Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

»01 «tárci us &.

Mit láttak, tapasztaltak a törzsállattenyésztők Juhc-puszían

Lapunk pénteki számában hírt adtunk arról, hogy Juhé-pusztán nagyszabású szarvasmarha bemutatóval egybekötött állattenyésztési tapasztalatcsere volt. A következőkben megírjuk, mit láthattak, tapasztaltak a meghívottak Juhé-pusztán, mit javasoltak a gazdaság állattenyésztőinek a bonyhádi tájfajta to- vábbtenyésztése érdekében.

A. szarvasmarhabemutató

közben megkérdeztem Markovics Jánostól, a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatósága vezetőjétől, hogy milyen jelentősége van országos viszonylatban a pirostarka bonyhádi tájfajta szarvas- marha tenyésztésének. Ezen belül milyen szerepe van a Juhé-pusztai Törzsállattenyésztő Gazdaságnak. A kővetkezőket válaszolta:

— A magyar piros-tarka szarvas- marha világhírű. Ezen belül nagy elismeréssel nyilatkoznak a külföldi szakemberek, a tájjellegnek megfelelően kialakított bonyhádi tájfajtáról. Keresik is ezeket a szarvas- marhákat. Elsősorban, mert magas tejelőképességűek, szép színük van, külemre kifogástalanok. De egyúttal kritikusok is. Csak olyan marhákat vásárolnak meg tőlünk, melyeknek tudják a származási adatait. Ez az, ami a törzsállattenyésztőkön múlik. A Juhé-pusztai Állami Gazdaságnak ebből a szempontból országos viszonylatban nagy jelentősége van. Mi a bonyhádi tájfajtát a mostaninál gyorsabb ütemben szeretnénk tovább nemesíteni, tovább tenyészteni és ezt a munkát elsősorban erre a gazdaságra alapozzuk, — mondotta.

Ahogy én láttam,

s ahogy a résztvevő állattenyésztők elmondották a bonyhádi tájfajta szarvasmarha továbbtenyésztésével kapcsolatban a Juhé-pusztai Állami Gazdaságra lehet építeni. A helyzet ugyanis az, hogy Juhé-pusztán a bonyhádi tájfajta céltudatos továbbtenyésztésével csak 1950-ben kezdtek el foglalkozni. De napjainkban olyan eredményt értek el, hogy arról bárki példát vehet, s ezek feljogosítják az állattenyésztési szakem bérekét arra, hogy bízzanak a Juhépusztai Állami Gazdaság vezető kollektívájában, még nagyobb feladatok megoldásával bízzák meg őket. 1950-ben ugyanis az volt a helyzet, hogy 308 szarvasmarha volt a gazdaságban és ezen belül mindössze 20 volt a tehén, s azok törzskönyvi adatai is nagyon hiányosak voltak. Az elmúlt év végén viszont már 679 szarvasmarhát számláltak a gazdaságban és ennek 41 százaléka a tehén. A tehenek 87 százaléka bonyhádi piros-tarka, olyan, hogy minden törzskönyvi adatait tudják a gazdaságban. Erről a helyszínen győződhettek meg az érdeklődők.

Az istállókban

ugyanis dr. Lipcsei Ákos, a gazdaság törzskönyvvezetője, elsorolta a tehenek származását, mennyi tejet adott egy laktációban, összesen hány napig fejték, hány napot állt szárazon és így tovább. Ugyanezt elmondta a tehén apjának az anyjáról is. Egyszóval Juhé-pusztán ma a szarvasmarhák túlnyomó részéről mindent tudnak az égvilágon, s ez nagyon fontos.

A látogatók figyelmét különösképpen a rend, a tisztaság ragadta meg. Az istállók hófehérre vannak meszelve, minden egyes tehénnek van zománcozott fej táblája, amelyen minden adatot feltühtettek, még azt is, mennyi abrakot, pótabrakot kap naponta.

A szakemberek — miután mindent alaposan megnéztek, összejöttek a gazdaság kultúrtermében, elmondották véleményüket a látottakról és több javaslatot tettek a gazdaság állattenyésztőinek. Kecskés Sándor, az Állattenyésztési Kutató Intézet herceghalmi kísérleti gazdaságának egyik munkatársa például azt javasolta, hogy ne 23—25 hónapos korban, hanem 18—20 hónapos korban állítsák be az üszőket tenyésztésre. Zsurányi József a Heves megyei Törzsállattenyésztő Állomás vezetője pedig olyan javaslatot tett, hogy ezután minden évben fogjanak a borjak részére külön borjúszénát, annyit, hogy még ilyenkor is legyen. Piacsek András, országoshírű állattenyésztő, pedig olyan javaslatot tett, hogy korszerűsítsék a borjúnevelőt s mindjárt azt is elmagyarázta, hogy milyen formában.

