Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 8. szám

1958 január 10.

1*01,1* * Mfüfivrs l**PUIHAO

5

Ä Garay-lestvéreknél j nyílt levél

Kintről az eső egyhangú zenéje szűrődik hozzánk. A linóleumszagú szobában félhomály uralkodik. Bolondos idő van a mai napon. 1958 január 7-ét mutat a naptár és esik az eső.

A fehérhajú, finom arcvonású, 80 éves ! Garay Zsuzsanna betegágyán fekszik, s az édesapjáról, az 1848-as szabadságharc főhadnagyáról beszél. A nővére, Garay Jolán, aki az idén töltötte be a 86-ik évét, mellettem ül a karosszékben és időnként bólint a fejével, megerősítve a történet hitelességét.

Csak az ablaküveget paskoló eső egyhangú zenéje és Garay Zsuzsanna szava szakítja meg ezekben a percekben a százesztendős bútorokkal, s régi családi ereklyékkel zsúfolt szoba csendjét.

— Az apám 1822-ben született ■— hallatszik felém a párnák közül a fáradt hang, s a finom ívelésű arc szinte megfiatalodik, ahogy a szavak elhagyják a vékony ajkat. — Nem volt földbirtokunk, így hát apámat a szülei gazdasági akadémiára küldték, mert szenvedélyesen szerette a növényeket, állatokat és gazdatiszt akart lenni. Apám nyughatatlan természete azonban nem bírta az ápo- rodott levegőjű Habsburg-világot és a szabadság akkori hazájába, Franciaországba emigrált. Amikor az 1848-as magyar szabadságharc hire Franciaországba is eljutott, apám gyalog indult neki az útnak Magyar- ország felé'. (Hosszú, viszontagságos utazás után tudott csak hazajönni. Itthon Klapka seregébe osztották be és rövid időn belül főhadnaggyá léptették elő. Zászlótartó volt Klapka seregiében. Ő vitte > a csaták tüzérben. elől a lelkesítő zászlót. A világosi fegyverletételkor apámék szétszedték epró darabkákra a csapatzászlót

és ereklye gyanánt magukkal vitték egy-egy darabját. Haymau rémuralma elől apám ismét Franciaországba ment, és ott a „Tárogató’* című emigráns magyar újságot szerkesztette. Majd, amikor az amnesztiarendelet életbelépett, hazajött, családot alapított és gazdatisztként, dolgozott különböző uradalmakban. Nehfüz életünk volt, apámat háttérbe szorították. mellőzték, forradalmi beállítottsága miatt. Kilencen voltunk testvérek és alaposan meg kellett nézni, hogy mire költjük apám gazdatiszti keresetét.

A beteg belefáradt a hosszantartó beszédbe, lélegzése meggycrsabbodott, s látszott rajta, hogy teljesen az emlékek hatása alá került, szemei a messzi múltba révedeztek, és teljesen megfeledkezett rólunk.

Nővére, a 86 esztendős Garay Jolán, gyengéd tapintattal megfogta a kezemet és átvezetett a szomszéd szobába, hogy. a vitrint, amelyben a családi ereklyéket őrzik, megmutassa.

Az üvegfalú vitrint felnyitva, először egy gyönyörű fafaragású tartóba illesztett ezüstkoszorút vett elő.

— Ezt a nagybátyámtól, Garay Jánostól, a költőtől kapta atyám, amikor az 50. házassági évfordulóját ünnepelte.

— Testvérbátyja volt az édesapjának Garay János?

—■ Igen, az volt — minket, lányokat, akik a legfiatalabbak voltunk atyám családjában, Stülönösképpen kedvelt János bátyánk és kicsi korunkban sok szépet mesélt nekünk.

— És ez a kép kit ábrázol? — kérdem egy szelídarcú, nagyhomlokú ember arcképére mutatva.

.— Ö is nagybátyánk volt. Garay Alajosnak hívták. Pap volt az eredeti foglalkozása .aztán az osztrák befolyás alatt álló klérus kimozdította

egyházi hivatalából haladó (eszméi miatt és a kufsteini börtönbe záratta.

