Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-19 / 16. szám
Munkásotthon, újabb bérházak, kenyérgyár a megyeszékhely idei építkezési programjában Egri szőlősgazdák látogatása Szekszárdon Mint ahogy arról már a szombat reggeli számunkban beszámoltunk, pénteken az egri szőlősgazdák negyvenkéttagú küldöttsége látogatott el Szekszárdra a város gazdaköreinek vendégeként. Szombaton reggel nyolc órakor találkoztak a vendégek és vendéglátóik az állami borpincében, majd a város délnyugati oldalát körülölelő Baktai-szőlőhegyen az új telepítéseket és a szőlők ápolását, metszési módját nézték meg. Ezután a több mint négyszáz tagot számláló pince- szövetkezet nyolcszáz hektoliter befogadóképességű pincéjébe látogattak el. A pinceszövetkezeti tagok felvilágosításait, nagy érdeklődéssel hallgatták az egri szőlősgazdák. A pince- szövetkezet vezetői elmondották, hogy Pécsett már két borkóstolója mű ködük a szövetkezetnek s rövidesen Pesten is megnyílik a szekszárdi kadarka kedvelőinek pincéje. Cseh Mihály egri háromholdas szőlősgazda megjegyezte, hogy a pince- szövetkezet iránt náluk is igen nagy volt az érdeklődés az egyéni gazdák részéről az elmúlt évben, de amikor az a hír terjedt a városban, hogy a gazdáknak a pincéik kulcsait is át kell adniok, mind visszafordultak a szövetkezeti gondolattól. Most győződtek meg a pinceszövetkezet helyességéről. Sebestyén András három és félholdas szőlősgazda az Egri Gárdonyi Géza Gazdakör elnöke a két szőlő és bortermelő város állandó és aktív kapcsolatának a fontosságát hangsúlyozta és ezek megteremtését javasolta. Az egri és a szekszárdi szőlősgazdákat a szekszárdi Sajtérlelő Vállalat és a Béke Termelőszövetkezet is vendégül látta, majd néhány egyéni szőlősgazda pincéjét látogatták még. A késő délutáni órákban a csatári tangazdaságban az állattenyésztés eredményeit tanulmányozták, ezt követően este közös szőlészeti ankéten vettek részt. Ekkor hirdették ki az egy héttel előbb tartott borverseny eredményét is, amelyen 95 szekszárdi szőlősgazda, közel 120 fajta borával vett részt. A vörösborok versenyében a nagy díjat Balogh István csatári szőlősgazda kadarkája nyerte, első díját Kótai Lajos Bocskai utca 35. szám alatti lakos kadarkája vívta ki. A fehérborok versenyében az első díjat a Béke Termelőszövetkezet olasz rizling- je, a második díjat Steiner József Alkotmány utca 22. szám alatti szőlősgazda rizlingje nyerte. NAGY FERENC A dunaföldvári pondorjalemez-üzemben Pedagógiai füzetek kiadását tervezi a TTIT A TTIT megyei szervezete elhatározta, hogy az igen nagy sikert aratott pedagógiai előadássorozat anyagát, egyes előadásait, könyvalakban is megjelenteti. A tervek szerint a „Pedagógiai füzetek” első száma februárban jelenik meg és havonta követik a többi füzetek. Tekintettel arra, hogy az előadásoknak nagy sikerük volt, minden bizonnyal hasonló sikerre számíthat a „Pedagógiai füzetek” sorozat is. TOi.r r 4 MA 10 OLDAL, ARA: 60 FILLÉR. Vasárnap, 1958 január 19 JEGYE? r PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 9 MUNKÁSOTTHON Egy héttel ezelőtt szerelték fel az üz emben ezt az élragaszíó gépet. A modern géppel a furnirlemezeket ragasztják össze nagy táblákká. Elkészült az első fényezett szekrény a pozdorjalemez-íbútorlap- bél. A szekrényt a gyár asztalos- műhelyében készítették el, nem is lehet megállapítani róla, hogy nem fából, hanem kenderpozdor- jából készült. Rövidesen már a bútoripar fogja felhasználni a gyárban készült lemezeket. Az építők klub-estje színvonalas műsorral, zenével szórakoztatták a dolgozókat. A Művelődési Ház most rendezett elsőízben ilyen klub-estet, de tervbevették, hogy a jövőben mind az építő, mind más szekszárdi vállalatok dolgozói részére is rendszeresen tartanak műsoros klub-esteket. Pénteken jól sikerült klubestet tartottak a Szekszárdi Művelődési Ház télikertjében, a Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói. A vidám hangulat megteremtéséért elsősorban a Művelődési Ház zenekaráé, valamint a központi művészegyüttes színjátszócsoportjának tagjaié az érdem, akik A Mártirok-terén építik fel a munkásotthont, aminek építésére hét, berendezésére két millió forintot ir dítanak. Az építkezés költségeit a Szakszervezetek Országos Tanácsa fedezi, amihez egymillióval a Városi Tanács járul hozzá. A hatalmas épületkomplexum két épületcsoportból áll majd. Az egyikben nyer elhelyezést a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a szakszervezetek területi bizottságai, s az S7TK. A jelenlegi szakszervezeti házból lakások lesznek, a mostani SZTK épületet pedig teljes egészében a rendelőintézet fogja megkapni. A másik épületcsoport művelődési ház lesz, nagyteremmel, klubhelyiségekkel, szakköri helyiségekkel, könyvtár és olvasószobákkal stb. A hatszáz személyt befogadó nagyterembe színpadot, normálfilmvetítő berendezést építenek, olyan megoldással, hogy később majd alkalmas lesz szélesvásznú filmek vetítésére is. A munkásotthon tervezési munkáival a napokban bíztak meg egy tervezőirodát és néhány hónapon belül — amint a tervek elkészültek — megkezdik az építkezés helyszínén a régi épületek lebontását és az alapozást is. A hatalmas építkezéssel — amihez fogható még nem volt a városban — természetesen az idén nem készülnek el, de lehetséges — mivel az építkezéshez szükséges pénz már teljes egészében rendelkezésre áll —, hogy a jövő év folyamán befejezik a munkásotthon építését. BÉRHAZAK — NÉPFÜRDŐ Az idén tovább folytatják a bérházépítkezést. Pár hónapon belül elkészül a múlt év szeptemberében megkezdett két — 13 és 18 lakásos — bérház, ezenkívül megkezdik újabb két 18 lakásos bérház építését. Ezek közül az egyik — amelynek már az alapjait ássák, — még az idén beköltözhető lesz, a másiknak befejező munkái áthúzódnak 1959-re. Lehetséges azonban, hogy e kettőn kívül még egy 18 lakásos ház építését megkezdik az idén, ennek beruházási költségei még nincsenek biztosítva. A lebontásra kerülő régi fürdő helyett még ebben az évben megkezdik az új, korszerű népfürdő építését. Bútorlapokat is gyártanak már a pozdorjából a Dunaföldvári Kender- gyár új üzemében. Ezzel a nemrég üzembehelyezett hengercsiszoló géppel csiszolják simára a pozdorjalemezt, mielőtt magas nyomás alatt ráragasztják a furnirlemezt. Több új épülettel gyarapodott az elmúlt évben Szekszárd. Államunk a mostani nehéz gazdasági helyzetben is sokmillió forintot fordított a város fejlesztésére. Mint illetékes szervektől értesültünk, az idei beruházási program még gazdagabb a tavalyinál. A beruházásra kerülő mintegy két és félmillió forintos értékből az idén mintegy háromszázezer forintot építenek be. KENYÉRGYÁR Több éve húzódó gondja a városnak a lakosság kenyérellátása, amit egyre nehezebben lehet*megoldani a régi, elavult, a munkabiztonság, a tűzvédelem és a higiénia legelemibb követelményeit sem biztosító sütőüzemekkel. Ez az állapot fog megszűnni két éven belül, amikorra ugyanis elkészül az új kenyérgyár. A közel ötmillió forintos beruházással épülő kenyérgyárat a Bogyiszlói úton, a, szeszgyár mellett építik fel. Tervei már elkészültek (a teljes tervdokumentáció egy példánya 12 és fél kilót nyom), az építkezést márciusban kezdik el. Úgy számítják, hogy a jövő év végére teljesen elkészül. Nem csak a megye legkorszerűbb ilyen üzeme lesz a szekszárdi kenyérgyár, hanem hozzá hasonlót az országban is alig lehet találni. A pékek munkája sokkal könnyebb lesz, hiszen most a jelenleg használt magyar kemencékben nem tudják az egyenletes hőmérsékletet biztosítani, a szükségesnél magasabb hőfokúra kell felfűteni a kemencét, hogy amikor bevetik a kenyeret, ne hűljön túlságosan le. Az új kenyérgyár három, egyenként két sütőterű kemencével működik majd, ahol pontosan lehet szabályozni a hőmérsékletet. A fűtőtér teljesen külön lesz a kemencék szájától, hamu nem kerül a kemencékbe. A három emeletes liszt-toronyból szitákon és automatikus adagoló mérlegen keresztül jut a dagasztócsészékbe a liszt. E megoldással ki lesz zárva annak a lehetősége, hogy a szitálatlan liszttel idegen anyagok kerüljenek a kenyérbe. A pékek legnehezebb munkáját, a „táblamunkát” végzi el majd az új csészebillentő szerkezet és feladógép, amely a dagasztott tésztából önműködően kiadagolja és formálja a kenyereket. Ez egyébként a második ilyen gép lesz az országban. Az épülő kenyérgyárban korszerű öltözők, fürdők lesznek. Külön helyiségben lesz a „fehér“ és a „fekete'" öltöző. Munkaidő végén például az egyikben a munkaruháját veti le a dolgozó — majd fürdés után a másikba az utcai ruhát veszi fel. (A mostani üzemekben még a dolgozónkénti egy-egy öltözőszekrény elhelyezése is nagy gondot okoz.) A város és környékének lakói jobbminőségű kenyeret, a pékek könnyebb munkát várhatnak az új kenyérgyártól. lelentős összeggé! támogatják a község! tanácsok a helyi könyvtárakat 1958-ban A Megyei Könyvtár mozgalmat indított, amelynek keretében a megye minden községében azzal a kéréssel fordultak a helyi tanácshoz, hogy az 1958-as évben jelentős anyagi támogatást nyújtson a községi könyvtárnak, amellyel a község könyvállományát gyarapítani lehet. Máris jelentős eredményekről lehet beszámolni, mert egy községi tanács sem zárkózott el a támogatástól, így az őcsényi 3000, a kisdorogi 1000, a báta- apáti 1000, a cikói 1000, az ozorai 3500, a hőgyészi 5000, az értényi 1500, a simontornyai, varsádi, nagy- kónyi és keszőhidegkuti községi tanács pedig 1000 forint támogatást biztosít ebben az évben a helyi könyv tárnak könyvvásárlás céljaira a községfejlesztési alapból. A támogatás különösen azért jelentős, mert ebből az összegből a most megjelent új könyveket vásárolhatják meg és így lehetőség nyílik a könyvállomány felfrissítésére. Vasárnopi mesedélutánok Sárpilisen Sárpilisen, amelynek népi együttese kiemelkedő eredményeivel méltán tett országos hírnévre szert, a művelődési otthonban megindították a rendszeres vasárnap délutáni meséléseket. A mesedélutánok jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy öreg sárközi mesemondók, elsősorban K. Kovács János, aki többszáz mesét tud, szórakoztatják ezeken a délutánokon a gyermekeket és felnőtteket, mert azok is szép számmal megjelennek. A régi mesék mellett azonban versek is szerepelnek az összejövetel műsorán. Az általános iskolások közül, az előző héten legjobb eredményt elért diákok adnak elő klasszikus és mai magyar költők verseiből. A mese és versmondás végeztével szórakoztató és ismeretterjesztő filmeket vetítenek.
