Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-14 / 11. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1958 január 14. Bülganyi« üzenete a dán és a belga miniszlereinökhiz Moszkva (TASZSZ). N. V. Szlavin, a Szovjetunió rendkívüli és megha­talmazott dániai nagykövete január 10-én látogatást tett Hansen dán mi­niszterelnöknél, s átadta neki Bulga- nyin üzenetét. Január 11-én a Szovjetunió belgi­umi nagykövetsége megküldte Van Acker belga miniszterelnöknek a szovjet Minisztertanács elnökének üzenetét. Bulganyinnak a dán miniszterelnök hoz intézett üzenete megállapítja: a mai helyzet fontos sajátossága az, hogy sok országban mindjobban nö­vekszenek azok az erők, amelyek a Nyugat és a Kelet vitás kérdéseinek rendezését akarják. Hangoztatja az üzenet, hogy a dán kormány miként sok más nyugati ország kormánya Is, kedvezően ítélte meg azt a szovjet kormány korábbi üzeneteiben felve­tett gondolatot, hogy a vezető állam­férfiak találkozzanak nemzetközi kérdések rendezése végett. Örömmel szereztünk tudomást j arról, hoífy ön és a norvég mi- | niszterelnök kijelentette: Dánia és Norvégia nem engedi meg, hogy e két ország területén atomfegyvert és közepes hatósu­garú rakéták kilövésére szolgáló berendezéseket helyezzenek eb" Bulganyin üzenete ezután rámutat: Dánia és Norvégia döntését csak he­lyeselni lehet, mert ez határozottan elősegíti a béke ügyét. Bulganyin úgy érzi, hogy üzenetében szólnia kell a legutóbbi NATO-ülés egy másik ese­ményéről, éspedig arról, hogy ezen az ülésszakon elhatározták: a NATO- efők főparancsnokának ballisztikus Jövedékeket bocsátanak rendelkezé­sére, a nyugateurópai országok terü­letén atomtöltet-készleteketv atom- támaszpontokat és rakétalőtereket létesítenek. Tekintetbe vesszük, hogy a NATO-ülésen Dánia helyeselte az említett határozatot, s hogy már ezt megelőzőleg elhatározta, hogy fegy­veres erőit bizonyos amerikai rakéta- fegyver-fajtákkal szereli fel, akkor arra a következtetésre kell jutni, hogy sajnos, még egyáltalán nem történt meg minden Észak-Európának a béke és a nyugalom igazi övezetévé való átváltoztatására, illetve ennek elősegítésére. Kairó (Uj Kína). Az egyiptomi sajtó jelentése szerint Bulganyin a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke külön személyes üzenetet inté­zett Nasszer egyiptomi elnökhöz a Szovjetuniónak azzal a jegyzékével Az üzenet ezután rámutat: a szovjet kormány javasolja, hogy a legkö­zelebbi két—három hónapon be­lül hívják össze a vgzető állam­férfiak értekezletét. A szovjet kormány megelégedéssel vette tudomásul Hansen miniszterel­nöknek a Kelet és a Nyugat kö­zötti tárgyalásokért síkraszálló nyilatkozatát. A belga miniszterelnökhöz intézett üzenet megállapítja: a békeszerető belga nép is egyre határózott abban pártolja a háborús propaganda és a fegyverkezési verseny megszüntetését célzó követeléseket. Ennek sok bizo- nyitéka van. Például több társadalmi szervezet, közötte a legnagyobb belga szakszervezet is állást foglalt az atom- és hidrogénfegyver eltiltása mellett, s a Belga Szocialista Párt kongresszusa határozatban követelte a béke és a népek együttműködésé­nek megszilárdítását. kapcsolatban, amely legfelső síkon tartandó tárgyalásokat javasol a NATO-hoz és a varsói szerződéshez tartozó országok között. A hivatalos helyen tanulmányozzák Bulganyin üzenetét és a Szovjetunió jegyzékét. Bülgsnym külön személyes üzenetet intézett Nasszerhez Az Olasz Kommunista Párt választási programtervezete Róma (TASZSZ). Az Unitá közli az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának választási programter­vezetét. Ez a tervezet rövidesen a pártaktíva, a dolgozók és az olasz nép elé kerül, hogy közvetlen részvételük kel készíthessék el a választási pro­gram végleges szövegét: e program­nak az olasz nép vágyát és akaratát kell kifejezésre juttatnia. A program- tervezet öt részből áll. Hangsúlyozza a béke és a szocializmus táborának erejét, s olyan politikát, amely a Szovjetunióval való tárgyalásokra irá nyúl. Foglalkozik az olasz gazdasági és szociális átalakulásokkal, megál­lapítja, hogy újjá kell szervezni az ország politikai intézményeit. Az egész olasz oktatási rendszer átszervezését követeli és az összes népi és demo­kratikus erők egységének megvalósí­tását kívánja. Maurice Thorez beszéde Nizzában Párizs: (MTI) Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára nagy beszédet mondott Nizzában a Patriote című kommunista lap ha­gyományos évi ünnepén. Thorez be­szédében. rámutatott arra, hogy a rakéta kilövőpályák felállításával az amerikaiaknak az a szándékuk hogy Franciaországra irányítsák az általuk megtámadott ország visszavágásai. Szörnyű számítás ez, de egyben hiá­bavaló számítás is, már am; az Egye­sült Államok sorsát illeti, mert ha a franciák szerencsétlenségére a kormány el is fogadná a kilövőpályák felállítását, és az országnak ennek következtében el kelleng szenvednie következményeit, az amerikaiak sem tudnának megmenekülni az ellenük irányuló csapások elől. Thorez végül hangoztatta: a mai francia nemzetgyűlésben is lehetséges baloldali többségű kormány megala­kítása. Elegendő lenne ehhez az, hogy a kommunisták a szocialisták s a köztársaságiak megegyezzenek egy közös programban. Elsenhower válasza N. ÜL Beigen^a december 10-1 levelére 8 Francia Békelanács felhívása a francia néphez Washington (MTI). A Fehér Ház vasárnap este közölte, hogy Eisen­hower elnök válaszolt N. A. Bulga­nyin december 10-i levelére. A Reuter Iroda jelentése szerint az elnök a négyezer szavas válaszlevél­ben kijelenti, hogy hajlandó kor­mányfői értekezleten részt venni a Szovjetunió vezetőivel együtt, de csak azzal a két feltétellel, hogy egy­részt a kormányfői találkozón meg­vitatásra kerülő problémákat előző­leg diplomáciai úton és a külügymi­niszterek tanácskozásai útján tisz­tázzák, másrészt a találkozón „ve­gyenek részt olyan más államok meg felelő vezetői is, amely államoknak elismert kötelezettségeik vannak egy más iránt a megvitatandó kérdések­kel kapcsolatban.*’ Az elnök saját javaslatokat is tesz levelében, nevezetesen, hogy: a nagy­hatalmak mondjanak le a vétójog alkalmazásáról, hogy a Biztonsági Tanácsot képessé tegyék a viták bé­kés rendezésére; Németországot egyesítsék szabad választások útján; Vitassák meg a keleteurópai or­szágok helyzetét; Szüntessék meg „az atomfegyverek jelenlegi korlátlan gyártását*’ és en­nek a programnak keretében hagyják abba az atomfegyver-kísérleteket — nem két vagy három esztendőre, ha­nem végleg; Tegyenek lépéseket a hagyományos fegyverzet és a katonai létszám el­lenőrzött és fokozatos csökkentése ér­dekében; Fokozatosan kezdjenek olyan in­tézkedések végrehajtásába, amelyek a kölcsönös légi felderítés útján biz­tosítékot nyújtanak a meglepetés- szerű támadás ellen, és a nagyhatalmak fogadják meg, hogy az úrlövedékeket csak békés célokra használják. viddel a vonat indulása előtt egy hölgy is betelepedett a fülkébe egy ölebbel. Jelenlétemről egyáltalán nem vett tudomást. Sőt, sikerült úgy elterpeszkednie, hogy még én is kénytelen voltam összehúzódni. A vonat elindult. Kabátzsebemből elővettem az'< újságot. rágyújtottam egy szivarra — egyébként a legjobb brazil fajtára, amit valaha is szív­tam — és belemélyedtem az olvasás_ ba. Egyszerre csak utitársnőm hoz­zám fordul: — Kérem, hagyja abba a dohány­zást zavar! Elképzelhetik, hogy velem szüle­tett udvariasságom dacára bosszan­tott a felszólítás, hiszen éppen azért választottam a dohányzófülkét, mert szivaromat akartam élvezni. A vo­naton különben is kevesen utaztak, sok nem-dohányzó fülke volt sza­bad. Udvarias, de határozott han­gon feleltem: — Sajnálom asszonyom, ezt a fül­két éppen azért választottam, mert dohányozni akarok. Ha Önt zavarja a füst, úgy arra kérem, fáradjon á.t egy nem-dohányzó fülkébe. — Nem bocsátkoztam további vitába hanem ismét újságomba temetkeztem. A hölgy erre heves mozdulattal kinyi­totta az ablakot és köhécselnj, kez­dett. Úgy tettem, mintha nem ven­ném észre. Amikor utitársnőm látta, hogy né­ma tiltakozása sem jár kellő ered­ménnyel, fagyos hangon a követke­zőket mondta: — Azonnal hagyja abba a do­hányzást!" Nem mozdultam. S ekkor a hölgy kitépte a szivart a számból és nagy ívben kihajította az ablakon. Uralmi, Önök ismertnek engem. Végtelenül jóindulatú ember vagyok, de sajnos, hirtelen haragú. E pil­lanatban elsötétült előttem a világ, felugrottam, megragadtam fülénél fogva az ölebet és kihajítottam az ablakon. Szomszédnőm egy pillanatra kővé meredt majd hirtelen felugrott és egész testsúlyával — meglehetősen terebélyes volt — rákapaszkodott a vészfék fogantyújára. Megcsikordul­— „Ellenzem, hogy a francia földön rakétakilövőpályákat létesítsenek. Kö vetelem, hogy a francia kormány te­gyen kezdeményező lépést az atlanti paktum és a varsói paktum állama} között} tárgyalás érdekében, a le­szerelés és a nemzetközi feszültség enyhülésének első jeleként. A fran­cia parlament a nemzeti szuverént, tás letéteményese nyilatkozzék a ki­lövőpályák kérdésében, amelyek Franciaország életét teszik kockára. Minden képviselő, minden szenátor köteles a parlamenti vitában a maga szavazatával felelősséget vállani.” ta]c a fékek, a vonat lassított és né­hány méter után megállt. Minden­felől izgatott utasok, siettek fülkénk­be. Szívélyes utitársnőmnek így al­kalma nyílott, hogy nagy hallgató­ság előtt elmondja vádbeszédét el­lenem. Fellélegeztem, amikor meg­láttam, hogy jön a kalauz. Bár a hölgy több ízben félbeszakított vá­zoltam a hallatlan esetet. A kalauz kifogástálaávul viselkedett, meghall­gatott, igyekezett megnyugtatni az izgatott hölgyet, aki újra meg újra ezt ismételte: — A kutyám, a kutyám! Szegény állat! Ez a gyilkos megölte! — Talán nem is döglött meg a kutya — jegyezte meg a kalauz. — Az lesz a legjobb ha utána nézünk, m$ történt vele. — Nagyszerű gondolat, — mondtam én — boldogan, hogy végre a lár­más fülkéből a szabadba kerülhetek. És most jön a poén, — nem is fogják elhinni! Végigmentünk a vo­naton. A kutyának nem messze kel. letf volna hevernie attól a helytől, ahol az utolsó kocsi megállt. Amikor az utolsó kocsihoz értünk, szemünk- szánk tátva maradt — az utolsó kocsi lépcsőfokán ott ült az elveszett öleb és mintha mi sem történt volna — a szivaromat szívta. . Moszkvai diplomáciai körök Elsenhower válaszáról Moszkva (AFP). Bár Moszkvában, moszkvai diplomáciai körökben úgy tekintik, hogy Eisenhower válasza Bulganyin marsall december 10-i' üzenetére „bizonyos mértékben kive­zeti a keleti—nyugati kapcsolatokat a több hónapos diplomáciai zsákut­cából,*’ mégis csak mérsékelt derűlá­tást tanúsítanak. Ezekben a körökben különösen fon fosnak tartják az Egyesült Államok elnökének azt a megjegyzését, amely; szerint a vezetők személyes találkozói, nem szükségszerűen hoznak jó ered- j ményeket. Ez a megjegyzés mind az oroszok, mind pedig az el nem kö­telezett országok számára megvilá- j gítja a kilátásokat. A semleges or­szágok felé irányuló kommunista propaganda ugyanis azt hangoztatta, hegy az Egyesült Államok gátolja a nemzetközi megegyezést, amikor nem hajlandó résztvenni egy legmagasabb szintű értekezleten. Eisenhover el­nök most leszögezte állásfoglalását, i Hogy ezt hogyan fogadja majd a Kreml, az már más probléma. Bul­ganyin marsall Eisenhower elnökhöz intézett legutóbbi levelében hangsú­lyozta: a Szovjetunió nem hiszi, hogy e külügyminiszteri szinten tartandó értekezlet megoldhatná az égető pro-; blémákat, vagy akár lényegében meg tisztítaná az utat a későbbi legmaga­sabb szintű értekezlethez. A szovjet kormányfőnek az a vé­leménye, hogy mindenekelőtt kor-j mányfő} értekezletet kell tartani és1 fordított lenne a sorrend, ha előbb a külügyminisztereket hívnák össze ; konferenciára. A Szovjetunió azt az álláspontot vallja, hogy a csúcsmeg-' beszéléseken általános rendezést le­hetne elérni és azután majd a kül-j ügyminisztereket bíznák meg a rész­letkérdések tanulmányozásával. Ami pedig Eisenhower elnöknek „a Szovjetunió jóakaratára’* vonatkozó megjegyzését illeti, hivatalos szovjet körökben hangsúlyozzák, hogy a szovjet kormány a keleti és a nyugati országok kormányfői találkozójának megismételt indítványozásával, a nemzetközi enyhülés és béke mellett szóló nyilatkozataival eléggé bebi­zonyította javaslatainak őszinte vol­tát. Az amerikai es a szovjet kormány­fő álláspontjának eltérése ellenére megfigyelők úgy nyilatkoznak, hogy döntő szakasz érkezett el. így például az egyik legrégibb moszkvai nyugati nagykövet vasárnap este kijelentette: „most már nem az a kérdés, hogy sor kerül-e az új kormányfői értekez­letre, hanem mindössze annyi, hogy hogyan tudják megrendezni. Hatal­mas lépés ez előre.’* Helyreállították a Maginot-vonalat Franciaországban Párizs : (MTI) Nagy feltűnést keltett Franciaországban az Asso­ciated Pressnek az a jelentése, amely szerint a Maginot-vonalat helyreál­lították. Eisenhower elnök maga is nagy fontosságot tulajdonít a victaal helyreállításának. Fran­cia hivatalos helyről származó nyi­latkozat szerint „nincs semmi külö­nös” abban, hogy az ország védelmi rendszerének egyik elemét alkotó Ma ginot-vonalat használható állapotban tartják. Szerintük a „modern har­cok’’ szempontjából is használhatók a Maginot-vonal erődítményei: a gyorsan mozgó gépesített egységek­nek itt lehetnélek a szükséges tá­maszpontjai, ezenkívül a Maginot- vonal erődítményei, amelyeket an­nak idején a gázháború ellen építet­tek, ma az atomhadviseléssel kapcso­latos parancsnokságok elhelyezésére is szolgálhatnának. Párizs: (MTI) A Francia Béke­tanács szombaton és vasárnap tar­tott nagyjelentőségű üléséről felhí­vást bocsátott ki a francia néphez. A békemozgalom minden franciát felhív arra, hogy mérlegelje a ve­szélyt, mindenki nyilatkozzék meg lelkiismerete szerint. A Francia Béketanács nagyszabá­sú békealáírásgyűjtő kampányt szer­vez, hogy a béke hívei s a kilövő­pályák és más háborús terveket el­lenzők a következő szöveget írják alá: Brit tudósok szerint tizenhat milliárd év múlva megáll a Földnek tengelye körüli forgása Tedington: (Reuter) Mint a Reuter tudományos tudósítója jelen­ti, brit tudósok bebizonyították, hogy a földnek tengelye körüli forgása ötvenszer gyorsabb ütemmel lassúb- bodik, mint ahogy eddig hitték Ez azt jelenti, hogy a tengely körül; for­gás megszűnése sokkal hamarabb bekövetkezik, mint gondolták. Ami­kor majd a forgás megszűnik, a föld mindig ugyanazt az oldalát mutatja a nap felé, tehát a föld azon a fe­lén, amely éppen a nap felé nézett a forgás megszűnésének pillanatá­ban. mindig nappal lesz, a másik­ra pedig örökös éjszaka borul. Ez­zel együtt jár majd az a sokkal kel­lemetlenebb következmény is, hogy a föld egyik felén állandó lesz a tró­pus} hőség, a másikat pedig jégta­karó fogja ejborítani.. A viszonyok feltehetően hasonlóak lesznek majd a hold felszínén uralkodó viszonyok­hoz, s még nem tudni, 'hogy az em­ber életben maradhat-e. Mikor fog ez bekövetkezni? Hoz­závetőleg tizenhat milliárd hetven- nyojlcmillió év múlva, legalább is dr. Louis Essennek a teddington} fi­zikai laboratórium tudósának számí­tása} szerint, aki két és félévig dol­gozott e számításon. — Tehát uraim, önök életem leg­izgalmasabb történetét akarják hal­lani? Szívesen elmondom. De aztán ne érezzenek csalódást, mert amit elmondok, nem távoli országokban, nem expedícióim során, hanem ha­zánkban történt. Ha még ehhez hoz­záfűzöm azt, hogy történetem két főszereplője egy szivar és egy kutya, akkor nyilván egyetértenek velem, hogy egészen rendkívüli élményről van szó. Zangutt professzor kényelmesen hátradőlt karosszékében és látható élvezettel rágyújtott szivarjára. A társaság türelmetlenül leste szavait. Feszülten fürkésztek a professzorra, aki várt néhány pillanatig. hogy fo­kozza kíváncsiságukat. Aztán jobbke­zével belemarkolt a levegőben úszó kék füstkarikába, finom mosoly suhant, át arcán és hozzáfogott elbe­széléséhez. — Közvetlenül második ázsiai uta­zásom után történt. Anyámat akar­tam meglátogatni, aki L.. .-ben la­kik és ezért az O ...-} szárnyvonalon kellett utaznom. Természetesen már előre örültem, hogy hosszú idő után újra láthatom anyámat. Az egyik dohányzóknak fenntartott fülkébe szálltam be, mert szivar nélkül el sem tudom képzelni az utazást. Rö­Az öleb Irta: Heinz R. Alexander # /

Next

/
Thumbnails
Contents