Mindent összegezve:

a tapasztalatcsere hasznos volt. Meggyőződhettek a látogatók arról, hogy a Juhé-pusztai Állami Gazdaság állattenyésztői és állatgondozói milyen nagy erőfeszítéseket tesznek a magyar szarvasmarhatenyésztés érdekében és hogy munkájukat milyen siker koronázza. Külön tanulság az, hogy már kidolgozták a gazdaságban az állattenyésztés legközelebbi ötéves tervét. A terv szerint 1962-re Juhé-pusztán a mai 638 szarvasmarha helyett 900 törzskönyvezett szarvasmarha lesz majd. A tehenek számát kizárólag saját tenyésztésből, a mai 284-ről 350-re emelik. A tehenek átlagos évi tej hozamát pedig a tavalyi 4050 literről 4500 literre emelik, 0,5 százalékos tejzsírjaví- tással.

Végül volna a tapasztalatcsere után egy javaslatom: a lehetőségek határán belül minél több termelőszövetkezeti vezetőnek, termelőszövetkezeti állatgondozónak mutassák meg a közeljövőben a Juhé-pusztai szarvasmarhatenyésztést, az állattenyésztők munkáját ismertessék meg a termelőszövetkezeti vezetőkkel Sokat tanulhatnak itt, s ez nagyon hasznos lehet, a népgazdasági szempontból annyira fontos szarvasmarha továbbtenyésztés érdekében.

Molnár Lászlóné

— Ügyeletes orvos: Március 2-án dr. Horváth József, Széchenyi utca 68

. Telefonszám: 26—21.

— Január hónapban 5 családot vet tek fel a Zomba, Szentgál pusztai jóbarátság Tsz-be. Az új belépőkkel együtt 45 hold földdel, 5 lóval és egyéb gazdasági felszerelésekkel is gyarapodott a tsz vagyona.

— A kisdorogi KISZ-szervezet szín játszó csoportja Szigligeti Ede: „Liliomfi" című színművének betanulására készül. A darabot több községben is be akarják mutatni, s a bevételből Budapestre, vagy Balatonra terveznek kirándulást a fiatalok.

— Az Állami Faluszínház művészei legközelebb Miliszáth Kálmán Az eladó birtok című színművével vendégszerepelnek Szekszárdon.

— 1958-ban a kisdorogi községi tanács a közsépfejlesztésj alapból 8000 forintot fordít a község járdáinak javítására.

— Az aparhanti Március 15 Tsz

tagjai kollektiven a tsz teherautójával járnak be Bonyhádra, hogy a járási művelődési házban a bemutatott színműveket megnézzék.

____

— A nagydorogi úttörő csapat február 22-én jelmezbált rendezett. A karneválon 51 jelmezes úttörő vonult fel. A bíráló bizottság az előre tervezett három díj helyett 12 jelmezt jutalmazott.

— A közeli napokban ismét megjelenik a Tolna megyei Színház és Mozi c. műsorfüzet, mely a Városi Művelődési Ház és a megye filmszínházainak műsorát ismerteti a közönséggel.

— A községfejlesztési alapból

70 000 forintot fordít a szabadtéri színpad építésére a Szekszárd Városi Tanács.

— A zombai KISZ-szervezet és

sportkör tagjai közösen készülnek Kodclányi: „.Végrendelet’* című

darabjának bemutatására. A darabot több községben is be akarják mutatni, s a bevételt sport és egyéb. KISZ célokra fordítják.

A közelmúltban a KISZ-szervezet és a sportkör vezetősége úgy határozott, hogy a két szervezet egyesül, s a labdarúgó csapat a jövőben KISZ néven szerepel a bajnokságban.

I I I i i i ■ i T

Az agronőmus e heti szaktanácsa.

A tavaszi kenyér- és takarmánygabonáink elvetése előtt ne feledkezzünk meg a vetőmagvak csávázásá- ról. Az üszög, mind az őszi, mind a I tavaszi gabonafélék termését nagymértékben csökkentheti. A csávázási módszerek közül a leghatásosabb a kombinált csávázás (nedves és por- csávázás egy művelettel), ha erre nincs mód, úgy a nedves csávázási alkalmazzuk higanytartalmú vegyszerrel. Lehetőleg mellőzzük az elavult rézgálicos csávázási módot, mivel a réz a vetőmag csíraképességét és csírázási erejét nagymértékben rontja. A nedves csávázás azért ajánlatos kosaras áztatással, mert a vetőmag között lévő néha (üszöggel fertőzött) szemek, könnyű fajsúlyúknál fogva az oldat felszínén helyezkednek el, így könnyen lehalászhatjuk és megsemmisíthetjük. A

porcsávázás egymagában csak nedves talajban biztos hatású, a nedvescsá- v ázással szemben elvitathatatlan előnye, hogy vetőmagunk nem duzzad meg és nincs kitéve a megpenésze- dés és befülledés veszélyének.

\ J'5''«'>-vtartalír.ú szerek használati utasítása minden esetben megtalálható a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Vál’a’at által forgalomba hozott Higosán vagy Ger- rr.isán csávázénzerek csomagolásán. A higanytartalmú szereket a legnagyobb elővigyázat mellett használjuk, mert erős méreg. A vetésből fennmaradó csávázott magot még az állatok etetésére sem szabad felhasználni. A megye nagyüzemeiben a Megyei Növényvédő Állomás végez bércsávázást a légii iabb mintájú nagvkapacitású kombinált csávázógéppel.

Tornóczki István agronőmus.

Mennyit emelkedett a paraszt- ság adója

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve a kormány a közelmúltban két rendeletet adott ki, melyek 1958- ra szabályozzák a mezőgazdasági lakosság adózását. Az adók emelése elsősorban a nagyobb földterülettel rendelkező gazdákat érinti. A többi között négy holdas gazdák évi adója átlagban 800 forintról 900 forintra, a hét holdas gazdáké 1820 forintról 2100 forintra, a 10 holdas gazdáké 3100 forintról 3650 forintra, a 20 holdas gazdáké 9000 forintról 11.400 forintra növekedett.

Mivel lehet pótolni a réz- gálicot

A mezőgazdasági termelők számára az elmúlt években nagy gondot okozott a szükséges rézgálic beszer- j zése. Ezzel kapcsolatban jó tudni,

hogy megfelelő rézgálic-pótló áll

j rendelkezésünkre. A Dinitro Rhodán Bensői. Ezt a rézgálic-pótlót sikerrel alkalmazták tavaly több állami gazdaságban és tsz-ben. A beszerzéssel kancsclatban érdeklődni lehet a

helyi földművesszpvetkezetnél, amely nek az agronómusa mindjárt használati szaktanácsot ad a rézgálic pótlószer alkalmazásáról.

Látogatás a lakosság bankjában

Ha végigsétálunk a szekszárdi Széchenyi utcán az egyik saroképület homlokzatáról aranybetűs zöld alapú cégtábla ötlik a szemünkbe. Az Országos Takarékpénztár Tolna megyei fiókjának, a lakosság bankjának cégtáblája az, amely régi ismerősként köszönti az arrajárókat.

Nyissunk be a fiók ajtaján, egy rövid látogatás után próbáljunk képet kapni arról, hogy mivel is foglalkozik az Országos Takarék- pénztár.

A nagy bankhelyiségben, hosszú pultok mögött számos bankalkalmazott tevékenykedik. Gépelnek, kartonokat kezelnek, kimutatásokat vizsgálnak és nem utolsósorban pénzt számolnak. Vajon mivel is foglalkoznak? Kérdésünkre rövidesen választ kapunk. Nyílik az ajtó és egy ügyfél — őszhajú, idős bácsika — lép be a fiókba. Körül sem néz, hanem csak balra fordul és a pénztárfülke mellett dolgozó két asszonykához, Cziraki Lászlóné és Sólyomi Józsefné betétszámfejtőkhöz lép.

— Jóreggelt kívánok — mondja.

Az OTP-sek régi ismerősként üd- vözlik.

— Jóreggelt Pista bácsi, mi járatban van?

A bácsika betétkönyvet vesz elő a zsebéből. A betétkönyvbe takarosán be van illesztve egy százforintos.

— Egy kis pénzt hoztam — válaszolja és mosoly önti el az arcát.

— Hadd szaporodjon minél gyorsabban a betétem.

Elveszik a pénzt és beírják a takarékkönyvbe, amelyben már hosz- szú hónapok óta szépen növekednek a megtakarított forintok Pista bácsi örömére.

Még el sem ment a bácsi ka, máris újabb és újabb ügyfelek érkeznek a betétkezelőkhöz, férfiak, nők, fiatalok és öregek vegyesen. Mind szorgalmas takarékoskodó. Van, aki csak 20 forintot tesz be egyszerre, van aki százasokat, de mindnyájan a legnagyobb bizalommal helyezik el pénzüket a lakosság bankjában, mert tudják, hogy jó kezekre bízták, hiszen betétjüket bármikor felvehetik, az kamatozik és pénzelhelyezésüket a legnagyobb titoktartással kezelik.

Ha azt hinnénk, hogy ezzel kimerül a takarékpénztár tevékenysége, akkor tévedünk. A hosszú pult többi részein is nagy a forgalom. A hitelügyi csoportnál egy idősebb parasztasszony érdeklődik Gaál Etelka előadónál.

— Öcsényben laknak a testvéreim

— mondja — és úgy hallottam, házhelyeket adnak el közelükben. Szeretnék venni egv telket, mert ott akarok házat építeni.

Gaál Etelka készségesen válaszolt. Előkerülnek a tanács által átadott telkek kimutatásai, a helyrajzi térképek és a tárgyaló felek rövid idő alatt megegyeznek. Megkötik a szerződést és az új telektulajdonos örömmel megy útjára, mert régi vágyának teljesülése előbbre jutott.

Néhány lépéssel arrébb ismét párbeszéd üti meg a fülünket. Egy fiatal férfi magyaráz, hevesen gesztikulálva Farkas Évának a totó-lottó ügyek intézőjének.

— Mind eladtam a lottószelvényeket, de még több is elfogyott volna.

— Hát akkor vigyen többet — hangzik a válasz.

— Viszek is. Ötvennel több lottó- 'szelvényt kérek, de az előfizetéses szelvényekből is adjon még, mert nagyon nagy sikerük van.

A totó-lottó albizományos kívánsága is teljesül. És akármerre térülünk, fordulunk mindenütt a nyüzsgő élet forgatagában találjuk magunkat. Az egyik helyen az üzemi Kölcsönös Segítő Takarékpénztár munkájával foglalkoznak, a másik helyen a pedagógusok számolnak be az iskolai takarékbélyeggyűjtés eredményeiről. Amott pedig épttkezési problémáit mondja el egy OTP kölcsönnel építkező ügyfél.

Végezetül Czéh Lajos elvtársat,

a megyei fiók vezetőjét kerestük fel.

— Fiókunk és megyei fiókhálózatunk — mondja — számos ügyben áll a lakosság szolgálatára, összegyűjtjük és megőrizzük a lakosság megtakarított pénzét. Forgalomba- hozzuk a közkedvelt totó-lottó szelvényeket. Az állam megbízásából árusítjuk a tanácsi házhelyeket és nem egy esetben hitelt is nyújtunk például építkezési hiteleket, kisiparos és kiskereskedői hiteleket. A lakosság egyre nagyobb bizalommal fordul hozzánk — ezt mutatja többek között, hogy a múlt évben csak a szekszárdi fiók takarékbetétállománya megnégyszereződött — és mi ezt a bizalmat igyekszünk udvarias és előzékeny kiszolgálással viszonozni. Éppen a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében határoztuk el, hogy ebben az évben a megye területén — Simontornyán, Hő- gyészen és Nagydorogon — három új OTP fiókot nyitunk, hogv ezzel is közelebb kerüljünk a lakossághoz.

Rövid ideig tartott a látogatásunk és ezalatt nem is tudhattunk meg mindent a bank munkájáról, de any- nyit láthattunk, hogy az Országos Takarékpénztár dolgozói munkájukkal megyénk lakosainak kényelmesebb, jobb életéhez igyekeznek hozzájárulni.

D. L.

A vízgazdálkodási társulatok

alakításáról szóló 1957. évi 48. sz. törvényerejű rendelet végrehajtását szabályozó kormányrendelet jelent meg. A rendelet egységes állami irányítás alatt vízgazdálkodási társulatok alakítását engedélyezi a helyi vízkár elhárítása körébe tartozó munkák megvalósítása, továbbá az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében. A társulat a területileg illetékes szövetkezetek megyei központja tagjaként működik és létrehozásénak feltétele, hogy az érintett mezőgazdasági ingatlanon, illetve öntözőrendszeren belül levő öntözőtelepek összterülete több mint felének tulajdonosai a társulat megalakítását önként elhatározzák.

A tagnak belépéskor írásban kötelezettséget kell vállalnia, hogy a társulat alapszabályait megtartva, a közgyűlés által meghatározott összegű hozzáiáruiást megfizeti, illetőleg a meghatározott természetbeli munkákat elvégzi. A társulat működését a vízügy i szervek műszaki, a mezőgazdasági és a szövetkezeti szer vek nedív agronómiái vonatkozásban elősegítik.

Hol lesz vásár?

Országos i'lat- és kirakodóvásár március 3-án, hétfőn: Tolna. Március 8-án, szombaton: Szedres.

A megye területén e héten több községben nem lesz vásár.