Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-04 / 29. szám
EI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' V t r ’ III. évfolyam, 29. szám. ARA: 50 FILLÉR. Kedd 1958 február 4. Meghalt Horváth Imrei I EX?" ' külügyminiszter Horváth Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, a munkásmozgalom régi harcosa, hétfőre virradó éjszaka 57 éves korában, hosszú betegség után elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. Új tipusu konyhabútor Vikend-ház építés a ICTSZ-ek tervében ,,Beesületholt66 a Garay-téri általános iskolában A Tolna megyei kisipari szövetkezetek mint már korábban hírt adtunk róla, az idén számos új, eddig nem gyártott áru készítését vették tervbe. A Bátaszéki Épületkarbantartó szövetkezet tagjai az első negyedévben újtípusú konyhabútoi’t készítenek. A saját tervezésű bútor minősége jobb az eddig ismerteknél, és sokkal kevesebbe kerül. Az újtípusú konyhabútorból 15 garnitúrát készítenek. E mellett tervbevették, hogy 18 hálószobabútort, négy fényezett szekrényt, 10 fényezett rekamiét készítenek az első negyedévben. A tolnai épületkarbantartó szövetkezet tagjai elhatározták, hogy egy 3x3 méteres vikendház mintapéldányát készíti^ el. Ha a mintapéldány a szövetkezet jubileumi kiállításán a vásárlóknak megfelel, akkor sorozatban fogják készíteni. A vikendház olcsó lesz, gyorsan összerakható és szétszedhető. hírek a szövetkezetekből A bátaszéki ruházati szövetkezet az elmúlt év negyedik negyedében a kcreskedelemngk csak első osztályú cipőt adott át. A cipők után minőségi kifogás nem érkezett. * A gyönki épületkarbantartó szövetkezetnél a megnövekedett rendelések gyors elvégzése érdekében egy nagyteljesítményű szalagfűrészt állítanak üzembe. * A tolnai fémtömegcikk szövetkezet tagjai 1958-ban 100 ezer darab kerékpárcsomagtartót készítenek, amit a nagykereskedelmi vállalatoknak adnak át. * Még az idén a paksi építőipari szövetkezetben is megkezdik a fényezett bútorok készítését. A szövetkezet termékeit, úgy tervezik, hogy Paks környékén fogják majd értékesíteni. * A szekszárdi cipész szövetkezetben a gyermekcipők javítási idejét az eddigi 4—5 napról, három napra csők kentették. A Tolna megyei Népbolt Vállalat az üzemi pártszervezet javaslatára a vállalat által patronált iskolában „Becsületboltot” létesít. A bolt lényege a következő: A Népbolt körülbelül 500 -forint értékben olyan papír- és írószer árut ad át az iskolának, melyre a tanulóknak leggyakrabban szükségük van. A kis szekrénykében elhelyezett áruból a tanulók minden ellenőrzés nélkül szolgálják ki saját magukat, az árjegyzék alapján. A vásárolt áru ellenértékét a tanulók az ugyancsak szekrényben lévő pénztárba teszik be. A vállalat vezetősége és pártszervezete azzal a céllal vezetve hozza létre ezt az újtípusú boltot, hogy ezzel hozzájáruljon a fiatalok társadalmi tulajdon védelmére irámjuló neveléséhez. Bízunk abban, hogy ez a kísérlet sikerrel jár és a kívánt célt el fogja érni, s a tanulók a kizárólag becsületükre bízott társadalmi tulajdonnal hűségesen fognak bánni. Az áru mellé az alábbi szöveget kívánjuk kifüggeszteni: „Pajtások! Az itt elhelyezett áru a Tolna megyei Népbolt Vállalat árukészletéhez tartozik, tehát „társadalmi tulajdont” képez. A vásárlást mindenki saját maga eszközölheti. Az áru ellenértékét a vásárlás megtörténtekor a pénztárba be kell tenni, s hogy ez megtörténik, annak ellenőrzését « legszigorúbb ellenőrre; a „becsületeire” bízzuk. Hisszük, hogy jó ellenőrt választottunk. TOLNA MEGYEI NEPBOLT _ VÁLLALAT VEZETŐSÉGE” Egyesült Arab Állam A közelkeleti térség két fontos állama Egyiptom és Szíria elhatározta, hogy Egyesült Arab Állam néven szövetségi államot alakít. Az új államszövetség területe 1170 000 négyzetkilométer. lakosainak száma 23 800 000 fő. Mindkét ország határain belül óriási lakatlan sivatagok találhatók, így Egyiptomi 1 000 000 négyzetkilométernyi területéből csupán a Nílus folyó két partján húzódó vékony sáv, valamint a folyó deltája, azaz összesen kb. 40 000 négyzetkilométer kultúrtermet. Szíriában a tengerparti sávon kívül csak a Libanonnal, Izraellel, valamint Jordániával határos területeket művelik. Az új államszövetség a világ gazdasági politikájában jelentős szerephez jut azzal, hogy területén keresztülhúzódnak a közel, és középkeleti olajmezők távvezetékei. Ugyancsak itt vezet keresztül a 165 km hosszú Szuezi-csatorna, a világkereskedelem egyik legfontosabb víziútja. Az új szövetségi állam mindkét tagjának gazdasági életében a mező- gazdaságnak túlnyomó szerepe van, hiszen mindkét ország alig néhány évvel ezelőtt még félgyarmati függőségű terület volt. A mezőgazdaság monokulturális jellegét többek között az is mutatja, hogy az egyiptomi exportban a gyapotkivitel 90 százalékos aránnyal szerepe,!. A szövetségi állam mindkét tagjának területén különböző ásványi termékek felkutatására nagyszabású munkálatok indultak meg. (Terra) — A SZEKSZÁRDI központi művészeti együttes február 15-én fél 8 órakor a B. M. rendőrklubban mutatja be a Világirodalom humora című műsorát. Ugyancsak 15-én este az újvárosi gazdakörben a KISZ- saervezettel közösen adnak műsort a központi együttes tagjai. — A Szovjet Tudományos Akadémia oceanográfiai intézetének fekete, tengeri tudományos kutató kísérleti állomásán elkészült egy új műszer — a vízalatti televizor. A készülék segítségével a hajón levők mindazt megláthatják, ami a tenger mélyén történik. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1957-ben Az 1957. év kezdetén igen súlya3 gazdasági helyzetben volt az ország. Az ellenforradalom - főképpen az 1956. év végi és az 1957. év eleji termeléskiesés révén — közel 29 milliárdos kárt okozott az ország gazdasági életében is. A népgazdaság álló- és forgóeszközeiben mintegy 2,5 milliárd forint ká.r keletkezett. Az ipari termelés — az id.ény jellegű élelmiszeripar nélkül számítva — 1956 novemberben 10 százaléka, decemberben 24 százaléka volt 1956 első kilenc havi átlagának. Súlyosbította a helyzetet, hogy 1956-ban kedvezőtlenebb volt a mezőgazdasági termelés, mint áz előző években. Mindezek következményeképpen 1956. évben a nemzeti jövedelem — változatlan árakon számítva — közel 10 milliárd forinttal, 11 százalékkal volt kevesebb, mint 1955-ben. (A továbbiakban, némiképp rövidítve, közöljük az 1957-re vonatkozó megállapít ásókat.) A' népgazdaság fejlődését, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét 1957-ben a következő fontosabb adatok jellemzik. ipar — építőipar 1957-ben az állami ipar egy nspra jutó termelése az év második negyedében elérte és a negyedik negyedévben 17 százalékkal meghaladta az 1955. év napi átlagos termelését. 1957. év egészét tekintve az állami ipar 11 százalékkal termelt többet, mint 1956-ban és 2 százalékkal többet, mint 1955-ben. Az 1957. évi egy napra jutó termelés 3 százalékkal kevesebb volt, mint 1956 első kilenc hónapjának napi átlagos termelése- Az állami ipar 1957. évi termelési tervét 10 százalékkal túlteljesítette. Az állami iparon belül legnagyobb mértékben a könnyűipar termelése nőtt: a könnyűipar 1957-ben 26 százalékkal termelt többet, mint 1956- ban és 2 százalékkal volt több, mint 1955- ben. Az élelmiszeripar termelése 6 százalékkal volt több, mint 1956- ban és 1 százalékkal több, mint 1955-ben. A nehézipar 1957-ben az 1956. évinél 9 százalékkal, az 1955. évinél 1 százalékkal termelt többet. Nagyobb mértékben nőtt a szövetkezeti ipar és a magánkisipar termelése. Az egész ipar termelése 1957- ben 17 százalékkal haladta meg az 1956. évit és 6 százalékkal volt több, mint 1955-ben. 1957-ben a fontosabb