Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-19 / 42. szám
J958 február 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Miért rossz a hangulat a Faddi Kisipari Szövetkezetben ? Megyénkben alig van néhány köz- is volt a szövetkezetben. Eltűntek g ség, ahol a kisiparosok nem alaki- bizonyítékok, a pénzt úgy látszik tottak szövetkezetei. Faddon is ez- nem lehet behajtani és hiába torlesz- előtt hat évvel szövetkezetei alakított tették az elmúlt évben is az első közel ötven kisiparos. Célul tűzték negyedéves 32 000 forintos vesztesé- maguk elé, hogy a lakosság igényeit get, hiába volt az év végén 2000 fokielégítik, elvégzik a lakosság javító rintos nyereség, de az 1956-ról megés szolgáltató szükségleteit és olyan árucikkeket készítenek, amelyeket a nagyipar nem tud elvégezni. Lényegében ez is a feladat a kisipari szövetkezetnek. A faddi szövetkezetben is ezt a feladatot próbálják, több kevesebb sikerrel Megoldani. Jelenleg az a helyzet, hogy a szövetkezetnek 16 termelő és három nem termelő elnök, könyvelő, raktáros tagja van 1953-ban a szövetkezetnek 54 tagja volt. A faddi szövetkezetben autószerelő, bádogos, asztalos és cipész részleget üzemeltetnek. 43 000 forint minden bajnak a forrása, állapítják meg a szövetkezet tagjai. Erről beszél Szabó József és Wizner István is. Arról a 43 000 forintnyi hiányról van szó, amit az ellenforadalmi események során munkabérként a szövetkezet tagjai felvettek és amely most veszteségként jelentkezik. Tehát felvették a pénzt, a tagok nagyrésze már elment a szövetkezetből, magával vitte a jogtalanul felvett pénzt, itthagyva 19 tagot, hogy fizessék meg ők a kárt. Holott a mostani tagság egy része akkor még nem maradt 43 000 forintos adósság még mindig terheli a szövetkezetei. Nem veszik fel a fizetést Az utóbbi időben sok baj van a munkabérrel, általában a bérezéssel. A szövetkezetben előre kalkulálják a termékek munkabérét és amikor elkészülnek vele, a jóváhagyás nem jön meg, csak hetek múlva, akkor visszavonják a többletbért. Ez az eset a kéménytoldaléknál is. A bádogosok ezért nem vették fel a fizetést. Az asztalosoknál is hasonló a helyzet. Három falubeli lakos elment a szövetkezethez, hogy konyhabútort készíttessen. Különleges áruról lévén szó, a szövetkezetnél kalkuláltak, közölték a megrendelővel, hogy a bútort csak 5280 forintért - tudják elkészíteni. A megrendelők beleegyeztek, hisz az ő különleges ízlésüket fizetik meg. Tehát ez több munkát is kíván, ■s így a munkabér is több, mint amit a KISZÖV tájékoztatója megszab. Közel négyszáz forintos munkabérkülönbözet van és az asztalosok is azt mondják, addig nem veszik fel a fizetést, amíg nem rendezik ügyüket. Amint a KISZÖV elnöke tájékoztatott bennünket, a munkabéreket sürgősen rendezik. Megnéztük a konyhabútorokat. És alkalmunk volt beszélni Galambos Károllyal is, az egyik rendelővel, aki elmondta, ha kívánsága szerint készítik a bútort, szívesen megfizeti. A maszek iparos nyolcezer forintot kér az ilyen bútor elkészítéséért. De ez a véleménye a többi rendelőnek is. Bizonytalan vezetés 1957 januárjától különös helyzet volt a szövetkezetben. Nem volt elnök, a részlegvezetők maguk intézték a részleg ügyét és csak egy könyvelő volt. Május elsején választották meg elnöknek Pankl Aurélt. Most ő az elnök, pillanatnyilag, de benyújtotta már a KISZÖV-nek lemondását Tehát fején áll minden a szövetkezetben, bizonytalan a vezetés. A tagok egy része azt mondja, hogy elmegy, itthagyja a szövetkezetei, pedig van munka bőven. Ügy véljük, nem ez a helyes megoldás. Azt kellene tenni a szövetkezet tagjainak, hogy hívjanak össze egy közgyűlést, hívják ki a KISZÖV szakembereit, beszéljék meg a problémákat, mondják el véleményüket és kérjenek határozott intézkedéseket a munka zavartalan folytatására, a szövetkezet fejlesztésére, melynek nem olyan régen igen jó hírneve volt. Pálkovács TALICSKÁS EMBEREK A talicska egy olyan szerszám, melynek egy kereke, két szarva és nyolcad köbméter űrtartalma van, talán így mondanák ezt el iskolai feleletképpen, s ha alkatrészeit sorolva megemlítené valaki azt is, hogy készül gumi- és fakerékkel, akkor még hozzá kellene tenni azt is, hogy a talicska főrésze az ember. Ugyanúgy mint a puskánál, mert ugye mit ér a puska, vagy a talicska az ember nélkül. Hát valahogyan így vagyunk a mi talicskás embereinkkel is Zombán, a téglagyárban. A TÉGLAGYÁRRÓL — nagyon keveset hallottunk az elmúlt években (jövőre lesz tíz éve, hogy államosították.) Állandó munkásai a zombaiak. Nagyrészük székely. És ezek, a mi esetünkben talicskás emberek, szinte egész életüket a talicska két szarva között élik le. Itt van például Márton Márton.m Bőrsapka fején, barnaszínű bársony'} ruhában lapátolja a laza földet, amitV tegnap forgattak le a partról, meg-^ rakja talicskáját és tolja a verő-J placc felé, ott meglöki a talicskát,?! kiborul belőle a föld és ballag vele” vissza a rakodóhelyre. * Márton, Beke Ferenccel dolgo-í) zik együtt, közvetlenül a kemence- ?í kémény mögött, ettől jobbra fentv a domboldalban meg Galambos Ágos* ton és Illés Ambrus talicskázák aj) földet. Márton halkszavú, csendes* ember, amikor beszél figyelni kell,X hogy minden szavát megértse az em| bér, de amit mond, annak értelmej) van. Beke már jobban szeret be-* szélni. Nagyon érdekli őket a mun-” ka, s ebből kifolyólag a kereset is.^* 1500 forintra rug a havi kereset, pénzt ruházkodásra fordítják, a ke-* nyeret az a pár hold föld biztosítja,” melyet bérelnek. Időközben előke-ö! rül Márton Pius, Márton Márton jj öccse, ő is talicskás ember. Három* családja van, kettő lány egy fiú,})’ a legkisebb kéthónapos, a legidősebből 7 éves. Jv Márton Pius 14 éve dolgozik a* gyárban, tavaly egyedül kétmillióé* darab téglát rakott a kemencébe, az* idén is majd ennyit, bár nagyon szeretne valami gépészséget kitanul-* ni, de ehhez pénz kellene, a válla-j) lat meg nem küldi el tanfolyamra,* pedig egyszer már megígérték. ' j Munkaidő után mivel foglalkoz-* nak? Valamennyien családos embe-j) rek, este egy kis favágás, tavasszal* meg kiszaladnak a földre egy kicsit íj kapálni. Most Márton Pius és Ga-* lambos Ágoston színdarabot tanul- j) nak. A községi sportkör nagyon sze-* gény, nem kapnak sehonnan pénzt.’j maguk teremtik elő az utazás, a* felszerelés-vásárlás költségeit. Há-j j rom sportbált rendeznek és egy színffl darabot adnak elő a község sport-* barátai. I* BESZÉLGETÉS közben megtudni azt is, hogy a földforgatás közben egy régi temető 12 sírját ásták ki. Elvezetnek a lelet színhelyére, Márton Pius felmegy a földhányás tetejére, ledobálja a koponyacsontokat és lejön azután, hogy megmutassa azokat a gombokat, amiket a múlt héten ástak ki és most egy papír- szalvétában már egy hete a zsebében hord ... majd a tanítónak adja oda, hadd spekuláljon ő miféle emberé volt az. Sok minden érdekli ezeket a talicskás embereket, a hosszú téli estéken szívesen hallgatják a rádiót, újságolvasók valamennyien és mindenkinek tudnak valamit mondani a világ, az ország sorsáról, tudják azt, hogy Tuniszban agresszió történt, azt hogy új külügyminiszterünk van és mindenről van véleményük. Arról is, hogy csak kétszáz forint kellene a fürdő üzembehelyezéséhez, meg hogy legalább egy szekrény kel lene, ahova reggel a tarisznyákat beakaszthatják, hogy a kutyák ne egyék ki belőle az élelmet. S azt is tudják, hogy most sokkal drágábban termelik a téglát, mint 10 évvel ezelőtt, most sok rossz szenet, akkor kevés jót égettek el. Sok, nagyon sok múlik a téglagyárak talicskás emberein, a föld előkészítőkön, a ki- és behordó mun kásokon, tudják ezt ők, és úgy is dolgoznak, hogy ne csalódjanak ben nük. P. J. Szekszárd szőlőtermelésének jelenlegi helyzete és az előttünk álló leiadatok í. Már ősünk szőlőkultúrája évszá" zadokon keresztül vállozc kezelési-gondozási módszerekkel biztosította azt a szekszárdi vörösbort, amelyet világviszonylatban is a vörösborok közül első helyen emlegettek. A szőlőterületek felszabadulás előtt erősen csökkentek, a tőkék fokozatosan kipusztultak. Felszabadulás után bekövetkezett, szinte évenkénti rendszeres terméskiesés, a szőlők felújítását hátráltatta. Az 1954—56— 57-es gazdasági évben szőlőterületeinket ért jégverés is tetemes termelés- kiesést okozott. Ilyen termelési nehézségek ellenére is a szőlősgazdák termelési kedve nem csökkent, hanem emelkedett. A város szőlőterületének 80 száza ■ léka tiszta telepítéssel kadarka, kisebb százalékban pedig vegyes fehérbort adó szőlőfajták kerültek elszapo- rításra, amely évtizedeken keresztül nem változott. A szőlőtermelők előtt ismeretes a kadarka változó hozama, mikoris — fajtán belül igen sok rossz és terméketlen fajtaváltozatok vannak nálunk is az ültetvényekben. A kadarka értékes tulajdonságai mellett — szárazságtűrő, gyors termőre fordulás, minden esetben bőtermő — vannak rossz tulajdonságai is, amikor telepítéseknél az úgynevezett rúgós változatok kerülnek szőlőültetvényekbe. Rúgós tőkék száma sajnos városunkban is igen magas, 30—35 százalékra tehető. A minden évben rendszeresen termő himnős kadarka elszaporítása legyen a szőlőtermelő elsősorbani feladata, amit lelkiismeretes és szakszerű fajtaszelekcióval érünk el. A fajtán belüli legjobb és bőtermő kadarka tőkék kiválogatását már többen és rendszeresen végzik. Virágzás előtt, virágzás alatt és terméskötéskor figyelve és törzskönyvezve azt a tőkét, melynek virághozama bőséges — fürtkezdemények nagyok — rövid ideig virágzanak — és azt elszaporítva egy rendszeresen és bőtermő kadarkafajtával rendelkeznénk. A kadarkának ez a változata a nemes kadarka — kiváló minőségű bort ad. A szőlőterületek felújítása és a ” szaporító anyag ellátásának kérdése a második igen fontos feladat, mely feltétlenül végrehajtásra vár. Szőlőterületeink átlagosan 30 százalékban tőkehiányosak,. melyből eredő terméskiesés igen nagy és ha figyelembe vesszük a rúgós változatok elterjedését — terméketlenségét — évenként több és több a termésveszteség, melyen feltétlenül változtatni kell. Igyekezzen minden termelő a rendelkezéseknek azt a pontját saját érdekében is betartani, hogy szőlőterületének öt százalékán anyatelepet létesítsen. Ennek végrehajtása annál is inkább fontos, mivel állami készletből a borvidék területi felfejlesztését megoldani nem tudjuk; telepítésekhez és a szőlők felújításához szaporítóanyagot biztosítani nem tudunk. Általában elterjedt szaporítási mód a borvidéken a helyben történő ékoltás, azonban ennél