Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

IU51* március S3. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 A Juhé-pusztai Állatni Gazdaság 10 évi fejlődése a számok tükrében A Jufaé pusztai Állami Gazdaság­ról — mint olyanról — 1948 óta tud- uak a megyében. Tiz évvel ezelőtt ta_ vasszal kezdtük meg a mai, szocia­lista nagyüzem kialakítását. A kezdet — mint mindenütt — nehéz volt. A gazdaság 1533 holdat kitevő területen túlnyomórészt lovakkal dolgoztat, a nehéz fizikai munkát, amit ma a gépfekkel végzünk, az emberek vé­gezték. Kézi erővel arattak, csépel­tek, naphosszat, kilométereket gyalo­goltak a vetőgépek, az ekék után. Kézzel szórták a műtrágyát, kézzel kapáltak és így tovább. De nem te­hettek mást, hiszen 1948-ban a gazdaság gépparkja mindössze egy szántótraktorból ogjr cséplőgépből és egyetlen fo- gatos fűkaszából állt. A következő években aztán — gaz, hogy a kezdetben lassan —, de fejlődött a gazdaság, területileg is, gépparkilag is, meg állattenyészté- sileg is. Ma a gazdaságnak 5838 hold földterülete van. Szántó traktorból 18-at, univer­salis traktorból tizenegyet , vontatóból négyet, iteherautóból — VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS vasár­nap estig: további havazás, a Du­nántúlon hófúvás. Élénk északi szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap: 0—3 fok között. — Orvosj ügyeletes vasárnap: dr. Hidasi István, Rákóczi u. 46. sz. Te- lefoonszám: 46—94. — A szak esi tej csarnokban meg­kezdik a tej szeparálását is. Ez nagy segítséget jelent az Uj Élet Termelő­szövetkezetnek és az egyéni gazdák­nak a sertéstenyésztéshez, mert a másodrendű tejet felhasználják. — A Kajmádi Állami Gazdaság az őszi országos mezőgazdasági Kiállí­tásra a híres vörösborával és nö­vendékállatokkal jelentkezett. — Húsvéti munkaidőbeosztás: a kormányhatározat értelmében az 1958. évi április 7-e (husvét hétfő) rendes munkanap és helyette a mun­kaszüneti napot április 5-én, szomba­ton kell kiadni. Április 3-án, csütör­tökön a szombati napra szokásos munkaidőbecsztást kt'11 alkalmazni. Az április 4-én, 5-én és 6-án esedé­kes béreket április 1-én, 2-án és 3-án kell kifizetni. — A hőgyészi Petőfi gyermekott­honban is jelentős kultúráiét folyik. Az otthonnak egy bábjátszó csoportja van, amely 26-án, szerdán, a hőgyé­szi gyermekeknek tart előadást a helyi művelődési otthonban. — A kukorica szokványszerű víz­tartalma a továbbadási forgalomban a minisztérium jogszabályismertetése szerint Tolna megyében 19 százalék. hármat, kombájnból hármat, kévekötő aratógépből négyül, cséplőgépből ötöt, fogatos fű­kaszából pedig tizennégyet tar­tunk nyilván. Ezenkívül van a gazdaságnak a vontatógépekhez mindenféle modern munkagépe, kisebb, vagy nagyobb számban. Sőt, ma már személyautónk is van... Az állatállomány fejlődését illető­en annyit tudok mondani, hogy 1949- ben — a megyében páratlan — saj­nálatos állatmérgezés történt, az álla­tok túlnyomó része elpusztult. így, a céltudatos állattenyésztési munká­ról, csak 1950 óta tudok beszélni. 