Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

TOI ' PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' Könyvtár PÉCS S"2pöö 3,y u.3 III. évfolyam, 31. szám. ÄRA: 50 FILLÉR. Csütörtök, 1958 február 6. A MAI SZÁMBAN: Bulganyin üzenete az érdeklődés középpontjában (2. old.) Zárszámadás a Dombóvári Fűtőházban (3. old.) Gyermekbénulás elleni védőoltások Szekszárdon Egészségügyi kormányzatunk bőL kezüsége lehetővé tette, az 1940. január 1-től 1957 február 28-ig szü­letett azon személyek védoltását, akik az 1957. évben védőoltásban nem ré­szesültek. A tanköteleseket az iskolákban olt­juk. A kisgyermekek és az iskolába már nem járók oltását február 11-én, ked­den 9—12 óráig az általános gimná­zium kultúrtermében végezzük. Az 1957. évben védőoltásban része­sültek harmadik oltására áp­rilis hónapban kerül sor. Az oltások fájdalommentesek. Sem miféle kellemetlen tünetet (láz, hideg rázás stb.) nem okoznak. Az egészségügyi osztály felkéri a szülőket, hogy gyermekeiket feltét­len oltassák be, mert így őket a mind nyájunkat rettegésben tartó beteg­ségtől megóvhatjuk. Eddig ismeretlen Tolna megyei úiság nyomára bukkantak A Megyei Levéltár munkatársai rábukkantak eddig ismeretlen Tol­na megyei újság példányára. Az új­ságot 1910-ben adták ki és a „Tolna megyei Hírlap” nevet viselte. A legérdekesebb az a dologban, hogy Bonyhádon írták és szerkesztették ezt a hetenként egyszer megjelenő lapot, amely a cikkei után ítélve ellenzéki újság volt. Az újság, amelyre rábukkantak az ötödik évfolyam egyik példány­száma volt, s ebből a levéltár mun­katársai arra következtetnek, hogy huzamosabb ideig megjelenhetett. Ezért kérik az olvasókat, hogy ha a tulajdonukban van a fent nevezett ré gi, ma már muzeális értéket képviselő újságnak egy-két példányszáma, ak­kor vegyék fel a kapcsolatot a Me­gyei Levéltárral. Új kultúr ház épül A nagykónyiak közös összefogás­sal, új kultúrotthon építését terve­zik, ugyanis a jelenlegi már nem fe­lel meg a követelményeknek. Az új kultúrotthon építését ez évben meg­kezdik és be is fejezik az idén. Az építésre társadalmi munkával együtt mintegy 100 ezer forintot fordíta­nak. A községfejlesztési alapból hasz­nálnak fel mintegy 30 ezer forintot a Temető utca lekövezésére. A föld­munkát már az ősszel elvégezték, jelenleg pedig a követ hordják. Kö­rülbelül 16 vagon követ hordanak az út építéséhez. A gyermekek viselkedésével, ismeretterjesztő munkával és a vár ügyével foglalkozott a simontornyai oktatási állandó bizottság A simontornyai községi tanács ok­tatási állandó bizottsága legutóbbi ülésén jelentős kérdésekkel foglal­kozott. Határozatot hoztak arravonat kozólag, hogy a gyermekek maga­tartásának alakításában és ellenőr­zésében a pedagógusokon kívül az állandó bizottság tagjai is résztvesz- nek. Elhatározták azt is, hogy az is­meretterjesztő munka keretében gyümölcstermelési és szőlészeti kér­désekről előadássorozatot indítanak. Foglalkoztak a műemlékké nyilvá­nított simontornyai vár ügyével is. Olyan terveik vannak, hogy a vár­ban múzeumot rendezzenek be és népművelési célokra használják fel a vár számos helyiségét. Erre azon­ban jelenleg nincs lehetőség, meg­oldást csak az adna, ha a bőrgyár ^ munkáslakásokat építene és akkor fel lehetne szabadítani a várban je­lenleg lakás céljaira használt helyi­ségeket. Felújítják a patronáló mozgalmat a bonyhádi járásban A Bonyhádi Járási Pártbizottság a hét elején összehívta a járás nagvobb ipari üzemeinek, állami gazdaságai­nak és gépállomásainak vezetőit, hogy ismét felújítsák a termelőszövet kezetek patronálását. Ez a mozgalom nem új, az ellenforradalom előtti években — ha fordultak is elő hi­bák a gyakorlati munka közben — a patronálási mozgalom elősegítette a termelőszövetkezetek gazdasági fejlődését, a munkások és parasztok szövetségének, barátságának elmé­lyítését. Ebből kiindulva határoztak úgy a Bonyhádi Zománcgyár, a 24. sz. AKÖV, a Juhépusztai Állami Gazdaság és a többi nagyüzem vezetői, hogy ismét rendszere­sen segítik közvetlen formában is a kijelölt termelőszövetkezetet. A patronálási mozgalommal kap­csolatban az első megbeszélésen több jelenlévő elmondotta gyakorlati ta­pasztalatát, elképzelését. Horváth Lajos, a teveli gépállomás igazgatója, például azt hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek patronálását, ezután ne felülről kapott parancs­szóra végezzék az üzemek vezetői, hanem, aki elvállalta, hogy ily mó­don is segíti a termelőszövetkezete­ket, az ismerje meg az ottani helyze­tet és munkájától függően minél több időt töltsön a termelőszövetke­zetben. Nagy Ferenc, a Bonyhádi Zo­máncgyár igazgatója pedig azt hang­súlyozta, hegy a patronálok vigyáz­zanak arra: ne utasítgatásokkal, ne a ter­melőszövetkezeti demokrácia megsértésével próbáljanak bele­szólni a termelőszövetkezet ügyeibe, mert ezt a termelőszö­vetkezetek vezetői és tagjai nem veszik szívesen, az ilyen patro­náló mozgalom többet árt, mint használ. Ellenben a vállalatok gazdasági ere­jükhöz mérten, kézzelfogható segít­séget adjanak a patronált tsz-nek. Ha történetesen elromlik egy kisebb munkagép, a vállalat — ha ez mód­jában áll — gyorsan és jutányos áron javítsa meg, adjon segítséget közvetlen a vállalat a könyvelésben és a termelőszövetkezet számszaki munkáinak elvégzésében és így to­vább — javasolta Nagy Ferenc. Jeig- ler János, a Juhépusztai Állami Gaz­daság főagronómusa pedig olyan ígéretet tett, hogy az irányítása alatt álló állami gazdasági szakemberek a patronált teveli Kossuth Ter­melőszövetkezetben az ottani tsz vezetőkkel közösen kidolgoz­zák a belterjes gazdálkodásra vo­natkozó fejlesztési tervet. Az állami gazdaság megígéri a ter­melőszövetkezetnek azt is, hogy el­fogadható áron nemesített, fajtiszta vetőmagvakat és tenyészállatokat ad a gazdaság fejlesztése érdekében. Miután mindenki elmondta véle­ményét, észrevételét és javaslatát, a patronáló mozgalommal kapcsolat­ban, a járási pártbizottság mezőgaz­dasági osztályvezetője, Kurilla József megállapodott az üzemek vezetőivel abban, hogy ki melyik tsz-t patro­nálja. Azt most még nem lehet tudni, hogy milyen eredménye lesz a meg- újhódó patronálási mozgalomnak a bonyhádi járásban. De ha olyan lel­kesen elvégzik a feladatot is, mint amilyen örömmel elvállalták, akkor lesz is eredménye. Tovább erősödik a járásban a munkások és parasztok szövetsége, barátsága, gyorsabb üte­mű lesz a termelőszövetkezetek gaz­dasági fejlődése, politikai megszilár­dítása. Hetvenöt garnitúra Szekszárd" hálót készítettek Januárban Zenei előadássorozatot rendez a TTIT és a zeneiskola A TTIT szekszárdi szervezete és a Liszt Ferenc Zeneiskola zenei elő­adássorozatot rendez, Szekszárd ko­moly-zenei igényeinek kielégítésére. Az első előadásra, Zempléni Kornél zongoraestjére, február 20-án kerül sor. Március 20-án a Zeneiskola ta­nárainak hangversenyét rendezik meg, április 10-én a Pécsi Szimfoni­kusok vendégszerepeinek, május 22-én pedig Husek Rezső zongora­estjében gyönyörködhet a közönség. Az elmúlt években a Szekszárdi Vasipari Vállalat kezelésében műkö­dött az asztalos üzem. Az idén az ■asztalos üzemet leválasztották a vas­ipartól és így önálló vállalatként kezdte meg az 1958. évi tervek telje­sítését. Az új vállalat vezetőjétől, Kapás Bélától érdeklődtünk a januári ter­melési eredményekről. A tájékozta­tás szerint januárban olyan eredmé­nyeket értek el, melyhez hasonló az elmúlt évek során nem volt. Januárban a szokásos 35—40 hálószobabútor helyett 75 garni­túra „Szekszárd” hálót készítet­tek. A bútorok átvételekor a nagykeres­kedelmi vállalatok szakemberei el­ismerően nyilatkoztak az új vállalat termékeiről, és már a januári bútoro kát el is szállították. A szekszárdi kö­zönség 20 garnitúra „Szekszárd“ hálót vásárolhat, de az ország szinte minden részébe küldtek a szekszárdi bútorokból. Veszprém, Várpalota, Tolna, Bonyhád, Tamási és Tapolca la­kói vásárolhatnak a szekszárdi bútorgyár első szállítmányából. A bútorkészítésre profilírozták a Faipari Vállalatot, de e mellett a lakosság szolgáltatásait is elvégzik. Januárban például 16 ezer forintnyi javítási szolgáltatásokat végeztek. Ebben a munkában különösen padló­zás, nyüászáró faszerkezetek készí­tése szerepelt, ügy számítják az új vállalatnál, hogy februárban — ha a fenyőíűrész- áru ellátás zavartalan lesz — újabb 75 garnitúra festett szoba­bútort tudnak a vásárlók rendel­kezésére bocsátani. E mellett több javítási és szolgálta­tási munka elvégzését is tervezik, mint januárban. Jól sikerült véradóünnepség Pakson A paksi területi Vöröskereszt tag­jai elhatározták, hogy véradóik ré­szére kis családi összejövetelt tar­tanak. Már napokkal előbb lelke­sen dolgoztak a vöröskeresztes ta­gok az ünnepség előkészítésén. Az összes meghívott véradó részére kis vöröskeresztes jelvényt készítettek, a termet nagyon szépen feldíszítet­ték, hogy ezzel is emeljék az ünnep­ség hangulatát. Minden aktíva sütött süteményt, hozta a bort, hogy legyen mivel meg kínálni a vendégeket. A környező községek Bölcske, Madocsa, Duna- kömlőd vöröskeresztes szervezetek tagjait is meghívták és meg kell jegyezni, hogy azok igen szép szám­mal meg is jelentek. Az ünnepséget Pach Endréné a paksi vöröskereszt titkára nyitotta meg, majd dr. Danis György járási tisztiorvos beszélt a Vöröskereszt feladatairól általában és a véradás jelentőségéről, fontosságáról. Ezután dr. Sólyomvári Nándor, a Szekszárdi Véradó Állomás vezető­je konkrét példákon keyasztül mu­tatta be a vér életmentő szerepét. Beszélt a vérátömlesztés fejlődésé­ről, mely a tudomány előrehaladása következtében az emberek életének megmentésében ma már komoly sze­repet játszik. Elmondotta, hogy a kapitalizmusban nem építették ki a véradó mozgalmat, hanem alkalmi véradók spenderek voltak, akiket elhívtak vért adni ahhoz a beteghez, aki meg is tudta fizetni a kapott vérmennyiséget. Ha nem tudott fi­zetni, akkor meghalt. Ezzel szemben a népi demokráciák ban ma már a donorokon keresztül biztosítva van a szervezett vérellá­tás és bárki — akinek szüksége van rá — teljesen ingyen kap annyi vért, amennyi a felgyógyulásához kell. Pánczél Gézáné a Vöröskereszt megyei titkára átadta a többszörös véradóknak a jelvényt és az okleve­let, többek között Mácsik Lajosné 21-szeres, Szabó Györgyné 20-szoros, Piroska István 21-szeres, Resch Já­nos 20-szoros véradóknak, valamint Papp István, Prantner Jánosné, Tűm pék József, Pach Jánosné, Diósy Józsefné, Ledneczki Jánosné és Ma­jor Ferenc, többszörös véradóknak. A felsoroltakon kívül mintegy tizen­öten 1958. évre szóló ajándéknap­tárt is kaptak. A hivatalos rész után igen kedves műsor volt. Pánczél Gézáné Tavaszi készülődés Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is készülődnek a tavaszi megindulásra. Hordják a trágyát, ja­vítják a gazdasági felszerelést és tisztítják a vetőmagot. Tamási község mintegy hétezer holdas határában jó eredménnyel gazdálkodnak az egyéniek. Egymás­után fordulnak ki a trágyával meg­rakott kocsik, igyekeznek a tamá­siak is jó erőben tartani a földet, amely a nagyobb termést biztosít­ja. Kovács István 12, Szőke Ferenc 7, Bakó Sándor 9, Szalai József 12, Fehér József 7, Katona Vendel 5 holdas dolgozó parasztok és még sokan készülődnek szorgalmasan a tavaszi megindulásra. A termelőszövetkezeti mozgalom hírei Január első hónapjában — a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak jelentése alapján — 238 tagot vettek fel a megye termelőszövetke­zeteibe. Januárban há.rom új' ter­melőszövetkezet is alakult. Amint ar ról már hírt adtunk Nagydorogon egy. Kölesden pedig két termelőszö­vetkezet alakult, s kezdte meg a kö­zös gazdálkodást. Ezenkívül több termelőszövetkezeti előkészítő bi­zottság működik a megyében. A töb bi között Dalmandon, Kocsolán, Döb röközön, Nagyvejkén és Bikácson. * Január hónapban a járások kö­zül legtöbb tsz-tagot vettek fel a szekszárdi járás termelőszövetkeze­teibe: összesen 62 tagot. Nagyobb arányú belépés volt a faddi terme­lőszövetkezetekbe, Tengelicen és Tol nán. * A Népújság január 29-i számában hírt adtunk arról, hogy Zomba Pa­radicsom-pusztán az ellenforrada­lom előtt jól működő Béke Tsz tag­jai ismét megkezdték egy új szövet­kezet szervezését. Most arról adha­tunk hírt, hogy Paradicsom-pusztán Uj Béke néven, február első napján megalakult a termelőszövetkezet. Az Uj Békének 23 tagja és 111 hold földje van. Említésre méltó, hogy beléptek a termelőszövetkezetbe azok a traktorosok is, akik az ellen- forradalom előtt, mint gépállomási dolgozók szántottak-vetettek a tsz- ben. A Paradicsom-pusztai Uj Béké­ben még a tavasszal megkezdik « közös gazdálkodást. A bonyhádi járásban a meglévő termelőszövetkezetekben nap mint nap vesznek feli új tagokat. Ja­nuár hónapban a járásban összesen 41-en léptek be a termelőszövetke­zetekbe. Legtöbben a zombai Jóba­rátság Tsz-be kérték felvételüket 14 tag, 45 hold földdel. Medinán is új tsz van alakulóban. Nyolc egyéni parasztból álló előké­szítő bizottság szervezi a termelőszö­vetkezetet. Egyelőre még ott tartóé­nak, hogy beszélgetnek a termelő- szövetkezettel szimpatizáló egyéni parasztokkal, s a tervük az, hogy még február hónapban megalakítják a szövetkezetei.

Next

/
Thumbnails
Contents