Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-22 / 69. szám

1*58 március 22.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

il Tolnanémedi Nőtanács a gyermekekért

Totaanémediben is, mint megyénk ■.tök más községében, összeült a Nő- canácB megbeszélni, mihez kezdjenek, hogy a nőmozgalom valóban mozgalommá váljon községükben is.

Ismerve az Országos Nőkonferencián elhangzottakat, a legfontosabbnak tartották az asszonyok megnyerését ahhoz a nemes és szép munkához, amely a nőmozgalom előtt* áll. Négy határozatot tett követte.

összefogott a Nőtanács, a párt, a községi tanács és az iskola. Ennek az összefogásnak lett az eredménye a jólsikerült ünnepi nőnap, melyen többszázan vettek részt. A fiatalok kultúrműsorral szórakoztatták a nőket

Sok szó esett az utóbbi időben Tclnanémediben arról, hogy a Gyermekvárosban a megye asszonyai egy házat fognak építtetni az árva

gyermekek részére. Ezt a határozatot mi nemcsak meghoztuk, hanem végre is kívánjuk hajtani, mondják az asszonyok.

A pedagógusok segítségével 500 forintot sikerült összehozni. Ezzel párhuzamosan beszélgettek a gyermekekkel, akiknek elmondották azt, hogy milyen sok árva kispajtásuk van, akiknek hiányzik az otthon melege, az anyai kéz simogatása. A gyér mekeket áthatotta a segíteniakarás és inkább lemondanak a napi cukorka adagról, vagy egyszer nem mennek moziba és azt a pénzt árva kispajtásaik otthonának biztosítására adták. így 651 forintot gyűjtöttek ősz sze, melyből téglajegyet vettek.

A Nőtanács tagjai sem maradtak el, mert olyan bált rendeztek, ahol minden ember tudta, hogy a tiszta bevételből a Gyermekvárosnak nyúj

A felsőnyéki küldöttgyűlésről

1958. március 16-án, vasárnap tartotta a Felsőnyék és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetőségválasztó küldöttgyűlését. Ezen a gyűlésen képviseltette magát küldöttei révén a fürgedi helyi szervezet tagsága is.

Feltűnő volt az elmúlt évek küldöttgyűléseihez viszonyítva, hogy a küldöttek majdnem 100 százaléka megjelent. A megjelentek sokkal nagyobb gonddal és érdeklődéssel foglalkoztak a földművesszövetkezet mű ködésével, mint az elmúlt években. A szemlélőben azt a benyomást keltette, hogy talán történhetett valami a földművesszövetkezet életében,, ami a tagságot érdekeltebbé tette a szövetkezet ügyeinek intézésében. Igen — itt történt valami. Az elmúlt év folyamán a felsőnyéki földművesszövetkezet tagjainak is teljesedett az a jogos kívánsága, hogy a földművesszövetkezet, amely a parasztság legszélesebb gazdasági és politikai szervezete, a tagság legfőbb tevékenységében a mezőgazda- sági munka szervezésében és irányításában is a parasztság szervezete lett. Sőt érdekvédelmi szervezete is lett a parasztságnak, mert az állami Vállalatok esetleges túlkapásaival szemben a fmsz-i tagságot már a múlt évben is szilárdan képviselte. A felsőnyéki földművesszövetkezet tagsága ennek a ténynek nagy jelentőséget tulajdonít és jobban magáénak érzi a szövetkezetei mint eddig. mert már a vasárnapi küldött- gyűlésen ennek mintegy első tanú- jeleként kb. 4500 Ft vásárlási visszatérítést ajánlt fel a szövetkezet vagyonának gyarapítására.

A küldöttek éltek a jogukkal és olyan vezetőségre bízták a földművesszövetkezet irányítását, amely valóban képes is erre. Azokat az igazgatósági tagokat, akik az elmúlt évek során nem végeztek megfelelő munkát, leváltották és olyan emberekre bízták a vezetést, akiknél biztosítottnak látják a szövetkezeti irányítás maradéktalan elvégzését. így került leváltásra Berkes István és Bertók István, és így került az új vezetőségbe I. Kiss János és Hérincs Lajos. A fmsz. régi harcosai Meilin- ger György, Varga Istvánná, Szit- kovics István és sokan mások továbbra is még nagyobb odaadással résztvesznek a földművesszövetkezet irányításában, amelyre a küldöttgyűlésnek ígéretet tettek és a földművesszövetkezet tagsága joggal reméli, hogy a megnövekedett feladatokat az új vezetőség minden esetben a tagság javára fogja megoldani, (x)

tanak segítséget. így összefogott erővel 3000 forintot adott a község.

Örvendetes az a törekvés is, hogy az iskolában nemcsak a gyermeknevelés folyik, hanem értékes előadássorozat indult be a szülők részére is. 80—90 szülő hallgatta meg az előadást a gyermeknevelésről, a fiatal élet helyes kialakításáról. Még elhangzik azért egy-egy szülő részéről az aggodalommal teli kérdés, „beszéljünk-e nyíltan a gyermek előtt.’* Nem lesz-e kárcs a gyermekre, főleg a lányokra, ha az anya őszinte és nyílt hozzá. Nem veszélyezteti-e a szülői tekintélyt7

Éppen ezért nyíltan megmondhatjuk, a szülői tekintélyt sohasem ássa alá a tárgyilagos őszinteség, inkább megszilárdítja.

Segíteni kell, hogy minden szülő megértse, hogy gyermeke szokásainak, magatartásának formálása elsősorban az ő feladata. Segíteni abban, hogy a Szülői Munkaközösséggel ösz- szefogva sok anyával értessük meg nem mindegy az a gyermek számára, hogy amit az iskolában hall, vagy tanul, milyen formában hallja a szülőtől. A fellendült és helyes irányban kifejtett munka úgy lesz még jobb Tclnanémediben, ha a Nőtanács tagjai segítenek az anyáknak kialakítani azt az érzést, hogy gyermeke számára szocializmust, nyugodt, derűs életet akar-e. Ha a községük asz- szonyait felsorakoztatják a béke zászlaja alá és készek azért munkálkodni.

Munkájukhoz még több sikert és egészséget kíván a

Megyei Nőtanács

HÍREK

— Várható időjárás szombaton estig: erősen felhős idő, további havazással. Majd megélénkülő északi, északkeletire forduló szél. A hőmérséklet csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 0—plusz 2 fok között, helyenként 0 fdk alatt.

— Ma indítják be a V. és 8. selyemfonógépet a Tolnai Selyemfonó kísérleti üzemében.

— A Szekszárdi Pályafenntartási Főnökség a Pécsi Igazgatóság hasonló üzemei közül első helyezést ért el a legutóbbi értékelés szerint, az élüzem-szint és a tervteljesítésben.

— A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szekszárdi szervezete rendezésében a szovjet helyőrség iskoláskorú pionírjai a közeljövőben városnézésen vesznek részt Szekszárdon. Megtekintik a régi megyeházát és a város egyéb nevezetességeit.

Mözsön a föidművesszövetkezet keretében gyékényfeldolgozó szakcsoportot alakítottak 35 taggal. A szakcsoport jelenleg a munkához szükséges anyagot szerzi be s a komoly munkát majd csak az ősszel kezdik meg.

— Gudrun Jakobsson 11 éves svéd országi iskolásleány most adta ki versgyűjteményét. Az irodalmi kritikusok elismeréssel nyilatkoztak a fiatal költő 20 költeményéről.

Ludvik Askenazy :

Egy kis éji zene

Az ég előbb kék volt, lilásba hajló átmenettel, aztán sötéten lángra- lobbant, valami lázas vörös fénynyel. A Moldván még utoljára megcsillantak a fények s utána mindenre árnyék borult.

Sétáltunk tovább, az este valahogy megejtett bennünket. Kigyulladtak a lámpák, a világ egyszerre komoly lett s a járókelők visszafojtott hangon beszéltek.

Egy öreg ház ablakát halvány rózsaszín fény világította meg, az ablak mögött pedig valaki zongorázott. Először egy Chopin keringőt játszott, utána a.z „Egy kis éji zenét”.

Megálltunk és figyeltünk. A srác csendes volt és átszellemült.

— Apu, — mondta — reggelig itt maradunk?

Az eszünk persze azt mondta, hogy ezt azért nem.

De a muzsika olyan erővel áradt és olyan édesen, mint a méz s még sokáig álldogáltunk ott az ablak alatt.

— Apu, — kezdte — mi úgy szeretjük egymást...

— Figyelj csak, — mondtam — ez az „Egy kis éji zene”.

Mélyen elgondolkozott.

— Éji zene, — felelte — de miért kicsi, apu?

— Nos, — mondtam erre — azért kicsi, — hát kis éji zene egyszerűen azért, mert kicsi, értesz már?

— Igen, apu, — felelte — és mikor mondjuk egy zenére, hogy nagy?

— Ne okoskodj, — szóltam rá — figyelj inkább, hogy milyen szép. Olyan csodálatosan szép, mintha valaki simogatná az arcodat.

— Jaj, apu, — mondta — mi úgy szeretjük egymást s reggelig is itt fogunk maradni.

A zene azonban nemsokára elhallgatott s valamivel később kialudt az ablakban a rózsaszínű fény is.

De még most sem indultunk el hazafelé.

— Apu, — mondta az emberke — ez a zene egészen kicsi? Mint én?

— Nos — feleltem neki — a zene ugyanolyan ... várj csak, hogy is mondjam, szóval a zene is növekszik.

— Helyes, — szakított félbe —így

a gyerekek kis zenét kapnak. De mi

a zene?

— Nem tudod? — kérdeztem. — A zene, hát ez egyszerű ... persze ha zene szólna, most egész pontosan meg tudnám magyarázni, érted?

— Igen, apu — felelte — a zene az olyan, hogy az ember egyszer csak nem bírja tovább és elkezd énekelni. — Kis idő után kérni kezdett:

— Gyere, apu, énekeljünk. Egy kis éji zenét, jó?

— Nem tudok énekelni, — mondtam és egy kicsit el is pirultam. — Inkább haza megyünk és bekapcsoljuk a rádiót. Nem igaz?

— Nem, — felelte — gyere csak, apu, énekelünk! Én már nem bírom

tovább.

És rázendítettünk, hamisan ugyan, de sokáig fújtuk.

Valószínűleg az ablak mögött hallottak bennünket. Hirtelen kigyulladt a, rózsaszínű fény, egy pillanatig világított, aztán újra elaludt.

Fordította: CSÁNYI LÁSZLÓ

— A Juhé pusztai Törzsállattenyésztő Gazdaságban ebben az évben összesen 18 000 darab naposkacsát keltetnek.

— A szárazdi községi tanácsnak nagy gondot jelentett a tartalékföldek hasznosítása. A községnek ugyan is 242 hold állami tartalékterülete van, 901. helyrajzi szám alatt. A legkisebb parcella mindössze 200—300 négyszögöl.

— Szentpál Mihály, Szentpál Gáspár és Ziech János bátaapáti lakosokat könnyű testi sértés bűntette miatt 800, 400, 700 forint pénzbüntetésre ítélte a bonyhádi járásbíróság, mert az italboltban összeszólalkoztak és verekedést kezdtek.

— A Szekszárdi Általános Leány és Fiúiskola március 22-én, szombaton este 6 órai kezdettel ifjúsági ének és zenehangversenyt rendez a Városi Művelődési Házban. A műsorban szóló ének, zeneszámok, szavalatok és énekkari számok szerepelnek.

— A kurdi Uj Élet Termelőszövetkezetben ebben az évben 550 darab libát és 200 pulykát tenyésztenek. A tenyésztéshez szükséges férőhelyek már elkészültek a tsz portáján. A tervek szerint 400. darab libát hizlalva értékesít a termelőszövetkezet.

— Szakoson 120 hold állami tartalékterületen szakcsoport alakult. A szakcsoport tagjai szerződéses növények termelésével foglalkoznak.

— A Kajmádi Állami Gazdaságban több kísérletet végeznek ebben az évben: többek között a gazdaság jelentős terjedelmű szőlészetében különböző növényvédőszerekkel növény védelmi kísérletet és művelési kísérletet. Ezen belül egy kísérleti parcellán a Guyctt-metszést alkalmazzák, amelynek lényege, hogy a vesszőt löbb szemre hagyják és így holdanként 5—10 mázsa szőlővel nagyobb termést nyernek. Ez mellett kísérleteznek azzal is, hogy a több szőlő a ber minőségére mennyire hat ki, s ha igen, milyen ásványi anyagokkal lehet a bor minőségét javítani.

— Az észak-olaszországi Varese fürdőváros igazgatósága egy milánói zenei kiadóval együtt félmillió líra díjat tűzött ki a legjobb német, olasz, fracia vagy spanyol nyelven megirt népi hegyi dalért. A pályázaton bármely nemzet zeneszerzője részt vehet. Kikötés: a dal ne legyen sláger jellegű, hanem a ,-hegyi költészet egészséges néprajzi hagyományaira“ támaszkodjék.

— A mözsi kultűrházban a közelmúlt napokban az általános iskola szervezésében Arany János irodalmi estet rendeztek, melyen a gimnázium tanulói is közreműködtek szavalatokkal. Az est keretén két rövid filmet is vetítettek.

Szőlő terem a körtefán

Egyenletesen, ütemszerűen csattog a metszőolló. Kihallatszik egészen a kapuig.

— Szerencsénk lesz ... Itthon van — állapítja meg Balogh István, a tanács gazdasági felügyelője.

Pár pillanat múlva Récsei János lelép a ketteslétráról, kezet nyújt. Udvarias, barátságos, láthatóan örül a látogatóknak, de azért keze nem áll meg, dolgozik, „metszi” a lugast. Feltűnő, hogy szinte valóságos park van itt a ház előtti részen: gondozott fák, szőlőlugasok. Kajdacson, de még másutt is ritka parasztháznál az ilyen „parkosított’’ rész. Itt úgy látszik, szeretik a szépet.

— Szeretjük ám — hunyorít Récsei János —, de még a bort is megisszuk.

Nem értem, hogy mi köze van ennek a „parkfélének” a borhoz. Lugast pedig másutt is láttam, de többnyire úgynevezett csemege-fajtákat szoktak lugasnak telepíteni. A bor termelés „formája” itt nálunk különben sem a lugas.

— Egyébként az a körtefa 220 liter bort „termett” tavaly. Ezenkívül letörött egy nagy ága ... Azt nem is lehetett leszüretelni.

Újabb „kérdőjel”: hogy terem a körtefán bor. Amint jobban szemügyre veszem, látom, valóban van valami a dologban, csakhogy nem a körtefa termi a szőlőt, hanem ráfuttatott szőlő-lugas. Nagy, öreg körtefa, mint mondani szokták, megszolgálta már a helyét, amit a kertben elfoglalt, most vénségére pedig szőlő-lugast futtattak rá —• így terem szőlőt. Négy tő az egész és egy évben több, mint két hektó bort terem.

Mindezt azért volt érdemes elmondani, mert nem utolsósorban ez is mutatja a gazda egyik fő jellemvonását: valósággal szenvedélye a kertészkedés és ért is hozzá. Az udvar végénél lévő „nagykertet” gyümölcsfákkal telepítette be, alattuk pedig kertészkedik. ‘Szakértelmét pedig nem utolsósorban az mutatja, hogy a faluban talán senkinek sincs olyan jól ápolt és jól termő gyümölcsöse, mint neki. Most pedig azon gondolkodik, hogy közvetlenül a ház előtt lévő lugast felfuttatja még a háztetőre is. így mégjobban éri a nap és hát a háztetőn el is fér... Hogy mit ki nem eszel egynémelyik okos gazdaember.

Amilyen hozzáértő ember Récsei János, bizonyára ez is sikerül majd neki. Szőlőt termel majd a háztetőn. Hogy utána mit csinál? Azt nehéz lenne most megmondani, az még

a jövő titka, és hát ne vágjunk a dolgok elé. Annyi bizonyos, hogy Récsei mindig valami okos dolgon töri a fejét.

Közben hazaérkezik a kocsival a fia — már ő is meglett ember. Szóba kerül ez is, az is.

— Jó lenne valami hegyközségféle kint a szőlőhegyben — mondja. De ezt körülbelül olyan hangsúllyal ejti ki, mint amikor májusban nincs eső és mindenki sóvárog, hogy „jaj, de jó lenne egy kis eső” s közben mindenki tudja, hogy ezt kívánni lehet, de elősegíteni nem.

— Szerintem ezt minden további nélkül létre lehetne hozni. Ez pusztán magukon múlik, ha akarják ...

— Hát persze, hogy akarnánk. Jó dolog lenne az. Egy jó hozzáértő vezetőség kellene. Mindjárt kisebb gond lenne a védőanyag beszerzése, meg talán jobban lehetne oktatni az embereket, mint így. Mert van ám itt még olyan gazdaember is, akinek ugyan sok és jó a szőleje, de mindig elrontja a borát, mert nem ért például a hordókarbantartáshoz.

Később kiderül, hogy Récseiék egyszer már szövetkezeti tagok is voltak. Az idős Récsei „titokban”

készült a belépésre. Ezalatt azt kell érteni, hogy nem szólt róla még a fiának sem, csak a feleségének. Egy reggel hirtelen bejelentette: „Ma

aláírom a belépést”. Erre a fia azt mondta, hogy akkor ő sem marad, hanem megy a szövetkezetbe. Ment is és mentek még többen a faluból. Igen ám, de ez 1952 táján történt. Hiába volt a szövetkezetben az igyekezet, hiába dolgoztak szüntelenül, a járás egyik kiküldöttje kizáratta őket a szövetkezetből 1952-ben. Az okokat már nem érdemes boncolgatni. Az indokokban volt egy csomó szektásság a türelem és megértés helyett. Pedig Récsei nem a leszegé- nyedés miatt lépett be, jómódban éltek akkor is, amikor aláírta a nyilatkozatot.

— Megélünk most is, nem panaszkodhatunk. de százszor több a gondunk, mint abban az évben volt.

Azóta nem sokat tud még a helyi szövetkezeti életről sem. Annyit azonban hallott róla, hogy már nem úgy megy a munka, mint azelőtt, hanem jobban.

Csak e^y problémája van Récsei Jánosnak. Elég gyakran tesz ilyen megjegyzést:

— Nem lenne itt baj, csak hagyják nyugodtan az embert, ne gyanúsít- gassák és molesztálják.

Nem tudtam mire vélni ezt a megjegyzést. Józan embernek ismertem meg és most meg ilyen kijelentéseket tesz.

— Miért, ki molesztálja magát és miért?

— Engem nem bánt senki, meg azt hiszem más is így van a faluban. De hall az ember egyet-mást a szomszédfalukból. Olyat is hallottam már, hogy valaki házat épített és utána elkezdték zaklatni, hogy hon- nét vette a pénzt.

— Nem tud példát mondani rá, csak „hallotta”, de én szerencsére ismerek egy ilyen esetet. Az egyik illetőnek ezer forint a havi fizetése, de sok állami pénz forog a kezén és hogyan-hogyanse, egy év alatt 50 000 forintos házat épített.

— Ezt az embert tényleg el kezdték „zaklatni” és kiderült, hogy egy jó csomót ellopott az állami pénzből — abból lett a ház. Maga egyet értene azzal, hogy az ilyen embert hagyják nyugodtan?

— Dehogy értenék egyét. Mindenki dolgozzék becsületesen és éljen abból. Aki lop, csal, azért nem kár, ha egy kicsit „megháborgatják”.

Ez már más ... így már egyetértünk ebben a kérdésben is.

Boda Ferenc