Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-15 / 12. szám

VOLNA MEr ' "I ‘ VILÁG PKOLETAKJAI EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 12. szám. ARA: 50 FILLÉR. Szerda, 1958 január 15. II tavasz beálltáig közel kétmillió darab téglát égetnek a Mázai Téglagyárban Az elmúlt évben több mint nyolc­millió darab téglát gyártottak a Má­zai Téglagyárban. A hatalmas meny- nyiségű tégla egy részének kiégeté­sére az elmúlt évben nem került sor. Az idén a tavaly gyártott téglát ége­tik. Úgy tervezik a gyár vezetői, hogy az új téglagyártási szezon bein­dulásáig a szárító fészerekben lévő több mint kétmillió darab vályogot még kiégetik. Januárban hatszázezer és február­ban is hatszázezer darab téglát éget­nek majd. Február közepén az ége­téssel;, a kemence üzemeltetésével majd két hétre leállnak, hogy a ke­mencén a szokásos évi nagyjavítást elvégezzék. Ekkor építik majd át a kemencét alsóhuzatosra is. Az átépítés után a kemence kapa­citása kamránként 2—3 ezer darabbal emelkedik majd. Az égetési munka mellett a gyár dolgozói a tavaszi előkészületekkel foglalkoznak. Még ebben a hónapban a téglagyártó présgép három gép­egységét kijavítják, a gép teljes ge­nerálozásával február végére készül­nek majd el. Az idén a kijavított gé­pekkel az elmúlt évi nyolcmillió darabos téglagyártási tervhez ha­sonló mennyiségű téglát készíte­nek el. Mit mutat a zárszámadás Ma már elismert tény, hogy a ter­melőszövetkezetek is szép eredmé­nyeket tudnak elérni, sőt nem egy esetben a tagság jövedelme felül­múlja a középparaszt jövedelmét.. Elkészültek a zárszámadások a bonyhádi járásban is, amelyekből sok és érdekes dolgot lehet megtudni. Tudjuk például azt, hogy a ter­melőszövetkezetekben eltérés volt az alapszabály betartásánál, ami különösen a háztáji terüle­teknél mutatkozott meg. A györei Kossuth Tsz-ben például az egy tagra eső szántó és takarmány terület 4000 négyszögöl. Ez nemcsak azért megengedhetetlen, mert alap- egy munkaegységre eső részesedés szabály ellenes, hanem azért is, mert j 1956-ban 31 forint volt, a múlt évben a nagyobb háztáji a közös munka ro- pedig ez a szám 45.10 forintra emel- vására megy. kedett. Négyezerkilencvenöt hektó bor Megyénk hat állami gazdaságában tovább fogják növelni, további 41 összesen 225 holdon termeltek a múlt holdon telepítenek szőlőt a megye évben szőlőt és holdanként 27.71 má- hat szőlősgazdaságában, zsás szőlőtermést értek el. Legjobb _____________________________ A bonyhádi járásban 16 termelő- szövetkezet működik, s a zárszám­adások alatt, a közgyűléseken több tagot vettek fel. Összesen 38 család 65 taggal és 31 hold földdel választotta a szövetkezeti utat ez időszak alatt. A teveli Kossuth Tsz-ben például 15 család 20 taggal lépett be. Nagy a változás a tsz-ek vagyoni helyzetének tekintetében is. A zom- bai Vörös Csillag Tsz-ben az egy hold szántóra eső tiszta vagyon 1956- ban 1,801 forint míg 1957-ben ez a szám 3,419 forintra gyarapodott. A járás valamennyi tsz-ében az Holdanként 4 mázsa műtrágya Növekedik megyénkben a mű­trágyafelhasználás, a 11 állami gaz­daságban például 40 százalékkal több műtrágya jut holdanként, mint az elmúlt évben. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 140 kiló helyett 200 kiló mű­trágyát szórnak ki holdanként. Az elmondottakon kívül a Kajmádi Állami Gazdaságban ebben az évben műtrágya kísérletet indítanak annak megállapítására, hogy a több mű­trágya mennyivel növeli az átlagter­més eredményeket. Több részletben különböző munkaműveleteknél ösz- szesen négy mázsa műtrágyát szór­nak holdanként. A több vagon mű­trágya, amely az év folyamán fel- használásra kerül a gazdaságban, biztosítva van. Klubest a Városi Művelődési Házban Ebben az évben a tervék szerint rendszeresen rendez klubesteket a Vá rosi Művelődési Ház. Az első ilyen klubestjét január 17-én tartják a Művelődési Ház télikertjében, me­lyen a Tolna megyej Népbolt Vál­lalat dolgozói vesznek részt. A klub estek rendezésének -*élja, hogy a vállalatok dolgozóinak részére kelle­mes, barátságos keretek között biz­tosítsanak összejövetel} lehetőséget, ahol a dolgozók^ elbeszél geiíhdtiniak Á MAI SZÁMBAN Ki termel többet, ki ad többet az államnak ? (3. old.) Miért sok a baleset a Dombóvári MÁV Fatelítőüzemben ? (4. old.) „Az ember ellensége44 (5. old.) Téglaégetés pozdorjával! — Segítsenek az illetékesek — Nem mindennapi dologra vállalkoztak az Öcsényi Kendergyár ve­zetői, munkásai. Az ötletef az adta a gyár munkásainak, hogy nagyrészük saját há­zat akar építeni és a tégla kiszállítása nagyon költséges. Elhatározták, hogy maguk készítenek téglát, s pozdorjával a kendergyári hulladékkal pedig kiégetik. Az idén többezer mázsa pozdorja gyűlt rnár össze a gyár udvarán, ez­zel a mennyiséggel. úgy tervezik, 12 családi ház építéséhez elegendő mennyiségű téglát tudnak kiégetni. A gyárban már jelentkezett 12 mun­kás, akik igényt tartanak a téglavásárlásra. Az előzetes kalkuláció sze­rint ezer darab pozdorjával égetett tégla 260 forintjába kerülne a ház­építő munkásoknak. Az Öcsényi Kendergyáriak egye dülálló példáját úgy véljük támo­gatni kell az illetékeseknek, hisz a megyében öt helyen — öt kender­gyárban — tudnák megoldani a pozdorjás téglaégetést, ezzel jelentős mennyiségben szenet, fuvarköltséget megtakarítani, s olcsóbbá lehetne tenni a kislakásépítést. Az idén kiégetésre kerülő téglából a gyár mellett, a József-pusztai bejáróút környékén szándékoznak a gyár munkásai házaikat felépíteni. A gyár vezetőinek terve szerint itt egy új „városrész" épülne a közeljövő­ben a kendergyáriak házaiból. A Szekszárd Városi Tanács illetékesei a kendergyáriaknak a. téglaégetéshez, az új lakónegyed kiépítéséhez a se­gítséget megígérték. Műszaki előadássorozatot rendez a TTIT A nagy síikért elért egészségügyi és pedagógiai előadássorozat után most műszaki előadássorozatot ren­dez a TTIT. Az ismeretterjesztő tár­sulat műszaki szakosztálya tervbe- munkaterületük problémáiról, ugyani vette hogy január 22-én a gimná­akkor szórakozhatnak is. A szóra­kozási lehetőséget a klubestek al­kalmával a Központi- Művészeti Együttes biztosítja. zium előadótermében fél 6 órai kez­dettel megrendezi a sorozat első elő­adását, melynek címe: „Az atom­energia felhasználásának lehető­slégei, műszak} jelentősége”. Elő­adó: Hofíner Péter budapesti ku­tató főmérnök. A sorozatban a to­vábbiakban a következő előadások szerepelnek: Lakóházak tervezése (ez segítséget nyújt -a kislakásépítőknek az olcsó, gazdaságos és mégis az igé­nyeket kielégítő tervezéshez). A mo­dern