Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

1#S8 január 16, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Mi az állami gazdasáaok legfőbb feladata a 3 éves tervben — Beszélgetés Szügyi Elek igazgatóval — A sajtó és a rádió hírül adta, hogy január 11-én, szombaton befejeződött az állami gazdasági igazgatók or­szágos értekezlete. Ez alkalomból fel­kerestük Szügyi Eleket, a Biritói Ál­lami Gazdaság igazgatóját, megkér­deztük tőle, hogy az értekezlet után miben látja az állami gazdasági ve­zetők legfőbb feladatát a 3 éves terv­ben. — A 6 napos értekezleten a párt és az állam vezetői minden részletre kiterjedően megszabták az állami gazdaságok feladatát az elkövetke­zendő három évben. Ezt legrövideb­ben úgy lehet összefoglalni: a ren­delkezésünkre álló lehetőségek jobb kihasználásával, az eddiginél olcsób­ban, az eddiginél többet kell termel­ni, — tolmácsolta rövidé n a megsza­bott feladat lényegét Szügyi Elek. —. Az értekezlet után volt-e már szó a gazdaságon belül arról, hogy ennek a nagy követelménynek meg tudnak-e felelni a Biritói Gazdaság vezetői és hogyan kezdik el ezt a nagy felelősséget igénylő munkát? — tettük fel a kérdést, amelyre Szü­gyi Elek így válaszol: — Legfontosabb feladatunk, hogy gazdaságunkat belterjessé tegyük, el­sősorban az állaftteniyésztést minő­ségileg és mennyiségileg növeljük. 1960-ra el kell érni, hogy átlag­ban egy-egy tehéntől 3150 liter tejet fejjünjc egy esztendőben. Ezt ebben az évben — számításaink szerint — lel tudjuk érni. Tavaly ugyanis) 2800 liter volt egy-egy te­hén tejhozama. Ugyanakkor annyi tehenet kell tartani, hogy a követ­kező években minden 100 holdhoz viszonyítva 220 liter tejet! fejjünk. Ezt ebben az évben még nem tudjuk megvalósítani, de 1959-ben már ezt is megoldjuk. Természetesen az ál­lattenyésztés többi ágában is el kell érnünk, el is fogjuk érni, hogy any- nyiért, vagy kevesebbért állítsuk elő a hízott sertéseket, a hízott marhá­kat, a birkagyapjút és így tovább, amennyiért az állam a szabadpiacon felvásárolja. — Milyen feladatok vannak a nö­vénytermelés területén? — tesszük fel a harmadik: kérdést. — A növénytermelés területén mint legfőbb követelményt állították az állami gazdaság vezetői elé, hogy szántóterületüknek mintegy 20—25 százalékán pillangóstakarmányt ter­meljenek. Ezen túlmenően kötelezően van előírva számunkra, hogy emel­jük a cukorrépa vetésterületét, de elsősorban a holdanként! termésátla­got. Az előbbivel kapcsolatban el­mondhatom, hogy ezt a feladatot az idén megoldjuk. Az elmúlt ősszel és az idén ta­vasszal annyi pillangóstakar­mányt vetettünk, illetve vetünk, ami szántóterületünknek, mintegy 22 százalékát teszi ki. Ami pedig a cukorrépatermelést il­leti, itt is megteszünk mindent. Az idén csak frissen, istállótrágyázott földbe és őszi szántásba vetjük a cukorrépát és mipden munkáját a legnagyobb gonddal végezzük el. El akarjuk érni, vagy legalábbis meg akarjuk közelíteni 200 má­zsás holdankénti cukorrépater­mést m“r az idén. A növénytermelés többi ágában is hasonlóan kell emelni a termésátla­gokat. S ha az állattenyésztés terü­letén megszabott feladatokat meg­valósítjuk, a növénytermelésben meg szabott feladatokat már könnyebb lesz megvalósítani. Ha fejlett ál­lattenyésztésünk lesz, lesz trágya, lesz talajerő utánpótlás, tudunk gaz­dálkodni, ahhoz pedig már csak az kell, hogy legyenek szakemberek, akik alkalmazni tudják a fejlett agrotechnikát minden területen. Ez pedig megvan. Az állami gazdaságok fiatal szakemberei hozzáértően tud­nak gazdálkodni. Megkérdeztük még Szügyi Elektől, hogy a meglévő gépparkkal tudják-e biztosítani, hogy az elmúlt évek gya­korlatától eltérően veszteség nél­kül, nyereséggel gazdálkodjanak. Er­re a következő választ kaptuk: — Gazdaságunk nem tartozik a legjobban gépesített gazdaságok kö­zé. Különösen kevés a munkagé­pünk és azok se a legmodernebbek. De tudomásul vettük, hogy újabb nagy beruházásokat a 3 éves terv­ben nem kapunk. De m; optimisták vagyunk, bízunk abban, hogy a meg­levő gépparkkal, a gépek ésszerű ki­használásával olcsóbbá tehetjük a termelést. Ami e tekintetben rajtunk múlik, azt megtesszük. Egy mozdony panasza ... HÍREK Születésem napját több mint húsz veket kapok, a régi elnyűtt alkat- Lengyelben január 24-én hát­érrel ezelőtt jegyezték be. Rövid meg részeimet majd kicserélik. Azonban *le*es tanf°lyam kezdődik tcrmelőszö jegyzés volt ez csak, de ez számomra hetekből hónapok lettek. S azóta min az életet, a munkát jelentette. Évekig dig itt rozsdásodik, ezen a mellék­terveztek, készítettek és a munkások, vágányon. mérnökök legnagyobb megelégedésé- Csak annak tudok örülni, hogy az re feketén, ragyogóan futottam ki a újdombóvári gyerekek legjobb játszó­mozdonygyárból. Azután évekig húz- pajtása vagyok, de annak már ke- tam, száguldtam a vonatokkal. Rend­szeresen javítgattak, mindig munka­vetkezeti elnökök részére. A tanfo­lyamon a megye számos termelőszö­vetkezetének elnöke vesz részt. Amint ez a tanfolyam befejeződött, újabb tanfolyam indul — a tsz könyvelők részére. Ez a tanfolyam vésbé, hogy az én alkatrészeimmel n®gry hétig tart. teljesítik a gyerekek vasgyűjtési fel­képes voltam. rám csak nagyon rit- adataikat. Széjjelszedték a hajtóru­daimat (!), a füstajjtót is leszerel­— Öcsényben 1957-ben 31 házas­ságkötés, 32 haláleset történt, a szü­letési anyakönyvbe pedig 23 születést kán voll panasz. A háború után is az elsők között kerültem munkába, még alig egy-két mozdony szágul­dott csak az ország vasútjain, de én a MÉH-nek, mely leszerelését ilyen eSY'egy szombati napon 3—4 házas­ték, azt jneg nem is tudom megszá- jegyeztek be. November volt a há molni, hány olyan alkatrészt vittek zasságkötések hónapja, amikor is ságkötés történt. 1958 első hetében két házasságkötés és egy születés volt. Az év első szülöttje Somorjai Ágnes. — Felhívás a véradókhoz! A Szek­szárdi Városi Vérkonzerváló Allo­már aikkor az újjáépítést segítettem, gyerekfélék el tudják végezni. Hiába, az évek eljárnak felettem De azért bízok abban, hogy nem is, én is megöregedtem. Sok alkat- sokáig kell így lenni, ilyen tétlenül, részem elkopott, javításra szorulna, dolgozni szeretnék <ési bízom ab­Rugóim is felmondták a szolgálatot, ban, hogy az a többszáz vasutas kazáncsöveim kilyukadtak, lekopott közül, aki mellettem naponta megy testem fényes fekete színe. munkába, majd valamelyiknek eszé- más (Uj kórház) értesíti a véradó­Most itt állok a Dombóvári Fate- be jut sorsom és oda visznek, ahol hat, hogy a tervszerű vérellátás ér lítő Vállalat ipari !vágányán, itöbb a helyem van, a javítóba, onnan dekében, és a felesleges mint egy éve. Amikor ide kitolattak meg majd megújhodva kikerülök — ekkor már nem a saját erőmből újból dolgozni, ezt akarom, ha az mas által behívott véradóktól jöttem — ősz volt, akik ide kivezé­nyeltek azt mondták, hogy majd csak vágyam: egy-két hétig leszek itt, utána majd 324—945-ÖS elviszne^ javítani, új rugókat, cső- KIÖREGEDETT MOZDONY torlódások elkerülése végett, kizárólag az álló vesz illetékesek akarják, biztos teljesül vért- A régi véradókat folyamatosan hívjuk be, az újak a helyi Vöröske­reszt újtán jelentkezzenek. Kérjük véradóinkat, hogy a behívóban fel­tüntetett időpontban feltétlenül’ je­lenjenek meg véradásra, amennyiben halaszthatatlan okok miatt nem tud­nak jönni, úgy írásban értesítsék az állomást. — Az Állami Faluszínház művé­m , m i szei ma este Decsen mutatják be A Tolna megyei Rendőrfőkapitány- kát, kerékpárosokat, lovaskocsi haj- Lilian Hellmann amerikai író A kis ság a Minisztertanács határozata ér- tókat figyelmezteti, illetve súlyosabb rókák“ című színművét. A társadalmi erők bevonása közlekedésrendészeti munkába tőimében létrehozta a társadalmi el- szabálysértés esetén a szabálysértő lenőri csoportokat. személy adatainak feljegyzése után kezcibea — A harci Uj Élet Termelőszövet- . . .... . , , ,, „ezetben nem egészen egy hónap, A társadalmi ellenőrök kiválasztó- feljelentest is tehet ellene. | alatt kétszeresére növekedett a tej­sánál az élenjáró közlekedési dolgo- A társadalmi ellenőr a szabalyta- termelés. Amíg azelőtt naponta 9„! zók jöttek számításba, tehát azok a tanul közlekedő gépjármüveket meg- _100 Btep tejet fejtek mostanában gépjárművezetők, akik hosszabb auitnatja °° " szakmai gyakorlattal és példát mutatnak a biztonságos ve­zetésben. A társadalmi ellenőrök alapvető feladata, hogy segítse a a közlekedés rendjének biztosítása és a gépjárművezetőket viszont 200 uter körüL Erre rendelkeznek szinten figyelmezteti, súlyosabb eset- gyarázat> „ újbó, „agyobb szak. ben pedig feljelentest tehet ellenük. 6r(elemmeI rendeikező tehenészek 2. A közlekedési szabályokat ok- dolgoznak , minden valószínűséfr ^ ato’. aMk megtartására nevelő, ági- an hogy 3000 literen felüli , „ . . tacios es propaganda munkát feit ki. - . rendőrséget J évi átlagos tejtermelést erjenek el Ez abban nyilvánul meg, hogy a sza- . . . . ‘ , ., . ,. . bálysértők figyelmeztetése során ok-; Mintegy 10 ezer forint értékű ban. Alapvető joga pedig az, hogy t t- neveli azokat a helves közle társadalmi munkával járultak hozzá WWWnt. intfah^hpt rninH. ^ neVeU 3Z0kat « helyeS KOZlt% műlt évben az őcsényi gazdák a hatósági közegként intézkedhet mind- keddgre azokban az esetekben, amikor a köz­lekedés rendjét megsértik. Az a társadalmi ellenőr, aki hiva- »Túladunai át nak nevezett köz­Ezen alapulnak a társadalmi ellen- rében> beszélgetések során, pihenő- őFÖk feladatai, amelyek a követke- ben vagy más alkalommal tudató zők: tásos gépjárművezető szaktársai kö- át megjavításához. A hét öl széles út megjavítására a községfej­lesztési alapból 13 000 forintot fordí-j sít ja a KRESZ egyes rendelkezéseit 1. Ellenőrzi a közlekedési szabá- és „foglalkozik” azokkal a gépjármű lyok megtartását. Ennek egyik mód- vezetőkkel, akik könnyelműen ve- ja az, hogy amikor ő maga részt vesz zetnek. a közlekedésben és azt látja, hogy Részt vesz a gépjárművek gará- akár gyalogjárók, akár járműveze- zsokban történő műszaki ellenőrző­tök szabálytalanul közlekednek, ak- sekben. A társadalmi ellenőr garázs kor intézkedik velük szemben. ellenőrzést a közlekedésrendészeti A társadalmi ellenőr a szabálytala- szolgálatot ellátó rendőrökkel közö­nül közlekedő gyalogjárókat, utaso- sen végzi. tottak. — A várdombi gépállomás dolgo- i zói munkaidejükön kívül, „társadal­mi munkával'* tekepályát építenek, i hogy ezzel is bővítsék a szórakozási lehetőségeket a gépállomáson. — A sárpilisi községi tanács 20; gazdának 60 hold földet adott ki mű­velésre kishaszonbérleti szerződés-! sei. A lombikok ura... Nem, nem férfi, sőt határozot­tan nem az. Asszony. Fiatal, csinos, szerény. Vegyészmérnöknő. Sáska Lászlóné. A férje is vegyészmér­nök. Szegeden végeztek együtt, kéz a kézben indultak neki az életnek, annak az életnek, amelyet gyer­mekkorukban szegény ember gyer­mekeiként ismertek meg. A nagymányoki laboratórium munkaszobájában beszélgetünk vele munkájáról, életéről. Az a megfi­gyelésem, hogy nem híve a nagy szavaknak, a csillogó frázisoknak, inkább a szakszerű, tömör kifejezé­sek, a szerénység dominál ennél a kicsiny, barna asszonykánál. ... „Igen, a gyermekkorom. Hát az bizony nem volt a legrózsásabb, de azért sok szép, vidám emlékem van róla, mint mindenkinek. A kö­zépiskolában is sok vidámság, érde­kesség akadt, dehát az egyetem, az más. Nemcsak azért, mert ott is­mertem meg Lacit, a férjemet, ha­nem jó volt a kollektíva, szerettük, megértettük egymást, segítettünk egymásnak, és ez Szegeden, a tisza- parti metropolisban szép dolog volt. A nép állama segítsége nélkül nem tudtuk volna az oklevelet meg szerezni, ezt jól tudom és becsüle­tes munkával igyekszem most meg­hálálni. Nekem, mint fiatal vegyész- mérnöknek különösen érdekes, mondhatnám izgalmas feladatom van egy bányaüzemnél, különösen a feketeszén területén. Üzemünk rátért már korábban Sztálinváros részére a koksz szállítására. Ennek azonban előfeltétele, hogy tiszta, valóban kokszolható, jóminőségű szenet küldhetünk csak a sztálinvá- rosi kohók részére. Ennek a feladat­nak a végrehajtásánál van nekünk fontos feladatunk ... ” . -.. „Magánélet? Férjem a szász­vári labornak a vezetője, Kárászon lakunk. A tavalyi Bányásznapon vettünk gyönyörű kombinált bú­tort, most egy mosógép a legköze­lebbi tervem, utána persze, egy szép lakást is gondolunk. Nem mindent egyszerre, csak lassan, egymás után, hiszen mi is ismerjük a köz­mondást: „Addig nyújtózkodunk, ameddig a takaró ér.“ Tanulunk, képezzük magunkat férjemmel együtt, időnkint egy-egy mozit, rit­kábban színházat is megnézünk, de ez idő kérdése... *‘ Sürgés, forgás, ritmus van szinte a laborban. Fürediné most hozza a mintát felülről az osztályozótói, előkészít, izzítanak, mérnek, szá­molnak a labor dolgozói, munkáju­kon áll, hogy a sztálinvárosi elv­társak ne szidják selejt miatt a má- nyokiakat. Tóth István fiatalos ar­ca még fekete a szénportól, most jött a bányából, ő a munkahelyi minőségi ellenőr. Elégedett mosoly- lyal írja a jelentést a naplóba, és számol be Túrós Józsefnek, a MEO vezetőjének, tapasztalatairól. Csendesen surrog a számológép oldalkarja Sáskáné keze alatt. Neki feledkezve, szorgalmasan dolgozik, számol, jegyzetel, mérést ellenőriz, keverési arányt határoz és szeré­nyen mosolyog a fiatal vegyészmér­nöknő, a lombikok, pipetták, büret- ták, mérlegek irányítója ... Szigeti István Amíg az orsó pergett Kicsit sárosán léptünk be Ka- kasdon özvegy Palkó Józsefnéhez, a híres mesemondóhoz. A község egyik pedagógusa elkísért, ő mu­tatta meg, hogy hói lakik az idős néni. Memondtuk, hogy kit kere­sünk, s ő mosolyogva nyugtatott meg bennünket, hagy jó helyen járunk, s még mielőtt hellyel kí­nált volna meg bennünket, azt is közölte' velünk. hogy szólítsuk őt csak nyugodtan Zsuzsa néninek. így szokta meg, mert mindenki így is­meri a faluban: idősebbek, fiata­labbak egyaránt. Tudta, hogy miért keressük, tud­ta, hogy a mesére vagyunk kí­váncsiak ... más ügyben őt nem igen keresik fel. Az ablak közelében ült, jobbke­zében szaporán pergette az orsót, baljával pedig a kócszálakat igazgat ta. formálta fonállá. Közben me­sélt. De maga ez a kép is — így a fonóasszony — sok mindent sej­tetett velünk. így lehetett ez régen is, tíz évekkel ezelőtt Bukoviná­ban. Ö akkor is ott ült valamelyik sarokban a kályha mellett, s a pis­lákoló mécses fényénél sodorta a fonalat. Közben mesélt a körülötte ülőknek szép, npgyon szép mesé­ket a tündérekről, a szerelemről, a szegény emberekről. A körülötte ülők — idősebbek, fiatalabbak szí­vesen hallgatták meséit, mert a mesében mindig a szegényember diadalmaskodik a gazdagok felett. s ez a tudat, ha csak kis időre is, elűzte a fojtó, nyomasztó gondot fejük fölül. — Kitől tanulta a meset Zsuzsa néni? — kérdeztük. — Édesapámtól tanultam a leg­többet, nagyon sokat mesélt, mag volt egy bátyám — írástudó em­ber — attól is sokat tanultam. — Aztán tudja csoda, hogyan, megmaradnak bennem. — Tudja-e még valaki a család­ban a meséket. — Háf tudják ezek — a körülöt­te settenkedő' unokákra mutat — na mesélj már a bácsinak. Mondd el a Kutágast, — biztatja az egyik kislányt, de bíz az szemérmes és i!kényszeredetten bújik el nagyany­ja mögött. — Tudják — folytatja a beszél­getést — el szoktak vinni halott mellé virrasztani, ahol eSV ideig énekelni, imádkozgatni szoktunk, s aztán megkértek az asszonyok, hogy meséljek. Az orsó pereg. mintha soha nem akarna megállni, a kócszálak hal­kan sercegnek ég Zsuzsa néni me­sél. Most éppen arról, hogy ott Bukovinában milyen helyen laktak. Elmondta azt is, hogy két évvel ezelőt* még itt js kijárt a mezőre dolgozni, de az utóbbi időben már nem bírja a munkát, mert fáj a lá­ba. reumás..; Aztán újra a mesére tereli a be­szélgetés menetét. Elmondja, hogy a tervek szerint ismét kiadnak egy könyvet a meséiből. — Mert van ám még sok, amit nem írtak le. Szép mesék, tanulságosak. b. g. KÖNYVISMERTETÉS ____ G ábor Sodor: Irodalmi tanulmányok Egy egész történelmi korszaknak, az antifasiszta mozgalom fegyverke­zésének és heroikus küzdelmének irodalmi dokumentuma ez a könyv és egyúttal emlékezés is mindarra, amj volt s ami egykor szinte sze­münk láttára történt. Az elburjánzó barbárság és a kiszámított kegyetlen­ség késztette az írót arra, hogy az emberiség és a józan ész nevében harcot indítson a világveszéllyé nö­vekedett fasizmus ellen, lerántsa a leplet a göbbelsi propaganda otrom­baságairól és vádoljon a mártírok nevében. Mindvégig csak irodalomról van szó, hitlerista kultúrpolitikáról, antifasiszta és fasiszta írók műveiről — s mégis szinte csípi szemünket az egykori könyvmáglyák füstje, hal­lani véljük a „hosszú kések éjszaká­jának” megdöbbentő kiáltásait s is­mét érezzük a „fajelméleti” jelsza­vakban tobzódó hazug kor minden szörnyűségét. S az író szilárdan, biz­tos pontossággal szedi ízekre a fa­siszta ideológia tákolmányát, gú­nyos aprólékossággal pukkasztja el a legkisebb hazugságbuborékot is fö­lényesen cáfol, történelmi törvény­szerűségekre világít rá és megfogal­mazza az igazi művészi hitvallást- Egy sokoldalú, nagy műveltségű írás tudó kép’e bontakozik ki előttünk* aki nemcsak ragyogó vitatkozókészsé­gével, hanem szenvedélyességével is kivívja elismerésünket és szeretetün- ket. A könyvet a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents