Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-19 / 42. szám
tiä* február 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Megérett a gondolat. . . Sár szent lőri.nc, 1958. január 15. foglalkoznak a gépállomással is. Ebben az évben már nem pénzben fi- A kályhában bizony jó1 me§- zetnek, hanem a díj fejében a géprakták a tüzet, az emberek- állomás a termény meghatározott röl egymásután került le a nagyka- százaléka arányában részesül. így bát. Egyelőre hallgattak, egymásra érdekelve lesz a gépállomás is a nézegettek, hol bólogattak, hol a fe- többtermelésben, jüket rázták aszerint, hogy ked- Az emberek egymásra néztek. Az vükre valót mondott-e a beszélő. A egyik a szomszéddal halkan megvimásik tevékenységük a füstölés volt, a tanácselnök irodájában hamarosan vágni lehetett a cigaretta- füstöt. — Nem új dolog emberek, amiről itt egymással beszélni fogunk — mondotta Walter János, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója, — hiszen Sárszentlőrincen volt már egy jól működő termelőszövetkezet. Beszélgettünk már egy-két em berrel és arról lenne szó, hogy ismét meg kellene alakítani azt a termelőszövetkezetet, amely alig egy évvel ezelőtt nemcsak a járásnak, de a megyének is büszkesége volt. — Alakítsunk egy tsz-t, vagy egye süljünk az uzdiakkal — szólt közbe Major Imre, a volt tsz elnöke. A kezdetben közömbösen üldögélő em bereknek felcsillant a szemük, mozgolódtak és a szavuk is megeredt. — Hátha akkor októberben nem megyünk széjjel, ma a megye legjobb tsz-e lennénk — mondotta Da- róczi Imre. — Most meg lenne a 40 900 forint évi jövedelem családonként. — Beszélsz a nagyvilágba. Ha nem mentünk volna szét — vette át a szót Pere István, több bajunk lett volna. Tudod jól, hogy mi volt, le- köpdöstek az utcán, a kultúrotthon- ból meg majdnem úgy vágtak ki. Felosztottunk, széthordtunk mindent, aztán most itt állunk, mint... —■ Na, de nincsen veszve a fejsze nyele, hiszen el lehet még kezdeni és arra is gondolni kell, hogy aki 1960-ig termelőszövetkezeti tag lesz, az tíz év után már nyugdíjra jogosult, aki pedig 1960. után lép be, az csak 20 év után kapja meg a nyugdíjkedvezményt. — Ha új tsz-t alakítunk — folytatja tovább Major Imre, itt építeni kell, ha egyesülünk az ózdiakkal, akkor egyelőre nem, mert ott van gazdasági épület. Ezen a részen pedig, ahol a mi földünk vaa, önálló brigádként dolgoznánk. — Meg kell azt is mondani — szólt közbe Radó László v. b. elnök —, hogy Uzdon másképpen gondolkodnak a bérezés terén, mint eddig. A cukorrépa termesztésénél pedig a növényápolásra munkaegységet is, meg cukrot is kaptak a tagok. Ebben az évben úgy határoztak, hogy a cukorrépa összes munkája ellenértékeként a kapott cukrot osztják szét, és ez a helyes. De másképpen tatta, hogy nagyon egészséges dolog ez a próbálkozás, hogy a gépállomás terményt kapjon, a tagság meg több pénzt. — De ha egyesülnénk, — vette át a szót Major Imre —, mégis köny- nyebb lenne, mint újra kezdeni. Hiába voltunk azelőtt elsők a járásban, most mégis elölről kell kezdeni mindent. Meg aztán nem kell attól félnünk, hogy rossz tsz-be megyünk. Az uzdiaknak majdnem 50 forint az átszámított egy munkaegység értéke, míg tavaly 27 forint volt. A tiszta vagyon értéke pedig I 300 000 forint. A vita abba maradt, nem határoztak. Jól meg kell gondolni — mondották. 1958. február 10. M egérett a gondolat, formát öltött az elhatározás és Sár szentlőrincen Kossuth néven termelőszövetkezet alakult. A tagok, közöttük Daróczi Imre, Pere István, Major Imre (akit elnökül választottak), és a többiek vállalták az építkezést, az újrakezdést, tudják, hogy helyesen cselekedtek, hiszen már egyszer belekóstoltak a szövetkezésbe. Pálkovács Róza Á KISZ és a nőtanács közreműködik a községfejlesztési program megvalósításé ben — Ebben az évben újjászületett a tömegszervezeti munka Gerjen- ben — mondja Szappanos Lajos elvtárs, a községi tanács elnöke. —• Január elején megalakult a KISZ-szervezét 32 taggal. A megalakulás utáni napokban már szín darab tanulásához láttak, a „Falu rosszá”-t adják elő, Irányi Teréz tanítónő és Balogh Zoltán tanítja be. Nagy viták előzték meg a darab megválasztását, szerettek volna inkább valami mai tárgyú darabot előadni, de nem kaptunk sehonnan sem. — Nem sokkal később alakult meg, de hasonló akarással látott munkához a nőtanács, ök különböző rendezvényeket tartanak, a bevételt pedig a kultúrház építésére fordítják. Az ő programjukban is szerepel színdarab, azonkívül teaestek és egyéb összejövetelek. — De hiszen nem lehet számottevő az az összeg, amit a nőtanács tud adni. Hiszen egy kultúrház építése nagyobb összegbe kerül — kockáztatjuk .meg a kérdést. —Nem kerül az olyan sokba — válaszol Szappanos elvtárs. — — Ugyanis tulajdonképpen megvan a kultúrház, a jelenlegi tanácsháza. Ez hatalmas, nagy szobákból áll, amelyek nincsenek kihasználva. Uj tanácsházat építünk, ami a jelenleginek oldalszárnya lesz, egy kisebb épület, amely elég lesz a tanácsapparátusnak. A jelenlegi tanácsház épü létében pedig átépítéssal kapunk egy 23-szor hat méteres nagytermet, azonfelül lesz egy kisebb terem, ahol különböző üléseket lehet tartani. Úgy építjük meg, hogy mozielőadást is lehessen tartani. — Az építkezést hogyan végzik el? — A lakosság közreműködésével. Pénzösszegből nem használunk fel sokat, mert bontási anyag ból származik az épületanyag 80 százaléka. A tetőszerkezet már elkészült, azonfelül az alapozás is részben. Eddig 50 gyalogmunkanapnak megfelelő munkát végzett a lakosság az alapozásnál. Ugyanakkor a községbeli mesteremberek is felajánlották, hogy néhány napot ők is dolgoznak. Az építkezés irányítását például Schreiner Ferenc kőműves vállalta, minden ellenszolgáltatás nélkül. — Amint véglegesen beköszönt a tavasz, újból megkezdjük a munkát. A KISZ-szervezet vállalta, hogy építőbrigádot alakít, úgy segítik a tanácsház és a kultúrház felépítését. A községfejlesztésben ezek szerint mindkét új tömegszervezetre komolyan számíthatunk. A nőtanács anyagi hozzájárulással, az ifjúsági szervezet pedig munkával segít. Ahogyan a két szervezet megkezdte működését, biztosak vagyunk abban, hogy céljaink megvalósításában a maguk módján segítenek majd bennünket — mondotta Szappanos elvtárs. (B.) szert gyakorlati tapasztalatokra. A szakkör már megkezdte munkáját. * — A BÖLCSKEI KÖZSÉGI TANÁCS ebben az évben 2000—3000 forintot fordít a községi könyvtár tyin Katajev a Fekete tenger című könyvállományának bővítésére és ciklusának harmadik részén dolgo- egy új könyvszekrény beszerzésére, zik, Szárján örmény író pedig a je- hogy megfelelően elhelyezhessék az reváni ipari munkások hétköznap- egyre szaporodó könyvállományt. jairól ír regényt. Látogatás Julit—pusztán A juhépusztai szarvasmarha törzs- adási évben az egy tehénre eső ki- állattenyésztő Állami Gazdaság ve- fejt tej 4412 kilogramm volt, 3.8 szá- zetői, szakemberei jogosan büszkéi- zalékos tejzsírral. Ezzel szemben az kedhetnek azzal az eredménnyel, előző év darabonkénti átlaga 168 db amelyet ma fel tudnak mutatni, ame tehénnél 4250 kiló volt, 3.76 százalé- lyet hosszú évek szorgalmas munká- kos tejzsírral. Ha a két számadatot jával sikerült megteremteniök. nézzük, akkor megállapíthatjuk, A gazdaság 179 darabból álló törzs hogy egy év alatt jelentős emelke- tenyészetében az 1956—57-es szám- dést értek el az egy tehénre eső tejC3«CDM0I0i0«0i0a01CDi0BC31010aCDHCD10B BCD OlCDiOBCDBCDIOlOiCDiOiOlCDiCDlOBOBCDlCDB tenT:elésn“1 Krre az ^re több a a kád. Ha ilyesmi fordul 1p mélik, ezt el tudják érni. Nem megUv HÍREK — A CSEHSZLOVÁK STUDlGfK a tervek szerint az idén 25 filmet készítenek. Sok közülük mai témával foglalkozik. A brüsszeli világ- kiállításra „Prága, a városok anyja” címmel szélesvásznú film készül. Az új cseh bábfilm-stúdióban már a negyedik bábfilm készül „Az oroszlán és a kutya” címmel. * — SZEKSZÄRD HÁROM ÉVES FEJLESZTÉSI PROGRAMJA szerint a községfejlesztési alapból járdaépítésre 160 ezer forintot, a Be- zerédj utca hézagmentes burkolására 360 ezer forintot, a Bartina utca burkolatának átépítésére 210 000 forintot irányoztak elő. * — GERJEN LAKOSSÁGA mindig ismert volt arról, hogy állampolgári kötelességeinek rendszeresen eleget tett. A község lakossága most is szorgalmasan fizeti az adót. A befizetések eddigi menete azt mutatja, hogy március elejére már befizetik a negyedév végéig esedékes adót. * — AZ AMERIKAI KORMÁNY hosszú habozás után megengedte, hogy egy még meg nem határozott számú szovjet karikaturistákból álló csoport résztvehessen az Indianapo- lisban megtartandó amerikai karikaturista kongresszuson. * — AZ ELMÚLT ÉVBEN 30 EZER forintot fordítottak Bonyhádon a községi tanács épületének tatarozására. Várható időjárás szerdán estig: felhős idő, több helyen, főleg az ország déli részén havazás, mérsékelt északi-északkeleti szél, az éjszakai lehűlés kissé fokozódik, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán minusz 1, plusz 2 fok között. — A PAKSI JÁRÁSBÍRÓSÁG négy hónapi börtönre ítélte Sárközi Lázár aparhanti lakost egyrend- beli, 600 forint értéken aluli lopás és egyrendbeli, zsebtolvajlással elkövetett, tulajdon elleni bűntett elkövetése miatt. Sárközi Lázár a múlt év novemberében Dunaföldvá- ron mulatozás közben kiemelte Ma- dari Ferenc zsebéből annak bőrtárcáját, másnap reggel pedig az autó- buszmegállónál Lengyel Ferencné zsebéből vette ki a pénztárcát. * — A HAZAFIAS NÉPFRONT KERETÉBEN jogügyi bizottság alakult Szekszárdon, amelynek elnökévé dr. Farkas László járásbírót választották meg. A bizottság feladata többek között jogügyi tanácsadás lesz. He — A PAKSI JÁRÁS TERÜLETÉN a most folyó gyermekbénulás elleni védőoltások során eddig 1800 gyermeket oltottak be. A gyógyszer értéke, amelyet a jelenlegi oltásoknál felhasználnak, a járás területén túlhaladja a százezer forintot. * — A MÉHÉSZKEDÉSSEL ISMERKEDNEK a szekszárdi közgazdasági technikum fiú-diákotthonának tanulói. Wágner Sándor kollégiumi igazgató vezetésével méhészszakkört alakítottak. így tesznek regényen dolgozik. Nyikolaj Virta, aki hosszabb időt töltött az újonnan alakult Oktyabr kerületben, a szibériai és az ázsiai szűzföldek feltörésével kapcsolatos munkákból merítette regényének témáját; Valen— SZÁMOS SZOVJET író napjaink valóságából merített témájú A szekszárdi ecetgyárban Ahol a „munkások“ milliárdjai dolgoznak _ tervük, tehenenként 4500 kiló, s rekásodik elő régen, az ecetgyáros tönkremen' ü vetendő a következő számadat sem. miatta. „Nálunk még nem történt e: p !29 darab tehénnél az egy tehénre meg” — mondja Zéman József, ak^eső évi tejtermelés 4051 kg és 3.8 tíz éve dolgozik az üzemben. Allan- n százalék tejzsír. Ennél az állatállo- dóan résen vannak Kevesen tudják, hogy hol készül, hon né t kerül a boltokba, a konzervgyárba, a szövetkezeti tartósítóüzemekbe az a sok hordó ecet, amit évente felhasználnak a megyében. Még a szekszárdi Arany János utcai Ida ház sem árulná el kívülről szeszfokú alkohol. Az alkoholt két veszik aztán kezelésbe a baktériuha cégtábla nem lenne rajta , százaléknyi ecet hozzáadásával de- mok. Az üzem falán bonyolult kép- ve^° beáramlásáról _ hogy innét látják el ezzel az étel- naturálják. Mosolyogva jegyzi meg let mutatja, mi történik az alkohol- Sokat fejlődött az üzem az elmúl'p .. . . összesen 35 darab m^^vérTróÍ SgTÍábl- T*? felteszem a ,al- <*etsav ^ belőle, milyen évekbem De azért vannak még ne ünövendékbikát áUítottak be' „evelés^ itt ag munká' v1 ’ V “ elvezhetetlenné vá‘ molekulákat választanak ki, adnak hezsegek. Nagyon kellene egy mik-Q