Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-29 / 75. szám

Í9S* Március 29. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A nagy Kína Kovács György, a MÉSZÖV elnökének élményeiből Hz oktatási év tapasztalatai és a többi tervek a gyönki járásban ív. A sok. elfoglaltság miatt a küldött­ség tagjai szűkíteni akarták a pro­gramot Javasolták, hogy hagyják ki Hangcsout is a programból —, akkor még nem ismerték a város nevezetességeit. A vendéglátók majdnem megsértődtek: — Hogyan, nem kíváncsiak a „földi mennyországra?" Haza akarnak tér­ni Kínából anélkül, hogy látták vol­na Hangcsout? A kínaiak talán erre a városra a legbüszkébbek. Mindenütt kérdezget­ték a küldöttségtől, hogy „jártak-e már Hangcsouban?!’ Végül termé­szetesen a magyar küldöttség sem mondott le Hangcsou megtekintésé­ről. Festői táj. Pálmák, örökzöld nö­vények. Egy valóságos park az egész város. A növényzetet mindenütt gon­dozzák, ápolják és mint nemzeti kincsre, vigyáznak rá. Gyönyörű tó tükrözik a város mellett és rendkí­vül kellemes az éghajlata. Ráadásul kikötőváros is Hangcsou. Igaz, kissé távol esik a várostól a tengerpart, de a kikötő ide tartozik és külön él­mény a városból leutazni a tenger­partra. Négyszer kellett átkelni fo­lyón — igen sűrű ezen a vidéken a csatorna és folyóhálózat, buja nö­vényvilág. Valóban nem teljes a kínai élmé­nye annak az európainak, aki nem látogatja meg ezt a „földi meny­országot." Látta a küldöttség az első hidat a Jangce folyón. Ez az ország két leg­nagyobb folyójának egyike, s eddig csak kompokkal tudtak átkelni rajta. Még a vonatokat is kompokkal szál­lították át. Tavaly befejeződött az első hid építése, amely 1600 méter A tavasz közeleg, s lassan benépe­sedik a határ, dolgoznak szorgalma­san a tolnanémediek is, hogy bő ter­mést takaríthassanak be. Községük­ben. jártunk s érdeklődtünk, hogyan teltek a téli napok és mi újság van most. këgi kívánság teljesült Tolnanémediben is évek óta pro­bléma volt a Hideg-völgyi utcának a villamosítása. Ugyanis már 1950 óta minden évben tervbevette a tanács, hogy ebben az utcában is beköttetik a villanyt. A terv, a kívánság, ha 8 év után is, de valóra vált és a Hideg­völgy utca lakói ma már nem vakos- kodnak a petróleum lámpa mellett. Községfejlesztési alapból 900 méter hosszan, 40 000 forinttal segítettek a szükséges többi pénzt pedig a megyei tanács biztosította. Természetesen je­lentősnek mondható a lakók társa­dalmi munkájának az értéke is, hi­szen ők termelték ki a villanyoszlo­pokat és szállították haza. „VÉN BAKANCSOS" Pár évvel ezelőtt nem igen foglal­kozott senki a falu fiatalságával. Szórakozást nékik egyedül a mozi, az italbolt vagy a szomszéd biztosí­tott. Megváltozott azonban minden, mióta Asztalos Béla pedagógus a faluba került. Kezébe vette a fiatal­ság nevelését és törődik a kulturális élettel is. A tél folyamán a „Sári bí­rót’“ és a „Cigányt“ tanulták és mu­tatták be nagy sikerrel. Most sem pihennek, hanem szorgalmasan ta­nulják a „Vén bakancsos“ című színművet. ITT VAN JAVÍTANI VALÓ Arról hallottunk, hogy a tanácsta­gok aktivitása javulófélben van, legalábbis a tanácsülések látogatott­sága ezt igazolja, de az eredmény­nyel nem lehetnek elégedettek. Pél­dául már most tevékenykedhetné­nek a dűlőutak rendbehozásán, javí­tásán, mert nemsokára megkezdődik a határban a munka s fontos, hogy az utak rendben legyenek. Természetesen általánosítani nem lehet, mert tanácstagi munkája után méltó dicséret