Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-19 / 16. szám
198# január 19. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG Ä Jcsnyaiak Bőröksége n A felszabadulás után sok „örököse” akadt Janyapusztán a Szemző uraságnak — volt cselédei. Pedig nem végrendeletben hagyta rájuk a földjeit. Igaz, ha őrá lett volna bízva, másként végrendelkezett volna, de az „örökösök” nemvoltak kíváncsiak a véleményére. Éppen eleget dolgoztak neki, miért ne rendelkezhetnének ők azokkal a földekkel, amelyeket addig is ők munkáltak. Az „örökösök” a föld mellé házakat is örököltek Szemző uraságtól. De milyen házakat? Olyanokat, amelyek valósággal kiáltó példái voltak a cselédnyomorúságnak. Rozzant nád- és fazsindelytető, közös konyha, amely a cselédek közti perpatvarok melegágya volt —, de nem is kell ezt annyira részletezni. Nagyon sokan vannak még, akik hasonló körülmények között éltek, a maguk bőrén tapasztalták, milyen is a cselédsors. A földosztás után sok gond szakadt Varga Mihály bácsi, Szilágyiék, Révészék, és a többiek nyakába. Sok mindenre kellett kiadni a pénzt és arra nem futotta, hogy a fejük felett a fedelet rendbehozzák. Az „örökség” maradt továbbra is a kö- zöskonyhás lakás, egyre jobban foszladozó tetővel. Egyszer aztán úgy határoztak a janyaiak, hogy termelőszövetkezetet alapítanak, közös erővel könnyebben boldogulnak, köny- nyebben eltüntetik az „örökség”, a cselédsors nyomait. Ezért is nevezték el a szövetkezetét „Uj Élet”-nek. Aztán jött 1956 október, az ellen- forradalom. A szövetkezet tagjainak egy része kifelé készülődött, mindenki azt várta, hogy felbomlik, szétszóródik a szövetkezet. Csak akkor kezdett kilábalni még a gazdasági bajokból, amelyekbe az előző vezetés vitte, nem ment úgy minden, ahogyan szerették volna. A józanabbak, az előrelátóbbak azonban úgy látták, maradniok kell, fenn kell tartani a szövetkezetét, úgy sokkal több re mennek. És ők győztek. Nem bőm lőtt fel a szövetkezet, sőt a kilépettek közül is többen visszamentek alig egy-két hónap múlva. És az élet azokat igazolta, akiknek nem ingott meg a jövőbe vetett hite. Nem volt könnyű az elmúlt év, de az erejükből tellett annyira, hogy javítsanak a helyzetükön. Mert az „örökség” majdhogynem a nyakukba szakadt már a szó szoros értelmében. Egy-egy eső után egyre gyakrabban fordultak meg az irodán, vagy szólították meg az elnököt munka közben. — Elnök elvtárs, kellene már valamit tenni ezekkel a lakásokkal. Igen, tenni kellett már valamit, mert az idő ugyancsak eljárt az öreg, rozzant, hajdani cselédlakások felett. A múlt év tavaszán már látta a szövetkezet vezetősége, hogy ezt helyzetet tovább tartani nem lehet, mert ebből ered az elégedetlenség forrása. Épületanyagot kellett beszerezni, ami nem volt éppen köny- nyű. A termelőszövetkezet vezetői járták a különböző szerveket, még Budapestet is megjárták, hogy tetőcserepet és más anyagot kapjanak, amiből megjavíthatják a lakásokat. A sok utánjárás végülis eredményt hozott. Megkapta a szövetkezet a szükséges anyagot, többek között a 15 000 tetőcserepet. Megkezdődött a tatarozás. Négy épületről, két nádasról és két fazsindelyesről dobták le a rozzant tetőt és raktak rá új, piros cseréptetőt. Ezzel egyidejűleg Szemző uraság „ha gyatékát”, a közöskonyhákat is megszüntették. Válaszfallal kettéosztották a nagy, hodályszerű közöskonyhákat, és most mindert családnak külön konyhája, éléskamrája van. Csupán egy közöskonyha maradt még, — egyelőre. Tavasszal ezt is kettéosztják, a villanyt is ennek megfelelően szerelték már be. Négy házon virít már új, piros cserepes tető a roggyant, régi tető helyett és hét család, Antlfinger Józsefék, Röss Ferencék, Rácz Fe- rencék, Oberlender Sándorék, Szilágyi Istvánék, Varga Mihályék, Kovács Gyuláék jobb, rendesebb lakásban laknak. A nyolcadik lakást is helyreállították. Az most üresen áll, amíg nem jelentkezik újabb tag felvételre a szövetkezetbe. (Sőt, már van is jelentkező.) A házak tatarozása 152 000 forintjába került a szövetkezetnek. A hajdani cselédlakások megváltoztak már kívülről is, belülről is, de többen már kifelé vágynak belőlük — saját házukba, öten — Kovács József, Fritz Ádám, Oberlender Sán dór, Szekeres István, Szalai Jenő — akarnak az idén saját házat építeni. Csak arra várnak, hogy megkapják a házhelyeket, amelyeket évekkel ez- , előtt már kimértek egyszer. — Hogyan és miből akarják felépíteni a házakat? — kérdezzük Szalai Jenőt. — Természetesen közös erővel — válaszol. — A szövetkezet lebont két rozzant épületet — helyreállításuk már többe kerülne, mint az új és a kikerülő tégla, épületanyag egy részét kedvezményes áron megvásárolhatjuk. Azonfelül segítünk egymásnak az építkezésnél, így kevesebből kikerül az építkezés költsége. Akarunk felvenni OTP-kölcsönt is. Úgy szeretnénk, ha az ősszel már be is költözhetnénk ... — És azért merünk belefogni ilyen nagy vállalkozásba, mert a jövedelem is hozzásegít bennünket a házépítéshez. Tavaly 42,71 forint volt egy munkaegység értéke, pedig sok régi adósságot kellett kifizetnünk. Erre az évre 43,45 forintos munkaegységet terveztünk, amelyből 28 forinton felül lesz a készpénz. Janyapusztán egyre kevesebb emléke marad a múltnak. Azon vannak akik ott élnek, hogy mielőbb elfelejtsék ... Bognár István Betörő, aki sosem „lopott“ el semmit Ha szellemes betörő-históriát akarunk hallani, nem kell mindig átolvasni a világ sajtóját, néha még itt, Tolna megyében is akad. Kis- mányok községben a következő eset történt: Köztudomású, hogy Papp János polgártársunk szerfelett kedvelője a boritaloknak, olyannyira, hogy még „minőségi kifogásai” sem szoktak lenni. Szerinte, mint mondani szokta, nincs rossz bor, csak rossz borivó. így aztán nem is válogatott a borokban, de még a megszerzési formájában sem. Ha pénze nem volt a borvásárláshoz — többnyire így szokott lenni — szerzett pénz nélkül. Ehhez is megvolt a maga kialakult módszere: betört valamelyik tanyába. Talán életében sem lopott még semmit, de bort, azt már igen. Azaz bocsánat... Erre sem illik rá minden tekintetben ez a szó, hogy lopás. mert tulajdonképpen nem vitte el, legtöbb esetben,hanem csak megitta. Megivott annyit, amennyi belefért a gyomrába és utána tovább- állt... Ha ismét megszomjazott, felkeresett és feltört egy másik tanyát. Persze az is előfordult, hogy egy pincében egy nap alatt háromszor megjelent és teletöltötte borral — a gyomrát. Illés Béla , „Szkipetárok” című művét a Magvető Kiadó adta ki ügy látszik azonban, időközönként megszólalt a „lelkiismerete”, próbálta „csökkenteni” a betörések szá mát, mégpedig azáltal, hogy később már egy kis „tartalékot” is vitt magával. Talált a pincében egy 10 literes kishordót, teletöltötte és elvitte. Mikor kiürült, „becsületesen” visz szavitte a kishordót... Ami pedig „betetézi” az érdekességek sorozatát, a saját pincéjében leplezték le. A dolog úgy történt, hogy bérbeadta egyik ismerősének a tanyát. A bérlő ott tartotta a borát — hiszen ezért bérelte, Papp János pedig egy szép napon felszedte a tetőcserepeket és a padláson keresztül bemászott a pincébe. Természetesen othonosan érezte magát, ismerte a pince minden zegét-zúgát s így a bort sem kellett sokáig keresnie. Meg találta, talált hozzá egy gumicsövet is. Leült a hordó mellé és a csővel szívni kezdte feneketlen gyomrába a bort. Közben elszívott egy-két cigarettát is, a gumicső pedig öntötte öblös torkára a hegy levét. Talán mondani sem kell, Papp János berúgott úgy, hogy talán maga sem emlékszik ilyen alapos berugásra. Annyi ereje azonban még volt, hogy elindult „hazafelé”. Fel is mászott a padlásra, hogy onnét a tetőn keresztül tovább menjen, de a padlásról már nem tudott tovább menni, nem volt hozzá ereje. Elaludt, elnyomta a jó és „olcsó” bor. Szerencsétlenségére időközben a bérlő is meglátogatta a pincét. Észrevette, hogy a tetőcserép nincs a helyén, mindjárt sejtette, hogy itt járt valaki és a padláson meg is találta a „valakit”. Persze felébreszteni nem tudták, olyan mély álomban volt. Lift sem volt, amivel könnyen leszállíthatták volna a padlásról, végül egy kötelet kötöttek a derekára és azzal engedték le. A rendőrség pedig őrizetbe vette. Jelenleg is börtönben ül, várja az ítéletet. „Szakértők” szerint ebben az újabb otthonában majd minden valószínűség szerint leszokik erről a gyengéjéről. BODA Madárv édel mi verseny ... A madárvédelem népszerűsítése és fejlesztése érdekében a bonyhádi iskolák biológiai szakkörei madárvédő versenyre hívják ki a bonyhádi járás valamennyi iskolájának tanulóját. A verseny feltétele között szerepel többek között, hogy melyik iskola tanulói állítanak fel legtöbb madáretetőt és fészekodút. (A tanulók létszámának arányában.) A verseny értékelése és a jutalmak kiosztása március első felében lesz. A nyertes iskoláknak a díjakat, — melyet a bonyhádi biológiai szakkör készít — Bonyhádon adják át ünnepélyes keretek között. Első díj egy tükrös lepkedoboz- készítmény, második díj egy kitömött házinyúl, harmadik egy kitömött galamb és varjú, negyedik egy doboz rovarkészítmény, ötödik díj pe dig egy (100-as) herbárium. D---------o---------------------------------------:----------------------------HÍREK — ~o| Várható időjárás vasárnap estig: felhős idő, több helyen eső, havaseső, a hegyeken havazás. Mérsékelt, majd megerősödő nyugati, északnyugati szél. A hőmérséklet egyelőre alig változik. Holnap Nyugaton már csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap egy—négy fok között, távolabbi kilátások: hidegebb idő. — Ügyeletes orvos 1958 január 19-én: Dr. Ferenczy József. Rákóczi utca 19. Telefonszáma: 25—50. — A szedresi kultúrcsoport ma este mutatja be Molnár Ferenc: „Doktor úr” című vígjátékát. Az előadás iránt nagy az érdeklődés. — A bonyhádi járási KlSZ-bizott- ság és a járási népművelési osztály erre az évre is meghirdette a járási kulturális seregszemlét, ének, tánc és zeneszámokból, szavalatokból és színjátszásból. A körzeti bemutatókat februárban, a járási bemutatót március második felében rendezik meg. A seregszemlére való benevezések már megkezdődtek. A nevezési határidő január 25. — A Lengyelben megtartott hatnapos KISZ-tanfolyamon 31 fiatal vett részt a bonyhádi, dombóvári és a tamási járásból, nagy többségükben alapszervi titkárok és vezetőségi tagok. — Dunaföldváron 100 000 forintos költséggel az idei évben tovább folytatják a vízvezetéképítést. — Ma este Németkéren mutatja be az Állami Faluszínház Lilian Hell- man amerikai írónő: „A kis rókák” című színművét. — A MEZÖSZÖV már a várható tavaszi forgalomra készül fel. A Bonyhádon, Pakson levő mintaboltokat ellátták megfelelő mennyiségű mezőgazdasági kisgéppel, a dombóvári mezőgazdasági szaküzletet a dunaföldvári 95. sz. Népboltot hasonlóképpen. — A megye állami gazdaságai kilenc és fél vagon aprómagot termeltek az elmúlt évben. Ebből fedezik a saját szükségletüket, a többit pedig átadják az államnak. — A Dombóvári Fűtőház a múlt évben 1 millió 200 000 tonna túlsúlyt továbbított. Ebből 1200 darab ezer tonnás szerelvényt lehetne összeállítani. — A Tanácsi Építőipari Vá'lalat üzemi konyháját az elmúlt napokban 5000 forintos költséggel „gépesítették.“ Burgonyahámozót és villany- meghajtásos darálókat vásároltak. — Öc ény községben 50 taggal működik az ezüstkalászos gazdatanfolyam. A szakelőadásokat Szakáll László községi mezőgazdász, a számtani és egyéb előadásokat pedig Zsigmond Ferenc pedagógus tartja. — A Gerjeni Állami Gazdaságban az elmúlt évben 200 000 forinttal haladta meg a tervezettet a gyapjútermelésből származó bevétel. ISmikor már a tanács sem tud segíteni... (X) Nagydorogon történt most, télvíz idején. Még jóformán meg sem virradt, amikor özv. Juhász Józsefné László nevű fia már kopogtatott Kovács István ajtaján, aki még ágyban volt. Kovács István nem tudott segíteni. Utána Bódai Mihályhoz ment, akiről tudta, hogy szintén foglalkozik biztosítási dolgokkal. Kovács István és Bódai Mihály is szívesen segítettek volna, mert özv. Juhászné szegény és jó asszony, nincsen ellensége a faluban, de hiába... Özv. Juhász Józsefné ezután a tanácselnökhöz fordult. Sajnos senki se tudott segíteni. Özv. Juhász József- nének leégett a fél háza. Azelőtt minden évben volt biztosítása. Csak éppen most nem. Pedig az elmúlt évben is felkeresték. Akkor megtakarított 33 forintot. Sajnos, most sokba kerül számára ez a tavalyi megtakarítás. JÓ TUDNI Rövidesen befejezik a postán a fővárosi új távbeszélő névsorral kapcsolatos tennivalókat. Jelenleg a próbanyomások ellenőrzésénél, a hibák kijavításánál tartanak. Ezzel egyidőben a Kossuth Nyomdában megkezdték a végleges névsor első betűihez tartozó nevek nyomását. Az a és a b betűs oldalakból már ötvenezret-ötvenezret nyomtak. * Az év elején önállóvá lett Földművesszövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat a Mezőgazdasági Könyvkiadóval együtt új sorozatot indít, a népszerű kincses könyvek mezőgazdasági kiskönyvtárát. A tér- vek szerint az új szakkönyvsorozat minden kötetét tíz forintos egységáron árusítják a földművesszövetkezetek és a vállalat háromezer falusi könyvterjesztője. A sorozatban tudósok, mezőgazdasági kutatók adnak olvasmányos tájékoztatást egy-egy üzemág legfontosabb tudnivalóiról, a kevéssé ismert új termelési módszerekről. Megállapították a sertés, juh tenyész-apaáJlatok árát A földművelésügyi miniszter nemrég megjelent rendeletében a sertés és juh tenyész-apaállatok árát a következőkben állapította meg: A felvásárlásra kerülő elit törzskönyvezésű tenyészsüldők ára kilogrammonként 35, I. osztályú törzskönyvezetteké 30, II. osztályú törzskönyvezett kansüldőké pedig 25 Ft. A törzskönyvi felügyelőségek igazolása alapján az eladott állatok származásától függően felár is jár a tenyésztőnek. A felvásárlásra kerülő törzskönyvezett tenyészkosokért és kostok- lyókért a következő árat kell fizetni : elitrekord törzskönyvezésűért 38.40, elitért 28.80, I. osztályúért 22.40, Ií. osztályú törzskönyvezettért pedig 19.20 forintot kilogrammonként. Növendékkos elitrekordnak nem minősíthető. Ezek az árak a szabvány előírásainak megfelelő törzskönyvezett törzskönyvi ellenőrzés alatt álló, illetve ilyen szülőktől származó tenyészállatokért fizethetők. A méhek tisztuló kirepülése Az enyhe, tavaszias idő hatására a méhészek legnagyobb örömére meg kezdték a méhek, az úgynevezett tisztuló kirepülést, amelynek az a célja, hogy a méh megszabaduljon a potroha hátsó végébe felgyülemlett salaktól. Az első kirepülést gondosan meg kell figyelni, amelyik család nem repül lei, azt a röplyukon át meghallgatjuk, a kaptár oldalát meg- koppintjuk és ha erre a méhcsalád erőteljesen felzúgó hangot ad, utána pedig azonnal elhallgat, akkor nincs hiba. Ha azonban a család tartósan zúg, akkor valószínűleg anyátlan, vagy vízhiányban szenved. Az anyátlan családban a fészek megbomlik, a méhek úgy mászkálnak a lépeken, mintha az anyát keresnék. Ezen úgy segíthetünk, hogy az anyátlan családot anyás családdal egyesítjük, vagy anyásítjuk. Ha vízihány miatt zúg a méhcsalád, akkor a fészek közelében adjunk egy kis itatóba vizet, vagy langyos cukros vizet öntözzünk egy-két lépbe és ezt függesszük a méhcsomó közelébe. Hol lesz vásár? Január 20-án, hétfőn országos állat- és kirakodóvásár: Mohács. Január 22-én, szerdán: Hőgyész. Január 24-én, pénteken: Kaposszekcső.