az oltási módnál előfordulhat kisebb eredési százalék. Ilyen esetben a mielőbbi ter- mőrefordulás végett használják a zöldoltást, melyet a borvidéken nem alkalmaznak. A város dolgozó parasztságának Egerbe történt látogatása során a résztvevő 25 szőlősgazda erről személyesen is meggyőződött és bizonyára magukévá is teszik, illetve szőlőterületükön alkalmazzák, a fenti szaporítási módot. Idősebb szőlőkben a felújítások során megfelelő hajtásnövekedésű alanyokon igen bevált a zöldoltás. Az alanyfajták megválasztásának kérdése szintén igen fontos a borvidék fejlesztése szempontjából. Talajaink mésztartalma 25—30 százalék, melynek figyelembevételével kell a legmegfelelőbb alanyt megválasztani. Fennáll az a körülmény, hogy egy-egy dűlőben azonos fajtájú alanyvesszőt használ minden szőlőtermelő, természetesen rossz eredéssel. Ez a körülmény ma már arra vezetett, hogy a sikertelen telepítésnél fogva számosán vegyes fajtájú alanyvesz- szőt használnak (Berlandieri változatok, Rip. Port. Monticola, stb.), ugyancsak helytelenül. Feladata kell, hogy legyen a város szőlőtermelőinek, hogy megvizsgáltassa szőlőtelepítésre kerülő területének talaját, annak szerkezetét, tápanyag tartalmát és mésztartalmát, melynek ismeretében a legmegfelelőbb alanyt használja. Talajaink tápanyagpótlásán sok ■ a javítani való. Szőlőink trá- gyázatlanok, vagy csak igen kis mértékben történik szerves anyagpótlás. Csak a műtrágyák használata — egyoldalú trágyázás — a szőlők idő előtti kipusztulásához vezet, mert hiányzik a talajból a szerves anyag és a növény számára nélkülözhetetlen egyéb tápanyag és nyomelem. (Kén, kalcium, magnézium, vasbor, stb.). Talajaink ebből kifolyólag levegőtlenek és tömöttek. A téli csapadék tárolása A TÁBLÁNÁL egy fiatalember áll, krétával a kezében és magyaráz a teremben lévőknek, akik a két íróasztal köré csoportosulva ülnek és figyelnek a magyarázatra. Közben amikor a táblára új számok kerülnek, ők is füzetük fölé hajolnak és írnak. Félig meddig egy iskolában vagyunk. Csak azért félig-meddig, mert a táblára nem ceruzavégrágó nebulók figyelnek, hanem felnőtt emberek: Pesti Pista bácsi, Borbély Józsi bácsi, Sári József tsz elnök, Fülöp Pali bácsi egyéni gazda, ifj. Kvanduk Istvánné tsz tag ... és sorolhatnám tovább a jelenlévők neveit. A Szentgál-pusztai ezüstkalászos tanfolyam hallgatói most éppen számtannal foglalkoznak. Borján János zombai pedagógus tartja az órákat. Példákat ír a táblára, valakit felszólít és az megoldja. Persze nem egészen iskolás színvonalon folyik az oktatás, mert ha a felszólított eltéveszti a szorzást, vagy osztást, a szomszéd azonnal közbeszól: — Hogynee... Nem úgy van ... — Aztán megvitatják, a vitában most már a többiek is bekapcsolódnak és a végén valakinek igaza lesz, mert a számtan különösen olyan területe a vitának, ahol csak az egyik félnek lehet igaza, s igazát az eredmény és a művelet ellenőrzése azonnal bizonyítja. ELŐSZÖR egyszerű összeadással, majd kivonással foglalkoznak. Megy a szorzás is, de az osztás a növény számára tehát ennél az ok- fogva is nincs biztosítva. Az utóbbi években helytelenül sonkán alkalmazzák — különösen tőke- ('hiány pótlásánál — adirekttermő faj- étákat, melyeknek elszaporítása tilos. ^Véleményem szerint — a korábban ‘‘közöltek betartásával — kadarka szelektálása, stb. a már ismert minősé- 2*gileg is jobb bort adó kadarka el- Közben az elnököt a telefonhoz' ^szaporítása a fő cél, mely gazda ságo- hivatják, s amikor visszajön, párl.sabb, mint a direkttermő fajták el- percre közgyűlés hangulatává vá-j ^szaporítása. • • Ö^t^diák&k a tábláttdi már nehezebb, különösen a törtszámoknál alakult ki nagy vita, a tizedes hovatartozása körül. A következő feladat így hangzik: — A tsz-nek van 5 hold földje egyhelyen, melyen összesen 62 mázsa, egy másik helyen 4 és fél hold földön 53 mázsa, egy harmadik, 18 holdas területen pedig 212 mázsa búza termett. Mennyi volt a holdankénti átlagtermés? ... Az egyik idős bácsi az ablak mellett feljebb tolja fején a kucsmát, cigarettát sodor és számol. Az eredmény után egy hasonló feladat kerül a táblára, mely már a szövetkezettel kapcsolatos. A példa így hangzik: A szövetkezetnek van 3 tehene, melyek egyenként 4500 liter tejet adnak évente. Másik két tehén 4800 liter tejet ad, másik háromtól pedig oOOO liter tejet fejnek évenként. Kérdés meny nyi az átlagos tejhozam tehenenként? ... És hogy a valóságról is szó essék, Sári bácsi,' a tsz elnöke a tanító kérdésére elmondja, hogy a szövetkezetben akad jobban tejelő tehén is. A Bimbó 6000 liter körül ad évenként, a Dajka pedig 5000-en felül. A többitől átlagosan 3500 liter tejet fejnek egy év alatt. A KÖVETKEZŐ feladat már területszámítás. Ez a téma különösen érdekel mindenkit, mert a tsz-tagok is, az egyéniek is, tudni akarják, hogyan számíthatják ki földterületük nagyságát. lik a számtanóra: } j Kedden jön az állatorvos, vala-M kinek majd vele kell lenni, segílevelet1 zem a jelenlévőket. A kérdésre többen is (Folytatjuk) • Zimmermann Károly agronómus Takarékpénztár a gyomorban Sadgefield angol városka kórházáteni neki. — Felbont egy is, amf ugyancsak keddre, érte-öj kezletre hívja a tsz néhány veze-í) tőjét. ... Mikor vége van az órának,ja néhány percet még beszélgetünk') az ezüstkalászos tanfolyam hall-W gatóival. Elmondják, hogy a tan-ftban gyomorműtétet hajtottak végre folyam decemberben indult és*3gy betegen. A sebészek legnagyobb igen nagy érdeklődés nyilvánult, meglepetésére a beteg gyomrában meg iránta a Jóbarátság Tsz tag-Lnem hevesebb, mint két és fél kilo- jai és az egyéni gazdák körében} |gramm ércpénzt találtak. A beteg egyaránt. A tanfolyamra 27-en je-4nem volt hajlandó elárulni, miért lentkeztek, közülük kilencen egyél ínyeit le akkora mennyiségű pénz- ni parasztok. f'érmét. Nem is került volna a dolog- És megéri tanulni? - kérde-jMásságra 1ta a páciens nem in*dit pert a kórház ellen. A kórház ^'ugyanis tudományos dokumentáció- válaszol-f!k®nt e&y vitrinbe helyezte el a ki- nak: Borbély Józsi " bácsi, Pestif)°Perált pénzmennyiséget és nem voll Pista bácsi és Fülöp Pali bácsiKhaJlandó azt visszaadni a betegnek. azt erősítgetik, hogy annakidején* | ők másképp tanultak szorozni is,f! — 1960-ig Szekszárdon minden ut- osztani is. Akkor a tizedes jelet isiiét, teret és arra akalmas területet másképp tették ki, mint most. ^fasíífnakj Kidolgozták már, hogy az adottságoknak, a talajviszonyoknak — Rég volt ám az. Már ötven-f hét éve — mondja Pesti Pista bá-' esi. Aztán Borbély Józsi bácsi hoz-' záteszi: — Persze az sem baj, ha így* is, meg úgy is tudja az ember. (BUN1) (megfelelően, milyen fafajtákat használnak fel. Ennek megfelelően az [őcsényi szőlőhegyen főleg dió- és I cseresznyefákat ültetnek, a sportpálya körül ötsoros sávban platánt, lesörgőfát, spiriát és japánakácot, a [domboldalakon hegyi juhart, hársat ■és tiszafát, a terek fásítására töl- Igyet, hársat, zöld juhart, fekete diót ■és más fafajtákat használnak fel.
