Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 március 1. Barátságunk tiszta, igaz, felhőtlen barátság Gheorghiu-Dej és Kádár János elviárs beszélt a bukaresti nagygyűlésen Csütörtökön délután a bukaresti Köztársaság stadionban nagygyűlést rendeztek a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére, melyen beszédet mondott Gheorghiu-Dej elvtárs és Kádár János elvtárs. Gh. Gheorghiu-Dej eivlárs beszéde — Hazánk dolgozó népe — mondotta a többi között — a Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormánya kifejezi nagy megbecsülését a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája iránt, s meleg együttérzéséről biztosítja azokat a magyar munkásokat, parasztokat és értelmiségieket, akik a párt vezetésével erősítik a népi hatalmat és egyre jelentősebb sikereket aratnak a szocialista társadalom építésében. Gheorghiu-Dej elvtárs kiemelte, hogy az imperialista körök rágalmai és fondorlatai ellenére Magyarország nemzetközi helyzete állandóan erősödik, majd részletesen szólott a román nép szocialista építőmunkájának nagy sikereiről. A román és a magyar dolgozók nagy vívmánya — mondotta a továbbiakban — a román—magyar barátsági, amely megbonthatatlan testvéri szövetségben tömöríti államainkat és népeinket. Ez a barátság különös erővel nyilvánult meg akkor, amikor a magyar népnek az ellenforradalmi felkelés nehéz megpróbáltatásaival kellett szembeszállnia. A román nép kifejezésre juttatta, hogy teljesen szolidáris a magyarországi dolgozók harcával, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásparaszt kormány vezetésével vívtak az ellenforradalom leveréséért és a dolgozó nép forradalmi vívmányainak megvédéséért. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének látogatása hazánkban — állapította meg Gheorghiu-Dej —, valamint azok a határozatok, amelyeket ez alkalommal közösen hoztunk, jelentős határkövek a magyar és a román nép törhetetlen barátsága sniintelen fejlesztésének, erősítésének és testvéri együtt^ működésének útján. Eszmecserénk során tüzetesen megvizsgáltuk a két ország kapcsolatai állandó fejlesztésének kérdéseit, valamint a népeinket érdeklő legfontosabb nemzetközi kérdéseket is. A két kormány és a két párt között az összes megvitatott kérdésekben teljes az egyetértés és a nézetek azonossága, s ez a szerdán aláírt közös nyilatkozatban kifejezésre jut. Gheorghiu-Dej elvtárs rámutatott, hogy a szocialista országok egysége az államok anyagi és kulturális fejlődérének, békéjének és szuverenitásának biztos záloga,- Gheorghiu-Dej elvtárs beszélt arról, hogy a két ország baráti kapcsolatai szüntelen élmény Résének fejlesztésének legszebb biztosítékát, pártjaik gyümölcsöző testvéri együttműködése alkotja. A magyarországi ellenforradalom tanulságai újból megmutatták a szocialista országok munkáspártjainak, hogy legfontosabb kötelességük harcolni minden olyan kísérlet ellen, amelynek az a célja, hogy gyengítse a pártnak a társadalmi élet minden területén érvényesülő vezető szerepét. A kommunista és munkáspártok — hangoztatta Gheorghiu-Dej elvtárs — szerte a világon sikeresen harcolnak a revizionizmus, a mai munkásmozgalmat fenyegető legfőbb veszély ellen, valamint a dcgmatiz- mus és a szekta-szellem ellen. Gheorghiu-Dej elvtárs a továbbiakban hitet tett a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének, a béke megvédésének politikája mellett. Gheorghiu-Dej elvtárs kijelentette, hogy figyelembe véve az imperialisták fegyverkezési hajszáját, a Román és a Magyar Népköz- társaság teljes erejével hozzájárul a varsói szerződés szervezetének megszilárdításához. A román és a magyar kormány teljes mértékben támogatja a szovjet kormánynak az összes országok békés együttélésére és újabb háborúk megelőzésére irányuló akcióit — folytatta. — A két kormány támogatja a szovjet kormánynak a kormányfői csúcsértekezlet összehívására irányuló javaslatát. A két küldöttség támogatja a lengyel kormánynak az atommentes övezet létesítésére irányuló javaslatát, s melegen üdvözli a Kínai Nép- köztársaság kormányának kezdeményezését. hogy a kínai önkéntesek kivonulnak Koreából. Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde végén a román és a magyar nép testvéri barátságát és együttműködését, I a Szovjetunió-vezette legyőzhetetlen szocialista tábor megingathatatlan ! egységét és a népek békéjét éltette. dolgozói az ipari termelést 8,5 százalékkal növelték. — Mi ezekről az eredményekről be fogunk számolni a magyar ' népnek. Egymás eredményeinek jobb ismerete önmagában is erősíteni fogja a román és a magyar nép barátságát. Gondolnunk kell arra, hogy még nem haltak ki azok az emberek, akik a burzsoá-nacionalizmus mérgezett nyilával készen állnak mindig arra, hogy megkíséreljék népeink viszonyát megzavarni. De ezeknek mi nem engedünk teret és zavartkeltő kísérleteiket az igazság erejével és világos hirdetésével lehetetlenné tesszük — mondotta Kádár János elvtárs. — Ebben a szellemben mondjuk hogy a Magyar Népköztársaságnak nincs egy országgal szemben sem területi, sem más igénye. Aki ilyet felvet, nemcsak a velünk tes'véri barátságban élő szomszéd népköz á’-sa- ságok ellensége, hanem hal " los ellensége elsősorban a Magyar Népköztársaságnak és az urak miatt oly sokat szenvedett magyar dolgozó népnek. VI. Egyik vezetőnek — közvetlenül az ellenforradalom kirobbanása előtt — az újságban megjelent egy olyan nyilatkozata a falusi feladatokról, amelyik mindenkinek jó volt, csak éppen a szövetkezeti emberekben váltott ki nyugtalanságot. Ennek olyasféle íze volt mint ötvenháromban a Nagy Imr°-féle torz politikának, amely szerint erénynek számított a szövetkezetek vagyonának széthurcol "sa. Az újságot itt is olvasták, a szellem itt is ezernyi kérdőjelet tett a pusztaiak elé. A fáradságot sosem sajnálták a közödért. akVor sem voltak restek, amikor éjszakázni kellett a magtárak istállók őrzése miatt. A bosszú éjszakákon azonban ezerszer kérdezték egvmá"tól és önmaguktól: — Mi dolgoztunk mw itt mindenért és most méeis védeni k°li? Hát olvan rendszer l°sz most, "mikor csak annak nem kell nyugtalankodni a vaevona miatt, aki egyénileg gazdálkodott? Ma népeink vállvetve harcolnak a béke megszilárdításáért, a szocializmus felépítéséért, egész táborunk egységének további erősítéséért. Kormányaink támogatják azt a politikát, amely e célok megvalósítását szolgálja. Helyeseljük a nemzetközi tárgyalások és megegyezések módozerét és hisszük, hogy a kormányfők találkozója, amit a Szovjetunió kormánya javasolt, létrejön és minden nép érdekében szükséges és fontos eredmé- nveket tud elérni. — Támogatjuk azt a követelést, amely a tömegpusztító fegyverekkel való kísérletek megtiltását kívánja, támogatást nyújtunk minden javaslatnak, amely a leszerelés, a küfö’di csapatok kivonását, által" ban a békés együttélést, a békés gazdasági versengést szolgálja. Kádár elvtárs a nemzetközi helyzetről szólva rámutatott, hogy a magyar kormány minden pozitív javaslatot támogat. Ezek közül is különösen azokat, amelyek közvetlenül érinűk a magyar nép életbevágó érdekeit. Ilyen Rácegres, 1958 Néha-néha jött ugyan biztató szó a járástól, a községből, a kormányfők nyilatkozatai is próbálták erősíteni a szövetkezetiek hitét a közös gazdaságban, de mi volt az a megindult, rohanó, romboló lavinához képest? Ahova közvetlenül eljutottak a vezetők — járásiak, megyeiek — ott többnyire sikerült megmenteni, győzelemre segíteni a józan gondolkodást a bizonytalankodással, félelemmel szemben. Itt Ráeegre=en nem sikerült. Talán éppen a közödért való aggodalmukban azt mondták: — Ne engedjük, hogy körbevesszen a közös. Inkább hordjuk szét és ha nem eev helyen van, akkor már nem lehet akkora kár. Ekkor még nem mondták azt. hogy osszuk fel a szövetkezetei a sok bi- zonvtalan«áe ellenére sem. C ak azt. hogy „védjük’ meg, mert hallottak már gyújtogatásról és hasonlókról, márpedig a pusztai ember azt nagyon jól megtanulta, hogy a sajátjára vigyázni kell. Igen ám, de például az NDK javaslata a két német állam egyesítésére, a lengyel kormány javaslata az atommentes zóna létesítésére, a román korm ny javaslata Románia, Bulgária, Albánia, Jugoszlávia, Görögország és Törökország jó viszonyának és a Balkán tartós békéjének megteremtésére. — Aláírtuk az álláspontunkat és a közös törekvéseinket kifejező nyilatkozatot — mondotta Kádár János elvtárs. — Mindent megteszünk.^ hogy amit aláírtunk, valóra is váltsuk. Erősödjék még jobban baráts gunk, érvényesüljön még jobban a kölcsönös előny és a kölcsönös segélynyújtás szocialista elve népeink jav'ra. Kádár elvtárs végezetül egész népünk nevében további sikert kívánt a Román Munkáspártnak, Románia népének, minden dolgozójának, a szocializmus építésében és a béke védelmében A hatalmas éljenzéssel fogadott beszédek után Kádár János és Gheorghiu-Dej a nagygyűlés több tízezer résztvevőjének viharos tapsa közben megölelte egymást. (MTI) ezzel a gondolattal egyidőben megjelent valami féltékenykédésféle is egymással szemben: nehogy valaki többet vigyen haza, mint a másik, mert hátha végül „nem is kell’’ visszavinni és akkor az jobban jár. A másik pedig azt mondta, hogy ,,én többet vittem be, mint te, a munkaegységem is több volt, mint neked, többet is akarok hazavinni, mert többre vagyok jogosult”. így aztán észrevétlenül eljutottak addig, amikor már nem is arról beszéltek, hogy védjük a közöst, hanem „nekem ennyi jár — neked ennyi jár”. Elindultak a közös védelmére és a nagy zűrzavarban odalyu- kadtak ki, hogy az .enyémet”, „tiédet” kezdték meghatározni. Közben jöttek a határozott intézkedések, hogy nem szabad megengedni, hogy bárki is széthurcolja a körnst a tsz-demokrácia megsértővel. Ekkor azonban itt már elindult a lavina. — Akkor határozzunk — nondták és összeverődtek valami gyűlésfélére. Kádár János elvtárs beszéde Gh. Gheorghiu-Dejnek, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának nagy tapssal fogadott beszéde után Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. — Teljes meggyőződéssel állíthatjuk — mondotta beszédében a többi között Kádár János —, hogy barátságunk ma mind párt- és állami kapcsolatunk, mind népeink közvetlen kapcsolataink vonalán tiszta, igaz, felhőtlen barátság. Jól ismerjük, tiszteljük és igaz barátainkként szeretjük Gheorghiu- Dej és Chivu Stoica elvtársat, valamint a román dolgozók többi ismert vezetőjét. Baráti viszonyunk kölcsönösen teljes bizalmat fejez ki. Kádár János ezután a magyar- országi ellenforradalmi eseményekről szólott. — Ezerkilencszázötvenhatban — mondotta — az ellenforradalmár bur- zsoá nagybirtokos osztály, va’amint imperialista és megvetésre méltó revizionista áruló segítőik kiaknázták a régebbi magyar vezetők csoportjának súlyos hibáit és meg akarták dönteni a Magyar Népközt ! rsasámt. Átmeneti sikereiket annak köszönhették, hogy az áruló Nagy Imre-féle csoport átállt oldalukra és kinyitotta számukra a kaput. A továbbiakban az el’enforrad^lom leveretését ismertette Kádár elvtárs, majd így folytatta: — Harc köbben olyan tapasztalatokat szereztünk, hogy a jósmn^ék'í tév°dőket t;i relémmel és ió szóval kell meggyőzni, de az ellenség t " borába átment árulókat nem agítá'ni, hanem ütni kell az ellenséggel együtt. — Azt tapasztaltuk, hogy jobb, ha a gyakran ingadozók nincsenek a pártban. A párt számszerűen most kisebb, mint volt, de egységesebb, harcosabb és így nagyobb a tekintélye is ereje is, mint az ellenforradalmi támadás előtt volt. — A múlt hibái nyomán levont egyik legfőbb tanulságunk, hogy a párt és a dolgozók széles tömegei között élő kapcsolat, kölcsönös bizalom a párt, a népi rendszer legfőbb és nélkülözhetetlen ereje. Népünk az ellenforradalom felett aratott gvőzelirét is a szocialista országok népei egységének és támogatásának köszönheti. Örülünk, hogy most a bukaresti dolgozók képviselői előtt személyesen van alkalmunk megköszönni azt az értékes segítséget, amelyet nekünk a nehéz napokban a Román Munkás- pórt, a Román Népköztársaság kor- mánva és népei nyújtottak. — Az adott segítség nem volt hiá’~a való. Politikai irányvonalunk helyesnek bizonyult, gazdasási terveink reálisak. A magyar dolgozó töm°gek támogatják törekvéseinket, s ezért a Ma-rvar Nénköztársaság erős-n áll a lábán és megy előre a szocialista társadalom építésének útján. — Örülünk, hogy személve-en láthatjuk most a Román Nánköztársa- ság dolgozó népének eredményeit. Olvastok a k<kMi jelentést ez 19"’7 rs terv tóttal iesítéséről és küldöttre günk minden tagja szívből gratu'*1 ahhoz, hogy a Román Népköztársaság A kínai önkéntesek ünnepélyes búcsúztatására készülnek Koreában Phenjan: (Uj Kína) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya csütörtökön intézkedéseket hozott a kínai népi önkéntesek hősi teljesítményeinek megörökítésére és a távozó kínai népi önkéntesek meleg búcsúztatására. Többi között az egész koreai nép által aláírt levélben mondanak köszönetét a kínai népnek, a kínai népi önkénteseknek. Phenjanban október 10-ére fel kell állítani a „kínai népi önkéntesek hősi halottainak emlékművét”. Minden harcos megkapja a „hazafias felszabadító háború emlékérem” kitüntetést. 1958 októbere, a kínai népi önkéntesek hadbalépésének 8. évfordulója — a koreai—kínai barátság hónapja lesz és ebben a hónapban országszerte ünnepségeket rendeznek. Fogadás Bukarestben a magyar párt* és kormányküldöttség tiszteletére Bukarest: (MTI) Keleti Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagy követe csütörtökön este a bukaresti Hadsereg Házában fogadást adott a Román Népköztársaságban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A rendkívül szívélyes baráti légkörben (lefolyt fogadáson pohárköszöntőt mondott Keleti Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti meghatalmazott és rendkívüli nagykövete és Avram Bunaciu, a Román Népköztársaság küülgyminisz- tere. Elutazott Bukarestből a magyar párt- és kormányküldöttség Bukarest: (MTI) Csütörtökön huszonnégy órakor elutazott Bukarestből a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásparaszt kormány küldöttsége. A késő éjszakai óra ellenére a bukaresti dolgozók nagy tömege gyűlt össze a Baneasai pályaudvaron, hogy búcsút vegyen a vendégektől. A magyar párt- és kormányküldöttség tagjainak búcsúztatására Megkezdődött a Magyar Szakszervezetek XIX. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában pénteken reggel fél kilenckor megkezdődött a Magyar Szakszervezetek XIX. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson a kongresszusi küldöttek beszámolnak a XVIII. kongresszus óta végzett munkáról, összegezik a szakmai szakszervezetek kongresszusainak tapasztalatait és megjelölik a magyar szakszervezetek további feladatait. Ä kongresszuson megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Marosán György államminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a párt Politikai Bizottságának tagja. Ott volt a kormány több tagja, a KISZ, a Hazafias Népfront, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Nők Országos Tanácsának vezetői. A kongresszuson részt vett Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és a világszövetség három titkára, továbbá a szovjet, az arab, a francia, az olasz, az osztrák, a lengyel, a csehszlovák, a román, a német, a bolgár, az albán, a jugoszláv, a koreai és a vietnami szakszervezetek, valamint a vegyipari dolgozók szakszervezetei nemzetközi szövetségének küldöttei. A megnyitó beszédet Somogyi Miklós mondotta, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg a Szaktanács beszámolóját. Gheorghiu-Dej és Chivu Stoica vezetésével a román párt és állami élet számos vezetője megjelent a pályaudvaron. Ott voltak a Bukarestben akkreditált egyes diplomáciai képviseletek vezetői, a Magyar Népköztársaság nagykövetségének tagjai, a román és a külföldi sajtó képviselői. A román és a magyar himnusz közepette Kádár János Gheorghiu- Dej-zsel együtt ellépett a díszszázad előtt. Egy fiatalokból álló csoport virágot nyújtott át a magyar küldöttség tagjainak. A vendégek búcsút vettek a diplomáciai testület tagjaitól és a megjelent hivatalos személyiségektől. A magyar és a román állami és pártvezetők baráti kézszorítással búcsúztak egymástól, Kádár János és Gheorgh'iu-Dej melegen összeölelkezett. A pályaudvaron összegyűlt lelkes tömeg hosszasan éltette a magyar és a román nép örök barátságát. A magyar párt- és kormányküldöttséget Malnaseanu külügyminiszterhelyettes és Caius Frantescu, a külügyminisztérium protokollosztá- lyának vezetője elkíséri a magyar— román határig. A magyar küldöttséggel utazik Ion Popescu a Román Népköztársaság budapesti nagykövete is. PUSZTÁI CSENDÉLET
