Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-22 / 69. szám
TOLNA ME / PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i.oLy vt ár ír IQ, évfolyam, 69, szám. ARA: 50 FILLÉR. Szombat. 1958 március 22. Minden szakmában lehetséges a fokozott takarékosság bevezetése Dombóvári fűtőltási munkások nyilatkozata a kormány határozatáról Csütörtökön a napilapok hírül adták, hogy a forradalmi munkásparaszt kormány határozatot hozott az országos takarékossági mozgalom irányelveiről és intézkedési tervéről. A határozat megjelenésének na ján felkerestük a Dombóvári'' Fűtőházat. Déldunántúl legnagyobb fűtőházában örömmel fogadták a kormány határozatát, s úgy nyilatkoznak a vezetők, munkások, hogy szűk égés és jó ez a rendelet, bár a fűtőháznál már többéves hagyománya van a takarékosabb munkának. Etterer Sándor elvtárs, a fűtőház főnöke, arról tájékoztatott bennünket, hogy az elmúlt évben is olyan eredményeket értek el a szén- és az anya^t'akarékoskodásbau, hogy hasonló eredmények a fűtőház történetében még nem voltak. — Üzemünkben sok módja és lehetősége van az anyaggal való takarékoskodásnak. Ennek ellenére mégis a legfontosabb az, hogy a szénnel takarékoskodjunk. Feltétlenül szűk é- ges, hogy méginkább betartassuk a szénnormát. A mozdonyszemélyz tét állandóan oktatjuk a helyes tüzeléstechnika alkalmazására. Ez az oktatási módszer rendszeres és talán éppen annak köszönhető, hogy csaknem minden mozdonyon érnek el szénmegtakarííási. A fűtőház munkásai minden kiló szénre vigyáznak, különösen a r zén- vételezéskor, hisz ekkor nagyon gondos munkát kell végezniok hogy a szerkocsit ne púposra rakják, mert az úton, a mozdony rázkódása közben, sok szén lepotyog. — A másik lényeges takarékos ági terület a javítási anyag felhasználása. A fűtőház KISZ fiataljai valamennyien részt vesznek abban a - mozgalomban, amely a javítási anyaggal való takarékosságot tűzte célul. Az a céljuk a fiataloknak még, hogy lehetőleg új alkatrészt javításokra ne használjanak fel. Ezideig ez a mozgalom már tï> b tízezer forint megtakarítást eredményezett. Énpen ehhez kapcsolódik az a feladat is, hogy a mozdonybrigá^ok a kisebb javításokat maguk végezzék el, így kevesebb munkája van a javító brigádoknak, s kisebb csavarcseréért, vagy egyéb kisjelentőségű javításért a mozdonyt ne kelljen leállítani. Ugyanis egy mozdony egynapi állása a javítóműhelyben, köze] háromezer forintos kárt, emellett a javító munkások bérét és a mozdonyszemélyzet munkabérét jelenti — Fűtőházunkban nincs olyan munkaterület, és állítom, hogy egy szakmában sincs olyan munkát r let, ahol ne lehetne takarékoskodni. Itt van például a túlóra kérdés. Ezelőtt egy évvel még havonta ezer túlóra volt. ma meg már az is nagyon rossz hónap, amikor 100—150 túlórát kelT elszámolni. ,pgy gondolom, az is egy módja a takarékosságnak, ha harcolunk a munkaidő lelkiismeretes ledolgozásáért. Sok ellenőrzésre és segítségre van szüksége a munkásoknak, hogy a munkaidőt ki tudják használni, s ebben a kérdésben nagy szerepük van a művezetőknek, brigádvezet knek. A munkák helyes kiadása, a munka elvégzésének megszervezése döntő a munkaidő kihasználásában. — Nagyon helyes és jó intézkedésnek tartom a kormány határozatát, abban bízom, hogy — bár jó eredményeink vannak — még továbbra is sok százezer forintot tudunk megtakarítani az államnak — fejezte be nyilatkozatát Etterer Sándor elvt#rs. Megkérdeztük a fűtőház két dolgozóját, Rábai Ernő mozdonyvezetőt és Boros Vince fűtőt is, hogyan vélekednek a takarékossági rendeletről. — Mi még nem olvastuk a rendeletet — mondja Rábai elvtárs. — Most jöttünk meg ötvenkét órás útról. de a kormány elrendelte, illetve felszólította az ország polgárait a takarékosságra, az jó, mert úgy hiszem, nagyon sok helyen csákiszal- májaként kezelték az anyagot, a termeléshez szükséges eszközöket. Nálunk már nem újság a takarékosság. A mi munkaverseny vállalásunkban is szerepel a szén és a javítási költségekkel való takarékosság. — Most is háromszáz kilométeres utat tettünk meg és tíz mázsa szenet takarítottunk csak meg — szól k 'zbe Boros Vince fűtő —, de ha Székes- fehérvártól Dombóvárig nem gépmenetben, hanem vonatszerelvénnyel jöttünk volna, akkor két tonna szenet biztosan megtakarítottunk volna. Éooen ezért tartom helyesnek a kormány rendeletét, mért ezzel n»m csak anyagi hasznunk le°z, hanem sok pénzt tudunk az államnak is megtakarítani. A kormány határozatát helyesléssel fovadták Dombóvárott, s arra tettek ígéretet a fűtőház vezetői munkásai hosv sokkal iobban m'nt ed- div. takarékoskodnak az anyaggal, a szénnel és tovább szélesítik a fűtőházban. minden munkaterületre kiterjesztik a takarékossági mozgalmat. P J. Á tamási járás termelőszövetkezeteiben kihasználták a jó időt, d bigottak a földeken A tamási járási tanács mezőgazdasági osztályáról csütörtök este jelentették, hogy a hét első négy napján megkezdődött a mezei munka a járásban. Munkához láttak a termelőszövetkezetek nagytábláin is. A járás legnagyobb termelőszövetkezetében a tamási Vörös Szikrában csütörtök estig 100 holdon előkészítették vetésre a talajt és 30 hold földön elvetették a borsót. A pári Béke,. Tsz-ben 50 hold talajelőkészítést vé- 9 geztek el és 3 holdon már a tavaszi árpát is elvetették. Az ozorai Pető-;. fi Tsz-ben pedig megkezdték az őszi kalászosok fej trágyázását. Ebben a tsz-ben a 70 hold talajelőkészítésen kívül 30 holdon végezték el az őszi kalászosok fejtrágyázását. Sajnos, azonban a rossz idő miatt pénteken már nem tudtak dolgozni a határban a tamási járás termelőszövetkezeti tagjai. •• Ünnepi párfnopot tartottak Bonyhádon A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 39. évfordulójára emlékezve csütörtökön este ünnepi párt napot tartottak Bonyhádon. A járási művelődési házban ez alkalommal mintegy 300-an gyűltek össze, hogy emlékezzenek a magyar munkásmozgalom dicső napjaira. Az ünnepi párt napon Bárd Flórián, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mondott ünnepi beszédet. Emlékezett a Tanácsköztársaságra, vázolta, hogy milyen körülmények között született meg a proletárhatalom. Az ünnepségen részt- vett húsz 1919-es kommunista is, akik elmondották akkori élményeiket, harcaikat. Az ünepi pártnapon a bonyhádi középiskolások és általár nos iskolások rövid műsort adtak. Előkerült as egyik békekölcsön főnyeremény tulajdonosa Mint ismeretes, a legutóbbi húzásnál két békekölcsönfőnyeremény Tolna megyébe került. Napokig nem tudták azonban pontosan megállapí- lani a nyertesek személyét. Az egyik nyertes már jelentkezett, Malomszegi Imre dalmandi lakos, a nagykónyi vasútállomás dolgozója és pénteken fel is vette Szekszárdon a főnyereménye után járó összeget, a 80 200 forintot. Az összeg nagy részét betétbe helyezte és házat szándékozik venni. Mint értesültünk, a boldog nyertes 41 éves nőtlen ember. Zombai ezüstkalászos gazdák látogatnak el vasárnap Szekszárdra Zomba, Szentgal pusztai Jóbarátság Termelőszövetkezet ezüstkalászos gazdatanfolyamának hallgatói, valamint Zomba község ezüstkalászos gazdatanfolyamának egyéni paraszthallgatói, vasárnap tanulmányi kirándulást tesznek a Szekszárdi Állategészségügyi ambulancián és a mesterséges megtermékenyítő állomáson. A mintegy 40—45 tsz-tag és egyéni paraszt külön autóbuszon jön Szekszárdra. Az ezüstkalászos tanfolyam hallgatóit Fejes Béla, a tanfolyamot vezető, községi gazdasági felügyelő kalauzolja. Szekszárdon pedig — miután megtekintették az ambulanciát és a mesterséges megtermékenyítő állomást — két szakelőadást hallgatnak meg az állat- egészségüggyel kapcsolatos feladatok ról és a mesterséges megtermékenyítésről. Várdombon 18-an vizsgáztak az ezüstkalászos tanfolyamon Várdombon március 15-én 18 fővel befejeződött az Í957 januárjában megkezdődött ezüstkalászos gazdasági tanfolyam. A tanfolyam, amelyet Hargitai Sándor, a gépállomás főmezőgazdásza vezetett, eredményes volt. Tizenhárom egyéni gazda, négy gépállomás; és egy állami gazdasági dolgozó tett tanulságot a kétéves tan folyamon tanultakról és nyerték el a vizsga alapján az ezüstkalászos gazda címet és jogot a jelvény viselésére. A vizsga után társas vacsorán vettek részt a hallgatók és a meghívott vendégek. Munkában a 60 la^u cigány népi együttes Bonyhádon Tolna megyében eddig csak Báta községben működött cigány népi együttes, a bátai példa után azonban most a bonyhádi cigányok is megalakították együttesüket, amely a megye egyik legnagyobb öntevékeny csoportja. Bonyhádon hatvan cigány alakított zene-, ének- és táncegyüttest, de velük együtt a cigány színjátszók is megkezdték már a próbákat, akik régi cigányhagyományok alapján egy népi játékot állítottak össze. A népi együttes tagjai, akik hetenként kétszer tartanak összejövetelt, nem elégednek meg a kizárólagos művészeti munkával, hanem tanulni is akarnak. Ezért elhatározták, hogy a közeli hetekben analfabéta tanfolyamot indítanak, a muzsikusok részére pedig megkezdik a kottaolvasás tanítását. Gyakrabban kellene ilyen bemutató... Megkezdték munkájukat a népi ellenőrök Pincehelyen A Népi Ellenőrzési Bizottságnak Pincehely községben négy tagja van: Petrán Istvánná, üti Jenőné, Császár Imre és Horváth Mihály. Vala mennyien népszerűek, szókimondó- ak, a közéletben pedig semmiféle vezető beosztásuk nem volt. Ami a foglalkozásukat illeti, becsületes dolgozó parasztok, parasztasszonyo'k, illetve iparosok, A népi ellenőrzést valamennyien örömmel vállalták, s miután megkapták a megbízást, mindjárt meg is kezdték a munkát. Mit ellenőriznek? — kérdeztem — Az üzleteket, a piacot, a vásárt a tejbegyűjtőt, a Tüzép-telepet, egy-; szóval: minden olyan kereskedelmi' szervet, amely kapcsolatban van a község lakosságával — adta meg a választ Petrán Istvánné. — Mit teszwek akkor, ha valami törvényellenes dolgot tapasztalnak? — Azonnal jelentést teszünk as illetékes felsőbb hatóságoknak, s he az ügyet kivizsgálták, arról a közvéleményt tájékoztatjuk — mondotta Császár Imre. Új napköziotthon épül Döbröközön Szóban alig mondható el a döbrö- köz—szőlőhegyi lakosok öröme, régi kérés kerül megoldásra a napköziotthon felépítésével. A két helyiségből álló napköziotthon részben állami támogatásból, részben pedig községiéi'es? tési alapból épül. Az épületben 220 000 forint a készpénz, 80—100 ezer forint a saját épületanyag értéke és mintegy 5—6 ezer forintot tesz ki a társadalmi munka. Az építkezést a múlt év őszén kezd ' ték meg. Az épület tető alatt van s terveik szerint július elején átadhat-, ják rendeltetésének. A napközietthenon kívül a községfejlesztési alapból a vasútállomásíó' a tanácsig 900 méter hosszú betonjárdát építettek. Állami támogatással és a lakosság hozzájárulásával; vízteleníik a réteket. Ezzel mintegy 300 hold rét kerül víztelenítésre. Türelmetlenek az emberek mosta- jnában, amit nem is lehet csodálni az ^időjárás láttán. Csak nem akar be- > köszönteni a tavasz, akármilyen ne- \hezen is várják. Lesik, várják a jó lidőt és amit egy kicsit is megenyhül k gyerünk, ki a határba. így vannak fa nagyszékelyiek is. Ha mást nem f lehet, legalább trágyát hordanak. Az a néhány ember, aki csütörtökön Nagy székelyben a tanácsháza I[előtt várakozott, mi másról is beszél- thetett volna, mint az időjárásról. — fene ette az ilyen tavaszt — méltatlankodott az egyik —. majd hirte- j len megjön a jó idő, aztán annyi ilesz a munka, hogy akár éjjel is {dolgozhatunk. Kikapálni, metszeni, \vetni, csak győzze az ember ... — Micsinai reggel vetőgéppel ment smár — mondja a másik — még ha kegy hétig hidegebb is van, az árpa jkibírja a földben — ezzel aztán félbeszakadt a beszélgetés, mert a ta- \ná.cshá,ztól kijött a községi gazdasági felügyelő és Walter János, a me- [yjei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője. — Od amegyünk Mészárosékhoz, lőtt sok gyümölcsfa van — mondja a ígazdasági felügyelő és erre felkere- fkedik a kis csoport. Nem kell mesz- isze menni Mészáros Lajosékig. A háziasszony a váratlanul betoppanó látogatókat a gyümölcsösbe vezeti. A gyümölcsösben fiatal alma- és körtefák. De látni rajtuk, hogy hiányában vannak a szakszerű gondozásnak. Az egyik fánál megáll a mezőgazdasági osztályvezető és beszélni kezd. — Az a tapasztalat, hogy nagyon kevesen ismerik a gyümölcsfák szakszerű gondozását, á.polását, ezért akarom itt most bemutatni, mivel Nagy székelyben elég sok gyümölcsfa van. — Aztán fűrésszel a kezében munkához is lát, és úgy magyaráz. — Ez az ág itt felesleges, mert befelé nő, nekünk viszont úgy kell kialakítanunk a koronát, hogy minél levegősebb legyen, minél jobban belesüssön a nap. A háziasszony talán mintha sajnálná is egyik-másik vastagabb ágat, de a „szépítő műveletek’’ után mindenki azt állapítja meg, hogy sokkal szebb így a fa koronája. Az alacsony, pörgebajuszú Farkas János meg is jegyzi: — Azelőtt csak arról beszéltek a parasztnak, mikor vessen, meg szántson, arról viszont nem. hogyan kell gondozni a gyümölcsfákat. Pedig az is éppen olyan fontos lett volna ... Aztán a fa törzsére is sor kerül. Walter elvtárs sorra elmagyarázza és bemutatja, hogyan kell a kaparó- val és a drótkefével letisztogatni a törzset. A kis csoport lassan végighalad az egész gyümölcsösön, miközben sorrakerülnek a különböző koronakialakítási módszerek. A házigazda lánya, Mészáros Ilonka igyekszik hasznosítani a hallottakat és látottakat, Pável Bertalanné és Molnár Erzsi ugyancsak. A kaparó- val tisztogatni kezdik a fák törzsét. Katona József bácsi, a tanács hivatalsegéde és Fehér Sándor már „szakértő” szemmel figyelik a bemutatót. — En azt az ágat is levágnám — mondogatják. Végül kiérnek a dombtetőn levő szőlőbe, ahol többen arra kérik Walter elvtársat, mutassa be, hogyan kell metszeni az őszibarackfát. Es mivel szőlő között vannak az is szóba. Kerül, hogyan kell metszeni a szőlőt. Neidert Konrád és ketten- há.rman megemlítik, hogy a Szekszárdon járt egri szőlősgazdák nem tartották helyesnek a szekszárdiak metszési módszerét. Éppen a delet harangozzák, amikor befejeződik a bemutató. Az érdeklődő gazdák ezzel összegezik a látottakat: — Ilyen bemutató gyakrabban is elkelne, a szőlő- és gyümölcstermelés egészen másként alakulna ...
