Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-21 / 44. szám

TOL* *r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! W MOZAIKOK a 25-ös Autóközlekedési Vállalat fejlődéséről Magyar párt- és kormányküldöttség utazott a Román népköztársaságba 111. évfolyam, 44. szám. ÄRA: 50 FILLÉR. szokásokat. Eltáncolták a látványos suszter és seprő táncokat, de nem maradt el a híres és hajdan oly ked­velt polka ritmusú „Lendler” tánc sem. A zenét eredeti német fúvós- zenekar szolgáltatta. Schmidt Ádám né zenekíséret mellett német nyel­ven népdalokat adott elő nagy siker rel. Végrehajtóbizotísági ülés Sárszentlőrincen A napokban Sárszentlőrincen a tanács v. b. ülésén "a község mező- gazdaságának helyzetét vitatták meg a mezőgazdasági felügyelő be­Ünnepségek a Szovjet Hadsereg megalakulásának 40. évfordulója alkalmából A Szovjet Hadsereg megalakulásának 40. évfordulója alkalmából február 23-án koszorúzás! ünnepséget rendez Szekszárdon a városi párt­bizottság, a városi tanács és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a szov­jet hősi emlékműnél. A fél 11-kor kezdődő koszorúzáson résztvesznek a város párt- és tanácsszervei, társadalmi szervei, üzemei, iskolái. A koszorúzás utáni díszelgésen a szovjet díszegység mellett részí- vesz a munkásőrség díszszázada is. Ma este 7 órai kezdettel a Városi Művelődési Házban az Építőipari Vállalat, az AKÖV, a Gépjavító Vállalat, a Várközben levő Tanács­klubban pedig a MÉSZÖV, a Vasipari Vállalat és az Allatforgalmi Vál­lalat pártszervezetei, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ünnepséget rendez a Szovjet Hadsereg megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Az ünnepség keretében baráti találkozóra kerül sor az emlí­tett vállalatok dolgozói, valamint szovjet elvtársak és azok családtagjai között. Halálosvégű baleset Súlyos közúti baleset történt a közelmúltban Tamási községben — a vezető hibájából. Drézer Károly 30 éves tamási lakos erősen ittas ál­lapotban vezette az LD 457 rend­számú motorkerékpárját. A község belterületén egy kanyarban nagy se­bességgel hajtott és így nekiment egy útszéli telefonoszlopnak, majd pedig nekivágódott egy magas kőke­rítésnek. Súlyos koponyaalapi törést szenvedett és a kórházba szállítot­ták, de már nem lehetett rajta se­gíteni, 2 nap múlva belehalt sérü­léseibe. Drézer Károlynak vezetői jogosít­ványa sem volt. számolója alapján. Megvitatták a szétszórt tartalékterületek hasznosí­tásának lehetőségeit és több idősze­rű kérdést. Szigorú intézkedést ha­tároztak el például azokkal a gaz­dákkal szemben, akik nem takarí­tották be a kukoricaszárat. Bár az a véleményük a v. b. tagoknak, hogy Sárszentlőrinc határában sokkal ke­vesebb kukoricaszár található, mint a szomszédközségek határaiban, de még ezt sem lehet eltűrni. Ez ugyan­is nem egyszerű „szépséghiba”, mert a kukoricakóró a legjobb bú­vóhelye és tenyésztője a különféle kártékony rovaroknak és ha csak egy-két gazda hagyja is kint a kú- koricakórót, az egész határban nagy kár származhatik belőle. Ezért hatá­rozták el, hogy aki a felszólítás után nem takarítja le a kukoricakó- rót, annak a földjéről saját költsé­gén takaríttatja le a tanács. Szóba került a mezőgazdasági felügyelő munkamódszere is, és több javaslat hangzott el ezzel kapcsolatban. Ja­vasolták például, hogy a mezőgaz­dasági felügyelő lehetőleg minél kevesebbet tartózkodjon benn az iro dában, helyette idejének nagy ré­szét az újonnan alakult termelőszö­vetkezetben és kint a gazdáknál töltse és ott közvetlenül adjon gya­korlati tanácsokat, segítse a jó gaz­dálkodási módszerek kialakítását. Exportmunka a Bonyhádi Zománcgyárban A párt- és kormányküldöttség kíséretében utazik Son Popescu, a Román Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. A küldöttség búcsúztatására a nyugati pályaudvaron megjelent Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, dr. Mün- nich Ferenc, a Minisztertanács el­nöke, Biszku Béla, Fock Jenő, Ma­rosán György, Rónai Sándor, So­mogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja, az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, az Elnöki Tanács számos tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető szemé­lyisége. Megjelent a búcsúztatásnál a bu­dapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Jelen voltak a budapesti Román Nagykövetség tagjai. .- A Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a Komán Népköztár­saság kormánya meghívására csü­törtökön reggel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, államminiszler vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a Ro­mán Népköztársaságba. A delegá­ció tagjai: Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány első elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, államminiszter, Szirmai 1st ván, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, Némety Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Sebes István külügyminisz­terhelyettes és Keleti Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. Sokévi szünet után ismét megin dúlt az exporttermelés a Bonyhádi Zománcgyárban. A második világháború előtt ugyanis már dolgozott exportra a gyár, ekkor azonban csak a táblaüzem készített — főként reklámtáblákat — külföldi megrend elésre zománcedényeket nem expor­táltak. A múlt esztendő második fe lében azonban megkezdték a zo­máncedények exportgyártását. Azóta készítik — a gyár össztermelésének jelentős hányadát kitevő — fehér mosdótólakat Brit-Nyugat-Afrika ré­szére. A múlt évi szállítmányokkal m eg volt elégedve a külföldi vevő, azok minősége kifogástalan volt. Ez ért az idén is gyártják az export­mosdótálakat, azonban folynak az el okészületek más edény-féleségek, elsősorban különböző mintákkal díszített, úgynevezett „dekor” paraszt­tálak export-gyártására is. Az égetőkemencében kapják meg vé {leges • színüket, zománcozásukat a mosdetálak. Képünkön Nagy László és Gurzó József égetők éppen ki­szedik a kemencéből a kész m-osdótálakat. Gondos vizsgálat előzi meg a kész­áru csomagolását a minőségi ellen­őrzésnél. Ezután Putschii Mátyásné és Fenyvesi Jakabné csomagolok címkével látják el az árut. Péntek, 1958 február 21. Német nemzetiségi bál Várdombon Várdomb községben a régi hagyo­mányok szerint az idén is három napon keresztül báloztak. Ebben az évben a farsang jól sikerült, az asz- szonyok bálját a fiatalok bálja, majd farsang keddjén „Húshagyó nap­ján” jól sikerült német nemzetiségi bált tartottak. Ezen a bálon az idősebbek vettek részt és felelevenítették a régi népi A hosszú útra úgy kell becsomagolni a mosdótálakat, hogy azok a vasúti és a tengeri szállítás alatt meg ne sérüljenek, le ne pattogjon a zománc róluk. Geisz József ládába rakja a selyempapírba csomagolt edénye­ket A ládákon felírás mutatja a szállítmány rendeltetési helyét: Port Kar court. „Nem vett fel a busz...” „Meg sem állt. úgy robogott tovább..." — bizony nem egyszer halljuk ezt a panaszt a lemaradt utasoktól, ol­vassuk a bosszúshangú levelekben, amit ilyenkor szerkesztőségünkbe küldenek. A legtöbb szidalom és átok az Autóközlekedési Vállalat felé száll, miért nem gondoskodik több és nagyobb kocsiról. Igaz, lq ne bosz- szankodna, amikor a megtelt busz keresztülhúzza utazási számításait? — Ilyenkor persze kevesen gondol­nak arra, milyen hatalmas utat tett meg az elmúlt tíz—tizenkét esztendő alatt autóközlekedésünk fejlődése. Indulás három roncs-kocsi­val A második világháborúban csak­nem teljes egészében tönkre ment az ország gépkocsiállománya, így az autóbuszállomány is. A Szekszárdi AKÖV — akkor még MÁVAUT né­ven — 1946 decemberében alakult é? a budapesti roncstelepen szerzett és feljavított három darab Rába Spe- ciál gépkocsival indította meg a me­gyében az autóbuszforgalmat. Akkor mindössze tizenöt dolgozót foglalkoz­tatott a vállalat. Ma: 164 gépkocsi és 580 dol­gozó A vállalat gépkocsiállománya év­ről évre gyarapodott. Ma már 30 autóbusszal. 118 tehergépkocsival és 16 taxival rendelkezik. A gépkocsi- állománytfen megtalálhatók a leg­korszerűbb gyártmányok is, mint például a farmotoros IKARUS autó­busz, a Csepel D 700-as, hét tonnás teherautó és Pobjeda személykocsi. A gépkocsik 90 százaléka üzemképes, a javításban lévő kocsik aránya át­lagosan csak 10 százalék, ötszáz­nyolcvan dolgozót foglalkoztat jelen­leg a vállalat a gépkocsivezetők je­lentős részét a honvédségnél képez­ték ki. Az úthálózat rossz állapota okozza a legnagyobb nehézséget. A rossz utak miatt évente 520 darab rugó törik el és a gépkocsik élettar­tama — főjavítástól főjavításig — két évvel rövidebb, mintha jó uta­kon közlekedhetnének. Ha jó álla­potban lennének az utak, a gépko­csik rendszeres főjavításánál hét mil­lió, a rugó- és egyéb törések meg­szűnésével két millió forintot le­hetne megtakarítani évente. A gépkocsiállomány növelését egyik legfontosabb feladatnak tart­ja a vállalat vezetősége, főkép a sze­mélyszállítás terén. Itt a gyors fej­lődés ellenére sem tudja kielégíteni a lakosság életszínvonala emelkedése következtében egyre növekvő igénye két. A negyven személyes „kis” ko­csik már most is lassan kiszorulnak a megye autóbuszközlekedéséből és ma már majdnem minden vonalon hatvan személyes kocsik közleked­nek. Előreláthatólag azonban ezeket is majd száz személyesekre kell ki­cserélni. Ekkor majd valószínűleg megszűnik a mostam állapot, amikor egyes járatokon 15—20, sőt 30—40, havonta összesen négyezer utast hagynak le az autóbuszok. A szak­emberek már dolgoznak a mostaniak nál nagyobb befogadóképességű autó­buszok tervein.

Next

/
Thumbnails
Contents