Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
IASS 'március 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Üzemszervezési kutatás — gépesítési kísérlet Tapasztalatok a Kajmádi Állami Gazdaságban Azt kérdezzük, hogy mi a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban a cél, a jövő terve. A feleletet a Kajmádi Állami Gazdaság főagro- nómusától Kovács János elvtárstól kapjuk: „Természetesen az, hogy a tökéletesebb üzemszervezéssel, a fokozottabb gépesítéssel könnyebbé, olcsóbbá tegyük a termelést.” Üzemszervezési kutatás — Gazdaságunkban — mondotta a i'őagronómus — egész éven keresztül üzemszervezési kutatás folyik. Ennek a kutatásnak a lényege az, hogy az itt dolgozó valamennyi személy naponkénti munkáját értékeljük, különösen figyelve arra, hogy egy dolgozó hány forint értékű munkát termelt egy nap, külön-külön vizsgálva valamennyi munkaműveletnél. Kiszámítjuk, hogy egy fogat mennyi értékű munkát termel, meny nyibe kerül a fogat tartása. Foglalkozunk azzal, mennyi az egy holdra fordított munkaóra (talajelőkészítéstől a betakarításig). Kiszámítjuk, hogy a gépek növényenként a vetésnél, ápolásnál, aratásnál mennyi üzemanyagot használtak fel. — Ennek a kutatásnak a célja annak a megállapítása, hogy az év folyamán hogyan használtuk fel a meglévő munkaerőt, gépeket. Megtudjuk mibe került egy év alatt egy pár ló tartása, az üzemanyag fogyasz tás, stb. De megtudjuk azt is, hogy milyen általános költséggel terheltük meg a gazdaságot azzal, hogy mondjuk 90 embert foglalkoztattunk a 60 helyett. A beszélgetés során megtudtuk azt is, hogy ezt a kutatási módszert a Német Demokratikus Köztársaságból hozták és az országban mindössze két állami gazdaságban végzik. Gépesítési kísérlet Az üzemszervezési kutatással párhuzamosan halad a gépesítési kísérlet. Ennek a célja, hogy a mező- gazdaságban a kézi munkát a lehető legkisebbre csökkentsék. Eddig a gazdaságba érkezett 4 darab Szuper- zetor négyvasú függesztett ekével (eddig csak kétvasú volt). Várnak olyan gépeket, amely a kombájn után a szalmát felszedi, bálába préseli, összeköti és kocsira rakja. Ennek a gépnek a segítségével feleslegessé válik a kombájn szalmagyűjtő kocsija, így a szalma letakarítása leegyszerűsödik, könnyebbé válik. A bálázáshoz szükséges anyag impregnált zsineg, amelyet ugyancsak az NDK-ból importálnak és egy kiló zsinegben 300 méterrel több van, mint ugyanannyi súlyú magyar zsinegben. Az őszre érkezik a gazdaságba olyan gép is, amelyik letöri, megfosztja és kocsiba gyűjti a kukoricát, egy másik gép a szárt vágja le és össze szecskázza. A gépesítési kísérletet az országban összesen hat állami gazdaságban végzik. A gépeket csak a kísérlet idejére kapják és ha a gyakorlatban a gépek beválnak, kezdik meg a sorozatgyártást. Állattenyésztési vonalon A jövő hónapban fejeződik be a gazdaságban egy 6 hónapos tejelési, hízékonysági és fejlődési kísérlet, amelyet szeszmoslékkal végeznek. LENCSE-PUSZTA Ag. Állattenyésztési Kutató Intézet Középhidvégi Kísérleti Gazdaságában évről évre kitűnő eredményeket érnek el. Most csak egy kis üzemegységet, Lencse-pusztát mutatjuk be. Kalauzunk Papp István fő- állattenyésztő és Pintér Marika brigádvezető. — Lencse-pusztához nem olyan sok, alig pár száz hold szántó tartozik, de talaja kiváló, gyönyörű dohány és lucerna terem benne — mondja Papp elvtárs. — Említésre méltó a puszta állattenyésztése, nézzük csak Wéner András bácsi állatait: Tenyészbikákat gondoz és nevel, amelyeknek anyai tejtermelése átlag 4500 kiló, 3,8 százalék tejzsír- rat. A jelenlegi 23 darab tenyészbikából, ebben az évben 12 darab kerül eladásra, tenyésztésre. — Itt gondozzák választástól 18 hónapos korukig, vagyis tenyésztésbevételig a növendéküszőket is. Az üszőkkel a következő a tervünk: egyrészüket korosbítjuk, gazdaságunkban tartjuk tovább, a többit pedig, mint vemhes üszőket értékesítjük. Az elmondottakon kívül Lencsepusztának van egy másik nevezetessége a baromfitelep. Papp István főállattenyésztő után Pintér Marika a telep brigád vezető je veszi át a szót: — Nemcsak baromfitelepünk, keltetőállomásunk is van, — mondotta nem kis büszkeséggel. — Szombaton kelnek az első pihés jószágok. Terv szerint 6000 darab naposcsirkét fogunk itt a telepen felnevelni, és a tavaly is jól bevált infravörös lámpákat fogjuk alkalmazni a sikeres felnevelés érdekében. Mintegy 10 000 darabot pedig értékesítünk. Az érdeklődés elég nagy: Récsei Pál uzdi lakos például 500 darab sávozott Plymouth naposcsirkét rendelt, Hegyi Ferenc Kölesdről 200, a sárs.zent- lőrinci földművesszövetkezet pedig 450 darabot. Az igénylők sávozott Plymouth, kisebb részben fehér Plymouth és Hampshire fajták között válogathatnak. Látogatásunk során megnéztük a baromfiállományt és nem kis meglepődéssel hallottuk, hogy az állomány egyrésze Hollandiából és Ausztriából érkezett. Itt a Lencsepusztai baromfitelepen tenyésztett fehér Plymouth például egyedülálló Magyarországon. Ez a tenyészanyag a múltév nyarán Hollandiából érkezett és a naposcsirkék darabja (szállítási költséggel együtt) 34 forintba került. — Ettől a fajtától nem sokban különbözik a valamivel nagyobb, tetszetősebb Ausztriából érkezett 20 darabból álló Hampshire-törzs. Ez a fajta rendkívül jó tojástermelő, nem ritkaság a 20 darab tyúknál a napi 17—18, sőt 20 darab tojás sem. Hasonlóan jó a Plymouth-fajták termelése is, az évi átlag meghaladja a 160 darabot, —• mondotta befejezésül a brigádvezető. P. R. Levél vadkár-ügyben A keselyüsi erdő mellett levő két hold kukoricámban tavaly számottevő kárt tettek a vadak. Az erdőgazdaság és a vadgazdaság közösen felbecsülte a kárt. Azt állapították meg, hogy a kár, 35 mázsa kukoricát száz forintos áron számolva, 3500 forint és ezt az összeget a vadgazdaságnak kell megtéríteni. A kárt megállapították, de ezideig még nem fizették ki, különböző okokra hivatkozva. Mielőtt a kárt felbecsülték, az erdőgazdaság a vadgazdaságra, a vádgazdaság a vízügyiekre hárította a felelősséget, míg végül a vadgazdaság vállalta a kártérítést. Többízben érdeklődtünk már, mikor kapjuk meg a pénzt. Újév előtt azt a választ kaptam, hogy a pénz megvan, csak az engedély ke 11, hogy kifizethessék. Amikor engedélyezték a kifizetést, nem volt pénz. Többen is vagyunk károsultak, volt, aki januárban írt a rádióhoz ebben az ügyben, ahonnan azt a választ kapták, hogy két héten belül megkapják a kártérítést. A két hét már régen eltelt, pénzt viszont még mindig nem kaptunk. Vagy talán meg akarják várni az idei termést, és az esetleges idei kárral együtt akarják megfizetni a tavalyit is? A jószágot takarmányozni kell és sajnos, ígéreten nem tudunk takarmányt vásárolni. Ezért kérdezzük meg az illetékeseket, az újságon keresztül, mikor akarják végre kifizetni a megállapított kártérítést. MOLNÁR JÓZSEF Szekszárd, Tinódi u. 19. Cél az abraktakarmány megtakarítása anélkül, hogy a tej és a súly- gyarapodás csökkenne. A tehenészetbe 28 darab egyforma tejelőképességű teheneket állítottak, amelyeket két csoportba osztottak. Az egyik csoport tehén szabvány szerinti abrakmennyiséget kap, a kontrol csoport ugyancsak 8 liter tejre kap alaptakarmányt és ezen felül darabonként 50 liter moslékot. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tej nem csökken, sőt több és így sok abraktakarmányt lehet megtakarítani. A hízékonysági kísérletet 30 darab hízómarhával, a fejlődési kísérletet pedig 200 darab süldővel végzik. Ez gz év nagyjelentőségű a Kajmádi Állami Gazdaság életében. A kísérletek során sok olyan tapasztalatot szereznek, amelyek későbbi bevezetésével a nagyüzemi gazdálkodásban eddig nem látott eredményeket tudnak elérni. Pálkovács Róza NAGY SIKER Falus Edit és Husek Rezső tamási hangversenyén Lelkes pedagógusok, a tamási általános iskola és zenepedagógiai munkacsoport nevelőinek előkészítő és szervező munkája nyomán, a megye egyik legfélreesettebb járási székhelyén, amely bizony — valljuk meg — sokszor híjával van kulturális eseményeknek, vasárnap este a község kultúrotthonában Paálné Falus Edit és Husek Rezső, a szekszárdi zeneiskola igazgatójának és művész tanárának tolmácsolásában a világ zeneirodalmának gyöngyszemei csendültek fel. Bonyhád után Tamási a második község, amely megpróbálkozott helyet biztosítani a község kulturális életében a muzsikának. És ezt a próbálkozást teljes siker koronázta, mert közel 200-an voltak kíváncsiak a hangversenyre. Kovács János általános iskolai»tanár vázolta az egybegyűltek előtt a hangverseny létrejöttének körülményeit és a rövid bevezető után sorra peregtek a számok, emelkedett a hangulat, mind lelkesebbekké, váltak a tapsok, mind forróbb lett az elismerés. És a mind forróbb elismerés hatására sorra kerültek megismétlésre Puccini örökszép dallamai, Chopin zongoradarabjai. A siker hatására a tamási gimnázium máris arról gondolkodik, hogy saját rendezésében bonyolít le egy hangversenyt a szekszárdi művészek közreműködésével. De a muzsikáló megye-mozgalom más községekben is foglalkoztatja a muzsika barátait. Az áprilisi bonyhádi hangverseny mellett Hőgyész, Bátaszék és most újabban Simontornya és Nagymá- nyok is foglalkozik hangverseny rendezésének a gondolatával. A tervek szerint pedig a szekszárdi zeneiskola 10 legjobb növendékéből álló együttes a közeljövőben Dombóvárött, Tolnán és Bonyhádon diákhangversenyt szándékozik adni. Műszakiak a pártmunkában Hosszú ideig az volt a szokás a gyárakban, hogy a művezetők politikai kérdésekkel nem, vagy csak éppen alig-alig mertek foglalkozni. Sokan úgy vélekedtek, hogy a művezető, az csak törődjön a szakvezetéssel, ne politizáljon, mert az kárára van a termelésnek, s csak politikusokat, nem munkásokat nevel. Sajnos. néha ilyen nézettel még napjaink ban is találkozni — bár ez a jelenség ritka. Az elmúlt tíz év alatt a műszaki vezetők, művezetők sokhelyütt így Tolnán is, hathatós segítői voltak a termelés fellendítésének, a párt politikájának végrehajtásában. A Selyemfonógyárban a pártszervezet rendszeres pártfeladattal bízza meg a műszaki vezetőket. Mindig a legfontosabb tervfeladatok végrehajtása érdekében adják a pártmuhkát, így a műszaki vezető nem csak „hivatalból” hanem politikai szempontból is a termelést, a munkásokat a leghelyesebb módszer szerint irányítja. A feladatok megadása, természete sen nem elég, hisz azok végrehajtásához a dolgozók munkájára van szükség. S itt kezdődik a művezetők politikai munkája, nevezetesen akkor, amikor a műhely, vagy üzemrészben lévő párttagokkal a feladat végrehajtásának miértjét és hogyanját beszélik meg. Ez történt legutóbb is, amikor Szászi Béla elvtárs, a cérnázó vezetőjével a pártszervezetben arról beszéltek, hogy sok a selp’t. valamit tenni kellene. Ez a feladat persze sokoldalú, a munkásnők figyelmesebb munkája, a fonoda és selyemszoba munkája is szerepet játszik a hulladék csökkentésénél. Eredményeik — bár még alig-alig észrevehetők —, már azt bizonyítják, hogy eredményes ez a munkamódszer. És még további eredmények elérése az új munkásnőktől függ. Ezek oktatása, a tanfolyamokon való részvételük, majd csak hetek, esetleg néhány hónap múlva lesz érezhető. Ugyanis idő kell ahhoz, amíg az új munkások a szakma apró fogásait elsajátítják. De persze nem várják ezt ölhetett kézzel, az eredményeket, sokat tudnak azért tenni menetközben is, úgy, hogy az idősebb dolgozók mellé osztják be a fiatalokat. A párttagokat — általában a legjobb munkások — pedig megbízzák azzal, hogy a gyengébb munkásnőket segítsék, oktassák munkaközben is, ha néhány perc idejük van. Amíg a cémázóban ez a helyzet, addig a fonodába« már másképpen áll a pártmunka, bár itt is különösen a sok gyenge minőségű nyersanyag miatt nőttek a feladatok. Az elmúlt évben gyenge volt a gubótermés. És az idén is hasonló feladatok állnak a fonónők előtt. Fridrich Gyula a fonoda vezetője azt a feladatot kapta a gyárvezetőségtől, hogy csökkentsék az anyagfelhasználást, pártmunkaként pedig azt, hogy a fonoda párttagjaival, azok példamutatásával. minden fonónő az anvaenormán belül készítse a fonalat. Sok ellenőrzésre van szükség, éppen a rossz alapanyag miatt a fonodában. De már hónapok gyakorlata azt bizonyítja, hogy csak egy-két kivétellel — ezek is új munkások — valameny- nyi fonónő az anyagnormán belül dolgozik. Uj, és még kísérleti üzemrész a gyár szövödéje. Báli Ilona elvtársnő a vezető, a kísérletek, az új munka; főleg a szakma elsajátítását, megfelelő szakkáderek képzését kívánja meg. Báli Ilona a pártfeladatát — amely a fentiekből adódik — mindig teljesíti és mind több szövőgépet tud nak üzembeállítani. És emellett eredmény az is, hogy az új üzemrész beindításának idejére, már megfelelő képzettségű szövőnőket tudnak a gépek mellé állítani. Kétségkívül nagy feladatok hárulnak a művezetőkre. Felelősek egy egy üzemrész munkájáért, de az még csak segíti munkájukat, hogy a párt- szervezet rendszeres segítséget nyújt részükre azzal, hogy érdeklődik munkájuk iránt, ha kell segítséget adnak s a párttagokat is azzal bízzák meg, hogy segítsék a műszaki vezetők munkáját azzal, hogy példát mutatnak a termelésben. A pártszervezet helyesen foglalkozik a műszaki vezetőkkel, a műszakiak a munkásokkal és ennek a lánc-rendszerű pártmunkának az az eredménye, hogy a tervet minden esetben teljesítik. P. J. HÍREK — A Szekszárdi Földművesszövetkezetnél a szövetkezeti tagság 7 167 000 forint értéket íratott be az 1957. évi vásárlási könyvekbe. Ez kétszerese annak az összegnek amelyet az 1956-os évben jegyeztetett be a szövetkezeti tagság. — A Dunaföldvári Sertéstenyésztő Vállalat bölcskei üzemegységének dolgozói közül ebben az évben tizennégyen szándékoznak házat építeni. — Carlo Ponti olasz producer ebben az évben Magyarországon akar filmet forgatni Molnár Ferenc: ..Olympia“ című darabjából, főszerepben Sophia Loren-nel. — Kőkán József pári és ifj. Hepgli János tamási lakosokat garázdaság bűntette miatt ítélte el a tamási járásbíróság. Kókán Józsefet 3 havi börtönbüntetésre, ifj. Hengli Jánost pedig 40,9 forint pénzbüntetésre ítélte. A nevezettek a kocsmában összeszólalkoztak, verekedni kezdtek és botrányosan viselkedtek. — Az iregszemcsei dolgozók ebben az évben már közel 40 000 forintot fizettek be községfejlesztési alapra. A tanácsülésen, melyen megbeszélték a községfejlesztési alapra befizetett pénz felhasználását, több gazda megjelent, s véleményük elmondásával helyesnek találták a tanács elképzeléseit. — A Német Szövetségi Köztársaságban szabadalmat adtak egyes gyógyszerfajtáknak • mocsáriszapból való előállítására. Az eljárás szerint a finoman szétmorzsolt mocsáriszapot vízzel keverik, majd az így nyert állékony szuszpenziót átszűrik vagy centrifugálják. A kísérletek bebizonyították, hogy a szűredék elpusztítja az emésztőrendszerben lévő staphylococcusokat és streptococcu- sokat. — Nagyszokoly községben az idén tavasszal mintegy 900 gyümölcsfát ültetnek el a község gazdái. A gyümölcsfák egy részét már elültették a másik részét a közeljövőben fogják elültetni. A fák nagy része alma, körte, dió és cseresznye. — Ma, március 2I-én a Sárközi Állami Gazdaságban ankétet tartanak a társadalmi tulajdon védelméről. Az ankétot a Hazafias Népfront rendezi. — Bécsben egy nappal 85. születés napja előtt meghalt dr. Rudolf Salinger mérnök, a vasbeton egyik leghíresebb elméleti szakembere. Salinger mérnök tervezte a Szovjetunió néhány nagy épületét (ahová 1931-ben hívták meg) a moszkvai állami kiadóvállalat épületóriását, a novoszibirszki kombájngyárat, stb. A nagy tudós és műszaki szakember élete végéig a Szovjetunió jó barátja volt, s az osztrák—szovjet társaság alelnökeként tevékenyekedett. — A Kaposvári Csiky Gergely Színház művészei március 18-án Bonyhádon vendégszerepeitek. Bemutatták Shakespeare: „Vízkereszt’1 című színművét. Az előadás nagy sikert aratott. Női holttestet találtok Ozorán * Az elmúlt napokban az ozorai termelőszövetkezet tagjai munkából hazafelé menet, megnéztek egy sűrű bozótba dobált kukoricaszár kupacot, ahol egy női holttestet találtak. Ahogy a helyszínen megállapították, a 26—28 év körüli nőt meggyilkolták és odahurcolták. A női holttestet kukoricaszárral takarták be, amit meggyújtottak, de nem égett el. A holttest utcai ruhába volt öltöztetve, semmi mást nem találtak nála, mint egy üres retikült, amit gyilkosai a lábára akasztottak. A női holt test nevét és odakerülésének körülményeit illetően, a nyomozás még folyik. — Győré község határában az idén 16 holdnyi területet erdősítenek. Erre a területre mintegy 70 000 facsemetét ültetnek el. A csemeteültetésben a KISZ fiatalok is résztvesznek. — Az 1957. évj nyereségrészesedés szétosztásával egybekötött ünnepséget rendez március 22-én, szombaton a Tolna megyei Tanács Gyógyszertári Központ Igazgatósága és szak- szervezeti bizottsága. Az ünnepséget a Szekszárdi Állami Zeneiskola nagytermében este 6 órai kezdettel rendezi a vállalat. Az ünnepség keretében a kiváló dolgozóknak kitüntetést és jutalmat adnak át, valamint a nyereségrészesedést osztják szét. Az ünnepség után táncmulatságot rendez a vállalat.
