Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-17 / 14. szám
1958, január 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A tereli tsz kommunistáinak harca a szövetkezeti mozgalomért Egy kis ízelítő Döbrököz kulturális életéről A teveli Alkotmány termelőszövetkezetet is — mint több más tsz-t — az ellenforradalom vihara szétverte. Sokévi áldozatos munka ment veszendőbe. Az ellenforradalmi elemek uszítására egyik-másik arra hajlamos tsz-tag hozzáfogott a közös állatállomány, a szálas- és abraktakarmányok, valamint a gazdasági felszerelés széthurcolásához, néhány nap múltán csak az ürességtől kongó istállók, kiürített górék, árván maradt gazdasági ud\ ar fogadta a szemlélőt. A reakciós, a tsz-ellenes elemek arról beszéltek széltében-hosszáiban, hogy itt soha többé nem lesz termelőszövetkezet. Tévedtek! Már a felbomlás időszakában a kommunisták összedugták fejüket és döntöttek abban, hogy a tsz-t újjáalakítják. A rendkívüli nyomás következtében elsősorban csak a legszilárdabb párttagok, a leghűségesebb volt tsz-tagok merték vállalni a belépést. Olyanok, mint Ludas András, Marsai Mihály. Timkó György, János Albert elvtársak és a többiek. Ilyen körülmények között alakult újjá 1957 februárjában Kossuth néven 12 családdal a termelőszövetkezet. Mindent elölről kellett kezdeni. Uj közös állatállományt, gazdasági felszerelést kellett biztosítani a szövetkezeti élet beindításához. Az ellenforradalmi események miatt elmaradt őszi szántást tavasszal kellett elvégezni, de nem csüggedtek. Kitartó szorgalmuk láttán, valamint az egyéniekkel való jó kapcsolatuk következtében egyre többen léptek be a tsz-be. A gazdasági év végéig 33 családra gyarapodtak. A közös munka eredménye nem maradt el. Annak ellenére, hogy a tavaszi talajmunkát, őszi mélyszántás nélkül kellett végezni, ezt azzal igyekeztek pótolni, hogy a növényápolási munkákat időben és jó minőségben végezték el. Ezt messzemenően igazolja a terméshozamok eredménye. De gondot fordítottak arra is, hogy fejlesszék a közös állományt. A megalakuláskor mindössze 15 darab szarvasmarha, tehén és növendék volt. Jelenleg 32 darabbal rendelkeznek. Tizenegy darab tenyészkoca szaporodásából 50 süldőjük van. Ebből szerződésre lekötöttek 30-at. Kitűnő szálastakarmány, jóminőségű siló, bőséges abraktakarmány mesz- szemenően fedezi az állatállomány gyarapításával az évi szükségletet. A jó takarmányozás lehetővé jteszi, hogy jelenleg 12 literes fejési átlagot érnek el, melyet még növelni kívánnak. Eredményes gazdálkodásuk a tagság részére tudta biztosítani a 2000—2500 forintos havi jövedelmet. Egy munkaegység értéke természetben és pénzben mintegy 50 forint volt. A jövedelem alakulását az alábbiakban szeretném bemutatni: A tsz-ben dolgozik többek között id. Marsai Mihály, aki 62 éves, a növénytermelésben vett részt. Héthónapos munkájának eredményeképpen kapott búzából 916, rozsból 130, árpából 593, kukoricából 3200, szálastakarmányból 97Q, burgonyából 324, cukorból 73, olajból 5 kilót, takarmányrépából 1140 kilót, ezenkívül 2280 forintot. Természetesen hozzájön a háztáji jövedelem is. A Marsai bácsi azok közé tartozik, mivel idős ember, akik kevesebb munkaegységet tudtak ledolgozni. De nézzük meg Braun Ferencet, aki az állattenyésztésben dolgozik, ahol 378 munkaegységet teljesített. Erre kapott búzából 15 mázsa 20 kilót, rozsból 2 mázsa 15 kilót, árpából 9 mázsa 83 kilót, kukoricából 52 mázsa 94 kilót, szálastakarmányból 12 mázsa 95 kilót, burgonyából 5 mázsa 36 kilót, cukorból 131 kilót, olajból 8 mázsa 3 kilót, takarmányrépából 18 mázsa 90 kilót, valamint 3780 forint készpénzt. Mindezt 7 hónapi munka eredményeként kapta meg: Úgyszintén ehhez hozzájárul a háztáji gazdaság jövedelme. A termelőszövetkezet nagy gondot fordít arra is, hogy jövőjét megalapozza és az elkövetkezendő években még többet tudjon tagjai részére biztosítani. Az 1957-es gazdasági esztendőben tavasztól az év végéig 112 836 forinttal növelték közös vagyonukat. így az ellenforradalmi károk ellenére is jelenleg mintegy félmillió Ft közös vagyonnal rendelkeznek. A termelőiszövetkezet kommunistái, pártszervezete állandóan törődik azzal, hogy a tsz eredményekben és taglétszámban állandóan erősödjön. Ezt igazolja az, hogy a zárszámadásra meghívott egyéni dolgozó parasztok közül 12 család kérte felvételét, melyet a közgyűlés jóvá is hagyott. A termelőszövetkezet jelenlegi összterülete 443 hold, ahol 41 család 51 tag találja meg becsületes munkája után a tisztességes megélhetést. A termelőszövetkezet tagsága bizakodó. Örömmel beszélnek arról, hogy a termelőszövetkezetben a munka még soha sem ment ilyen jól, kiváló a tsz kollektívája. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy a tsz-t továbbra is erősítsék taglétszámban, földterületben és belterjes gazdaságot alakítsanak ki. Az új gaz dasági év terveit ennek megfelelően ezekben a napokban készítik el. Kuriila Józs.-,f a bonyhádi J.B. mezőgazd. fel. Ha minden állami gazdasági dolgozó ilyen volna... Pista bácsival, a Biritói Állami Gazdaság egyik futókocsisával a véletlen hozott össze. Úgy adódott, hogy röpke négy órára utasa voltam, rábíztam életemet. Mert ne adj isten, ha a két szürke megugrik és Pista bácsi a kelleténél lazábban fogja a gyeplőt... könnyen az árokban kötünk ki és kész... De nem! Erre gondolni sem volt szabad, meg Pista bácsiról ilyet feltételezni sem lehet. Mert ő olyan ember... szóval bár minden állami gazdasági dolgozó ilyen lenne. Ha hajnalban 4 óljakor, vagy este 8 órakor mondják neki; Istók, talpra, megyünk, éveit meghazudtoló gyorsasággal ugrik, készíti a zablát, a gyeplőt, a többi szerszámot és a két szürke elé áll, közli velük a kötendőket, így: „öreg fiúk, megyünk...’’ Megveregeti mind a két lónak a nyakát és kész... Nem kü'önös ember ő. Szinte pont- ról-pontra annyira szereti a jószágot, mint az az egyéni paraszt, akit Ur- bán Ernő a Tűzkeresztség című színművében megrajzolt. Aki cukrot lopott a lovának még akkor is. mikor a tsz-be vitte, mikor már nem: csak a sajátja volt, hanem az egész közösségé. Szóval annyira szereti Pista bácsi az állami gazdaság lovait, hogy kevés egyéni paraszt van, aki a fillérekből összerakott pénzen vett lovát jobban tudná szeretni, kímélni. Mikor utasa voltam hideg, téli eső esett De nem azon fohászkodott Pista bácsi, hogy mi lesz, ha ő megfázik —, hanem a lovak... Mert hát azokat rábízták, úgy kell rájuk vigyázni, mint a két szeme fényére. Vigyázott is. Mikor az eső elől fedél alá állhatott volna egy órára, nem állt oda... Azt mondta: Lépésben hagyja a lovakat, mert ha állnak, megfáznak. S bár nem mondta ki. de minden szavából arra következtettem, a jószág mégis csak az államé, a közösségé és ő ezért mindenkor felelősséggel tartozik, kötelessége megbecsülni a rábízott vagyont. Amióta az állami gazdaság létezik Biritó-pusztán, azóta Pista bácsi ott van. Ellentmondást nem tűrő han gon ki is jelentette: nem szándékozik máshová menni dolgozni, nem tartja jó ajánlólevélnek azt a sok munkahelyváltoztatást. Amióta az állami gazdaságban van, annyi gazdája volt már, hogy az egyik kezén nem tudná összeszámolni, de ő ott volt, van és marad ... Ahova küldik megy, s mikor kifogja a lovakat gondosan leápolja őket még akkor is, ha éjszakai órákban ért haza. Mindig olyan az a két szürke, mint a patyolat, ragyog a szőrük. De ezt ő természetesnek tartja. Megbecsüli a rábízott jószágot, vigyáz' a szerszámra, a kocsira, s becsülettel teljesíti a kiadott utasítást. Ilyen ember ő... Ha minden állami gazdasági dolgozó ilyen volna? ... M. L. Készítik Pusztahencse 3 éves tervét Koradélután felé járt az idő, amikor a pusztahencsei tanácsházára kopogtattunk be, Szőgyényi Jánost, a községi gazdasági felügyelőt találtuk ott. Mivel foglalkozik, mi a tennivaló ilyenkor télen a falun — kérdeztük és a válaszból megtudtuk, hogy Szőgyényi János két községben Pusztahencsén és GyÖrkényben látja el a gazdaságfelügyelői tennivalókat. Segít a termelőszövetkezetek termelési tervének elkészítésében, megújítja a haszonbérleti szerződéseket és segít a község 3 éves tervének elkészítésében. Erről érdeklődtünk bővebben. Az elkövetkezendő évek legfontosabb feladata Pusztahencsén is, hogy növeljék a kenyérgabona és abraktakarmány, átlagterméseredményeket, emeljék a pillangósvirágúak területét, amely egyik legfontosabb előfeltétele a jó állattenyésztésnek. A község határa legnagyobb részt homokos talajú, így viszonylagos jó termést őszi árpából, kukoricából és rozsból tudnak elérni. Náluk jó búza átlagtermésnek mondható a holdanként 8 mázsa, míg kukoricából holdanként 15—18 mázsát termelnek májusi morzsoltba átszámítva. Legfontosabb feladat továbbá a pillangósvirágúak területének növelése, mi vei az összszántóterület 6,2 százalékát teszik csak ki. A község gazdáinak tulajdonában 236 darab fejőstehén van és hogy a tejtermelésük elég jó, az abból is megtudható, hogy a helyi tejgyűjtőbe majdnem annyi tejet visznek be a gazdák, mint a györkönviek, ahol mégegyszerannyi a dolgozó parasztok száma. A gazdaságfelügyelő arról beszélt még, hogy a községfejlesztés három éves tervének keretén belül állattenyésztési vonalon a jobb ké pességű fehér hússertést szeretnék meghonosítani. Véleménye szerint ennél a sertésfajtánál lerövidül a hizlalási idő, így a gazdák a hízottsertést 10—11 hónapos korban már; piacra tudják adni. Hogy a gazdák valóban szeretnének nagyobb terméseredményt elérni, jobb képességű állatokat nevelni, ezt bizonyítja, hogy növelik szaktudásukat. Ugyanis 27 hallgatója van az ezüstkalászos gazdatanfolyamnak. Befejezésül arról hallottunk, hogy múlt év novemberében fejezték be a községben a villamosítást, amelyet legnagyobb részt a községfejlesztési alapból tudtak megoldani. Most az ősszel állami beruházás segítségével egy négytantermes iskola építését kezdték el. A szovjet fi!m rejtvénvpályázatának nyertesei átvették a dijakat A Tolna megyei Moziüzemi Vállalatnál kis ünnepség keretében adták át a szovjet film pályázatán nyertesek számára a díjakat. Január 14-én délutánra hívta ösz- sze a vállalat igazgatója a szekszárdi nyerteseket, akik valamennyien megjelentek a nyeremények átvételére. Amint már lapunk egy előző számában hírt adtunk róla, az első díjat Feuerbach Appolonia, a másodikat König Gizella, a harmadikat pedig Schäfer Etelka nyerte. A nyerteseknek a mozijegyekre szóló utalványt Juhász István elvtárs. a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója adta át. A kis ünnepség keretében a megjelentek elmondották véleményüket a filmekről és a pályázatról. Megemlítették; még nagyobb érdeklődésre tarthatna számot, ha magyar filmszínészek képeiből, vagy egyes filmekből kivágott jelenetekből rendeznének pályázatot. A beszélgetés végén azzal váltak el a megjelentek, hogy ha ismét rendez pályázatot a MOKÉP, újra résztvesznek azon, hátha megint mel léjük szegődik a szerencse. Döbrököz nagy község. Lakóinak a száma 4500. Na, de nem földrajzi beszámolót akarok írni, se nem községünk monográfiájáról akarok beszámolni, hanem csak egy kis ízelítőt adni Döbrököz kulturális éle téről. Szokástól eltérően panaszkodással kezdem. Községünk kinőtte kultúr- otthonát. De elégedjünk meg ezzel és hozzuk rendbe. Padlónk teljesen elkopott. Legkésőbb tavasszal le kell padlóznunk, vagy parkettázni. Igen, de miből? Egyrészt a saját erőnkből, másrészt a járás, illetve megye segítségére szorulunk. Az előadóterem alapterülete százhuszonhárom négyzetméter. Ebből az egy adatból láthatjuk, hogy nem éppen kicsi a kultúrotthonunk, de sokszor mégis szűknek bizonyul. Szocialista kultúrát megvalósítani könyv nélkül nem lehet. Ezért kultúrotthonunk igen sokat áldoz a könyvtár fejlesztésére, különösen 1956. június óta, amikoris igen lelkes könyvtárosunk akadt ifj. Eör- dögh Virgil tanár kartársunk személyében. Az ő működése alatt 124 kötettel gyarapodott könyvtárunk. Ez idő alatt kultúrotthonunk 2100 forintot fordított könyvtárfejlesztésre. A községi v. b. is a közeljövőben 1000 forintot kíván adni a könyvtárunknak. Amint a nagyobb beruházásokkal végzünk, ismét komoly ösz- szeggel fogjuk gyarapítani könyvállományunkat. A sportkör és a szülői munkaközösség színjátszó csoportjáról szeretnék még beszámolni. Január 12-én adták elő Dario Niccodémi Tacskó című vígjátékát. Pénzszűkében volt mindkét szervezet. Mivel mindkét szervezetnél érdekelve volt Sárdi László, hát „megfelezte” a szereplőket és a jövedelmet. Dicséretet érdemel meg ez a kis gárda, mely a falusi színművészet magas fokára küzdötte fel magát. Községünk rendkívül igényes és nem egyszer hivatásos színészek szégyenkezve hagy ták el falunkat. Nehéz volna sorrendet felállítani a szereplők közül vagy kiemelni valakit. De talán kezdem sorjában: Tacskó — Lakatos Béláné. Rendkívül kellemes meglepetésben részesített bennünket szép játékával. Marió — Nagy Frigyes. Eddig is tudtuk, hogy jó színjátszó, de most saját magát is felülmúlta. Guilió Bermini — Sárdi László. Köny nyed, természetes mozgásával tűnt ki. Franca — Kiss Klári. Valódi nagyvilági dámát alakított kiváló arcjátékkal. Emilia — Surányi Im- réné. Most fedeztük fel mint színjátszót. Máskor is szívesen látjuk. Külön említést érdemel Surányi Imre hármas alakításával. Egistó, Faus- tó és Cezarini. Sokoldalú műkedvelő. Legközelebbi tervük 19-én Gyulaion és utána Regőlyben bemutatni a darabot. Nyugodtan elmehetnek — nem vallanak sehol sem szégyent — Dombóvárra, Komlóra és Szekszárd- ra is. Reméljük e hó 26-án ugyanilyen művészi élvezetben lesz részünk. Ugyanis a földművesszövetkezet szín játszói ekkor mutatkoznak be a Szent láng című színművel. Nagy érdeklődéssel várja községünk ezt a bemutatót is. Kemény fába vágták fejszéjüket. Bizonyára meg fog látszani rajtuk, Homoki Pál, a kaposvári színház rendezőjének és kiváló színészének a kezenyoma. Legközelebbi tervünk a KISZ meg erősítése. Csak a fiatalok segítségével tudjuk a kulturális munkánkat olyan magas színvonalra emelni, melyet már a múltban kivívott magának a községünk. Kulturális versenyeken a döbröközi fiatalok mindig megállták a helyüket. Véleményünk szerint ez fogja legjobban össze a fiatalokat. A szocialista kultúrát csak velük lehet diadalra vinni. ARATÓ RÓBERT kultúrotthon igazgató Gyáva emberek A minap találkoztam egy régi ismerősömmel K. S.-el, aki az egyik állami gazdaságban főagronómus. Amint beszélgettünk, indulattól kipirult arccal mondotta el, hogy mos tanában a gazdaságból annyi feljelentést tettek a vezetők ellen, hogy — ha ez így megy tovább — be kell rendezni egy vendégszobát, ahol fogadhatják a különböző szervek kivizsgálásra kiküldött képviselőit. — Kik teszik a feljelentést és milyen ügyben — tolakodtam a kérdéssel. — Hogy kik? ... Azt szeretnénk mi is tudni. Hogy milyen ügyben? ... Elmondok három esetet. Á2\ igazgató ellen olyan feljelentést tettek az elmúlt héten, hogy tavaly, december 16-án Székesfehérvárott mulatott a gazdaság számlájára. Egy másik feljelentő pedig azzal rágalmazta az igazgatót, hogy 6 tagú csa ládjának az üzemi konyháról hordja az ebédet, egy jegy ellenében. Egy másik feljelentőnek pedig az jutott eszébe, hogy az egyik legrégibb és legjobb üzemegységvezetőnket rágalmazza meg. Mert az házat épít, a feljelentő tudni vélte, hogy nem becsületes úton megszerzett anyagból, — hangzott a válasz. Na, már most a feljelentéseket kü lönböző szervek kivizsgálták. A gazKÖNYVISMERTETÉS daságban meghallgattak néhány tu-> cat embert, akik aztán szájról-száj- ra adták a hírt, hogy milyenek a vezetők. Milyenek?... Az említett esetekkel kapcsolatban a felsőbb szer vek megállapították, hogy valameny- nyi feljelentés rágalom, egyiknek sincs semmi alapja. Ezután diszkréten közölték az illetékessel, hogy mit állapítottak meg, a megrágalmazot- tól közvetve, vagy közvetlen elnézést kértek és ezzel az ügy lezáródott ... Igen. De akit megrágalmaztak, az ott maradt és naponta hallgatja a kárörvendő emberek kérdéseit: „Hogy másztál ki a pácból, ki tudtad-e magad magyarázni, milyen büntetést kaptál” és így tovább. Mert ugye azt már nem adták a kivizsgálás után — a megrágalmazotton kívül — senkinek sem tudtára, hogy ezt és ezt a vezetőt alaptalanul vádolta meg egy gyáva alak. Ismerősöm az esettel kapcsolatban saját következtetését is közölte velem: — Ha minden beküldött névtelen levél alapján elkezdenek az emberek után kutatni, Pétertől-Pál- tól megkérdezik, hogy mit tud az esetről, az ellenségnek tápot adnak arra, hogy a vezetők ellen úszít- son. Mert hát azért még a haja szála sem görbült meg senkinek, hogy egy névtelen levélben egy becsületes embert megrágalmazott. Vé leményem szerint az alaptalan rágalmazások kivizsgálásából „csupán” annyi haszna van a társadalomnak, hogy egy tucat ember feleslegesen pocsékolja energiáját... Ezzel egy- időben pedig mesterségesen szapo-* rodik a gyáva emberek száma. — De neértsd félre — tette hozzá gyorsan. — Nem azt akarom mondani, hogy tiltsuk meg a vezetők bírálatát. Sőt neveljük az embereket arra, hogy bátran bírálják a vezetőket, ha annak megvan az alapja. De ezzel egy időben arra is neveljük, szoktassuk rá. az embereket, hogy amit tud, vagy tudni vél, azt szemtöl-szembe merje megmondani bátran. De csakis szemtöl-szembe, ne legyen gyáva. — Mit lehet ehhez még hozzátenni? K. S.-nek igaza van. MOLNÁR LÁSZLÓNÉ
