőbizottság, ahogy Kle- ment elvtársnő elmondta, nem kap elég támogatást a földművesszövetkezet vezetőségétől és hogy Meilin- ger elvtárs a fmsz ig. elnöke közömbös a nőbizottság munkája iránt. A nőbizottság • a fmsz-i vezetőségtől konkrét segítséget vár és ugyanakkor jobban szeretné kivenni részét a fmsz előtt álló feladatok megvalósításából. Reméljük, hogy a fmszigáz- gatósága megszívleli ezt a kis bírálatot, és a jövőben több segítséget, több megértést tanúsít a fmsz-i nőbizottsággal szemben. Takarékosabban gazdálkodjunk A földművesszövetkezetek mérlegbeszámoló tag-, köz- és küldöttgyűlések tapasztalatai mutatták, hogy helyes és időszerű volt kormányunk felhívása a takarékosságról, széleskörű takarékossági mozgalom kialakítására. A takarékosság közügy. Egyforma érdeke ez államunknak és minden dolgozónak. Ezért földművesszövetkezeteink, szövetkezeti szerveink vezetőségei, tagjai saját maguknak tesznek jót azzal, ha bekapcsolódnak a takarékossági mozgalomba. Annál inkább is fontos ez, mert földművesszövetkezeteinknél az ellenforradalom nagy károkat okozott, nagymértékben kihatott a földművesszövetkezeti gazdálkodásra. Lazult a munkafegyelem, számos földművesszövetkezet költséggazdálkodásánál nem érvényesültek kellően a takarékosság elvei. A decsi földművesszövetkezetnél például 1957-ben több mint 60 000 forint jogtalan munkabérkifizetés történt, míg az igazgatósági költség megyei szinten 0.90 százalék alatt van, addig a nagyszékelyi földművesszövetkezetnél 2.02 százalék, a ma- gyarkeszinél pedig 2 százalék. A kocsolai földművesszövetkezetnél és a gyulaji fmsz-nél indokolatlanul magasak a fuvarköltségek, a fuvar szervezetlensége következtében. Míg a dombóvári földművesszövetkezetnél 5,83 százalék, a kakasdinál 5,93 százalék volt a kiskereskedelmi üzemág költségszintje, addig az alsónyéki földművesszövetkezetnél 9,70 százalék, a bogyiszlóinál 9,54 százalék volt a kiskereskedelmi üzemágak költségszintje. Több szövetkezetnél, mint pl. a sióagárdinál, a göngyölegek elszámolásának elhanyagolásából keletkeztek felesleges költségek. Ezek a példák világosan mutatják, hogy földművesszövetkezeteinknél a takarékos gazdálkodás terén nagyok a feladatok és a lehetőségek. Nem véletlen, hogy a mérlegbeszámoló gyűléseken a tagság által egyik legvitatottabb kérdés éppen a vagyonvédelemmel és takarékosabb gazdálkodással volt kapcsolatos. Az újonnan megválasztott vezetőségek egyik legfontosabb feladatául éppen a szövetkezeti vagyonvédelmet és takarékos gazdálkodást jelölte meg a tagság. Ugyanakkor szinte minden földművesszövetkezetnél egészséges, sokoldalú javaslatokat tettek e téren, hogy az újonnan megválasztott vezetőségeknek munkáját elősegítsék. Itt azonban meg kell említeni; a takarékosság elvének érvényesítése nemcsak a vezetőségeknek, de minden földművesszövetkezeti tagnak, földművesszövetkezeti dolgozónak is érdeke, s egyben kötelessége. Erről már kevesebb szó esett az fmsz-i gyűléseken. Bátran elmondhatjuk, ha a tagság nyitott szemmel jár és nem tűri a lazaságot, a pazarlást, az eszközök megóvásának elmulasztását, időben felhívja a vezetőség figyelmét az esetleges irányító munka gyengeségeinek kijavítására, segít a károkozók leleplezésében, ezeket erkölcsileg is elítéli, nagy hasznot tesz ezzel egyben az egész földművesszövetkezeti mozgalomnak is. Több földművesszövetkezetncl a SZŐ VOSZ IV. országos kongresszusát megelőző tag-, köz- és küldött- gyűlések, majd a megyei küldöttgyűlés és főleg a kongresszusi határozat nyomán intézkedéseket tettek arra, hogy a különböző költségeket csökkentsék. Azonban ezek az intézkedések helyességük ellenére nem eléggé átfogóak, nem terjednek ki az e téren lévő lehetőségek sokoldalú kihasználására. Igen helyesen tették pl. a bátaszékí fmsz-nél, hogy megszüntették a göngyölegekkel való helytelen gazdálkodást. Nagyjelentőségű kezdeményezést tett a Paks és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, amikor versenyfelhívással fordult a többi fmsz-ek felé, hogy jó szervező munkával és takarékos gazdálkodással csökkentsék az 1957. évi költségszinteket. A 0,5 százalékos költség- szint-csökkentés kihatása megyeileg, amennyiben a szövetkezetek csatlakoznak a paksi versenyfelhívás hoZj az említett módon csökkentik a költséget, 5 millió forint megtakarítást eredményez. Helyesnek tartanunk, ha földművesszövetkezeteink újonnan megválasztott vezetőségei kibővített vezetőségi üléseken, a helyi szervek és legjobb szövetkezeti aktivisták bevonásával megvitatnák kormányunk takarékosságra vonatkozó felhívását és ennek alapján a szövetkezeti munka minden területére kiterjedő konkrét intézkedési tervet készítenének és ezt a legszélesebb körben a tagsággal is megismertetnék.