illeti például idős Mészáros Józsefet, aki körzetének lakóival együttesen megjavította hosszú és emeletes. A híd alsó részén a vonatok közlekednek, a felső rész­re pedig közutat építettek a gépjármű forgalom számára. Eltűntek a népi hatalom óta a rik­sák. Mindig szenzációként írtak az utazók Kínában jártuk során a ku­likról: külön élmény volt számukra, amikor beülhették a könnyű kétke­rekű járműbe és a félmeztelen kí­naiak utcáról-utcára rohantak ve­lük. Lesírt róluk a nagy erő, az iz- mosság és végül mégis majdnem ájul tan rogytak össze, mire megérkeztek utasukkal a rendeltetési helyre. Már nem csattogott a kulik meztelen lába a városok kövezetén. Van még ugyan szerepe a városi közlekedésben egy járműnek, amely őse a riksa volt. De ez mégsem azonos azzal: egy három­kerekű, kerékpárszerű jármű, ame­lyet lábbal hajtanak meg. Ez már nem azonos a régi formával, amelynek lé­nyege az ember megaláztatása, szer­vezetének rohamos tönkretétele volt, ez már nagy változást jelent, de a nép állama még ennél is jobb meg­oldási formákat keres — ezért ezeket is fokozatosan kiszorítják a városok utcáiról és helyüket a modem köz­lekedés foglalja el. A falvakban a fő közlekedési esz­köz a kerékpár. Nálunk már ez is kissé „elavult“, de itt még ez jelenti a korszerűséget és az előre hala­dást a régihez képest. Kína már nem a keleti-kalandok, egzotikus, csábító nők hazája. Ré­gente jöttek karavánostul az idege­nek keleti-kalandokra vadászni. Zse­bük tele pénzzel és csak egy gond­juk van: mindent megvenni, ami a testnek, léleknek csábító és a pénz nem számít. Ha elfogy, egy te- legramm és a gyári megbízott azon­nal küld újabb összeget. A kínai nő­egy levezető árok hídjának a korlát­ját. FÖ A FEGYELEM Nem olyan régen alakult és sike­resen gazdálkodik a helyi Uj Élet Termelőszövetkezet. Munkaegység- részesedésű két különböző módon 140 hold szerződéses növény termeszté­sével és új sertéstörzs beállításával kívánják gyarapítani. Eredményeik eléréséhez azonban feltétlenül szük­séges, hogy a munkafegyelmet meg­szilárdítani és tartani tudják. Ennek érdekében a közgyűlés a következő határozatot hozta: aki fegyelmezetlen magatartást tanúsít, vét a szövetke­zet alapszabálya ellen első esetben 5, második esetben 10, harmadik eset­ben 15 munkaegység levonásával büntetik. A negyedik eset már a ki­zárást vonja maga után. RÖVIDEN Nemcsak a fiatalság, hanem a leg­ifjabbak is szívesen tanulnak mások szórakoztatására. Az iskolások Kecs­keméti György igazgató-tanító irá­nyítása mellett a Hamupipőkét tanul ják, amelyet husvétkor mutatnak be. Árról is hallottunk, hogy jól dol­goztak, szép eredményeket értek el a múlt évben a kendergyárban is. Nyereségrészesedés címén a dolgozók 24 munkanapnak megfelelő fizetést kapnak "Az ünnepséget most vasár­nap tartják. A NAGYOBB TERMÉS ÉRDEKÉBEN Nagyon várják már a tavaszi jó­időt a tolnanémedi gazdák is. Ami­kor az a pár enyhe tavasziás nap be­köszöntött, siettek a határba és földbe tették, összesen 11 holdon, a tavaszi árpa, zab és a borsó magját. A hallottak alapján a gazdák tö­rekednek a nagyobb termés elérésé­re. Mindegyik gazda vásárolt műtrá­gyát az ősziek fej trágyázására és ezenkívül cserélik a vetőmagot is. Tíz mázsa tavaszi árpa, 3 mázsa zab és 5 mázsa hibrid kukorica vetőma­got cseréltek. Nagy értékük abban rejlik, hogy ez a fajta kukorica 6—8 mázsával nagyobb termést ad hol­danként. Pálkovács Róza két pedig gyötörte a népbetegség, az éhség, minden