Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-29 / 75. szám
TOLNA PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 75. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Szombat, 1958 március 29. A TANÁCSI VÁLLALATOK ELETEBOL Tizenhat tanácsvállalatnál osztanak nyereségrészesedést A Megyei Tanács Pénzügyi Osztálya befejezte a tanácsokhoz tartozó vállalatok múlt évi mérlegbeszámolóinak felülvizsgálását. A felülvizsgálás során — mint Czenki elvtárs, az osztály vállalati csoportjának vezetője tájékoztatott bennünket — egy kivételével valamennyi vállalatnál szükséges volt kisebb-nagyobb korrekciókat végezni a mérlegen. A Tolna megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés kivételéve} abol még a felsőbb szervek döntése szükséges, egyes tételeknél — valamennyi vállalatnál eldőlt, hogy fi- zetnek-e, és ha igen, mennyi nyereségrészesedést a múlt évi munka alapján. A tanácsi vállalatok kétharmadában, tehát tizenhat vállalatnál, kerül sor nyereségrészesedés kifizetésére. Ezek legtöbbjében már ki is fizették a dolgozóknak a nyereségrészesedést, öt vállalatnál; a Szekszárdi Nyomdánál, a Gyógyszertári Központnál, a Szekszárdi Kézműipari Vállalatnál, a Dombóvári Kézműipari Vállalatnál és a Tanácsi Tervezőirodánál egyhavi fizetésnek megfelelő összegű nyereségrészesedést kaptak a dolgozók. A tizenhat vállalatnál a nyereségrészesedés összesen egymillió kétszázezer forintot tesz ki, amely átlagosan tizenkét napi fizetésnek felel meg. A dolgozók a legtöbb vállalatnál, a nyereségrészesedést takarékbetétkönyvben kapták meg. Megkezdik a tetőcserép kísérleti gyártását a Teveli Téglagyárban Hónapok óta folynak mán az előkészületek a cserépgyártás, megkezdésére a Teveli Téglagyárban. A gyártáshoz szükséges gépek már a gyárban vannak, a Szekszárdi Faipari Vállalat is néhány napon belül elkészíti és leszállítja a gyár részére a cserépgyártáshoz szükséges rámákat. Befejezés előtt áll a szárítószín építése is. Az idén csak kísérleti gyártás folyik majd, amit a jó idő beálltával azonnal megkezdenek a Teveli Téglagyárban. Termel már az új simontornyai tanácsvállalat Nemrég hozták létre Simontornyán a megye legfiatalabb tanácsi vállalatát, a Simontornyai Melléktermék és Hulladékfeldolgozó Vállalatot, amely elsősorban a bőrgyár melléktermék és hulladékanyagait fogja feldolgozni és főkép csökkent munkaképességű és otthon dolgozó munkásokat foglalkoztat. A vállalat az elmúlt hónapban bőrPapírgyűjtő verseny az általános iskolák között A papírgyűjtő kampány során versenyt hirdettek az úttörők és általános iskolások között, az „5 kilós mozgalom” célkitűzéseinek megvalósításáért. A cél az, hogy az iskolákban minden gyerek legalább öt kiló papírt, vagy rongyot gyűjtsön. A legjobb eredményt elérő iskolákat jutalmazzák. I. díj 1500 forint, II. díj 1000 forint, III. díj 800 forint, IV. díj 600 forint, V. díj 500 forint. A vállalatoknál és hivataloknál folyik a papírgyűjtés, bár az időjárási viszontagságok miatt szállítási nehézségek álltak fenn és ezért csak a levéltártól szállítottak be 650 kilogramm papírt és a rendőrség adta át papírhulladékát. Az elmúlt napokban értekezletet tartottak a papírgyűjtésben érdekelt intézmények vezetőinek részvételével és ennek eredményeképpen a különböző hivatal és vállalatvezetők felhívással fordultak a hatáskörükbe tartozó szervekhez, hogy nyújtsanak segítséget a felesleges papírhulladék begyűjtésében. díszmű cikkekkel kezdte meg a termelést és mintegy tizenkét ezer forint értékű cigarettatárcát, töltőtoll-tokot, óraszíjat és egyéb bőrdíszműárut készített és értékesített. Ezen kívül egy másik részlegében tizenhárom ezer forint értékű, fémlemezből készülő leltárjegyet, házszámtáblát gyártott. Ebben a hónapban a vállalat termelése körülbelül másfélszerese lesz a februárinak. Rövidesen megkezdik a környéken feltárt nyersanyagból a gyökérkefe gyártását is. Á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának jelszavai hazánk felszabadulásának 13. évfordulóján 1. Éljen április 4. — hazánk felszabadulásának, függetlenségének ünnepe! 