Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-11 / 35. szám

1958 február 11. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 H Soha többé nem megyek el Egy 15 éves lengyelt fiú haxatérése Nyugatról n ••• A sok pénz, az autó, a csillogás utáni vágy — ez vitt bennünket a nyugati világba. — így kezdi elmon­dani nyugati útjának tapasztalatait ifjú Káló János, lengyeli fiatal. 1956 november tizenötödikét mu­tatott a naptár. Ketten, alig 14 éves korukban nyakukba vették a vi­lágot, vándcrbotot ragadtak és fel­cserélték a biztosat a bizonytalannal, hegy jobb sorsot keressenek, „job­bat,’' mint itthon. Mi volt hát tulaj­doniképpen ifjú Káló János, mielőtt elindult Nyugatra’ Tanuló, a bony­hádi gimnázium első osztályos tanu­lója. Meg volt mindene, ami egy 14 éves gyereknek kellett; tanulhatott, volt elegendő ruhája, szórakozha­tott is. Csaknem másfél évi bolyongás után a közelmúlt napjaiban visszatért a szülői házhoz, átölelte apját, anyját, s letette a vándorbotot. Nem hozott kincset, nem volt autója sem, nem szerzett bérházat sem, még csak egy megfelelő otthonra sem lelt, pedig a nyugati „paradicsom" kellős köze­pébe került - Svájcba. Ezt a tőkés országot nem sújtotta a két világhá­ború, nem volt területén oly nagy pusztítás, mint szerte Európában, ide futott minden irányból a pénz. Meg­volt tehát a lehetőség arra, hogy minden téren a maximumot adja, amire egy tőkés rendszer egyáltalán képes. Útja során látta a gyönyörű Alpokat hófedte csúcsaival,' látta a hegyi patakok rohanását a völgyek­ben, láthatott gyönyörű vízeséseket. Eljutott St. Gallenbe, oda, ahova őse­ink a kalandozások korában egy al­kalommal eljutottak és a kolostor minden borát megitták. Még most is hallhatott ezzel kapcsolatban egy- egy legendát;.. Ifj. Káló János viszonylag gyorsan célhoz ért. A Rábán egy halász segí­tette a szökést, az osztrák határőrök lágerbe juttatták, majd néhány nap múlva újabb lágerbe került, s másfél hónap után már Svájcban volt. — Nekem jó sorom volt a többi­ekéhez viszonyítva — mondja a többi között — a Nemzetközi Vöröskereszt gondoskodott eltartásomról. — Megvolt arra is a lehetőségem, hogy tanuljak, iskolába járjak. Ter­mészetesen nem középiskolai szinten, hiszen nekem és annyi másnak is — a német nyelvet kellett megtanul­nom, hogy megértessem magamat az emberekkel és én is megértsem őket. Amikor a tanítási év befejeződött, munka után kellett néznem. Szeren­csém volt, sikerült találni munka­helyet. örültem a munkalehetőség­nek, mert eltartásomról a Vöröske­reszt gondoskodott, s így minden megkeresett fillért megtakaríthattam. A munka során sokszor megaláztak. Hotelba kerültem. Az volt a felada­tom, hogy az urak cipőjét tisztít­sam minden reggel. Ezért a mun­káért nagy kekken oda-odavetettek néhány garast. A délelőtti óráktól kezdve aztán a takarításban kellett se gédkeznem. Rendszerint törölgettem. — A munka nem lett volna fárasz­tó, csak igen sokáig telt le egy-egy nap. Ahol én voltam, nem ismerik a nyolc órai munkaidőt. Nekem is reg­gel öt órától kellett dolgoznom este kilencig, tízig. Ekkor lefeküdhet­tem. Aludni azonban sokszor nem tud­tam, mert az urak dőzsöltek, mulat­tak, szólt a zene, én pedig fenn a pad­láson húztam meg magamat. Kora i’eggeltől ismét folytatni kellett ott, ahol az előző nap abban hagytam,, a cipőpucolásnál, a megaláztatásnál. A fiatál fiú hamarosan sok min­denre rájött. Többet tanult ott az el­múlt másfél év alatt a kapitaliz­musról, mintha itthon 10,évig köny­vekből akarta volna megismerni azt. Elmondja, hogy ott az emberek rend­kívül takarékosak. A gyerekek részé­re a szülők még egész kicsiny korá­ban megkezdik a gyűjtést, hogy ami­korra kitanul egy szakmát, legyen valamennyi megtakarított pénze, s ehhez — úgy vélik — már nem is kell talán oly sok és nyithat egy önálló műhelyt. Azt is látta azonban Káló János, hogy a legtöbbnek nem sikerül önállósítania magát. Egy éle­ten keresztül csak előttük lebeg az elérhetetlen álom, a vágy. Nem a mű­hely, de a mindennapos megélhetés ez a „prózai’“ dolog nem engedi, hogy az álmok valóra váljanak. O o-----------­----­HÍREK IO „Soha többé nem megyek el..." A viszontlátás örömteli pillanatai. Más­fél év után először találkozik a megtért fiú édesapjával, aki Bonyhádra, fia elé utazott. Láthatta, hogy nem minden ország­ban osztják szét a nincstelenek kö­zött a földbirtokosok földjeit, nem minden ország biztosít a fiatalok szá­mára olcsó, szinte ingyenes tanulási lehetőségeket. Láthatta — és ezt is elmondotta —, hogy nem minden or­szágban van meg a lehetőség, hogy valaki mérnök, tanár, orvos, legyen. Svájcban ma is érvényes ez a tör­vény, amely egykor hazánkban is érvényben volt: a paraszt gyermeke paraszt marad, a munkás és napszá­mos gyermeke munkás és napszá­mos lett bármilyen jó is volt a ké­pessége a tanulásra, de a bankárok és gyárosok gyerekei bankárok, gyá­rosok, vezérigazgatók és igazgatók lesznek, még ha nincs meg a megfe­lelő képességük az irányításhoz, a vezetéshez. A 15 esztendős ifjú Káló János világjárt ember lett. Tudja már, hogy nem jelent mindent a sok pénz az autó, a nyugati csillogás. K. Balog János Várható időjárás kedden estig: felhős, párás, ködös idő, néhány he­lyen ködszitálás. Mérsékelt déli, dél­nyugati légáramlás. Az enyheség to­vább tart. Legmagasabb nappali hőmérsék­let kedden: délen 10—15, északon 5—10 fok között, helyenkint 5 fok alatt. — - A Szekszárdi Közgazdasági Technikum tanulói Lengyelország egyik iskolájának, a Nalencsovi Közgazdasági Technikum tanulóival leveleznek. Tíz tanuló levelez a len- | gyei diákokkal, s a levtelekben a ■ magyar — közelebbről — a szek­szárdi diákok életéről írnak. A szek- 1 szárdi és a nalencsovi tanulok úgy tervezik, hogy a nyáron ellátogatna« egymáshoz. * — A Fácánkerti Növényvédő Állo­más szakemberei február 11-én Apar- hanton és Nagydorogon tartanak elő­adást a növényvédelem időszerű kér­déseiről. *­— Népművelési Bizottság alakult a napokban Bonyhádon. A bizottság­ban a párt, a tanács, a népfront, a nőtanács, a KISZ és az iskolák kép­viselői, valamint az üzemi kultúr- felelősök tevékenykednek. * — A Vendéglátó Vállalat bátaszéki cukrászdája megkezdte a húsvéti elő­készületeket. A cukrászdában nyúl és különböző cukorfigurákat készí­tenek. ■ *iJ * i — A paksi járásban ebben az év­ben előreláthatólag egy új könyvtárt létesítenek. A tervek szerint a könyv­tárt Paks-Máriatelepen hozzák létre. * — Az idén terem először a múlt év­ben felülvetett 25 hold köménymag a Sárközi Állami Gazdaságban. * — A Bátaszéki Nőtanács vezető­sége minden csütörtök este 6—8-ig nőnapot és fogadóestét tart. Levelezőink írják s SZEKSZÁRDTÓL TENGELICIG Érdekes beszélgetésnek voltam fül­tanúja az elmúlt napokban a Szek- szárdról 15 óra 30 perckor induló vo­naton. Többen ültünk a vasúti kocsi­ban. Velem szemben egy 50—55 év körüli, vékonyarcú, vastagbajuszú bácsika szórakoztatta a körülötte ülő­ket. Téma: a tanács munkája. Arra figyeltem fel, hogy a bácsika mellett ülő két fiatalasszony kijelentette', hogy ők bizony nem hajlandók fi­zetni a községfejlesztési hozzájáru­lást, mert a tanács úgy sem teljesíti az ő kívánságukat. A beszélgetés során kiderült, hogy a vastagbajuszú bácsika a tengelici tanács egyik tagja. Azt vártam volna és joggal, hogy a bácsika, mii\t ta­nácstag, megmagyarázza az adó'és a községfejlesztési hozzájárulás fizeté­sének fontosságát. Ehelyett olcsó népszerűséghajhászással ő maga is pocskondiázta a tanácsaparátus mun­káját és nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illette a tanácsi dolgozó­kat. Nem bírtam tovább hallgatni és magam is belekapcsolódtam a be­szélgetésbe. Megkérdeztem tőle, ha ilyen véleménye van, milyen munkát tud végezni, mint tanácstag, és ho­gyan segíti a tanács munkáját. Ekkor már én vettem át a szót és meg­magyaráztam, mi lenne a feladata, mint tanácstagnak- Ezután — bár tárgyilagosan beszéltem — az illető Tengelicig egy szót sem szólt és sér­tődötten, mély hallgatásba burkolód- zott. Örömmel tapasztaltam, hogy a je­lenlevők nagyobb része nekem adott igazat, amikor annak a véleményem­nek adtam kifejezést, hogy többet kellene foglalkozni a tanácstagok ne­velésével, politikai oktatásával. Az olyan tanácstagokat pedig, akik nem a munkás-paraszt kormány po­litikájának végrehajtását képviselik, mentesíteni kellene a tanácstagi funk­ciójuktól, illetve vissza kellene hívni, mert az ilyen tanácstagok inkább gá­tolják, mint segítik a tanács munká­ját. Varga István Simontornya A BELTERJESSÉG MEG- VALÖSÍTASAÉRT Termelőszövetkezetünk, a kistor- mási Dózsa Tsz tagsága, a legutóbbi közgyűlésen a belterjes gazdálkodás gyakorlati végrehajtására hozott ha­tározatot A határozat szerint ebben az évben 20 darabról 40 darabra emeljük az anyakocák számát. A tehenészetben pedig célul tűztük ki az egy tehénre jutó 3200 literes évi tejhozamot, a tavalyi 2900 literrel szemben. Az állattenyésztés megjavításához takarmányra van szükség. Ennek ér­dekében növeljük a pillangósok ve­tésterületét és 143 holdról 200 holdra emeljük. így szántóterületünk 30 szá­zalékán pillangósokat termelünk. Csapó János Kistormás, Dózsa Tsz MUNKÁBAN a NÖTANÄCS Az ellenforradalom után 16 hó­napra községünk nődolgozói is el­határozták, hogy megalakítják a nő­tanácsot. A nőtancs vezetőjének özv. Varga Lajosnét választották meg, aki min­dennapos fáradságos munkája után szabó- és varrótanfolyamot vezet. A szabó- és varrótanfolyamnak ed­dig 18 tagja van és az asszonyok he­tenként rendszeresen összejönnek, s a szabás-varráson kívül foglalkoznak a régi koppányszántói népszokások, dalok, táncok felelevenítésével is. Huszti János MSZMP vezetőségi tag KULTURÁLIS HÍREK KOCSOLÄRÖL Máté Mihály kocsolai levelezőnk a község kulturális életéről tájékoz­tatja a szerkesztőséget, s az alábbia­kat írja: „A kocsolai általános iskola út­törő csapata február 9-én jelmezbált rendezett. A bál sikeréért sokat fá­radozott Gulyás László tanító, az út­törő csapat vezetője. * A KISZ-szervezet február 11-én KISZ-gyűlést rendez, amelyre a falu fiataljait hívják meg. A gyűlésen Tóth József KISZ-tag beszámol a bulgáriai út élményeiről, tapasztala­tairól. * Az általános iskola magyar szak­köre nagyszabású irodalmi esttel ké­szül március 15-e megünneplésére. Az est keretében Petőfi Sándor köl­tészetét és irodalmi munkáját ismer­tetik. Az est műsorát Misky György, magyarszakos tanár állította össze. * A kocsolai KISZ-szervezet nagy­szabású farsangi bált rendez feb­ruár 18-án. A bál bevételéből a KISZ helyiségét Szeretnék berendezni-” — A Középhídvégi Kísérleti Gaz­daságban a magyar fésűs anyajuhok­nál 6,2 kilogramm, a sztravnopoli fajtánál pedig 9 kilogramm volt a nyírási átlag az elmúlt évben. * — Nagy várakozás előzi meg az 1957-ben elkészült, de még be nem mutatott alábbi filmeket: a Nyomo­rultak Jean Gabin főszereplésével, a Montparnasse 19, amely Gérard Phi­lipe legújabb filmszerepe, a Maupas­sant regényéből készült Egy asszony élete, amelynek főszerepeit Maria Schnell és Antonella Lualdi játsz- szák. * Farsangi batyús parasztbált rendez február 15-én, este 8 órai kez­dettel a bonyhádi Hazafias Népfront Községi Bizottsága. A batyús pa­rasztbált a járási művelődési házban rendezik, s magyar és német műsor­ral szórakoztatják a közönséget.; * — Az Alsóleperdi Állami Gazda­ságban az elmúlt évben több mint másfél millió liter tejet fejtek. Eb­ből 1 062 133 litert az államnak ad­tak át. * — A TTIT szakosztályai az elmúlt évben 391 előadást tartottak. Az elő­adásokat 23 435-en hallgatták meg. — Egy darab pénztárcát találtak Szekszárdon. Jogos tulajdonosa a Szekszárdi Városi és Járási Rendőr- kapitányságon átveheti- * — A TOLNA MEGYEI HALGAZ­DASÁG márciusban megkezdi az ivadékok kihelyezését a halasta­vakba. Több, mint 500 000 ivadékot helyeznek ki és nevelnek az idény folyamán. * — MAJOS ÉS BIKÁCS községek­ben tartanak előadást február 10-én a Fácánkerti Növényvédő Állomás szakemberei a növényvédelem idő­szerű kérdéseiről. Február 20-án Zempléni Kornél zongoraestjével indul az 1958. évi szekszárdi hangversenyidény Már hírt adtunk arról, hogy a Zeneiskola és a Természettudomá­nyi Társulat Művészeti Szakosztálya közös rendezésében hangversenysoro zat indul. Erről a Kossuth adó is megemlékezett vasárnap délelőtti „Zenei Újság” című adásában. A vártnál sokkal nagyobb mér­tékben beköszöntött báli szezon ar­ra késztette a hangversenysorozat rendezőit, hogy eredeti elgondolásu­kon változtassanak és az 5 hangver­senyre tervezett sorozatot négy hang versenyre csökkentsék. Az Állami Operaház művészei még mindig kés­nek válaszukkal, így a rendezőség az ária- és dalestet az őszi hangver­senyévadra halasztotta. A bérleti hangversenysorozat mű­sorában a Pécsi Szimfonikus Zene­kar áprilisi hangversenye jelenti a legkiemelkedőbb zenei eseményt. A hangversenyen Husek Rezső zene­iskolánk igazgatója és Paálné Falus Edit, a zeneiskola tanára működik majd közre. Az est műsorán Händel Vizi zenéje, Mozart zongoraverse­nye és áriái, a Brandenburgi ver­seny és egy Haydn szimfónia sze­repel majd. Nem kisebb érdeklődésre tarthat ! számot a Liszt emlékhangverseny szólistájának: Zempléni Kornélnak a zongoraestje is, amelyre nyitóhang­versenyként február hó 20-án, a Zeneiskola nagytermében kerül majd sor. Zempléni Kornél a napokban mutatja be új műsorát Budapesten a Zeneművészeti Főiskola nagytermé­ben. A műsor első felében Schu­mann, második felében pedig Cho­pin műveket hallhatunk majd. A fent említett két nagyszerű élmény­nek ígérkező hangversenynél nem kisebb érdeklődésre tarthat számot Husek Rezső zongoraestje és a Ze­neiskola tanári hangversenye sem, hiszen az eddigiek szerint ezek a hangversenyek mindig új oldaláról mutatták be a Zeneiskola igazgató­ját és tanári karát. A rendezőség a négy hangverseny bői álló sorozatra bérletet bocsátott ki. A bérlet megváltásával a zene­rajongó mindig ugyanazon helyről hallgathatja végig a hangversenye­ket és a bérlet lényeges anyagi ked­vezményt is jelent. Bár a meghívók csak a hét elején jelennek majd meg, máris nagy az érdeklődés a hangversenysorozat és annak első estje: Zempléni Kornél hangversenye iránt. Mind a bérle­tek, mind pedig Zempléni Kornél hangversenyére szóló egyes jegyek a Zeneiskola gondnokánál jegyeztet­hetek elő, illetve válthatók február 10-e után. Érdemes szerződést kötni Koch Péter 10 holdas mórágyi dől gozó paraszttal beszélgettünk a na­pokban arról, hogy érdemes-e szarvasmarha és sertések hizlalásá­ra szerződést kötni. íme a gazda véleménye. A múlt évben egy tinó és három sertés hizlalására kötöttem szerző­dést, amelyekért körülbelül számít­va 8000 forintot kaptam. Az idei év­ben is leszerződtem két hizót és egy üszőt, amellyel azt akarom bizo­nyítani, hogy érdemes szerződést kötni. Itt akarom megemlíteni azt is, hogy ezért az üszőért, amelyet leszerződtem többet is kaphatnék, ha az anyja törzskönyvi ellenőrzés alatt lenne. A tehén ugyanis 30 lite­res és 4 százalékos a tejzsír. Sajnos, nálunk 2—3 éve nem volt senki, aki törzskönyvbe venné az állatokat. Gondolom, hogy több olyan gazda van Mórágyon, akinek olyan képes­ségű a tehene, hogy érdemes törzs­könyvbe venni.

Next

/
Thumbnails
Contents