lakóház gépesítése korszerű városrendezés és a Dunaártér sza­bályozása. Az előadásokra kétheten- kint kerül SOr. terméseredmény a Leperdi Állami Gazdaság szőlészetében volt, ahol egy holdról közel 40 mázsás tepjnést takarítottak be, figyelemreméltó még a kajmádiak 28 mázsás átlagtermés eredménye is. Az állami gazdaságok múlt évi bortermése összesen 4095 hektoliter bor. Ezekben a napikban végzik a gazdaságokban a bor minősítését, osztályozását, amely azért is fontos, mert a minősített és leszállított bor után a gazdaságok felárat kapnak. A Kajmádi Állami Gazdaság kaj­mádi pincéjében 220 hektoliter bor van és ebből a minősítés során 65 hektoliter bor kommersz, a többi 30 százalékos felárral minősített. A gazdaság szekszárdi pincéjében 1533 hektdliter bor van, ebben kom­mersz bor nincs. Arról is hallottunk, hogy az itt kezelt és tárolt több mint 600 hektoliter szekszárdi vörös pa­lackozva kerül majd forgalomba. A minősítés során a legtöbb kom­mersz bort a Biritói Állami Gazda­ságban találtak és ennek oka a hely­telen borkezelésben keresendő. A biritói szőlészetben 315 hektoliter borból 220 hektoliter kommersz. A szőlőterületet ebben az évben A CSECSEMŐK NEM ÉREZNEK KELLEMETLEN SZAGOT Stein tanár, a pennsylvaniai egye­tem neves tudósa, kétszáz csecsemőn végzett hosszabb kutatásai alapján megállapította, hogy a négy éven aluli csöppségek nem éreznek kelle­metlen szagot. A kisgyermekek csak negyedik életévük után kezdik meg­különböztetni a szagokat. Tíz nemzet tudósai versenyeznek a Déli Sarkvidék felkutatásában Az utóbbi időben egyre többet ol- zet tudósai: szovjet, amerikai, angol, viszonylag még ismeretlen területét, dományos feladatot is megoldjanak, vashattunk az Antarktisz jégbirodal- francia, ausztrál, új-zélandi, argen- éghajlati viszonyait, ásványi kin- Jelenleg már 50-nél is több kutatóál­mában tartózkodó lelkes kutatók ál- tin, belga, chilei és japán kutatók cseit, állat- és növényvilágát tanul- lomás és bázis az Antarktiszt kör- dczatos munkájáról. Jelenleg 10 nem- dolgoznak, hogy Földünknek ezt a mányozzák és még egy sor más tu- nyező szigeteken, a parton, valamint a belső területeken helyezkedik el. Az egyes államok tudományos ku­tatómunkáját irányító közpxmti állo­mások neveit térképünkön bekeretez­tük. A Nemzetközi Geofizikai Év kere­tében megindult kutatások közül az utóbbi időben legjelentősebbek a következő események: Október 14-én a Scott állomásról elinduló öttagú új-zélandi motorizált expedíció Hillary vezetésével 81 napos küzdelem után 1958 január 3-án megérkezett a Déli Sarkra. Hillary csoportjának tulajdonképpen csak az lett volna a feladata, hogy az An­tarktisz ellenkező oldaláról, a Wed- del-tenger partjáról a Shackleton bázisról elinduló dr. Fuchs által ve­zetett angol tudományos expedíciót a 700-as bázison bevárja és a Scott ál­lomásra visszavezesse. A másik jelentős sikerről a szovjet tudósok számolhatnak be, akik az Antarktisz egyik legnagyobb kutató­állomásáról, a Mirnijről kiindulva, ugyancsak szárazföldi úton elérték a Déli Geomágneses Sarkot. Ugyancsak a szovjet tudósok expedíciója köze­leg az Antarktisz partjaitól legna­gyobb távolságra lévő pont, az úgy­nevezett ..Megközelíthetetlenség! Sark“ felé is. (Terra) /fcG Kín,

Next

/
Thumbnails
Contents