2. Éljen a szocializmust építő magyar nép és hazánk, a Magyar Népköztársaság! 3. Örök hála és dicsőség a felszabadító Szovjetuniónak, a hős szovjet katonáknak, akik harcoltak hazánk szabadságáért! 4. Örökké őrizzük azoknak a magyar és szovjet harcosoknak emlékét, akik az ellenforradalom elleni harcban életüket áldozták a nép ügyéért! 5. Éljen a magyar és szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsága! 6. Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, az emberi haladásért folyó harc vezető ereje! 7. Éljenek a testvéri komirurista és munkáspártok a szocializmus, a béke, a demokrácia és a nemzeti függetlenség élharcosai! 8. Éljen a szocialista tábor szilárd egysége, élén a kommunizmust építő hatalmas Szovjetunióval! 9. Köszönet és forró testvéri üdvözlet a Szovjetunió, s a szociali ta országok dolgozóinak, akik segít éget nyújtottak az ellenforradalom leverésében, a proletárhatalom talpraállífásában! 10. Éljen a világ népeinek barátsága, testvéri összefogása a háborús gyújtogatok ellen! 11. Forró üdvözlet a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népeknek! 12. Magyar munkások, parasztok, értelmiségiek! Harcoljatok a világbékét fenyegető atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért, a leszereléséért! 13. Munkások, parasztok, értelmiségiek! Előre az 1958. évi nép- gazdasági tervünk sikeres végrehajtásáért! A ti munkátok az élet forrása, úgy dolgozzatok, hogy munkátok nyomán boldogság és bőség fakadjon! 14. Éljen a magyar proletárhatalom vezető ereje, a munkásosztály, és szövetségese, a dolgozó parasztság! 15. Éljen a forradalmi murkás paraszt kormány! 16. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Központi Bizottsága! 17. Békét a világnak! A TAKARÉKOSSÁGRÓL nyilatkozik Nagy Imre főmérnök — Üzemünk, a Dombóvári Talpfatelítő Üzem, amely ma-holnap famegmunkáló kombináttá fejlődik, nagyrészben drága importanyaggal, fával dolgozik. Éppen ezért nagy jelentősége van a mi területünkön is a munkás-paraszt kormány takarékossággal kapcsolatos határozatának, — mondja Nagy Imre, az üzem főmérnöke —. Az üzem négy részlege több mint 350 munkást foglalkoztat. Az a tervünk; hogy a határozatot a körülményék figyelembevételével, a tervfegyelem szigorú betartásával valósítjuk meg, a dolgozók közötti egyéni takarékosság ki- szélesítésével. A famegmunkáló részleg jelenleg a bányaipar részére biztosítóoszlopokat készít, amelyekkel a bányában használatos vasabroncs közeit töltik ki. Az ehhez szükséges faanyagot a Román Nép- köztársaságtól kapjuk. Ugyancsak import útján szerezzük be a bánya széldeszkákhoz szükséges faanyagot is, amelynek köbmétere hazai viszonylatban körülbelül másfélezer forintot tesz ki. A takarékosságot az anyaggal való jobb gazdálkodással, a nagyobb arányú kihozatallal kell megvalósítani és e tekintetben már tettünk intézkedéseket. A bányafa készítésénél megmaradt nagyobb hulladékokból a vasúti vasbeton keresztaljakhoz szükséges betéttuskókat készítünk. Az ennél kisebb hulladékból „fiz”-t gyártunk parkettázás céljára. Az ennél kisebb darabok sem vesznek kárba, ezekből csapszegeket készítünk. A csapszegekkel a régi, már nem használatos vasúti talpfákat javítjuk ki, amelyeket mint visszanyert talpfákat kijavítva 5-től 12 évig használhatunk. Üzemfenntartó műszaki részlegünk a munkagépek szaporításán dolgozik. Elfekvő anyagokból és elhasznált gépalkatrészekből gépeket javítanak fel nagyobb arányú beruházás nélkül. Előreláthatóan 2—3 hónap múlva elkészül az így „összehozott” kirakodógép, s ezzel nemcsak a berakás, hanem a kirakás is — amelyet nehéz fizikai munkával végzünk — gépesítve lesz. Az eddigiektől eltérően üzemünkben a takarékosságot nem kampányszerű, hanem állandó feladatnak tartjuk és mint ilyet nemcsak az íróasztalnál adminisztrációval szervezünk, hanem a munkások között tesszük mozgalommá a takarékosságot, amelyet a munkahelyeken a gyakorlatban ellenőrzünk. Somos László igazgatóhelyettes A Pécsi Cementipari Vállalat dombóvári telepén Somos László igazgatóhelyettessel beszélgetünk a munkás-paraszt kormány takarékosságról szóló határozatáról. — E határozatnak igen nagy jelentősége van a népgazdaság szempontjából. Üzemünk cementtel dolgozik, amelyből igen nagy mennyiséget — naponta 250 mázsát — használunk fel. Azelőtt, ha a különböző elemet gyártó gépnél az anyag nem volt elég egy egész elem elkészítéséhez, a hulladékba került. Most ezt az anyagot, összehordjuk ahhoz a géphez, amely kisebb méretű elemeket gyárt, így az eddig eldobódó anyag feldolgozásra kerül. Az elszennyeződött anyag, az úgynevezett poriás, amely már elem gyártására nem alkalmas, sem veszik kárba. Ezeket összegyűjtjük és saját rezsis építésre használjuk fel. Mihelyt az idő arra alkalmas lesz, az eddig összegyűjtött anyag, cement és kavics felhasználásával egy gyártóteret (placcot) építünk. Nagy jelentősége van a takarékossági mozgalomnak abból a szempontból is, hogy az üzemekben teljesen helyreálljon a rend. 1956. novembere után ugyanis a munkástanácsok jogtalan igényeket elégítettek ki. Munkaruhát és védőfelszereléseket adtak mindenkinek, függetlenül attól, hogy az illetőknek a Munkatörvénykönyv értelmében járt-e, avagy nem. Az üzemi tanáccsal történt megbeszélés alapján most ezt felülvizsgáljuk és ahol ezzel kapcsolatban még valami hibát találunk, kijavítjuk. — Ez csak néhány példa így hirtelen, de természetesen ezenkívül még egy egész sor lehetőségünk van, amelyeket még fel kell kutatnunk — mondotta Somos László igazgatóhelyettes. A hidegkúti tanácstagok • . . C'mberek jönnek, emberek men- nek, költöznek egyik községből a másikba és ezért van Kesző- hidegkúton is tizennégy tanácstag az eredetileg megválasztott tizenhét helyett. A meglevők azért intézik a falu ügyeit, a körülményéknek meg. felelően. Különbözőek az emberek, különbözőek a hidegkúti tanácstagok is, egyik többet foglalkozik választóival, a község ügyeivel, a másik kevesebbet. Tétlenül azért nincs egy tanácstag sem, mert a község lakossága figyelemmel kíséri munkájukat. Ennek megfelelően a tanácsüléseken is élénk viták vannak, egy-egy dolgot a legapróbb részletekig meghánynak-vetnek. A vitákban mindig részt vesznek a csupán hallgatókként ottlévő gazdák is. Sokat vitatkoztak például azon, hogy az idén a községfejlesztésből kutat csináltassanak-e, vagy az utakat hozassák rendbe. Végül is úgy döntöttek, hogy inkább az utak megjavítására költik a rendelkezésre álló pénzt, mert jó ivóvíz — hála a természetnek — inkább van a községben, mint jó út. (A községet csaknem teljes egészében egy bővizű forrás látja el ivóvízzel.) Abban, hogy Keszőhidegkúton soha nincs, baj az adófizetéssel, részesek a tanácstagok is. Mindig tudják, ki ván hátralékban, és a hátralékos gazdákat