Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-20 / 43. szám

TOLNA »ST^TH VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 43. szám. Huszonöt vagon almabor — exportra A Paksi Konzervgyár az elmúlt esztendőben gyártott nagyobb meny- nyiségben először almabort. A kitű­nő minőségű, jó zamaté és magas szesztartalmú almabor nemcsak a belföldi piacon válik egyre kereset­tebbé, hanem külföldön is. Nemrég mintát vittek ki a Német Demokra­tikus Köztársaságba a Paksi Kon­zervgyár almabcrából és ennek alap­ján kapott a gyár rendelést 25 vagon bor kiszállítására. A szükséges elő­készületeket most teszik meg a gyár­ban és előreláthatólag a jövő héten indul meg a szállítás. ARA: 50 FILLÉR. Csütörtök, 1953 február 20. Hz időn már háromezer sertést hizlalnak a Sárközi állami Gardasás évek óta parlagon hagyott nagyüzemi hizlaldájában Háromezer sertés befogadására al­kalmas, korszerű nagyüzemi hizlalda épült, már hosszú évekkel előbb a Sárközi Állami Gazdaságban. Az első években a gazdaság számára és az ország számára is jól jövedelme­zett a nagyüzemi sertéshizlalás, az ötvenes évek elején azonban a gumi­pitypang és a gyapot termelésének erőszakolása folytán a takarmányfaj­ták vetésterületének csökkentésével együtt kiürült a hizlalda is. Az éveken át üresen hagyott hiz­laldát a múlt évben kezdték újra a rendeltetésének megfelelően hasz­nálatba venni, a teljes feltöltésére azonban csak az idén kerül sor. Ed­dig már 700 süldőt telepítettek át a hizlaldába a szomszédos áll* g/azdasá- gokból, s most is naponta érkeznek a süldők a gazdaságba. Kedden például az Alsópéli Állami Gazdaságból 200, Leperd pusztáról 250, a Gerjeni Ál­lami Gazdaságból is 150 süldő szál­lítását jelezték. A Sárközi Állami Gazdaság nagyüzemi hizlaldájából az idén már több mint 3000 hízott­sertést küldenek, az ország kül- és belföldi kereskedelmi igényeinek megfelelően. Március 15-én és 16-án békekölcsön sorsolások lesznek Az Országos Takarékpénztár az idén négy alkalommal rendez békeköl­csön sorsolást. Az első húzásokat március 15-én és 10-án Budapesten bo­nyolítják le. A sorsolás színhelye — mint legutóbb is — a fővárosi tanács nagyterme lesz. Piaci jelentésünk Tegnap a havazás miatt kisebb volt a hetipiac Szekszárdcn, mint ál­talában. De azért tojásból, zöldség­ből, tejfölből, túróból, hagymából éppen eleget kínáltak megvételre. A tojás ára a kevés felhozatal ellenére az elmúlt hetihez viszonyítva esett. Míg legutóbb, szombaton 1.40, 1.50 forintot kértek egy tojásért, addig tegnap 1.30, 1.40 forintért árusítot­ták. Nagy volt a felhozatal tegnap túróból, tejfölből. A zsíros tehéntú­rónak kilóját 12—14, a tejfölnek li­terét pedig 20 forintért árusították. Nagy volt a felhozatal vöröshagy­mából is, melynek kilójáért 2—2.50 forintot kértek. A tegnapi piacon vi­szont kevés volt az alma és nagyon drága volt. Jánoshalmáról nagyobb mennyiségű Jonathán és egyéb alma fajtát hoztak a szekszárdi piacra, de drágán, kilónként 10 forintért árusí­tották. Viszonylag drága volt a tar­kabab is, literjéért 6 forintot kértek. A diónak kilójáért változatlanul 16 forintot kértek, amiből kielégítő mennyiséget árultak a tegnapi pia­con. Négyszázötven ogronémust várnak a szombati nagy gazdásztalálkozóra Mint arról már hírt adtunk, feb- ügyi miniszter délelőtti beszéde iránt, ruár 22-én, szombaton agronómus A gazdásznapon ugyanis „A mező­nap lesz Szekszárdon. Ebből az al- gazdasági szakemberek szerepe a me- kalomból mintegy 450 állami gazda- zőgazdaság szocialista átszervezésé- sági, gépállomási, termelőszövetke- ben” címmel Dögéi Imre földmüve- zeti és vállalati mezőgazdasági szak- lésügyi miniszter tart előadást, ame- embert várnak Szekszárdra. A gaz- lyet vita követ. Este pedig nagysza- dászok körében különösen nagy az bású gazdászbál lesz a Városi Mű­érdeklődés Dögéi Imre földművelés- velődési Házban. Nagy as érdeklődés a Vöröskeresst rendesvényei iránt A Vöröskereszt rendezésében feb­ruár 13-án Bogyiszlón nagy érdeklő­dés mellett tartott előadást dr. Csók Sándor, a szekszárdi kórház szülész orvosa „A terhesség megelőzése” címmel. Az előadáson közel 250-en jelentek meg. Az előadás után a je­lenlévő asszonyok sok kérdést in­téztek az előadóhoz a nőgyógyászat­tal kapcsolatban. Az előadás meg­szervezésében résztvett a nőtanács is. * Ugyancsak február 13-án rendezett előadást a Vöröskereszt Szedres községben is. Itt dr. Bakó Béla kór­házi főorvos a rákbetegségről tartott előadást. Az előadás iránti érdeklő- dős lemérhető a hallgatóság számá­ból: több mint 300-an hallgatták meg az előadást, melyet filmvetítés kö­vetett. * ' Az A*,sónyéki Vöröskereszt feb­ruár 17-én rendezett előadását, me­lyen dr. Bakó Béla kórházi főorvos beszélt „A nő életéről”, 100—120 asz- szony hallgatta meg. Az előadásban többek között a terhesség és fogam­zás megelőzéséről, a változás korá­ról a nő életében, és a rákbetegség­ről voli szó. Az előadás után itt is egészségügyi filmet, vetítettek. Folynak a megyei dalostalálkozó előkészületei A megyei művelődésügyi osztály a zenei szakfelügyelő és a megyei kar­nagy bevonásával most készíti a me­gyei dalostalálkozó programját. A da­lostalálkozón a legjobb iskolai és is- kolánkívüli kórusok vesznek részt. Szerepel a tervek szerint a most újjá­alakult országoshírű mözsi Bartók Béla kórus, a bátaszéki vasutas ének­kar és a sárszentlőrinci kórus. 500 000 méter rongyszőnyeget szőttek a téli hónapok alatt a hátai asszonyok Báta községben sokjávtizedes ha­gyomány a szőnyegszövés, amit az asszonyok főleg a téli időszakban készítenek. A bátai szőnyegeknek országszerte jó hírük van, mert a bátaiak messze földre elviszik a há­zilag készült rongyszőnyegeket. Az idei télen körülbelül ezer asszony készítette otthon a csinos szőnyege-' két s volt olyan bátai ház, ahol a tél folyamán 6—800 méter szőnyeg is készült. A bátai szövőasszonyok az idén körülbelül 500 000 méter sző­nyeget készítettek, amelynek legna­gyobb része már vevőre is talált. Hatvan Tolna megyei községben működik már a népművelési bizottság A népművelési munka javítása és további fejlődésének biztosítása ér dekében a megyei művelődésügyi osztály kezdeményezésére a közsé­gekben mindenütt megalakítják a népművelési bizottságot. Ezideig 60 községben már meg is alakult. A bizottságok feladata összehan­golni a különböző szervezetek kultu­rális tevékenységét, elkészíteni a köz­ség népművelési programját, irányí­tani és ellenőrizni a kultúrotthon igazgató és népművelési ügyvezető munkáját. A népművelési bizottság elnöke az esetek túlnyomó többségé­ben az iskola igazgatója. A bizottság munkájába valamennyi községben bekapcsolódnak a pedagógusok. Az első üzemi tanácsülés a Simontornyai Bőrgyárban A Simontornyai Bőrgyár üzemi ta­nácsa a Kossuth Otthon termében tartotta első ülését. Andráskó Pál elvtárs, az üzemi bi­zottság elnöke, aki egyben az üzemi tanács elnöke, ismertette a tanács hatáskörét. Elmondta, hogy milyen kérdésekben lehet véleményező, el­lenőrző, illetve döntési joga az üzemi tanácsnak. Kérte a jelenlevőket, te­gyenek javaslatot, milyen módszerrel dolgozzanak a jövőben. Az üzemi tanács akkor látja jól el feladatát, ha helyes javaslatokat tesz az üzem termelésének növelésére, így növekszik majd az összeg, amely felett az üzemi tanács dön­tési joggal rendelkezik. (Nyereségrészesedés és igazgatói alap.) Feleki Andor, a bérelszámolás cso­portvezetője, a nyereségrészesedés visszatérítésének elméleti kidolgozá­sát ismertette. Az ismertetések után elsőnek felszólaló Deli György elv- társ tett javaslatot arra. hogy az igazgatói alapra a nyereségrészese­désből 15 százalékot biztosítson a ta­nács sport és kulturális célokra. Ezután a vita megkezdődött. Tóth József szaktárs a hűségjutalom el­vetésére tett javaslatot. Elmondja, hogy a nyereségrészesedés nem csak az idősebb dolgozók jó munkájának eredménye, hanem sok fiatalabb dolgozó eredményes munkájának is gyümölcse. Csepregi János, Hersics Ferenc, ifj. Jobbágy János és többen is helyesel­ték Tóth szaktárs javaslatát. Ezek után a tanács egyhangúlag megsza­vazta, hogy hűségjutalmat nem fizet és a nyereségrészesedés — függetle­nül attól, hogy mennyi lesz — 15 szá­zalékát igazgatói alapra tartja vissza. Németh János igazgató elvtárs fon­tosnak tartja, hogy a tanács tagjai minél jobban megismerkedjenek a vezetés gondjaival, bajaival, segítsé­get kér az igazolatlan mulasztások megszüntetéséért és a társadalmi tu­lajdon védelmére. Utána a tanács tagjai ezt a kérdést is megvitatták és úgy döntöttek, hogy a dolgozókkal már most el fognak beszélgetni, hogy meg­győzzék őket. milyen káros ez az egész népgazdaságra és magára a dolgozóra is. Az első tanácsülés két héttagú bizott­ságot alakított, egyiket az 1958. évi nyereségrészesedés elosztásának elő­zetes kimunkálására, másikat a munkaruha igény elbírálására. Az üzemi tanács végül tervet fogadott el, mely szerint a jövőben foglalkozik a szociális és kulturális ügyekkel, az I. negyedévi tervteljesítés problémái­val, majd az üzemi tanács tagjainak rendszeres foglalkoztatásával. Igv ért véget a Simontornyai Bőr­gyár első üzemi tanácsülése. Igen megfontolt, nyugodt tanácskozás volt, amely valamennyiünknek értékes ta­pasztalatokat adott. Ezen a tanács­kozáson bizonyságot tettek a tanács tagjai arról, hogy gazdáknak érzik magukat ebben a gyárban. Micskó Gyula levelező ni iAmi A ¥AVAlim ... kicsalta földjére a szántóvető embert. A faddi ha­tárban Doszpod István kezdte meg le elsőnek a szán­tást, hogy mire a burgonyát veti, jól megülepedjen a talaj. Az Iregszcmcsei Kísérleti Intézetbe a a melegágyba kiültetett kalaráb-palántákat gondozza Szabó Etel, Víncze Margit és Kelemen Erzsébet. Czigler Ferenc felügyelete mellett. Az intézet üvegházaiban már régóta tavasz van. Pom­pázik a saláta, amelyből nagyobb mennyiségben szán­tanak fogyasztásra. Mészáros László és Czigler Ferenc azt nézi, hogyan nő a saláta közé ültetett kalaráb.

Next

/
Thumbnails
Contents