vágyuk, hogy egy- szer-kétszer jóllakhassanak. Nem tetszik nekik az európai ember, az európai férfi egyszerűen nem „szép’*, nem kívánatos a kínai nő számára, de az éhség... a néhány marék rizs... Sanghajban valósággal „kapkod­ták“, csábították az európaiakat a nők. Az éhség rákényszerítette őket. Ma már nem található nyilvános ház, hivatalosan is megszüntették a pros­titúciót. A küldöttség tagjai egy alkalommal nagy szórakozó-kombi- nátban jártak. Világvárosi modem- ságú épület, szórakozás. Annál na­gyobb volt a meglepetésük, amikor megtudták, hogy ezt az épületet va­lamikor a nyilvános nők számára építették. Ez volt a prostitúció palo­tája. Ennek palotát építettek. Ez kellett a pénzes európaiak fényűző kaland­jaihoz. A kétkézi munkásnép pedig együtt lakott a tehenekkel, kecskék­kel. Micsoda világ volt itt. Amerre járt a küldöttség, minde­nütt „tömegével" találta a kosár­labdapályákat. Ahol egy kis szabad tér van, ott már kosárlabdapálya is van. Az egyik egyetem udvarán leg­alább 30 kosárlabda pályát találtak. Ez az egyik legelterjedtebb sport Kí­nában. Látta a küldöttség az első nagy kínai operát, amelyet mindenütt játszanak, ahol van színjátszás: Pe- kingben és a nagy világvárosokban éppen úgy, mint a kisebb városok­ban is. Az egyik legmodernebb szín­házban látták ezt a Kínában közked­velt operát — télikabátban. Ugyanis itt ismeretlen a ruhatár. Ez az opera nagy alkotása a nemzeti kínai művé­szetnek. Szakértők szerint világvi­szonylatban is kevés ilyen nagy nem­zeti érték van az operákban. Az európai ember számára azonban eléggé megfoghatatlan, érzékelhetet­len. A terjedelme is igen nagy. De ez még csak hagyján. A kulisza díszlet például náluk ismeretlen. A különböző tárgyakat, ajtókat mozdulatokkal helyettesítik. Az ajtót például úgy, hogy a szereplő „megnyomja“’ a nemlétező kilincset és csak utána megy be a szintén nemlétező szobába. Az emberek ar­cát — az opera szereplőiét — rikító színekkel festik be. Ezzel jelzik, hogy az opera szövege szerint milyen ..szellem" lakozik a különböző sze­replőkben — egyéniségekben. A szokatlan „keleti“ zörej, zene — megfoghatatlanul hatott a küldöttség tagjaira. Ennek ellenére erősen fi­gyelték, hogy legalább valamit meg­érthessenek belőle. Kezdtek is örül­ni, amikor a színpadon láthatóan valami drámai konfliktus látszott ki­bontakozni. Annál nagyobb volt a meglepetésük, amikor a várt nagy konfliktus helyett a szereplők közül némelyek elkezdtek cigánykerekeket hányni, mások pedig bűvészmutatvá­nyokkal „kedveskedtek’“ az opera­kedvelő közönségnek. Pár perc múlva ismét „operajelleget“ öltött a „cir­kusz.“’ (Folytatjuk.) Boda Ferenc Üzemeinkben a nyereségrészesedés kifizetésével kapcsolatban több olyan probléma vetődött fel, amelynek megoldásában az üzemek a szakszer­vezettől kérnek segítséget, illetve ál­lásfoglalást. A kérdésekre az alábbiakat vála­szoljuk: Kik részesülhetnek nyereségrésze­sedésben ? A vállalat részesülhet-e nyereség- részesedésben, azt a felügyeleti szerv határozza meg. A kormány idevonat­kozó rendeletéinek alkalmazásával és figyelembevételével. Ha a vállalat jogos a nyereségrészesedésre, akkor a nyereségrészesedést a vállalat min­den munkaviszonyban lévő dolgozó­jára kiterjesztik, az üzemi tanács ha­tározata szerint. Ki állapítja meg a nyereségrészese­ripe nçt!7Pfïpt^ Az 1086/1957. (XI. 17.) kormány— SZOT határozata szerint a nyereség­■ gyönki járás pártszervezetei- ™ ben befejeződött a pártokta­tási év. Ennek tapasztalatait tár­gyalta meg legutóbb a járási párt- bizottság végrehajtó bizottsága. Ter­mészetesen évközben is megbeszél­ték az oktatással kapcsolatos ta­pasztalatokat és feladatokat. Az ok­tatás tapasztalatainak mostani meg­beszélése azonban különösen azért volt fontos, mert egyúttal a jövő évi tervekről is szó volt, a jövő évi pártoktatás előkészítésének módo­zatait is megbeszélték. Az idei év tapasztalatai általában igazolták a járási pártbizottság véle­ményét, hogy inkább kevesebb ok­tatási formát szervezzenek, de job­ban, mint azelőtt. Ennek alapján a járás területén három helyen szer­veztek tanfolyamot a marxizmus— leninizmus kérdéseinek tanulmá­nyozására, s mintegy 12 helyen az időszerű kérdések tanfolyama indult be. A jövőre nézve is megszívlelendő tapasztalatként értékelték, hogy ahol megfelelő képzettség, s emellett jó szervezési tapasztalatokkal ren­delkező propagandistákat állítottak be az oktatási formák vezetésére, ott lemorzsolódás nélkül, igen színvona­las oktatásban részesültek a hallga­tók. Ahol azonban ez a kiválogatás nem sikerült — aránylag kevés he­lyen történt ez így — ott akadozott a párttagok elméleti képzése, ott nemcsak a színvonal, de a hallgatók megjelenése körül is akadtak hibák. K istormáson például, ahol id. Bozsó János elvtárs volt a propagandista, 15 fővel indult be az oktatás. De már az első foglalkozá­son a hallgatóknak majdnem a dup­lája jelent meg. Bozsó elvtárs azon­ban amellett, hogy szívügyének te­kintve a rábízott hallgatók fejlődé­sét, személyesen is látogatta őket, érdekessé tudta tenni az előadáso­kat. Saját élményeit használta fel — mint volt 19-es kommunista — a foglalkozások érdekesebbé tételé­ben. Ugyanilyen jelentős szerepe volt Hornyák László elvtárs propagan­distának Keszőhidegkúton, hogy az időszerű kérdések tanfolyama tel­jes létszámmal fejezte be az okta­tási évet. Hornyák elvtárs hallga­tóival állandó kapcsolatban volt, s emellett az oktatás színvonalasabbá tétele érdekében nem egyszer keres­te fel a járási pártbizottságot is, hogy a megfelelő anyagokhoz a szükséges könyveket is elkérje a já­rási pártbizottságtól. Dizonyára ilyen eredményeket érhetett volna el Engelmajer János elvtárs propagandista Felső- nánán is, ha megfelelően készül a szemináriumokra, s nemcsak a brosúrából olvassa fel az anyagot. Természetesen mindehhez hozzájá­rult az is, hogy a pártvezetőség sem segítette megfelelően a propagan­distát. Az eredményekből és a hibákból a megbeszélés során a járási pártbi­zottság tanult. Elsősorban azt, hogy a propagandisták kiválogatására- az részesedés felosztásának irányelveit az üzemi tanács határozza meg. A nyereség felosztása tehát a vállalatok belső ügye. Ezért a felügyeleti szer­vek csak irányelveket adtak ki. Ebből következik, hogy a részese­dés módja vállalatonként is eltérő le­het, például az egyik vállalatnál, ha valaki évközben hozzájárulással lé­pett ki, a nyereségrészesedésből ki­zárják, ugyanakkor másutt csökken­tett részesedést kap. Az üzemi tanácsok a nyereségfel­osztás irányelveit írásban nyilvános­ságra hozták. Ez határozza meg, hogy az üzem dolgozói milyen módon kap­hatnak nyereségrészesedést, azaz me­lyek a növelő, csökkentő és kizáró tényezők. Hogyan intézik a nyereségrészese­déssel kapcsolatos panaszokat? A nyereségrészesedéssel kapcsola­tos panaszokat üzemen belül kell in­eddigieknél még nagyobb gondot kell fordítani. Nem elég, hogy a propagandisták megfelelő elméleti képzettséggel rendelkezzenek. Nem elég, hogy megfelelő szervezőkész­ségük legyen, hanem mindezeknek párosulnia kell a lelkesedéssel, a felelősségérzettel a rábízott hallga­tók neveléséért. Éppen a felsőná- nai példa mutatta ezt meg, Azelőtt pedig sokkal nehezebb körülmények között folyt az oktatás. Például Koch Péter elvtárs jó eredményeket tu­dott felmutatni a hallgatók elméle­ti képzése területén. Viszont Engel­majer elvtárs, aki kissé hanyagolta ezt a munkát, már nem tudott ered­ményt elérni. Másik tanulság, amelyet levontak az, hogy az oktatási munkában megmutatkozó hiányosságokat a já­rási pártbizottság kintlévő munka­társai ne csak a pártvezetőséggel, a propagandistával tárgyalják meg, hanem bátran vigyék taggyűléseié, és ott az egész kollektíva előtt tár­ják fel a hibákat, mozgósítsanak azok kijavítására. Erre legjobb példa a hőgyészi szeminárium volt. Itt is csak akkor javult meg az oktatási munka, miután taggyűlésen beszél­ték meg. M indezek szellemében indította meg, már most, a járási párt- bizottság a jövő évi pártoktatás elő­készítését. Az eddigi tapasztalatok még egy fontos problémára vetettek fényt, mégpedig arra, hogy az el­múlt oktatási évben különösen a pedagógusok voltak háttérbe szorít­va, elhanyagolva a pártoktatás terü­letén. A járási tanács oktatási osz­tálya részéről ugyan volt kezdemé­nyezés erre vonatkozóan, de nem vált be, hiszen amint felmérték a közel 300 pedagógusból alig néhány vett részt politikai oktatásban. A pedagógusok pedig készek voltak, hogy részt vegyenek az oktatásban. Hiszen Simontornyáról 18-an kér­ték, hogy osszák be őket, de csak kettő jutott közülük oktatásba, — azoknak is Dombóvárra kellett men- niök. Ebből tanulva a járási párt- bizottság elhatározta, hogy az okta­tási osztállyal egyetértésben a járás területén szerveznek a pedagógusok részére oktatási formát. A propagan­distákat részükre a járási pártbizott­ság biztosítja, s olyanokat, akik el­méletileg és műveltségileg is meg­felelőek lesznek. A ddig is, míg a következő ok­tatási év megkezdődik, indí­tott a járási pártbizottság előadás- sorozatot a pedagógusok részére, hogy az egyes kérdésekben közösen a helyes álláspontra jussanak. Hő- gyészen például az első előadás és vita a külpolitika kérdéseiről már megtörtént. A következő Nemzetkö­ziség és hazafiság címmel a követ­kező hónapban lesz, míg a harma­dikat világnézeti kérdésekről május­ban tartják. Természetesen a járási pártbizott­ságnak még számos terve van az ok­tatási munka további javítása érde­kében. De már e néhány példa is mutatja, hogy jó úton haladnak. tézni. A 3—2013/1957. sz. SZTK uta­sítás szerint a dolgozók között fel­osztásra kerülő vállalati nyereségré­szesedés társadalombiztosítási szem­pontból sem a szolgáltatások, sem a járulék fizetésénél, figyelembe venni nem lehet. A nyereségrészesedés te­hát nem munkabér, hanem jutalom- jellegű juttatás. Ezért ezirányú pa­naszokban az egyeztető bizottságok nem illetékesek. A panaszokkal a szakszervezeti bi­zottságokhoz, illetve e célra alakított bizottságokhoz fordulhatnak. A szak- szervezeti bizottság — mint az üzemi tanács két ülése között döntésre ille­tékes szerv — a panaszok elintézé­sére határozatot hoz. Ezt megfelleb­bezni nem lehet, azonban ez nem zárja ki azt, hogy az illetékes szak- szervezeti központot ne keressék meg. Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa Mi újság Tolnanémediben ? A szakszervezet válasza

Next

/
Thumbnails
Contents