1950-ben összesen 308 szarvas- marha volt, ma pedig 677-et tar­tunk nyilván. Volt 1950-ben 823 darab sertés, ma pedig 1216. A birkák száma pontosan 798-al nö­vekedett. Baromfiból 1950-ben 587 volt, ma pedig 5900. A gazdaság megalakulása óta nem­csak területben, állatállományban és gépekben növekedett, hanem az épü­let és egyéb beruházás terén is. Meg­alakulás óta nyolc darab új családi — A Nemzeti Színház művészei­ből alakult együttes Bisson—March Madame Belzebub című három felvo- násos bohózatát mutatja be 25-én, kedden Szekszárd város közönségé­nek a művelődési házban. Fellépnek többek között Gobbi Hilda kétszeres Kossuth-díjas kiváló, és Básti Lajos kétszeres Kossuth-díjas érdemes mű­vészek is. Ezenkívül több neves szí­nész is van a szereplők között: Te- mesy Hédi, Benkő Gyula (A Magyar Néphadsereg Színház tagjai és Gyurkovics Zsuzsa. A történet ! ma Párizs környékén és a tengerparton játszódik. — Olvasóink szíves elnézését kér­jük azért, ha valahova az újságunk nem jut el időben. A nagy hóviharok ugyanis erősen megnehezítették, sőt egyes helyeken lehetetlenné tették a közlekedést és emiatt az újság pon­tos kézbesítése is nehézségekbe üt­közik. — Kiállítás nyílott pénteken, már­cius 21-én Szekszárdon a régi megye­háza kistermében. A kiállítás anya­gát az 1919-es Tanácsköztársaság helyi dokumentumaiból állították össze. A kiállítás még körülbelül egy hétig tart nyitva. — A Középhidvégi Kísérleti Gaz­daságban két hónap alatt, januárban és februárban a téli időszak ellenére is. mintegy 30 000 darab tojást ter­meltek. — A szekszárdi földművesszövet­kezet két mosógépet és két varrógé­pet vásárolt a nőtagok számára és ezzel igyekszik segíteni az asszonyok­nak a háztartási munkát. ház épült, és a meglévő épületekben megszüntettük a közös konyhát és az összes lakóházakat felújítottuk. Minden majorban — úgy a lakások­ban, mint az istállókban — bevezet­tük a villanyt, a központi üzemegy­ségben pedig a lakóházakhoz beépí­tettük a vízvezetékeket. Megépült a 8 kilométer hosszú kövesút, mely két üzemegységet 'köt össze a köz­ponttal. Az állatállomány növekedé­sével párhuzamosan istállókat is építettünk. így felépült kettő 100—100 férőhelyes tehénistálló, egy 80 férőhelyes borjúnevelő, egy 14 férőhelyes tehénellető, egy új sertéstelep, ahova 700 disznót tudunk elhe­lyezni. Hetven férőhelyes növen­dékmarha istálló, 750 férőhelyes sertéshizlalda, 6500 férőhelyes csibenevelő ház. 20 baromfiól 5500 férőhellyel. Ezeken kívül épült két szerelő mű­hely, egy kovács, egy bognár és egy asztalos műhely, két gépszín és két légáramlásos szénaszárító pajta. Felújításból készült a központi iroda­épület és a 300 személyt befogadó kultúrterem. Négy üzemegységben a dolgozók ellátására átalakításból ké­szült négy üzemi konyha és a köz­ponti üzemegységben épült egy új 60 személyes munkásszállás, zuhanyo­zóval ellátva. A gazdaság dolgozói vállvetve igyekeztek évről évre jobb eredmé­nyeket elérni, aminek elismeréseként 1952-ben először elnyertük az Élüzem kitüntetést, és azóta hat­szor, összesen hétszer volt a gazdaság Élüzem és háromszor nyerte el a Minisztertanács, va­lamint a SZOT vörös vándor­zászlaját és egy ízben elnyerte a Felszabadulási serleget. A gazdaság dolgozói közül tizenhat­nak van kormánykitüntetése és 30- nak miniszteri kitüntetése. Jergler János főagronómus. * Mindezt azért közöltük le, mert úgy gondoljuk, a számok, — melyek néha unalmasak — ez esetben min­dennél többet mondanak. Bizonyít­ják. hogy a szocialista nagyüzem ki­alakítása mellett a kormány milyen sokat fordított a Juhé