Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-21 / 44. szám
1958 február 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Ellentétek a németkéri színjátszócsoportban és ami mögötte van ' A németkéri műkedvelő színjat- szócsoport Miljutyin: Szibériai rapszódia című operettjét készül bemutatni. Az együttes munkájában több mint százan vesznek részt. Nemrégiben nézeteltérések támadtak a csoport tagjai között a következő okok miatt: Az együttesnek vannak magyar és németajkú tagjai. A próbák szünetében a németek saját anyanyelvükön beszélgettek, ami miatt a magyar fiatalok közül többen megsértődtek mondván: „mit titkolóznak előttünk, biztosan rólunk beszélnek valamit.’1 A feltételezés miatt aztán megsértődtek a németajkúak is, úgyhogy, átmenetileg veszély fenyegette a színjátszócsoport működését. Azóta a nézeteltéréseket a tanács és a kultúrcsoport vezetői igyekeztek elsimítani, a rend helyreállt. Ennyi a történet. Ha ez csak önmagában lenne, kár volna vele bővebben foglalkozni. A kultúrcsoport- ban kirobbant ellentét azonban nem elszigetelt jelenség, hanem egy állandóan jelenlévő ellentétnek, meg nem értésnek a kicsúcsosodása, kirobbanása volt. Feltétlenül szükséges mélyebben vizsgálni a németkéri helyzetet, amely Koloch elvtárs községi tanácselnök szerint is igen bonyolult. A lakosság négy rétegből tevődik ösz- sze: viharsarki telepesek, felvidéki telepesek, helyi magyar őslakosság (hardiak) és helyi németajkú őslakosság. Eleinte persze voltak ellenié tek a különböző rétegek között, az idők folyamán azonban ezek az ellentétek egyre inkább megszűntek, közkeletű szóval élve, „összerázódott“ a falu lakossága. A régi nézet- eltéréseket azonban a magyarok és németajkúak között felszínre vetette és torzított, felnagyított formában kiélezte az 1956 októberi ellenforradalom. Hogy alaposan megismerkedhessünk a község helyzetével, vizsgáljuk meg a lakosság megoszlását, azt ki, milyen helyet foglal el a község életében. Szembetűnő, hogy a község vezetői és a tanácsapparátus valamennyi tagja telepes. Köztük őslakos — sem magyar, sem németajkú — nincsen. Ezt érthető okokból sokan sérelmesnek találják. A község életét irányító 44 tagú tanács a következőképpen oszlik meg: hardi lakos 13, viharsarki telepes 9, felvidéki telepes 4, őslakos 15 (ebből 12 németajkú) és 3 különböző, az elmúlt évek folyamán Németkérre költözött személy. A végrehajtó bizottság öt tagja között valamennyi réteg képviselője megtalálható. A község lakosságának megoszlása százalékosan így néz ki: viharsarki telepes 20 százalék, felvidéki telepes 15 százalék, magyar őslakos (hardi) 30 százalék és németajkú őslakos 35 százalék. Ha tehát a tanácstagok százalékos : megoszlását tekintjük, figyelembe- véve a község lakosságának megoszlását, azt kell mondani, hogy nem rossz, helyes arányban kap helyet a tanácsban minden réteg. A munkába való bevonást, az aktivitást tekintve azonban közel sem ilyen jó a helyzet. A legaktívabbak — ez természetes is — a viharsarki telepesek és mindentől úgyszólván teljesen távoltartják magukat a németajkúak. A pártszervezetnek egy fő kivételével, valamennyi tagja viharsarki telepes. Hasonló a helyzet a KISZ szervezetnél is, amelynek a tagjai között ugyan vannak németajkúak, munkát azonban elsősorban és főleg a viharsarki telepesek fiai és lányai végeznek. * Az ellentétek és nézeteltérések megszüntetésének egy igen hasznos módja, a vegyesházasság. így fonódnak össze a különböző rétegek, s így ,válik végül emlékké csupán, ki honnan jött a községbe. A vegyesházasságok nem ritkák a hardiak és a viharsarkiak között, magyarok és németajkúak között azonban igen, sőt ilyenre nem is nagyon volt példa. Az elkülönülés lemérhető a község termelőszövetkezeteinél és termelőszövetkezeti csoportjai esetében is. A Ságvári és Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai zömmel telepesek, az Alkotmány, Dózsa, Haladás és Rákóczi termelőszövetkezeti csoportok úgyszólván valamennyi tagja németajkú. Van még egy tszcs, a Kossuth, ennek tagsága vegyes, németajkú azonban egy sincs benne. A termelő- szövetkezeteknél azonban van egy érdekes jelenség is, és ez is azt bizonyítja, hogy az ellentéteket az ellenforradalom vetette felszínre és fújta fel, hiszen a Ságvári és az Uj Élet tagjai között is vannak németajkúak, s nagyon jó egyetértésben dolgoztak és dolgoznak ma is a többi tagokkal. A különböző tsz-ek és tszcs-k között sincs ellentét. Mit mutat ez? Többek között azt is, hogy az ellentétek megszüntetésében a termelőszövetkezeti mozgalom is segít. Egy helyt azt írtuk, hogy az ellentéteket az ellenforradalom fújta fel. Ez valóban így történt, hiszen az ellenforradalom előtt már nem voltak tapasztalhatók a súrlódások. Az ellenforradalom idején a telepeseit és hardiak nem „hőbörögtek’1, vagy alig akadt köztük egy-kettő megtévesztett, a nemzeti bizottságot pedig a németajkúak egy része szállta meg, s tőlük lehetett ilyen hangokat hallani: „Eddig mind telepesek voltak a tanácsházán, majd mi most megfordítjük.” Az ellenforradalmárok a helyzetet kiélezték és ennek az eredménye, hogy ma ellentétekről kell beszélni, olyan ellentétekről, amelyekről az ellenforradalom előtt nem beszélhettünk. Eddig a németkéri helyzet. Ezt a község vezetői is látják, sokkal bonyolultabb azonban az á kérdés. Mi a kivezető út ebből az állapotból? Nem könnyű erre választ adni, szűk séges azonban mélyen elemezve a helyzetet, keresni a módokat, amelyekkel el lehet tüntetni a nézeteltéréseket és ismét „össze lehel rázni” a község lakosságát. A felhozott példából látható, hogy a termelő szövetkezeti mozgalom segít a hely zet tisztázásában, tehát ebből a tanulságból az a feladat következik hogy többek között ezért is, fokozott figyelmet kell fordítaniok a község vezetőinek a tsz-mozgalom fejlesztésére. Sokat tud segíteni a KISZ is és a kultúrcsoport is, hiszen mindkettő munkájában különböző emberek vesznek részt, vagy jó lenne, ha részt vennének. A legnagyobb taglétszámú tömegszervezet a földművesszövetkezet, hiszen annak a község majdnem valameny- nyi felnőtt lakosa tagja. Ha a földművesszövetkezet a gazdasági felada tok mellett fokozottan törekszik a tömegszervezeti jelleg és tevékenység kidomborítására, bizonyára hasznos lesz a nemzetiségi ellentétek eltüntetése szempontjából is. És végül, de ennek kell áthatnia a község egész életét, emberi szóval barátsággal és sok megértéssel kel! a vezetőknek és a falu legöntudato- sabb lakosainak egymás és a németajkúak felé fordulni és mindjobban minden lehetőséget felhasználva be-, vonni őket a munkába, a falu gondjainak megoldásába. Ehhez igen nagy segítséget tudnak adni a németajkúak legöntudatosabbjai, a termelőszövetkezeti tagok, hiszen mindenkinek érdeke, hogy súrlódások helyett jóviszony, nézeteltérések helyett együttműködés legyen a község és mindannyiuk hasznára. K. Balog János—Letenyei György Dicséretet érdemel — A kisdorogi KISZ-szervezet munkája dicséretet érdemel — mondta egy idős bácsi az utcán, amikor érdeklődtem tőle, hogy a KISZ titkáért hol találhatom. Aztán hozzátette — a vezetőség ugyan néha megtorpan a munkában, de aztán igyekszik helyrehozni. — Csak ennyiből állt minden véleménye, s hiába próbáltam véleményének okát is megtudni. Több ideje nem volt számomra, utamra küldött az iskola felé, mivel a KISZ titkár ott tanít, ő pedig sietett a dolgára. — Legalább a nevét mondja meg — szóltam utána — s amikor visszafordult, csalódás tükröződött a szemében. — Minek kíváncsiak mindjárt az ember nevére? — dörmögte maga elé és pödörve egyet bajuszán, olyan mozdulattal, amit leírni nem tudok, így szólt: — János bácsi!... Na! És most már úgy megindult, hogy akkor sem fordult vissza, amikor megköszöntem neki a felvilágosítást, csak úgy háttal felém, mondta: — Szívesen máskor is, ha találkozunk. — így jutottam el az iskolához, ahol megtaláltam a KISZ titkárt, Csörgő István pedagógust. A szőke fiatalemberrel aztán rész letesen beszélgettünk a KISZ- szervezet munkájáról. Elmondta, hogy a KISZ tagok száma állandóan szaporodik, szinte minden taggyűlésen vesznek fel új tagokat maguk közé. Legutóbb is négyen kérték a felvételüket. Már 44-en vannak. — És mivel foglalkoznak esténként, mert úgy hallottam, hogy minden este együtt vannak? — kérdeztem a titkártól. — Alig sötétedik, már kopognak az ajtón és jönnek a fiatalok, hogy „tanító bácsi megjöttünk, mehetünk próbálni.” Ugyan is színdarabot tanultunk, s ma este (február 14) be is mutatjuk az iskolásgyerekeknek, holnap pedig a falu lakosságának. — Fiatalember maga is, gondolom szívesen van a fiatalok között — jegyeztem meg. — Én már családosember vagyok kérem — szabadkozott a titkár — s éppen ezért az elmúlt taggyűlésen le is mondtam a tit kárságról. Tudja sok elfoglaltsága van az embernek... De nem fogadták el a lemondásomat, kértek a fiatalok, hogy maradjak továbbra is ... Maradtam ... — És milyen terveik vannak? — Maradjunk egyelőre még az eredményeknél — mondta — a KISZ megalakulása után rövidesen a politikai nézeteltérések tisztázása érdekében kérdés-felelet estet rendeztünk ... Még azt is eredményként említhetjük, hogy a KISZ megalakulása óta nagyot javult a fiatalok fegyelme. Elértük azt, hogy maguk tartanak rendet a kultúrházban. Pél dával is szolgálok: Miklós Antal (nem KISZ tag) elrontotta a rádiót, s a fiatalok arra kötelezték, hogy javítássá meg az okozott hibát ... A lányokkal Balázs End- réné igazgatónő foglalkozik: főzni, varrni, hímezni tanítja őket... A politikai vitákon, amelyeken időszerű politikai kérdésekről beszélgetünk, természetesen a lányok is ott vannak. — És a tervek? — Terveink között szerepel többek között, hogy a színjátszó csoporttal Kisfaludy: Liliomfi című színművét megtanuljuk. Úgy tervezzük, hogy több községben is bemutatjuk a darabot és a bevételből kirándulunk a fiatalokkal a fővárosba, vagy a Balatonra. A KISZ munkában jelentős feladatot vállaltak a leszerelt katonák, többek között Márton Árpád és Jakab József, de hasonlóan di csérét illeti Kondor Mihály és Gálfi Piroska fiatalok munkáját is ... A KISZ-ben négy pedagógus is tevékenykedik... Úgy tervezzük, hogy a KISZ-szervezeten belül röplabdacsapatot is alakítunk. ... Sok sikert kívánunk mi is a tervek megvalósításához. B. G. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Mesterséges Nap a laboratóriumban Anglia és az Egyesült Államok tudósai a múlt héten jelentették be, hogy sikerült kísérleti úton ötmillió fok hőmérsékleten megvalósítani a deutérium (nehézhidrogén) a tömök ellenőrzött fúzióját. Az első lépés ez a termonukleáris energia meghódítása felé. Mostantól kezdve — ha nem is egészen a közeljövő ben — új energiaforrásra számíthatunk, amelynek alapanyaga kimeríthetetlen, s 15—20 év múlva az emberiség szolgálatába állítható. Erről a nagyjelentőségű tudományos, eseményről így számol be a svájci Weltwoche, a francia Figaro és Express: III. flz óriási koktélkeverö Ezeket az eredményeket érték el mostanáig. Vajon elegendők-e ezek ahhoz, hogy ebben az óriási koktélkeverőben megfelelően felgyorsítsák az atomokat? Egyelőre nem tudnak választ adni. Az tény, hogy nagymennyiségben neutronok szabadultak fel, de még nem tudják pontosan megállapítani, hogy ezek a neutronok tényleg a magegyesülésből származnak-e. Lehetséges ugyanis, hogy más vegyi folyamatokból születtek. Mindenesetre á kibocsátott neutronáramlat nagysága megfelel annak, amelyet a magegyesülésnek számítás szerint adnia kell. Vajon a Harwellben létrehozott „atomgyufa” elég-e ahhoz, hogy meggyújtsák az óriási tüzet? Az angol és az amerikai fizikusok úgy gondolják, hogy nem. Véleményük szerint százmillió fokos hőmérsékletet kell valószínűleg elérni ahhoz, hogy megindítsák azt az egyesülési folyamatot, amely már energiát is termel. Van egy másik lehetőség is, az, hogy ha a már elért alacsonyabb hőmérsékletet hosz- szabb ideig, egy-két másodpercig tudják fenntartani. Másszóval vagy a gyufa hatóerejét kell megnövelni, vagy pedig működési idejét. Ez az elkövetkezendő évek munkája. Egyelőre az atommagfúzió mérhetetlenül több energiát fogyaszt, mint termel. A hivatalos jelentés nem közli kifejezetten, hogy menynyi az egyes kisülési impulzusok energiatermelése. Annyit azonban elárult, hogy minden egyes kisülés nél hárommillió neutron keletkezik, s a fúziós reakció egyes elemi szakaszainak energiáját ismerve könnyen kiszámíthatjuk, hogy a termelt energia kisülésenként 16 erg (az erg a mun ka egysége) ugyanakkor az egyes kisülések energiafelhasználása 500 kilowattmásodperc, vagy ötmillió erg. Ennél a műveletnél tehát a “VB nyereség és a veszteség aránya az 1300 milliárd, vagyis az energia- nyerés tekintetében az 1932-es kísérletekhez képest még aránylag csak kis lépés történt. A tudósok jóformán ott tartanak, mint 1932- ben, amikor a Cockroft—Walton nagyfeszültségű részecskegyorsító segítségével atomhasadást idéztek elő, mire Rutherford megjegyezte: „Az atom energetikai szempontból mindig feneketlen hordó lesz, soha sem tartály”. Amivel azt akarta mondani, hogy az atomhasadás mindig több energiát fog fogyasztani, mint amennyit termel. Ennek a jóslatnak a láncreakció adta meg a kategorikus cáfolatát Mint az előbbi leírásból látható volt, a Zeta-készülékben keletkező hő még egyelőre „fogoly”. Fogoly azért, mert egyetlen anyag sem képes ellenállni az atommagegyesüléshez szükséges hőnek, a felszabaduló meleget nem tudják olyan módon értékesíteni, mint az atomreaktorban, vagy egyéb klasszikus erőművekben, vagyis nem tudnak vele folyadékot, illetve gázt melegíteni. Vannak azonban más eljárások, s Sir George Thomson angol tudós a maga részéről úgy véli, hogy lehetséges a fúziós reakcióból közvetlenül villamosságot termelni. Ilyen módon a H-reaktor tulajdonképpen dinamóvá válik, vagyis saját maga szolgáltatja a szükséges energiát. Ha ezt sikerülne megvalósítani, úgy valóban forradalmi eredmény lenne. A Harwellben közzétett eredmények kétségtelenül nagy lendületet adnak a kutatásnak nemcsak Angliában, hanem az egész tudományos világban: Éppen ezért nagyon sajnálatos, hogy nem lehetséges szabad tudományos tapasztalatcsere a különböző országok fizikusai között. Még a tisztára tudományos területek kutatói is sokszor haboznak, hogy közzétegyék közbenső eredményeiket, ami kétségtelenül a túlzott titkolódzás és biztonsági megfontolások miatt történik. A hidrogén-fúzió titkának megőrzését indokolja ugyan egy körülmény, amelyet Kurcsatov szov jet fizikus jelzett: Ha nem is tudják egyelőre még elérni a nagymérvű atommagyegyesüléshez szükséges hőmérsékletet, akkor is előidézhetik a neutronok felszabadulását. Ha azonban „villamos úton” neutronokat tudnak előállítani, úgy egyes országok — amelyek nem rendelkeznek nagyméretű atomreak torokkal, mint Oroszország, Amerika, Anglia, vagy Franciaország — felhasználhatják ezt a folyamatot arra, hogy az uránium 238-at, vagy a thoriumot átváltoztassák hasadó anyaggá, amelyből atombombát készítenek. Persze ez is csak egy részleges érv, mert lényegében véve az alapelveket az egész világon ismerik és a gyakorlati megoldás csupán az egyes országok szakembereinek leleményességétől függ. Ha tehát, ahogy az indiai Bhab- ha professzor mondotta, az ellenőrzött fúzió mindörökre megoldhatja energiaellátási problémáinkat, az emberiség számára csak hasznos lehet, hogy ha a világ tudósai teljes mértékben megismerik és felhasználhatják a Zeta-készülékkel elért eredményeket. * John Cockroft, a bemutató után tartott sajtókonferencián hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az atommagfúzió ipari alkalmazására körülbelül húsz év múlva kerülhet sor. „A Zeta-készülék — hangsúlyozta az angol tudós — az első tégla abban az épületben, amelyet emelni akarunk.” * Hogy némi fogalmat alkothassunk magunknak arról, mit jelent a világ számára a most feltárulás- ra kerülő energia, elegendő egy szürke számadat: húsz liter tengervízben egy grammnyi gáznemű deutérium van, az az energia, amit ez az egy gramm gáz szolgáltat, egyenértékű tíz tonna szénével.
