Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-08 / 33. szám

TOL.NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Esszerű-e traktort vásárolni a teveli termelőszövetkezetnek ?... — Néhány megjegyzés — A teveli Kossuth Tsz a közepesen gazdálkodó közös gazdaságok közé tartózik. A tavalyi esztendő — amint azt az ellenforradalom után újjáala­kult szövetkezet tagjai mondják — a talpraállás esztendeje volt. Hogy kiki, hogyan és milyen eredménnyel harcoltak a szövetkezet létrehozásá­ért, fejlesztéséért, azt most nem rész­letezem. Erről a Tolna megyei Nép­újság január 17-i számában terjedel­mes cikk jelent meg. Annyit mégis megemlítek!» hogy a termelőszövetke­zet elmúlt évi jó gazdálkodását bizonyít ja, hogy az egy munkaegység pénz­értéke mintegy 50 forint volt és több mint 110 000 forinttal gyarapodott a szövetkezet közös vagyona. A termelőszövetkezetben eladták a kukoricát, áráért vesznek univerzá­lis traktort — mondván — a 443 holdat kitevő gazdaságban erre most szükség vap. tr Ezzel akarok vitába szállni, hogy meggyőzzem a tsz-tagckat ar­ról — ha ez még nem késő —, változ­tassák meg korábbi elhatározásukat, mondjanak le a gépvásárlásról. Szeretném előrebocsátani, tudom, hogy nincs jogom a tsz belső ügyeibe beleszólni. A szövetkezet gazdáinak, a tsz-tagoknak szuverén joga eldön­teni, hogy hova teszik pénzüket. Ez vitathatatlan. De mint javaslatot, szeretném a következőket a szövet­kezet tagjainak, szíves figyelmébe ajánlani. Az univerzális traktor hasznos gép, sokféle munkaműveletet lehet vele elvégezni. De egy olyan termelő- szövetkezetben, mint a teveli Kos­suth, nem kifizetődő. A gép maga ugyanis 63 000 forintba kerül és ak­kor még csak szállítani lehet vele. Ha vetni, kapálni, tárcsázni, boronáz- ni is szeretnének a traktorral, akkor kell munkagépet is venni, ami többe kerül, mint maga az erőgép. Ezen nem lehet vitatkozni. Na már most, a termelőszövetkezetben — 50 forint pénzértékű munkaegységet véve ala­pul — a traktorosnak 30 000 forint jár a közösből, amiért a géppel dol­gozik. Ezenkívül az üzemanyag és az alkatrészfelhasználás is pénzbe kerül. Mire mindent felszámolunk, az uni­verzális gép üzemeltetése a termelő- szövetkezetben egy esztendőben 110 000 forintba kerül. (Ezt a példát a tamási Vörös Szikra Tsz-ből vettem, ott pontosan ennyibe került tavaly egy Zetcr-traktor üzemeltetése.) Ugyanakkor a teveli gépállomás tavaly 16 000 forintért az összes elő­forduló szállítási munkákat elvégez­te a szóbanforgó teveli Kossuth Tsz- nek. Tehát kevesebbet fizetett a tsz a gépállomásnak egy esztendőben, mint amennyit a traktorosnak kell adni azért, amiért a géppel dolgozik. Igaz, hogy ez tavaly volt. Az idén még olcsóbb lesz a gépállomási munka. 15 százalékkal; ismét olcsóbban dolgozik a gépállo­más. Kifizető a gépeit igénybevenni. Ez az egyik... A másik' dolog az, hogy a teveii tsz-ben kevés a jószág. A 443 holdra mindössze 32 darab szarvasmarha van, félig kész istálló áll a gazdaság­ban és a jószágoknak nincs megfe­lelő ivóvíz. Az én véleményem az, jobban tennék a tsz-beliek, ha a gép árán teheneket vennének, saját erő­ből felépítenék még az istállót, s az istállóban bevezetnék a vizet. Hogy miért? Sámoljunk egy kicsit... •Egy jó tehén évi tejhozama közel 20 000 forint. (Ezt a példát a bony­hádi Szabad Földből vettem, ott tavaly ennyi volt egy tehén tejhoza­mának az értéke.) A 63 000 forintért 10 tehenet vehettek volna és ez éven­te 200 000 forint kézzelfogható jöve­delmet hozna a közösbe, nem be­szélve a trágyáról és az újszülött borjakról. Az igazság ugyanis az, hogy a teveli tsz földjei tápértékben soványak, olyan is van, amit 10 év óta csak a madarak trágyáznak. S ha a szarvasmarhák számát sürgősen nem emelik, akkor a talajerő utánpótlá­sával sohasem éri utol magát a tsz, hiszen a jelenlegi jószágállománnyal csak minden nyolc évben tudják le­trágyázni a földeket. így pedig hiába van a tsz-nek saját univerzális trak­tora, ha ötször megkapálja is a ku­koricát, a sovány föld csak soványan terem. Ezt figyelmen, 'kívül hagyták volna? Száz szónak is egy a vége: Nem tartom ésszerűnek, hogy traktort vá­sároljon az idén a teveli Kossuth Tsz. Az a javaslatom — ha arra még mód van — egyelőre mondjon le a tagság a gép vásárlásáról... Előbb legyen a tsz-ben fejlett állattenyész­tés, mert enélkül a gépesítés vajmi keveset ér. Ez itt a helyzet. Molnár Lászlóné Rosa néni, meg* * a televízió — Amikor először megláttam a gépállomás épülete felett azt a kü­lönleges antennát, el sem tudtam képzelni, hogy mi célt szolgál. Még akkor d,élután elmentem a boltba bevásárolni, s ott találkoztam Fa- ludi elvtárssal, aki a gépállomás igazgatója, tőle tudtam meg, hogy a televízió antennája az a különle­ges valami, amit itt Bölcskén ed­dig még senki sem látott. özvegy Kacz Ferencné, vagy ahogy a környékbeliek nevezik Ró­za néni, megállt a beszéddel, letet­te öléből a kötést és a feje fölött lévő hatalmas rádióhoz lépett, hogy lehalkítsa, majd tovább folytatta: — Fdludi elvtárs meghívott a gép­állomásra, hogy nézzem meg a te­levíziós adást, és én nem kérettem magamat, elmentem, mert furdalt a kíváncsiság, ötven évet megértem már, s rászoktam, hogy azt hiszem csak el, amit láthatok. Nekem az is csodálatosnak tűnik, hogy a rádió hangjait idesugározzák onnan az ör- döngős Budapestről. Az meg, hogy a képeket is elém varázsolják, hihe­tetlennek tűnt mindaddig, amíg meg nem láthattam. — Színdarabot, vagy filmet né­zett meg a Róza néni a televízió adásából? — Filmet. A Halhatatlan garni- zont. Nagyon szép film volt. Tisz­tán lehetett mindent látni, akár csak a moziban. Amikor végignéztem fi­zetni akartam, de azt mondták, hogy ezért nem kell fizetni és ha kedvem tartja, máskor is megnéz­hetem a televízió adását. — Sokan voltak? — Tömve volt az ebédlő. A gép­állomás dolgozóin kívül a környék lakói is ott voltak. A mi utcánkból csak ”.n voltam egyedül, s amikor hazajöttem, elmeséltem a szomszé­doknak is a látottakat. S a szom­szédok, Magyariék, Dérék, Ácsék, Sáfrányék, meg az Emmi néni, mind mind megígérték, hogy ma este ők is eljönnek. — Ilyenkor szerdán Van mindig műsor? — Igen. De azt mondják majd lesz sűrűbben is. Ha majd bővül a tele­vízió műsora, akár minden este el­látogathatunk a gépállomásra az adásban gyönyörködni. Látja mi mindenre jó ez a gépállomás, még szórakoztatja is az embert. — Azelőtt nem kereste fel a gép­állomást ? — Néha, azelőtt is elmentem, ha szÓMtatni akartam. S a trágyát is a gépállomás vontatójával hordattam ki az udvaromból, mert sokkal ol­csóbban dolgozik, mint a fuvaros. — Titkon mindig arra gondolok, hogy öregségemre nekem is lesz majd televízióm, és ha majd ol­csóbbak lesznek a készülékek, s összekuporgatok egy kis pénzt. (—H—)---------------------------------------------------------------­HÍREK Várható időjárás szombaton estig: felhős idő, sok helyen eső, havas- eső, havazás, mérsékelt légáramlás, Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet szombaton északon mí­nusz 3, 0, délben 0, plusz 3 fok kö­zött. — A Bonyhádi Járási Művelődési Ház fotoszakköre 37 taggal működik. Már ősz óta folytatnak készülődést egy téli kiállításra. Szép számmal ké­szültek és érkeztek képek, komoly munkát jelentett a kiválasztás, hogy a sok és értékes kép közül melyik kerüljön a közönség elé. Közel 100 képpel február 9-én nyílik meg a kiállítás, amely február 16-ig lesz nyitva az érdeklődők számára. — Faddon „pettyes” bált rendezett a Nőtanács, amelyen a nők számára kötelezően volt előírva a pettyes ruha, a férfiak részére a pettyes nyakkendő. A bál megrendezésében közreműködött a földművesszövetke­zeti nőbizottság is. A tiszta bevételt részben a Gyermekváros javára, részben a nemrégiben megnyílt ovóda felszerelésére fordítják. — Balassa József nagyszokolyi la­kost gondatlanságból elkövetett, 20 napon túl gyógyuló súlyos testi sér­tésért négy hónapi börtönre ítélte a tamási járásbíróság. A múlt év no­vemberében Balassa József a náluk látogatóban lévő sógorának köpenye zsebéből — aki katonatiszt — távol­létében kivette pisztolyát, az udvaron megpróbálta szétszedni, a fegyver közben elsült és súlyosan megsebesí­tette az ottlevő 14 éves Vald Pétert. — A mucsfai községi tanács keze­lésében levő szeszfőzde, a szeszfőzési idény megindulása, szeptember kö­zepe óta igen jól jövedelmezett. Az év végéig 28 200 forinton felüli bevé­telt hozott. A szeszfőzdének jó híre van a községben, még Zombáról is visznek főzetni valót. — Jelentős mértékben kibővítik a városi tanács kezelésében levő beton- elemgyártő üzemet Szekszárdon, hogy elláthassák a nagyarányú építkezések szükségleteit. Olyan tervek is van­nak, hogy a következő években rá­térnek cserépkályhagyártásra is. — Egy pénztárcát találtak a város­ban. Jogos tulajdonosa a Szekszárdi Városi és Járási Rendőrkapitánysá­gon átveheti. — Tavaly 3249 termelőszövetkezet alakult Csehszlovákiában. Az elmúlt év folyamán az újonnan alakított termelőszövetkezetekbe 136 553 kis- és középparaszt lépett be, akiknek földterülete csaknem 665 000 hektárt tett ki. Jelentősen gyarapodott a már korábban létrehozott szövetkezetek tagjainak a száma is, ezekbe összesen 126 734 dolgozó paraszt lépett be, csaknem 536 000 hektár földterület­tel. — Február 8-án este Szekszárdon, a Városi Tanács nagytermében elő­adást rendeznek a gazdák részére „A takarmánytermelés, a pillangósnövé­nyek termelése, a rét és legelőgazdál­kodás kérdései” címmel. Az előadást Papp András, a Városi Tanács mező- gazdasági osztályvezetője tartja. — Tolna megye könyvtárainak az elmúlt évben 30 965 tagja, illetve ol­vasója volt. Ezek több mint félmillió kötet könyvet kölcsönöztek ki. — Sok látogatója van a bonyhádi bábszínháznak. A februári műsoron a „Csodakarikás’“ és a „Táncoló ba­bák” szerepel. Márciusra előrelát­hatóan elkészülnek a „Csongor és Tünde“ című darabbal, ezt felnőttek­nek mutatják be, minden vasárnap este 7 órai kezdettel. — A sárszentlőrinci községi tanács az idén mintegy 2000 forint anyagi támogatást ad a községi könyvtár­nak, amelyből a könyvállományt újít­ják fel. A fogászat ügyében emelek — még nem tudom, hogy bosszankodó, vagy köszönő — szót. Hogy miért egyik, vagy má­sik, majd kiderül a továbbiakban. Az SZTK épületéből néhány hó­nappal ezelőtt áthelyezték a fo­gászatot a „Zöldkereszt” épületé­be. így a fogfájósok a jövőben itt remélhetnek enyhülést égető kín­jaikra. A dolog rendben is van, kifogás miatta igazán nem eshet, hiszen tökéletesen mindegy, hogy melyik szobában ítélik halálra fá­jós fogamat. A baj azonban ott van, hogy a „Zöldkereszt” épüle­tének melyik helyiségében is szé­kel a fogászat, semmiből sem le­het megállapítani. így aztán a dagadtarcú emberek, hol a terhes­gondozóba, hol a Hazafias Nép­front helyiségébe, hol másik egyál talán nem fogászati célokra szol­gáló helyiségekbe nyitnak be, s ha már végképp nem találják a fogászatot, elmennek, talán nem is bánják, mert olyan emberrel még nem találkoztam, aki öröm­mámorban úszott volna útban a fogorvos felé. Félre a tréfát, azt kérjük az il­letékesektől, ne csak a fogászat ajtaján helyezzenek el egy sze­rény papírlapot, hanem a bejárat mellett is tüntessék fel — ha nem nagyobb, legalább tenyérnyi — papíron, hol, melyik szobában található a fogak orvosa. Életben maradt 1 a kútba esett Gáspár József * Könnyen végzetessé; válható Gizerenr tűzoltókkal együtt a párttitkár és a ) esetlenség történt január 27-én Simon tűzoltóparancsnok a helyszínre ment * tornyán. Gáspár József ottani lakos és megkezdték a mentési munkákat.^ vízért ment a kútra, az út jeges volt, A tűzoltók egy létrát engedtek le a *. megcsúszott és fejjel a 20 méteres kútba, de Gáspár József annyira í mély kútba zuhant. Mindez Gáspár megfázott, hogy ereje elhagyta, j József lakásán történt. A ház népe még a létrára sem tudott felkapasz- ( kétségbeesett, de nem tudott segí- kodni. Ekkor Várni István, a tűzoltó-^ teni a magával tehetetlen férfin, aki parancsnok kötéllel a derekán le-f segítségért kiabált. így a Simontor- ereszkedett a kútba és a létrához kö-t nyai Bőrgyárhoz folyamodtak segít- tözte a már teljesen eszméletlen! ségért, ahonnét hamarosan megérke- Gáspár Józsefet. A tűzoltók és azi zett Bregovics Mihály párttitkár és csszesereglett emberek Gáspár Józse- J Várni István tűzoltóparancsnok veze- fet kihúzták a kútból. Komoly baja \ tésével a segítő csoport. A Simon- azonban nincs, fején van kisebb sé-f tornyai Bőrgyár pihenőjében lévő rülés, ami nem életveszélyes. f Közhírré tétetik... $ Figyelem, nem hivatalos árverésről van szó, de a tárgyakat mindenki f megtekintheti Várong községben, a tanácsháza környékén, ugyanott egy J dűlővei arrébb, de található a tolnanémedi Uj Élet Termelőszövetkezet központi épülete előtt is. £ Arról van szó, hogy mindkét községben a dalmandi, illetve a var- J sádi gépállomásnak összesen három traktora található. A járókelők lile- 4 tékesek és illetéktelenek szerint ősz óta árválkodnak a traktorok az or- f szágút mellett összefagyva, havasan és főleg javítatlanul. Kérdezzük, epek ( az értékek kifelejtődtek a számításból? Az idén nem lesz szükség rájuk? J Vagy jó lesz a MÉH-nek? De megkockáztathatjuk a kérdést, talán eladók Í és közszemlére vannak kitéve? Közöljük az érdeklődőkkel, hogy ugyan- f ott eke, üzemanyagos tartály, fogas és egyéb kellék található és kapható. 4 Emberek, gazdatársak 100 forint először... P. R. 4 A simontornyai Nőtanács életéből Simontornyán, a nőmozgalom új­jászervezése óta, az asszonyok már többször bebizonyították, hogy fel­adatukat, amelyet magukra vállal­nak, minden nehézség leküzdése árán is végrehajtják. Elhatározták például, hogy az általános iskolák­ban a nevelőknek rendszeres segít­séget nyújtanak a gyermeknevelés terén, s foglalkoznak iskolán kívül is a gyermekekkel. Ezenkívül, ahol szükséges, szóval segítenek, ahol pe­dig anyagi támogatásra van szük­ség, ott a meglévő szerény eszkö­zeikhez mérten anyagi támogatást is juttatnak a rászoruló családoknak. Célja munkájuknak az is, hogy a Fóti Gyermekváros felépítését mi­nél nagyobb mértékben és minél na gyobb erőfeszítéssel támogassák. Büszkék arra, hogy eddigi munká­juk eredményeként 4600 forintot tudtak a Gyermekváros építésére el­küldeni. * Január 21-én a Nőtanács gyűlést hird.etett, melyen mintegy 50 nő vett részt. Napirendi pontjuk volt, hogy milyen segítséget adjanak a következő hónapban az iskolának és értékeljék januári munkájuk ered­ményét. A megbeszélés során felve­tődött; van olyan család a község­ben, ahol a férj tüdőbeteg és a na­pokban viszik műtétre, ugyanakkor a három gyermek kenyérkereső nél­kül marad. Az ismertetés után a nőtanács tagjai könnyes szemmel tárgyalták azokat a lehetőségeket, amelyekkel segíteni tudnának a baj­bajutott családon. Csepregi Jánosné javasolta az egybegyűlteknek, hogy a jelenlévők adományozzanak a baj bajutott csatád megsegítésére. Per­cek alatt 300 forintot adtak össze az asszonyok, mellyel befizették a vas­útnál a család részére megállapított fa és szén árát. Vásároltak ezen­kívül részükre lisztet, cukrot, zsírt és még némi pénzt is tudtak juttat­ni számukra. Vállalta a nőtanács, hogy amíg az apa kórházban lesz az itthon lévő gyermekek részére a napköziotthonba befizetik az étke­zési díjat és biztosítják a gyermekek gondozását. * A Simontornyai Nőtanács a bőr­gyár vezetőségével egyetértésben azt határozta már decemberben, hogy a Gyermekváros akció sikerének ér­dekében az asszonyok munkát vál­lalnak a bőrgyárban és a munka ellenértékeként kapott összeget a Gyermekváros építésére ajánlják fel. Vállalásuk teljesítésének ideje most jött el, tudniillik az üzem ter­vébe illő munkát tudják csak kiad­ni olyan vállalkozóknak, akik egyéb ként nem dolgozói az üzemnek, csak férjeiken keresztül tartoznak a gyár­hoz. Január 31-én öt asszony kezdte meg a hulladékválogatást. Ez a mun ka egyelőre egy hétig fog tartani, de az elkövetkező időben még több asszonynak fognak munkát adni. Munkájukat órabérben végzik és a kapott összeget a megye által vál­lalt pavilon építésére küldik be a megyei nőtanó.cshoz. A munkában Deli Györgyné, a Nőtanács titká­ra, Sárkány Ferencné, Bregovics Pálné, Deli Jánosné, Sebestyén Já­nosné és Kistököli Jánosné vesznek eddig részt. * A községben megnövekedett a nők tekintélye. A férfiak is belát­ják, hogy azon a téren, ahol az asz- szonyok tevékenykednek, ők koránt­sem tudnák azt az eredményt elér­ni, amit az asszonyok már eddig is elértek. Ezért minden támogatást megkapnak a férfiak részéről, hogi/ megkönnyítsék munkájukat. (D. GY.)

Next

/
Thumbnails
Contents