pusztai Ál­lami Gazdaságban a dolgozók élet és munkakörülményeinek megjaví­tására. Egy szóval sem akarjuk azon ban azt mondani, hogy a Juhé pusz­taiak most már mindennel legyenek megelégedve, ne szóljanak egy szót sem. Még kellene sok minden, a mainál modernebb gépek, minden dől gozónak két szoba, összkomfortos la­kás. De nem megy minden máról holnapra. Ha azonban a mainál job­ban dolgoznak Juhé pusztán is, a le­hetőségeket maximálisan kihasznál­ják, többet és olcsóbban termelnek, ak kor, amit szeretnének, meglesz. Ha I ma nem, holnap, vagy holnapután. I Ez már rajtuk is múlik. HÍREK Tí% év múltán... lünk a kecskelábú asztal mellett a pádon, szembe oelem Kalmár Lajos bácsi poro­sán, lisztesen, ahogy éppen a dará­lóból eljött. Beszélgetünk tíz hosz- szú év tapasztalatairól. — Szövetkezeti paraszt vagyok, immár 10 éve, 1948-ban kezdtük Kurdon, s azóta járom azt az utat, amely mindig ismertebbé, kitapo- sottabbá válik. Pedig akkor nem sokan voltunk, földművesszövetke­zeti traktor szántott és mivel pénz­szűke járt akkor mifelénk, ledől-, goztuk a traktor munkát. — Múltak az évek, gyarapod­tunk, az úttörők követőkre talál­tak és a gyönyörű vetéseken kívül joggal voltunk büszkék jószá­gainkra. Nem is volt itt baj 1956. ektóberéig. Saját tagjaink közül többen, akik számításból furakod- tak közénk, hátat fordítottak és szétzilálták a feozosséget. Dobra került a termény, a tehén, süldő és ló, napok alatt eltűnt minden, amit hosszú évek alatt fáradtságos mun­kával, hangyaszorgalommal gyűj­tögettünk. Lajos bácsi megállt egy pilla­natra és visszaemlékezett arra az időre — 20—25 esztendővel ez­előttre — amikor kenyeres pajtása egész évi munkája után összesen 20 mázsa gabonát kapott, aztán ha hajnalhasadáskor nem volt a mun­kaelosztó helyen, mehetett vissza. Ha több gyerekkel áldotta meg az isten, nem biztos, hogy mindegyik iskolába tudott járni, nem volt miben, de ideje sem maradt, segí­tett kenyeret keresni a gyerek is ahogy felcseperedett. Szomorú vi­lág, szűk esztendő járt akkor és nem bővelkedhettek a cselédek a jóban, nem igen tellett egy korty it ókár a. — Aztán ezt az életet akarták megint, — folytatta gondolatait to­vább. — Hamar elfelejtették, hogy miben voltak egykor és miben vannak most. De nem hallgattak a jó szóra, megbolondította őket a hazug beszéd, a rágalom. — Mi enypáran. akik annakide­jén elsőként vágtuk a közös táb­lán a búzát, nem hagytuk annyiba a dolgot, az árverés után egy hó­napra 14 család Uj Élet néven új­ra elindult. Megint semmi nélkül kezdtük, csak 50—60 mázsa szé­nánk volt, amelyet azért nem vet­tek meg. mert drágálották. De se­gített a kormány és a múlt évben olyan eredményt értünk el, amit mécskor sohasem. Felsoroljam, hogy mennyi terményt kaptam, bú­zát, kukoricát, árpát, borsót, cuk­rot, sok lenne elmondani, elég ha annyit mondok, 67 forintot ért egy munkaegység értéke. Havonta 15'forint előleget tudtunk munka­egységenként osztani, pedig már nem 14-en vagyunk, 38-ra gyara­podtunk, mégis meglesz az idén az 50 forintos munkaegység. — Huszonhárom szarvasmar­hánk, 350 juhunk, 36 süldőnk van, építettünk liba és pulyka férőhe­lyet, úgy gondoljuk, 400 libát hiz­lalva értékesítünk. Peregnek a számok, az adatok és közben arra gondolunk, hogy ez a szövetkezet erős, szilárd marad. Miért? Mert tagjai