cikkek termelése a következőképpen alakult:* 1957 év 1955 év százalékában Szén 95 Kőolaj 42 Villamos energia 100 * Az 1957. évi adatokat célszerűbb az 1955. éviekkel összehasonlítani, mint. hogy az előző évi — az 1956-os — adatok éppen az éwégi termeléskiesés kö. vetkeztében nem nyújtanak helyes ösz- szehasonlítási alapot Acél 84 Hengerelt termékek 101 Autóbusz 73 Tehergépkocsi 82 Csúcseszterga 117 Motorkerékpár 212 Rádió 120 Nitrogén-műtrágya 132 Tégla 116 Cement 84 Pamutszövet 89 Gyapjúszövet 93 Kötöttáru 126 Bőrcipő 106 Vaj 107 Csontos nyershús 113 Cukor 121 Sör 116 A széntermelés növelésére a kormány számos intézkedést tett. Az intézkedések hatására a bányászok száma, és ezzel együtt a szén- termelés hónapról hónapra nőtt, az éves tervet 4 százalékkal túlteljesítették. A napi átlagos széntermelés azonban még novemberben is — amikor a termelés az évi legmagasabb szintet érte el — 1 százalékkal kevesebb volt, mint 1956 első kilenc hónapjának átlagában. A gépipar 1957-ben 8 százalékkal termelt többet, mint 1956-ban és 1 százalékkal többet, mint 1955-ben. A Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok — annak ellenére, hogy teljes termelésük 11 százalékkal csökkent — 1957 negyedévi átlagában 15 százalékkal több fogyasztási cikket adtak át a belkereskedelemnek, mint 1956 első háromnegyedév átlagában. Az építőanyagipar 1957-ben több égetett téglát, húzott üveget gyártott, mint 1956-ban. Az égetett mész és a cserép termelése nem érte el az 1955. évi színvonalat. Az építőanyagiparon belül legnagyobb mértékben az épületelemgyártás termelése emelkedett: vasbeton-gerendából 63 százalékkal többet gyártottak, mint 1356-ban és csaknem kétszeresét az 1935. évi mennyiségnek. A vegyiparban 1956-hoz képest 21 százalékkal, 1955-hoz képest 17 százalékkal nőtt a termelés. 1957-ben benzinből 61 százalékkal, gázolajból 38 százalékkal, marónátronból 12 százalékkal, kénsavból 13 százalékkal többet, nitrogénműtrágyából 15 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1956- ban. A Borsodi Vegyikombinát újabb üzemzavar következtében 1957- ben sem termelt számottevő mennyiségű műtrágyát. A gyógyszergyárak 1957- ben mintegy 30 százalékkal termeltek többet, mint 1956-ban. A könnyűipar valamennyi fonto- tosabb ágazatának termelése mar 1957 első negyedévének végén megközelítette, májusában meghaladta az 1956. év első kilenc havának átlagos termelését és az 1955. évi havi át-- lagos színvonalát is. 1957-ben a textilipar 18 százalékkal, a bőr- és szőrmeipar 40 százalékkal, a faipar 25 százalékkal termelt többet, mint 1956-ban. A könnyűipari termelés ö- vekedését a megfelelő anyagellátás és a létszámnövekdés biztosította. A textiliparban 1957 szeptemberében 9000-rel, a ruházati iparban 7000- rel, a faiparban 2000-rel több munkás dolgozott, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripar fontosabb ágazatai közül 1957-ben a húsipar termelése 2 százalékkal, a konzerviparé 10 százalékkal, a cukoriparé 39 százalékkal, az édesiparé 32 százalékkal, a növényolajiparé 22 százalékkal, a dohányiparé 57 százalékkal volt több, mint 1956-ban. Az állami ipar munkásainak száma 1957 szeptemberében 4000-rel több volt, mint 1956 szeptemberben, a többi állománycsoportba (műszaki és adminisztratív alkalmazottak, kisegítők, stb.) tartozók száma ugyanezen időszak alatt 19 000-rel csökkent. 1957 szeptemberében a kisipari termelőszövetkezetekben kereken 20 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. A magánkisiparosok és alkalmazottaiknak száma 1957 folyamán 26 000-rel nőttAz egy munkásra jutó termelés az állami iparban (élelmiszeripar nélkül számítva) az év egészét tekintve 4 százalékkal alatta maradt az 1956. év első kilenchavi átlagának. A termelékenység 1957 negyedik negyedé(Folytatás a 2, oldalon.)
