Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

TT ' MECY LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Elsőizben rendezik meg az idén Tolna megyében a kaposmenti napokat Tolna megyében már több eszten­dős hagyomány a megye egyik leg­nagyobb néprajzi jelentőségű vidé­kén, a Sárközben a sárközi napok megrendezése. A Sárköz mellett azonban mindeddig elhanyagolták a megye egyik másik, ősi hagyomá­nyokat őrző vidékét, a Kapós-men­tét. Az idén az eddigi mulasztások pótlására első ízben rendezi meg a megyei tanács művelődésügyi Osz­tálya a kaposmenti községek taná­csaival közösen a kaposmenti na­pokat. A tavasszal sorra kerülő kétna­pos ünnepséghez már megkezdték az előkészületeket. A tervek szerint az ünnepségek központja Döbröközön, a legnagyobb kaposmenti községben lesz, ahol ünnepi nagygyűlés nyitja meg a kaposmenti napokat, amely­nek műsorában néprajzi kiállítás, népi együttesek bemutatója s kü­lönböző sportesemény is szerepel, így kerül sor a híres lótenyésztő ka­posmenti falvak lovasversenyének megrendezésére is. A jelentős kulturális esemény iránt már eddig is nagy érdeklő­dés nyilvánul meg és a rendezőség többezer látogatót vár a kaposmenti napokra Döbröközbe. V ízgazdálkodási Társulás alakult Bonvhádon A Bonyhádi Községi Tanács és a falu lakossága Vízgazdálkodási Tár­sulás alakítását tervezi. A társulás megalakultával megoldódna a város perifériájának vízellátása és csator­názása ... A terveket az Építésügyi Minisztérium Mélyépítési Tervező Vállalata készíti el. A vállalat dol­gozói vállalták, hogy a terveket a 105 ezer forintos tervezési költség helyett 35 ezer forintért elkészítik. A társulás a közeljövőben meg­kezdi működését. A Hazafias Népfront békegyűlései a megyében Sikerült a számítás Február közepéig szokatlan, ta- vaszias volt az időjárás. A talaj any- nyira megszikkadt, hogy lehetett szántani, fogasolni, műtrágyát szór­ni. A Juhé-pusztai Állami Gazdaság határában jártunk, ahol amint ké­pünk is igazolja, szántottak a trak­torok. A tavaszi szántás azonban nem a legszerencsésebb, mondhat­nák többen, de jól tudják ezt a gaz­daság szakemberei is. Gondolták február közepén vagyunk, „még nem ette meg a kutya a telet”, szánthatunk, lesz még hó, és így jó magágyat készítünk a lucerna alá. Sikerült a számítás. A tavaszt várják a szekszárdi téglagyárakban------------------------------------ * —----------------t-------------­M ég nincs itt a tavaszj hiába tr éfál velünk az időjárás, egy-egy na­pon hiába emelkedik fel a hőmérséklet 10—15 fokra, az éjjelek még hidegek. Ilyenkor a tavaszt várják a téglagyárakban. Előkészítik a gé­peket a nyári munkára, a gyárakat szinte újjávarázsolják a téli hóna­pok alatt. A szekszárdi téglagyárak ban is már a múlt év végén el­kezdték a tavaszi előkészületeket, s most amellett, hogy a meteorológiai intézet jelentéseit figyelik, sokat tesznek azért, hogy az idei év ered­ményes legyen, hogy olcsón, jóminőségű téglát termelhessenek. A Tolna megyei képviselők cso­portja február 22-én tartott ülésén elhatározta, hogy a közeli napokban és hetekben különös súllyal foglal­kozik a tavaszi mezőgazdasági mun­kákkal. Több faluban tart békegyű­lést, főként azokban a községekben, ahova egyébként ritkán jut el a képviselői csoport egy-egy tagja. A fenti elhatározás nyomán első­nek VASS ISTVÁNNÉ 22-én este Zombán tartott békegyűlést, melyen a község dolgozói közül mintegy 500-an vettek részt. A beszédet meg­előzően az iskolások műsort adtak, melyben felelevenítették Zomba község régi népi hagyományait. Vass elvtársnőt az úttörők köszöntötték. Az ünnepség utáni vacsorán a részt­vevők nagy szeretettel vették kö­rül. Másnap Lengyel községben tar­tott békegyűlést, ahol a kultúrház- ban mintegy 700-an jelentek meg. Jelen volt a község apraja-nagyja. Az ünnepség után a lengyeli általá­nos iskolában volt közös ebéd, ame­lyen találkozott Vass elvtársnővel a község dolgozó parasztsága, s a tan­gazdaság dolgozói. Utána megtekin­tette a gazdaságot. Dunaföldváron BOGNÁR JÖZSEF elvtárs az MSZMP dunaföldvári szervezetének ismerkedési estjén vett részt, ahol mintegy 70—80 csa­lád előtt tartott felszólalást. KIRÁLY LÁSZLÓ elvtárs Bölcs­kén tartott igen jól sikerült béke­gyűlést, amelyen 130 dolgozó pa­raszt vett részt. Simontornyán SZABÓ PIROSKA elvtársnő tartotta meg beszámolóját mintegy 350 dolgozó előtt. Az ün­nepség után a helybeli általános is­kola nyolcadik osztályos tanulói rendeztek farsangi ünnepséget, mely re Szabó Piroska elvtársnőt is meg­hívták. Az ünnepség után a helyi Nőtanács látta vendégül Szabó Pi­roskát. Faddon SZÁNTÓ MIHÁLY álta­lános iskolai igazgató tartott béke­gyűlést, amelyen mintegy 300-an vettek részt. A gyűlés érdekessége, hogy a hallgatóság között 200 asz- szony is volt. A békegyűlést műsor és színdarab egészítette ki, amelyet az általános iskolásolT rendeztek. Új takarmányrépa előállításával kísérleteznek (regszemcsén Karnevál Bölcskén A bölcskei úttörők február 19-én vidám farsangi karnevált rendez­tek. A mulatságot lázas készülődés előzte meg. Az ünnepségre az út­törők meghívták a pedagógusokat és szüleiket is. A jelmezesek közül a közönség­nek legjobban a kínai hercegnő, a kondás, a cigány és a szakács tet­szett. A mulatság, melyhez a zenét az iskola zenegépe szolgáltatta, este kilenc óráig tartott. Az úttörők úgy tervezik, hogy a jövőben is rendez­nek hasonló mulatságokat... — Egyik legfontosabb kísérletünk megfelelő takarmányrépafajta ki- tenyésztése. Még a háború előtt igen közkedvelt volt a Mauthner-féle ta­karmányrépa, amelynek igen magas szárazanyagtartalma volt és ennek megfelelően sokáig elálló. A háború után a sopronhorpácsi, rózsaszínű Béta terjedt el, amely nagy tömeget ad, de nagyobb nedvességtartalma miatt nehezebben is tartható el. A két répafajta keresztezéséből aka­runk új répafajtát előállítani, olyant, ami nagy termést ad és amel­lett jól eltartható. Ez az új fajta a régi Mauthnerhez hasonló, úgyneve­zett hengerrépa lesz és az lesz még az előnye, hogy nem ül mélyen a földben, könnyen lehet majd szedni. — Mondotta az új kísérletről Mészá­ros László, a Kísérleti Intézet mun­katársa. ÍGY LÁTTAM... Befordulok a József Attila utca sarkán. Nagyon óvatosan, vigyáz­va lépek, mert síkos az utcasarok. A járda itt nagyon keskeny — ez bonyhádi specialitás. A déli napfény simogató mele­gének nem állt ellen a frissen hul­lott hó, és a feltámadt délutáni szél csillogó jégpáncélt varázsolt az utcasarokra. Előttem két diák­lány halad. Meg-megcsúsznak. Ne­vetnek, hangosan csevegnek. Lá­balják kezükben szatyrukat. Sport felszerelés, tornacipő van benne. Bizonyára — szavaik után — „ko­sarasok”. Edzésre mennek. Előt­tük az úton egy férfi Tus kéziko­csin tele zsákot húz. Fekete kabá­tot és kalapot hord. Szelesvállú, olyan ötvenévesnek látszik. Ne­héznek látom a férfi mozgását, csikorognak a kiskocsi kerekei. Ta­lán darát visz haza hízójának, vagy szenet a hideg megfékezésé­re. Megáll egy pillanatra, erőt gyűjt. Emelkedik az utca. A lá­nyok hirtelen vállukra vetik a szatyrot, és egy pillanat alatt ott teremnek a kiskocsi mellett. Adja csak ide bácsi! — csicser- gik, mi ezt még könnyebben húz­zuk. Nem értem a választ, de látom, hogy a bácsi szabódik. A lányok nem engednek. Addig erőszakos- kodnak, míg átengedi a férfi a ko­csit. Közben hangosan magyaráz­za a lányoknak: Nem nehéz ez kérem! No, meg nem is vágyókén még olyan öreg, hogy segítségre szoruljak... A lányok semmibe veszik a duzzogást, és frissen, lendületesen megindulkak. A tulajdonos a ko­csi mögött lépeget. Rágyújt egy cigarettára, mélyet szippant belő­le. Kíváncsi vagyok, mi lesz a tör­ténet vége. Továbbra is észrevét­len akarok maradni, lelassítom lépteimet, ök hárman gyorsan ha­ladnak most már előttem. Az utca derekán befordulnak egy ud­varba. Akkor érek az udvar elé, mikor kilép a két lány a ház ka­puján. A férfi még utánuk szól: Köszönöm lányok! — és köszönt engem is. A lányok is rámköszön­nek. Most ismerem meg őket. „Keristák”, a mi tanítványaink. Ruzsik Kati és Somogyi Dóri a második osztályból. Együtt me­gyünk tovább az iskola felé. Meg­dicsérem őket. Széltől kipirult ar­cuk egy árnyalattal még rózsá- sabb lesz. Tudják kinek segítettek? — kér dem. Nem. Nem is fontos — válaszol­ják egyszerre. Az öreg Baráth Jóska volt az, a cigányprímás — világosítom fel őket. Hű! Ha tudtuk volna — csacsog jók — akkor megkértük volna, hogy játszón el nekünk egy mam­bót. Vidáman, ritmusban lépegetünk tovább... Jó érzés áradt szét ben nünk. Mindannyian örültünk. Mi­nek? Az öreg Baráth Jóska a fi­gyelmes segítségnek. A lányok a dicséretnek: Én magam: a lányok viselkedésének. K. F. C SATÁR Az elmúlt évben a tervet nem tudták teljesíteni. 1957 tavaszán sze relték fel a nagyteljesítményű gé­peket, s mire a szerelési munkála­tokkal elkészültek, már kifutottak az időből, s a következő hónapok­ban ha teljesítették is a tervet, de a lemaradások pótlását már nem tudták elvégezni. Az idén teljesítik a tervet. A gé­piberendezést már kijavították. Át­szerelték a prést is, úgy, hogy most alul van a finom henger, és a mész­köves földet 1 milliméteresre tud­ják porhanyítani, mielőtt téglát for­málnak belőle. Két hét múlva üzemképesen ad­ják át a szerelők a présgépet a termelésnek. A föld nagy részét már előkészítették a nyersgyártáshoz. Úgy tervezik a gyárban, hogy az idén sokkal olcsóbban fogják a föld­előkészítést a tervezettnél elvégez­ni. Ugyanis a nyersgyártási terv megvalósításához szükséges föld egy részét — 1500 köbmétert — majd a nyár folyamán készítenek elő, így 12 forinttal olcsóbba kerül az ezer tégla előállításához szükséges föld kitermelése. Március 15-én kezdik meg a ke­* PALÁNK Palánkon már felszerelték az ősszel kapott baggert az idén a gép végzi majd el az emberek helyett a présgéphez a föld előké­szítését. A szerelők a gép utolsó ellenőrzését végzik, másfél hét múl­va üzemképesen adják át a prést és a baggert. Ekkora már a villany- szerelési munkálatokat is befejezik. A palánki téglagyárban a nagy­teljesítményű földelőkészítőgép mel­lé 450-es présgépet állítanak üzem­be, emellett a nyáron majd még öt asztalnál kézivetők is téglát gyár­tanak, és az év végére hétmillió darab téglát fognak készíteni. A tavalyi nyerstégla égetést feb­ruár elsején fejezték be, most ja­vítják a kemencét. Befejezték a földregázolását, 5100 köbméter föl­det készítettek elő nyerstéglagyár­táshoz, és úgy tervezik, hogy már­cius 10-én megkezdik a munkát. Rövidesen elkészül a kemence is és akkor teljes kapacitással dolgozhat a téglagyár. Az elmúlt évben eredményesen dolgoztak a palánki téglagyárban, 100 ezer darabbal több téglát ké­szítettek, mint amennyit a terv elő­írt, az idén úgy tervezik, hogy a tö­rényes adagolót állítanak majd izembe és ezzel a megoldással sok­mencekémény építését is. Az el- núlt évben, és évekkel ezelőtt is jft nindig sok baj volt a kéménnyel, J i em volt megfelelő a huzat. Az idén j j nájusra elkészül a kémény. Május­ai )an még bővítik a présgépet, szek­ir r v :al olcsóbban tudják majd a téglát V gyártani. $ <rj Csatárón felkészültek a tavasz­ul a, a gépeket kijavították, a munká­lj ok várják az első fagymentes na- lókat, hogy az idén közel három és ŐJ élmillió darab nyerstéglát készít­ői lessenek. | ____________________ I k életesbb gépiberendezés segítségé­vel sokkal több téglát tudnak majd terven felül készíteni. Az idei nagyobb tervfeladatok megvalósításához bővítik a szárító­teret is. A nyár folyamán újabb szá­rító fészereket építenek. Az ezekhez szükséges anyagot már biztosították. Palánkon az idei termeléshez szükséges munkaerőt már biztosítot­ták, megfelelő a gépiberendezés is, és biztos, hogy az idén is hasonló eredményeket érnek el a termelés­ben, mint az elmúlt évben. P. J. í I Ifjúsági seregszemlére készülnek a bonyhádi járásban A bonyhádi járási művelődési '.zervek és a járási KISZ bizottság neghirdették a járás területén mű­ködő művészeti csoportok seregszem •jét. A múltbeli gyakorlattól elté- ően, nem lesznek körzeti bemuta­tók, hanem csak a járási találkozó­ra kerül sor április 13-án, a járási művelődési otthonban. Az eddigi jelentkezésekből kitű­nik, hogy zömmel színjátszó csopor­tok készülnek a találkozóra. A je­lentkező táncegyüttesek száma saj­nálatosan kevés.

Next

/
Thumbnails
Contents