magukénak ér­zik és a soha nem látott idegen előtt is úgy beszélnek róla, hogy a miénk. P. R. SPORT A Megyei Ifjúsági Sportbizottság és a Megyei Sporthivatal közös felhívása Tolna megye valamennyi általános és középiskoláihoz, sportköréhez, ve­zetőségéhez, tagságához! Tolna megyében kevés a sportlé­tesítmény. Az elmúlt egy-két év alatt alig épült egy-két sportpálya, sport- létesítmény. Ahhoz, hogy a fiatalo­kat rendszeresen sportoltatni tud­juk, sportlétesítményekre van szük­ségünk. Ezúttal fordulunk valameny- nyi sportkörhöz, középiskolákhoz, ált. iskolákhoz, sportcsoporthoz, il­letve azok vezetőségéhez és tagságá­hoz, hogy ez évben építsenek újabb sportpályákat, a meglévő pályákat tartsák rendben, fejlesszék tovább, fásítsanak, építsenek öltözőket, kerít­sék be a sportpályát és a meglévő labdarúgó pályák mellé, ahol erre lehetőség van, építsenek atlétikai pályát, kosárlabda és röplabda pá­lyát. Vannak már helyes kezdeménye­zések, például Gyönkön, Tengelicen, Sióagárdon, Kölesden és Döbrökő- zön közös összefogással már szép eredményeket tudnak felmutatni. Ezeknek a példáját kövesse a me­gye többi sportköre, sportcsoportja is. Ahol a vezetőség és a tagság új pálya építésre, vagy a meglévő pá­lyák tovább építésére határozta el magát, ezt közöljék a Megyei Ifjú­sági Sportbizottsággal, vagy a Me­gyei Sporthivatallal, ahonnan segít­séget, szakembereket kapnak a mun­ka irányításához, vezetéséhez. Ezen túlmenően a Megyei Ifjúsági Sport- bizottság, valamint a Megyei Sport- hivatal kilátásba helyezte, hogy azo­kon a helyeken, ahol társadalmi munkával pályaépítéshez, vagy egyéb munkák elvégzéséhez fogtak, anyagi segítséget, támogátást kap­nak. Iskolai asztalitenisz és sakkverseny Simontornyan A tanulók körében igen nagy volt az érdeklődés, vajon ki lesz a győztes? Valóban történtek is meg­lepetések, mert a korábban megren­dezett versenyen a VII. B) osztály csapata mutatott fölényt, most azon­ban a VII. A) osztály tört az élre. Ebben igen nagy része van Molnár István tanulónak, aki veretlenül végzett a versenyen, s nagymérték­ben emelte a csapat pontjait. A sakkcsapatok ugyancsak a VII— VIII. osztályból mérték össze tudá­sukat négy-négy tanulóval. Nagy küzdelem folyt a csapatok között, amit körmérkőzésekkel bonyolítot­tak le a verseny vezetői. Kiváló eredménnyel játszott Kubicsek Já­nos VI. B) osztályos tanuló, aki osz­tályon kívül indult és tizenhat mér­kőzés közül tizenötöt megnyert. Ezért dicséret illeti meg. Végeredményben az asztalitenisz csapatversenyben első helyen a VII. A) osztály, sakkcsapatversenyben a VIII. A) osztály végzett. A győztes csapatokat oklevéllel jutalmazta az iskolai sportkör vezetőségének el­nöke. Megjegyzendő, hogy a tanulókra milyen jó nevelőhatással vannak az iskolai sportversenyek. Visszatartják őket az egyéb, nem nekik való szó­rakozásoktól, s ösztönzőleg hatnak további tanulmányaikra. Ugyanis ezeken a versenyeken csak jó tanul­mányi eredményt elért tanulók ve­hetnek részt. Az iskola célja: test­nevelésnek és tanulásnak teljes mér­tékű összhangbahozása, hogy való­ban gyakorlativá váljék a jelszó: „Ép testben ép* lélek.” Lőczi Ferenc A Tolna megyei Úszó Alszövetség felhívása Az Alszövetség a Magyar Úszó Szövetség megbízásából április 12- től egységes versenybíró-, játékve­zetőképző és továbbképző tanfolya­mot rendez úszás, műúszás, műug­rás és vízilabda sportágakban. A húsz órából álló előadássorozat önköltséges alapon kerül megrende­zésre. A tanfolyamdíj, a résztvevők létszámától függ. (10 résztvevő ese­tén 40 Ft, 20 résztvevő esetén 20 Ft személyenként). Vizsgadíj 10 Ft. A tanfolyam vizsgával zárul, mely­re vizsgabizottsági elnököt a MUSZ küld. A továbbképző tanfolyamon való részvétel azok számára, akik az 1957. évi 8. számú körlevélben szerepelnek, kötelező. A tanfolyamra 1958. április 12-ig lehet személyesen, vagy írásban je­lentkezni a Tolna megyei Sportfel­ügyelőségen (Szekszárd, Mártírok tere 11—13.) Az első foglalkozást áp­rilis 12-én, 14 órakor tartjuk meg a Sportfelügyelőségen. A tanfolyam hallgatóival együtt ekkor határozunk a tanfolyam helyéről, időbeosztásá­ról és a vizsga idejéről. A résztvevőknek sportköri tagsá­gukat igazolni kell. Rubold Ödön MUSZ megyei megbízott SZURKOLÓK FIGYELEM ! A Magyar Rádió a Kossuth-adón keresztül vasárnap 16.30 és 17.15 kö­zött közvetítést ad az MTK—Salgó­tarján és a Csepel—Tatabánya NB I-es labdarúgó mérkőzésekről. A közvetítés kapcsán a rádió beszámol a többi TQTÔ mérkőzésről. így a Szekszárdi SC—Pécsi VSK mérkő­zése alakulásáról is. Ennek érdeké­ül % elsők •. • Ne várjon kedves olvasónk va­lami kiváló eredményt a cím után ítélve. Nem! Ezúttal nem arról szól e rövid kis írásunk, hogy melyik sportolóink lettek elsők a verse­nyeken, hanem azokról szól, akik elsőnek kerültek a Tolna megyei Labdarúgó Alszövetség fegyelmi bizottsága elé. Mogyorósi István a kurdi csapat egyik vezetője egy évi időtartam­ra került eltiltásra, minden tiszt­ség és a sportpályák látogatásától, mert Pintér József nevű játékosát hamisított igazolással játszatta Báta szék ellen, (Bátaszék a két pontot már megkapta). A labdarúgók közül Decsi Imre (Nagydorog) és Rupa István (Vár­alja) kerültek 2—2 hét eltiltásra, utánrugásért, illetve játékvezető sértegetésért. Mindig szép az elsők között len­ni, de ebben az esetben ne köves- i sék példájukat. ben a Magyar Rádió megrendelésé­re a Posta telefonkészüléket szerelt a pályára, ahonnan a félidőben, majd a második félidőben negyed­óránként tájékoztatást kap a szek­szárdi NB Il-es mérkőzés állásáról is. * Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Pécsi Rádió a 223.8 méteres hullámhosszon vasárnap délután háromnegyed 7 órai kezdettel, hét­főn pedig háromnegyed 7 órai kez­dettel ad sporthíreket. A vasárnapi adásban beszámol a rádió az NB III- as mérkőzések eredményéről, hétfőn pedig megjegyzéseket fűz az NB Il-es és NB III-as mérkőzésekhez és ismer­teti a megyei bajnokság mérkőzései­nek eredményeit is. * A Szekszárdi SC csütörtökön Hi­dason játszott edzőmérkőzést az ot­tani bányász együttesével. Az NB Il-es csapat 6:1 arányban győzött. A Szekszárdi SC vezetősége reméli, hogy a mérkőzésen megsérült Kun- Szabó játékára a vasárnapi bajnoki mérkőzésen sor kerülhet. SZURKOLÓINKHOZ ! Az MLSZ rendelkezése ’szerint a ma délután fél 4-re kiírt Szekszárdi SC—Pécsi VSK NB Il-es labdarúgó­mérkőzést le kell játszani. A Szekszárdi SC vezetősége és ba­ráti köre kéri a szurkolókat, hogy ! ma reggel 8 órától kezdődően hó- I lapáttal felszerelve hóeltakarítási ! munkára jelentkezni szíveskedjenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents