Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-11 / 35. szám
1958 február 11. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 H Soha többé nem megyek el Egy 15 éves lengyelt fiú haxatérése Nyugatról n ••• A sok pénz, az autó, a csillogás utáni vágy — ez vitt bennünket a nyugati világba. — így kezdi elmondani nyugati útjának tapasztalatait ifjú Káló János, lengyeli fiatal. 1956 november tizenötödikét mutatott a naptár. Ketten, alig 14 éves korukban nyakukba vették a világot, vándcrbotot ragadtak és felcserélték a biztosat a bizonytalannal, hegy jobb sorsot keressenek, „jobbat,’' mint itthon. Mi volt hát tulajdoniképpen ifjú Káló János, mielőtt elindult Nyugatra’ Tanuló, a bonyhádi gimnázium első osztályos tanulója. Meg volt mindene, ami egy 14 éves gyereknek kellett; tanulhatott, volt elegendő ruhája, szórakozhatott is. Csaknem másfél évi bolyongás után a közelmúlt napjaiban visszatért a szülői házhoz, átölelte apját, anyját, s letette a vándorbotot. Nem hozott kincset, nem volt autója sem, nem szerzett bérházat sem, még csak egy megfelelő otthonra sem lelt, pedig a nyugati „paradicsom" kellős közepébe került - Svájcba. Ezt a tőkés országot nem sújtotta a két világháború, nem volt területén oly nagy pusztítás, mint szerte Európában, ide futott minden irányból a pénz. Megvolt tehát a lehetőség arra, hogy minden téren a maximumot adja, amire egy tőkés rendszer egyáltalán képes. Útja során látta a gyönyörű Alpokat hófedte csúcsaival,' látta a hegyi patakok rohanását a völgyekben, láthatott gyönyörű vízeséseket. Eljutott St. Gallenbe, oda, ahova őseink a kalandozások korában egy alkalommal eljutottak és a kolostor minden borát megitták. Még most is hallhatott ezzel kapcsolatban egy- egy legendát;.. Ifj. Káló János viszonylag gyorsan célhoz ért. A Rábán egy halász segítette a szökést, az osztrák határőrök lágerbe juttatták, majd néhány nap múlva újabb lágerbe került, s másfél hónap után már Svájcban volt. — Nekem jó sorom volt a többiekéhez viszonyítva — mondja a többi között — a Nemzetközi Vöröskereszt gondoskodott eltartásomról. — Megvolt arra is a lehetőségem, hogy tanuljak, iskolába járjak. Természetesen nem középiskolai szinten, hiszen nekem és annyi másnak is — a német nyelvet kellett megtanulnom, hogy megértessem magamat az emberekkel és én is megértsem őket. Amikor a tanítási év befejeződött, munka után kellett néznem. Szerencsém volt, sikerült találni munkahelyet. örültem a munkalehetőségnek, mert eltartásomról a Vöröskereszt gondoskodott, s így minden megkeresett fillért megtakaríthattam. A munka során sokszor megaláztak. Hotelba kerültem. Az volt a feladatom, hogy az urak cipőjét tisztítsam minden reggel. Ezért a munkáért nagy kekken oda-odavetettek néhány garast. A délelőtti óráktól kezdve aztán a takarításban kellett se gédkeznem. Rendszerint törölgettem. — A munka nem lett volna fárasztó, csak igen sokáig telt le egy-egy nap. Ahol én voltam, nem ismerik a nyolc órai munkaidőt. Nekem is reggel öt órától kellett dolgoznom este kilencig, tízig. Ekkor lefeküdhettem. Aludni azonban sokszor nem tudtam, mert az urak dőzsöltek, mulattak, szólt a zene, én pedig fenn a padláson húztam meg magamat. Kora i’eggeltől ismét folytatni kellett ott, ahol az előző nap abban hagytam,, a cipőpucolásnál, a megaláztatásnál. A fiatál fiú hamarosan sok mindenre rájött. Többet tanult ott az elmúlt másfél év alatt a kapitalizmusról, mintha itthon 10,évig könyvekből akarta volna megismerni azt. Elmondja, hogy ott az emberek rendkívül takarékosak. A gyerekek részére a szülők még egész kicsiny korában megkezdik a gyűjtést, hogy amikorra kitanul egy szakmát, legyen valamennyi megtakarított pénze, s ehhez — úgy vélik — már nem is kell talán oly sok és nyithat egy önálló műhelyt. Azt is látta azonban Káló János, hogy a legtöbbnek nem sikerül önállósítania magát. Egy életen keresztül csak előttük lebeg az elérhetetlen álom, a vágy. Nem a műhely, de a mindennapos megélhetés ez a „prózai’“ dolog nem engedi, hogy az álmok valóra váljanak. O o---------------HÍREK IO „Soha többé nem megyek el..." A viszontlátás örömteli pillanatai. Másfél év után először találkozik a megtért fiú édesapjával, aki Bonyhádra, fia elé utazott. Láthatta, hogy nem minden országban osztják szét a nincstelenek között a földbirtokosok földjeit, nem minden ország biztosít a fiatalok számára olcsó, szinte ingyenes tanulási lehetőségeket. Láthatta — és ezt is elmondotta —, hogy nem minden országban van meg a lehetőség, hogy valaki mérnök, tanár, orvos, legyen. Svájcban ma is érvényes ez a törvény, amely egykor hazánkban is érvényben volt: a paraszt gyermeke paraszt marad, a munkás és napszámos gyermeke munkás és napszámos lett bármilyen jó is volt a képessége a tanulásra, de a bankárok és gyárosok gyerekei bankárok, gyárosok, vezérigazgatók és igazgatók lesznek, még ha nincs meg a megfelelő képességük az irányításhoz, a vezetéshez. A 15 esztendős ifjú Káló János világjárt ember lett. Tudja már, hogy nem jelent mindent a sok pénz az autó, a nyugati csillogás. K. Balog János Várható időjárás kedden estig: felhős, párás, ködös idő, néhány helyen ködszitálás. Mérsékelt déli, délnyugati légáramlás. Az enyheség tovább tart. Legmagasabb nappali hőmérséklet kedden: délen 10—15, északon 5—10 fok között, helyenkint 5 fok alatt. — - A Szekszárdi Közgazdasági Technikum tanulói Lengyelország egyik iskolájának, a Nalencsovi Közgazdasági Technikum tanulóival leveleznek. Tíz tanuló levelez a len- | gyei diákokkal, s a levtelekben a ■ magyar — közelebbről — a szekszárdi diákok életéről írnak. A szek- 1 szárdi és a nalencsovi tanulok úgy tervezik, hogy a nyáron ellátogatna« egymáshoz. * — A Fácánkerti Növényvédő Állomás szakemberei február 11-én Apar- hanton és Nagydorogon tartanak előadást a növényvédelem időszerű kérdéseiről. *— Népművelési Bizottság alakult a napokban Bonyhádon. A bizottságban a párt, a tanács, a népfront, a nőtanács, a KISZ és az iskolák képviselői, valamint az üzemi kultúr- felelősök tevékenykednek. * — A Vendéglátó Vállalat bátaszéki cukrászdája megkezdte a húsvéti előkészületeket. A cukrászdában nyúl és különböző cukorfigurákat készítenek. ■ *iJ * i — A paksi járásban ebben az évben előreláthatólag egy új könyvtárt létesítenek. A tervek szerint a könyvtárt Paks-Máriatelepen hozzák létre. * — Az idén terem először a múlt évben felülvetett 25 hold köménymag a Sárközi Állami Gazdaságban. * — A Bátaszéki Nőtanács vezetősége minden csütörtök este 6—8-ig nőnapot és fogadóestét tart. Levelezőink írják s SZEKSZÁRDTÓL TENGELICIG Érdekes beszélgetésnek voltam fültanúja az elmúlt napokban a Szek- szárdról 15 óra 30 perckor induló vonaton. Többen ültünk a vasúti kocsiban. Velem szemben egy 50—55 év körüli, vékonyarcú, vastagbajuszú bácsika szórakoztatta a körülötte ülőket. Téma: a tanács munkája. Arra figyeltem fel, hogy a bácsika mellett ülő két fiatalasszony kijelentette', hogy ők bizony nem hajlandók fizetni a községfejlesztési hozzájárulást, mert a tanács úgy sem teljesíti az ő kívánságukat. A beszélgetés során kiderült, hogy a vastagbajuszú bácsika a tengelici tanács egyik tagja. Azt vártam volna és joggal, hogy a bácsika, mii\t tanácstag, megmagyarázza az adó'és a községfejlesztési hozzájárulás fizetésének fontosságát. Ehelyett olcsó népszerűséghajhászással ő maga is pocskondiázta a tanácsaparátus munkáját és nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illette a tanácsi dolgozókat. Nem bírtam tovább hallgatni és magam is belekapcsolódtam a beszélgetésbe. Megkérdeztem tőle, ha ilyen véleménye van, milyen munkát tud végezni, mint tanácstag, és hogyan segíti a tanács munkáját. Ekkor már én vettem át a szót és megmagyaráztam, mi lenne a feladata, mint tanácstagnak- Ezután — bár tárgyilagosan beszéltem — az illető Tengelicig egy szót sem szólt és sértődötten, mély hallgatásba burkolód- zott. Örömmel tapasztaltam, hogy a jelenlevők nagyobb része nekem adott igazat, amikor annak a véleményemnek adtam kifejezést, hogy többet kellene foglalkozni a tanácstagok nevelésével, politikai oktatásával. Az olyan tanácstagokat pedig, akik nem a munkás-paraszt kormány politikájának végrehajtását képviselik, mentesíteni kellene a tanácstagi funkciójuktól, illetve vissza kellene hívni, mert az ilyen tanácstagok inkább gátolják, mint segítik a tanács munkáját. Varga István Simontornya A BELTERJESSÉG MEG- VALÖSÍTASAÉRT Termelőszövetkezetünk, a kistor- mási Dózsa Tsz tagsága, a legutóbbi közgyűlésen a belterjes gazdálkodás gyakorlati végrehajtására hozott határozatot A határozat szerint ebben az évben 20 darabról 40 darabra emeljük az anyakocák számát. A tehenészetben pedig célul tűztük ki az egy tehénre jutó 3200 literes évi tejhozamot, a tavalyi 2900 literrel szemben. Az állattenyésztés megjavításához takarmányra van szükség. Ennek érdekében növeljük a pillangósok vetésterületét és 143 holdról 200 holdra emeljük. így szántóterületünk 30 százalékán pillangósokat termelünk. Csapó János Kistormás, Dózsa Tsz MUNKÁBAN a NÖTANÄCS Az ellenforradalom után 16 hónapra községünk nődolgozói is elhatározták, hogy megalakítják a nőtanácsot. A nőtancs vezetőjének özv. Varga Lajosnét választották meg, aki mindennapos fáradságos munkája után szabó- és varrótanfolyamot vezet. A szabó- és varrótanfolyamnak eddig 18 tagja van és az asszonyok hetenként rendszeresen összejönnek, s a szabás-varráson kívül foglalkoznak a régi koppányszántói népszokások, dalok, táncok felelevenítésével is. Huszti János MSZMP vezetőségi tag KULTURÁLIS HÍREK KOCSOLÄRÖL Máté Mihály kocsolai levelezőnk a község kulturális életéről tájékoztatja a szerkesztőséget, s az alábbiakat írja: „A kocsolai általános iskola úttörő csapata február 9-én jelmezbált rendezett. A bál sikeréért sokat fáradozott Gulyás László tanító, az úttörő csapat vezetője. * A KISZ-szervezet február 11-én KISZ-gyűlést rendez, amelyre a falu fiataljait hívják meg. A gyűlésen Tóth József KISZ-tag beszámol a bulgáriai út élményeiről, tapasztalatairól. * Az általános iskola magyar szakköre nagyszabású irodalmi esttel készül március 15-e megünneplésére. Az est keretében Petőfi Sándor költészetét és irodalmi munkáját ismertetik. Az est műsorát Misky György, magyarszakos tanár állította össze. * A kocsolai KISZ-szervezet nagyszabású farsangi bált rendez február 18-án. A bál bevételéből a KISZ helyiségét Szeretnék berendezni-” — A Középhídvégi Kísérleti Gazdaságban a magyar fésűs anyajuhoknál 6,2 kilogramm, a sztravnopoli fajtánál pedig 9 kilogramm volt a nyírási átlag az elmúlt évben. * — Nagy várakozás előzi meg az 1957-ben elkészült, de még be nem mutatott alábbi filmeket: a Nyomorultak Jean Gabin főszereplésével, a Montparnasse 19, amely Gérard Philipe legújabb filmszerepe, a Maupassant regényéből készült Egy asszony élete, amelynek főszerepeit Maria Schnell és Antonella Lualdi játsz- szák. * Farsangi batyús parasztbált rendez február 15-én, este 8 órai kezdettel a bonyhádi Hazafias Népfront Községi Bizottsága. A batyús parasztbált a járási művelődési házban rendezik, s magyar és német műsorral szórakoztatják a közönséget.; * — Az Alsóleperdi Állami Gazdaságban az elmúlt évben több mint másfél millió liter tejet fejtek. Ebből 