Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-22 / 69. szám

1*58 március 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 il Tolnanémedi Nőtanács a gyermekekért Totaanémediben is, mint megyénk ■.tök más községében, összeült a Nő- canácB megbeszélni, mihez kezdje­nek, hogy a nőmozgalom valóban mozgalommá váljon községükben is. Ismerve az Országos Nőkonferen­cián elhangzottakat, a legfontosabb­nak tartották az asszonyok meg­nyerését ahhoz a nemes és szép munkához, amely a nőmozgalom előtt* áll. Négy határozatot tett kö­vette. összefogott a Nőtanács, a párt, a községi tanács és az iskola. Ennek az összefogásnak lett az eredménye a jólsikerült ünnepi nőnap, melyen többszázan vettek részt. A fiatalok kultúrműsorral szórakoztatták a nőket Sok szó esett az utóbbi időben Tclnanémediben arról, hogy a Gyer­mekvárosban a megye asszonyai egy házat fognak építtetni az árva gyermekek részére. Ezt a határoza­tot mi nemcsak meghoztuk, hanem végre is kívánjuk hajtani, mondják az asszonyok. A pedagógusok segítségével 500 forintot sikerült összehozni. Ezzel párhuzamosan beszélgettek a gyer­mekekkel, akiknek elmondották azt, hogy milyen sok árva kispajtásuk van, akiknek hiányzik az otthon me­lege, az anyai kéz simogatása. A gyér mekeket áthatotta a segíteniakarás és inkább lemondanak a napi cu­korka adagról, vagy egyszer nem mennek moziba és azt a pénzt árva kispajtásaik otthonának biztosítására adták. így 651 forintot gyűjtöttek ősz sze, melyből téglajegyet vettek. A Nőtanács tagjai sem maradtak el, mert olyan bált rendeztek, ahol minden ember tudta, hogy a tiszta bevételből a Gyermekvárosnak nyúj A felsőnyéki küldöttgyűlésről 1958. március 16-án, vasárnap tar­totta a Felsőnyék és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetőségvá­lasztó küldöttgyűlését. Ezen a gyűlé­sen képviseltette magát küldöttei ré­vén a fürgedi helyi szervezet tagsá­ga is. Feltűnő volt az elmúlt évek kül­döttgyűléseihez viszonyítva, hogy a küldöttek majdnem 100 százaléka megjelent. A megjelentek sokkal na­gyobb gonddal és érdeklődéssel fog­lalkoztak a földművesszövetkezet mű ködésével, mint az elmúlt években. A szemlélőben azt a benyomást kel­tette, hogy talán történhetett valami a földművesszövetkezet életében,, ami a tagságot érdekeltebbé tette a szövetkezet ügyeinek intézésében. Igen — itt történt valami. Az elmúlt év folyamán a felsőnyéki földmű­vesszövetkezet tagjainak is teljese­dett az a jogos kívánsága, hogy a földművesszövetkezet, amely a pa­rasztság legszélesebb gazdasági és politikai szervezete, a tagság leg­főbb tevékenységében a mezőgazda- sági munka szervezésében és irányí­tásában is a parasztság szervezete lett. Sőt érdekvédelmi szervezete is lett a parasztságnak, mert az állami Vállalatok esetleges túlkapásaival szemben a fmsz-i tagságot már a múlt évben is szilárdan képviselte. A felsőnyéki földművesszövetkezet tagsága ennek a ténynek nagy je­lentőséget tulajdonít és jobban ma­gáénak érzi a szövetkezetei mint ed­dig. mert már a vasárnapi küldött- gyűlésen ennek mintegy első tanú- jeleként kb. 4500 Ft vásárlási vissza­térítést ajánlt fel a szövetkezet va­gyonának gyarapítására. A küldöttek éltek a jogukkal és olyan vezetőségre bízták a földmű­vesszövetkezet irányítását, amely valóban képes is erre. Azokat az igazgatósági tagokat, akik az elmúlt évek során nem végeztek megfelelő munkát, leváltották és olyan embe­rekre bízták a vezetést, akiknél biz­tosítottnak látják a szövetkezeti irá­nyítás maradéktalan elvégzését. így került leváltásra Berkes István és Bertók István, és így került az új vezetőségbe I. Kiss János és Hérincs Lajos. A fmsz. régi harcosai Meilin- ger György, Varga Istvánná, Szit- kovics István és sokan mások to­vábbra is még nagyobb odaadással résztvesznek a földművesszövetkezet irányításában, amelyre a küldöttgyű­lésnek ígéretet tettek és a földmű­vesszövetkezet tagsága joggal remé­li, hogy a megnövekedett feladato­kat az új vezetőség minden esetben a tagság javára fogja megoldani, (x) tanak segítséget. így összefogott erő­vel 3000 forintot adott a község. Örvendetes az a törekvés is, hogy az iskolában nemcsak a gyermekne­velés folyik, hanem értékes előadás­sorozat indult be a szülők részére is. 80—90 szülő hallgatta meg az elő­adást a gyermeknevelésről, a fiatal élet helyes kialakításáról. Még el­hangzik azért egy-egy szülő részéről az aggodalommal teli kérdés, „be­széljünk-e nyíltan a gyermek előtt.’* Nem lesz-e kárcs a gyermekre, főleg a lányokra, ha az anya őszinte és nyílt hozzá. Nem veszélyezteti-e a szülői tekintélyt7 Éppen ezért nyíltan megmondhat­juk, a szülői tekintélyt sohasem ássa alá a tárgyilagos őszinteség, inkább megszilárdítja. Segíteni kell, hogy minden szülő megértse, hogy gyermeke szokásai­nak, magatartásának formálása első­sorban az ő feladata. Segíteni abban, hogy a Szülői Munkaközösséggel ösz- szefogva sok anyával értessük meg nem mindegy az a gyermek számára, hogy amit az iskolában hall, vagy tanul, milyen formában hallja a szü­lőtől. A fellendült és helyes irány­ban kifejtett munka úgy lesz még jobb Tclnanémediben, ha a Nőtanács tagjai segítenek az anyáknak kiala­kítani azt az érzést, hogy gyermeke számára szocializmust, nyugodt, de­rűs életet akar-e. Ha a községük asz- szonyait felsorakoztatják a béke zászlaja alá és készek azért munkál­kodni. Munkájukhoz még több sikert és egészséget kíván a Megyei Nőtanács HÍREK — Várható időjárás szombaton es­tig: erősen felhős idő, további hava­zással. Majd megélénkülő északi, északkeletire forduló szél. A hőmér­séklet csökken. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet szombaton 0—plusz 2 fok között, helyenként 0 fdk alatt. — Ma indítják be a V. és 8. se­lyemfonógépet a Tolnai Selyemfonó kísérleti üzemében. — A Szekszárdi Pályafenntartási Főnökség a Pécsi Igazgatóság ha­sonló üzemei közül első helyezést ért el a legutóbbi értékelés szerint, az élüzem-szint és a tervteljesítésben. — A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság szekszárdi szervezete rendezé­sében a szovjet helyőrség iskolás­korú pionírjai a közeljövőben város­nézésen vesznek részt Szekszárdon. Megtekintik a régi megyeházát és a város egyéb nevezetességeit. Mözsön a föidművesszövetkezet keretében gyékényfeldolgozó szak­csoportot alakítottak 35 taggal. A szakcsoport jelenleg a munkához szükséges anyagot szerzi be s a ko­moly munkát majd csak az ősszel kezdik meg. — Gudrun Jakobsson 11 éves svéd országi iskolásleány most adta ki versgyűjteményét. Az irodalmi kri­tikusok elismeréssel nyilatkoztak a fiatal költő 20 költeményéről. Ludvik Askenazy : Egy kis éji zene Az ég előbb kék volt, lilásba haj­ló átmenettel, aztán sötéten lángra- lobbant, valami lázas vörös fény­nyel. A Moldván még utoljára meg­csillantak a fények s utána minden­re árnyék borult. Sétáltunk tovább, az este vala­hogy megejtett bennünket. Kigyul­ladtak a lámpák, a világ egyszerre komoly lett s a járókelők visszafoj­tott hangon beszéltek. Egy öreg ház ablakát halvány ró­zsaszín fény világította meg, az ab­lak mögött pedig valaki zongorá­zott. Először egy Chopin keringőt játszott, utána a.z „Egy kis éji ze­nét”. Megálltunk és figyeltünk. A srác csendes volt és átszellemült. — Apu, — mondta — reggelig itt maradunk? Az eszünk persze azt mondta, hogy ezt azért nem. De a muzsika olyan erővel áradt és olyan édesen, mint a méz s még sokáig álldogáltunk ott az ablak alatt. — Apu, — kezdte — mi úgy sze­retjük egymást... — Figyelj csak, — mondtam — ez az „Egy kis éji zene”. Mélyen elgondolkozott. — Éji zene, — felelte — de miért kicsi, apu? — Nos, — mondtam erre — azért kicsi, — hát kis éji zene egyszerűen azért, mert kicsi, értesz már? — Igen, apu, — felelte — és mi­kor mondjuk egy zenére, hogy nagy? — Ne okoskodj, — szóltam rá — figyelj inkább, hogy milyen szép. Olyan csodálatosan szép, mintha va­laki simogatná az arcodat. — Jaj, apu, — mondta — mi úgy szeretjük egymást s reggelig is itt fogunk maradni. A zene azonban nemsokára elhall­gatott s valamivel később kialudt az ablakban a rózsaszínű fény is. De még most sem indultunk el hazafelé. — Apu, — mondta az emberke — ez a zene egészen kicsi? Mint én? — Nos — feleltem neki — a zene ugyanolyan ... várj csak, hogy is mondjam, szóval a zene is növek­szik. — Helyes, — szakított félbe —így a gyerekek kis zenét kapnak. De mi a zene? — Nem tudod? — kérdeztem. — A zene, hát ez egyszerű ... persze ha zene szólna, most egész pontosan meg tudnám magyarázni, érted? — Igen, apu — felelte — a zene az olyan, hogy az ember egyszer csak nem bírja tovább és elkezd énekelni. — Kis idő után kérni kez­dett: — Gyere, apu, énekeljünk. Egy kis éji zenét, jó? — Nem tudok énekelni, — mond­tam és egy kicsit el is pirultam. — Inkább haza megyünk és bekapcsol­juk a rádiót. Nem igaz? — Nem, — felelte — gyere csak, apu, énekelünk! Én már nem bírom tovább. És rázendítettünk, hamisan ugyan, de sokáig fújtuk. Valószínűleg az ablak mögött hal­lottak bennünket. Hirtelen kigyulladt a, rózsaszínű fény, egy pillanatig világított, aztán újra elaludt. Fordította: CSÁNYI LÁSZLÓ — A Juhé pusztai Törzsállatte­nyésztő Gazdaságban ebben az évben összesen 18 000 darab naposkacsát keltetnek. — A szárazdi községi tanácsnak nagy gondot jelentett a tartalékföl­dek hasznosítása. A községnek ugyan is 242 hold állami tartalékterülete van, 901. helyrajzi szám alatt. A leg­kisebb parcella mindössze 200—300 négyszögöl. — Szentpál Mihály, Szentpál Gás­pár és Ziech János bátaapáti lakoso­kat könnyű testi sértés bűntette miatt 800, 400, 700 forint pénzbünte­tésre ítélte a bonyhádi járásbíróság, mert az italboltban összeszólalkoztak és verekedést kezdtek. — A Szekszárdi Általános Leány és Fiúiskola március 22-én, szomba­ton este 6 órai kezdettel ifjúsági ének és zenehangversenyt rendez a Városi Művelődési Házban. A műsorban szóló ének, zeneszámok, szavalatok és énekkari számok szerepelnek. — A kurdi Uj Élet Termelőszövet­kezetben ebben az évben 550 darab libát és 200 pulykát tenyésztenek. A tenyésztéshez szükséges férőhelyek már elkészültek a tsz portáján. A tervek szerint 400. darab libát hizlalva értékesít a termelőszövetkezet. — Szakoson 120 hold állami tarta­lékterületen szakcsoport alakult. A szakcsoport tagjai szerződéses növé­nyek termelésével foglalkoznak. — A Kajmádi Állami Gazdaságban több kísérletet végeznek ebben az évben: többek között a gazdaság je­lentős terjedelmű szőlészetében kü­lönböző növényvédőszerekkel növény védelmi kísérletet és művelési kísér­letet. Ezen belül egy kísérleti parcel­lán a Guyctt-metszést alkalmazzák, amelynek lényege, hogy a vesszőt löbb szemre hagyják és így holdan­ként 5—10 mázsa szőlővel nagyobb termést nyernek. Ez mellett kísérle­teznek azzal is, hogy a több szőlő a ber minőségére mennyire hat ki, s ha igen, milyen ásványi anyagokkal lehet a bor minőségét javítani. — Az észak-olaszországi Varese fürdőváros igazgatósága egy milánói zenei kiadóval együtt félmillió líra díjat tűzött ki a legjobb német, olasz, fracia vagy spanyol nyelven megirt népi hegyi dalért. A pályázaton bár­mely nemzet zeneszerzője részt ve­het. Kikötés: a dal ne legyen sláger jellegű, hanem a ,-hegyi költészet egészséges néprajzi hagyományaira“ támaszkodjék. — A mözsi kultűrházban a közel­múlt napokban az általános iskola szervezésében Arany János irodalmi estet rendeztek, melyen a gimnázium tanulói is közreműködtek szavalatok­kal. Az est keretén két rövid filmet is vetítettek. Szőlő terem a körtefán Egyenletesen, ütemszerűen csat­tog a metszőolló. Kihallatszik egé­szen a kapuig. — Szerencsénk lesz ... Itthon van — állapítja meg Balogh István, a tanács gazdasági felügyelője. Pár pillanat múlva Récsei János lelép a ketteslétráról, kezet nyújt. Udvarias, barátságos, láthatóan örül a látogatóknak, de azért keze nem áll meg, dolgozik, „metszi” a lugast. Feltűnő, hogy szinte valóságos park van itt a ház előtti részen: gondo­zott fák, szőlőlugasok. Kajdacson, de még másutt is ritka parasztháznál az ilyen „parkosított’’ rész. Itt úgy látszik, szeretik a szépet. — Szeretjük ám — hunyorít Ré­csei János —, de még a bort is meg­isszuk. Nem értem, hogy mi köze van en­nek a „parkfélének” a borhoz. Lu­gast pedig másutt is láttam, de több­nyire úgynevezett csemege-fajtákat szoktak lugasnak telepíteni. A bor termelés „formája” itt nálunk kü­lönben sem a lugas. — Egyébként az a körtefa 220 liter bort „termett” tavaly. Ezenkívül le­törött egy nagy ága ... Azt nem is lehetett leszüretelni. Újabb „kérdőjel”: hogy terem a körtefán bor. Amint jobban szem­ügyre veszem, látom, valóban van valami a dologban, csakhogy nem a körtefa termi a szőlőt, hanem rá­futtatott szőlő-lugas. Nagy, öreg körtefa, mint mondani szokták, meg­szolgálta már a helyét, amit a kert­ben elfoglalt, most vénségére pedig szőlő-lugast futtattak rá —• így te­rem szőlőt. Négy tő az egész és egy évben több, mint két hektó bort te­rem. Mindezt azért volt érdemes el­mondani, mert nem utolsósorban ez is mutatja a gazda egyik fő jellem­vonását: valósággal szenvedélye a kertészkedés és ért is hozzá. Az ud­var végénél lévő „nagykertet” gyü­mölcsfákkal telepítette be, alattuk pedig kertészkedik. ‘Szakértelmét pedig nem utolsósorban az mutatja, hogy a faluban talán senkinek sincs olyan jól ápolt és jól termő gyümöl­csöse, mint neki. Most pedig azon gondolkodik, hogy közvetlenül a ház előtt lévő lugast felfuttatja még a háztetőre is. így mégjobban éri a nap és hát a háztetőn el is fér... Hogy mit ki nem eszel egynémelyik okos gazdaember. Amilyen hozzáértő ember Récsei János, bizonyára ez is sikerül majd neki. Szőlőt termel majd a házte­tőn. Hogy utána mit csinál? Azt ne­héz lenne most megmondani, az még a jövő titka, és hát ne vágjunk a dolgok elé. Annyi bizonyos, hogy Récsei mindig valami okos dolgon töri a fejét. Közben hazaérkezik a kocsival a fia — már ő is meglett ember. Szóba kerül ez is, az is. — Jó lenne valami hegyközség­féle kint a szőlőhegyben — mondja. De ezt körülbelül olyan hangsúllyal ejti ki, mint amikor májusban nincs eső és mindenki sóvárog, hogy „jaj, de jó lenne egy kis eső” s közben mindenki tudja, hogy ezt kívánni lehet, de elősegíteni nem. — Szerintem ezt minden további nélkül létre lehetne hozni. Ez pusz­tán magukon múlik, ha akarják ... — Hát persze, hogy akarnánk. Jó dolog lenne az. Egy jó hozzáértő ve­zetőség kellene. Mindjárt kisebb gond lenne a védőanyag beszerzése, meg talán jobban lehetne oktatni az em­bereket, mint így. Mert van ám itt még olyan gazdaember is, akinek ugyan sok és jó a szőleje, de min­dig elrontja a borát, mert nem ért például a hordókarbantartáshoz. Később kiderül, hogy Récseiék egyszer már szövetkezeti tagok is voltak. Az idős Récsei „titokban” készült a belépésre. Ezalatt azt kell érteni, hogy nem szólt róla még a fiának sem, csak a feleségének. Egy reggel hirtelen bejelentette: „Ma aláírom a belépést”. Erre a fia azt mondta, hogy akkor ő sem marad, hanem megy a szövetkezetbe. Ment is és mentek még többen a faluból. Igen ám, de ez 1952 táján történt. Hiába volt a szövetkezetben az igye­kezet, hiába dolgoztak szüntelenül, a járás egyik kiküldöttje kizáratta őket a szövetkezetből 1952-ben. Az okokat már nem érdemes boncolgat­ni. Az indokokban volt egy csomó szektásság a türelem és megértés helyett. Pedig Récsei nem a leszegé- nyedés miatt lépett be, jómódban éltek akkor is, amikor aláírta a nyilatkozatot. — Megélünk most is, nem panasz­kodhatunk. de százszor több a gon­dunk, mint abban az évben volt. Azóta nem sokat tud még a helyi szövetkezeti életről sem. Annyit azonban hallott róla, hogy már nem úgy megy a munka, mint azelőtt, ha­nem jobban. Csak e^y problémája van Récsei Jánosnak. Elég gyakran tesz ilyen megjegyzést: — Nem lenne itt baj, csak hagyják nyugodtan az embert, ne gyanúsít- gassák és molesztálják. Nem tudtam mire vélni ezt a meg­jegyzést. Józan embernek ismertem meg és most meg ilyen kijelenté­seket tesz. — Miért, ki molesztálja magát és miért? — Engem nem bánt senki, meg azt hiszem más is így van a falu­ban. De hall az ember egyet-mást a szomszédfalukból. Olyat is hallottam már, hogy valaki házat épített és utána elkezdték zaklatni, hogy hon- nét vette a pénzt. — Nem tud példát mondani rá, csak „hallotta”, de én szerencsére is­merek egy ilyen esetet. Az egyik il­letőnek ezer forint a havi fizetése, de sok állami pénz forog a kezén és hogyan-hogyanse, egy év alatt 50 000 forintos házat épített. — Ezt az embert tényleg el kezd­ték „zaklatni” és kiderült, hogy egy jó csomót ellopott az állami pénz­ből — abból lett a ház. Maga egyet értene azzal, hogy az ilyen embert hagyják nyugodtan? — Dehogy értenék egyét. Mindenki dolgozzék becsületesen és éljen ab­ból. Aki lop, csal, azért nem kár, ha egy kicsit „megháborgatják”. Ez már más ... így már egyetér­tünk ebben a kérdésben is. Boda Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents