Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-22 / 69. szám

TOLNA ME / PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i.oLy vt ár ír IQ, évfolyam, 69, szám. ARA: 50 FILLÉR. Szombat. 1958 március 22. Minden szakmában lehetséges a fokozott takarékosság bevezetése Dombóvári fűtőltási munkások nyilatkozata a kormány határozatáról Csütörtökön a napilapok hírül ad­ták, hogy a forradalmi munkás­paraszt kormány határozatot hozott az országos takarékossági mozgalom irányelveiről és intézkedési tervéről. A határozat megjelenésének na ján felkerestük a Dombóvári'' Fűtőházat. Déldunántúl legnagyobb fűtőházá­ban örömmel fogadták a kormány határozatát, s úgy nyilatkoznak a ve­zetők, munkások, hogy szűk égés és jó ez a rendelet, bár a fűtőháznál már többéves hagyománya van a ta­karékosabb munkának. Etterer Sándor elvtárs, a fűtőház főnöke, arról tájékoztatott bennün­ket, hogy az elmúlt évben is olyan eredmé­nyeket értek el a szén- és az anya^t'akarékoskodásbau, hogy hasonló eredmények a fűtőház történetében még nem voltak. — Üzemünkben sok módja és le­hetősége van az anyaggal való taka­rékoskodásnak. Ennek ellenére mégis a legfontosabb az, hogy a szénnel ta­karékoskodjunk. Feltétlenül szűk é- ges, hogy méginkább betartassuk a szénnormát. A mozdonyszemélyz tét állandóan oktatjuk a helyes tüzelés­technika alkalmazására. Ez az okta­tási módszer rendszeres és talán éppen annak köszönhető, hogy csaknem minden mozdo­nyon érnek el szénmegtakarííási. A fűtőház munkásai minden kiló szénre vigyáznak, különösen a r zén- vételezéskor, hisz ekkor nagyon gon­dos munkát kell végezniok hogy a szerkocsit ne púposra rakják, mert az úton, a mozdony rázkódása köz­ben, sok szén lepotyog. — A másik lényeges takarékos ági terület a javítási anyag felhaszná­lása. A fűtőház KISZ fiataljai vala­mennyien részt vesznek abban a - mozgalomban, amely a javítási anyaggal való takarékosságot tűzte célul. Az a céljuk a fiataloknak még, hogy lehetőleg új alkatrészt javítá­sokra ne használjanak fel. Ezideig ez a mozgalom már tï> b tízezer forint megtakarítást ered­ményezett. Énpen ehhez kapcsolódik az a fel­adat is, hogy a mozdonybrigá^ok a kisebb javításokat maguk végezzék el, így kevesebb munkája van a ja­vító brigádoknak, s kisebb csavar­cseréért, vagy egyéb kisjelentőségű javításért a mozdonyt ne kelljen le­állítani. Ugyanis egy mozdony egy­napi állása a javítóműhelyben, köze] háromezer forintos kárt, emellett a javító munkások bérét és a moz­donyszemélyzet munkabérét jelenti — Fűtőházunkban nincs olyan munkaterület, és állítom, hogy egy szakmában sincs olyan munkát r let, ahol ne lehetne takarékoskodni. Itt van például a túlóra kérdés. Ezelőtt egy évvel még havonta ezer túlóra volt. ma meg már az is nagyon rossz hónap, amikor 100—150 túlórát kelT elszámolni. ,pgy gondolom, az is egy módja a takarékosságnak, ha harcolunk a munkaidő lelkiismeretes ledolgo­zásáért. Sok ellenőrzésre és segítségre van szüksége a munkásoknak, hogy a munkaidőt ki tudják használni, s eb­ben a kérdésben nagy szerepük van a művezetőknek, brigádvezet knek. A munkák helyes kiadása, a munka elvégzésének megszervezése döntő a munkaidő kihasználásában. — Nagyon helyes és jó intézkedés­nek tartom a kormány határozatát, abban bízom, hogy — bár jó eredmé­nyeink vannak — még továbbra is sok százezer forintot tudunk meg­takarítani az államnak — fejezte be nyilatkozatát Etterer Sándor elvt#rs. Megkérdeztük a fűtőház két dol­gozóját, Rábai Ernő mozdonyvezetőt és Boros Vince fűtőt is, hogyan vé­lekednek a takarékossági rendelet­ről. — Mi még nem olvastuk a rende­letet — mondja Rábai elvtárs. — Most jöttünk meg ötvenkét órás út­ról. de a kormány elrendelte, illetve felszólította az ország polgárait a takarékosságra, az jó, mert úgy hi­szem, nagyon sok helyen csákiszal- májaként kezelték az anyagot, a ter­meléshez szükséges eszközöket. Ná­lunk már nem újság a takarékosság. A mi munkaverseny vállalásunkban is szerepel a szén és a javítási költ­ségekkel való takarékosság. — Most is háromszáz kilométeres utat tettünk meg és tíz mázsa szenet takarítottunk csak meg — szól k 'zbe Boros Vince fűtő —, de ha Székes- fehérvártól Dombóvárig nem gép­menetben, hanem vonatszerelvénnyel jöttünk volna, akkor két tonna sze­net biztosan megtakarítottunk volna. Éooen ezért tartom helyesnek a kor­mány rendeletét, mért ezzel n»m csak anyagi hasznunk le°z, hanem sok pénzt tudunk az államnak is megtakarítani. A kormány határozatát helyeslés­sel fovadták Dombóvárott, s arra tet­tek ígéretet a fűtőház vezetői mun­kásai hosv sokkal iobban m'nt ed- div. takarékoskodnak az anyaggal, a szénnel és tovább szélesítik a fűtő­házban. minden munkaterületre ki­terjesztik a takarékossági mozgalmat. P J. Á tamási járás termelőszövetkezeteiben kihasználták a jó időt, d bigottak a földeken A tamási járási tanács mezőgaz­dasági osztályáról csütörtök este je­lentették, hogy a hét első négy nap­ján megkezdődött a mezei munka a járásban. Munkához láttak a terme­lőszövetkezetek nagytábláin is. A járás legnagyobb termelőszövetkeze­tében a tamási Vörös Szikrában csütörtök estig 100 holdon előkészí­tették vetésre a talajt és 30 hold föl­dön elvetették a borsót. A pári Béke,. Tsz-ben 50 hold talajelőkészítést vé- 9 geztek el és 3 holdon már a tavaszi árpát is elvetették. Az ozorai Pető-;. fi Tsz-ben pedig megkezdték az őszi kalászosok fej trágyázását. Ebben a tsz-ben a 70 hold talajelőkészítésen kívül 30 holdon végezték el az őszi kalászosok fejtrágyázását. Sajnos, azonban a rossz idő miatt pénteken már nem tudtak dolgozni a határ­ban a tamási járás termelőszövetke­zeti tagjai. •• Ünnepi párfnopot tartottak Bonyhádon A Magyar Tanácsköztársaság meg­alakulásának 39. évfordulójára em­lékezve csütörtökön este ünnepi párt napot tartottak Bonyhádon. A járási művelődési házban ez alkalommal mintegy 300-an gyűltek össze, hogy emlékezzenek a magyar munkásmoz­galom dicső napjaira. Az ünnepi párt napon Bárd Flórián, a Megyei Ta­nács művelődésügyi osztályának he­lyettes vezetője mondott ünnepi be­szédet. Emlékezett a Tanácsköztár­saságra, vázolta, hogy milyen körül­mények között született meg a pro­letárhatalom. Az ünnepségen részt- vett húsz 1919-es kommunista is, akik elmondották akkori élményei­ket, harcaikat. Az ünepi pártnapon a bonyhádi középiskolások és általár nos iskolások rövid műsort adtak. Előkerült as egyik békekölcsön főnyeremény tulajdonosa Mint ismeretes, a legutóbbi húzás­nál két békekölcsönfőnyeremény Tolna megyébe került. Napokig nem tudták azonban pontosan megállapí- lani a nyertesek személyét. Az egyik nyertes már jelentkezett, Malomszegi Imre dalmandi lakos, a nagykónyi vasútállomás dolgozója és pénteken fel is vette Szekszárdon a főnyeremé­nye után járó összeget, a 80 200 fo­rintot. Az összeg nagy részét betétbe helyezte és házat szándékozik venni. Mint értesültünk, a boldog nyertes 41 éves nőtlen ember. Zombai ezüstkalászos gazdák látogatnak el vasárnap Szekszárdra Zomba, Szentgal pusztai Jóbarát­ság Termelőszövetkezet ezüstkalá­szos gazdatanfolyamának hallgatói, valamint Zomba község ezüstkalá­szos gazdatanfolyamának egyéni paraszthallgatói, vasárnap tanulmá­nyi kirándulást tesznek a Szekszárdi Állategészségügyi ambulancián és a mesterséges megtermékenyítő állo­máson. A mintegy 40—45 tsz-tag és egyéni paraszt külön autóbuszon jön Szekszárdra. Az ezüstkalászos tan­folyam hallgatóit Fejes Béla, a tan­folyamot vezető, községi gazdasági felügyelő kalauzolja. Szekszárdon pedig — miután megtekintették az ambulanciát és a mesterséges meg­termékenyítő állomást — két szak­előadást hallgatnak meg az állat- egészségüggyel kapcsolatos feladatok ról és a mesterséges megtermékenyí­tésről. Várdombon 18-an vizsgáztak az ezüstkalászos tanfolyamon Várdombon március 15-én 18 fővel befejeződött az Í957 januárjában megkezdődött ezüstkalászos gazda­sági tanfolyam. A tanfolyam, ame­lyet Hargitai Sándor, a gépállomás főmezőgazdásza vezetett, eredményes volt. Tizenhárom egyéni gazda, négy gépállomás; és egy állami gazdasági dolgozó tett tanulságot a kétéves tan folyamon tanultakról és nyerték el a vizsga alapján az ezüstkalászos gazda címet és jogot a jelvény vise­lésére. A vizsga után társas vacsorán vettek részt a hallgatók és a meg­hívott vendégek. Munkában a 60 la^u cigány népi együttes Bonyhádon Tolna megyében eddig csak Báta községben működött cigány népi együttes, a bátai példa után azon­ban most a bonyhádi cigányok is megalakították együttesüket, amely a megye egyik legnagyobb öntevé­keny csoportja. Bonyhádon hatvan cigány alakított zene-, ének- és táncegyüttest, de velük együtt a ci­gány színjátszók is megkezdték már a próbákat, akik régi cigányhagyo­mányok alapján egy népi játékot állítottak össze. A népi együttes tagjai, akik he­tenként kétszer tartanak összejöve­telt, nem elégednek meg a kizáró­lagos művészeti munkával, hanem tanulni is akarnak. Ezért elhatároz­ták, hogy a közeli hetekben anal­fabéta tanfolyamot indítanak, a mu­zsikusok részére pedig megkezdik a kottaolvasás tanítását. Gyakrabban kellene ilyen bemutató... Megkezdték munkájukat a népi ellenőrök Pincehelyen A Népi Ellenőrzési Bizottságnak Pincehely községben négy tagja van: Petrán Istvánná, üti Jenőné, Csá­szár Imre és Horváth Mihály. Vala mennyien népszerűek, szókimondó- ak, a közéletben pedig semmiféle vezető beosztásuk nem volt. Ami a foglalkozásukat illeti, becsületes dol­gozó parasztok, parasztasszonyo'k, illetve iparosok, A népi ellenőrzést valamennyien örömmel vállalták, s miután megkapták a megbízást, mindjárt meg is kezdték a munkát. Mit ellenőriznek? — kérdeztem — Az üzleteket, a piacot, a vásárt a tejbegyűjtőt, a Tüzép-telepet, egy-; szóval: minden olyan kereskedelmi' szervet, amely kapcsolatban van a község lakosságával — adta meg a választ Petrán Istvánné. — Mit teszwek akkor, ha valami törvényellenes dolgot tapasztalnak? — Azonnal jelentést teszünk as illetékes felsőbb hatóságoknak, s he az ügyet kivizsgálták, arról a közvé­leményt tájékoztatjuk — mondotta Császár Imre. Új napköziotthon épül Döbröközön Szóban alig mondható el a döbrö- köz—szőlőhegyi lakosok öröme, régi kérés kerül megoldásra a napközi­otthon felépítésével. A két helyiség­ből álló napköziotthon részben állami támogatásból, részben pedig község­iéi'es? tési alapból épül. Az épületben 220 000 forint a készpénz, 80—100 ezer forint a saját épületanyag értéke és mintegy 5—6 ezer forintot tesz ki a társadalmi munka. Az építkezést a múlt év őszén kezd ' ték meg. Az épület tető alatt van s terveik szerint július elején átadhat-, ják rendeltetésének. A napközietthenon kívül a község­fejlesztési alapból a vasútállomásíó' a tanácsig 900 méter hosszú beton­járdát építettek. Állami támogatás­sal és a lakosság hozzájárulásával; vízteleníik a réteket. Ezzel mintegy 300 hold rét kerül víztelenítésre. Türelmetlenek az emberek mosta- jnában, amit nem is lehet csodálni az ^időjárás láttán. Csak nem akar be- > köszönteni a tavasz, akármilyen ne- \hezen is várják. Lesik, várják a jó lidőt és amit egy kicsit is megenyhül k gyerünk, ki a határba. így vannak fa nagyszékelyiek is. Ha mást nem f lehet, legalább trágyát hordanak. Az a néhány ember, aki csütörtö­kön Nagy székelyben a tanácsháza I[előtt várakozott, mi másról is beszél- thetett volna, mint az időjárásról. — fene ette az ilyen tavaszt — mél­tatlankodott az egyik —. majd hirte- j len megjön a jó idő, aztán annyi ilesz a munka, hogy akár éjjel is {dolgozhatunk. Kikapálni, metszeni, \vetni, csak győzze az ember ... — Micsinai reggel vetőgéppel ment smár — mondja a másik — még ha kegy hétig hidegebb is van, az árpa jkibírja a földben — ezzel aztán fél­beszakadt a beszélgetés, mert a ta- \ná.cshá,ztól kijött a községi gazdasá­gi felügyelő és Walter János, a me- [yjei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője. — Od amegyünk Mészárosékhoz, lőtt sok gyümölcsfa van — mondja a ígazdasági felügyelő és erre felkere- fkedik a kis csoport. Nem kell mesz- isze menni Mészáros Lajosékig. A háziasszony a váratlanul betoppanó látogatókat a gyümölcsösbe vezeti. A gyümölcsösben fiatal alma- és körtefák. De látni rajtuk, hogy hiá­nyában vannak a szakszerű gondo­zásnak. Az egyik fánál megáll a mezőgazdasági osztályvezető és be­szélni kezd. — Az a tapasztalat, hogy nagyon kevesen ismerik a gyümölcs­fák szakszerű gondozását, á.polását, ezért akarom itt most bemutatni, mivel Nagy székelyben elég sok gyü­mölcsfa van. — Aztán fűrésszel a kezében munkához is lát, és úgy ma­gyaráz. — Ez az ág itt felesleges, mert befelé nő, nekünk viszont úgy kell kialakítanunk a koronát, hogy mi­nél levegősebb legyen, minél job­ban belesüssön a nap. A háziasszony talán mintha saj­nálná is egyik-másik vastagabb ágat, de a „szépítő műveletek’’ után min­denki azt állapítja meg, hogy sok­kal szebb így a fa koronája. Az ala­csony, pörgebajuszú Farkas János meg is jegyzi: — Azelőtt csak arról beszéltek a parasztnak, mikor vessen, meg szánt­son, arról viszont nem. hogyan kell gondozni a gyümölcsfákat. Pedig az is éppen olyan fontos lett volna ... Aztán a fa törzsére is sor kerül. Walter elvtárs sorra elmagyarázza és bemutatja, hogyan kell a kaparó- val és a drótkefével letisztogatni a törzset. A kis csoport lassan végig­halad az egész gyümölcsösön, mi­közben sorrakerülnek a különböző koronakialakítási módszerek. A há­zigazda lánya, Mészáros Ilonka igyekszik hasznosítani a hallottakat és látottakat, Pável Bertalanné és Molnár Erzsi ugyancsak. A kaparó- val tisztogatni kezdik a fák törzsét. Katona József bácsi, a tanács hiva­talsegéde és Fehér Sándor már „szakértő” szemmel figyelik a be­mutatót. — En azt az ágat is levág­nám — mondogatják. Végül kiérnek a dombtetőn levő szőlőbe, ahol többen arra kérik Wal­ter elvtársat, mutassa be, hogyan kell metszeni az őszibarackfát. Es mivel szőlő között vannak az is szó­ba. Kerül, hogyan kell metszeni a szőlőt. Neidert Konrád és ketten- há.rman megemlítik, hogy a Szek­szárdon járt egri szőlősgazdák nem tartották helyesnek a szekszárdiak metszési módszerét. Éppen a delet harangozzák, amikor befejeződik a bemutató. Az érdeklődő gazdák ez­zel összegezik a látottakat: — Ilyen bemutató gyakrabban is elkelne, a szőlő- és gyümölcsterme­lés egészen másként alakulna ...

Next

/
Thumbnails
Contents