böl mint tenyészbikát, 24 sem árulkodik, hogy itt a „munka- hke lgy a szesz? _ „Tizennyolc hozzá ezek a szorgalmas kis élőié- rcszk°P- Aztán nem tudnak eceteilída^abot értékesítettek is. A növenn ha ki is maradu Hánynál az istállóátlag 11.08, a fejési öá a villanyáram, gondoskodnak a le naHaS pedig 13 liter volt. milliói, sőt milliárdjai „dolgoz- éves gyakorlatom alatt egyszer for- nyék — miközben táplálkoznak, el- tárolni, kevés a hely. A nagyteres [W“ bij^k 'között" kilenc" darab" volt ' dőlt elő, Egerben, hogy ecettel dena- pusztulnak, szaporodnak. kedelem pedig ilyenkor, télen nem knón fel{m (anyja termelésének naflc1’ és munkájukért nem kérnek mást, csak jó levegőt, jó bánásmódot. túráit szesztől berúgott embert lát- Ha a hőmérséklet magasabb mint gondol a nyárra, nem tárol megfeleldnteiátlaga) gbben az évben is 20 db tam." A denaturátumot felhígítják kellene, akkor idegen baktériumtörzs készletet, így sokszor _ kénytelenek^,enyészbika eladása"szerepel tervükAmint Kampis Tamás elvtárs, az és a mintegy 11—11,5 fokos ecet- telepedik meg a képzőben az ecetüzem vezetője — vele együtt négyén ,, „rWttőkádakba. Itt baktériumok kipusztulnak elnyál'dolgoznak az üzemben — kalauzol ’ megtudom, hogy ezek a parányi, a milliméter ezredrészével mérhető szorgalmas kis állatkák, a „bacte rium acetigenum“-ok nem is olyar szerény igényűek. Bizony nagy szaktudást, figyelmes munkát, állandó ellenőrzést követelnek „gazdáik’-tól hogy munkaképességük maximumál adják, hogy minél kevesebb alkohol ból, minél rövidebb idő alatt, mint' több ecetet tudjanak készíteni. Kis üzem volt ez még valamikor amikor magánkézben volt, az államosítás után bővítették és korszerű sítették. Most a régi kisteljesítmé nyű képzőkádon kívül két új, ha talmas, mintegy 600 hektolitere: képzőkádban folyik a termelés. A kádakon csővezetékek, szivattyú cirkuláltatják a cefrét, műszerek mutatják az anyag áramlását, hőfokát amelyek azonnal jelt adnak a szak embernek, ha valahol hiba van. Az ecetgyártás alapanyaga a 96-os leállni a termeléssel egyik-másikp, " káddal, „pihenőre” küldeni a bak-” tóriumokat. Nyáron aztán, amikori itt az ecetfogyasztás szezonja, nemi A növendékbika eladásának évről évre csökkenő száma nem azt Qjelenti, hogy a gazdaság nem tud tudnak annyit termelni hogy ■ nagyképességű tenyfezanyagot ellőszükségletet teljes mértékben kielé-0?lllta™d az’ +hog? mmd\ob... t, • , t - —ban tért hódit a mesterséges megtergithessek. Baj van a szakmunkás/-) ,, ... , ., , ., .... , . , . , ... . Mmekenyites, így kevesebb apaallatra utánpótlással is — ezzel inkább ipar-” ... . ... . . , .. . , , , "van szükség, jobban ki tudjak haszagi vonalon — a fiatalokat nem na-n - ,. , , . .. . „ (Inaim a nagyobb kepessegu, es mmgyon vonzza ez a szakma. Pedig Pa-” , ’ , . ,, r, . . . . . ... ,. , .■denfele szempontból megfelelőbb taki Dániel bizonyíthatja, akln.envészállatokat érettségi után kerül az üzembe es” egyre jobban megismeri az ecet-p gyártás fortélyait, hogy vannak ^ gazdaságban is készülődnek az szépségei ennek a szakmának is. -ősszel megrendezésre kerülő OrszáU ’os Mezőgazdasági Kiállításra és Közben — míg beszélgetünk — itt n rasarra- tervek szerint a sertések-, a mintavétel ideje. Pataki Dani meg-jj-1®! kocákat és kansüldőket, szarvasnyitja a próbacsapot, teleengedi ecetp víí. U\ ! marhából növendéküszőket és nö- tel, előkerülnek a laboratóriumi mű-||vendékbikákat,^ baromfiakból pedig szerek, anyagok, megállapítják, hogypsarSa magyar és Rhode-islandi tör- az alkoholtartalom 0,2 százalék, mégjjzsef mutatnak be. egyszer megnézik az üveget, kristály p tiszta az ecet. Megízlelik, mint má-” Idei terveikből a sertéstenyésztés sutt a bort, vagy a pálinkát. Lehet pterén a fehérhússertés fajtánál a ”ionkatípus kialakítása és a 11 élő- J. J. o malac-szaporulat elérése szerepel. fejteni.