rendszeresen felkeresik. — Ugyanakkor alkalomadtán a gazdák érdekeit is képviselik. Megtörtént, hogy az egyik gazdát, aki befizette az esedékes összeget, tévedésből hátralékosnak írták ki. Lenz Henrik — az illető gazda az ő körzetében lakott — másnap már bement a tanácsházára, tisztázni a tévedést, ö maga ment be, nem a gazdát küldte, a tévedést tisztázni. A tanácstagok szervezik meg a községben a társadalmi munkákat, ha például útjavításra, vagy egyébre kerül a sor. Előzőén meghatározzák a tanácsülésen, melyik nap melyik körzet lakossága végzi a munkát. A tanácstagok aztán értesítik a gazdákat, de azt is ellenőrzik, ki volt ott, és ki nem. Aki valamilyen ok miatt hiányzott, annak egy másik napon kell mennie. De nemcsak az adófizetésre, a községfejlesztésre, útjavításokra terjed ki a tanácstagok munkája, hanem a község életének más területeire is. Többek között a fiatalság nevelésére. A szociális-kulturális állandó bizottság tagjai az iskola, a szülői munka- közösség munkájában is közreműködnek. Az állandó bizottság tagjai — Végh Mária, Pálinkás István, Jakab Ernő, Dávid Gyula, Erdélyi Margit — sokat foglalkoznak a községbeli fiatalok helyzetével és szükség esetén intézkednek is. NJ emrégiben történt meg egy eset, amely az egész község ügye lett. Az iskolásgyerekek is tetszés szerint kószálhattak késő estig, nemigen törődött azzal senki, hol járnak. És az egyik iskolásgyereket csúnyán berúgatták pálinkával a szeszfőzdénél. A főbűnös alapos fejmosásban részesült a tanács részéről, a gyermekek viszont nem maradhatnak kint. Amikor olyan film van, a gyermekek részére tartanak előadást délután, de este nem csellenghetnek. A tanácstagok, de a többi felnőttek is, hazaküldik, ha este az utcán találják őket. Sok mindenre kiterjed a hidegkúti tanácstagok tevékenysége és alig van olyan tanácstag, akinek a munkáját kifogásolnák a választók. Bizonyára nem egy lesz közülük, akit a legközelebbi tanácsválasztáskor ismét megválasztanak. Korszerű, öntözéses kertészet a belecskai tsz-ben A belecskai Szabadság Termelő- szövetkezetben nagy tervek megold - sán fáradoznak napjainkban. Azt tervezték ugyanis, hogy mintegy 30 holdon öntözéses kertészetet rendeznek be. De nem is akárhogyan, hanem az Regszemcse! kísérleti telepen tapasztaltak szerint, a legmodernebbül akarják felszerelni, szórófejes öntözéssel. A szórófejes öntözéshez a megfelelő csövek már meg is érkeztek a termelőszövetkezetbe, s a munka is megindult — az árokásás — a csövek lefektetésére. A termelőszövetkezet tagjai azonban még a 30 holdnál sem akarnak megállni, mert már arról beszélnek, hogy amint lehetőség adódik rá, tovább bővítik az öntözéses kertészetet. Lehetőség természetesen náluk a Kapós-völgyében szinte kimeríthetetlen. A bővítés során nemcsak a kertészetük nagyobbodik majd, hanem meg tudják valósítani állattenyésztésük további fejlesztése érdekében az öntözéses rét- és legelőgazdálkodást is. Tszcs alakult Szakoson Szakcs községben, március 25-én este, 60 hold földön, nyolc családdal, termelőcsoport alakult. A csoport az ellenforradalom idején felbomlott Béke Termelőcsoport tagjaiból alakult meg. Az alakuló gyűlésen tizennégyen írták alá a belépési nyilatkozatot, s elnöknek újra Kanizsai Vendelt, a Béke Tszcs elnökét választották meg. Az alakuló gyűlésre meghívták a szakcsi Üj Élet Tsz elnökét, Joó Józsefet is, s megállapodtak abban, hogy kölcsönösen segítik egymá t. A tagok egyhangúan hitet tettek amellett, hogy a módosított alapszabály szerint dolgoznak és meghatározták azt is, hogy tavasziakból milyen és mennyi szerződéses növényt termelnek. p*\ ni