1 062 133 litert az államnak adtak át. * — A TTIT szakosztályai az elmúlt évben 391 előadást tartottak. Az előadásokat 23 435-en hallgatták meg. — Egy darab pénztárcát találtak Szekszárdon. Jogos tulajdonosa a Szekszárdi Városi és Járási Rendőr- kapitányságon átveheti- * — A TOLNA MEGYEI HALGAZDASÁG márciusban megkezdi az ivadékok kihelyezését a halastavakba. Több, mint 500 000 ivadékot helyeznek ki és nevelnek az idény folyamán. * — MAJOS ÉS BIKÁCS községekben tartanak előadást február 10-én a Fácánkerti Növényvédő Állomás szakemberei a növényvédelem időszerű kérdéseiről. Február 20-án Zempléni Kornél zongoraestjével indul az 1958. évi szekszárdi hangversenyidény Már hírt adtunk arról, hogy a Zeneiskola és a Természettudományi Társulat Művészeti Szakosztálya közös rendezésében hangversenysoro zat indul. Erről a Kossuth adó is megemlékezett vasárnap délelőtti „Zenei Újság” című adásában. A vártnál sokkal nagyobb mértékben beköszöntött báli szezon arra késztette a hangversenysorozat rendezőit, hogy eredeti elgondolásukon változtassanak és az 5 hangversenyre tervezett sorozatot négy hang versenyre csökkentsék. Az Állami Operaház művészei még mindig késnek válaszukkal, így a rendezőség az ária- és dalestet az őszi hangversenyévadra halasztotta. A bérleti hangversenysorozat műsorában a Pécsi Szimfonikus Zenekar áprilisi hangversenye jelenti a legkiemelkedőbb zenei eseményt. A hangversenyen Husek Rezső zeneiskolánk igazgatója és Paálné Falus Edit, a zeneiskola tanára működik majd közre. Az est műsorán Händel Vizi zenéje, Mozart zongoraversenye és áriái, a Brandenburgi verseny és egy Haydn szimfónia szerepel majd. Nem kisebb érdeklődésre tarthat ! számot a Liszt emlékhangverseny szólistájának: Zempléni Kornélnak a zongoraestje is, amelyre nyitóhangversenyként február hó 20-án, a Zeneiskola nagytermében kerül majd sor. Zempléni Kornél a napokban mutatja be új műsorát Budapesten a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A műsor első felében Schumann, második felében pedig Chopin műveket hallhatunk majd. A fent említett két nagyszerű élménynek ígérkező hangversenynél nem kisebb érdeklődésre tarthat számot Husek Rezső zongoraestje és a Zeneiskola tanári hangversenye sem, hiszen az eddigiek szerint ezek a hangversenyek mindig új oldaláról mutatták be a Zeneiskola igazgatóját és tanári karát. A rendezőség a négy hangverseny bői álló sorozatra bérletet bocsátott ki. A bérlet megváltásával a zenerajongó mindig ugyanazon helyről hallgathatja végig a hangversenyeket és a bérlet lényeges anyagi kedvezményt is jelent. Bár a meghívók csak a hét elején jelennek majd meg, máris nagy az érdeklődés a hangversenysorozat és annak első estje: Zempléni Kornél hangversenye iránt. Mind a bérletek, mind pedig Zempléni Kornél hangversenyére szóló egyes jegyek a Zeneiskola gondnokánál jegyeztethetek elő, illetve válthatók február 10-e után. Érdemes szerződést kötni Koch Péter 10 holdas mórágyi dől gozó paraszttal beszélgettünk a napokban arról, hogy érdemes-e szarvasmarha és sertések hizlalására szerződést kötni. íme a gazda véleménye. A múlt évben egy tinó és három sertés hizlalására kötöttem szerződést, amelyekért körülbelül számítva 8000 forintot kaptam. Az idei évben is leszerződtem két hizót és egy üszőt, amellyel azt akarom bizonyítani, hogy érdemes szerződést kötni. Itt akarom megemlíteni azt is, hogy ezért az üszőért, amelyet leszerződtem többet is kaphatnék, ha az anyja törzskönyvi ellenőrzés alatt lenne. A tehén ugyanis 30 literes és 4 százalékos a tejzsír. Sajnos, nálunk 2—3 éve nem volt senki, aki törzskönyvbe venné az állatokat. Gondolom, hogy több olyan gazda van Mórágyon, akinek olyan képességű a tehene, hogy érdemes törzskönyvbe venni.