Vaskos könyvet pillantottam meg| a vitrin alján. Fellapoztam az elsár-: gult, zöld tintával írott lapokat és' mielőtt kérdezhettem volna, őszhajú, | vékonyarcú kísérőm megszólalt:

— Atyánk emlékiratai. Részletesen leírta hányatott életét. Különösen a szabadságharc epizódjait öröldtette meg személyes élményei alapján. j

Gyönyörű képet pillantok meg a falon, szemlélődés közbeni. Különösen a telivér arabs ló nemes vonásai szembetűnőek a képen. Akaratlanul is a számra tolul a dicséret.

— Remekmű ez a kép, akárki is

festette. i

— Nem is akárki festette ezt, hanem a testvérbátyám, Garay Ákos, a festőművész — válaszolja kísérőm, majd hozzáteszi: — Nemrég halt meg szegény, kilencvenegy éves korában.

Az íróasztalon levő képen ráismerek a legendáséletű, huszármentés, iszabadságharcosnak, Kossuth Lajos főhadnagyának alakjára. ;

— Igen, ő volt, a mi édesatyánk — hangzik a szó 86 éves kísérőm ajkáról, aki elunva az állást, egy karosszékbe roskadt.

— Nagyszerű ember volt a mi atyánk. Igazi forradalmár lélek lakozott benne. Mindig az úiat. a haladót támogatta, s ha most élne, nagy öröme telne abban, hogy hazánk a felvirágzás útjára lépett — mondja búcsúzáskor Gafay Jolán.

Am ko" a házból kilépek a zuhogó januári eső által paskolt tolnai utcára, amelyet Garay utcának kereszteltek, még fülembe csengenek a szavak, amelyek egy hősi példát mutató élet emlékét idézték.

(Haypál)

Van munkájuk a gazdasági felügyelőknek

Ne gondolja senki azt, hogy tél idején a kihelyezett gazdasági felügyelőknek vajmi kevés dolguk akad faluhelyen. Nem így van ez, mért a tél, a látszólagos pihenő időszak, sok dolsof ad. Tevékenykedni kell a gazdasági felügyelőknek az ezüstkalászos gazdatanfolyamok szervezésén. Tartaniok kell olyan szakelőadásokat, amelyek érdeklik a gazdákat. Figyelemmel kell kísérniök a tartaléktőidek hasznosítására kötött szerződések felújítását, segíteniük kell a tsz zárszámadások és tervek elkészítésében, stb., s a felsoroltak csak egy kis hányada mindannak, ami ezekben a napokban a falvakban elintézésre vár.

A téli napok alatt érnek rá a gazdák a tanulásra, szakismereteik bővítésére.

A bonyhádi járásban például községenként öt, a tamási járásban községenként három szakelőadást tartanak % gazdasági felügyelők.

Klüönösen jól dolgozik és szép ered- ményket ért el Ettig László, Majos és Kismányok község gazdasági felügyelője, aki a mindennapi munkák elvégzése mellett szívesen foglalkozik a gazdákkal és szaktanácsot ad például a legeltetési bizottságnak, a [egelősítési munkával kapcsolatban, de Ettig László érdeme az is, hogy a felügyelete alá tartozó két községben talajvizsgálatot végeztetett.

Megyénk községeiben összesen 75 gazdasági felügyelő működik jó és kevésbé jó eredménnyel.

Ettig Lászlót dicséret illeti lelkiismeretes és jó munkájáért, ami egyáltalán nem mondható el. a paksi gazdasági felügyelőről, Kiss Józsefről. Pár héttel ezelőtt a megyei tanács mezőgazdasági oszályának vezetője és a megyei főagronómus ellenőrző vizsgálatot tartott Pakson, annak megállapítására, hogy a gazdasági felügyelő hogyan látja el e fontos feladatát. Az eredmény nem éppen biztató. Előfordul nem egy esetben, hogy a gazdasági felügyelő két napra is elhagyta munkahelyét, hogy hova ment, ezt az időt hol töltötte, senkinek nem mondta meg Sajnálatos tény, de a gazdasági felügyelő lelkiismeretlenségére vall, hogy a hozzá benyújtott kérelmekre egyszerűen csak ráírta „elintézve, irattár’*, holott annak érdekében semmit sem tett.

Példa erre, hogy 43 darab művelési ágváltozási kérelmet találtak nála, amelyből egyetlen egyet sem intézett el.

Törvényes rendelet biztosítja és lehetőség van arra, hogy egyéni gazdák állami tartalékterületet vegyenek igénybe, de a rendeletet nem tudatosította a gazdákkal. Meg kell kötni a kishaszonbérleti szerződéseket, ahol ez megvan és lejárt, fel kellene újítani, de ezt a munkát Pakson még meg sem kezdték akkor. Egyszóval, lehetne sorolni mindazokat a feladatokat, amelyeket a gazdasági felügyelő, bár munkakörébe tartozik, nem végzett el.

A hallottak alapján február végéig

valamennyi járási tanács mező- gazdasági osztálya felülvizsgálja a községekben dolgozó gazdasági felügyelők munkáját,

és ahol arról győződnek meg, hogy munkájuk nem kielégítő, ott javasolják az illető községi tanácsnak, hogy váltsa lp és helyébe rátermettebb, megfelelőbb gazdasági felügyelőt válasszon.

— A MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG Tolna megyei elnöksége ma jan. 10-ép 9 órai kezdettel járási küldöttértekezletet tart Bonvhádon, a járási pártbizottság épületében. Az, értekezleten a járási ideiglenes elnökség beszámol az eddig végzett munkájáról és ismerteti a szövetség programját, ezután pedig megválasztják a végleges elnökséget.

— A SZEKSZÁRDI Városi Tanács nagytermében január 11-én szombaton, este 6 órai kezdettel előadást tartanak a gazdák részére. Az előadás címe: „A kenderteirmelés technológiája” lesz. Ay előadást Dercsé- nvj Géza a Rostikikészítő Vállalat főfelügyelője tartja.

H1HEI

— A GERJENI Állami Gazdaságban az állattenyésztés az 1957-es évbe,n 1,581.483 forintos hozamtöbbletet hozott. A szokatlanul jelentős eredményt a helyesen alkalmazott zoó. technikai eljárásoknak köszönheti a gazdaság.

— A BÁTASZÉKI Búzakalász Tér. melőszövetkezetben az ezévi zöld futószalag biztosítása érdekében má- sednövény gyanánt 10 kataszteri hold takarmánykáposzta vetését vették tervbe.

* >

I — A SZEKSZÁRDI Sport és Játékboltba disznóbőrből készült motoros- kabátok érkeztek. A modem kivitelezésű kabátokat 1350 forintos áron lehet megvásárolni. Kapósak egyébként a 870 forintos vízhatlan motoros zubbonyok, is .amelyek korlátlan5 mennyiségben kaphatók.

— JANUÁR 7-ÉN nyilt meg Len. gyeiben a hatnapos KISZ alapszervi titkárképző tanfolyam, amelyen a bonyhádi, dombóvári és tamási járás KlSZ-titkárat vesznek részt,

— DOMBÓVÁRON január 4-én az állami malomban tűz ütött ki. A tüzet motorhiba okozta. A kár a helyi tűzoltók gyors beavatkozása folytán mindössze 200 forint.

— AZ ÉV ELSŐ HÉT NAPJÁBAN

nem volt közúti baleset megyénkben. Reméljük, a gépkocsivezetők és motorkerékpárosok az elkövetkezendő időben is ugyanúgy vigyázni fognak, mint az év első hetében.

— AZ ELMÚLT ÉV december hónapjában a „Karácsonyi lemezvisár” eredményeként 8000 forint értékű hanglemezt vásároltak a Szekszárdi Rádió és Villamossági üzletben. Ez az érték lemezre átszámítva, több mint 400 darab lemezt jelent.

*

— A SZAKCSI Uj Élet Termelő- szövetkezet tehenészetén belül 4.3 százalékra emelkedett a kifejt tej zsírtartalma. A magas zsírszázalék a helyesen alkalmazott utócsöpögtetés.

nek is köszönhető.

(helyett)

A Tolnai Textilgyár szövő „b“ műszak

dolgozóinak a termelési értekezletről

\

datban hadd szóljak értekezletükhöz, 4 Önökhöz!

Ugy-e, emlékeznek még arra, hogy három, négy éve milyen viharos termelési értekezletek voltak. Amikor nem kellett kétszer mondani és már tíz kéz emelkedett a magasba, hogy szólást kérjen. Pedig akkor is, most is voltak hibák, eredmények. Akkor is együtt voltak valamennyien. Egyi]c másik munkás azóta férjhez ment, megnősült, nyugdíjba is mentek né- hányan, volt ugy-e egy ellenforradalom, néhány munkást el kellett a gyárból küldeni, mert azok „höbö. rögtek”, aztán volt az elmúlt év tavasza, amikor ,,terv” nélkül szőtték a kelméit, vagy úgy, hogy 12 órát álltak a gépek, amikor nem tudtak áramhiány miatt dolgozni, azután megkapták a tervet, teljesítették. Sok volt a selejt! Miért? Eppe,n a beszámolóban mondta Koleszár főművezető, hogy hanyagul bántak az alkatrészekkel, a fonallal. Hát valahogy úgy vagyok, ha előttem ilyent mondanak, akkor, amikor én nem érzem magam bűnösnek, akkor felállók ®s megmondom, „szaktársak, nem én, hanem ez és ez dobálta el a vetüléket, keverte össze a fonalat." Ugy-e ezt elmondták volna maguk is.

Vagy a másik: Amikor vége volt az értekezésnek az egyik hatgépes szövő azt mondta, hogy alig keresek többet ötvenforinttal, mint a nagygépesek. Pedig bizonyára ő is tudja, hogy a hatgépek lassúbb járatúak, ott a munkások ráérnek jobban, de mint az egyik fiatalasszony megjegyezte, a négygépesek még kimenni sem érnek rá...

És nem hiszem el azt sem, hogy ott a textilgyárban minden rendben van. Nem hiszem el azt, hogy ott olyan jól menjen a munkásoknak, hogy nincs problémájuk. Itt van mondjuk példának a bölcsőde-ügy, vagy az ebéd kivivésének ügye. Azután az is probléma, hogy ki lesz majd tagja az üzemi tanácsnak. Már most a gyűlésen meg kellett volna mondani lsgum szaktársnak, hogy Tolnán a tanácsnál járjon el a munkásnők ügyében, mert csak egy női fodrász van és több, mint ezer munkásnő akarja haját legalább hetenként rendbehozatni. Ugy-e ez is fontos probléma. Itt a gyűlésen kell elmondani azt is, hogy Tolnán rossz a kenyér. Mert ha el- monják, akkor a gyárvezető biztos megjegyzi magának és eljár a tanácsnál ez ügyben. Vagy itt van a bolt ügye, ezt is csak húzzák, halásszák a szőve kezetiek, pedig minden munkásasszony szívesen fogadná, ha reg_, gél rendelését a boltba beadná és műszak után a kész csomagot vinné haza.

Mennyi gond, probléma van. S nem tudnak ezekről a gyár vezetői. Nem tudnak, mert a gyűléseken csak hallgatunk Önök, alig várják meg, hogy az elnök bezárja és máris sietnek haza.

kályha körül a legfiatalabbak ülnek, hatan is szoronkodnak a négy emberre méretezett padokon. Két óra alig múlik el néhány perccel s jönnek egymásután a szövőnők, fiatalok, idősebbek, segédművezetők és művezetők.

Halk zsibongás tölti meg a termet, akik később jönnek, azok meghúzódva ülnek az első sorba. Hiába, itt Tolnán a textilgyárban is az a szokás, hogy az első sorba nem szeretnek ülni. Az elnökség elfoglalja helyét az asztalnál.

A szokásos elnöki megnyitó után Koleszár István főművezető mondja el a beszámolót, számokat sorakoztat egymás alá. Az „a’\ „b” és „c"-műszakok eredményeit sorolja, hogy melyik műszak milyen eredményt ért d az elmúlt évben a terv teljesítésében. Számok következnek: Ezer vetésben, négyzetméterben és minőség szempontjából értékeli az egyes műszakok munkáját. Az éves terv összesítéseképpen a műszak érte el a legjobb eredményt: 103.7 százalékos tel_ jesítménnyel.

Különösen nagyon tetszett a mun- ká knak, amikor „Pista bácsijuk.’’ a feladatokról beszélt, úgy mondta el a feladatokat mintha egy munkásnő a társának mondaná' el, például így: — Amikor átveszem a gépet, ellenőrzőm a motort, a hajtórudat, tisztaságot stb És sokat beszélt a hulládéfc csökkentésének fontosságáról. Elmondotta, hogy az elmúlt év első negyedében a szövőnők nem nagyon takar jkoskodtak a fonallal. A vetülé. keket eldobálták és ennek az lett az eredménye, hogy most, mint az évvégi számadás után kiderült, annyi hulladékot csináljak „terven felül”, hogy abból 77.062 méter (!) textilt tudtak volna szőni.

A szakmai beszámolót követte az üb elnökének beszámolója, aki arról beszélt, hogy az üzemi tanácsok megalakítása miért vált szükségessé, mi lesz tagjainak feladata, hogyan dolgozzanak stb.

Kéf beszámoló■ hangzott el. Az elnök feláll, szemét körülhordozzu a jelenlévőkön, s megszólal: „Tessék szaktársak, szóljanak hozzá a beszámolóhoz ...” Válaszán néma csend követi,_csak a szomszédos épületből a gépek Izúgása hallik be. Egy pisz- szeüést sem lehet hallani. Újabb felszólítás a hozzászólás érdekében..., de nem szól senki sem. Végre.. j csaknem egy negyedórás hallgatás után felemelkedik,4égy asszony, gyorsan elsorol három nevet, azokat javasolja az üzemi tanácsba megválasztani, még be sem feiezi „felszólalását”, már ül is le. S újabb hallgatás, újabb kérés...: Senkinek nincs egy árva szava sem a beszámolóhoz, a gyár életéhez, a munkások problémáihoz. Végre feláll a gyár vezetője. Ö mond a munkásoknak néhány érdekes dolgot a termeléssel, a munkafegyelemmel és az üzemi tanács választással kapcsolatban. Azután ő is leül, még biztatást mond a munkásoknak, de mindenki csak hallgat. A szakszervezeti elnök félszeg mosollyal arcán feláll, hogy „megválaszoljon’’ a hozzá szólásokra.

A válaszadás után újabb kérdés, van-e valakinek megjegyzése? Nincs! Hallgat mindenki. Hát engedjék meg textilgyári elvtársak, néhány momNem jól van ez így. Azt hiszem, ezen érdemes gondolkodni. Próbálják meg, talán a következő gyűlésen sok: mindent el tudnak ma d mondani. Ha értesítenek, szívesen meghallgatom én is Önöket.

Én csak ezt tudom gyűlésük után elmondani, s a viszontlátásig maradok tisztelettel:

PALKOVACSJENŐ

Garázson kívül garazsírezó autóbusz

Kajdacs községben két évvel ezelőtt autóbuszgarázs épült, melynek

elkészítéséhez a lakosság is hozzájárult társadalmi munkával. .

Mi az oka annak, hogy sáros, lucskos időben, télv£z idején az autóbusz mégis a garázson kívül, az út szélén „garagiroz”.

A garázson kívül garagirozó autóbusz ilyen mostoha sorsa nem sok magyarázatra szorul és könnyen meg is lehetne szüntetni csak fel kellene tölteni a garázs előtt lévő mélyedést, amely esőzésék idején egy kisebbfajta halastónak is beillik.

Az elmúlt napokban például megtörtént az a furcsa eset, hogy a gépkocsi vezetőjének & szomszédos állami gazdaságból kellett egy vontatót segítségül kérni azért, hogy a sárban, vízben megsűlyedt autóbuszt kiventáthassák.

A garázsra ajtót is kellene csináltatni, s Kajdacson a verebek is arról csiripelnek, hogy az ehhez szükséges költség és faanyag is megvan, csak a kivitelező (iparos) hiányzik. Nem nagy munka és nem is kellene hozzá más, csak egy kis szervező munka a tanács részéről, amely abból állna, hogy társadalmi munkára mozgósítsa a község lakosságát.